//A tetőn//
//Myuutori, Zaxdor, Lesha, kis Dora//
*Myuhoz fordul villogó szemekkel, el is tudja képzelni róla, hogy ágyában lepné meg.*
- Elhiszem, Myu. Elhiszem. *Mondja a nőnek, mert esze ágában nincs veszekedni. Jobban szereti a verekedést, az kevésbé fárasztó. Hangosan sóhajt, mert Leshának nem különösebben akaródzik befogni a száját, hihetetlen, hogy mindenre van véleménye, még tán azt is megtiltaná, hogy egy kicsit megharapdálja a kalapost.*
~ Persze nem eszem embert, na de akkor is. ~ *Göcög magában azért, de csak úgy, hogy arcára ne üljön ki. Nyakát nyújtogatva nézi a tömeg távozását, bár láthatóan feloszlani nem kívánnak, sőt, mintha még mérgesebbek lennének. A másik, ami feltűnik neki, hogy Lesha, mintha meg sem hallaná, amit mond, mintha csapattól függetlenül, ők ketten lennének Myuval, hisz a lány egyfolytában megismétli szavait, majd Myuval közli őket.*
~ Célzás lenne talán? Kezdem árnyékként érezni magam. Eh. ~ *Még gondolatban is vállat von, a nők dolgához ugyanis nem ért, ha Lesha így érzi jól magát, hát legyen.*
- Vegyél vissza az arcodból! *Lesha "kikaparom a szemed" reakciójára már hirtelen feláll és közelebb lép, ugyanis a lány felettébb tiszteletlen, talán elfelejti, hogy ő már nem a törzsfő lánya.* Nem fogok senkit bántani, végezd a feladatot! És nem, nem szeretem, ha mindenkinek fecsegsz a titkainkról. *Majd ismét legyint és a kalapos nőre néz.*
- Én Zaxdor, de gondolom nem különösebben érdekel. Ha nem baj én nem rázok kezek, pozdorjává törne a kis karod. *Vicsorog a kalapos nőre, ami talán még egy mosolynak is beillik, de lehet ő nem így értelmezi. Miután Lesháék lerobognak a lépcsőn Myura néz, aki hallhatóan kissé csúfondárosan méregeti.*
- Úgy viselkedtek. Nem az vagy. Különbség. *Néz rá szúrós szemmel, majd addig összehúzott szemei megenyhülnek.*
- Nézd, *Mondja miután Lesha elmegy.* vigyáznom kell erre a lányra. Mindenáron. Minden körülmények között. Ha egyfolytában idegenekkel ismerkedik, veszélybe sodorja magát és láthatod, ő nem igazán tud lakatot tenni a szájára. Az ellenségeskedés pusztán ennek szól és nem személyednek, ami egyébként... khm... szimpatikus. *Utolsó szavakat már gyorsan elhadarva, krákogásba süllyesztve mondja, mert felettébb kínos ilyen dolgokról beszélni.*