Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas.
Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad
előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból
hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha
valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül
az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan
levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
13060. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-02 17:21:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Anor Adal//
*Mivel újdonsült ismerősének nyoma veszik, otthagyja a pultot, és a kijárat felé indul, de mielőtt elhagyná a fogadót, mégis megtorpan. Egyelőre nem tudja, hová mehetne, lévén, Taitos nem jött érte, és ötlete sincs, merre keresse.
Gondolataiból egy betérő vendég rángatja vissza a valóság talajára. A korábbi incidensből okulva még idejében tér ki az útjából, így elkerülve a kínos összeütközést. A férfi elhaladtában visszapillant rá, s így a lánynak is alkalma nyílik megszemlélni őt. Ám hamar elfordul, így csupán bizonytalan sejtelmet hagyva, amelyet a szemmel láthatóan nemesi ruházat még inkább erősít.
Képtelen nem a férfit figyelni, abbeli reményében, hátha valamely mozdulata elárulja, honnan ilyen ismerős Serissy számára. Csakhogy maga a szemrevételezés alanya is felfedezi ezt, legalábbis erre következtet mosolyából, s invitáló kézmozdulatából, melyet kétségkívül irányába tesz.
Mielőtt tulajdonképpen végiggondolhatná, valóban jól cselekszik-e, elindul a férfi felé. Úgyis elkövetett már néhány ostobaságot, ez igazán nem számít.*
- Szabad? *Biccent aprót a férfi asztala felé, amint odaér mellé. Amennyiben a felelet igenlő, helyet is foglal, ha azonban nemleges, elnézést kérve távozik.*
13059. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-02 16:35:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Serissy Polrin//
*Anor egy kellemes séta után kicsit messze keveredik a gazdagnegyedtől, már a főtéren jár, mikor megkíván egy finom frissítő italt. Úgy dönt, legjobb lesz, hogyha betér a Pegazusba, és így orvosolja a problémát.
Alighogy belép, közel az ajtóhoz egy arany hajkorona villan elé. Egy fiatal hölgy áll a bejáratnál, úgy tűnik, még helyet keres magának. Anor lassan elhalad mellette, de amint elhagyja visszanéz, és keresi a szempárt, ami a szőkeséghez tartozik.*
~Hm, zöld szemek, ismerős!~ *fut végig rajta a gondolat, de nem bámulja tovább a lányt, inkább előre néz, nehogy elbotoljon valamiben. A pulthoz lép és várja, hogy a csapos észrevegye őt. Anor nemesi öltözéke talán feltűnő lehet a fogadóban, nem véletlen, hogy ritkán jár erre italozni.
Gyorsan körbenéz, talál is egy üres asztalt, ám a lány még mindig az ajtónál áll, mintha csak várna valakire, vagy valamire. Valahonnan ismeri ezt a lányt, de még ő sem tudja, hogy honnan. Anor vacillál egy keveset, hogy mit kellene tennie, talán meghívnia a hölgyet is? Végül két pohár Bort kér, és egyből nyújtja is a 18 aranyat cserébe. A szőkeség felé fordul ismét és ha ő is viszonozza a pillantását, egy mosoly kíséretében kissé megemeli az egyik poharat, ezzel jelezve, hogy a gyönyörűség akár vele is tarthatna.
Ha a lány nem veszi észre, vagy nem foglalkozik egyértelmű ajánlatával, inkább egyedül ül le a két pohár társaságában az asztalhoz.*
~Úgyis elfogy!~
13058. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-02 15:24:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1066
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Csendes társaság//
- Ezért.
*Dől hátra a széken egy kaján vigyorral. A mosoly csak szélesedik miközben figyeli, ahogy Lyss a hajával babrál, miközben a választékot böngészi. Egyre határozottabb a meggyőződése, hogy a lány valami játékot játszik, aminek végkimenetelét még nem ismeri. Igaz, semmi jel nem mutatja, hogy ez aggasztaná, mert erről szó sincs. Inkább érdekesnek találja, s bár egy kellemes végkifejletet el tud képzelni, ezt túl kézenfekvőnek érzi.*
- Attól függ, mik az elvárások. Egy lovagtól senki sem várja el, hogy sebek gyógyításában jeleskedjen, éppen ellenkezőleg. És ebben legtöbbjük nagy jártassággal bír. *bök a szeme fölött húzódó sebhely felé* – Lehet, sokszor csak az elvárások túl nagyok. Tőled mit szoktak elvárni?
