//Anor Adal, Aswea//
*Az információk érkeznek és ő egyre elégedettebben hallgatja.*
-Nem én követtelek.
*Mondja halkan a kis információ morzsát, hogy elérje a kívánt hatást. Amit a fürkésztől és a kislánytól megtudott nem volt ilyen részletesen használható információ. Nagyjából, azt tudta meg, hogy néz ki, akit keresnie kell és azt, hogy a gazdag negyed házát feltörte, de otthonosan mozog benne. Tehát a ház jogosan a férfi tulajdona lenne, de az "egykoron a családomé volt" kifejezés megüti a fülét. Mintha kezdene idegessé válni a férfi ettől a témától és elkezd felőlük kérdezni, persze számított erre, hiszen a megkeresése után biztosan nincs egészen képben, de pont a homályos sejtések talaja az, ahol egy szövetség később gyökeret verhet a Vércséknél. Állja a tekintetét egy titokzatos mosoly kíséretében.*
-Nos, mondjuk úgy egy társaság tagja vagyok, aminek többek között üzleti érdekeltségei vannak errefelé és kapcsolatban állni velük, annyit jelent megkapni ami szükséges a tervei megvalósításához és cserébe adni a hűséget és természetesen a hasznos viszonzást. A valamiért, valamit elve alapján nem fordítva, de higgye el sokaknak ez több, mint megtérülő befektetés. De a társaság tagjai elég kényesek csak megbízható és hasznos embert fogadnak maguk közé. Mielőtt rátérnénk, arra az üzletre, tudnunk kell megbízható ember vagy e?
*A kis csomagot az asztalra helyezi és a férfi felé tolja.*
-Ez a kis csomag nagyon érdekes dolgot rejt. Felbontás nélkül, kell eljutnia a főtérig egy tűzvörös hajú nő kezébe. Ha a csomag eljut a nőhöz a holnapi napon, akkor van miről beszélnünk.
*Mosolyogva áll fel, hiszen dolga elvégeztetett, innen már a férfi döntése, hogy belemegy e a játékba, de mivel jó benyomást tett rá, még megtesz neki egy szívességet azzal, hogy elhint még néhány morzsát.*
-Az ön dolga mit kezd a csomaggal és ezzel az egésszel, de még senki nem járt rosszul vele, ha követte az általunk kijelölt utat. Ha a csomag révbe ér, akkor meglátogatom abban a méltánytalanul elhanyagolt házban. Addig pedig, további szép estét.
*Felkel ültéből és egy fejbólintással toldja meg a búcsú szót, aztán vissza indul a másik asztalhoz. A feladat teljesítve, őszintén kíváncsi vajon ott lesz e a csomag a rendeltetési helyén. A munka kész, most jöhet a szórakozás része az estének, bár a férfi nincs túl messze az asztaluktól részéről nem néz rá többet. Nem gondolja, hogy az eldugott sarokban nagyon feltűnőek lettek volna. A vak is láthatta, hogy egy rendkívül vonzó nővel jött és mi sem természetesebb, mint, hogy nem hanyagolja el csak egy rövid időre, amíg egy régi barátot köszönt.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.21 18:18:57