Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 347 (6921. - 6940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6940. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-29 21:14:39
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Hagyja, hogy mindenki elmondja a saját kis véleményét, mert hát itt ugye véleményekről van szó, olyasmikről, amiket a másik hisz, Lorew pedig egyelőre nem szeretné megszakítani a csevejláncot tényekkel és tudással. Amikor mindenki elmondta a maga kis... eszmefuttatását, és megalapozta valamivel, ami talán igaz, talán csak eszköz, hogy igaznak tűnjön, mindegy is. Lilnek lehetnek tapasztalati alapjai, mivel ő átéli ezt, a többiek meg...*
- Aju, attól tartok butaságokat beszélsz, véletlenül a mentális problémák a szakterületem. Nekem bizonyítottan, ugyanis azért vagyok a városban, hogy ilyesmiket gyógyítsak. Azt kell hogy mondjam, hogy az ilyen tudományok jelenlegi állása szerint két lélek, és két tudat van az ilyen emberben, vagy pedig több. Ez az elfogadott álláspont, és úgy látom, a többség egyetért ezzel. Miért ne lehetne több lélek egy testben, akik egymástól függetlenül cselekszenek? A feltevés is nevetséges a szakmabeli szemnek.
*Lil problémájával már sokszor szembesült, sajnos nincs rá fix kezelési mód, de attól még roppant érdekesek az ilyen személyek. Vagy testek, ha úgy tetszik, mert mindegyik héjban több személy is van.*
- Van kezelés az ilyen jellegű gondra *jegyzi meg a lány felé fordulva* Csak épp nem mindig sikeres. És az a gond, hogyha bele is vágnál, és meg is gyógyulnál, akkor is börtönbe csuknának a gyilkosságokért. És ha engem kérdezel, ez nem betegség. Ettől nem leszel kevesebb, csak több. Szerintem az ilyen emberek nagyszerűek. De... ez csak az én véleményem, és sajnos munkámból adódóan kötelességem kigyógyítani azokat, akik ki akarnak gyógyulni. Persze nem ismersz engem, így nem tudsz megkeresni, tehát ez... tárgytalan.
*Az Eeyr-féle kérdés vagy feltételezés is baromság, legalábbis abban az értelemben, ahogyan Aju használja. Ezt is úgy dönt, ki kell mondja, mivel alapvető értelmezési gondok vannak itt, nem alaptalan állítások.*
- Szóval... Eeyr védi az életet. Ellenzi a vérontást, főleg a feleslegeset, ez az élet védelme. Ellenben a természetes életciklus az más dolog. Lejár, elragad a halál, és elenyészünk. Az meg, hogy halálunk után mi lesz velünk, az kiszámíthatatlan. Miért ne lehetne, hogy a híveknek Eeyr magukhoz veszi a lelkét? Épp így Teysus, és Sa'Tereth is. Nem úgy persze, mint te, hanem eredeti formájában meghagyva. Talán a tudatodat is visszakapod odaát, ki tudja? Erről viszont aligha lehetne biztosat mondani, és feltételezésekbe bonyolódni nem az én asztalom. Jobban kedvelem a hideg tényeket, ezt talán a hölgyek megértik *pillant előbb Lilre, majd Arkra, elvégre ők Sa'Tereth hívei, nekik a logika diktál, ha minden igaz.*

6939. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-29 17:38:59
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 491
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Szegény lány most már ide-oda kapkodja a fejét, mert mindenki őt bámulja, mindenki róla beszél. Ennyire érdekes lenne az, amit most elmesélt magáról? Miért? Nem, hogy nem különleges, de még őrült is. Na jó, bizonyára az őrült jelzőt négyük közül mindenkire rá lehetne aggatni, ha picit mélyebbre túrnánk múltjukban, jelenükben, életükben.
Jeso kijelentésével ezúttal teljesen egyetért, azaz majdnem. Egy pici kis kiegészítés erejéig a férfi felé fordul.*
- Igazad van Jeso, aki okosabb és felsőbbrendűbb a többinél, az tudja, hogy így van, ahogy mondod. Az állatnak azonban örökre kis golyó marad a hatalmas hold. Épp ezért egyenlő félként kell kezelnünk mindent és mindenkit, vagy talán még erősebbnek, hogy ne érjen meglepetés.
