Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szegénynegyed | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 432 (8621. - 8640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416
8640. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-31 18:46:04
Üzenet elküldve: 2019-08-31 18:46:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Rulcar//
*A mankóra támaszkodva hallgatja az árnyékban járót, de a mondandójára csak lassan megcsóválja fejét.*
-Csak remélni merem, hogy az embere nem fog lebukni, Rulcar.
*Elbámul a férfi válla felett egy darabig, majd nagyot sóhajt.*
-Nem az a dolgunk, hogy városok után nyomozzunk, a mi küldetésünk a rend fenntartása itt. Erőszaktevők, gyilkosok, tolvajok felkutatása! A feladat Sárváros feltérképezése volt, nem összeesküvés elméletek gyártása... Rulcar!
*Biceg közelebb a férfihoz.*
-Az Aréna dolga nem a mi dolgunk. Ha ez a városvezetők fülébe jut, nekünk már most lőttek. Ezt számításba vette?
*Erősen köhögni kezd a sok beszédtől, hát leül a farakásra kicsit szusszanni.*
-A Kósza Pinty... Megoldom. De járjon el óvatosan, Caldorcor veszélyes ember... Emellett módfelett dörzsölt. Nem árt őket figyelni.
*Pillant fel a sötételfre.*
-Hívja vissza az emberét az építkezésről, amilyen gyorsan lehet, aztán megkapja a megbízatását. Jó munkát végzett a suttogóival, szükségem van magára. Viszont nem mehet a saját feje után. Nem vállalok felesleges kockázatot.
*A lécre támaszkodva felegyenesedik, majd kezét lassan végighúzza szakállán, ahogy Rulcart fürkészi.*
-A célpont még mindig Sárváros.
*Biccent jelentőségteljesen, majd megvárja, hogy a sötételf érti-e, mi a dörgés.*
*A mankóra támaszkodva hallgatja az árnyékban járót, de a mondandójára csak lassan megcsóválja fejét.*
-Csak remélni merem, hogy az embere nem fog lebukni, Rulcar.
*Elbámul a férfi válla felett egy darabig, majd nagyot sóhajt.*
-Nem az a dolgunk, hogy városok után nyomozzunk, a mi küldetésünk a rend fenntartása itt. Erőszaktevők, gyilkosok, tolvajok felkutatása! A feladat Sárváros feltérképezése volt, nem összeesküvés elméletek gyártása... Rulcar!
*Biceg közelebb a férfihoz.*
-Az Aréna dolga nem a mi dolgunk. Ha ez a városvezetők fülébe jut, nekünk már most lőttek. Ezt számításba vette?
*Erősen köhögni kezd a sok beszédtől, hát leül a farakásra kicsit szusszanni.*
-A Kósza Pinty... Megoldom. De járjon el óvatosan, Caldorcor veszélyes ember... Emellett módfelett dörzsölt. Nem árt őket figyelni.
*Pillant fel a sötételfre.*
-Hívja vissza az emberét az építkezésről, amilyen gyorsan lehet, aztán megkapja a megbízatását. Jó munkát végzett a suttogóival, szükségem van magára. Viszont nem mehet a saját feje után. Nem vállalok felesleges kockázatot.
*A lécre támaszkodva felegyenesedik, majd kezét lassan végighúzza szakállán, ahogy Rulcart fürkészi.*
-A célpont még mindig Sárváros.
*Biccent jelentőségteljesen, majd megvárja, hogy a sötételf érti-e, mi a dörgés.*
8639. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 22:17:07
Üzenet elküldve: 2019-08-30 22:17:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Denjaar//
*Köhögés, mankó meg sérülések? Mi történt? Kérdi magában, de valahol most nem ez izgatja leginkább. Inkább beszámolna a fejleményekről. Vagyis az előre haladásról. A suttogó kifejezésre pusztán finoman meghajol. Majd tovább figyeli a kapitányt.*
- Szépen halad a hálózat kiépítése, amely sárváros szemmel tartása mellett más területeken is jeleskedik. Ez természetesen kifinomult és kényes munka. Így segítség is kelleni fog. *Tart egy kis szünetet és folytatja, de közben a kapitány közli vacak állapotának okát, amely jelen pillanatban hidegen hagyja a sötételfet.*
- Értem. *Majd folytatja a beszámolót, miközben a kapitányt követi aki sétálna egyet a mankójával.*
- Gondolom maga is látta a negyed határába épülő új építményt. Gondolom azt is tudja, hogy kik azok akik ezt építik? *Nem akarja csigázni a dolgokat vagy további költői kérdéseket feltenni.*
- A lényeg, hogy idegenek. Vagyis pirtianesiek. Egyre több és több érkezik a városba. Most már építkeznek és aranyat fektetnek be a megtört városba. Ez egy csendes megszállás. A város alig heverte ki a harcokat és az északiak máris rátennék a kezüket. Egy emberem már beszivárgott az építkezésre. Hamarosan tudni fogjuk ki áll az egész mögött. *Rátekint a kapitányra, hogy tudja mit gondol az egészről, majd folytatja.*
- Sárváros is reagálni fog erre, így csöndben elhelyezek még valakit a hídhoz, hogy figyelje az áthaladó forgalmat. Emellett északra is küldök valakit, hogy megnézzük milyen irányból érkeznek a megszállók. *Északon más tervei vannak Rulcarnak, de ezt most nem akarja részletezni így ebbe egyelőre nem akarja beavatni a derék beszélgető partnerét.*
- Szükségem lenne pár dologra. Van egy emberem akinek szállásra lenne szüksége. Nem mellesleg nyitott szemmel és füllel jár a világban így hasznunkra van. Nem ismer valakit a Kósza Pintyben, aki adna szállást és akár valami munkát is ennek a szegény rászorulónak? *Enged meg magának némi szakmai félmosolyt a sántikáló kapitány irányába.*
- Emellett azt is jó lenne tudni, hogy ki adott engedélyt az előbb említett épület építésére? *Tudja, hogy kissé kusza most a város politikai térképe, de ha mindenki azt csinál amit akar annak nem lesz jó vége.*
- Kellene a hivatalos megbízatás. Vagy valami papír, amely jogokat és hatalmat ad a cselekvéshez. Sajnos néha nem elég a suttogás vagy a hallgatódzás. Néha ez visz előre. *Igen sok mondandója akadt így elsőre is. Habár nagy eredmények nincsenek csak gyanú és fél információk, de a null pontról már elmozdultak és haladnak előre.*
*Köhögés, mankó meg sérülések? Mi történt? Kérdi magában, de valahol most nem ez izgatja leginkább. Inkább beszámolna a fejleményekről. Vagyis az előre haladásról. A suttogó kifejezésre pusztán finoman meghajol. Majd tovább figyeli a kapitányt.*
- Szépen halad a hálózat kiépítése, amely sárváros szemmel tartása mellett más területeken is jeleskedik. Ez természetesen kifinomult és kényes munka. Így segítség is kelleni fog. *Tart egy kis szünetet és folytatja, de közben a kapitány közli vacak állapotának okát, amely jelen pillanatban hidegen hagyja a sötételfet.*
- Értem. *Majd folytatja a beszámolót, miközben a kapitányt követi aki sétálna egyet a mankójával.*
- Gondolom maga is látta a negyed határába épülő új építményt. Gondolom azt is tudja, hogy kik azok akik ezt építik? *Nem akarja csigázni a dolgokat vagy további költői kérdéseket feltenni.*
- A lényeg, hogy idegenek. Vagyis pirtianesiek. Egyre több és több érkezik a városba. Most már építkeznek és aranyat fektetnek be a megtört városba. Ez egy csendes megszállás. A város alig heverte ki a harcokat és az északiak máris rátennék a kezüket. Egy emberem már beszivárgott az építkezésre. Hamarosan tudni fogjuk ki áll az egész mögött. *Rátekint a kapitányra, hogy tudja mit gondol az egészről, majd folytatja.*
- Sárváros is reagálni fog erre, így csöndben elhelyezek még valakit a hídhoz, hogy figyelje az áthaladó forgalmat. Emellett északra is küldök valakit, hogy megnézzük milyen irányból érkeznek a megszállók. *Északon más tervei vannak Rulcarnak, de ezt most nem akarja részletezni így ebbe egyelőre nem akarja beavatni a derék beszélgető partnerét.*
- Szükségem lenne pár dologra. Van egy emberem akinek szállásra lenne szüksége. Nem mellesleg nyitott szemmel és füllel jár a világban így hasznunkra van. Nem ismer valakit a Kósza Pintyben, aki adna szállást és akár valami munkát is ennek a szegény rászorulónak? *Enged meg magának némi szakmai félmosolyt a sántikáló kapitány irányába.*
- Emellett azt is jó lenne tudni, hogy ki adott engedélyt az előbb említett épület építésére? *Tudja, hogy kissé kusza most a város politikai térképe, de ha mindenki azt csinál amit akar annak nem lesz jó vége.*
- Kellene a hivatalos megbízatás. Vagy valami papír, amely jogokat és hatalmat ad a cselekvéshez. Sajnos néha nem elég a suttogás vagy a hallgatódzás. Néha ez visz előre. *Igen sok mondandója akadt így elsőre is. Habár nagy eredmények nincsenek csak gyanú és fél információk, de a null pontról már elmozdultak és haladnak előre.*
8638. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 21:11:53
Üzenet elküldve: 2019-08-30 21:11:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapács és Penge//
//Agrilpa asztala//
//Béklyók//
*Zopal nem az idegességbe fog belehalni. Nem nagyon zavarja, hogy a többiek eltünedeznek. A kopaszt jobban, de megoldja. A kormost küldi mellé. Ő se olyannak tűnik, aki ne dőlne ki az első emberes pofontól. Ő menne a szekér felé, de a kormos elkezd a kopasszal üzletelgetni. Zopal sóhajt. Ő nem érti mi van.*
-Akkor most mi van a pénzzel?
*Kérdez rá a lényegre. Ha a kormos akar ráfizetni a dolgokra az őt nem érdekli. Ő kapja meg a pénzét rendesen és nem lesz baj. Az se érdekli, hogy harcolni kell vagy csak egy csomagot kijuttatni az ingoványból.*
//Agrilpa asztala//
//Béklyók//
*Zopal nem az idegességbe fog belehalni. Nem nagyon zavarja, hogy a többiek eltünedeznek. A kopaszt jobban, de megoldja. A kormost küldi mellé. Ő se olyannak tűnik, aki ne dőlne ki az első emberes pofontól. Ő menne a szekér felé, de a kormos elkezd a kopasszal üzletelgetni. Zopal sóhajt. Ő nem érti mi van.*
-Akkor most mi van a pénzzel?
*Kérdez rá a lényegre. Ha a kormos akar ráfizetni a dolgokra az őt nem érdekli. Ő kapja meg a pénzét rendesen és nem lesz baj. Az se érdekli, hogy harcolni kell vagy csak egy csomagot kijuttatni az ingoványból.*
8637. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 20:01:12
Üzenet elküldve: 2019-08-30 20:01:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Brox, Grük//
*Csak némán biccent válla felett Broxnak, majd hagyja, hogy Grük kisebb nehézségek árán eltámogassa. Nagyon úgy fest, Brox a kardon kívül a szavaknak is mestere, ez pedig még inkább alkalmassá teszi a pozícióra. Lám, eddig igazán jó döntéseket hozott, már ami az embereket illeti.
Kezdi visszanyerni erejét, már ami a járást illeti. A beszéddel még nem nagyon próbálkozik, az a kaparó érzés a torkában nagyon úgy néz ki, hogy kitart.*
//Laktanya//
-Nem kell ágy.
*Szólítja meg rekedten Grüköt, mikor tudatosul benne, hova óhajtja cipelni a férfi. Megtörli cserepes ajkait, majd felnyalábolja ágya mellől a butykost és nagyot húz belőle. Hunyorogva az őrmester felé pillant, majd olyan tömören fejti ki véleményét, amennyire csak lehetséges.*
-Ma este célpontok voltunk.
