Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szegénynegyed | Nincs "kisebb" helyszín |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 419-438
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-31 14:53:06
Üzenet elküldve: 2020-01-31 14:53:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* Szaporán emelkedő mellkassal és vadul dobogó szívvel rogy le az egyik szemétkupac mellé.*
- Ez meleg helyzet volt. De legalább lett rendes ruhánk, meg kaptunk enni. Már megérte odamenni.
~ Megérte a fenét!~ * Morog a másik, de legalább kezd visszatérni az ereje.*
~ Most mi legyen?~
- Fel kéne derítenünk ezt a helyet, hogy ne érjen több meglepetés.
~ Mondasz valamit. Menjünk!~ * Nagy egyetértésben indulnak el. A légzése már újra normális és a szíve se kalapál úgy. Jó nagy területen fekszik a negyed, de igyekszik Ciri mindig valami jellegzetes dolgot megjegyezni, amiről később felismerheti az helyes irányt. Ez lehet egy furcsán összedől épület vagy csatorna nyílás. Bármi ami nem átlagos. Több rongyos is akad itt-ott, de egyelőre rá se hederítenek. Nem igazán tűnik ki a tömegből a megjelenésével. Azért ő maga is kerüli őket. Árva lévé mindig is kicsit különcebb volt a többi gyerektől. Ehhez a nevelője is hozzájárult, akivel mindig utazott. A rongyosoktól mindig is óva intették. Nem is nagyon került velük közeli kapcsolatba. És tessék, mit az ég? Rongyossá válik egyik pillanatról a másikra. Talán annyiban könnyű neki, hogy nincs teljesen egyedül. Lassan azért kezd összecsiszolódni Nessel. Bek kell látniuk, hogy szükségük van arra, hogy megértsék egymást, mert össze vannak zárva. A kis felderítő útjuk lassan a végére ér a Szegénynegyedben, mert valahonnan zene meg kacagás hangja hallatszik. Ösztönösen arra indul el, hogy megnézze mi okozza ezt.*
- Ez meleg helyzet volt. De legalább lett rendes ruhánk, meg kaptunk enni. Már megérte odamenni.
~ Megérte a fenét!~ * Morog a másik, de legalább kezd visszatérni az ereje.*
~ Most mi legyen?~
- Fel kéne derítenünk ezt a helyet, hogy ne érjen több meglepetés.
~ Mondasz valamit. Menjünk!~ * Nagy egyetértésben indulnak el. A légzése már újra normális és a szíve se kalapál úgy. Jó nagy területen fekszik a negyed, de igyekszik Ciri mindig valami jellegzetes dolgot megjegyezni, amiről később felismerheti az helyes irányt. Ez lehet egy furcsán összedől épület vagy csatorna nyílás. Bármi ami nem átlagos. Több rongyos is akad itt-ott, de egyelőre rá se hederítenek. Nem igazán tűnik ki a tömegből a megjelenésével. Azért ő maga is kerüli őket. Árva lévé mindig is kicsit különcebb volt a többi gyerektől. Ehhez a nevelője is hozzájárult, akivel mindig utazott. A rongyosoktól mindig is óva intették. Nem is nagyon került velük közeli kapcsolatba. És tessék, mit az ég? Rongyossá válik egyik pillanatról a másikra. Talán annyiban könnyű neki, hogy nincs teljesen egyedül. Lassan azért kezd összecsiszolódni Nessel. Bek kell látniuk, hogy szükségük van arra, hogy megértsék egymást, mert össze vannak zárva. A kis felderítő útjuk lassan a végére ér a Szegénynegyedben, mert valahonnan zene meg kacagás hangja hallatszik. Ösztönösen arra indul el, hogy megnézze mi okozza ezt.*
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-30 10:00:36
Üzenet elküldve: 2020-01-30 10:00:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Rlilla Ravaatris //
*Úgy döntött egyelőre nem tér vissza az erdőmélyi elf íjászi rezidenciájára. Ez egy kis kunyhó, nem kényelmes, de nem is kényelmetlen. Elnézve a szegénynegyed épületeit bizonyára otthonosabb az erdei otthona. A kosz, és nyomort nyilván nem tükrözi az erdei kisháza, de nagyon különösnek találja, hogy még sincsen szaga a negyednek. Pedig a szeme látja, és agya már elképzelné, hogy miféle szagok terjedhetnek erre, mégsem kel életre az orrfacsaró bűz. Mélyet sóhajt, sőt egészen kellemes a levegő itt is.*
- Nem hiába a Levegő városa. *mondja magának, aztán tovább sétál ügyelve, hogy kopott barna csizmája ne taposson kétes eredetű pocsolyákba. Öltözete fentebb is kiemeli a negyed lakói közül. Barna nadrág szára, tűnik el a csizmájában. Zöld ingére egy szürke mellényt vett fel, s minderre egy barnás kopott bőrvért kerül. Hátán egy barna köpeny van, melynek vállánál prémes része melengeti a nyakát. Íját és tegezét most szállásán hagyta, ám a hosszútőrje tokjában látható ahogy övéről lelóg. Barna haja nem takarja el fajára jellemző hegyesedő füleit, zöld szeme egykedvűen méri végig a romos házakat. Ám ajkán az a laza félmosoly azt kevés eset vagy személy törölhetné le onnan.*
// Rlilla Ravaatris //
*Úgy döntött egyelőre nem tér vissza az erdőmélyi elf íjászi rezidenciájára. Ez egy kis kunyhó, nem kényelmes, de nem is kényelmetlen. Elnézve a szegénynegyed épületeit bizonyára otthonosabb az erdei otthona. A kosz, és nyomort nyilván nem tükrözi az erdei kisháza, de nagyon különösnek találja, hogy még sincsen szaga a negyednek. Pedig a szeme látja, és agya már elképzelné, hogy miféle szagok terjedhetnek erre, mégsem kel életre az orrfacsaró bűz. Mélyet sóhajt, sőt egészen kellemes a levegő itt is.*
- Nem hiába a Levegő városa. *mondja magának, aztán tovább sétál ügyelve, hogy kopott barna csizmája ne taposson kétes eredetű pocsolyákba. Öltözete fentebb is kiemeli a negyed lakói közül. Barna nadrág szára, tűnik el a csizmájában. Zöld ingére egy szürke mellényt vett fel, s minderre egy barnás kopott bőrvért kerül. Hátán egy barna köpeny van, melynek vállánál prémes része melengeti a nyakát. Íját és tegezét most szállásán hagyta, ám a hosszútőrje tokjában látható ahogy övéről lelóg. Barna haja nem takarja el fajára jellemző hegyesedő füleit, zöld szeme egykedvűen méri végig a romos házakat. Ám ajkán az a laza félmosoly azt kevés eset vagy személy törölhetné le onnan.*
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:52:15
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:52:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grüksunosz, Naesala, Denjaar//
*Látszólag arcizma sem rándul az eléjük táruló látványra. Elég gyomorforgató dologban volt már része ahhoz, hogy a látottak ne borzasszák el. Természetesen dühíti a látvány, hisz a baj mindig megelőzhető kellő körültekintéssel. Arizeus azonban nem vetheti a szemére, hogy nem figyelmeztette előre. Harminc ember aligha elégséges hozzá, hogy megvédjen egy egész várost, talán épp csak arra jó, hogy igazságot szolgátasson, ha már megtörtént a baj.
Lassú ügetésre fogja a hátast, hisz a bámészkodókon kívül sebesültek vannak az utcákon és igazán nem festene jó képet róluk, ha keresztül gázolnának az embereken.*
-A vért csak vér válthatja meg.
*Motyogja csak úgy magának a wegtoreni bölcsességet, majd Naera pillant. Tudja már, hogy Grük bírja a hasonló látványt, azonban Naesala új köreikben, még ha igaz is, amit mond és valóban városőr volt.*
-Bárki tette is, nem fél sem kötéltől, sem kardtól.
*Szenvtelenül pillant körbe, miközben kantáránál fogva tartja vissza a lovat, majd megállva az érkezők felé pillant. Keze lassan indul el a kard markolata felé, majd állapodik meg rajta óvatosan.*
-Legyenek résen, de ne ijesszék meg őket. *A világért sem akarná a frászt hozni senkire azzal, hogy ok nélkül kardot rántanak. Az óvatosság mindenesetre nem árt, s ő le sem veszi a tekintetét a feléjük tartó csapatról. Nem száll le a nyeregből, ott várja meg az érkezőket, akiknek látszólag mondandójuk van, de legalábbis feléjük tartanak.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.28 19:57:40
//Grüksunosz, Naesala, Denjaar//
*Látszólag arcizma sem rándul az eléjük táruló látványra. Elég gyomorforgató dologban volt már része ahhoz, hogy a látottak ne borzasszák el. Természetesen dühíti a látvány, hisz a baj mindig megelőzhető kellő körültekintéssel. Arizeus azonban nem vetheti a szemére, hogy nem figyelmeztette előre. Harminc ember aligha elégséges hozzá, hogy megvédjen egy egész várost, talán épp csak arra jó, hogy igazságot szolgátasson, ha már megtörtént a baj.
Lassú ügetésre fogja a hátast, hisz a bámészkodókon kívül sebesültek vannak az utcákon és igazán nem festene jó képet róluk, ha keresztül gázolnának az embereken.*
-A vért csak vér válthatja meg.
*Motyogja csak úgy magának a wegtoreni bölcsességet, majd Naera pillant. Tudja már, hogy Grük bírja a hasonló látványt, azonban Naesala új köreikben, még ha igaz is, amit mond és valóban városőr volt.*
-Bárki tette is, nem fél sem kötéltől, sem kardtól.
*Szenvtelenül pillant körbe, miközben kantáránál fogva tartja vissza a lovat, majd megállva az érkezők felé pillant. Keze lassan indul el a kard markolata felé, majd állapodik meg rajta óvatosan.*
-Legyenek résen, de ne ijesszék meg őket. *A világért sem akarná a frászt hozni senkire azzal, hogy ok nélkül kardot rántanak. Az óvatosság mindenesetre nem árt, s ő le sem veszi a tekintetét a feléjük tartó csapatról. Nem száll le a nyeregből, ott várja meg az érkezőket, akiknek látszólag mondandójuk van, de legalábbis feléjük tartanak.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.28 19:57:40
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:46:15
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:46:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
*Ha nem járt volna már Wegtorenben, ahol látott vérontásig fajuló párbajt is, akkor feltehetően már régen elájult volna, vagy elhányná magát, így azonban csak elborzad a szörnyű látvány miatt. Sajnálja a halottakat, annál is jobban a gyerekeket, muszáj cselekednie. Megpróbálja felmérni a helyzetet, elsősorban a kevésbé sérültekkel foglalkozna, hiszen főként számukra lehet hasznos az ital, bár ha talál még menthetőeket is, nekik is adna. Akinél szükséges, segít a folyadék megivásában, ha kell, tartja az állát a másiknak, nyitja a száját, fogja a fejét, a hátát, nehogy hátra essen, folyamatosan dönti felfelé, adagolja a zöld életerőt jelentő szert. Ha minden igaz, tíz embert, vagy egyéb fajút tud így megmenteni, azonban elsősorban a fiatalabbakra, a nőkre és a gyerekekre, de a férfiakra is koncentrál.*
-Tessék, igyák, a sárgaszemű férfi ajándéka. A Borostyán Nemes, hívjuk így. *Mosolyog, hátha valami reményt tud adni a többieknek, ha az a bárón át is vezet, plusz Ephemiának is tetszett a becenév, amit kapott: most Cha'yssnak miért ne adhatna egyet, hátha el is terjed. Fülei feltehetően meghallják azt, amit az asszony a számára ifjabbnak tűnő férfinak magyaráz. Az a remenykedés, melyet az mutat, meghatja Raeneroldot, ő kapja az utolsó italt, úgy határoz. Odasétál az nőhöz és fiához (Mesélő (Nyíl)), s a 11 Világoszöld varázsital utolsó darabját, az ifjú szabad kezébe, vagy ha olyan nincs, az asszony mancsába nyomja.