*Ezzel ugyan ellentmond előző állításának, hogy ő maga nem jobb, és nem is rosszabb a másiknál, de ezt észre sem veszi. Vagy Jeso csak szimplán meggyőzte az előző okfejtésével, ez is lehet.
Már épp kezdene feloldódni a többiek társaságában, amikor Aju elég kemény szavakkal válaszol Nori őszinteségére. Ő sem mondta, hogy a gyilkosságokat nem ő követi el, csak azt, hogy ő igazából nem is akarja. A lány mostani érzékeny személyiségének nagyon nem esnek jól Aju szavai. Egyik kezével idegesen kapargatni kezdi az asztalt, talán még pár könnycsepp is lefolyik az arcán, de ezt senki nem látja. Amikor a lány hazugsággal vádolja, akkor telik be nála a pohár.*
- Fejezd be! Nem hazudtam! Egyáltalán nem... Próbáltam őszinte lenni, de te nem hiszel nekem! Én nem akarok megölni senkit, tényleg senkit! Csak néha nem tudok ellene mit tenni. Ők erősebbek nálam.
*Halkan nyöszörög, megpróbál újra úrrá lenni reszketésén, de most sokkal nehezebben megy, mint eddig. Úgy tűnik az anarchikus világnézete jelenleg teljesen eltűnt. Most már saját magával szemben is hierarchiát állít fel. Ismét Ark nyugtató szavai és lelkesedése segítenek Norinak újra megtalálni az egyensúlyt és a "lelki békét". De tényleg, miért lett hirtelen ilyen kedves vele a lány? Eddig olyan ellenszenvesek voltak egymásnak, most meg ha tehetné, talán még Ark ölébe is bújna. Lehet, hogy a Sa'Tereth iránti elkötelezettségük teszi? Nem valószínű.*
- Csodálatos? Tényleg? Ezt még senki sem mondta nekem. Leginkább őrültnek neveznek. A rohadt papok meg démonnak. Persze másféle démonnak, mint amilyen Aju.
*Ark most nem csak megnyugtatja Norit, de meg is védi őt Ajuval szemben. Ez kifejezetten jól esik neki, hisz ő maga nem tudta volna ilyen szépen elmondani, de pontosan így gondolja ő is a dolgot. Bármelyik állítás helytálló lehet, amit Ark említ. Senki sem tudhatja.
Azért a két lány vitájához hozzáteszi maga véleményét is.*
- Én nem állítottam, hogy több lelkem lenne. Csak el akartam valahogy mesélni Jesonak, hogy el tudja képzelni, és ez tűnt a legegyszerűbb példának. Egyébként nem, a testet bármelyikünk tudja irányítani. De mindenki máshogy. Én egy gyenge kis virágszál vagyok. Egy követ sem bírnék felemelni. A többiek viszont erősek, sokkal erősebbek, és vadabbak. Én-én nem tudom őket mindig visszatartani!
*Sóhajt, lehajtja a fejét. Úgy látszik, ő az ártatlan áldozat a saját maga által teremtett kínzókamrában. Talán, ha így megy tovább, többi személyisége egyszer teljesen felemészti őt, és valóban csak egy érzéketlen gyilkos marad belőle.*
- Le fog esni! *Nyüszít fel, mikor Ark magához veszi a tőrt. Nori nyaklánca, amit korábban a fegyver markolatára akasztott, most az asztal alá esik. Nori azonnal bemászik alá, és magához veszi az amulettet. Valamiért nagyon fontos neki. Azonnal vissza is akasztja a nyakába, nem akarja elveszíteni.*
- Igen, persze, megnézheted. *Mondja ezt akkor, amikor már visszaült a székre, miközben csendesen figyeli, ahogy Ark forgatja, nézegeti a pengét.*
- Köszönöm, ezzel is sokat segítettél. *Veszi végül újra magához a tőrt és csúsztatja vissza nadrágja övébe. Nem tudta meg, miből készült a fegyver, de annak örülne a legkevésbé, ha egy általa megölt férfi csontjából faragta volna valaki.