*Köszörüli meg torkát, majd ismét szájához emeli a kulacsot.*
-Nem csak a fiúk, mi is.
*Áll fel ültéből, majd biccent Grüknek. Hagyja, hadd menjen a férfi, amerre a dolga hívja, ma este igazán megérdemel némi pihenőt.
Kibiceg az udvarra, ekkor veszi észre a kapuban ácsorgó, értetlen kettőst.*
-Járjatok egyet. Ruhában.
*Szólítja meg őket, tekintetével pedig az újonnan kapott köpenyek felé biccent. Ha egy tűzeset volt, lehet több is. Sokat azonban nem morfondírozhat a dolgon, mert ácsorgása közben egy ismerős arcot vél felfedezni az udvaron. A kémmester.*
//Rulcar//
-A Suttogó.
*Köszönti rekedten Rulcart. Gondolta, hogy előbb-utóbb visszatér, de ez hamarabb megtörtént, mint várta. Furcsa, befelé menet nem szúrta ki a sötételfet. Hogy a sötétülő égbolt, vagy az ő állapota az oka... Ki tudná ezt megmondani? Mindenesetre Rulcar megjelenése eszébe juttatja, hogy még mindig nem írta meg a megbízóleveleket... Na majd ma este.*
-Mit tudtunk meg?
*Toldja meg a kérdést néhány köhögéssel, majd kiköp.*
-Tűz volt.
*Jegyzi meg magyarázatképp. Odabiceg az egymásra halmozott deszkákhoz, majd némi erőteljes recsegés után egy lécszerű képződménnyel tér vissza Rulcarhoz, amit a hóna alá vesz.*
-Járjunk egyet!
*Emeli fel joviálisan a mankót, majd a kapu felé biceg.*
-Hallgatom.
*Csak némán biccent válla felett Broxnak, majd hagyja, hogy Grük kisebb nehézségek árán eltámogassa. Nagyon úgy fest, Brox a kardon kívül a szavaknak is mestere, ez pedig még inkább alkalmassá teszi a pozícióra. Lám, eddig igazán jó döntéseket hozott, már ami az embereket illeti.
Kezdi visszanyerni erejét, már ami a járást illeti. A beszéddel még nem nagyon próbálkozik, az a kaparó érzés a torkában nagyon úgy néz ki, hogy kitart.*
//Laktanya//
-Nem kell ágy.
*Szólítja meg rekedten Grüköt, mikor tudatosul benne, hova óhajtja cipelni a férfi. Megtörli cserepes ajkait, majd felnyalábolja ágya mellől a butykost és nagyot húz belőle. Hunyorogva az őrmester felé pillant, majd olyan tömören fejti ki véleményét, amennyire csak lehetséges.*
-Ma este célpontok voltunk.
*Köszörüli meg torkát, majd ismét szájához emeli a kulacsot.*
-Nem csak a fiúk, mi is.
*Áll fel ültéből, majd biccent Grüknek. Hagyja, hadd menjen a férfi, amerre a dolga hívja, ma este igazán megérdemel némi pihenőt.
Kibiceg az udvarra, ekkor veszi észre a kapuban ácsorgó, értetlen kettőst.*
-Járjatok egyet. Ruhában.
*Szólítja meg őket, tekintetével pedig az újonnan kapott köpenyek felé biccent. Ha egy tűzeset volt, lehet több is. Sokat azonban nem morfondírozhat a dolgon, mert ácsorgása közben egy ismerős arcot vél felfedezni az udvaron. A kémmester.*
//Rulcar//
-A Suttogó.
*Köszönti rekedten Rulcart. Gondolta, hogy előbb-utóbb visszatér, de ez hamarabb megtörtént, mint várta. Furcsa, befelé menet nem szúrta ki a sötételfet. Hogy a sötétülő égbolt, vagy az ő állapota az oka... Ki tudná ezt megmondani? Mindenesetre Rulcar megjelenése eszébe juttatja, hogy még mindig nem írta meg a megbízóleveleket... Na majd ma este.*
-Mit tudtunk meg?
*Toldja meg a kérdést néhány köhögéssel, majd kiköp.*
-Tűz volt.
*Jegyzi meg magyarázatképp. Odabiceg az egymásra halmozott deszkákhoz, majd némi erőteljes recsegés után egy lécszerű képződménnyel tér vissza Rulcarhoz, amit a hóna alá vesz.*
-Járjunk egyet!
*Emeli fel joviálisan a mankót, majd a kapu felé biceg.*
-Hallgatom.
8636. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 19:53:09
Üzenet elküldve: 2019-08-30 19:53:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapács és Penge//
//Agrilpa asztala//
//Béklyók//
*Äral pont készülődne a fiúval a rakományhoz, mikor tojásfej megszólal, hogy tartson az orkkal. Ez az ínyére is lenne, ha a titkosabb küldetésre mennének, de buggyantka pakkolni küldené őket. Rulcartól és a kibelezéstől tartva, üzemmódot vált. Mi mást szeretne egy ehhez hasonlóan közönséges, befásult egyén, mint a pénzt. Tovább fenntartva a grimasz vigyort, nyájasan szól Agrilpához.*
-Szerintem tárgyaljunk a feladatomról. * Azzal egy erszényt előrántva legbelsőbb zsebéből, Mesélő (Atlasz)nak nyújt 120 aranyat, szolídan, egyenesen Agrilpa kezéig csúsztatva.
* Mondom, mit javasolok. Orkunk láthatóan erős, több emberrel is felér. Menjünk hárman el, a fiú felügyeletében a rakományért. *Aztán, mintha aranyos, esetleg igazak lennének szavai, hozzáteszi.* Kérleeeek, a szavamat adom. *Sárga, hegyes fogai kivillannak a vigyortól visszahúzódó ajkai közül. Reméli jól mérte fel tojásfej személyiségét és elért valamit ügye érdekében. Ha nem, akkor meg valamikor átvágja majd a gyepeske torkát, mikor senki nem látja. Nála ez, mondhatni így szokás.*
//Agrilpa asztala//
//Béklyók//
*Äral pont készülődne a fiúval a rakományhoz, mikor tojásfej megszólal, hogy tartson az orkkal. Ez az ínyére is lenne, ha a titkosabb küldetésre mennének, de buggyantka pakkolni küldené őket. Rulcartól és a kibelezéstől tartva, üzemmódot vált. Mi mást szeretne egy ehhez hasonlóan közönséges, befásult egyén, mint a pénzt. Tovább fenntartva a grimasz vigyort, nyájasan szól Agrilpához.*
-Szerintem tárgyaljunk a feladatomról. * Azzal egy erszényt előrántva legbelsőbb zsebéből, Mesélő (Atlasz)nak nyújt 120 aranyat, szolídan, egyenesen Agrilpa kezéig csúsztatva.
* Mondom, mit javasolok. Orkunk láthatóan erős, több emberrel is felér. Menjünk hárman el, a fiú felügyeletében a rakományért. *Aztán, mintha aranyos, esetleg igazak lennének szavai, hozzáteszi.* Kérleeeek, a szavamat adom. *Sárga, hegyes fogai kivillannak a vigyortól visszahúzódó ajkai közül. Reméli jól mérte fel tojásfej személyiségét és elért valamit ügye érdekében. Ha nem, akkor meg valamikor átvágja majd a gyepeske torkát, mikor senki nem látja. Nála ez, mondhatni így szokás.*
8635. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 19:25:45
Üzenet elküldve: 2019-08-30 19:25:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Kalapács és Penge//
//Agrilpa asztala//
//Béklyók//
*Rekkenő a hőség, a nap sugara szinte szikrát vet a pirtianesi férfi tar fején. Agrilpa egy dolgot tud, mégpedig azt, hogy amire Mordelai kéri, azt teljesítenie kell. A foglyok dolga pedig ilyen feladat.
Egy ideig az asztalon könyökölve követi figyelemmel a készülődést. A négyesből csak kettő maradt, a többi eloldalgott vagy csupán néma bámészkodásba kezdett. Bárhogy is, végül a hallgatag ork és az a furcsa sötételf marad az asztalnál. Nem esik kétségbe egyikőjüktől sem, Pirtianesben épp elég dolga van a fajtájukkal nap mint nap.*
-Nem-nem, ez így nem lesz jó!
*Rázza meg fejét vad homloktörölgetés közepette, majd felugrik az asztaltól. Szemmel láthatóan roppant dühös, a rakomány dolga több embert igényelt volna. Mindegy, majd holnap megoldja valahogy.*
-Hé, Te! Te is velük mész.
*Szólítja meg Äralt, majd az ork irányába mutat. A sötételfnek nincs más dolga, mint áthuppanni a szekérre, persze csak ha velük óhajt tartani. Amennyiben ez megtörténik, a szekér megindul, Zopal és Äral pedig igen hamar egy zötykölődő kordé hátulján találhatja magát, némi szalmán kuporogva. Agrilpát, az asztalt s az épülő arénát csakhamar maguk mögött hagyják, a látványt immáron kidőlt-bedőlt, öreg kőépületek, szemét és nincstelenség képezi.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.30 20:07:13
//Agrilpa asztala//
//Béklyók//
*Rekkenő a hőség, a nap sugara szinte szikrát vet a pirtianesi férfi tar fején. Agrilpa egy dolgot tud, mégpedig azt, hogy amire Mordelai kéri, azt teljesítenie kell. A foglyok dolga pedig ilyen feladat.
Egy ideig az asztalon könyökölve követi figyelemmel a készülődést. A négyesből csak kettő maradt, a többi eloldalgott vagy csupán néma bámészkodásba kezdett. Bárhogy is, végül a hallgatag ork és az a furcsa sötételf marad az asztalnál. Nem esik kétségbe egyikőjüktől sem, Pirtianesben épp elég dolga van a fajtájukkal nap mint nap.*
-Nem-nem, ez így nem lesz jó!
*Rázza meg fejét vad homloktörölgetés közepette, majd felugrik az asztaltól. Szemmel láthatóan roppant dühös, a rakomány dolga több embert igényelt volna. Mindegy, majd holnap megoldja valahogy.*
-Hé, Te! Te is velük mész.
*Szólítja meg Äralt, majd az ork irányába mutat. A sötételfnek nincs más dolga, mint áthuppanni a szekérre, persze csak ha velük óhajt tartani. Amennyiben ez megtörténik, a szekér megindul, Zopal és Äral pedig igen hamar egy zötykölődő kordé hátulján találhatja magát, némi szalmán kuporogva. Agrilpát, az asztalt s az épülő arénát csakhamar maguk mögött hagyják, a látványt immáron kidőlt-bedőlt, öreg kőépületek, szemét és nincstelenség képezi.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.30 20:07:13
8634. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 18:22:42
Üzenet elküldve: 2019-08-30 18:22:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
Wishen egy újabb, munka keresésével eltett nap után ballag haza sikertelenül. Habár már évek óta napról-napra élt csak meg, mindig talált magának alkalmi munkákat egy fogadóban vagy egy gazdagabb parasztnál akik arannyal és meleg vacsorával jutalmazták meg az egész napos munka végén. Hosszútávon sehol sem volt rá szükség, hiszen az egyetlen dolog amihez a lopáson és a kártyajátékokban történő csaláson kívűl értett az a lanttal való zenélés.
Viszont az utóbbi időben sehol nem tudott aranyat szerezni magának és kezdett rá nem jellemző módon kétségbe esni.
~Ha ez így megy tovább lassan beállhatok az élelemért könyörgő koldusok közé...biztos hogy az olyan rossz lenne? Egy megalázóbb, de kényelmesebb módja lenne a napi élelem megszerzésének~
Habár ilyen gondolatok járnak a fejében, igazából abban reménykedik, hogy talál majd valakit aki sok pénzt tud adni neki. Lényegtelen mit kéne tennie. Wishen soha nem riadt vissza az alvilági munkáktól sem.
