//Arthenior ragadozói//
*Habár szavai gyakran élesek, nem a célzott bántás vezérli, inkább az, hogy ezekkel is védje magát mindenfajta támadástól. Akár fizikai, akár lelki hatásról is legyen szó.
A szerencse tág fogalom, s habár Riq nem tudja, hogy a mélységi mit is gondolhat néma léptei alatt, eljátszik azzal a gondolattal, hogy vajon ki is lehetett az a személy, aki miatt a férfi még a tisztességes útra is képes rálépni, akármennyi időre is. Pusztán egy ajándék miatt. Hogy mi is lett belőle, azt nem tudhatja meg, csak ha maga a férfi el nem meséli neki. Ez pedig egyelőre rejtély.
Mikor megállnak, s Riq előáll a talán nem túl udvariasan előadott tervével, meg is kapja szinte visszakézből a dühös reakciót. Igazság szerint elégedetten hallgatja végig a morgást. Azt kapta, amire számított, így furcsa lehet a sötételf számára, hogy a monológ végére mosolyog.*
- Tudod én is szabad ember vagyok, így néha szeretek fenyegetni.
*Kacsint egyet, majd megfordul, mintha elindulna, de végül még is megtorpan és visszanéz.*
- Egyébként meg nem tudod ki vagyok.
*Villan meg feketén a tekintete.*
- Egyébként meg nem kell testőr.
*Mosolyodik el, hiszen a mélységi tényleg megtette volna a 'kérését'.*
- Csak gyere velem Kérlek!
*Hangsúlyozza ki az utolsó szót már-már túlságosan is nyomatékosan, de vidáman, hiszen megérkeztek abba a bizonyos utcába.*
//Nagyra törünk//
*A szösszenettel való terveknek úgy látszik nagyobb lett a híre, mint gondolta volna. Mikor befordulnak az utcába, nem mindennapi látvány tárul a szeme elé és minden bizonnyal Gultin szeme elé sem. Nem nagyon emlékszik olyan pillanatra, hogy ennyi bizalomgerjesztő alak egy helyen tömörült volna. Tekintete végig siklik a jelenlévőkön, s magában még jobban elcsodálkozik, hiszen az övében is ketten, de még a szöszke ajtajában is állnak, ráadásul nem is akárkik. Elsőként Kipp-re villan a tekintete, hiszen a kislány úgy tűnik, még mindig nem áll a férfihoz túl kedvesen, mint azt ahogy a délelőtt folyamán kiderült. Nyugodt tempóval sétál a házáig, majd megáll és körbenéz. Sejti, hogy ezek az alakok miért is vannak itt, így az érzékei még élesebben figyelnek, hogy semmi ne tudja váratlanul meglepni. Még Gultin-t is kényelmesen bevárta, csakhogy senki ne kerüljön a háta mögé.
Miután Kipp-nek biccentett egyet köszönés gyanánt, a szomszéd ház bejáratára villan a tekintete.*
- Nem hinném, hogy azok a cuccok eltulajdoníthatóak lennének!
*Vet mérges pillantást főleg Dren-re, majd a többiek felé fordul, s arcén féloldalas mosoly játszik.*
- Én megértem, hogy jó hűsölni itt a szegénynegyedben, de gondolom, nem a szerencséjüket akarják itt kísérteni az utcán.
*Raica-ról már hallott Laci-től, így a leírás alapján felismeri a csoportban. Szavait hát neki szegezi, de ugyanúgy szól mindenkire.*
- Aki a Szöszi szomszéd miatt jött, az is fáradjon be kérem!
*Mutat kezével az ajtóra, ahol Kipp-re és Elena-ra néz. Reméli a sötéthajú előjár a példával, hiszen már csak az hiányoznak, ha valaki jelentené a csődületet.
Ha a jövőbeli tagok elindulnak az ajtó felé, netalántán még be is mennek a házba, Riq a sötételf-re néz.*
- Kérlek várj egy percet!
*Ha még a kislány és az alacsony lila képű nem követte volna a tömeget valamilyen okból, most feléjük lépdel.*
- Ugyan mire mennének azokkal a dolgokkal? Tegye le!
*Szól a férfira, majd Giervin-re néz.*
~Vajon most ki lehet?~
- Ha a hölgy éhes? Odabent kaphat valamit!
*Mosolyog rá és nagyon reméli, hogy eltalálta a megfelelő szavakat, mert az idő ketyeg, s a megbízás, mely eljutott hozzá, bizony nem fog sokáig váratni magára.*
*Ha mégis bementek volna a többiekkel, akkor csak nagyon udvariasan Gultin-t is előre engedi, majd ő maga is belép a házba, s becsukja maga után az ajtót. Szerencsére semmi olyan dolgot nem hagyott elől, amit jelenleg sajnálna. Még a sütemények is ott díszelegnek a kis asztalon. Felméri gyorsan a tagok elhelyezkedését, s habár nem nagy házban lakik, valahogy mégis pont elférnek viszonylag kényelmesen. Megáll hát velük szemben az ajtó előtt, hogy mindenki jól lássa, s csak akkor kezd bele.*
- Akármit is hallottatok odakint. Pletykákat, szóbeszédeket, kíváncsi lenék mi vezetett titeket idáig.
*A féloldalas derű még mindig ott bujkál a szája csücskében.*
- Aki úgy érzi rossz helyen jár, mert nem szóbeszéd, Én vagy egy csinos kis Szöszke hozta, az távozhat. Kivéve ti!
*Mutat Giervin-re és a Lila képűre.*
- Nos?
*Nem is gondolta volna, hogy ilyen sokan jönnek majd elsőre.*