*
-Itt van a Városi Őrség, megpróbálok annyi polgáron segíteni, amennyin csak tudok. *Arca komoly, de empátiát sugározhat. Ha teheti, hangját felemeli, hogy mindenki hallhassa a Szegénynegyed azon részén.*
-Megértem, hogy félnek, s elhiszem, hogy aggódnak szeretteik miatt. Nagy volt a veszteség, de mi, a Városi Őrök, a Borostyán Nemes, s a Magas Hölgy, megpróbálunk tenni azért, hogy ne fajuljon ez el még tovább. Kérem, aki tud mozogni, segítsen. A gyerekeket és a sebesülteket minél előbb haza kell segíteni, de vigyázzunk rájuk, jobb, ha ma nem mozdulnak ki, könnyebb lesz az ellátás. A tűrhető állapotú férfiak, ha kérhetem, segítsenek nekik azzal, hogy megvédik őket, ha valami újabb roham lenne. Húzzanak az ablakokra kabátokat, függesszék ki őket, de jobb lenne az is, aki teheti, most elhagyja a várost, ha van szántóföldi ismerőse. Nem tudom, gyújtogatás lehetséges lenne e. Aki tud, egy, vagy két vödör vizet hozzon a szökőkútból, vagy a folyóból. Akinek van kiegyenesített kaszája, vagy más, fegyvernek alkalmatos eszköze, s úgy érzi, segítene nekünk, a Kaszárnyánál biztos osztanak ki neki _biztonságos_ feladatot. Senki, ismétlem, _egyetlen_ civil halálát _sem_ kívánja meg a város, nem kötelező ezt választani, kizárólag önkéntes alapon. Ha szervezetten tudunk dolgozni, együtt, hamarabb végzünk, s mindenkinek jobb lesz. *Azzal, hogy nem mond neveket, talán jól is cselekszik, hiszen a támadók nem tudhatják, kikről van szó - ő sem tudja. Azt sem ismeri, vajon az a férfi, s a nő az okai e ennek, vagy valami radikális csoport intézkedett volna. Mindenesetre Rae fél, tapasztalatlansága miatt talán lehetséges az, hogy nem jár sikerrel, bár van benne még reménysugár. Megpróbálja felmérni a maradék sebesültek arányát, azoknak a sérüléseinek a súlyosságát, amennyiben teheti, majd elindulna visszafelé a Kaszárnyába, Fogóval és Hóvirággal. A látvány alaposan felkavarta, viszont úgy gondolja, kellene ide még segítség, ahhoz pedig szüksége lesz még közlegényekre is. Léptei sietősek, persze az árva gyermekeken megakad a szeme, ha lát olyat, s néha átvillan agyán, vajon a hét kiskedvence jól van e.*
*Ha nem járt volna már Wegtorenben, ahol látott vérontásig fajuló párbajt is, akkor feltehetően már régen elájult volna, vagy elhányná magát, így azonban csak elborzad a szörnyű látvány miatt. Sajnálja a halottakat, annál is jobban a gyerekeket, muszáj cselekednie. Megpróbálja felmérni a helyzetet, elsősorban a kevésbé sérültekkel foglalkozna, hiszen főként számukra lehet hasznos az ital, bár ha talál még menthetőeket is, nekik is adna. Akinél szükséges, segít a folyadék megivásában, ha kell, tartja az állát a másiknak, nyitja a száját, fogja a fejét, a hátát, nehogy hátra essen, folyamatosan dönti felfelé, adagolja a zöld életerőt jelentő szert. Ha minden igaz, tíz embert, vagy egyéb fajút tud így megmenteni, azonban elsősorban a fiatalabbakra, a nőkre és a gyerekekre, de a férfiakra is koncentrál.*
-Tessék, igyák, a sárgaszemű férfi ajándéka. A Borostyán Nemes, hívjuk így. *Mosolyog, hátha valami reményt tud adni a többieknek, ha az a bárón át is vezet, plusz Ephemiának is tetszett a becenév, amit kapott: most Cha'yssnak miért ne adhatna egyet, hátha el is terjed. Fülei feltehetően meghallják azt, amit az asszony a számára ifjabbnak tűnő férfinak magyaráz. Az a remenykedés, melyet az mutat, meghatja Raeneroldot, ő kapja az utolsó italt, úgy határoz. Odasétál az nőhöz és fiához (Mesélő (Nyíl)), s a 11 Világoszöld varázsital utolsó darabját, az ifjú szabad kezébe, vagy ha olyan nincs, az asszony mancsába nyomja.
*-Itt van a Városi Őrség, megpróbálok annyi polgáron segíteni, amennyin csak tudok. *Arca komoly, de empátiát sugározhat. Ha teheti, hangját felemeli, hogy mindenki hallhassa a Szegénynegyed azon részén.*
-Megértem, hogy félnek, s elhiszem, hogy aggódnak szeretteik miatt. Nagy volt a veszteség, de mi, a Városi Őrök, a Borostyán Nemes, s a Magas Hölgy, megpróbálunk tenni azért, hogy ne fajuljon ez el még tovább. Kérem, aki tud mozogni, segítsen. A gyerekeket és a sebesülteket minél előbb haza kell segíteni, de vigyázzunk rájuk, jobb, ha ma nem mozdulnak ki, könnyebb lesz az ellátás. A tűrhető állapotú férfiak, ha kérhetem, segítsenek nekik azzal, hogy megvédik őket, ha valami újabb roham lenne. Húzzanak az ablakokra kabátokat, függesszék ki őket, de jobb lenne az is, aki teheti, most elhagyja a várost, ha van szántóföldi ismerőse. Nem tudom, gyújtogatás lehetséges lenne e. Aki tud, egy, vagy két vödör vizet hozzon a szökőkútból, vagy a folyóból. Akinek van kiegyenesített kaszája, vagy más, fegyvernek alkalmatos eszköze, s úgy érzi, segítene nekünk, a Kaszárnyánál biztos osztanak ki neki _biztonságos_ feladatot. Senki, ismétlem, _egyetlen_ civil halálát _sem_ kívánja meg a város, nem kötelező ezt választani, kizárólag önkéntes alapon. Ha szervezetten tudunk dolgozni, együtt, hamarabb végzünk, s mindenkinek jobb lesz. *Azzal, hogy nem mond neveket, talán jól is cselekszik, hiszen a támadók nem tudhatják, kikről van szó - ő sem tudja. Azt sem ismeri, vajon az a férfi, s a nő az okai e ennek, vagy valami radikális csoport intézkedett volna. Mindenesetre Rae fél, tapasztalatlansága miatt talán lehetséges az, hogy nem jár sikerrel, bár van benne még reménysugár. Megpróbálja felmérni a maradék sebesültek arányát, azoknak a sérüléseinek a súlyosságát, amennyiben teheti, majd elindulna visszafelé a Kaszárnyába, Fogóval és Hóvirággal. A látvány alaposan felkavarta, viszont úgy gondolja, kellene ide még segítség, ahhoz pedig szüksége lesz még közlegényekre is. Léptei sietősek, persze az árva gyermekeken megakad a szeme, ha lát olyat, s néha átvillan agyán, vajon a hét kiskedvence jól van e.*
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:26:30
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:26:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
*Most, hogy így az ölébe hullott ez az egyelőre úgy fest, remek üzlet, szépen elrakja az ékszert a táskájába és tovább sétál az utcákon. Nem hiszi, hogy a kereskedő, akivel összeakadt és fizetett egy súlyosabb zsáknyi aranyat a segítségéért, máris elvégezte volna a feladatát, így csak lébecol. Ahogy elhalad az egyik kihaltabb utca mellett, hallja, hogy egy kisebb csoport a földön térdelve valami miatt bosszankodik. Sőt, egyre inkább veszekedésnek tűnik az egész. Nem akarja semmibe beleártani magát, de mintha kölkök lennének. Ekkor gurul ki valami a hozzá közelebbi gyerek lábai közül, a lendület pedig majdnem egészen a lábáig gurítja. Lehajol érte, majd felveszi.*
-Egy kocka. *Forgatja, de nem változik át mássá, csak egy hétköznapi kocka, talán csontból.*
-Adja vissza! *Lép oda határozott modorral az egyik nagyobb darab utcakölyök, nem is igazán szeretné megtartani, így első felszólításra is a kezébe helyezi.*
-Nesze. *Az visszasétál a többiekhez, akik, mintha felháborodva csalót mutogatnának rá.*
-Kölkök. *Motyogja magában. Elhagyja lassan a szegénynegyed szélét, azonban ott ismét egy nagyobb társaságra lesz figyelmes. Közelebb sétál, csupán a kíváncsiság hajtja előre, nem is közelíti meg őket vészesen, máris látja, hogy az előttük lévő asztalon valamik gurulnak. ~Kocka. Hát mi van itt mindenkivel? ~ Ahogy látja az asztalon aranyak is vannak kipakolva, mindenki előtt kis stócokban. ~Talán valami új utcai hóbort? ~ Mert ismer néhány olyan trükköt, amivel a gyanútlan járókelőket meg lehet fosztani a felesleges aranyaiktól, de mintha ez túl népszerű lenne. Arról általában egy- két nap alatt kiderül, hogy átverés és többet senki se megy a közelébe. ~Furcsa. ~ Fordul sarkon és sétál tovább.*
-Egy kocka. *Forgatja, de nem változik át mássá, csak egy hétköznapi kocka, talán csontból.*
-Adja vissza! *Lép oda határozott modorral az egyik nagyobb darab utcakölyök, nem is igazán szeretné megtartani, így első felszólításra is a kezébe helyezi.*
-Nesze. *Az visszasétál a többiekhez, akik, mintha felháborodva csalót mutogatnának rá.*
-Kölkök. *Motyogja magában. Elhagyja lassan a szegénynegyed szélét, azonban ott ismét egy nagyobb társaságra lesz figyelmes. Közelebb sétál, csupán a kíváncsiság hajtja előre, nem is közelíti meg őket vészesen, máris látja, hogy az előttük lévő asztalon valamik gurulnak. ~Kocka. Hát mi van itt mindenkivel? ~ Ahogy látja az asztalon aranyak is vannak kipakolva, mindenki előtt kis stócokban. ~Talán valami új utcai hóbort? ~ Mert ismer néhány olyan trükköt, amivel a gyanútlan járókelőket meg lehet fosztani a felesleges aranyaiktól, de mintha ez túl népszerű lenne. Arról általában egy- két nap alatt kiderül, hogy átverés és többet senki se megy a közelébe. ~Furcsa. ~ Fordul sarkon és sétál tovább.*
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:05:43
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:05:43
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Grüksunosz, Naesala, Denjaar//
*A csapat felsorakozik, indulásra készen. Denjaarnak több feladata is akad, hiszen az érkezőkről, valamint a piactéren történtekről is gondoskodnia kell egyaránt. Szájáról úgy szállnak az utasítások, mintha erre született volna, nem csoda hát, hogy tisztelet övezi csapatának körében. A zsoldos vezér természetesen bólint.*
- Négyen velem jönnek, a többiek maradnak. *Valamiféle rangsor lehet közöttük, hiszen választania sem kell, a maradék hátat fordít, s kifejezéstelen arccal nyergel le újból az istállóban, míg a vezérrel együtt a többi marad a kapuban. Akár Grüksunosz, gondolataiba temetkezve, s alatta a kissé nyugtalan lóval, de harcra készen, miképp Naesala is. A lány csak most érkezett, máris dolga akad, pedig szinte még csak le sem szállt a nyeregből. Fegyelmezettsége régi időket idéz egy ódon korból, midőn még állt a város, s számos akciója egyikeként arca ismerős lehet sokak számára.