*A csirkesült említésére összefut a nyál a szájában, nyel egyet, aztán elneveti magát.*
- Nem készítettem listát. Lehet, hogy nem vagyok elég előrelátó vagy neked nem voltak olyan rettenetes bűneid, mint nekem. De tegyük fel, hogy mégis van, lássuk, mi szerepel rajta! *könyököl előre az asztalra töprengő arckifejezéssel, majd a pult felé sandít* – Szinte biztos vagyok benne, hogy már csak egyetlen szobájuk maradt, ezzel egy pont kipipálva. Ha valaha is gondolkodtam volna ilyen listán, nem biztos, hogy szerepel rajta, hogy ágymelegítő szeretnék lenni. De tetszik az ötlet, pipa. Egy jó fürdő, kellemes társaságban, mmm... pipa. Kívánhat többet egy férfiember?
*Tesz egy kérdő gesztust a kezével, aztán folytatja, bár nem a kérdés költői jellege miatt.*
- Legfeljebb annyit, hogy ne kelljen sokáig várni a csirkére. Addig, ha megengeded, utánanézek a szállásnak.
*A pultig sétál. Rövid párbeszéd a fogadóssal és kifizet egy Szobát öt éjszakára. 70 arany cserél gazdát. Visszafelé egy félmosollyal ingatja a fejét és az asztalhoz lehuppanva gondterhelt arcot vág.*
- Tényleg csak egy szobájuk volt. *Az arckifejezés azt sugallja, hogy egy pillanatig sem tart igényt arra, hogy ezt elhiggyék neki.* – Egyelőre öt éjszakára, aztán meglátjuk. Ha addig nem menekülsz el sikoltva. És, ha jól emlékszem, most már én szabhatom meg a szabályokat. De nincs kedvem változtatni egyelőre, tetszik, amit kitaláltál. Vállalom a sanyarú sorsot.
*Időközben a vacsora is megérkezik, elégedetten pislog a pirosra sült szárnyasra.*
- Láss neki, jó étvágyat!
13057. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-01 19:23:14
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
* Még mindig az asztalnál ül és figyeli a mélységi alakot. Persze van más is ott, rajta kívül, de őt a fickó érdekli. Szóval csak ül és üldögél itt, nagy magányosan. Kezei között dédelgeti a már majdnem normális méretű korsóban lévő kis söröcskéjét. Időnként iszik belőle, próbálván aprókat kortyintani, de hát, nehezen megy a pici ivás egy nagy nőnek. Most komolyan. Még ha fogyni akarna, se menne. Lehetetlen! Hát ha már csak picit is éhes, mit tesz egy átlag óriás nő? Tör a fincsi száraz kolbászból egy darabot és elmajszolja. Na de ekkora tenyérrel?! Nem kicsi az a darab, olyat nem is tudna törni. Lehetetlen. Szóval most ül, és nem foglakozik azzal, hogy fogyókúráznia kellene. Ha Kuhn nem tér vissza időben, magától is lefogy. Sőt, elaszalódik itt, mint egy aszalt szilva. *
13056. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-01 19:22:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Takarító csapat//
*Elfogyasztják italukat, és közben a városi örömködés részleteibe merülhetnek.*
-Igen, hasonlókat magam is hallottam. De még nem volt erőm jobban utánanézni. Mások rossz színben tüntetik fel.
*Magyarázza lendületesen.*
-De az utóbbi karámnak kénytelen leszek személyesen utánanézni, fontos, hogy az ember az ilyen legendákat is feltárja, ne csak a holtak lelőhelyeit.
*Habár a sötét barlangok mostanában igen felkapott helyek lettek, Taitos nem állna be a sorba.*
-Azt kell mondjam, ha a főnök csinos nem kell aggódni.
*Teszi le üres poharát és kipillantva feláll.*
-Felkelt a nap, ideje mennem. Remélem még találkozunk.
*Nyújt kezet.*
-Ha a holtak érdekelnek Synmirán megtalálsz.
*Veszi fel végül botját is, és ellépdel.*
13055. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-01 19:12:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Takarító csapat//
*Nem igazán érti a kérdést, de hamar túl jut a problémán, és egy hanyag vállrándítással válaszol.*
-Én.