Viszont az utóbbi időben sehol nem tudott aranyat szerezni magának és kezdett rá nem jellemző módon kétségbe esni.
~Ha ez így megy tovább lassan beállhatok az élelemért könyörgő koldusok közé...biztos hogy az olyan rossz lenne? Egy megalázóbb, de kényelmesebb módja lenne a napi élelem megszerzésének~
Habár ilyen gondolatok járnak a fejében, igazából abban reménykedik, hogy talál majd valakit aki sok pénzt tud adni neki. Lényegtelen mit kéne tennie. Wishen soha nem riadt vissza az alvilági munkáktól sem.
8633. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 15:53:55
Üzenet elküldve: 2019-08-30 15:53:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az igazság ára//
*A torokfájás nem enyhül még a laktanyába érve sem, de most ezzel nem törődik. Parancsnokát ágyába segíti, majd megbízza Helwriket Denjaar ápolásával.*
-Pihenj uram és ha bármire szükséged lesz csak szólj.
*Egy picit ő is lepihen az őrök köszöntése után, de egyhamar köhögés és fuldoklás közepette tápászkodik fel jobbik kezét szája elé a másikat meg torkára helyezi amíg rohama le nem csillapodik. Mindezek után fejben arról tanácskozik, hogy elmondja-e a parancsnoknak most azt amit odakint látott a tűzben, a törpét akinek nem ártottak a lángok, s aki hozta nekik a megbízólevelet.* ~Nem~
*Zárja le fejében a gondolatot azon okból, hogy Denjaar még nem épült fel.*
*A torokfájás nem enyhül még a laktanyába érve sem, de most ezzel nem törődik. Parancsnokát ágyába segíti, majd megbízza Helwriket Denjaar ápolásával.*
-Pihenj uram és ha bármire szükséged lesz csak szólj.
*Egy picit ő is lepihen az őrök köszöntése után, de egyhamar köhögés és fuldoklás közepette tápászkodik fel jobbik kezét szája elé a másikat meg torkára helyezi amíg rohama le nem csillapodik. Mindezek után fejben arról tanácskozik, hogy elmondja-e a parancsnoknak most azt amit odakint látott a tűzben, a törpét akinek nem ártottak a lángok, s aki hozta nekik a megbízólevelet.* ~Nem~
*Zárja le fejében a gondolatot azon okból, hogy Denjaar még nem épült fel.*
8632. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-30 00:34:55
Üzenet elküldve: 2019-08-30 00:34:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az igazság ára//
*A házat faló lángok lassan kialszanak, a környék is elcsendesül. Már nem marad más, csak a pernye, amelyet a szellő kerget fel-alá az utcákon, már ahol még nem árasztotta el a kapkodásban kiöntött sok vödörnyi víz. A ház falai elég szilárdan állnak, de minden más oda: a falakat a kiégett ablakokból felnyaló korom festi feketére, és a füstszag még az utcán is borzasztó, édeskés érzetével hirdeti, hogy valami nagy baj történt az imént. A kedves szavak meghatják a károsultak vezetőjét. A kis lurkókra néz, akik olyan kíváncsian Broxékhoz férkőztek.*
- Legyen ez nektek jó példa arra, hogy mire képes az ember, ha eléggé el akarja érni a célját. *Mondja nekik. Még egy kis ideig aggódva szemléli Denjaar küzdelmét, pontosabban a többiek küzdelmét a férfival, aztán int a fakanalát lengető, szigorában is kedves nénének, nehogy baj legyen a dologból. Denjaarék nehézkesen, de különösebb akadályok nélkül eltűnnek az utca kanyarában. Ha nem lennének kormosak, a járókelők azt is hihetnék, hogy valami ivópajtások, aztán most támogatják hazafelé azt, aki a legjobban a pohár fenekére nézett.*
- Meglesznek! *Mondja a férfi, és egy bizakodó mosoly fut át az arcán, még a nagy rémület közepette is. A csapat Brox szavai után lassan összeszedelőzködik, és aki még nem tette, elvonul a kút mögötti kis térre, rongyokból és itt-ott talált hulladékból ponyvákat, sátrakat emelnek maguk fölé, hogy szedett-vedett csapatuk a következő lépésig megóvja magát a természet viszontagságaitól, ezért aki a ház előtt várakozott, lassan szintén hozzájuk csatlakozik, hogy megbeszéljék, hogyan tovább.* Fiúk, gyerünk, amíg szépen mondom! *Kiáltja nekik, hogy kövessék, és a többi Brox köré gyűlő fiúcska ijedten el is iszkol, csak a kisírt szemű marad ott. Szeme felragyog a férfi szavaira, és olyan csodálattal fogadja el a kezet, mintha el se hinné, hogy ez megtörténik. Meg is szorítja, amennyire csak kis keze bírja.*
- Menj te is, Iansys. Mocskos vagy így katonának. *Mondja neki a fiatal férfi, mire a kisfiú ijedten bámul fel rá.*
- Azért az őrséggel mehetek? *Kérdezi félve a nemleges választól, de legnagyobb örömére bólintást kap. Elszalad a többiek után mosakodni, a vezető pedig kezét nyújtja Broxnak.*
- A nagy baj közepette be sem tudtam mutatkozni. Wylnor vagyok, a barátaimnak Wyl. *Azzal, ha megtörtént a kézfogás, hozzáteszi.* Holnapig elintézzük a teendőket az otthont illetően, de addig még szükségünk van az embereinkre egy kicsit, ha nem bánjátok. *Aztán úgy dönt, a távozók felé intve egyenként bemutatja őket.* A köpcös Öregem… Mármint mi csak így szólítjuk, ha kell valami. Öregemnek. Ő sokat tud a harcokról, a lázadásban is volt része, bár nem akarta, hogy legyen. A két kölyök meg Bnaril és Zyldan. Engedelmes fiúk, szeretni fogjátok őket.
*A házat faló lángok lassan kialszanak, a környék is elcsendesül. Már nem marad más, csak a pernye, amelyet a szellő kerget fel-alá az utcákon, már ahol még nem árasztotta el a kapkodásban kiöntött sok vödörnyi víz. A ház falai elég szilárdan állnak, de minden más oda: a falakat a kiégett ablakokból felnyaló korom festi feketére, és a füstszag még az utcán is borzasztó, édeskés érzetével hirdeti, hogy valami nagy baj történt az imént. A kedves szavak meghatják a károsultak vezetőjét. A kis lurkókra néz, akik olyan kíváncsian Broxékhoz férkőztek.*
- Legyen ez nektek jó példa arra, hogy mire képes az ember, ha eléggé el akarja érni a célját. *Mondja nekik. Még egy kis ideig aggódva szemléli Denjaar küzdelmét, pontosabban a többiek küzdelmét a férfival, aztán int a fakanalát lengető, szigorában is kedves nénének, nehogy baj legyen a dologból. Denjaarék nehézkesen, de különösebb akadályok nélkül eltűnnek az utca kanyarában. Ha nem lennének kormosak, a járókelők azt is hihetnék, hogy valami ivópajtások, aztán most támogatják hazafelé azt, aki a legjobban a pohár fenekére nézett.*
- Meglesznek! *Mondja a férfi, és egy bizakodó mosoly fut át az arcán, még a nagy rémület közepette is. A csapat Brox szavai után lassan összeszedelőzködik, és aki még nem tette, elvonul a kút mögötti kis térre, rongyokból és itt-ott talált hulladékból ponyvákat, sátrakat emelnek maguk fölé, hogy szedett-vedett csapatuk a következő lépésig megóvja magát a természet viszontagságaitól, ezért aki a ház előtt várakozott, lassan szintén hozzájuk csatlakozik, hogy megbeszéljék, hogyan tovább.* Fiúk, gyerünk, amíg szépen mondom! *Kiáltja nekik, hogy kövessék, és a többi Brox köré gyűlő fiúcska ijedten el is iszkol, csak a kisírt szemű marad ott. Szeme felragyog a férfi szavaira, és olyan csodálattal fogadja el a kezet, mintha el se hinné, hogy ez megtörténik. Meg is szorítja, amennyire csak kis keze bírja.*
- Menj te is, Iansys. Mocskos vagy így katonának. *Mondja neki a fiatal férfi, mire a kisfiú ijedten bámul fel rá.*
- Azért az őrséggel mehetek? *Kérdezi félve a nemleges választól, de legnagyobb örömére bólintást kap. Elszalad a többiek után mosakodni, a vezető pedig kezét nyújtja Broxnak.*
- A nagy baj közepette be sem tudtam mutatkozni. Wylnor vagyok, a barátaimnak Wyl. *Azzal, ha megtörtént a kézfogás, hozzáteszi.* Holnapig elintézzük a teendőket az otthont illetően, de addig még szükségünk van az embereinkre egy kicsit, ha nem bánjátok. *Aztán úgy dönt, a távozók felé intve egyenként bemutatja őket.* A köpcös Öregem… Mármint mi csak így szólítjuk, ha kell valami. Öregemnek. Ő sokat tud a harcokról, a lázadásban is volt része, bár nem akarta, hogy legyen. A két kölyök meg Bnaril és Zyldan. Engedelmes fiúk, szeretni fogjátok őket.
8631. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-28 08:40:28
Üzenet elküldve: 2019-08-28 08:40:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A szegénynegyed leroggyadt tákolmányai a bolondnak is lesütik, hogy itt a pórnép leledzik. Nem komálja az itteni népségeket. Inkább csőcselék formában tudja látni őket, mint kéregető ártatlanok. Hallotta ám hírét a nagy mészárlásoknak, az pedig nem más volt, mint a megvadult csőcselék. Iskolázatlan horda, akiket az ösztöneik irányítanak. Kétélű csatabárdját keze ügyébe veszi, hogy ha kell, akkor a rátámadó hordát megkínálja a csatabárdal egy kis hússalátát készítve. Persze a szája igen nagy, egy hordával nem túl sok esélye lenne, de a törpe büszkeség erős. Eseménytelenül halad végig a szegénynegyeden és kiér végül a főtérre.*
8630. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-27 08:06:42
Üzenet elküldve: 2019-08-27 08:06:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyílt//
//Út a toronyhoz-kitérő Artheniorba//
*Lassan baktat tovább, a negyedbe érve kicsit elmélkedik. Mágusnak akar tanulni, de a vándorok által elmondott történeteken kívül semmit nem tud a kasztról. Lassan kezdi azt hinni, hogy nem jó ötlet az, melyet most meg szeretne valósítani. Miközben gondolkozik, nézelődik is. A szegénység eddig nem ismert arcát látja meg itt. A mélynyomor és a hétköznapi szinte házanként váltják egymást. Értetlenül áll az emberek elé. ~Miért nem jönnek ki a Szántóra? Mindenkinek jutna föld. Vagy éppen dolgozoni nem szeretnének?~ Nem kedveli a naplopókat, bár lehet, hogy ez is neveltetésének tudható be. Valamilyen szinten fél is: a pénzét, a haszontárgyait és a lovát félti, meglehet, indoktalanul. Az összes nála rosszabb helyzetű személyről képtelen nem azt hinni, hogy csupán azért léteznek Lanawinon, hogy egész nap azon ügyködjenek, milyen kárt tudnának okozni neki. A hátborzongató gondolattól inkább gyorsítja pónija tempóját, mivel lassan már látni véle a főteret. Erősen tartja a kantárt, szinte ragaszkodik már bele. Nagyrészt teljesen oktalanul fél, de ezt senki sem tudná neki érdemileg megmagyarázni, úgy, hogy azt a kicsiny gnóm el is fogadja. Maga mögött hagyja ezt a rémes negyedet, a fertelmes lakóival együtt.*
//Út a toronyhoz-kitérő Artheniorba//
*Lassan baktat tovább, a negyedbe érve kicsit elmélkedik. Mágusnak akar tanulni, de a vándorok által elmondott történeteken kívül semmit nem tud a kasztról. Lassan kezdi azt hinni, hogy nem jó ötlet az, melyet most meg szeretne valósítani. Miközben gondolkozik, nézelődik is. A szegénység eddig nem ismert arcát látja meg itt. A mélynyomor és a hétköznapi szinte házanként váltják egymást. Értetlenül áll az emberek elé. ~Miért nem jönnek ki a Szántóra? Mindenkinek jutna föld. Vagy éppen dolgozoni nem szeretnének?~ Nem kedveli a naplopókat, bár lehet, hogy ez is neveltetésének tudható be. Valamilyen szinten fél is: a pénzét, a haszontárgyait és a lovát félti, meglehet, indoktalanul. Az összes nála rosszabb helyzetű személyről képtelen nem azt hinni, hogy csupán azért léteznek Lanawinon, hogy egész nap azon ügyködjenek, milyen kárt tudnának okozni neki. A hátborzongató gondolattól inkább gyorsítja pónija tempóját, mivel lassan már látni véle a főteret. Erősen tartja a kantárt, szinte ragaszkodik már bele. Nagyrészt teljesen oktalanul fél, de ezt senki sem tudná neki érdemileg megmagyarázni, úgy, hogy azt a kicsiny gnóm el is fogadja. Maga mögött hagyja ezt a rémes negyedet, a fertelmes lakóival együtt.*
8629. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-26 09:23:42
Üzenet elküldve: 2019-08-26 09:23:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ambroggio, Denjaar//
- Címek... rangok... *göcög a bajsza alatt. Sóhajtva igazgatja meg a mandzsettája fehér csipkéjét.* - Az előkelők is csak ugyanarra a pokolra mennek, Kapitány Úr, mint a vas fiai.