A vallásos témához ő már nem szól hozzá, szerinte nem egy olyan dolog, amit meg kéne vitatni másokkal. Ez legyen mindenkinek a saját titka, hogy mit gondol az istenekről.*

6938. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-28 23:55:06
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Egy testben több személyiség. Hallott már erről a dologról, de azt hitte, csak mese, mint a gyerekeket evő mumus. Mondjuk pont itt ül egy előtte, aki gyerekeket eszik, így már nem is annyira meglepő egy személyiségzavaros lény. Mi lesz a következő? Jesoról kiderül, hogy tüzet tud okádni? Azt de imádná. Elvileg a legerősebb tűzmágusok arra is képesek, hogy több száz hektárnyi erdőt égetnek fel egyetlen leheletükkel. Ha a férfi tudna ilyet, akkor méltán emelne neki kalapot, így viszont még mindig csak egy vigyorgó pofa, aki nem hajlandó érzelmeket mutatni feléjük.*
-Ez csodálatos! *Csillannak fel koromfekete szembogarai, érdeklődve tekint Lilre.* Mármint... nem úgy értem... *Mindig mentegetőzik, amióta egyszer kibukott a lány, nem akar még egy patáliát csapatni.* Neked biztos nem olyan jó, szerintem nagyon érdekes lehet. Több különböző személyiség él benned, és ezek szerint mind tud rólad? Ők akarnak rávenni, hogy ölj? Csak te tudod irányítani a testet, míg a többiek csak "ücsörögnek", és várakoznak, mi történik? Produkáltál más tüneteket is? *Hirtelen hogy megeredt a nyelve. Eddig sem volt csendes, de most határozottan fellelkesült.* Ne haragudj, ha ez így hirtelen sok volt, de imádom kutatni az elmét.
*Nem akar rászállni a lányra, nem azért vannak itt, hogy szegény mentális problémáit elemezgessék, és elijeszteni sem szeretné. Végre itt ülnek együtt, mint egy társaság, akik kellemesen elbeszélgetnek. Amióta Lil is csatlakozott, jóval nyíltabban beszél magáról, a gondolatairól és érzéseiről, kár lenne visszakergetni a csigaházába. Lehet, hogy még több érdekességgel tud majd szolgálni, ha hagyják érvényesülni.*
-Aju, ne haragudj, hogy közbeszólok, de honnan a francból tudod, hogy nincs a testében több lélek? *Hördül fel a másik hölgy megszólalására. Lehet, hogy a lelket nagy szakértője, és ha látja is őket, akkor úgy rendben van, de úgy tűnik, inkább csak véleményt formált, viszont az nagyon határozottan.* Olvastam a személyiségzavarról édesanyám könyveiben. Vannak emberek, akiket születésüktől kezdve elkísér ez a bizonyos másik énjük, de hallgatnak, meglapulnak az elme mélyén, és csak később, valami trauma, történés hatására bukkannak fel. Lehet egy lelke van, lehet több, lehet egy se, de nem hiszem, hogy tudnád, akkor meg ne mondj butaságot. Magának is generálhatja a hangokat, ha tudat alatt ölni akar, és mentséget keres, de egy gonosz, vérszomjas lélek is lehet vele, vagy megszállták a testét, mit tudom én. Az a legjobb ebben a betegségben -már ha lehet annak nevezni- hogy nem tudunk róla semmit. Kiszámíthatatlan, nem tudni kinél és mikor tűnik fel, de bárkit érinthet, szinte előjelek nélkül. Varázslatos, és egyben aggasztó. *Pont az ilyen dolgokat szereti.* És ne vágd a fejéhez a tetteit! Nem tudsz az előzményekről, a lelki világáról semmit. Ki vagy itt, hogy pálcát törj bármelyikünk felett? *miért áll ki Lil mellett, nem tudja. Nem is a kis feketeség jogait védi, sokkal inkább meg akarja értetni a másikkal, hogy démoni mivolta nem jogosítja fel semmire. Csak azért, mert megeszi a lelkeket, és kinn az utcákon veszélyes ellenfél lehet, itt benn egyenlőnek számítanak. Ha Lil úgy érzi, nem önhibájából, és akaratából követte el, amit elkövetett, akkor igazat kell neki adni, és továbblépni.*
