//Második szál//
// Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//
*Ismét sajogni kezd a feje, így míg Lil kioktatja Jesot, újabb pohár gyümölcslevet gurít le a torkán. Az italnak már szinte nem is érzi az ízét így a hetedik pohár után. Lehet soha többé nem fogja tudni élvezni ezt a savanykás gyümölcsöt, te ahhoz túl lusta, hogy ismét elsétáljon a pultig, és valami mást hozzon magának. Marad az íztelen, vörös lötty, amit élete elkövetkező éveiben sosem fog inni. A beszélgetés is kezd kissé elfajulni. Ugyan az eredar már nincs velük, akinek a nyakának ugorhatnak, de érezhetően mindenki elfárad. Jeso egyre szárazabb, már ha ez lehetséges, Lil hangulata kicsapongó és ellentmondásos, még a saját szavaiban is talál néha félreérthető mondatrészeket, de már arra sem veszi a fáradtságot, hogy pontosítson. Ha nem értik, így jártak. Majd rákérdeznek, ha érdekli őket. A viták sem viták már igazán, erőszakoskodnak, nem fontolják meg a másik mondandóját, és egyre többször tévednek a vallás rögös útjára, amiben sosem lesz egyetértés közöttük. Mindenki hisz valamiben, és ez hozzá tartozik, nagyon meghatározó dolognak kell történnie, hogy megváltoztassa a véleményét. Röviden: laposodik a hangulat.*
-Attól még, hogy a "rendszer" anarchia, az értelmes lények nem fognak eltűnni. *Teszi le a poharát az asztalra, miközben újra vitára kel a lánnyal.* Nem fog senki senkit megvédeni, mindenki azt tesz, amit akar, amit jónak lát. De ettől még lehetnek erősebbek és sikeresebbek, akik a többiek fölé kerekednek. Van, aki nem támad rájuk, mert tudja, hogy elbukna, de mindig vannak, akik szeretnek fejjel menni a falnak. És, mint minden, ez az állapot sem tartana örökké. Néhány hónap, év elteltével a zűrzavar és káosz ismét renddé szerveződik, önkényes vezetők lépnek elő, akiket, mint bólogató marhák, követni fognak. A nyomor és keserűség vár mindenkire. Senki sem lehet szabad.
*Idyának talán ez a legfontosabb. Szabad akar lenni, értelmesen, a saját meglátása szerint cselekedni anélkül, hogy mások elítélnék. Mégis milyen jogon vetnék börtönbe egy gyilkosságért?! Értelmetlen, erőltetett törvények, és korlátok közé szorító szabályozások.*
-Nem véletlenül követem őt. *Bólint.* Őt még én is elfogadnám vezetőmnek. Nem biztos, hogy okosabb, megfontoltabb nálam, de halandók száméra felfoghatatlan hatalom van a birtokában, és nekem is szükségem van erre a hatalomra, legalább egy csipetére. Ehhez pedig tenni kell. Rengetegen vannak, köztük szerintem te is, akik odáig vannak, hogy milyen buzgó hívők, meg mennyire szereti őket az istenség, de közben nem tesznek semmit. Imádkozni egy dolog, segítséget kérni, mikor szükséged van rá, de te mikor segítetted az uradat? Neki hívekre van szüksége, és a tanai terjesztésére, beteljesítésére. Én ezt fogom tenni. Hívőket toborzok, és kiirtom a többieket. *Itt lopva a férfi felé pillant, aki már nem ül köztük. Ő is fenn van a listáján. Nem név szerint, úgy nehezen lenne, de aki csak az útjába kerül, azt el fogja pusztítani.*
-Beléd sem sok intelligencia szorult, ha képtelen vagy felismerni, ki mellett lehet jobb az életed. Ha van egy hatalmasabb erő nálad, akinek behódolhatsz, segítheted a világmegváltó terveit, akkor értelmet adtál az életednek, ami sokkalta jobb, mint családanyaként gyerekeket nevelni, festőként alkotni... Hiába mondják, hogy ők a hősök, a művészek, közben nem lendítik előrébb a világot. Ezért is szeretném összegyűjteni a sötétség hűséges, odaadó híveit. Egyesítenünk kell az erőnket, hogy értelme is legyen a tetteinknek. Nem veszhetnek el az értékes lények a világban, mert nem tudják, mit kezdjenek a hitükkel.
*Ez persze csak a csokimázzal lelocsolt, cukorral borított verzió. A valóság ennél durvább és Idya stílusához sokkal jobban passzoló, de ezt majd Lil is megtapasztalhatja, ha valóban fel fogja keresni a kikötőben.*