//Szegénynegyed osztag//
*Benton hamar megkapja kérdésére a választ és nyomban odaballag Ulthoz, aki fogadja is.*
-Igen-igen, önnek is jó napot! *mondja kicsit sértődötten, még állát is felszegi kicsit.
Benton Karlo túlhaladt már élete virágán, valahol olyan ötven és hatvan között mozoghat, inkább közelítve az utóbbihoz. Ulttól alig fél fejjel magasabb, nagy bajuszos, pocakos, kerek fejű férfi az emberek soraiból. Valaha részesedései voltak a mezőgazdaságból és jelentős részt vállalt a közösségi életből, azonban a pénzforgatás és a jó befektetés sosem volt az erőssége. Így mára muszáj volt szorítania a nadrágszíjon, még ha ez ránézésre nem is látszik rajta. Beköltözött a szegénynegyedbe egy viszonylag jónak mondható házba, így vígan eléldegél. Egyébként vékony, sörtehaja van, szemöldöke viszont bozontos és fekete.*
-Az éjszaka folyamán a nyitott ablakon keresztül hangokra lettem figyelmes. Ez egyáltalán nem rendkívüli, ez esetben mégis más volt, mint általában. *vezeti fel mondókáját. Mindeközben Delrm és Raoul végzik a dolgukat, ahogyan Harlien és Parden is, utóbbi kicsit hanyagabbul.*
-Dulakodtak az utcán. Ketten voltak. Az egyikőjük fekete hajú, apró termetű lány volt, olyan kis törékeny fajta. A másik fekete hajú volt, de volt benne vörös is, szóval olyan feketés-vöröses. Ennek nagy fekete szárnyai voltak! Mindkettőnél volt fegyver, majd a fekete hajú leütötte a markolattal a... szárnyasat. Apró fegyverek voltak, tőrök lehettek. Aztán bevonszolta a fekete hajú a leütött szerencsétlent egy házba. Na én onnantól kezdve aludni sem tudtam, képzelheti! *mondja teljesen fáradtan.* -Jóval később csak a fekete hajú lány jött ki, az a törékeny! Csupa vér volt, nekem ekkor már a torkomban dobogott a szívem! Ezután figyeltem még a házat, de többé senki se be, se ki! Én meg összeszedtem magam és elindultam jelenteni a dolgokat, de útközben láttam innen pár utcával arrébb egy véres lepedőt. Gondolom valami holttest lehetett alatta, mert olyan alakú volt. Eszemben sem volt hozzányúlni, de jelentettem! Nem tudom köze lehet e egyiknek a másikhoz, ez már a maguk dolga.
*Raoul azon a résznél, hogy leütötte az egyik a másikat feltekint a holttestről, hiszen jól sejtette. Benton kérdően nézi Ultot, hogy van e még valami, vagy mehet a dolgára.*