//Pohár sör és társalgás//
*Ajánlatok és halott férj. Nem is rossz bevezetés ahhoz képest, hogy felkérést kapott egy duóra.*
- Ez annál egy kicsit bonyolultabb. *Felvont szemöldökkel húzza le a maradék bort, mint egy törzs vendég a korsó sört. ~Igen, iszonyat nőies. De inkább ez, mint a pofon a férjemre tett szavakért.~ Mondhatná, hogy az isten, vagy az istenek nyugosztalják, de szerencséjére, vagy szerencsétlenségére ő nem vallásos. Ebben elárulva a vérét, de senkit sem érdekel. A "nagyszerű ajánlatra törzsből a barnaság felé fordul, bal karját a combján, jobbját a pulton pihentetve.* ~Eladott az apám, segítsen?~ *A játékra elvörösödik a füle, amit csak remélni tud, hogy a másik nem látja. Mosolyát elfojtva hajtja lejjebb a fejét. Ismeri a játékot. Volt már része benne, 500 kerek arany ütötte a markát az utcakölyköknek azon a héten.
Mint kiderül, ismét ennyiben gondolkodik a másik. Még szerencse, hogy ez a játszma csak a alja népek körében közepesen ismert darab.*
- Nincsenek kuncsaftjaim. *Pillant fel, ugyanis eddig gondolataiba merülve szeme ismeretlen tájakon utazott a férfi ruháján, s persze annak csak a mintáján.*
- Meg fog lepni, de a hosszú idő, amit ezen a környéken töltöttem el, pénzes férfiak ágyba vitele nélkül történt. De talán megoldható. *Nem mintha eszébe jutott volna valaki, aki érdemes a gazdag férfi szerepére, csupán nem akarja lelombozni az emberfiút. Bevallásra méltó, hogy No'ära szemei felcsillantak, hogy talált valakit, aki szereti az efféle játszmákat.*
- Könnyfakasztó? *Állát kezén pihenteti, elmélyülten, ragyogó fehér szemekkel mered ki az ablakon.*
- Nem teljesen értem, amit most itt összehadoválsz. *Ismeri be.* Kacifántos az egész gondolatmenet, ámbár. *Mutatóujja figyelemfelhívóan az égnek áll, hatásszünet kíséretében.* Kell egy nemes. Előadom neki a szegény farmerleányt, akit eladtak és éhezik. Apámon kívül nem keverünk bele senkit, mert hát még a végén a húgaimon is segíteni akar, és látni akarja őket. Ő meghallgatja bánatom, megvigasztal. Eltelik egy idő, majd felkeresem őt, hogy el hagynom a várost, a lehető leggyorsabban, hogy, akinek apám eladott ne találjon rám. *Közelebb hajol a másikhoz, izgatottan fejti bele saját ötletét a dologba.*
- Az éhhalál közelében nem maradt más választásom, s hatalmas adóssága is van a jegyesemnek, aki haragjában csúnya dolgokat tesz. *Lehúzza válláról az inget.* Ekkor megmutatom neki a hegeket, ha kéri. A festéseket eltakarjuk aznap valamivel. *Ezután visszabújik a felsőbe.* Ha nem szerzi meg időben azt az aranyat, félek, hogy haragjában megöl, vagy még rosszabbat tesz. Még aznap egy öreg, rozoga szekéren fogok ülni, ami messze földre visz. Tőle pedig el akartam búcsúzni, mert hát hiába nem lehet, egy egyszerű farmerleány beleszeretett ebbe a nemes, becsületes, kedves úrba, aki meghallgatta őt a nehéz időkben. *Pillanatnyi gondolkodás után még hozzáteszi.* írhatnál egy levelet, mint a jegyesem, amit otthon találtam, s elloptam. Mivel nem tudok olvasni, szegényes farmerleányként, segítséget kértem. A levélben egy Pirtianesi menyegzőről írnak. Aki pedig elolvasta nekem, vezeti elméletben majd a szekeret, mert könyörögtem neki, hogy vigyen el a városból. *Mindezt szinte egy levegővételben.*
- Ha nem törik meg a szíve, akkor jössz te. *Feláll a pulttól, kissé elgémberedett a lába.*
- Tényleg elég zavarodott, amiről beszéltél. Menjünk egy kicsit odébb, hogy összeszedjük a gondolatokat. *Hunyorgással és mosollyal jelzi, hogy kövessék. Elindul a fürdőház felé, válla fölött visszapillantva beszélgetőpartnerére*