-Szabad megnéznem! *Figyelme az asztalba állított tőrre terelődik, és ha a tulajdonosa rábólint, kézbe veszi a fegyvert, hogy megvizsgálja. Nem tökéletes, de nagyon szépen megmunkált darab. Itt-ott látszik még a csont felszíne, a markolat finom ívű, vékonyra csiszolt.*
-Combcsont, az biztos. *Húzza végig ujját a markolaton, ahol még látszódnak az izomtapadás nyomai.* Hogy milyen lény, azt nehezebb megmondani. Biztosan nem elf, és nem is kis termetű, és valószínűleg férfi, azoknak erősebbek a csontjai. *Mint laikus, ennyit tud mondani, vissza is adja.*
-Ami Eeyr-t illeti... *Száll ismét szembe Ajuval. Nem tehet róla, ha ellenvéleménye van, azt nem fogja magában tartani, hiszen azért vannak meghívva, hogy beszélgessenek.* Nem az életet védi. Ha nem vagy tisztában a dolgokkal, inkább maradj csendben! *Hangja megint kicsit emelkedetté válik, de egyelőre nem tűnik idegesnek.* Eery az szeretetet hirdeti, hogy szeressük egymást, ne csak az önös érdekeinket tartsuk szem előtt. Barátokat, érzelmeket blablabla, de semmit nem mond az életről. A halál egy természetes folyamat, senki nem menekülhet előle.
*A beszélgetés további részéhez egyelőre nem akar, és nem is nagyon tudna hozzászólni.*

6937. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-28 22:44:31
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Persze, hogy nincs mitől félni ameddig betartja a játékszabályokat, amik igen egyszerűek, habár Lil is kezd szépen kitárulkozni, s fény derül néhány apróságra.*
~ Szegény kis pára. Skizofrénné vált.~
*Megdörzsöli a szemét, mert erre nem tud mi reagálni, majd sóhajt egyet.*
- Gyilkosságnak akár ez is lehet egy mellék hatása, mint valami- *Keresi a legmegfelelőbb szót rá, de pár pillanat múlva meg is találja.*
- Drog. Viszont ez sem fedi teljesen az igazságot, viszont az elme megsérül, s innentől a kérdés már csak az, hogy a lélek miként reagál rá, mivel nem ugyanúgy fog dönteni, mint ahogy egykor tette.
~ Több lélek? Na ne röhögtessen már, ezt tényleg komolyan gondolta? Több személy megszemélyesítése egy téboly, mert elfelejti ki is valójában.~
*Lillel együtt nevet, habár tényleg nem tudja, hogy mit köszönt meg a kislány, azonban nem is ez a fontos. A kacarászást pár pillanat múlva abba is hagyja.*
- Hiába tűnik annak, viszont nincs több lelked. Az igaz, miszerint előfordulhat, hogy egy testben ténylegesen kettő lakozik. Ám ez leginkább sziámi ikernél fordulhat elő, vagy egy testben egy másik élet indult meg, csak a héj nem alakult ki rendesen, ám ez még annál is ritkább, vagyis nemcsak egy testi elváltozásról van szó. Ha a születésed pillanatától nincs ez a tudat a benned, akkor csupán képzelgések tömkelege, semmi több, jobban mondva egy illúzió amit te generáltál magadnak tudat alatt. Sajnos a fejedbe nem látok, s nem vagyok gondolatolvasó, de rajtad áll, hogy miként találsz vissza önmagadhoz. Van egy életed rá, használd ki.
~ Feltéve ha tényleg akarja. Ilyenkor talán azt mondanák, amit a szív diktál, ámde ez már nem rajtam fog múlni.~
- A valódi probléma, hogy hazudsz is saját magadnak, ez legrosszabb az egészben, mert még el is hiszed, és onnantól nem érzed a súlyosságát, és mentesülsz a lelki nyomás alól. Hiába fogod egyik vagy másik énedre, attól TE követted el, bárhogy is próbálod szépíteni. Ameddig ezt nem vagy képes belátni addig hangok sosem fognak megszűnni a fejedben.