*Az Intéző sosem hitt igazán a nagyság illúziójára elpazarolt életekben. Az életet élni és élvezni kell, inkább ezt a krédót követi.*
- A tapasztalat és az élet adta bölcsesség még sokáig kipótolja a karban megrozsdállt fürgeséget, míg a fiatalok beérik. Emiatt ne aggódjék *kacag fel a fejét csóválva Denjaar túlzó kijelentésén.*
- Ez már más világ. Itt már nem az acél diktál. Rég másfajta fémek hangjára mozdul a nagy kerék. *A mondat mélységének peremén azért ajkára szökik a szarkasztikus mosolygás. Az a "rég" bizony sokkal messzebbre nyúlik, mint e mostani, változásról szóló tanmese filozófiája. De pont ő legyen a remény gyilkosa? A remény minden idők legkelendőbb szajhája. A kerítőjének lenni sokkal kifizetődőbb.
A kapzsiság és a kicsinyes, önző ambíciók mindig egy lépéssel a becsület, a filantrópia és a nemes ügyek előtt jártak. Hálátlan ösvény. Mindig az lesz. Ambroggio el is kerülte, amióta az eszét tudja. Olykor lehúzza rajta a csizmája talpáról a sarat. Ez minden. De azért előszeretettel figyeli. Ismeri, ó, nagyon jól ismeri annak az útnak az apátiáig ismételt, nyomorult történeteit. De azt nem tudja nem észrevenni, hogy az Arthenior rendjének szentelt buzgalom fénye azért meghomályosul kissé, ahogy az Aréna szóba kerül.*
- Ha egyszer újra a homokra lép... *mondja csendesen. Elég szünetet hagy, hogy a jövőbe pillantó lélek előtt felépüljön az a még állványok csotvázaként csúfoskodó szentély. Hogy tüdejébe szívja az ismerős illatokat: vér, bőr és fegyverolaj; hogy fülébe üljön az a részegítő zsivaj, ami a lelátókról áldozatot követel a vérszomjjá torzult szórakozás hevében* - ...én ott leszek. *Az ígéret csendes melankóliája különös érzetet von a szavak köré. A végzet változtathatatlanságáról szóló küzdelmes történetek epilógusa idéz ilyen nyugalmat. Mikor végül minden úgy lesz, ahogy lennie kell. Ő maga pedig, mint eme elfeledett legenda olvasója, ott lesz, hogy a neki kijáró hódolattal tisztelegjen egy öreg csillag kihunytán, az emlékezet percéletű lángjával.*
- De addig is *legyint, mint aki elhessenti a túl komorrá sűrűsödő gondolatok nehéz füstjét.* - Az új hajója, Kapitány Úr. Igazán bizakodónak látszik *biccent mosolyogva.* - Ezt becsülöm Önben. A nagy kihívások nagy eberek kívánnak.
*Őszintén szólva egy kicsit se irigyli a feladatért, amit a nyakába vett. Túl jól emlékszik még a saját újoncaira.*
- A Pegazusba indultam. Esetleg velem tartana egy italra? Vagy még szolgálatban van?
//Ambroggio, Denjaar//
- Címek... rangok... *göcög a bajsza alatt. Sóhajtva igazgatja meg a mandzsettája fehér csipkéjét.* - Az előkelők is csak ugyanarra a pokolra mennek, Kapitány Úr, mint a vas fiai.
*Az Intéző sosem hitt igazán a nagyság illúziójára elpazarolt életekben. Az életet élni és élvezni kell, inkább ezt a krédót követi.*
- A tapasztalat és az élet adta bölcsesség még sokáig kipótolja a karban megrozsdállt fürgeséget, míg a fiatalok beérik. Emiatt ne aggódjék *kacag fel a fejét csóválva Denjaar túlzó kijelentésén.*
- Ez már más világ. Itt már nem az acél diktál. Rég másfajta fémek hangjára mozdul a nagy kerék. *A mondat mélységének peremén azért ajkára szökik a szarkasztikus mosolygás. Az a "rég" bizony sokkal messzebbre nyúlik, mint e mostani, változásról szóló tanmese filozófiája. De pont ő legyen a remény gyilkosa? A remény minden idők legkelendőbb szajhája. A kerítőjének lenni sokkal kifizetődőbb.
A kapzsiság és a kicsinyes, önző ambíciók mindig egy lépéssel a becsület, a filantrópia és a nemes ügyek előtt jártak. Hálátlan ösvény. Mindig az lesz. Ambroggio el is kerülte, amióta az eszét tudja. Olykor lehúzza rajta a csizmája talpáról a sarat. Ez minden. De azért előszeretettel figyeli. Ismeri, ó, nagyon jól ismeri annak az útnak az apátiáig ismételt, nyomorult történeteit. De azt nem tudja nem észrevenni, hogy az Arthenior rendjének szentelt buzgalom fénye azért meghomályosul kissé, ahogy az Aréna szóba kerül.*
- Ha egyszer újra a homokra lép... *mondja csendesen. Elég szünetet hagy, hogy a jövőbe pillantó lélek előtt felépüljön az a még állványok csotvázaként csúfoskodó szentély. Hogy tüdejébe szívja az ismerős illatokat: vér, bőr és fegyverolaj; hogy fülébe üljön az a részegítő zsivaj, ami a lelátókról áldozatot követel a vérszomjjá torzult szórakozás hevében* - ...én ott leszek. *Az ígéret csendes melankóliája különös érzetet von a szavak köré. A végzet változtathatatlanságáról szóló küzdelmes történetek epilógusa idéz ilyen nyugalmat. Mikor végül minden úgy lesz, ahogy lennie kell. Ő maga pedig, mint eme elfeledett legenda olvasója, ott lesz, hogy a neki kijáró hódolattal tisztelegjen egy öreg csillag kihunytán, az emlékezet percéletű lángjával.*
- De addig is *legyint, mint aki elhessenti a túl komorrá sűrűsödő gondolatok nehéz füstjét.* - Az új hajója, Kapitány Úr. Igazán bizakodónak látszik *biccent mosolyogva.* - Ezt becsülöm Önben. A nagy kihívások nagy eberek kívánnak.
*Őszintén szólva egy kicsit se irigyli a feladatért, amit a nyakába vett. Túl jól emlékszik még a saját újoncaira.*
- A Pegazusba indultam. Esetleg velem tartana egy italra? Vagy még szolgálatban van?
8628. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 18:28:31
Üzenet elküldve: 2019-08-25 18:28:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ambroggio, Denjaar//
*Meredten bámulja a ritkuló utcaforgalmat, s közben ujjaival malmozva hallgatja a férfit maga mellett. Ez az Ambroggio alighanem kiváló emberismerő, nagy kár, hogy nem veheti hasznát a város igazgatásában.*
-Nincs nap, hogy ne bánnám. Egy igazi bajnok a harctéren küzdve leheli ki lelkét, nem pedig őszhajúként, párnák között. Lelassultam és elgyengültem, intéző uram, nem élhetek a múltban.
*Az ajánlatra csak elmosolyodik. Furcsa, hisz épp a Kikötőből érkezett s hasonló szolgálatot fogadott akkor egy bizonyos wegtoreni bárónak, mint amit most az intéző kínál.*
-Tán a testőr előkelőbb cím lenne számomra, mint Arthenior Kapitánya? Nem, intéző uram, ezt már végigcsinálom. Most majd új hajót ácsolunk. Nagyobbat és erősebbet, ami nem feneklik meg a nemesek mocskán. Ami most koszos raktár, az maholnap kaszárnya, aki most csínytevő suhanc, az holnapután a város katonája. Megtisztel az ajánlat, de itt a helyem.
*Most, hogy kölcsönösen visszautasították egymás ajánlatát, mindketten tudják, hányadán állnak.*
-Egyszer talán újra kardot ragadok odabenn.
*Int fejével az épülő aréna irányába.*
-Most viszont itt kell helyt állnom. És végső soron...
*Sandít a férfire cinkos pillantással.*
-Akinél az acél, annál a hatalom is.
//Ambroggio, Denjaar//
*Meredten bámulja a ritkuló utcaforgalmat, s közben ujjaival malmozva hallgatja a férfit maga mellett. Ez az Ambroggio alighanem kiváló emberismerő, nagy kár, hogy nem veheti hasznát a város igazgatásában.*
-Nincs nap, hogy ne bánnám. Egy igazi bajnok a harctéren küzdve leheli ki lelkét, nem pedig őszhajúként, párnák között. Lelassultam és elgyengültem, intéző uram, nem élhetek a múltban.
*Az ajánlatra csak elmosolyodik. Furcsa, hisz épp a Kikötőből érkezett s hasonló szolgálatot fogadott akkor egy bizonyos wegtoreni bárónak, mint amit most az intéző kínál.*
-Tán a testőr előkelőbb cím lenne számomra, mint Arthenior Kapitánya? Nem, intéző uram, ezt már végigcsinálom. Most majd új hajót ácsolunk. Nagyobbat és erősebbet, ami nem feneklik meg a nemesek mocskán. Ami most koszos raktár, az maholnap kaszárnya, aki most csínytevő suhanc, az holnapután a város katonája. Megtisztel az ajánlat, de itt a helyem.
*Most, hogy kölcsönösen visszautasították egymás ajánlatát, mindketten tudják, hányadán állnak.*
-Egyszer talán újra kardot ragadok odabenn.
*Int fejével az épülő aréna irányába.*
-Most viszont itt kell helyt állnom. És végső soron...
*Sandít a férfire cinkos pillantással.*
-Akinél az acél, annál a hatalom is.
8627. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 15:49:37
Üzenet elküldve: 2019-08-25 15:49:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Az Artheniorba vezető úton//
*A kellemes pihenésből Dreyia hangja ébreszti fel, hogy közli, ha nem sietnek, akkor rájuk esteledik. Ettől a gondolattól annyira megrémül, hogy minden meggondolás nélkül ugrik fel fektéből, de hamar emlékeztetőt kap sajgó combjaitól, hogy mi is a helyzet. ~De már jelentősen jobb. ~ Nyomkodja meg kicsit a saját kezével majd felül a lóra a mélységi mögé, hogy végre elérhessék a várost.