A gyülekező csőcselék, lassan szétválik ahogyan a csapat megindul, néhol harci kiáltások és éljenzések hangzanak fel. A népnek jól esett, ahogyan Chayss viselkedett, s ahogyan a kapitány láthatóan gyorsan és hatékonyan kezelte a helyzetet. A korábbi türelmetlen feszültség, lassan tovaszáll, s mindenki elszivárog, bár többen követik a lovas csapatot is mintegy kíváncsiságképpen. A kaszárnya a szegénynegyedben magasodik, ahonnan nem messze már a piac kialakított, kövekkel kirakott helyszíne terül, így lóháton, még poroszkálva sincs messze, s be is látható. Az szembetűnő, hogy távolról sincs még ott nyugalom, sőt, ami azt illeti, ami néhány perc leforgása alatt lezajlott, az borzasztó végeredményt hozott magával. Az első szembetűnő változás persze a rendetlenség, a káosz, néhányan arccal előre fekszenek a porban, mellettük a terülő vértócsát tanácstalanul, szájuk szélére biggyesztett ujjal síró gyermekek várakoznak, olykor-olykor körbe-körbenézve, mintha máshonnan várnának segítséget. A méltóságteljesen érkező ellenőrző lovas csapat látványára a sírás hangosabb, s kettő máris sikoltva rohan, abban a hiszemben, hogy a csata folytatódik. Vannak, kisebbek, nagyobbak kik szintén fekszenek, de láthatóan még életben vannak, akadnak könnyebb és súlyosabb sérültek is, de van, akiket már a szegénynegyedi lakosok próbálnak legalább melegebb helyre hurcolni, miközben fájdalom ittas üvöltés hangzik fel innen-onnan. A negyed egy része, s amellett a terület mellett magasodó ház fala nyílvesszővel teletűzdelt, a földön odaszegezett szerencsétlenek, köröttük terülő vértócsával. Mindenhonnan jajgatás, siránkozás, könyörgés, átkozódás, persze a szegények igyekeznek rendet tenni, minden nyomot nem sikerült eltakarítani. Nincs nagy tömeg, de egy csapatnál mindenféleképpen több szerzet kavarog, majd néhányan, amint észreveszik Denjaart és csapatát, kétségbeesetten kezdenek feléjük futni.*
//Raenerold//
*A másik irányból szintén egy friss városőr érkezik, akit hasonló látvány fogad. A szegénynegyed pont ellenkező oldalán bukkan fel, a piacról épphogy a negyedbe átérve. Nem messze történt innen a nyilas incidens, s még itt is látni a nyomait, bár annyira nem szörnyű, mint Denjaarék számára. Itt elsősorban a tanácstalan forgatag, mi jellemző, jó néhányan, a még járni képes sebesülteket támogatják, kik nyögve bicegnek vélhetően hazafelé. Nem tekintenek fel, reményük már messze száll, alig heverték ki a korábbi lázadást, melyet maguknak okoztak, máris azt érzik, hogy semmi sem változott.*
- Hol vannak ilyenkor az őrök? A polgárőrség? *Sóhajt fel az egyik asszony elkeseredetten, ki egy fiatalabb vérző férfit támogat, tán a fia lehet.*
- Hamarosan megérkeznek... hamarosan... biztos vagyok benne. *S lám, a remény nem veszett ki mindenkiből. Raenerold, Denjaarékat a számos szerzettől még nem látja.*
//Grüksunosz, Naesala, Denjaar//
*A csapat felsorakozik, indulásra készen. Denjaarnak több feladata is akad, hiszen az érkezőkről, valamint a piactéren történtekről is gondoskodnia kell egyaránt. Szájáról úgy szállnak az utasítások, mintha erre született volna, nem csoda hát, hogy tisztelet övezi csapatának körében. A zsoldos vezér természetesen bólint.*
- Négyen velem jönnek, a többiek maradnak. *Valamiféle rangsor lehet közöttük, hiszen választania sem kell, a maradék hátat fordít, s kifejezéstelen arccal nyergel le újból az istállóban, míg a vezérrel együtt a többi marad a kapuban. Akár Grüksunosz, gondolataiba temetkezve, s alatta a kissé nyugtalan lóval, de harcra készen, miképp Naesala is. A lány csak most érkezett, máris dolga akad, pedig szinte még csak le sem szállt a nyeregből. Fegyelmezettsége régi időket idéz egy ódon korból, midőn még állt a város, s számos akciója egyikeként arca ismerős lehet sokak számára.
A gyülekező csőcselék, lassan szétválik ahogyan a csapat megindul, néhol harci kiáltások és éljenzések hangzanak fel. A népnek jól esett, ahogyan Chayss viselkedett, s ahogyan a kapitány láthatóan gyorsan és hatékonyan kezelte a helyzetet. A korábbi türelmetlen feszültség, lassan tovaszáll, s mindenki elszivárog, bár többen követik a lovas csapatot is mintegy kíváncsiságképpen. A kaszárnya a szegénynegyedben magasodik, ahonnan nem messze már a piac kialakított, kövekkel kirakott helyszíne terül, így lóháton, még poroszkálva sincs messze, s be is látható. Az szembetűnő, hogy távolról sincs még ott nyugalom, sőt, ami azt illeti, ami néhány perc leforgása alatt lezajlott, az borzasztó végeredményt hozott magával. Az első szembetűnő változás persze a rendetlenség, a káosz, néhányan arccal előre fekszenek a porban, mellettük a terülő vértócsát tanácstalanul, szájuk szélére biggyesztett ujjal síró gyermekek várakoznak, olykor-olykor körbe-körbenézve, mintha máshonnan várnának segítséget. A méltóságteljesen érkező ellenőrző lovas csapat látványára a sírás hangosabb, s kettő máris sikoltva rohan, abban a hiszemben, hogy a csata folytatódik. Vannak, kisebbek, nagyobbak kik szintén fekszenek, de láthatóan még életben vannak, akadnak könnyebb és súlyosabb sérültek is, de van, akiket már a szegénynegyedi lakosok próbálnak legalább melegebb helyre hurcolni, miközben fájdalom ittas üvöltés hangzik fel innen-onnan. A negyed egy része, s amellett a terület mellett magasodó ház fala nyílvesszővel teletűzdelt, a földön odaszegezett szerencsétlenek, köröttük terülő vértócsával. Mindenhonnan jajgatás, siránkozás, könyörgés, átkozódás, persze a szegények igyekeznek rendet tenni, minden nyomot nem sikerült eltakarítani. Nincs nagy tömeg, de egy csapatnál mindenféleképpen több szerzet kavarog, majd néhányan, amint észreveszik Denjaart és csapatát, kétségbeesetten kezdenek feléjük futni.*
//Raenerold//
*A másik irányból szintén egy friss városőr érkezik, akit hasonló látvány fogad. A szegénynegyed pont ellenkező oldalán bukkan fel, a piacról épphogy a negyedbe átérve. Nem messze történt innen a nyilas incidens, s még itt is látni a nyomait, bár annyira nem szörnyű, mint Denjaarék számára. Itt elsősorban a tanácstalan forgatag, mi jellemző, jó néhányan, a még járni képes sebesülteket támogatják, kik nyögve bicegnek vélhetően hazafelé. Nem tekintenek fel, reményük már messze száll, alig heverték ki a korábbi lázadást, melyet maguknak okoztak, máris azt érzik, hogy semmi sem változott.*
- Hol vannak ilyenkor az őrök? A polgárőrség? *Sóhajt fel az egyik asszony elkeseredetten, ki egy fiatalabb vérző férfit támogat, tán a fia lehet.*
- Hamarosan megérkeznek... hamarosan... biztos vagyok benne. *S lám, a remény nem veszett ki mindenkiből. Raenerold, Denjaarékat a számos szerzettől még nem látja.*
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:43:37
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:43:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//Részben Aenae, CCC, Denjaar//
*Furcsa számára mind Aenae, mind Denjaar reakciója. Nem először érzi azt, mintha lesajnálnák, ugyanakkor szomorú miatta, hiszen ő csak jót akart, de jogosnak is mondható, mert több, mint látható, hogy egymaga kevés lett volna.*
-Csak feltartottam volna őket, amíg bírom. Ha kevés ideig, addig, de legalább nem esett volna egyiküknek sem baja. *Pillant a vereslő ruhafoltra. A pénzen meglepődik, s a csengő aranyak miatt elsősorban az igricet teszi felelőssé a jótékonyságban, meghajol, megköszöni, majd mivel Denjaar is megengedte neki, elindul a Piactér felé.
Futkorászik az utcákon, siet, ahogyan csak tud, a legkevésbé sem húzza az időt, az pedig egy pillanatra sem jut az eszébe, hogy eltegye magának a pénzt, csak céltudatosan előre halad, az egyetlen dolog, ami néha kizökkenti ebből, a vérfoltok, s a sebesültek látványa. Valaki súlyosabb, valaki nem annyira vészes, de mindenképoen segítségre szorulnak a lihanechi lovag szerint. A tempó is felgyorsul, ez ad neki erőt.
Furcsának találja a kapitány megjegyzését Fogóra nézve, ezen tudatalatt el is mereng, miközben a történtek miatt stresszes Hóvirág elernyedve leng a nyakában, igazán komikussá tehetvén a kölyökképű ifjonc látványát. Számára érthetetlen a kutya leölebezése, hiszen Fogó vérbeli pirtianesi fajtakutya, ha akarná se tudná kiirtani belőle a kopóhajlamot, igazán jó szolgálatra számít tőle, főként egy ilyen kritikus helyzetben, bár azért ha lehet, megakadályozná, hogy becsatlakozzon egy harcba.
Célját lassan eléri, már látszódik a helyszín, ahol minden elkezdődött, legalábbis ahol Rae becsatlakozott az eseményekbe.*
//Részben Aenae, CCC, Denjaar//
*Furcsa számára mind Aenae, mind Denjaar reakciója. Nem először érzi azt, mintha lesajnálnák, ugyanakkor szomorú miatta, hiszen ő csak jót akart, de jogosnak is mondható, mert több, mint látható, hogy egymaga kevés lett volna.*
-Csak feltartottam volna őket, amíg bírom. Ha kevés ideig, addig, de legalább nem esett volna egyiküknek sem baja. *Pillant a vereslő ruhafoltra. A pénzen meglepődik, s a csengő aranyak miatt elsősorban az igricet teszi felelőssé a jótékonyságban, meghajol, megköszöni, majd mivel Denjaar is megengedte neki, elindul a Piactér felé.
