- Igazából, ha még tanulni nem is, de szeretném tudni, hogy mire vagyok képes. És igen, a holnap tökéletes lesz! De kérlek, ne fogd vissza magad rendben? Akkor nem tudom meg, hogy valójában meddig és mennyit bírnék. *kérleli a férfit. Szinte biztos abban, hogy Jared nem fog ellene teljes bedobással küzdeni, de ha már azt eléri, hogy valamivel keményebben, mint ahogy eddigi szándékát gondolta, már elégedett.*
- A varázslat... nos... Elvileg, ez a varázs mind fizikai, mind szellemi erővel felruház. Ez persze attól függ, hogy sikerül-e és a mértéke meg attól, hogy az igét elmondó személy mennyire képzett. Úgyhogy megnyugodhatsz, ez az állapot a valóság és a fizikai állapotom sem csupán egy varázslat hamis eredménye. *reméli, hogy érthetően magyarázta a válasznak szánt szavakat. Néha teljesen képes elkalandozni, ha ez a beszédtéma merül fel. Most azonban próbálja türtőztetni magát és nem fecsegni a mágiáról.
Az út, a fogadóig, elég fárasztó. Ellynek ismételten pihenőkre van szüksége, bár fogadalmát megtartva, megpróbálta hosszabbra nyújtani az egyszerre megtett távot. Ennek eredménye, hogy kevesebbszer kellett megállniuk, így pedig gyorsabban haladtak. A fogadó előtt azonban megtorpan. Már nem érez sok erőt lábaiban. A varázslat hatásos volt, de mindent az sem bír. Lassan, kedvesére támaszkodva bekecmereg az ajtón, odabent azonban kénytelen leülni a legközelebbi üres asztalhoz.
Lábai kezdenek igencsak fájni. Már érezte, hogy itt lenne az ideje egy újabb pihenőnek, de oly közel voltak a célhoz, hogy nem volt kedve megállni. Menni akart tovább, s most már itt van, a fogadóban. Szobájuktól mindössze egy lépcső és egy keskeny folyosó választja el őket.
Hasa hirtelen megkordul. Viszonylag halkan, de ő és Jared, hallhatják. Ez számára bőven elég ahhoz, hogy arca vörös pírt öltsön magára és az asztallapot kezdje bámulni zavarában. A levegőt apró, gyors egymás utáni légzésekkel juttatja tüdejébe. Nem telik bele sok idő, már sokkal jobban érzi magát, készen a további, és egyben utolsó távra.*
- Már jól vagyok, mehetünk tovább! *mosolyog kedvesére és egyben útján stabilan tartó támaszára.*