Több út is vezet befelé, úgy döntenek végül, hogy a legszélesebbet választják, a lónak talán úgy könnyebb lesz. ~Mindig a legszélesebb vezet a város központja felé.~ Ha valamit észlelt a városi létből, azok közül ez az egyik fontos információ, a másik pedig, hogy a leghangosabb utca mindig a piac. Egyelőre csak az elsőt tudja kamatoztatni, de a piacot is mindenképpen szemre akarja vételezni még ittlétük alatt. Azonban, ahogy haladnak előre egyre inkább szembetűnő, hogy a város egyik legnélkülözőbb környékére tévedtek. Düledező, romos épületek és az utcán fetrengő, szakadt ruházatú emberek sora, ami fogadja őket. Szinte összeszorul a szíve a látványtól, mindig tudta, hogy élnek ilyen körülmények között is, de a saját szemével még nem volt szerencséje, már ha ez annak mondható, látni.*
-Itt? Sötételfek? *Lepődik meg az információ hallatán, bár az kicsit sem megdöbbentő, hogy ez egy veszélyes környék számukra.*
-Azt hittem a város belsejébe vezet, ahol bizonyára találunk egy fogadót. *Mondja halkan, nem igazán tudja, ilyen helyen hogy illik viselkedni vagy milyen arcát mutassa. Egyszerűen nem bírja, ahogy a szakadt ruhában közeledő, kócos gyerekek néznek rájuk. Látszik, hogy a szájuk sírásra görbül, de már könny nem bukkan elő, talán már megszokták a dolgot. Miután magával megegyezett, kioldja övéről a legkisebb zsákocskát és menet közben maguk után szórja a tartalmát. ~Tudom! Tudom, hogy ezzel nem tettem jót velük, hiszen aligha oldja meg ez a kevés arany a gondjaikat. De most jobban érzem magam. ~ Nem is tudja kinek magyarázkodik, talán csak a lelkiismeretét próbálja csitítgatni legbelül.*
-Menjünk, én sem igazán szeretnék itt időzni. *Súgja a másik füléhez szégyenkezve. Közben egy lány közelebb lép a lóhoz és egy zsákot dob felé, el is kapja, szerencsére nem csúszik ki a kezéből.*
-Eeyr vigyázzon rád az utadon! *Kiált még oda, a gyereke viszont, amint felkapkodták az adományt mindjárt el is tűnnek a mellékutcákon.~Eeyr? Igen, minden bizonnyal. ~ Már a lányoktól is hallotta az istenség nevét, sőt, hogy a városban egy lenyűgöző építmény is helyet ad, azoknak, akik csodálni szeretnék. ~Bizonyára az is a környéken lehet. ~ A zsákocskát elteszi, valamiféle fiolák lehetnek benne, de a bizonytalan talajra való tekintettel, ezt nem most fogja ellenőrizni.*
-Valami fogadót kéne találnunk, ahol megszállhatunk. Nézd! Az ott nem az? *Kiáltja el magát, lehet pont megint Dreyia fülének nagy bánatára, de megint elfelejtette mennyire közel is vannak jelenleg egymáshoz. Majd résnyire szűkíti a szemeit, hogy minél messzebbre ellásson.*
*A kellemes pihenésből Dreyia hangja ébreszti fel, hogy közli, ha nem sietnek, akkor rájuk esteledik. Ettől a gondolattól annyira megrémül, hogy minden meggondolás nélkül ugrik fel fektéből, de hamar emlékeztetőt kap sajgó combjaitól, hogy mi is a helyzet. ~De már jelentősen jobb. ~ Nyomkodja meg kicsit a saját kezével majd felül a lóra a mélységi mögé, hogy végre elérhessék a várost.
Több út is vezet befelé, úgy döntenek végül, hogy a legszélesebbet választják, a lónak talán úgy könnyebb lesz. ~Mindig a legszélesebb vezet a város központja felé.~ Ha valamit észlelt a városi létből, azok közül ez az egyik fontos információ, a másik pedig, hogy a leghangosabb utca mindig a piac. Egyelőre csak az elsőt tudja kamatoztatni, de a piacot is mindenképpen szemre akarja vételezni még ittlétük alatt. Azonban, ahogy haladnak előre egyre inkább szembetűnő, hogy a város egyik legnélkülözőbb környékére tévedtek. Düledező, romos épületek és az utcán fetrengő, szakadt ruházatú emberek sora, ami fogadja őket. Szinte összeszorul a szíve a látványtól, mindig tudta, hogy élnek ilyen körülmények között is, de a saját szemével még nem volt szerencséje, már ha ez annak mondható, látni.*
-Itt? Sötételfek? *Lepődik meg az információ hallatán, bár az kicsit sem megdöbbentő, hogy ez egy veszélyes környék számukra.*
-Azt hittem a város belsejébe vezet, ahol bizonyára találunk egy fogadót. *Mondja halkan, nem igazán tudja, ilyen helyen hogy illik viselkedni vagy milyen arcát mutassa. Egyszerűen nem bírja, ahogy a szakadt ruhában közeledő, kócos gyerekek néznek rájuk. Látszik, hogy a szájuk sírásra görbül, de már könny nem bukkan elő, talán már megszokták a dolgot. Miután magával megegyezett, kioldja övéről a legkisebb zsákocskát és menet közben maguk után szórja a tartalmát. ~Tudom! Tudom, hogy ezzel nem tettem jót velük, hiszen aligha oldja meg ez a kevés arany a gondjaikat. De most jobban érzem magam. ~ Nem is tudja kinek magyarázkodik, talán csak a lelkiismeretét próbálja csitítgatni legbelül.*
-Menjünk, én sem igazán szeretnék itt időzni. *Súgja a másik füléhez szégyenkezve. Közben egy lány közelebb lép a lóhoz és egy zsákot dob felé, el is kapja, szerencsére nem csúszik ki a kezéből.*
-Eeyr vigyázzon rád az utadon! *Kiált még oda, a gyereke viszont, amint felkapkodták az adományt mindjárt el is tűnnek a mellékutcákon.~Eeyr? Igen, minden bizonnyal. ~ Már a lányoktól is hallotta az istenség nevét, sőt, hogy a városban egy lenyűgöző építmény is helyet ad, azoknak, akik csodálni szeretnék. ~Bizonyára az is a környéken lehet. ~ A zsákocskát elteszi, valamiféle fiolák lehetnek benne, de a bizonytalan talajra való tekintettel, ezt nem most fogja ellenőrizni.*
-Valami fogadót kéne találnunk, ahol megszállhatunk. Nézd! Az ott nem az? *Kiáltja el magát, lehet pont megint Dreyia fülének nagy bánatára, de megint elfelejtette mennyire közel is vannak jelenleg egymáshoz. Majd résnyire szűkíti a szemeit, hogy minél messzebbre ellásson.*
8626. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 14:51:17
Üzenet elküldve: 2019-08-25 14:51:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Az Artheniorba vezető úton//
*A masszírozás alatt, Mady jelezte a fájó pontokat, nos, legalább telibe talált és így a városban már nem lesz kőkemény a csomók. A lány fájdalma, csak járás terén vicces, viszont az amit most átél minden első lovaglásnál elő jön. Így ezen nem nevet, hisz gyermekként ő se igazán bírta megállni sírás nélkül. De ezt nem köti a lány orrára. Amint elaludt, ő is pihent kicsit, pontosabban fizikailag pihent, de az érzékei maxon voltak. Pár földművesen kívül senki érdemben veszélyes nem haladt el. A lányt hagyta pihenni, hisz az utazás, még ha rövid is volt kimerítő Mady számára. Persze kinek nem lenne az pár óra lovaglás elsőre. Így egy óra helyett kettőt pihentette a lányt. Addig sajtot és kolbászt rágcsált a kenyér mellé. Almát meg Csillag elé pakolta. *
-Mady ébresztő lassan mennünk kéne tovább. Még pár óra és sötétedni kezd, jó lenne világosban odaérni a városba.
*Mondjuk, ez nem teljesen fedi a valóságot, de talán gyorsabban felriad az alvó lány. Amint összeszedelőzködnek, indul is a menet, újra a lovon, hisz a város már itt van szinte. Az útjuk a Szegénynegyedbe vezet, hogy miért épp erre annak nem sok értelmét látja. Itt csak romos épületek síró éhező gyerekek vannak. Vajon mi veheti rá Madyt hogy ezt az utat válassza.*
-Mért is jöttünk erre? Van jobb környék, is mint ez a negyed. Veszélyes a számodra. Talán még nekem is az hisz itt nem rég sötételfek randalíroztak.
*És ez még igaz is Satheret bolond fanatikusai is itt ólálkodhatnak még, ők nem olyan tiszta célúak, mint Dreyia, inkább csak kegyetlenkednének a gazdagabbakkal. Na meg Mady ruhája, körülbelül szálka lesz a szemükben, még ha azok az apró kövek strasszok csupán. De a lány erre akart jönni így ide hozta. Meg ami fura Zammi innen akar szerezni italokat. De vajon honnan szerzik be itt az öt italt? Rejtély, de megfigyeli Madyt, és még alaposabban figyeli a város szegényeit, akik ha csak közelebb lépnek hamar találkoznak istenükkel.*
-Mi terved erre akkor? Nem szeretnék sokáig itt időzni.
*A masszírozás alatt, Mady jelezte a fájó pontokat, nos, legalább telibe talált és így a városban már nem lesz kőkemény a csomók. A lány fájdalma, csak járás terén vicces, viszont az amit most átél minden első lovaglásnál elő jön. Így ezen nem nevet, hisz gyermekként ő se igazán bírta megállni sírás nélkül. De ezt nem köti a lány orrára. Amint elaludt, ő is pihent kicsit, pontosabban fizikailag pihent, de az érzékei maxon voltak. Pár földművesen kívül senki érdemben veszélyes nem haladt el. A lányt hagyta pihenni, hisz az utazás, még ha rövid is volt kimerítő Mady számára. Persze kinek nem lenne az pár óra lovaglás elsőre. Így egy óra helyett kettőt pihentette a lányt. Addig sajtot és kolbászt rágcsált a kenyér mellé. Almát meg Csillag elé pakolta. *
-Mady ébresztő lassan mennünk kéne tovább. Még pár óra és sötétedni kezd, jó lenne világosban odaérni a városba.
*Mondjuk, ez nem teljesen fedi a valóságot, de talán gyorsabban felriad az alvó lány. Amint összeszedelőzködnek, indul is a menet, újra a lovon, hisz a város már itt van szinte. Az útjuk a Szegénynegyedbe vezet, hogy miért épp erre annak nem sok értelmét látja. Itt csak romos épületek síró éhező gyerekek vannak. Vajon mi veheti rá Madyt hogy ezt az utat válassza.*
-Mért is jöttünk erre? Van jobb környék, is mint ez a negyed. Veszélyes a számodra. Talán még nekem is az hisz itt nem rég sötételfek randalíroztak.
*És ez még igaz is Satheret bolond fanatikusai is itt ólálkodhatnak még, ők nem olyan tiszta célúak, mint Dreyia, inkább csak kegyetlenkednének a gazdagabbakkal. Na meg Mady ruhája, körülbelül szálka lesz a szemükben, még ha azok az apró kövek strasszok csupán. De a lány erre akart jönni így ide hozta. Meg ami fura Zammi innen akar szerezni italokat. De vajon honnan szerzik be itt az öt italt? Rejtély, de megfigyeli Madyt, és még alaposabban figyeli a város szegényeit, akik ha csak közelebb lépnek hamar találkoznak istenükkel.*
-Mi terved erre akkor? Nem szeretnék sokáig itt időzni.