Futkorászik az utcákon, siet, ahogyan csak tud, a legkevésbé sem húzza az időt, az pedig egy pillanatra sem jut az eszébe, hogy eltegye magának a pénzt, csak céltudatosan előre halad, az egyetlen dolog, ami néha kizökkenti ebből, a vérfoltok, s a sebesültek látványa. Valaki súlyosabb, valaki nem annyira vészes, de mindenképoen segítségre szorulnak a lihanechi lovag szerint. A tempó is felgyorsul, ez ad neki erőt.
Furcsának találja a kapitány megjegyzését Fogóra nézve, ezen tudatalatt el is mereng, miközben a történtek miatt stresszes Hóvirág elernyedve leng a nyakában, igazán komikussá tehetvén a kölyökképű ifjonc látványát. Számára érthetetlen a kutya leölebezése, hiszen Fogó vérbeli pirtianesi fajtakutya, ha akarná se tudná kiirtani belőle a kopóhajlamot, igazán jó szolgálatra számít tőle, főként egy ilyen kritikus helyzetben, bár azért ha lehet, megakadályozná, hogy becsatlakozzon egy harcba.
Célját lassan eléri, már látszódik a helyszín, ahol minden elkezdődött, legalábbis ahol Rae becsatlakozott az eseményekbe.*
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-27 20:07:03
Üzenet elküldve: 2020-01-27 20:07:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
//Zárás//
*Kicsit hálás is a jelenleg fennálló időjárási viszonyoknak, hogy azok is inkább eltakarni hivatottak őt, mint felfedni egyéb jellegzetes pontjait. Amiből sajnos egyre több lesz a sorozatos balszerencséje nyomán. Majd a férfi visszaismétli a nevet, talán a jobb emlékezés miatt és bár a következő mondatot egyáltalán nem kíséri gúnyos vagy alantas fenn hang, de mégis úgy sejti, az Dren számára nem lesz kellemes. ~Így járt, ha volt képe elveszejteni a nehezen megszerzett zsákmányt. Majd megtanulja, hogy ne vetődjön városi őrök közé legközelebb. ~ Egyáltalán nincsen benne egy cseppnyi sajnálat sem, úgy hiszi, ha forró lesz a talaj, az elf majd valahogy úgyis elszelel, mert ahogy észrevette, az nagyon megy neki. Viszont a furcsa zsoldos irányába, mintha több szimpátia mutatkozna, talán annak okán, hogy tudja, talán még a béketűréséből is kihozza a gizda zsebes.*
-Igazán nincs mit, ezt minden kötelességét tudó város polgár megtette volna. *Gesztikulál az egyik kezével, mintha mélyen meghajolna a másik irányába, de a törzse nem igen mozdul. Az iróniát meg, azt képtelen eltüntetni a hangjából, mikor ennyire magas labdát ütöget a feje felett.*
-Azt hiszem, ezzel már elkéstem. *Tapogatja meg az anyagot, bár egy ideig vezeti a vizet, de hajlamos magába szívni a huzamosabb igénybevétel alatt. Nem mintha valós félelme lenne a megázástól, mint a nemes kisasszonyoknak vagy a sótömbfalvi lakosoknak.*
-Önnek is, sok szerencsét! *Mást nem is érdemes egy olyannak kívánni, aki önként egy kis alamizsnáért fejet hajt a városi őrség kötelékének ebben a városban. ~Csak reménykedhet benne, hogy a parancsnoknak nem tetszenek meg a tökei, hogy elkobozza azokat is. ~ Kuncog fel a dinnye és a tök között leleményen fellelt kapcsolaton, közben pedig siet, hogy valami menedéket leljen éjszakára.*
//A Dinnye után//
//Zárás//
*Kicsit hálás is a jelenleg fennálló időjárási viszonyoknak, hogy azok is inkább eltakarni hivatottak őt, mint felfedni egyéb jellegzetes pontjait. Amiből sajnos egyre több lesz a sorozatos balszerencséje nyomán. Majd a férfi visszaismétli a nevet, talán a jobb emlékezés miatt és bár a következő mondatot egyáltalán nem kíséri gúnyos vagy alantas fenn hang, de mégis úgy sejti, az Dren számára nem lesz kellemes. ~Így járt, ha volt képe elveszejteni a nehezen megszerzett zsákmányt. Majd megtanulja, hogy ne vetődjön városi őrök közé legközelebb. ~ Egyáltalán nincsen benne egy cseppnyi sajnálat sem, úgy hiszi, ha forró lesz a talaj, az elf majd valahogy úgyis elszelel, mert ahogy észrevette, az nagyon megy neki. Viszont a furcsa zsoldos irányába, mintha több szimpátia mutatkozna, talán annak okán, hogy tudja, talán még a béketűréséből is kihozza a gizda zsebes.*
-Igazán nincs mit, ezt minden kötelességét tudó város polgár megtette volna. *Gesztikulál az egyik kezével, mintha mélyen meghajolna a másik irányába, de a törzse nem igen mozdul. Az iróniát meg, azt képtelen eltüntetni a hangjából, mikor ennyire magas labdát ütöget a feje felett.*
-Azt hiszem, ezzel már elkéstem. *Tapogatja meg az anyagot, bár egy ideig vezeti a vizet, de hajlamos magába szívni a huzamosabb igénybevétel alatt. Nem mintha valós félelme lenne a megázástól, mint a nemes kisasszonyoknak vagy a sótömbfalvi lakosoknak.*
-Önnek is, sok szerencsét! *Mást nem is érdemes egy olyannak kívánni, aki önként egy kis alamizsnáért fejet hajt a városi őrség kötelékének ebben a városban. ~Csak reménykedhet benne, hogy a parancsnoknak nem tetszenek meg a tökei, hogy elkobozza azokat is. ~ Kuncog fel a dinnye és a tök között leleményen fellelt kapcsolaton, közben pedig siet, hogy valami menedéket leljen éjszakára.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-27 12:12:36
Üzenet elküldve: 2020-01-27 12:12:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*Darw végighallgatja a nőt, s bár próbálja kivenni az arcát, a csuklya kellően jól takarja a férfi elől. Az ex-banditát nem igazán zavarja ez a tény, amit akart megtudott egyelőre, a csuklyát pedig nem fogja lecibálni róla. Leginkább mert a másik nő, na meg az eső jobban feltámad.*
- Szóval Dren. *zárja rövidre és elraktározza a nevet magában.* - Majd ráveszem, hogy értelmesen beszéljen.
*Hangjában továbbra sincs semmi fenyegető, annyira közömbösen mondja, mint hogy "az ég kék". Bár az időt eltekintve, jelenleg szürke. A kövér esőcseppek szétterpeszkedve folynak össze Darw kopasz fejtetején.
A kérdésre a férfi egy pillanatig elgondolkozik, végül megvonja a vállát.*
- Azt hiszem ennyi, jelenleg. Köszönöm a segítséget! Meghálálnám pár arannyal, de nincs kedvem, hogy nyomorult koldusok és zsebmetszők lessék ahogy pénzt adok.
*Azzal biccent a nőnek.*
- Minden jót! És vigyázzon, meg ne ázzék!
*Szavai udvariasak lennének, ha próbálkozna, de nem. Komoran, súlytalanul mondja ezeket.
Kabátját összébb húzza magán majd pár perccel később maga mögött hagyja a negyedet.*
//A Dinnye után//
*Darw végighallgatja a nőt, s bár próbálja kivenni az arcát, a csuklya kellően jól takarja a férfi elől. Az ex-banditát nem igazán zavarja ez a tény, amit akart megtudott egyelőre, a csuklyát pedig nem fogja lecibálni róla. Leginkább mert a másik nő, na meg az eső jobban feltámad.*
- Szóval Dren. *zárja rövidre és elraktározza a nevet magában.* - Majd ráveszem, hogy értelmesen beszéljen.
*Hangjában továbbra sincs semmi fenyegető, annyira közömbösen mondja, mint hogy "az ég kék". Bár az időt eltekintve, jelenleg szürke. A kövér esőcseppek szétterpeszkedve folynak össze Darw kopasz fejtetején.
A kérdésre a férfi egy pillanatig elgondolkozik, végül megvonja a vállát.*
- Azt hiszem ennyi, jelenleg. Köszönöm a segítséget! Meghálálnám pár arannyal, de nincs kedvem, hogy nyomorult koldusok és zsebmetszők lessék ahogy pénzt adok.
*Azzal biccent a nőnek.*
- Minden jót! És vigyázzon, meg ne ázzék!
*Szavai udvariasak lennének, ha próbálkozna, de nem. Komoran, súlytalanul mondja ezeket.
Kabátját összébb húzza magán majd pár perccel később maga mögött hagyja a negyedet.*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-26 11:30:44
Üzenet elküldve: 2020-01-26 11:30:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*Ezt teljes mértékben meg tudja érteni, hiszen az arany hajtja előre a világot. Nem igazán szeretné, ha a zsoldos jobban is szemügyre tudná venni, így nem igazán néz el felé, minthogy most már egyértelmű, nem igazán szeretne tőle mást, csupán információt. A nevét úgysem árulta el, így nem igazán tudnák a dologhoz kötni, talán azzal nem árt az ügynek, ha elárulja a megkárosított fél nevét. ~Csak nem lehet annyira ostoba, hogy az estéről is kikotyog mindent. Ha igen, így járt. Majd lecsukják, ott legalább rendesen kap majd napi betevőt. ~ Náluk ugyanis így volt, ha bezárták a félvért, akkor az, napi egyszer valami kaját is kapott, aztán mégse bántak ott rosszabbul vele, mint otthon. ~De amilyen érthetetlen dolgokat tud néha hablatyolni, az sem lepne meg, ha bolondnak néznék és inkább elengednék, mert több vele a baj, mint, amennyi hasznot hajt. ~*
-Dren, így hívják. A hegyes füleiről meg a gizda kis alakjáról fel lehet ismerni, a piacon bóklászik a nap nagy részében és még az árnyéka is megijeszti. *Ad véleménye szerint tökéletes leírást arról a szerencsétlenről, ekkor ugrik be, hogy még az is megeshet, hogy az elf az egészet letagadja, csakhogy ne kerüljön bajba miatta. ~Hát, akkor meg így jártak. ~ Mindig annak a híve volt, hogy mindenért meg kell szenvedni és küzdeni, akkor fog igazán jólesni az eredménye.*
-De azért ne várjon tőle művészi leírást, azt is el tudom képzelni, hogy azt állítja, még szarva is volt annak a szörnyetegnek. *Teszi azért hozzá, puszta jóindulatból, ami manapság ritkán mutatkozik meg belőle.*
-Helyes, gyomlálni kell a gazt vagy benövi az egész várost. *Ezt pont úgy mondja, mint aki szentül meg van győződve róla, azzal a kis módosítással, hogy a szemében jelenleg minden ilyen eltévelyedett gazember a városi őrség kötelékében keresendő.*
-Akkor ennyi volt? Mert mennék a dolgomra. *Sietteti a dolgot, úgy véli még több információt is adott át, mint amennyi bőven elengedő.*
//A Dinnye után//
*Ezt teljes mértékben meg tudja érteni, hiszen az arany hajtja előre a világot. Nem igazán szeretné, ha a zsoldos jobban is szemügyre tudná venni, így nem igazán néz el felé, minthogy most már egyértelmű, nem igazán szeretne tőle mást, csupán információt. A nevét úgysem árulta el, így nem igazán tudnák a dologhoz kötni, talán azzal nem árt az ügynek, ha elárulja a megkárosított fél nevét. ~Csak nem lehet annyira ostoba, hogy az estéről is kikotyog mindent. Ha igen, így járt. Majd lecsukják, ott legalább rendesen kap majd napi betevőt. ~ Náluk ugyanis így volt, ha bezárták a félvért, akkor az, napi egyszer valami kaját is kapott, aztán mégse bántak ott rosszabbul vele, mint otthon. ~De amilyen érthetetlen dolgokat tud néha hablatyolni, az sem lepne meg, ha bolondnak néznék és inkább elengednék, mert több vele a baj, mint, amennyi hasznot hajt. ~*
-Dren, így hívják. A hegyes füleiről meg a gizda kis alakjáról fel lehet ismerni, a piacon bóklászik a nap nagy részében és még az árnyéka is megijeszti. *Ad véleménye szerint tökéletes leírást arról a szerencsétlenről, ekkor ugrik be, hogy még az is megeshet, hogy az elf az egészet letagadja, csakhogy ne kerüljön bajba miatta. ~Hát, akkor meg így jártak. ~ Mindig annak a híve volt, hogy mindenért meg kell szenvedni és küzdeni, akkor fog igazán jólesni az eredménye.*
-De azért ne várjon tőle művészi leírást, azt is el tudom képzelni, hogy azt állítja, még szarva is volt annak a szörnyetegnek. *Teszi azért hozzá, puszta jóindulatból, ami manapság ritkán mutatkozik meg belőle.*
-Helyes, gyomlálni kell a gazt vagy benövi az egész várost. *Ezt pont úgy mondja, mint aki szentül meg van győződve róla, azzal a kis módosítással, hogy a szemében jelenleg minden ilyen eltévelyedett gazember a városi őrség kötelékében keresendő.*
-Akkor ennyi volt? Mert mennék a dolgomra. *Sietteti a dolgot, úgy véli még több információt is adott át, mint amennyi bőven elengedő.*
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-26 11:10:55
Üzenet elküldve: 2020-01-26 11:10:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*Darw elereszt egy félmosolyt, miközben jobb középső és mutatóujját szorosan összezárja egymás mellett, míg a hüvelykkel megdörzsöli a kettő ujjbegyét, jelezve a fizetés ezen gesztikulált módját.*
- Csupán a pénz hajt, hölgyem.