~ Hiába próbálom meggyőzni, úgysem ér semmit a szavam, sokkal nehezebb akár megpróbálni a dolgot, hogy kimásszunk a mocsárból. A hit egy roppantul kényes dolog.~
*A vallás és a hit két külön dolog.*
- Eeyrt értem eleve a legkevésbé. Végül is ő ténylegesen védi az életet, ám egyik halandó sem szabadul meg a természetes haláltól. Ha ilyen nagy hatalma van, akkor miért hagyja a semmibe veszni a híveit? Vagy ő is magához veszi a lelkeket, miután a test meghalt? Mert ha ez így van erre a titokra én is kíváncsi vagyok.
*Viccelődik a gondolattal, de tudja magáról, hogy az ő vállalkozása korántsem a kegyességről szólnak, s nem tudja hogyan válnak eggyé azzal az entitással. (Hiszen istennek továbbra sem tekinti.)*
*Közben egy ideig még a két lány csodálja a csontpengét.*
~ Egy tárgy amit megszemélyesítenek. Annyira rossz, hogy emiatt nem veszik észre mi az igazán fontos. Kész pazarlás. De remélem tévedek.~
*Nem nagyon szól bele, hadd szórakozzanak, majd Lil kijelentésére kikerekedik a szeme.*
- Öhm- *Köpni nyelni nem tud, mert Aria részéről is ugyanez a helyzet, viszont motiváció egészen más.*
- Gondolom akivel el tudsz bánni, illetve olyan lehetőség kínálkozik, hogy a győzelmed garantált legyen.

*Miután a monológját elmondta, az elf is, és válaszolt mindenki a kérdésre, ő is megválaszolja a sajátját. Feltéve ha érdekli a többieket. (Ami pedig Ark fejében zajlik le, az értelmetlen, nem gondolja, hogy tündér lenne. ) A hóhajú egyik válasza, hasonlít Jesojéhoz, de a második már tényeken alapszik.*
- Én is meg éltem már néhány ezer évet, de a mostani testem alig töltötte be a tizenhatodik életévét.


A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.29 00:26:40

6936. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-28 17:17:02
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*A maga módján mindenki különleges? Nem... aligha kéne most a közhelyekig lealacsonyodni, ez nem arról szól. A kő-papír-olló ezen kiegészítésére csak morran.*
- Olyan úgyse lesz, ami mindenkit legyőz, ostobaság volna ilyesmit feltételezni.
*Mondják, hogy mindig van olyan, aki erősebb. Ezt ebben a formában Lorew készséggel elfogadja. Egyfajta körbeverés van a világban, legalábbis ő így látja. Mindig van erősebb, és mindig van gyengébb is, ez pedig lehetetlen volna abban a formában, ha mindenkit szépen sorba lehetne rendezni, akkor valaki lenne a végén, és az elején. Ellenben ha ez az egész egy kör, akkor máris kiküszöbölte ezt a gondot. Majd azt a kört meg kell fodrozni, átvetni egyszer kétszer önmagán, és a bonyolult minta, mit utána kapunk, nos... az meg a világ.*
- Szóval két Sa'Tereth, egy hitetlen, és... vagyok jómagam, mint Teysus híve. Hiányzik az Eeyr-féle oldal, ellenben nem hiszem, hogy sokat hozzá tudna tenni az itt elhangzó dolgokhoz. Mégis nevezhetjük hiányosságnak.
*A maga részéről persze tudja, hogy ő hivatott betölteni ezt az űrt a szokatlan vonzalmával azon oldal irányában, de egyelőre esze ágában nincs ilyesmit mondani. Sőt, soha nem is lesz. Ez maradjon csak meg az ő dolgának, mivel még ő sem tudja pontosan, mit érez. Lil esete kezd egyre világosabb lenni a számára, valahogy úgy járhatott, mint Syss, csak még rosszabbul. A maga részéről az ilyen embereket szívesen felnyitná, hogy megtudja, mi idézi elő ezeket. Milyen nagyszerű lenne, ha egyszerű lényekből ilyeneket lehetne létrehozni, akikben több különböző lélek lapul. Az emberek sosem válnának unalmassá Lorew számára, mert megannyi felfedezésre váró lélek lapulna bennük. A tőr témájáról nem beszél sokat, ellenben Lil további szavaira azért mond valami kifejezetten nem közhelyből levő életbölcsességet.*
- Nem mindig tudjuk megállapítani, hogy ki áll felettünk, és ki alattunk. Mint mikor az állatok inni mennek a patakhoz éjszaka. Látják a sárga kört a folyó mélyén, és azt hiszik, alattuk van valami kis... golyó. Lent a víz mélyén. Pedig közben ott van felettük a hold, és sokkal hatalmasabb náluk. Most már kettő is van egyébként, az istenek csodálatos küzdelme óta. De persze az csak rajtad múlik, hogy ki felett állsz.