8625. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 12:23:28
Üzenet elküldve: 2019-08-25 12:23:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapács és Penge//
//Béklyók//
*A sor csökkenését látva bár a jelenlévők képe arról árulkodik, hogy felesleges, de azért nehéz lépteivel odamegy ahhoz a pulthoz. Tipikus írnokféle ül mögötte. Zopal nem szereti a fajtáját hisz nem szokásuk az egyenes beszéd. Már épp elküldenék őket mikor valamit észrevesz a kis kopasz alak. Zopal-on nem látszik semmi érzelem ahogy mégis odaintik. Egyszerűen csak közelebb megy. Vet azért egy pillantást a másik fickóra is akit odahívtak. Főleg a pálinkásüveggel a kezében nem épp a legbiztosabb munkaerőnek számít. Ahogy odalépnek nehéz nem észrevenni a pillantást amit az ork oldalán pihenő kard kap. Valóban gyönyörű fegyver és Zopal úgy sejti veszélyes is. Csak még maga se tudja mennyire. Annyira mindenképp, hogy ne merje használni csak ha valami nagyon nagy baj van. Mikor megszólal a kopasz akkor is az ork csak hallgat mint egy szikla. Csak szigorúan figyelő tekintete az ami elárulja, hogy amúgy érti mi történik körülötte. Valljuk be a dolog nem tetszik neki. Lehet csak azért mert voltak már rossz tapasztalatai, de ha nem volna muszáj nem vállalná a dolgot. De a pénz az pénz. Alaposan megfontolva az ajánlatot bólint.*
-Kétszáz.
*És ezzel megindul a szekér felé. Nagyon nem tetszik neki a dolog. Főleg mert a részeges fickóból ő nem néz ki semmit, arról meg bár nincs tapasztata az arénaharcok világában, de még nem hallott, hogy ki szokás próbálni a harcosokat előre. Próbál úgy helyezkedni, hogy ne nagyon kerüljön a háta mögé senki. És akire rálát attól is biztos távolság válassza el. Feszülten figyeli a környezetét.*
//Béklyók//
*A sor csökkenését látva bár a jelenlévők képe arról árulkodik, hogy felesleges, de azért nehéz lépteivel odamegy ahhoz a pulthoz. Tipikus írnokféle ül mögötte. Zopal nem szereti a fajtáját hisz nem szokásuk az egyenes beszéd. Már épp elküldenék őket mikor valamit észrevesz a kis kopasz alak. Zopal-on nem látszik semmi érzelem ahogy mégis odaintik. Egyszerűen csak közelebb megy. Vet azért egy pillantást a másik fickóra is akit odahívtak. Főleg a pálinkásüveggel a kezében nem épp a legbiztosabb munkaerőnek számít. Ahogy odalépnek nehéz nem észrevenni a pillantást amit az ork oldalán pihenő kard kap. Valóban gyönyörű fegyver és Zopal úgy sejti veszélyes is. Csak még maga se tudja mennyire. Annyira mindenképp, hogy ne merje használni csak ha valami nagyon nagy baj van. Mikor megszólal a kopasz akkor is az ork csak hallgat mint egy szikla. Csak szigorúan figyelő tekintete az ami elárulja, hogy amúgy érti mi történik körülötte. Valljuk be a dolog nem tetszik neki. Lehet csak azért mert voltak már rossz tapasztalatai, de ha nem volna muszáj nem vállalná a dolgot. De a pénz az pénz. Alaposan megfontolva az ajánlatot bólint.*
-Kétszáz.
*És ezzel megindul a szekér felé. Nagyon nem tetszik neki a dolog. Főleg mert a részeges fickóból ő nem néz ki semmit, arról meg bár nincs tapasztata az arénaharcok világában, de még nem hallott, hogy ki szokás próbálni a harcosokat előre. Próbál úgy helyezkedni, hogy ne nagyon kerüljön a háta mögé senki. És akire rálát attól is biztos távolság válassza el. Feszülten figyeli a környezetét.*
8624. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 11:39:45
Üzenet elküldve: 2019-08-25 11:39:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//Az Igazság ára//
*Bár még mindig nem túl könnyű neki a létezés, s pusztán fáj maga az élet is, nem komorodik el. A hangjában, testbeszédében furcsa, különös módon még így is, ily gyötrelmek közt, ily megpróbáltatások után is, büszkén és daliásan áll, legalábbis amennyire a helyzethez képest ez lehetséges. Örömteli és életigenlő kisugárzása talán kihat az ott lévőkre is, akiknek ez valamelyest nagyobb csapás lehet, mint Broxnak, vagy bármelyiküknek az őrségből. Köszönet gyanánt bólint az idős néninek, amiért Denjaar-t a gondjaira vette. *
-Szívesen mondanám, hogy nem tudom elképzelni min mehettetek keresztül, de azzal nem csak nektek, hanem magamnak is hazudnék. *Azért a köhögés még nem múlt el, még mindig nem tiszta a tüdeje.* Én is így éltem gyerekként, sok-sok évig. Tudom mit jelent az, hogy szenvedni, és harcolni a holnapért. Mindig csak a mai napon túl lenni. És ha valaki az akkori kis zugommal ezt tette volna, nem is tudom, hogy mit tehettem volna, egyedül, félve és éhesen.
*Az éppen elfutó kölykökre csak mosolyog egyet, nem igazán zavarja a dolog, hisz amúgy sem ismeri őket. És nincs is szüksége ilyen alakokra. Meglepetésére a szavak, amik nem az ő szájából hangzanak el, nagyon szépnek és meghatónak találja. Őszinte és meleg mosoly derül az arcára, főleg, hogy többen is előállnak, hogy szívesen csatlakoznának hozzájuk. Igaz főleg suhancok, és kölykök, de akkor is. ez nagy dolog. Legalábbis Broxnak. A legkisebb fiúban, abban amelyik szipog, mintha magát látná egy pillanatra. Le hajol hozzá, s kezét nyújtva neki így szól.*
-Úgy csapj hát bele fiam, úgy, mint egy igazi férfi. És azzá is válsz, bizony mondom ha rajtam múlik. Látom ég benned a tűz, és nem az a fajta, ami leégette a házat. Jöjjetek hát velem mind, ki úgy érzi, hogy ott van benne a tűz, s a tenni akarás. *Elég csak a tüzet emlegetnie máris mintha korom lenne a levegő helyén úgy köhög.* A többiek pedig találjanak egy otthont, ahogy bárki más, maradjanak együtt és segítség egymást.
*Idézi fel a szavakat, és mintha kicsit meg is hajolna közben. Furcsa látvány lehet, ahogy ott guggol az utcakölykök közt, talán ezek az emberek most épp összeszedettebbnek tűnnek mint ők maguk, de Broxot ez egy kicsit sem zavarja. Csak mosolyog a dolgon.*
-Ne aggódj Parancsnok, elintézek mindent. Te pedig menj csak, Grük, megoldom a dolgot.
*Bár még mindig nem túl könnyű neki a létezés, s pusztán fáj maga az élet is, nem komorodik el. A hangjában, testbeszédében furcsa, különös módon még így is, ily gyötrelmek közt, ily megpróbáltatások után is, büszkén és daliásan áll, legalábbis amennyire a helyzethez képest ez lehetséges. Örömteli és életigenlő kisugárzása talán kihat az ott lévőkre is, akiknek ez valamelyest nagyobb csapás lehet, mint Broxnak, vagy bármelyiküknek az őrségből. Köszönet gyanánt bólint az idős néninek, amiért Denjaar-t a gondjaira vette. *
-Szívesen mondanám, hogy nem tudom elképzelni min mehettetek keresztül, de azzal nem csak nektek, hanem magamnak is hazudnék. *Azért a köhögés még nem múlt el, még mindig nem tiszta a tüdeje.* Én is így éltem gyerekként, sok-sok évig. Tudom mit jelent az, hogy szenvedni, és harcolni a holnapért. Mindig csak a mai napon túl lenni. És ha valaki az akkori kis zugommal ezt tette volna, nem is tudom, hogy mit tehettem volna, egyedül, félve és éhesen.
*Az éppen elfutó kölykökre csak mosolyog egyet, nem igazán zavarja a dolog, hisz amúgy sem ismeri őket. És nincs is szüksége ilyen alakokra. Meglepetésére a szavak, amik nem az ő szájából hangzanak el, nagyon szépnek és meghatónak találja. Őszinte és meleg mosoly derül az arcára, főleg, hogy többen is előállnak, hogy szívesen csatlakoznának hozzájuk. Igaz főleg suhancok, és kölykök, de akkor is. ez nagy dolog. Legalábbis Broxnak. A legkisebb fiúban, abban amelyik szipog, mintha magát látná egy pillanatra. Le hajol hozzá, s kezét nyújtva neki így szól.*
-Úgy csapj hát bele fiam, úgy, mint egy igazi férfi. És azzá is válsz, bizony mondom ha rajtam múlik. Látom ég benned a tűz, és nem az a fajta, ami leégette a házat. Jöjjetek hát velem mind, ki úgy érzi, hogy ott van benne a tűz, s a tenni akarás. *Elég csak a tüzet emlegetnie máris mintha korom lenne a levegő helyén úgy köhög.* A többiek pedig találjanak egy otthont, ahogy bárki más, maradjanak együtt és segítség egymást.
*Idézi fel a szavakat, és mintha kicsit meg is hajolna közben. Furcsa látvány lehet, ahogy ott guggol az utcakölykök közt, talán ezek az emberek most épp összeszedettebbnek tűnnek mint ők maguk, de Broxot ez egy kicsit sem zavarja. Csak mosolyog a dolgon.*
-Ne aggódj Parancsnok, elintézek mindent. Te pedig menj csak, Grük, megoldom a dolgot.