*Ezzel markolja fel bögréjét, és sétál vissza asztalukhoz. Véleménye szerint a szegények várható reakcióit túl tárgyalták.*
-Arra.
*Kortyol maga is, aprót, hisz forró az itala, majd teszi le azt, hogy válaszoljon a következő kérdésre.*
-Lotyók, szerencsejátékosok, drogok, piák. Állítólag van egy karámuk, hol pucér lányok birkóznak a sárban. Egymással, vagy fizető vendéggel. Magam még nem láttam. Ahogy a leányokat sem próbáltam.
*Mosolyodik el kissé, ezen a továbbiakban sem szándékozik változtatni.*
-De a főribanc finom darab, helyre kis vörös.
*Kacsint Taitosra.*
13054. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-01 14:44:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Takarító csapat//
*Cseppet fúj, majd maga is a kocsmároshoz megy, hogy adjon valamit innia.*
-Te?
*Néz a másikra, aki gyógyteát rendel, így Taitos is jobban jár, mert nem kell a társaság kedvéért ilyen korán beinnia.
Végül egy 5 aranyas Gyümölcslé mellett dönt.
*
-Nos, igen... majd megnézzük még akkor, hogy ki hova fog állni. Aztán, ha valaki győzedelmeskedik, akkor a holtak felkelnek a csatatérről, és majd a Hóhér nyerni fog, ha más nem.
*Vakargatja meg állát, hisz hallotta, hogy mi történt északon.*
-De azt kell, hogy mondjam, hogy míg a portánkra nem lép egyik veszedelem sem, talán nem érdemes minden gondolatunknak ezen csüggenie, de azért el se felejtsük!
*Majd visszatérve az asztalhoz a poharát emeli.*
-Az életben maradásra!
*Majd belekortyol a friss nedűbe, és egyszerre kiissza.*
-Micsoda van a Pintyben?
*Kapja fel fejét.*
-Milyen hely az? Már gondolkodom egy ideje, hogy megnézem, a hivatásos szórakoztatók hogyan csinálják ezt, de még nem jutottam el odáig, érdemes?
13053. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-05-01 09:54:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Negyvenes//
*Worenth a laphúzáson kívül semmi egyebet nem csinál, így a harmadik lap sarkát is megemeli, majd leteszi a másik kettő mellé... pedig ha nem dobatják el a lapjait akkor már véget is vetett volna az első körnek.*
-És mi van akkor Aoneer úr, ha történetesen a vadász lap volt az első kártya amit felhúztam? *emeli meg kissé szemöldökét.* -Ráadásul a sok nem mindig több. Lehet, hogy a vadásszal elhúzok egy kilencest, még mondjuk ha húzok kétszer akkor feljön egy kettes meg egy hármas lap, ami csak öt.
*Úgy véli ezzel kapcsolatban nem jó Aoneer meglátása. Viszont a dáma kijátszásához valóban dukál egy halál lap, mert ha nincs, és azt látjuk, hogy a másik harminchatnál jár akkor csak az idegeskedés van, hogy vajon feljön e neki egy négyes lap vagy nem. Persze eltérő taktikák lehetnek, különböző módszerek, elvégre vannak öten (azaz per pillanat négyen) és nem egyformák... de ettől szép ez az egész.
A hóhajúnak ahhoz képest, hogy három lapja van nem is áll olyan rosszul, de erről a körről már lemondott... inkább csak afféle csendes szemlélője lesz az eseményeknek. Most nem bízik az utolsókból lesznek az elsők mondásban. Lazán int jelezve, hogy nem kíván ebben a körben semmi egyebet csinálni.*
13052. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 22:22:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Karba fonja a kezét, úgy figyeli a bánatát ételbe fojtó lányt. Ő csak örül annak, ha eszik, valahogy mindig boldog ettől a kis bolondtól. Akkor is, ha éppen csak fel nem túrja az ételt, meg akkor is, ha mormog az orra alatt.*
- Én is szeretlek! *vigyorog. Egyben biztos lehet: nem ezt hallotta imént a félvértől. Megvárja, amíg a másik teletömi a hasát, majd amikor elérkeznek erre a pontra, felhajtja a teája maradékát. A saját részéről készen áll az indulásra.*
- Menjünk csak! Tudod már, hogy mit szeretnél venni? *nyújtja a kezét Manurinak, segítve a székből való kikászálódásban. Aztán olyan gyorsasággal, ahogy beestek a fogadóba, el is hagyják azt. Irány az istálló, és a magára hagyott kutymorgó!*
13051. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 22:05:24
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Legszívesebben minden eléjük kerülő ételt maga elé marna, mint egy szorgos kis pocok begyűjtené és ínséges időkre raktározná. Nem is a másik miatt, hanem mert irigy kutya. Szomorú hasonlat, de a kóbor ebek is hasonló módon féltik az ételüket, mint teszi azt most Manuri.