*Majd kezeit maga mögött összekulcsolva folytatja, hangjában semmi rosszindulat nincs, egyszerű közömbösséggel beszél a nőhöz.*
- Az őrség, eddig meglátásaim szerint, a saját orrába nem találna el térkép nélkül, tisztelet a kivételnek. Engem pedig megfizettek azért, hogy derítsem ki ezt az ügyet. Ennyi az egész.
*Időközben felzárkózik a nő mellé és szembe fordulva vele, rászegezi a tekintetét.*
- És a barátja eltudná mondani, hogy nézett ki az őr? Ezzel talán előrébb lennénk.
*A kérdést hallva, unottan megvonja a vállát.*
- Én csupán azt teszem amire kértek, a további sorsuk nem hat meg. A tettest leszolgáltatom a megbízómnak.
//A Dinnye után//
*Darw elereszt egy félmosolyt, miközben jobb középső és mutatóujját szorosan összezárja egymás mellett, míg a hüvelykkel megdörzsöli a kettő ujjbegyét, jelezve a fizetés ezen gesztikulált módját.*
- Csupán a pénz hajt, hölgyem.
*Majd kezeit maga mögött összekulcsolva folytatja, hangjában semmi rosszindulat nincs, egyszerű közömbösséggel beszél a nőhöz.*
- Az őrség, eddig meglátásaim szerint, a saját orrába nem találna el térkép nélkül, tisztelet a kivételnek. Engem pedig megfizettek azért, hogy derítsem ki ezt az ügyet. Ennyi az egész.
*Időközben felzárkózik a nő mellé és szembe fordulva vele, rászegezi a tekintetét.*
- És a barátja eltudná mondani, hogy nézett ki az őr? Ezzel talán előrébb lennénk.
*A kérdést hallva, unottan megvonja a vállát.*
- Én csupán azt teszem amire kértek, a további sorsuk nem hat meg. A tettest leszolgáltatom a megbízómnak.
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:58:32
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:58:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*Sosem állítaná magáról, hogy úri neveltetésben lett volna része, vagy, hogy egyáltalán viselt valaha is puccosabb ruhát, mint, ami most is rajta van. Látszólag nem igazán izgatja a dolog, mert úgy fest, tőle most csak igen illedelmes módon információt akarnak kicsalni. ~Ez még a jobbik eset. ~ Aztán szóba kerül a dinnyelopás és egy pillanatra megtorpan, hiszen ezzel kapcsolatban, akár ki is panaszkodhatná magát és még lenne is, aki figyelne rá.*
-De mi dolga egy zsoldosnak a városi őrség feladataival? Azok éppen nincsenek elegen vagy nem érnek rá, hogy saját maguk járjanak az ügy végére? Erre sem veszik a fáradtságot? *Tesz fel néhány kérdést, bár nem igazán vár rájuk választ, hiszen, ha a zsoldos valóban csak erre lett felbérelve, akkor egyéb ügyekről mit sem tudhat. ~Azt meg már meg sem kérdezem, miféle zsoldos az, aki elvállal egy ilyen mitugrász melót. ~ *
-Ismerem az elfet, akitől elkobozták a dinnyét. *Tárja fel a kapcsolatát az üggyel.*
-Mikor visszaérkeztem a városba, ettől a barátomtól már csak annyit hallottam, hogy egy városi őr hazafele elkobozta tőle. Pedig aztán az a szerencsétlen egy légynek sem tudna ártani. Egyedül tengődik, így is elég sorscsapás az neki. *Fejti ki a véleményét, azt meg sem említve, hogy a dinnye milyen módon került a férfi birtokába, hiszen arról a városi őrnek sem lehetett fogalma.*
-Arról, pontosan melyik is volt nem tudok semmit. *Eléggé felbőszítette maga a tény, hogy a nehezen megszerzett dinnyéjét csak úgy elszedték attól a szerencsétlen mitugrásztól, minthogy egyéb kérdés is felmerüljön benne.*
-Esetleg a körmükre akarnak koppintani? Több ilyen eset is előfordult már? *Puhatolózik, hiszen az információ mindig jól jön, még ha most jelentéktelennek is tűnik.*
//A Dinnye után//
*Sosem állítaná magáról, hogy úri neveltetésben lett volna része, vagy, hogy egyáltalán viselt valaha is puccosabb ruhát, mint, ami most is rajta van. Látszólag nem igazán izgatja a dolog, mert úgy fest, tőle most csak igen illedelmes módon információt akarnak kicsalni. ~Ez még a jobbik eset. ~ Aztán szóba kerül a dinnyelopás és egy pillanatra megtorpan, hiszen ezzel kapcsolatban, akár ki is panaszkodhatná magát és még lenne is, aki figyelne rá.*
-De mi dolga egy zsoldosnak a városi őrség feladataival? Azok éppen nincsenek elegen vagy nem érnek rá, hogy saját maguk járjanak az ügy végére? Erre sem veszik a fáradtságot? *Tesz fel néhány kérdést, bár nem igazán vár rájuk választ, hiszen, ha a zsoldos valóban csak erre lett felbérelve, akkor egyéb ügyekről mit sem tudhat. ~Azt meg már meg sem kérdezem, miféle zsoldos az, aki elvállal egy ilyen mitugrász melót. ~ *
-Ismerem az elfet, akitől elkobozták a dinnyét. *Tárja fel a kapcsolatát az üggyel.*
-Mikor visszaérkeztem a városba, ettől a barátomtól már csak annyit hallottam, hogy egy városi őr hazafele elkobozta tőle. Pedig aztán az a szerencsétlen egy légynek sem tudna ártani. Egyedül tengődik, így is elég sorscsapás az neki. *Fejti ki a véleményét, azt meg sem említve, hogy a dinnye milyen módon került a férfi birtokába, hiszen arról a városi őrnek sem lehetett fogalma.*
-Arról, pontosan melyik is volt nem tudok semmit. *Eléggé felbőszítette maga a tény, hogy a nehezen megszerzett dinnyéjét csak úgy elszedték attól a szerencsétlen mitugrásztól, minthogy egyéb kérdés is felmerüljön benne.*
-Esetleg a körmükre akarnak koppintani? Több ilyen eset is előfordult már? *Puhatolózik, hiszen az információ mindig jól jön, még ha most jelentéktelennek is tűnik.*
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:33:38
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:33:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*A nő nem idegeskedik vagy ijedezik Darw látványától és ez a férfinek határozottan előnyére válik. Nem kell kergetőznie, fenyegetőznie vagy éjszakai mumus módjára rémálmot okozni. A fél-elf látszólag nem egy úri hölgy, s bár nem akar előítéletes lenni Darw, elsőre valami átkozott zsebmetszőnek nézi, na nem mintha ő maga jobb lenne, hisz hasonló pályában utazott ő is egykor, csak nála a helyzet előbb gyilkolással kezdődött majd fejeződött be rablással.*
- Kérdést. *bólint Darw és kicsit összébb húzza magán a hosszú kabátját, majd valamivel a nő mögött lemaradva folytatja a mondandóját.* - A múltkori Kalmárban való tartózkodásom során hallottam, hogy van ismerete a nemrégiben történt dinnye lopás ügyében. Információkat szeretnék, nem többet.
*A nő gúnyos megjegyzésére fanyar mosolyt ereszt.*
- Ha az őrség tagja lennék, talán nem is járnak erre egyedül. De én csupán zsoldos vagyok, ha fogalmazhatunk így. Nem vonz, hogy csapatban dolgozzak.
~ Nem beszélve arról, hogy pár évvel ezelőtt kifejezetten az ilyen köpenyes majmokhoz hasonlókra vadásztam.~
//A Dinnye után//
*A nő nem idegeskedik vagy ijedezik Darw látványától és ez a férfinek határozottan előnyére válik. Nem kell kergetőznie, fenyegetőznie vagy éjszakai mumus módjára rémálmot okozni. A fél-elf látszólag nem egy úri hölgy, s bár nem akar előítéletes lenni Darw, elsőre valami átkozott zsebmetszőnek nézi, na nem mintha ő maga jobb lenne, hisz hasonló pályában utazott ő is egykor, csak nála a helyzet előbb gyilkolással kezdődött majd fejeződött be rablással.*
- Kérdést. *bólint Darw és kicsit összébb húzza magán a hosszú kabátját, majd valamivel a nő mögött lemaradva folytatja a mondandóját.* - A múltkori Kalmárban való tartózkodásom során hallottam, hogy van ismerete a nemrégiben történt dinnye lopás ügyében. Információkat szeretnék, nem többet.
*A nő gúnyos megjegyzésére fanyar mosolyt ereszt.*
- Ha az őrség tagja lennék, talán nem is járnak erre egyedül. De én csupán zsoldos vagyok, ha fogalmazhatunk így. Nem vonz, hogy csapatban dolgozzak.