8623. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 08:18:48
Üzenet elküldve: 2019-08-25 08:18:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Kalapács és penge//
//A Rakomány//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sor apadni kezd, akárcsak a napfény a késő délutáni órákban. Egyre közelebb kerül az asztalhoz és az Äral számára eléggé komikusnak tűnő férfihoz. Jól szórakozik azon, ahogyan sorra elhajtja a csőcseléket. Úgy néz ki, hogy az utolsók közt érkezett, ugyanis mögötte összesen hárman állnak: egy ork, egy ember férfi és egy előzővel megegyező fajú nő. Felméri, melyikkel milyen szívesen dolgozna. ~Hmm, az ork termetes, határozott vonású, tökéletes társ alapanyag lehet a terveimhez. Vele dolgoznék a legszívesebben. Az ember férfi... hát, könnyen felhasználhatónak látszik, lehet, hogy még ő is a hasznomra lehetne. De a nő! Valamelyik felsőbb erő adja, hogy a közelébe se kerüljek!~ Ahogy befejezte ezt a gondolatmenetet, lassan az asztalhoz kerül. Közelről még viccesebbnek találja Agrilpát, szinte ételekhez hasonlatosnak. ~Nos, buggyantott tojás fejed van, esetleg inkább újhagyma? Inkább a tojás.~ Ezentúl elkeresztelhetné magában tojásfejre a férfit. Agrilpát azonban hidegen hagyja az ifjú sötételf, tekintete az orkra és az ember férfira esik. Azonnal munkát kapnak, amit ha ép eszűek, el is fogadnak. ~Az anyátok!~ Gondolja magában Äral. Félti magát, Rulcar kibelezné, ha nem kerül be ebbe az építkezésbe. ~Pedig sötételf vagyok, azokat állítólag kedvelitek.~ Ekkor, miután megpróbálta őt és a nőt elhajtani tojásfej, egy fiatal fajtárs érkezik lovon, aki buzgón suttog az asztalnál ülő fülébe. Az utcagyerek reméli, hátha munkáról folyik a diskurzus. Érzékei nem csalnak, hamarosan ő és a nő felajánlást kap egy rakomány elszállítására. Elnézve a férfi arcát, igen fontos lehet. ~Valószínűleg köze lehet ahhoz, amit a főnök tudni akar. Na megnézem magamnak majd.~ Azzal egyenesen Agrilpa arcába hajolna, hátha sikerül kicsit megijesztenie. Torz, természetellenes mosolya elüt gyilkos tekintetétől, s ezzel a fura mimikával mondaná ki, hátborzongatóan nyugodt hangján.*
-Részemről vállalom. *Azt viszont nem tenné hozzá, hogy a számára legkevésbé kedvelt társat kapta ki maga mellé.*
//A Rakomány//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sor apadni kezd, akárcsak a napfény a késő délutáni órákban. Egyre közelebb kerül az asztalhoz és az Äral számára eléggé komikusnak tűnő férfihoz. Jól szórakozik azon, ahogyan sorra elhajtja a csőcseléket. Úgy néz ki, hogy az utolsók közt érkezett, ugyanis mögötte összesen hárman állnak: egy ork, egy ember férfi és egy előzővel megegyező fajú nő. Felméri, melyikkel milyen szívesen dolgozna. ~Hmm, az ork termetes, határozott vonású, tökéletes társ alapanyag lehet a terveimhez. Vele dolgoznék a legszívesebben. Az ember férfi... hát, könnyen felhasználhatónak látszik, lehet, hogy még ő is a hasznomra lehetne. De a nő! Valamelyik felsőbb erő adja, hogy a közelébe se kerüljek!~ Ahogy befejezte ezt a gondolatmenetet, lassan az asztalhoz kerül. Közelről még viccesebbnek találja Agrilpát, szinte ételekhez hasonlatosnak. ~Nos, buggyantott tojás fejed van, esetleg inkább újhagyma? Inkább a tojás.~ Ezentúl elkeresztelhetné magában tojásfejre a férfit. Agrilpát azonban hidegen hagyja az ifjú sötételf, tekintete az orkra és az ember férfira esik. Azonnal munkát kapnak, amit ha ép eszűek, el is fogadnak. ~Az anyátok!~ Gondolja magában Äral. Félti magát, Rulcar kibelezné, ha nem kerül be ebbe az építkezésbe. ~Pedig sötételf vagyok, azokat állítólag kedvelitek.~ Ekkor, miután megpróbálta őt és a nőt elhajtani tojásfej, egy fiatal fajtárs érkezik lovon, aki buzgón suttog az asztalnál ülő fülébe. Az utcagyerek reméli, hátha munkáról folyik a diskurzus. Érzékei nem csalnak, hamarosan ő és a nő felajánlást kap egy rakomány elszállítására. Elnézve a férfi arcát, igen fontos lehet. ~Valószínűleg köze lehet ahhoz, amit a főnök tudni akar. Na megnézem magamnak majd.~ Azzal egyenesen Agrilpa arcába hajolna, hátha sikerül kicsit megijesztenie. Torz, természetellenes mosolya elüt gyilkos tekintetétől, s ezzel a fura mimikával mondaná ki, hátborzongatóan nyugodt hangján.*
-Részemről vállalom. *Azt viszont nem tenné hozzá, hogy a számára legkevésbé kedvelt társat kapta ki maga mellé.*
8622. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-25 05:02:09
Üzenet elküldve: 2019-08-25 05:02:09
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Kalapács és Penge//
//Agrilpa asztala//
*A nap már jócskán elhagyta a delelőt, mikor a kígyózó sor egyszer csak lendületet kap. Nagyon úgy tűnik, hogy az embereket visszafordítják az asztaltól, legalábbis a ritkuló emberoszlop mellett elhaladó, komor arcokból ilyesmi olvasható.*
-Ezt mondták tegnap is… Pedig hajnal óta itt vagyok!
*Hallhatóak csalódott hangok innen is, onnan is. Äral, mögötte az orkkal és a két emberrel nagyon hamar a megritkult sor elején találhatja magát, szemben az aprócska faasztallal, no meg a mögötte ücsörgő Agrilpával. Jelentéktelen emberke, nem csak első ránézésre. Tar fején sűrű verejtékcseppek gyöngyöznek, miközben tömzsi orrán feltolt szarukeretes szemüveg fölött pislog a megmaradt négyesre.*
-Sajnálom, de az építkezésre már telítődtünk. Jöjjenek vissza… Oh!
*Szólal meg gépies orrhangon, de a pengéket, bárdokat, miegymást látva felszalad a szemöldöke. Hangos puffanás kíséretében csukódik be a vaskos könyv előtte, hogy rákönyökölve vegye szemügyre az érkezetteket. Egyik sem tűnik közrendűnek, inkább afféle lerongyolódott nemesnek. Leszámítva az orkot persze, aki ránézésre nyugodt szívvel jelentkezhetne valamelyik pirtianesi légióba.*
-Ti ketten. Igen, Ti!
*Bök vézna mutatóujjával a Samonyrra és Zopalra, majd közelebb inti őket. Nem mutatkozik be, de nem is kérdez neveket. Alighanem egész nap neveket memorizálna, ha ezt tenné. Biztos, ami biztos, hátrapillant válla felett, hogy ott áll-e mögötte a két marcona zsoldos, majd biztonsága teljes tudatában fordul vissza az ember-ork kettőshöz. Äralnak és Ysaneenak egyelőre várnia kell, legalábbis Agrilpa nem szentel nekik figyelmet még.*
//Béklyók//
//Samonyr, Zopal//
*Izgatott fészkelődés lesz úrrá Agrilpán, amint a kettős közelebb lép, már ha egyáltalán közelebb lépnek. Még egyszer végigméri őket, tekintete hosszan elidőz az Arthenior címerével díszített pengén, majd a kiürült pálinkásüvegen állapodik meg az ember kezében. Vágyakozva sóhajt fel, alighanem az alkoholfogyasztás a napi rutinjai között szerepel. Persze nincs min csodálkozni, ha az embernek olyan sötételfek parancsait kell teljesítenie, mint Mordelai Elgritter.*
-Rátermett fickóknak tűntök, lenne itt valami, amit meg kellett volna már rég tenni. Kérték, hogy intézzem el, de az isteneknek se találtam itt egy valamirevaló… Na mindegy.
*Vet egy sanda oldalpillantást a zsoldosokra, majd előkotor egy rongyot mellénye zsebéből, hogy megszabadítsa homlokát az izzadságcseppektől.*
-A vártnál hamarabb érkezett egy szállítmány… Bajnok. Ki kellene próbálni őket, máskülönben honnan tudnánk, hogy mit tudnak, igaz-e?
*Nevet fel idegesen, majd feltolja turcsi orrán a szemüveget.*
-Százötven arany fejenként. Kétszáz, ha gyorsan végeztek. Na meg persze a Pirtanesi Főépítészet megbecsülése. Itt vannak a jómadarak a város közelében, ez itt majd elvisz Titeket és elmondja a részleteket.
*Biccent fejével az egyik mögötte álló zsoldos felé, aki erre szó nélkül felkapaszkodik a legközelebbi szekérre.*
-Testi sérülésekért nem vállalunk felellőséget. Sok szerencsét!
*A dolgot ezzel lezártnak tekinti. Nincs hozzászokva, hogy bárkivel is alkudozzon, és most sincs ez másképp. Persze hőseink nyugodt szívvel megtehetik, hogy nem másznak fel a kordéra, ez már csak is rajtuk áll. Ahogy az is, hova fut ki e történet s mit nyerhetnek vagy veszíthetnek szereplői a végén.*
//A rakomány//
//Ysanee, Äral//
*Agrilpa türelmesen megvárja, amíg az ork és az ember így vagy úgy, de elhagyja a helyszínt, csak utána fordul a megmaradt kettőhöz. Látott ő már életében elég jólöltözött sötételfet és csinos arcot, egyiktől sem esik hasra különösképp.*
-Elnézést. Sajnos mára már nem tudok munkalehetőséget adni, de gyertek vissza holnap.
*Enged meg magának egy különösen joviális vigyort. A várattatás után az elhajtás lett a kedvenc időtöltése, mióta Artheniorban nyelik a port. Szerencséjére mindkettőből bőszen kijutott az elmúlt napokban s mintha fejlődne is bennük. Sokat azonban nem elmélkedhet ezen készségeit illetően, mert egy lovas érkezik, gazdája, egy fiatal sötételf, pedig szinte lepottyan a lóról, ahogy az asztalukhoz ér.
Csak egy pillantást vet az ott ácsorgó leányra és a férfire, majd Agrilpához hajol és a hevesen suttogni kezd. A kis emberke arcáról hamar eltűnik a vigyor, vonásai sebtiben változnak gondterhelté és megviselté. A lovasra bámul, majd az egy szem megmaradt testőrére.*
-Holnapig nem jár arra egy árva fiáker se! Hogy az a…
*Ekkor siklik tekintete a leányra és a fiúra, s ha azok esetleg időközben már otthagyták az asztalt, hát utánuk is kiált.*
-Még is csak lenne itt valami! Jöjjenek, jöjjenek!
*Kezeit tördelve emelkedik fel az asztaltól, bár a kívánt dramaturgiai hatás elmarad, mert sokkal magasabb így sem lesz.*
-Az Ingoványban ragadt az egyik szekerünk. Történik ilyen, ugyebár…
*Siklik tekintete bosszúsan az imént érkezett lovasra, de az csak riadtan pislog, nem szól egy szót sem.*
-Hozzák el a rakományt, a juttatást megbeszéljük, ha visszaértek. Gendlon majd mutatja az utat, kapnak egy lovat is…
*Biccent fejével a fiú felé, mire az kelletlen hátramegy, hogy előhozzon még két lovat. Agrilpa ekkor hirtelen Äral karjába kap. Halántékán kidagad egy ér, miközben a szemei vadul pattognak Äral és Ysanee között.*
-A rakomány a fontos. Semmi más.
*Utolsó szavaira ér vissza a Gendlon, kantáron vezetve egy tarka-fekete és egy gesztenyebarna kancát maga mögött. Felkapaszkodik saját lova nyergébe, majd kérdőn fordul Ysanee és Äral felé. Agrilpa eközben megsemmisülten zuttyan vissza székébe, fejét pedig beletemeti izzadt tenyereibe. Innen hőseinken áll, hogy vállalják-e a feladatot, mert később már nem lesz mód visszafordulni.*
//Agrilpa asztala//
*A nap már jócskán elhagyta a delelőt, mikor a kígyózó sor egyszer csak lendületet kap. Nagyon úgy tűnik, hogy az embereket visszafordítják az asztaltól, legalábbis a ritkuló emberoszlop mellett elhaladó, komor arcokból ilyesmi olvasható.*
-Ezt mondták tegnap is… Pedig hajnal óta itt vagyok!
*Hallhatóak csalódott hangok innen is, onnan is. Äral, mögötte az orkkal és a két emberrel nagyon hamar a megritkult sor elején találhatja magát, szemben az aprócska faasztallal, no meg a mögötte ücsörgő Agrilpával. Jelentéktelen emberke, nem csak első ránézésre. Tar fején sűrű verejtékcseppek gyöngyöznek, miközben tömzsi orrán feltolt szarukeretes szemüveg fölött pislog a megmaradt négyesre.*
-Sajnálom, de az építkezésre már telítődtünk. Jöjjenek vissza… Oh!
*Szólal meg gépies orrhangon, de a pengéket, bárdokat, miegymást látva felszalad a szemöldöke. Hangos puffanás kíséretében csukódik be a vaskos könyv előtte, hogy rákönyökölve vegye szemügyre az érkezetteket. Egyik sem tűnik közrendűnek, inkább afféle lerongyolódott nemesnek. Leszámítva az orkot persze, aki ránézésre nyugodt szívvel jelentkezhetne valamelyik pirtianesi légióba.*
-Ti ketten. Igen, Ti!
