*Elfintorodik a lábaira vonatkozó megjegyzést hallva. Alaposan végiggondolja az útvonalat, hogy merre is lenne értelme menni. A legjobb választásnak, a legrövidebb útvonalat tartja, elvégre akkor kevesebb ideig terheli lábait. Mellesleg út közben többször is megállhatnak pihenni. Bosszantja a dolog, hogy miatta lehet, hogy meg kell majd állniuk, de örül, hogy végre sétálhat majd.*
- Nem a te hibád, Jared! Te semmiről nem tehetsz, kérlek ne hibáztasd magad! Nem te voltál az, aki meglökött és nem te voltál az, aki nem tudott megkapaszkodni. Én voltam ott és az a két részeg alak... Kérlek fejezd be az önostorozást, mert teljesen felesleges! *mondja azonnal. Kissé felidegesíti a helyzet.
A kapott kérdésre azonnal nem is tud válaszolni. A hirtelen benne kerekedett feszültség miatt nemigazán tudott odafigyelni. De ami ez után következik, teljesen megváltoztatja. Apró, mézédes csókot kap ajkaira, mely rövid volt ugyan, de elérte, hogy a lány szíve kihagyjon néhány ütemet. Ezenfelül teljesen megnyugodott, s most azzal küszködik, hogy visszaemlékezzen az iménti kérdésre.*
- Csak a köpenyt. *suttogja. Gyors választ kap, majd egy újabb csókot, s Jared eltűnik. A lány magára marad gondolataival. Ezt ki is akarja használni, valami ésszerű magyarázat kitalálásához.
Véleménye szerint sajnos elkerülhetetlen, hogy a férfit bele ne tegye a magyarázatba. Nagyot sóhajt, majd agyalni kezd. "Kezdhetném azzal, hogy... tanítottuk egymást. Én Őt olvasni, Ő pedig engem harcolni. Ez olyannyira lefoglalt minket, hogy egész napok mentek rá... Nem, ez nem elég! Attól még igazán útba ejthettük volna a templomot! De mondjuk, ha... Azt mondanám, hogy önfejűen túlerőltettem magam az edzéseken? Jared túlzottan jó ahhoz, hogy erővel állítson meg, szavakkal pedig nem sikerült neki... Utána mondjuk egy nagyot bénáztam és saját magamban tettem kárt a bottal. Igen, tudják milyen makacs vagyok, ezt még el is hinnék." gondolja.
Ismételten végiggondolja a magyarázatot. Kezdené a tanítással, majd az önfejűség és a hatalmas bénázás, ami miatt ágyba kényszerült... "Várjunk, ha annyira makacs vagyok, könnyedén ragaszkodhattam volna ahhoz, hogy elmenjek a templomba! A fene, miért ilyen nehéz kitalálni?! És ha azt mondanám, hogy Jared ezek után fel sem engedett kelni néhány napig? Azzal rákenném az egészet... Viszont, lehet, hogy jó színben tüntetné fel a papoknál. És ha hozzátenném, hogy csak fokozatosan engedte terhelni a lábaimat? Ez még igaz is! De mivel kikerültem az utcára, ott már nem tudott megállítani." Végre sikerül összeraknia egy cseppet sem rövid, de ésszerű magyarázatot. De két hétre nem is lehetne túl rövid a magyarázat. Ezt persze csak akkor áll szándékában előadni, ha nevelői rákérdeznek.
Kezére pillant és hirtelen beugrik neki még egy kérdés. A gyűrű... "Hogy fogom ezt megmagyarázni? Mondhatnám vele kapcsolatban az igazat is nem? Hogy csak azért viselem, hogy megvédjen a kelletlen alakoktól... Na jó, ez csak részben az igazság! De elégnek kell lennie!" reménykedik, majd a lépcsőt figyelve várja Jared visszatérését.*