Csak elégedetlenül morog valamit vissza Yeroughának de mivel lovagja nem büszkélkedhet a hosszúéletűek kiváló hallásának kis részével sem, aligha értheti melyik éghajlatra küldi éppen Manu.
Habzsolva próbálja elpusztítani frusztrációját az étellel együtt, de lelki egyensúlyát egy kis vásárlás stabilizálná teljesen.*
-Vigyük vissza a lovakat és menjünk ki a piacra! Akarok venni... valamit.
13050. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 22:00:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Bezony, bezony, végül villára tűzi a fele zsákmányt, és kéjes arckifejezéssel befalja, egyértelmű jelét adva, mily roppant módon élvezi minden egyes pillanatát.*
- Úgy-úgy! De még mennyire! *nyilatkozik meg rágcsálás közben. Inkább élelmesnek mondaná magát, mint csalónak, de utóbbit is büszkén lenyeli, diadala segít bármit elviselni. Ennek fényében tányérja elvesztése mellékes jelenség, kicsit hátra is dől a székén, jelezve, hogy ez már cseppet sem számít neki.*
- Jó étvágyat! *vigyorog roppant pimaszul. Teája után nyúl, s belekortyol. Finomabb, mint valaha, a siker édes ízével fűszerezve.*
- A kolompért se hagyd ki! *ad hasznos instrukciókat. Szemtelenségét Manuri is megirigyelhetné, már persze amennyiben nem ő lenne az alanya.*
13049. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:49:05
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Manuri szúrós tekintettel figyeli Yerot mígnem az elkezdi nyiszitelni a hús hozzá közelebb eső felét! Egyértelműen túljárt a lány eszén, Manuri nem is tud mit szólni a váratlan fordulathoz, száját tátva lesi ahogy a husi elrablódik az orra elől.*
-Hát de! Ez csalás!
*Replikázza még mindig sokkos állapotban és megpróbálja kicsit közelebb húzkodni magához az ételt ám végül úgy dönt feladja, s míg Yerougha azzal foglalatoskodik hogy Manu tányérján elszeletelje a húst, addig a lány nemes egyszerűséggel kinyúl oldalra és maga elé húzza az asztalon Yero tányérját!*
~Na erre varrjál gombot!~
-Háh!
*Nem szép dolog játszani az étellel, de ha lelkük pokolra is jut, az nem emiatt lesz. Ebben teljesen biztos.*
13048. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:36:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Negyvenes//
*Csendes estélyük van. Az ilyen estékhez egy zamatos késő őszi bor, és valami halkan játszó vándormuzsikus illik. A tündér is inkább a nyugodt szépség példája mintsem a tüzes asszonyé. A mágus és az elf ugyan leművel egy rövidebb párbajt amelynek végeztével mindkettejüknek kevesebb lapja lesz mint korábban volt. Őt pedig a vadász már megint a gúnynéven szólítja. Tetszeni nem tetszik a dolog, de ha kap valami alkoholt akkor az ezt is megoldja. Csak előbb nyerhetne egy kört. Nem szeret úgy inni, hogy vesztesége van, vagy éppen semmit se nyert még.*
-Ha ragaszkodik hozzá. *Emeli fel a hat lapot majd a féri elé tartja, csak neki mutatja meg a többiek nem láthatnak a lapjába.*
-Tudják én sosem kedveltem az akciólapokat. *Fordul a másik két játékoshoz.*
-Woreth úr, ön a vadásszal szerzett egy darab lapot két kör alatt. Egyben amikor felhúzta a vadászt, egyben pedig amikor kijátszotta. Rossz ár ha azt vesszük mi mindent vehetett volna fel ez alatt az idő alatt. És ha valakinél nincs halál akkor az információ se ér sokat. *Biccent Lou felé. Aztán egy langy sóhajjal és heveny kézmozdulattal kipottyant kettőt az eléje emelt lapok közül le az asztalra ahol mindenki más is láthatja azokat. Ez a kettő pedig nem más mint egy dáma, és egy király. Aztán az így megmaradt négy lapot ismét visszaveszi maga elé és a cserének megfelelően kiegészíti újabb kettővel. Ezzel Lou el is vesztette a látott információk jelentős részét, bár a városőrnek már van egy sejtése, hogy mi lapulhat a dolgok hátterében.*