*Bök vézna mutatóujjával a Samonyrra és Zopalra, majd közelebb inti őket. Nem mutatkozik be, de nem is kérdez neveket. Alighanem egész nap neveket memorizálna, ha ezt tenné. Biztos, ami biztos, hátrapillant válla felett, hogy ott áll-e mögötte a két marcona zsoldos, majd biztonsága teljes tudatában fordul vissza az ember-ork kettőshöz. Äralnak és Ysaneenak egyelőre várnia kell, legalábbis Agrilpa nem szentel nekik figyelmet még.*
//Béklyók//
//Samonyr, Zopal//
*Izgatott fészkelődés lesz úrrá Agrilpán, amint a kettős közelebb lép, már ha egyáltalán közelebb lépnek. Még egyszer végigméri őket, tekintete hosszan elidőz az Arthenior címerével díszített pengén, majd a kiürült pálinkásüvegen állapodik meg az ember kezében. Vágyakozva sóhajt fel, alighanem az alkoholfogyasztás a napi rutinjai között szerepel. Persze nincs min csodálkozni, ha az embernek olyan sötételfek parancsait kell teljesítenie, mint Mordelai Elgritter.*
-Rátermett fickóknak tűntök, lenne itt valami, amit meg kellett volna már rég tenni. Kérték, hogy intézzem el, de az isteneknek se találtam itt egy valamirevaló… Na mindegy.
*Vet egy sanda oldalpillantást a zsoldosokra, majd előkotor egy rongyot mellénye zsebéből, hogy megszabadítsa homlokát az izzadságcseppektől.*
-A vártnál hamarabb érkezett egy szállítmány… Bajnok. Ki kellene próbálni őket, máskülönben honnan tudnánk, hogy mit tudnak, igaz-e?
*Nevet fel idegesen, majd feltolja turcsi orrán a szemüveget.*
-Százötven arany fejenként. Kétszáz, ha gyorsan végeztek. Na meg persze a Pirtanesi Főépítészet megbecsülése. Itt vannak a jómadarak a város közelében, ez itt majd elvisz Titeket és elmondja a részleteket.
*Biccent fejével az egyik mögötte álló zsoldos felé, aki erre szó nélkül felkapaszkodik a legközelebbi szekérre.*
-Testi sérülésekért nem vállalunk felellőséget. Sok szerencsét!
*A dolgot ezzel lezártnak tekinti. Nincs hozzászokva, hogy bárkivel is alkudozzon, és most sincs ez másképp. Persze hőseink nyugodt szívvel megtehetik, hogy nem másznak fel a kordéra, ez már csak is rajtuk áll. Ahogy az is, hova fut ki e történet s mit nyerhetnek vagy veszíthetnek szereplői a végén.*
//A rakomány//
//Ysanee, Äral//
*Agrilpa türelmesen megvárja, amíg az ork és az ember így vagy úgy, de elhagyja a helyszínt, csak utána fordul a megmaradt kettőhöz. Látott ő már életében elég jólöltözött sötételfet és csinos arcot, egyiktől sem esik hasra különösképp.*
-Elnézést. Sajnos mára már nem tudok munkalehetőséget adni, de gyertek vissza holnap.
*Enged meg magának egy különösen joviális vigyort. A várattatás után az elhajtás lett a kedvenc időtöltése, mióta Artheniorban nyelik a port. Szerencséjére mindkettőből bőszen kijutott az elmúlt napokban s mintha fejlődne is bennük. Sokat azonban nem elmélkedhet ezen készségeit illetően, mert egy lovas érkezik, gazdája, egy fiatal sötételf, pedig szinte lepottyan a lóról, ahogy az asztalukhoz ér.
Csak egy pillantást vet az ott ácsorgó leányra és a férfire, majd Agrilpához hajol és a hevesen suttogni kezd. A kis emberke arcáról hamar eltűnik a vigyor, vonásai sebtiben változnak gondterhelté és megviselté. A lovasra bámul, majd az egy szem megmaradt testőrére.*
-Holnapig nem jár arra egy árva fiáker se! Hogy az a…
*Ekkor siklik tekintete a leányra és a fiúra, s ha azok esetleg időközben már otthagyták az asztalt, hát utánuk is kiált.*
-Még is csak lenne itt valami! Jöjjenek, jöjjenek!
*Kezeit tördelve emelkedik fel az asztaltól, bár a kívánt dramaturgiai hatás elmarad, mert sokkal magasabb így sem lesz.*
-Az Ingoványban ragadt az egyik szekerünk. Történik ilyen, ugyebár…
*Siklik tekintete bosszúsan az imént érkezett lovasra, de az csak riadtan pislog, nem szól egy szót sem.*
-Hozzák el a rakományt, a juttatást megbeszéljük, ha visszaértek. Gendlon majd mutatja az utat, kapnak egy lovat is…
*Biccent fejével a fiú felé, mire az kelletlen hátramegy, hogy előhozzon még két lovat. Agrilpa ekkor hirtelen Äral karjába kap. Halántékán kidagad egy ér, miközben a szemei vadul pattognak Äral és Ysanee között.*
-A rakomány a fontos. Semmi más.
*Utolsó szavaira ér vissza a Gendlon, kantáron vezetve egy tarka-fekete és egy gesztenyebarna kancát maga mögött. Felkapaszkodik saját lova nyergébe, majd kérdőn fordul Ysanee és Äral felé. Agrilpa eközben megsemmisülten zuttyan vissza székébe, fejét pedig beletemeti izzadt tenyereibe. Innen hőseinken áll, hogy vállalják-e a feladatot, mert később már nem lesz mód visszafordulni.*
8621. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2019-08-24 16:39:52
Üzenet elküldve: 2019-08-24 16:39:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ambroggio, Denjaar//
*Hümmentve bólint a dohányra. Bizony artheniori. Különös. Akárhány helyen megfordult már, akárhány különleges fajtát kóstolt, valahogy mindig ezt kedvelte leginkább. Pedig akadnak ennél jobb, minőségibb dohányok is. Sosem gondolkodott el rajta, miért ragaszkodik mégis ehhez.*
- Az én hajóm nem süllyedt *mondja egy füstpászma mögül mosolyogva.* - Csak rájöttem, hogy a hajózás nem nekem való. *Sóhajtva ciccenti el ajkáról a dohány karcos ízét.* - Nem, barátom, azt a lélekvesztőt más vitte hullámsírba. Abban persze lehet valami, hogy a sorsa már jóval régebb óta érett. De ha pudvás a hajófenék, azon a jó evezők már aligha segítenek, nemdebár?
*Lepöccinti a hamut a szivarkájáról és kényelmesen keresztbe veti a lábait.*
- Egy ilyen sivatagi farkasnak nem a papírmunka fölött hunyorogva kellene töltenie a férfikor legszebb éveit. Tanácsnokok csizmájának ízével a nyelvén *teszi hozzá egy vonásain átszaladó rándulás kíséretében.*
- Én láttam harcolni a Láng Fattyát. Ismertem a nevet, már mielőtt beléptem a lelátóra, mert Wegtoren utcáin minden fakarddal hadonászó kölyök így hívatta magát; és hallottam, ahogy egy egész aréna zúgta olyan hangosan, hogy elnyomta a sivatagi vihar dörejét.
*Elnyomja a szivarkát a csizmája talpán. A még élő parázs szikrákat hányva prüszköl végzetén, aztán megszürkül, elporlad.*
- A hősök is veszítenek csatát, Denjaar Krultos. De az aranykor óta meglehet, hogy bajnokok vannak még a Nagy Arénában, ám legendák...
*Ambroggio elpöcköli a csikket. Tekintete elmereng a nagyszabású munkálatokat nézve. Mintha nem is a mesterembereket figyelné, hanem a múlt egy távoli szegletét.*
- Bánod *kérdi, s a naplemente olvadt aranyában fürdő háztetőkről az egykori gladiátorra pillant* - hogy akkor nem végezted be ott a homokon? *Könnyed hangsúlyú kérdés, ami egy sors terhével szánt végig a lelkiismereten. Mint a megtört lelkek szagára felbukkanó rókaszellemek alkui a keresztutaknál.*
- Látod *biccent az építkezés felé.* - A város arénát épít, nem barakkot. Hol szállásoltak el benneteket? Az egyik kiégett kúriában? Egy koszos raktárban? *A rókatekintet Denjaarra fordul.* - Wegtoreni vagy. Tudod hogy működnek ezek a dolgok. Ahelyett, hogy erélytelen tanácsnokok pórázára kötöd magad, miért nem szervezel milíciát, hogy magad szabd meg a zsoldodat? Ennek a hajónak *mutat körbe a város látképén* - a fenekét a hivatalnokok rágják ki. Mindig. Merheted belőle a vizet, amíg beleszakad a hátad. De velem is jöhetnél. A Kikötőbe tartok. Tisztes summát érne meg nekem, ha a Wegtoreni Nagy Aréna egykori bajnoka vigyázná a hátamat.
//Ambroggio, Denjaar//
*Hümmentve bólint a dohányra. Bizony artheniori. Különös. Akárhány helyen megfordult már, akárhány különleges fajtát kóstolt, valahogy mindig ezt kedvelte leginkább. Pedig akadnak ennél jobb, minőségibb dohányok is. Sosem gondolkodott el rajta, miért ragaszkodik mégis ehhez.*
- Az én hajóm nem süllyedt *mondja egy füstpászma mögül mosolyogva.* - Csak rájöttem, hogy a hajózás nem nekem való. *Sóhajtva ciccenti el ajkáról a dohány karcos ízét.* - Nem, barátom, azt a lélekvesztőt más vitte hullámsírba. Abban persze lehet valami, hogy a sorsa már jóval régebb óta érett. De ha pudvás a hajófenék, azon a jó evezők már aligha segítenek, nemdebár?
*Lepöccinti a hamut a szivarkájáról és kényelmesen keresztbe veti a lábait.*
- Egy ilyen sivatagi farkasnak nem a papírmunka fölött hunyorogva kellene töltenie a férfikor legszebb éveit. Tanácsnokok csizmájának ízével a nyelvén *teszi hozzá egy vonásain átszaladó rándulás kíséretében.*
- Én láttam harcolni a Láng Fattyát. Ismertem a nevet, már mielőtt beléptem a lelátóra, mert Wegtoren utcáin minden fakarddal hadonászó kölyök így hívatta magát; és hallottam, ahogy egy egész aréna zúgta olyan hangosan, hogy elnyomta a sivatagi vihar dörejét.
*Elnyomja a szivarkát a csizmája talpán. A még élő parázs szikrákat hányva prüszköl végzetén, aztán megszürkül, elporlad.*
- A hősök is veszítenek csatát, Denjaar Krultos. De az aranykor óta meglehet, hogy bajnokok vannak még a Nagy Arénában, ám legendák...
*Ambroggio elpöcköli a csikket. Tekintete elmereng a nagyszabású munkálatokat nézve. Mintha nem is a mesterembereket figyelné, hanem a múlt egy távoli szegletét.*
- Bánod *kérdi, s a naplemente olvadt aranyában fürdő háztetőkről az egykori gladiátorra pillant* - hogy akkor nem végezted be ott a homokon? *Könnyed hangsúlyú kérdés, ami egy sors terhével szánt végig a lelkiismereten. Mint a megtört lelkek szagára felbukkanó rókaszellemek alkui a keresztutaknál.*
- Látod *biccent az építkezés felé.* - A város arénát épít, nem barakkot. Hol szállásoltak el benneteket? Az egyik kiégett kúriában? Egy koszos raktárban? *A rókatekintet Denjaarra fordul.* - Wegtoreni vagy. Tudod hogy működnek ezek a dolgok. Ahelyett, hogy erélytelen tanácsnokok pórázára kötöd magad, miért nem szervezel milíciát, hogy magad szabd meg a zsoldodat? Ennek a hajónak *mutat körbe a város látképén* - a fenekét a hivatalnokok rágják ki. Mindig. Merheted belőle a vizet, amíg beleszakad a hátad. De velem is jöhetnél. A Kikötőbe tartok. Tisztes summát érne meg nekem, ha a Wegtoreni Nagy Aréna egykori bajnoka vigyázná a hátamat.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416