*Elvégre ha ő magában azt akarja hangoztatni, hogy nem áll felettük, akkor nem is fog. Ha viszont szeretne, akkor könnyen lehet, hogy egy napon fog is. Persze e kettő közül nincs jobb vagy rosszabb, helyes vagy helytelen út, egyszerűen ahogy neki tetszik. Csak Lorew kifejtette pár szóban, miért tart sokakat különlegesnek.*
- A korom? *ezen úgy meglepődik, mert ez olyan kérdés, amit nem gyakran tesznek fel neki* Negyven körül, mondjuk...
*Nem csinál ügyet belőle, hiszen mit számít néhány szám? Azt sem tudhatják biztosan, hogy ember, így még jelentéktelenebb az információ. Éppenséggel a negyvenes árulkodó lehet, már nem a kártyajáték, hanem a szám, mint kor, de... biztosra nem mehetnek.*

6935. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-28 01:58:18
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 491
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Úgy tűnik sokkal inkább sikerül megszereznie a többiek figyelmét úgy, hogy nem is akarja, mint mikor foggal körömmel, de legfőképp szájalással harcol azért. Pedig most nem is akarja, hogy mindenki őt bámulja, sőt, inkább most azt szeretné, hogy mindenki hagyja békén a fenébe, de ami történik, az sem olyan rossz.
Ark igazi kis tündér, ahogy nyugtatni próbálja szerencsétlen lányt. Mindenesetre Nori nem várta Arktól, hogy vigasztalni próbálja majd, de talán még hozzá illik ez a legjobban hármójuk közül. Jesotól már csak azért sem várható el, mert férfi. A férfiak nem szoktak csak úgy nyugtatgató szavakat mondani a másiknak. Ajuról pedig, amióta elmondta táplálkozási szokásait, folyton csak azt gondolja, hogy egy ünnepi vacsora fővendégeként, az ételként tekint rá. Az ételt pedig nem szokták megnyugtatni, mielőtt a sok éhes száj közé az asztalra teszik.
Mindenesetre Ark szavai mégis csak jó hatással vannak Norira, legalább a fejében visítozó hangok helyett az ő kellemes hangjára koncentrál. Megnyugszik annyira, hogy Jeso nyitva maradt kérdésére -mivel a hitével kapcsolatosat meg tudta válaszolni magának is- összeszedettebb magyarázatot tudjon adni.*
- Hát, igen és nem. *Jelenti ki ezt a furcsának hangzó választ, majd folytatja.* Nézőpont kérdése, hogy öltem-e már saját akaratomból, vagy sem. Az biztos, hogy más emberek már kényszerítettek gyilkosságra, de nem ez most a fontos. és nem is a Sa'Tereth sugallására elkövetett tettek. Tudod Jeso, én nem egy személy vagyok, hanem több. Sokszor aludni sem tudok, mert elviselhetetlenül visítoznak a fejemben, hogy gyilkoljak. Tudom jól, hogy az is én vagyok, de mégsem, és mégis, de nem teljesen.
*Na most megint belekeveredett a dologba. Csuklyája alatt elvörösödik, miközben próbálja nagyon gyorsan összerakni magában, hogy mit is akar mondani. Felpillant Ajura, és most ő adja az ihletet, hogy hogyan magyarázza el a többieknek, de főként Jesonak.*
- Köszönöm Aju! *Kacag fel picit, mert a lány bizonyára nem fogja érteni, hogy mit köszön meg neki ilyen hirtelen.* Szóval olyan ez, mint ha az én testemben több lélek is lenne, és mind mást akarna. Az egyik ölni akar, a másik pedig nem. És néha nem tudom meggátolni őt abban, hogy ezt megtegye. Így talán már érted, hogy miért mondom, vettem már el életeket saját akaratomból, de mégsem. Lehet ha két órával később kérdeznél meg, más választ kapnál.