-Tehát a barátunknak feltehetőleg halál lapja van. Vagy legalábbis egy vadász, nekem pedig sajnos továbbra sincs meg a negyvenem. *Egy heveny vigyor azért még átfut az arcán. Talán tényleg ő áll a dologhoz a legközelebb. Hat kártyája van, egyet sem veszített, egyet sem játszott ki, végig a legnagyobb pontszámra törekedett, ám a szerencse istennője egyszerűen nem kegyes hozzá.*
13047. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:29:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Manurinak éppenséggel valóban nincs könnyű természete. Viszont az élet nem arról szól, hogy a legsimulékonyabb, engedelmeskedő lányt kell kiválasztani. Sokkal jobban kedveli az izgalmat, a változatosságot, a tüzes leányzót, aki durcás is tud lenni, de ha értőn bánnak vele, kenyérre lehet kenni. Jól választott, ez nem kétséges.
Egy pillanatra felmerül benne, hogy hagyja magát megszúrni, aztán várja a harcias puffancs reakcióit a vér és a kézből kiálló villa látványára. Végül azonban egy fürge mozdulattal kitér, majd maga is a lefogás mellett dönt, természetesen a másik felet veszi célba. Pár pillanatig tartja, aztán villáját merőlegesen megdönti, és elkezdni nyiszatolni a főtt húst. Láthatóan az a haditerve, hogy a közelebb eső felet elviszi hadizsákmányként, és befalja kedvcsinálónak, mielőtt még végez a saját adagjával.*
13046. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 21:02:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Nem biztos hogy bóknak venné ha Yerougha ezt közölné vele, de ezúttal nem derül fény előtt arra, hogy hozzá képest bármi gyerekjátéknak tűnik a férfi szemében. Egy kicsit hízelgő lenne, hiszen jelenthetné azt hogy hozzá nem érhet fel senki, de egy egész kicsit sértő is mert egyértelműen utal nehéz természetére és körülményességére.
A cselező támadó jobb ha elkezdi félteni a kezét, mert ha evőeszközét elhúzza Manu fegyverének útjából akkor húsába vág a sajátját hevesen védő lány. Komoly koncentrációt igényel a figyelem és nem is spórolja ki az akcióból azt, éber és fürge.*
-Höpp!
*Csap le a zsákmány hozzá közelebb eső felére és villájával a tányérnak szegezi. Kissé ő maga is meglepődik a dolgon, de azt nem adja!*
13045. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 20:45:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Negyvenes//
* Nincs hát Worenthnél valami csodatévő lap, amivel megakadályozza Omont, hogy eldobassa lapjait - meg amúgy nem is tud ilyenről az elf, de magáról a negyvenesről sem tud sokat, így bármi lehetséges. Aoneer jön, aztán Worenth felhúzza az új első két lapot, melyekkel nagy valószínűséggel már nem fog tudni mit kezdeni, hacsak nem vet fordulópontot a játék... Mondjuk azzal, hogy mindenki másnak is el kell dobnia a lapjait. Az érdekes lenne, de legalább izgalmas. Omonnál már biztosan nincs halál, Lounál és Aoneernél lehetséges, hogy van; míg a hóhajúnál egyre nagyobb valószínűséggel akad egy - mivel a lapjai fogynak, és eddig biztosan nem volt nála egy sem. Ennek ellenére, alighanem a másik kettő fontosabb ellenfél egyelőre.
