~Ha már a kártyajátékosok és csalók, hol lehet az a rosszmájú Avranech? ~
*Nem kell sokat gondolkozzák, hogy eszébe ötöljön az a nem túl kellemes bordélyokra is szégyent hozó lebuj, ahova nagy ritkásan bemerészkedik. Az öreg sokat alszik és ha nincs ébren, akkor nem is fogadnak új kártyásokat, valamint a városőrség nem korrupt kisebbsége néha egy szerencsés fürkészés során lecsap az ilyen helyekre is. Ha nincs ott, akkor gyorsan tudomást szerez erről, hiszen a razziák nem kedvelt, de gyakori téma a kártyaasztaloknál, egymás figyelmeztetése a veszélyre. Érdekes módon a kártyások elég jól összetartanak, bár egymásért egy kavicsot nem rúgnának arrébb. Minden csakis szóban történik, hiszen azért nem lehet és nem is szabad felelősséget vállalni. Neveket nem használnak, bár a becézgetések elterjedtek azokban a körökben, ahova ő jár. Meg elég jól megtanul az ember figyelni a jelekre játék közben. Megérkezett a viskóhoz, de ahogy nézi, ez nem az ő napja. Valaki egyszerűen csak porig égette a házat, viszont meglepő, hogy mellette semmi nem kapott lángra. Nem erőlködik sokat, csak mellénéz, a házak falai sötétebbek és a földre fekete folyadék csúszik le róluk. Valaki elég igényes lehetett, ha minden ház oldalát bekente védő folyadékkal jó eséllyel vízhez kevertek valamit, hogy sűrűbb legyen. De ez már nem az ő dolga. A rom mellett nem áll senki, bizonyára a városőrök is tudtak a dologról és ki van adva, hogy tegyenek egy kerülőt. Bár a füstöt nem tudom, hogy magyaráznák ki. Egy pillanatra elgondolkodik, hogy ki szeret ily gondossággal és módszerekkel ügyködni, de most senki nem jár a fejében. legalábbis addig, amíg eszébe nem jut, amit az előző helyen kapott információt.*
~Ez a szerencsétlen tényleg rossz emberrel kezdett ki, ha ennyire keresztbe akarnak tenni neki.~
*A városőrség 'dicső' katonái is végre elindultak, amikor már a hamvakat is elfújta a szél, mögöttük egy ismeretlen alakkal.. Már öt sarokkal is arrébb van, amikor összetalálkozik a tekintetük, viszont Zaranirnak nem kell sok idő, hogy a csuklyás arcáról felismerje, neki köszönhető az egész akció. Csúnya dolgok ezek, nem érdemes nagyon beletenyerelni, viszont közelebbről már a csuklyás kilétére is fény derül. Kártyában csak úgy hívták, hogy Kapzsi, egyszerűen, mert ha jó lapjai voltak, abból mindig a legtöbbet akarta kihozni, viszont ha rosszat fújt feléje a szél, akkor órákig kellett belőle visszacsikarni a vagyont. Egyszer ezért dühödött be és üvöltözni kellett, hogy csalókkal van körbevéve. Érdekes módon túlélte ezt a mondatát, bár sajnos a körülményekkel nincs tisztában, ő nem volt ott akkortájt. Annyi bizonyos, hogy mindenesetre egy csoda volt az egész. Persze utána ezek ketten kötöttek egy alkut, mert a kedves Kapzsink a kereskedésben is hasonló elven működött és sikeresen. Ez a kisebb harc összesen annyi veszéllyel járt, hogy felkelti a nagyobbak figyelmét, az meg senkinek nem lett volna jó. Valakinek ezt érdekében állt ferdíteni és nem kell tovább keresni azt a Vipera gúnynevű egyént. Zaranir pedig jobb, ha nem megy olyan közel a városőrség épületéhez, mert jó eséllyel csak egy zsákban köszönhet neki vissza. A saját épsége érdekében többet nem kérdez, el is felejti gyorsan. Viszont így már csak az maradt néki, hogy kártyára tegye fel a vagyonát, biztosabb, mint a kölcsön, legalább is számára. De most elég sok játékbarlang ki lett zárva látóköréből, hiszen mindnek van alkalma ellent mondani a Kapzsinak. És mind így is fog leégni, ha megteszi. Bár elég hülyeség lenne felgyújtani a nagy részét, hiszen ők is feljebb adóznak a jövedelemből. Szerencsére a jó osztók mindig találnak gyorsan új helyet, ahol dolgozhatnak. Talán neki is le kéne csapnia egyre. Majd később, most szerezzen tőkét, utána befektet.*