~ Nem beszélve arról, hogy pár évvel ezelőtt kifejezetten az ilyen köpenyes majmokhoz hasonlókra vadásztam.~
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-25 11:06:13
Üzenet elküldve: 2020-01-25 11:06:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*Először nem igazán tűnik fel neki, hogy valaki szándékosan az irányába tart, köszönhetően a csuklyának, amely most egészen kitakarja a látómezőt előle, némileg védtelenebbül hagyva őt magát. Mivel nappal van, így nincs egyedül az utcán, nem is figyel fel a férfire addig, amíg meg nem szólal egészen közel hozzá. Egyedül azon jár az esze, ami a fogadóban történt, meg, hogy az a tenyérbe mászó képű alak, nehogy kereket oldjon itt az egyezségük elől. Mikor hozzászólnak, már áll is be a kapualjba, hiszen a semmirekellőkkel ő sem foglalkozik, menjen csak a saját dolgára, de úgy fest, nem nagyon akar, követi. ~Adjunk akkor hálát az isteneknek, hogy nem nőként születtél ilyen rondának. ~ Be is áll szépen a kapualjba, ahogy ő maga is, így most már tanácsos jobban is szemügyre venni, kivel akasztják össze a bajszukat. Az egyik kezével feljebb emeli a csuklyát, hogy kilásson alóla. ~Egyedül van? Nyílt színen, fényes nappal akar kirabolni? Semmi elterelés vagy trükk? Meddig süllyed ez a város…~ Szemei unottan bámulnak kifelé, ahogy az alak lezseren odatámaszkodik mellé, majd szépen udvariasan elkezdi a körítést.*
-Kérdést? *Ez viszont őszintén meglepi, így működne ebben a városban a zsebes banda, hogy előtte szépen kikérdezgetik az áldozatot, hogy aznap hol jár vagy mit evett. ~Vagy hol lakik. ~ Világosodik ki a fejében a vélt szándék körvonala. Így, mikor a férfi elfordítja az égnek a fejét, mintha csak pillangók párzását lesné a szitáló eső függönyén keresztül, kilép a kapualjból és megindul ismét az utcán, magára hagyva a bámészkodót. Még fél füllel hallja, hogy a férfi a városi őrség tagjának vallja magát.*
-Cöh! *Ki is csúszik a meglepetéstől egy hitetlenkedő hang a száján, majd követi a többi is.*
-Ha engem kérdeznek, a városi őrség tagjaként nem csavarognék egyedül egy ilyen negyedben, ahol bármikor megverhetnek, ezért. *Nem kevés gúny is csapódik ki a szavaiból, bár nem egészen hiszi még mindig el, amit a másik állít magáról, viszont nem is sietősek a léptei.*
//A Dinnye után//
*Először nem igazán tűnik fel neki, hogy valaki szándékosan az irányába tart, köszönhetően a csuklyának, amely most egészen kitakarja a látómezőt előle, némileg védtelenebbül hagyva őt magát. Mivel nappal van, így nincs egyedül az utcán, nem is figyel fel a férfire addig, amíg meg nem szólal egészen közel hozzá. Egyedül azon jár az esze, ami a fogadóban történt, meg, hogy az a tenyérbe mászó képű alak, nehogy kereket oldjon itt az egyezségük elől. Mikor hozzászólnak, már áll is be a kapualjba, hiszen a semmirekellőkkel ő sem foglalkozik, menjen csak a saját dolgára, de úgy fest, nem nagyon akar, követi. ~Adjunk akkor hálát az isteneknek, hogy nem nőként születtél ilyen rondának. ~ Be is áll szépen a kapualjba, ahogy ő maga is, így most már tanácsos jobban is szemügyre venni, kivel akasztják össze a bajszukat. Az egyik kezével feljebb emeli a csuklyát, hogy kilásson alóla. ~Egyedül van? Nyílt színen, fényes nappal akar kirabolni? Semmi elterelés vagy trükk? Meddig süllyed ez a város…~ Szemei unottan bámulnak kifelé, ahogy az alak lezseren odatámaszkodik mellé, majd szépen udvariasan elkezdi a körítést.*
-Kérdést? *Ez viszont őszintén meglepi, így működne ebben a városban a zsebes banda, hogy előtte szépen kikérdezgetik az áldozatot, hogy aznap hol jár vagy mit evett. ~Vagy hol lakik. ~ Világosodik ki a fejében a vélt szándék körvonala. Így, mikor a férfi elfordítja az égnek a fejét, mintha csak pillangók párzását lesné a szitáló eső függönyén keresztül, kilép a kapualjból és megindul ismét az utcán, magára hagyva a bámészkodót. Még fél füllel hallja, hogy a férfi a városi őrség tagjának vallja magát.*
-Cöh! *Ki is csúszik a meglepetéstől egy hitetlenkedő hang a száján, majd követi a többi is.*
-Ha engem kérdeznek, a városi őrség tagjaként nem csavarognék egyedül egy ilyen negyedben, ahol bármikor megverhetnek, ezért. *Nem kevés gúny is csapódik ki a szavaiból, bár nem egészen hiszi még mindig el, amit a másik állít magáról, viszont nem is sietősek a léptei.*
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:36:28
Üzenet elküldve: 2020-01-25 10:36:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye után//
*Darw épp egy őt gyanúsan közelítő csavargót zavar arrébb, mikor észreveszi a rongyos tömegből kirívó nőt. Először csupán egy egyszerű átutazónak nézi és nem is különösebben foglalkozik vele, csak másodjára nézi meg jobban, mikor kicsit elidőzik az idegen lábainak bámulásában.*
~ Micsoda formás virgácsok... ~
*Csak ezután méri fel jobban és kapcsol az agya.*
- Az átkozott istenit... *morogja az orra alatt és a halott nő háza mögött elballagva a nő irányába araszol.
Amint mellé ér, maga elé bámulva, de a fél-elfhez irányítva mondandóját, érces hangján megszólal.*
- Ha engem kérdeznek, nőként nem csavarognék egy olyan negyedbe, ahol koldusok és toprongyos zsebmetszők lesik a pénzes szütyőket.
*Azzal odafordul a nőhöz és a kapualjnak támaszkodva, rávigyorog.*
- Kegyeddel volt szerencsém találkozni a múltban és fel is akartam pár kérdést tenni.
*Még mielőtt udvariatlannak tűnne, be is mutatkozik, ezúttal megint csak nem a nőre nézve, hanem az eget kémlelve, ami szürke gomolyagokba gyűlve, esőcseppeket hullat a poros földre.*
- Doghwarioni Darw vagyok, az Artheniori őrség írnokának megbízott embere. Lenne pár kérdésem.
//A Dinnye után//
*Darw épp egy őt gyanúsan közelítő csavargót zavar arrébb, mikor észreveszi a rongyos tömegből kirívó nőt. Először csupán egy egyszerű átutazónak nézi és nem is különösebben foglalkozik vele, csak másodjára nézi meg jobban, mikor kicsit elidőzik az idegen lábainak bámulásában.*
~ Micsoda formás virgácsok... ~
*Csak ezután méri fel jobban és kapcsol az agya.*
- Az átkozott istenit... *morogja az orra alatt és a halott nő háza mögött elballagva a nő irányába araszol.
Amint mellé ér, maga elé bámulva, de a fél-elfhez irányítva mondandóját, érces hangján megszólal.*
- Ha engem kérdeznek, nőként nem csavarognék egy olyan negyedbe, ahol koldusok és toprongyos zsebmetszők lesik a pénzes szütyőket.
*Azzal odafordul a nőhöz és a kapualjnak támaszkodva, rávigyorog.*
- Kegyeddel volt szerencsém találkozni a múltban és fel is akartam pár kérdést tenni.
*Még mielőtt udvariatlannak tűnne, be is mutatkozik, ezúttal megint csak nem a nőre nézve, hanem az eget kémlelve, ami szürke gomolyagokba gyűlve, esőcseppeket hullat a poros földre.*
- Doghwarioni Darw vagyok, az Artheniori őrség írnokának megbízott embere. Lenne pár kérdésem.
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-25 02:33:49
Üzenet elküldve: 2020-01-25 02:33:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//Raenerold//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sikolyok, ténfergő, sikoltozó tömeg, átláthatatlan massza, még mindig. Elviselhetetlen egyszerűen Raenerold számára, azon kevés pillanatok egyike ez, amikor rájön, mi az az egyetlen dolog, melyet gyűlöl a városokban. Mint amikor az éhező utcagyerekek egy használt, feltehetően alkoholista szüleiktől szerzett, netán lopott borosüvegbe raknak pár tücsköt, s ezután bezárják annak nyílását, hogy azok egyenként legyilkolászhassák a stressz és a hirtelen előtörő ösztöneik miatt egymást. A csuklyás nő foglalkoztatja, így int Fogónak, s megtűri Hóvirágot: versenyt fut az idővel, gondolatai szerint, minél hamarabb Denjaar parancsnokhoz kell érnie.
Valóban futni kezd, lábai úgy döntöttek, szaladni akarnak. Természetesen tarthatja is vele az iramot a pirtianesi kopó, az ebek képességei jobbak az elfekénél, legalábbis Raeneroldénál biztosan, a hermelint pedig nem igazán kell félteni, ő továbbra is boldogan gazdája nyakába van tekeredve.*
~ Sikerülnie kell! Nem figyelhetek rájuk! ~
*A sikoltások megrémisztik, a vércseppek, a halálos áldozat, véres mellkasával, a hörgő sebesültek mind segítségre szorulnak. Vissza kell majd ide jönnie, mihelyst rátalál a jelenlegi lakhelyére. Muszáj lesz, segíteni kell rajtuk, ő fog is. Ezernyi talány ötlik fel benne, s egyelőre úgy néz ki, válasz nem érkezik rájuk. A történések átláthatatlan, kusza hálója nem szeretne felengedni a lovag előtt, annak minden agytekervényének csikorogtatása ellenére sem. Itt valami borzalmasan rossz, s érthetetlen dolog történik, vagy történt, a városőr az utóbbiban reménykedik, de sajnos az előző sem kizárt, sőt...*
~ Menni fog! Mindenkit meg kell előznöm, ez így nem mehet tovább. ~
*Nem csak az éhes szájak betöméséről szól az artheniori városőrség feladata, ezt lassan Rae is látni kezdi. Életében, talán most fél a legjobban.*
//Raenerold//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sikolyok, ténfergő, sikoltozó tömeg, átláthatatlan massza, még mindig. Elviselhetetlen egyszerűen Raenerold számára, azon kevés pillanatok egyike ez, amikor rájön, mi az az egyetlen dolog, melyet gyűlöl a városokban. Mint amikor az éhező utcagyerekek egy használt, feltehetően alkoholista szüleiktől szerzett, netán lopott borosüvegbe raknak pár tücsköt, s ezután bezárják annak nyílását, hogy azok egyenként legyilkolászhassák a stressz és a hirtelen előtörő ösztöneik miatt egymást. A csuklyás nő foglalkoztatja, így int Fogónak, s megtűri Hóvirágot: versenyt fut az idővel, gondolatai szerint, minél hamarabb Denjaar parancsnokhoz kell érnie.