*Nori tisztában van elméjének több részre szakadásával. Pontosan ismeri a benne rejtőző összes személyiséget, legalább is az, aki most irányítja a testet, ő ismeri őket.
Amikor Ark piszkálni kezdi a tőrét, ösztönösen ő is birizgálni kezdi a fegyvert. Egész aranyosan festhetnek, ahogy mindketten simogatják azt. Annak örülne, ha Ark megvágná vele az ujját, hisz akkor egy hangyányi csepp talán az ő véréből is maradna pengéjén, de legnagyobb bánatára ez nem történik meg.*
- Nem tudom milyen csontból van, és azt sem, hogy milyen élőlényből. Csak kaptam. Te talán tudod? Mindig is érdekelt.
*Közben vissza az előző témához, hisz Aju is kérdezett, csak Ark játékát a tőrrel nem tudta figyelmen kívül hagyni.*
- Az első kérdésedre annyit Aju, hogy vagy nem történne gyilkosság, vagy egyszerűen felrobbanna a fejem a sikítozásoktól, ha ellenszegülnék... öm, önmagamnak. A Jesonak adott válaszomból már te is megértheted, hogy a kérdésed valamilyen szinten megválaszolhatatlan ebben a formában.
Egyébként alig vagyok huszonegy éves.
*Válaszolja meg a másik kérdést, ami magassága és hangszíne alapján még soknak is tűnhet. Pedig annyi, huszonegy. Csak egyszerűen pici maradt, és ilyen aranyos gyermekies hang jutott neki.*
- Olyan furcsa, hogy különlegesnek tartotok engem. Eddig csak Aju mondta, most már ti is. Nem, nem vagyok házigazda, engem is csak úgy hívtak. Hidd el Jeso, imádnám ha felettetek állnék, de sajnos nem. Abban lehet valami, Ark, hogy mindegyikőtökre vadászok. Sosem tudom előre, kinek az életéért, vagy életének kioltásáért kell vívnom a következő harcot saját magammal.
*Száját most azért már gonosz mosolyra húzza. Talán ha picit előbb jutottak volna ehhez a témához, Nori szemrebbenés nélkül közölte volna, hogy igen, ő sokkal feljebbvaló náluk, és minden vágya lenne mind a hármukat kivégezni itt és most, de jelenleg semmi ilyesmit nem tervez.*

6934. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-28 00:49:38
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Kezdenek elharapódzni a dolgok. Na nem Jeso miatt, a maszkja még mindig vigyorog, mint a vadalma, de belőle alig lehet érzelmet kicsikarni. Idyánál is pattant már el egyszer e húr, és most Nori az, aki nem bír magával. Nem hisztizik, nem kiabál, egyszerűen remeg, reszket, mintha a teste védekező-üzemmódba váltott volna. Az kéne még csak, hogy valami rohamot kapjon. Nem mintha nem nézné végig örült vigyorral az arcán, ahogy szétveri bájos kobakját a padlón vagy az asztallapon, de jobb, ha tartják magukat a szabályokhoz. "Senkinek nem eshet baja!" Ebbe a saját kezük által okozott sérülés is beleszámít, és a végén még őket fogja megbüntetni a házigazda, mert a kislány nem vette be a nyugtatóját, és túl nagy volt neki a tömeg.*
-Nincs mitől félned! *A biztatás kedvéért meg is simogatná a vállát, de ettől most eltekint.* Talán nem vagyunk a legdíszesebb társaság, nem is beszélgetnénk el ilyen kellemesen, ha összefutnánk az utcán. Sőt, mérget vennék rá, -na ne értsd szó szerint!- hogy ha véletlenül összetalálkoznánk, nem mind maradnánk életben, de itt benn biztonságban vagy. Szabályok kötik a kezünket, és egyikünk sem bolond, hogy megszegje azokat.
