//Verbuváló//
//Nyílt//
*Csendben hallgatja végig a többiek eszmefuttatását, karba font kezekkel, a falnak dőlve. Nem szól közben, még csak az arca sem rezdül, miközben a nagy reményű városőrök kifejtik véleményüket.
Csak mikor Arizeus teszi fel kérdéseit, akkor lép előre, egyenesen az asztal mellé.*
-Nos, megtisztelő feladat lenne vezetni e nemes csapatot, természetesen a Tanács, vagy éppen a tanácsos úr felügyelete alatt. Ami a hierarchiát illeti... Nem ismerjük egymást, majd csak kialakul.
*Biccent Arizeus felé joviális mosollyal arcán.*
-Sok beszéd királyt dönt, ahogy nyugaton mondják. Rövid leszek.
*Fordul a társaság felé, mindőjükön végigjáratva tekintetét.*
-Koszt és kvártély, először. Azt hiszem, ez igen csak csalogató lenne bárkinek a városban ma. Senki sem szívesen tesz új lóra, ork uram. Elébb a bizonyítás, utána az arany. Ha gazdagodni vágysz, hát rossz asztalnál ülsz.
*Szögezi tekintetét az orknak, megvárva, hogy az feláll-e. Titkon reméli, hogy nem így lesz, hisz alighanem egy jó pengével lenne szegényebb a társaság.*
-A város törvényei eddig is jók voltak. A lopást nem hagyhatjuk büntetlen, de egy kenyérért... Az csupán elzárás. De ha bárki visszaél hatalmával... Megbűnhődik.
*Pislant lopva Bobbirra először, talán éppen támogatást várva, majd Pardenen állapodik meg tekintete. Nem szívesen válna meg senkitől, de ha valóban nem tudja fékezni magát a férfi, hát mellette nincs keresnivalója.*
-A hivalkodó szín jó. Hisz az embereknek látniuk kell, hogy közöttünk járunk.
*Teszi szét kezét, majd ismét Arizeus felé fordul.*
-Ha tudjuk, hol ez a raktár, a tanácsos engedelmével szíves örömest neki is állnék toborozni a főtéren. Elvégre tucatnyian nem leszünk elegen. Ami pedig a jelenlévőket illeti...
*Néz szét a leendő városőrök között, kezét a kard markolatán pihentetve.*
-Noha a szavam nem sokat ér ismeretlen fülnek, de aki velem tart, nem bánja meg. Ki úgy érzi, az elhangzottak fényében inkább tovább állna, megteheti.
*Mutat az ajtó irányába, majd előkotor egy gyűrött, alaposan megtépázott pergament.*
-Azt hiszem, ez még aktuális.
*Csapja az asztalra az elmaszatolódott, régi körözési listát, amit a városban talált reggel. Megfordítja a papírt, a pultról egy pennát vesz magához, tintába mártja, majd cikornyás betűkkel felvési rá a nevét.*
-Vehetjük szerződésnek.
*A pennát a papírra helyezi, majd az asztalra támaszkodva kérdőn vizslat végig az arcokon.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.15 20:51:51