Húz egy lapot, mivel egyelőre nincs negyvene. *
13044. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 19:26:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Manuri után bármi gyerekjátéknak fog tűnni, nem csak egy lurkó felnevelése. De persze szívesen fog majd visszaemlékezni sanyarú sorsára, amikor összekötötte az életét ezzel az önfejű leányzóval. És talán mesél róla, reményei szerint közösen örökbe fogadott fiuknak vagy lányuknak, esetleg többnek is.
A bátrak pimasz magabiztosságával lavírozik az ellenséges tányér felé, jobbra és balra kitérő, apró cselekkel ámítva a túlnani védelmet. Szavakra nem pazarolja az időt. Manuri figyelmetlenségében és önhittségében valami igazán komoly dolgot idézett meg: a húsorzó mesterstratégát. Kissé hátrébb húzza a tolvajszerszámot, fél pislantás a félvér szemébe, a lássuk, mit tudsz üzenetével. A másik csuklómozgását figyeli. A villa először dermedten fagy bele a levegőbe, aztán hirtelen mozdulattal, balra enyhén kitérve gyorsasági támadást visz végbe az egyik ott tanyázó húsdarab ellen. Egyfajta próbának szánja ezt. Izgalmasabb volna nem rögvest megszerezni a kijelölt zsákmányt.*
13043. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 19:10:26
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Ha Yeroughanak lesz örököse, akkor már egész biztos bírni fogja a strapát. Egy kis suhanc felnevelése azok után, hogy Manurival élt már szinte gyerekjátéknak fog tűnni! Pár esztendő múlva bizonyára be fogják látni mennyire hálásak lehetnek: Yerougha hálás lehet Manunak a speciális felkészítésért, Manuri pedig hálás lehet Yeronak amiért nem csapta agyon.
A sanyarú sorsú leányzó azonban előbb nyársalja fel fekete tekintetével a másikat, minthogy adjon neki a sajátjából! Villájával készen áll arra, hogy vérre menő viadalt vívjon a tányérjának tartalmával szemezgető fickóval.*
-Kard ki kard!
*Kalimpál feléje harciasan az evőeszközzel és szentül hiszi hogy csak fenyegető fellépése tántorította el Yerot eredeti szándékától.*
13042. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:49:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Igen, Manuri elég sok mindent ki tudna találni, amivel kiábrándítaná. Elég sokszor törekszik rá. Sőt, néha ténylegesen ki is ábrándítja. De ha szeret valakit az ember, sok mindent képes elnézni. Vagy humorral kezelni a másikat. Vagy bizonyos dolgokra éppenséggel meg is vakulhat. Szóval több dolog is közrejátszhat, hogy ne akadjon ki a lányra, csak néha. A kis pimasz próbálgatja a határait, jómaga pedig azt, hogy hogyan maradjon ennek ellenére mégis nyugodt. Ha valaki nagyon kötekedni akarna, persze ebben is felismerné a lehetséges bosszantást, amit talán még élvez is, sőt, erre minden esély megvan, de egy ilyen felvetés esetén simán leverné az illetőt, aztán letagadná a lehetőségét is. Az impulzív oldalát - bár kétségkívül izgalmasabb egy fiatal lány számára - későbbre tartogatja.*
- Ez igazán jó hír *mosolyog, felismerve, hogy milyen lehetőséget adott számára a sors. Villájával lassan közelít szerelme tányérja felé, azon belül is az egyik húsdarabot szemeli ki. Nem tűzi fel, egyelőre csak figyeli a reakciókat.*
- Akkor ma mindketten nagyon finomat fogunk enni.
*Nincs igazán szüksége a másik tányérjának tartalmára, csak egy kicsit megbirizgálja a kis kajlát.*
13041. hozzászólás ezen a helyszínen: Pegazus fogadó
Üzenet elküldve: 2016-04-30 18:29:20
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyughatatlan mandula//
*Néha elgondolkozik azon, hogy ki tudna-e találni olyasmit, amivel ki tudná ábrándítani Yeroughát, de valószínűleg kevés lenne az ő tehetsége ehhez. Hála az égnek nem túl nagy probléma, hogy az égiek épp erről a területről spórolták ki belőle a tehetséget.*
-Így ízlik csak igazán!
*Hunyorog vissza a férfire csontos orra alatt somolyogva. Szavait alátámasztva szép lassan rágódik a falaton, kiélvezve az ízeket. Különösen nagy örömét leli lovagja efféle bosszantásában, de nem tudja megmagyarázni ennek okát.*