Valóban futni kezd, lábai úgy döntöttek, szaladni akarnak. Természetesen tarthatja is vele az iramot a pirtianesi kopó, az ebek képességei jobbak az elfekénél, legalábbis Raeneroldénál biztosan, a hermelint pedig nem igazán kell félteni, ő továbbra is boldogan gazdája nyakába van tekeredve.*
~ Sikerülnie kell! Nem figyelhetek rájuk! ~
*A sikoltások megrémisztik, a vércseppek, a halálos áldozat, véres mellkasával, a hörgő sebesültek mind segítségre szorulnak. Vissza kell majd ide jönnie, mihelyst rátalál a jelenlegi lakhelyére. Muszáj lesz, segíteni kell rajtuk, ő fog is. Ezernyi talány ötlik fel benne, s egyelőre úgy néz ki, válasz nem érkezik rájuk. A történések átláthatatlan, kusza hálója nem szeretne felengedni a lovag előtt, annak minden agytekervényének csikorogtatása ellenére sem. Itt valami borzalmasan rossz, s érthetetlen dolog történik, vagy történt, a városőr az utóbbiban reménykedik, de sajnos az előző sem kizárt, sőt...*
~ Menni fog! Mindenkit meg kell előznöm, ez így nem mehet tovább. ~
*Nem csak az éhes szájak betöméséről szól az artheniori városőrség feladata, ezt lassan Rae is látni kezdi. Életében, talán most fél a legjobban.*
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:47:46
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:47:46
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Ahogy körbenéznek csendesül a zaj. A sírás halkul, a kiáltások enyhülnek, a mozgás lassan megáll. Nem oly messze, a gyerek próbálja húzni az anyját, az erek dagadnak nyakán, arcán tompa, de kedves mosoly, s szemei alatt megszáradt könnyfoltok.*
- Gyere anya, most én segítek! *Mondja nagyon komolyan, ahogy annak idején talán apjától látta. Bár eső mosná el az utca kövezetén szétkenődött vért, persze ilyenkor nem jön az áldás.
Érdekes a csend is, s Chayss szavai furcsán bele is illenek, miközben a kissé megkövült lányt próbálja magával húzni a biztonságos közegbe, hol tán nem érheti baj. A levél olvasása közben sok minden átfuthat mindkettejük elméjén, Chayss racionalitása, s Kagaenae érzelmei talán most majd jól jöhetnek, persze egybegyúrva a kettőt, s semmiképpen külön-külön.
Igaz. Jelenleg talán épp most nem ez a legnagyobb gondjuk, ez mindkettejükben megfordulhat, hiába a bátorság, az erő, s a szeretet, ha egyszer átlépünk egy holttest felett, valahogy mindent a háttérbe szorít, vagy felerősít. A piac forgataga lassan elhalványul mögöttük, tovatűnik a tömeg, a zaj, a por, s a felborított árusbódék, csak a házak maradnak, a szűk utcácskákkal. A házak udvara üres, éppen senki sem tesz-vesz kint, vagy a kiabálás, vagy a csendes pihenő, mi benntartotta az embereket. Beszédjük közé olykor néma szünet vegyül, melyek egyikében Kagaenae sérülését is megtekintheti. Vágás... hosszanti, mi dereka felett húzódik a jobb oldalon. Csupán ott nyílt el egy fél hüvelyknyire, hol a kés mélyebben hatolt, mint talán azt valójában szánták. Ez világossá teszi, hogy a lány halálát nem kívánták. Csúnya, de elmúlik, nem lesz gond vele, utukat folytathatják, némi ellátás után.
Chayss őrző szemei mindent megfigyelnek, minden sarkot, minden sikátort, minden utcán lézengő hajléktalant, de semmi különlegeset nem észlel. Mi gyorsan jött, oly gyorsan is tűnt el, mintha csak játék lenne csupán, egy gonosz ember megátalkodott játéka. Az utuk nem hosszú, tán már csak egy kőhajításnyira van a kaszárnya, hol katonák sora várhatja őket, s adhatnak segítséget, védelmet.
Persze mindkettejük fejében ott visszhangozhatnak a mondatok, mit az imént olvastak:
"Egyet ne felejts... mindenhol ott vagyok..."
Hirtelen fütty harsan fel, éles és bántó, majd rohanó lábak zaja veri fel az eddig csendes környéket, épp, mikor a kaszárnya kapujában sorakozó lovasokat meglátják.*
//Aenae, CCC//
*Ahogy körbenéznek csendesül a zaj. A sírás halkul, a kiáltások enyhülnek, a mozgás lassan megáll. Nem oly messze, a gyerek próbálja húzni az anyját, az erek dagadnak nyakán, arcán tompa, de kedves mosoly, s szemei alatt megszáradt könnyfoltok.*
- Gyere anya, most én segítek! *Mondja nagyon komolyan, ahogy annak idején talán apjától látta. Bár eső mosná el az utca kövezetén szétkenődött vért, persze ilyenkor nem jön az áldás.
Érdekes a csend is, s Chayss szavai furcsán bele is illenek, miközben a kissé megkövült lányt próbálja magával húzni a biztonságos közegbe, hol tán nem érheti baj. A levél olvasása közben sok minden átfuthat mindkettejük elméjén, Chayss racionalitása, s Kagaenae érzelmei talán most majd jól jöhetnek, persze egybegyúrva a kettőt, s semmiképpen külön-külön.
Igaz. Jelenleg talán épp most nem ez a legnagyobb gondjuk, ez mindkettejükben megfordulhat, hiába a bátorság, az erő, s a szeretet, ha egyszer átlépünk egy holttest felett, valahogy mindent a háttérbe szorít, vagy felerősít. A piac forgataga lassan elhalványul mögöttük, tovatűnik a tömeg, a zaj, a por, s a felborított árusbódék, csak a házak maradnak, a szűk utcácskákkal. A házak udvara üres, éppen senki sem tesz-vesz kint, vagy a kiabálás, vagy a csendes pihenő, mi benntartotta az embereket. Beszédjük közé olykor néma szünet vegyül, melyek egyikében Kagaenae sérülését is megtekintheti. Vágás... hosszanti, mi dereka felett húzódik a jobb oldalon. Csupán ott nyílt el egy fél hüvelyknyire, hol a kés mélyebben hatolt, mint talán azt valójában szánták. Ez világossá teszi, hogy a lány halálát nem kívánták. Csúnya, de elmúlik, nem lesz gond vele, utukat folytathatják, némi ellátás után.
Chayss őrző szemei mindent megfigyelnek, minden sarkot, minden sikátort, minden utcán lézengő hajléktalant, de semmi különlegeset nem észlel. Mi gyorsan jött, oly gyorsan is tűnt el, mintha csak játék lenne csupán, egy gonosz ember megátalkodott játéka. Az utuk nem hosszú, tán már csak egy kőhajításnyira van a kaszárnya, hol katonák sora várhatja őket, s adhatnak segítséget, védelmet.
Persze mindkettejük fejében ott visszhangozhatnak a mondatok, mit az imént olvastak:
"Egyet ne felejts... mindenhol ott vagyok..."
Hirtelen fütty harsan fel, éles és bántó, majd rohanó lábak zaja veri fel az eddig csendes környéket, épp, mikor a kaszárnya kapujában sorakozó lovasokat meglátják.*
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:12:59
Üzenet elküldve: 2020-01-24 22:12:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
*Aenae azt hitte, hogy Kagan feleségének péppé vert arca és a belső szerveinek kimaratásánál rosszabbat az életben nem láthat. Hát úgy látszik, hogy bődületesen nagyot tévedett. Sírni tudna, ahogy körülnéz a piacon, de mégsem teszi. Viszont nem is válaszol a tétova kérdésekre, hogy miért is adja a varázsitalt, valószínűleg nem is tudna megszólalni a torkát fojtogató gombóctól. Forog vele a világ, támolyog csak, most őszintén hálás Cha'yssnak azért, hogy mégsem hagyta magára, mert képtelen lenne magát odébb vonszolni. Révetegen hallgatja Cha'ysst arról, hogy szereti és arról, hogy ezt a tüzet a párnák között szeretné viszontlátni. Először nem is érti, hogy a férfi mire gondol, amikor meg megérti, akkor úgy gondolja, hogy ez jelen helyzetben meglehetősen ízléstelen. Grimasszal reagál.
Engedelmesen lépdel Cha'yss után. Iszonyodva ettől az egész helyzettől és legalább annyira önmagától.*
- Ez miattam történt...
*Suttogja, minden második lépésnél el is ismétli, hogy jól az eszébe vésse. Közben vánszorog Cha'yss után, bávatagon.
A levelet fásultan veszi át Cha'ysstól. A pár sort átfutva újra elönti az a harag, amit a piacon érzett. Dühösen toppant egyet. Dühe egyszerre irányul a feladóra és saját magára. Ostoba volt ő is. Meg bolond is. Csak ő nem tervezi ezt írásba adni. Menet közben azt találgatja, hogy vajon melyik volt a nagyobb baklövés? Elszökni annak idején előle? Vagy a reggeli betörés? Mindkettő? Egyik sem? Talán az, hogy mennyire félvállról vette a fenyegetést? Némán mered a levélre, aztán Cha'yssra, aztán a férfi kérdésére felhúzza a sebről a véres ruhát, hogy szemügyre vehessék sérülését.*
- Mások rosszabbul jártak.
*Mormolja alig hallhatóan. Aenae amúgy hajlamos a letargiára, de ezek után az események után ki ne lenne búskomor? Jelenleg szeretne egy lenni az áldozatok közül, egyrészt akkor nem kellene együtt élni a bűntudattal, hogy ártatlanok haltak meg miatta, másrészt pedig akkor már senki nem bánthatná, már nem fájna semmi. Jelenleg a lelke jobban fáj, mint a seb. Ide nem illő módon felvillan benne az, hogy így kicsit legalább szimetrikus lesz hegek tekintetében.*
- Cha'yss, én kiszorítom belőle a szuszt. A saját két kezemmel.
*Régen félt tőle, talán gyűlölte is, de a félelem elnyomta. Mostanra egyértelműen gyűlöli és sokkal kevésbé fél. Nem tudná megmondani pontosan, hogy miért nem érzi már azt a páni félelmet, mint régen, de egyértelműen elszállt. Ellenben a vérét akarja és a saját kezével akarja kiontani.*
//Aenae, CCC//
*Aenae azt hitte, hogy Kagan feleségének péppé vert arca és a belső szerveinek kimaratásánál rosszabbat az életben nem láthat. Hát úgy látszik, hogy bődületesen nagyot tévedett. Sírni tudna, ahogy körülnéz a piacon, de mégsem teszi. Viszont nem is válaszol a tétova kérdésekre, hogy miért is adja a varázsitalt, valószínűleg nem is tudna megszólalni a torkát fojtogató gombóctól. Forog vele a világ, támolyog csak, most őszintén hálás Cha'yssnak azért, hogy mégsem hagyta magára, mert képtelen lenne magát odébb vonszolni. Révetegen hallgatja Cha'ysst arról, hogy szereti és arról, hogy ezt a tüzet a párnák között szeretné viszontlátni. Először nem is érti, hogy a férfi mire gondol, amikor meg megérti, akkor úgy gondolja, hogy ez jelen helyzetben meglehetősen ízléstelen. Grimasszal reagál.
Engedelmesen lépdel Cha'yss után. Iszonyodva ettől az egész helyzettől és legalább annyira önmagától.*
- Ez miattam történt...
*Suttogja, minden második lépésnél el is ismétli, hogy jól az eszébe vésse. Közben vánszorog Cha'yss után, bávatagon.
A levelet fásultan veszi át Cha'ysstól. A pár sort átfutva újra elönti az a harag, amit a piacon érzett. Dühösen toppant egyet. Dühe egyszerre irányul a feladóra és saját magára. Ostoba volt ő is. Meg bolond is. Csak ő nem tervezi ezt írásba adni. Menet közben azt találgatja, hogy vajon melyik volt a nagyobb baklövés? Elszökni annak idején előle? Vagy a reggeli betörés? Mindkettő? Egyik sem? Talán az, hogy mennyire félvállról vette a fenyegetést? Némán mered a levélre, aztán Cha'yssra, aztán a férfi kérdésére felhúzza a sebről a véres ruhát, hogy szemügyre vehessék sérülését.*
- Mások rosszabbul jártak.
*Mormolja alig hallhatóan. Aenae amúgy hajlamos a letargiára, de ezek után az események után ki ne lenne búskomor? Jelenleg szeretne egy lenni az áldozatok közül, egyrészt akkor nem kellene együtt élni a bűntudattal, hogy ártatlanok haltak meg miatta, másrészt pedig akkor már senki nem bánthatná, már nem fájna semmi. Jelenleg a lelke jobban fáj, mint a seb. Ide nem illő módon felvillan benne az, hogy így kicsit legalább szimetrikus lesz hegek tekintetében.*
- Cha'yss, én kiszorítom belőle a szuszt. A saját két kezemmel.
*Régen félt tőle, talán gyűlölte is, de a félelem elnyomta. Mostanra egyértelműen gyűlöli és sokkal kevésbé fél. Nem tudná megmondani pontosan, hogy miért nem érzi már azt a páni félelmet, mint régen, de egyértelműen elszállt. Ellenben a vérét akarja és a saját kezével akarja kiontani.*
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-24 20:57:08
Üzenet elküldve: 2020-01-24 20:57:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A halál láthatóan arat körülöttük, de a káosz egyelőre túl nagy, hogy rajtuk és támadóikon kívül, bárkinek feltűnhessen, hogy őket nem éri el egyetlen nyílvessző sem. Az igricnek sem esik le egyelőre, hisz most a legfontosabb, hogy magukat védje. Érdektelen pillantásában senki sem ismerheti fel szenvtelenségét, hisz vonásait egyelőre düh és az irányú koncentráció torzítja el, hogy ne kapjanak nyilat. Igyekszik számba venni, mennyi íjász lehet a tetőn. Később fontos lehet.
Kiderül, Aenae tudja, hogy megsebesült, sőt, a támadóját is le tudja írni, de eddigre már felesleges keresni a tömegben a "csuklyás nőt". Huzavona alakul ki közöttük, Aenae alkatát meghazudtoló erővel ellenkezik a védelem ellen. Néma pillantással válaszol az igric a kijelentésre, miszerint sehol sincsenek biztonságban. Igazat kell adnia a lánynak, de neki nem fogja elmondani.*
- Szeretlek, úgyhogy a te hibád, fogadd el, hogy benne vagyok. *Rivall sziszegve a lányra. Magát is meglepi, mennyire őszintén jönnek az ajkaira a szavak. Eddig azt hitte, érzések terén csak maximum éhséget érezhet ilyen hévvel.*
- Ezt a tüzet a párnák közt is érezni akarom. *Vigyorodik el. Talán a körülöttük haldoklók agóniájából ennyire kirívó szavak eléggé megzavarják Aenaet, hogy feleszméljen.
A különös alak, aki talán felelős mindezért, eltűnik közben, halódó és halott emberek maradnak csak körülöttük. Aenae gyógyitalt osztogat a szerencsétleneknek.
Az utolsóként falba csapódó vesszőn lévő pergament igyekszik villámgyorsan eltüntetni a zsebében, míg a lány a sebesültekkel foglalkozik.*
- Gyere, értük már nem tehetünk többet.
*Ha Aenae engedi, akkor elrángatja a piacról, be a szegénynegyed házai közé. A számszeríjat már nem rejti a köpenyszára alá, Kathlynra bármikor szüksége lehet a szűk sikátorokkal szabdalt városrészen.
Kibontja a nyílról lehalászott levelet és gyorsan átfutja, majd átadja a lánynak.*
- Ostoba bolond. *Közli lenézően, de persze érezhető, hogy nem Aenaere gondol, hanem a levél írójára.
A fickó leleplezte magát. Denjaarnak lesz egy neve, egy személyleírása a feltételezett elkövetőről, még egy indítéka is és ha az igricnek sikerült körülbelül számba vennie a tetőn lévő íjászokat, kiegészítve egy becsült számmal, akik a piacon segítettek neki, akkor az is, mennyien dolgozhatnak a keze alatt. Van abban a házban valami, ami olyan értékes, hogy megéri lenyilazni a piaci emberek felét. Most már biztos, hogy nem fogja annyiban hagyni. Felkoncolja az egész bandájával együtt.
Játszadozik velük. Ám eljön a pillanat, amikor bánni fogja, hogy belekötött egy wegtorenibe. Meg fog dögleni, a belénél fogva lógatja fel a háza tornyára.*
- Hogy néz ki a sebed? *Kérdi, miközben a fal mellett igyekszik maradni, minden sarkon benéz, kezében tűzkész számszeríj. Azt nem kérdezi, jól van-e, mert biztosan nincs, de azt tudnia kell, kibírja-e a kaszárnyáig.*
//Aenae, CCC//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A halál láthatóan arat körülöttük, de a káosz egyelőre túl nagy, hogy rajtuk és támadóikon kívül, bárkinek feltűnhessen, hogy őket nem éri el egyetlen nyílvessző sem. Az igricnek sem esik le egyelőre, hisz most a legfontosabb, hogy magukat védje. Érdektelen pillantásában senki sem ismerheti fel szenvtelenségét, hisz vonásait egyelőre düh és az irányú koncentráció torzítja el, hogy ne kapjanak nyilat. Igyekszik számba venni, mennyi íjász lehet a tetőn. Később fontos lehet.
Kiderül, Aenae tudja, hogy megsebesült, sőt, a támadóját is le tudja írni, de eddigre már felesleges keresni a tömegben a "csuklyás nőt". Huzavona alakul ki közöttük, Aenae alkatát meghazudtoló erővel ellenkezik a védelem ellen. Néma pillantással válaszol az igric a kijelentésre, miszerint sehol sincsenek biztonságban. Igazat kell adnia a lánynak, de neki nem fogja elmondani.*
- Szeretlek, úgyhogy a te hibád, fogadd el, hogy benne vagyok. *Rivall sziszegve a lányra. Magát is meglepi, mennyire őszintén jönnek az ajkaira a szavak. Eddig azt hitte, érzések terén csak maximum éhséget érezhet ilyen hévvel.*
- Ezt a tüzet a párnák közt is érezni akarom. *Vigyorodik el. Talán a körülöttük haldoklók agóniájából ennyire kirívó szavak eléggé megzavarják Aenaet, hogy feleszméljen.
A különös alak, aki talán felelős mindezért, eltűnik közben, halódó és halott emberek maradnak csak körülöttük. Aenae gyógyitalt osztogat a szerencsétleneknek.
Az utolsóként falba csapódó vesszőn lévő pergament igyekszik villámgyorsan eltüntetni a zsebében, míg a lány a sebesültekkel foglalkozik.*
- Gyere, értük már nem tehetünk többet.
*Ha Aenae engedi, akkor elrángatja a piacról, be a szegénynegyed házai közé. A számszeríjat már nem rejti a köpenyszára alá, Kathlynra bármikor szüksége lehet a szűk sikátorokkal szabdalt városrészen.
Kibontja a nyílról lehalászott levelet és gyorsan átfutja, majd átadja a lánynak.*
- Ostoba bolond. *Közli lenézően, de persze érezhető, hogy nem Aenaere gondol, hanem a levél írójára.
A fickó leleplezte magát. Denjaarnak lesz egy neve, egy személyleírása a feltételezett elkövetőről, még egy indítéka is és ha az igricnek sikerült körülbelül számba vennie a tetőn lévő íjászokat, kiegészítve egy becsült számmal, akik a piacon segítettek neki, akkor az is, mennyien dolgozhatnak a keze alatt. Van abban a házban valami, ami olyan értékes, hogy megéri lenyilazni a piaci emberek felét. Most már biztos, hogy nem fogja annyiban hagyni. Felkoncolja az egész bandájával együtt.
Játszadozik velük. Ám eljön a pillanat, amikor bánni fogja, hogy belekötött egy wegtorenibe. Meg fog dögleni, a belénél fogva lógatja fel a háza tornyára.*
- Hogy néz ki a sebed? *Kérdi, miközben a fal mellett igyekszik maradni, minden sarkon benéz, kezében tűzkész számszeríj. Azt nem kérdezi, jól van-e, mert biztosan nincs, de azt tudnia kell, kibírja-e a kaszárnyáig.*
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-01-24 18:12:45
Üzenet elküldve: 2020-01-24 18:12:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A Dinnye Után//
*Miután a fogadóból kilép, elégedetten trappol végig az utcán, a fején még mindig ott a csuklya, hiszen nem lehet elég óvatos. Közben a fejében a dinnye és a városi őr jár, akinek furcsa kitárulkozásának lehetett fültanúja, de ezzel sem tudják őt megtéveszteni. ~Az a kis vakarcs, attól még, hogy egy alma nem rohadt a fán, a többi lehet az. ~ Nem igazán bízik benne, hogy egyetlen józan gondolat helyre tudná tenni az egész fertőt, amit most ő lát a városi őrség kötelékében. Neki kilyuggatták a bőrét azért a gyümölcsért, erre egy mihaszna senkiházi, akinek az lenne a dolga, hogy fenntartsa Arthenior utcáin a rendet, elkobozza. ~Pedig veszettül fájt az biztos! ~ Nem igazán érdekli, hogy hány városi őr az, aki a saját malmára hajtja a vizet, nem ehhez van ő szokva. Sőt, most inkább fel van háborodva, ha abban a városban, ahonnan ő ideékezett is ennyire lazán fogták volna a polgárokat, akkor nem kellett volna menekülniük, szétválniuk, szem elől téveszteniük egymást. Egy pillanatra megáll egy kapualjban, mert mintha valami esne, kiteszi a kezét, hogy lássa, valóban eleredt-e az eső?*
//A Dinnye Után//
*Miután a fogadóból kilép, elégedetten trappol végig az utcán, a fején még mindig ott a csuklya, hiszen nem lehet elég óvatos. Közben a fejében a dinnye és a városi őr jár, akinek furcsa kitárulkozásának lehetett fültanúja, de ezzel sem tudják őt megtéveszteni. ~Az a kis vakarcs, attól még, hogy egy alma nem rohadt a fán, a többi lehet az. ~ Nem igazán bízik benne, hogy egyetlen józan gondolat helyre tudná tenni az egész fertőt, amit most ő lát a városi őrség kötelékében. Neki kilyuggatták a bőrét azért a gyümölcsért, erre egy mihaszna senkiházi, akinek az lenne a dolga, hogy fenntartsa Arthenior utcáin a rendet, elkobozza. ~Pedig veszettül fájt az biztos! ~ Nem igazán érdekli, hogy hány városi őr az, aki a saját malmára hajtja a vizet, nem ehhez van ő szokva. Sőt, most inkább fel van háborodva, ha abban a városban, ahonnan ő ideékezett is ennyire lazán fogták volna a polgárokat, akkor nem kellett volna menekülniük, szétválniuk, szem elől téveszteniük egymást. Egy pillanatra megáll egy kapualjban, mert mintha valami esne, kiteszi a kezét, hogy lássa, valóban eleredt-e az eső?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 419-438