*Az asztalba vágott pengén finoman végighúzza az ujját, hogy ne serkenjen ki a vér, de érezze az élét.*
-Szép darab. Nem tudod, miből van? Milyen állati, esetleg emberi csont? Biztos combcsont, az ilyen vastag és erős, csak jól kell faragni. *Mindig is vonzotta az anatómia, nem hiába tanulta olyan szorgalmasan. Az ideghálózatok, az érzelmek születése és terjedése lenyűgözte, és máig hódol e szép tudománynak. Nehezen tudja elképzelni, hogy ami egy apró tűszúrás az ujjad hegyén, az az agyadban milliónyi receptor válaszreakcióját generálja, és közli veled, hogy fáj. A fájdalom csak az agyban létezik, mégsem tud senki megszabadulni tőle, mint egy rossz álomtól. Ahhoz túl valóságos, de annyira nem, hogy egyszerűen megfogjuk, és odébb rakjuk. Velünk együtt létezik, és nem tehetünk ellene semmit.
Ingoványos talajra tévednek, olyan témára, amiről nem szívesen beszél. Nem azért, mert szégyelli, hanem mert sok embert érzékenyen érint, ha nem értenek egyet a vallást illetően.*
-Nehéz lenne nem hinni az istenekben, hogy itt csatároztak a fejünk felett, de ha az a kérdés, kihez húz a szívem, hát én is Sa'Tereth-et szolgálom. Neki ajánlom gyilkosságaimat, vérszomjamat, és cserébe segít engem, hogy elérjem a célom, és megtisztíthassam a világot a gyengéktől, akik azt sem érdemlik meg, hogy maga az isten foglalkozzon velük. Ellentétben velem... *Vigyorodik el. Van egy Teysus, egy "hitetlen" és két Sa'Tereth. Díszes kompánia még ebből a szempontból is. Ha valaki Eeyr hívője lenne, azt mondaná, tökéletesen válogatott az, aki, de így azért van szépséghibája a dolognak.*
-Ha én vagyok, aki rád vadászik, és Nori a negyedik, akkor lehet, hogy ő rám vadászik. Vagy mindnyájunkra. Lehet ő is hasonló Ajuhoz, egy másvilági lény, aki nem fedi fel magát, és még az egyszerű démonoknál is hatalmasabb. *Ezt azért ő sem hiszi, de jó találgatni. Egy démont sikerült szerezniük, taps, de hogy kettőt, az már durva lenne, és el is venné mindkettőtől. Így már nem is tűnik olyan érdekesnek az ő játéka, habár ki tudja, lehet előkerül még néhány csontváz abból a bizonyos szekrényből. Újabb kérdés. Ezen még többet is kell gondolkodnia, mint a halálhoz való hozzáállásán. Hány éves? Hogy is volt... Tizennyolc-húsz lehetett, mikor elkezdték a szülei tanítani, harmincöt is elmúlt, mikor elszökött, és ez volt öt éve.*
-Negyvenegy-két éves lehetek, de nem tartom pontosan számon. *És most esik le neki: ezzel elárulhatta a faját. Bele sem gondolt, hogy hazudjon, annyira megszokta már, hogy őszinte. De csak nem olyan jó fejszámolók, és amúgy is ráillhet több fajra is, hogy negyven évesen sem néz ki húsznak.*

6933. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-27 23:42:19
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Aria, mint pacifista? A lényegen nem változtat, hogy a részéről válogatás nélkül vesz magához újabb és újabb lelket. Az más tészta, hogy kivel mer kikezdeni, mert ez sajnos már fizikai korlátok közé van szorítva, igyekszik megerősödni amennyire csak lehet.
Viszont ami pedig a mai játékot illeti, csupán a kíváncsiság hajtotta, hogy ki kell találkozhat. Csupán akkor távozik, ha megunja a társaságot, illetve ha a többiek akarnak távozni. Nem azért van itt, mert teljesítenie kell egy ostoba játékot, szinte már az elején el volt döntve, ki kicsoda, de nagy valószínűséggel nem erre ment ki a játék. Akik jelen vannak a szobában, mindegyikőjük követett egy súlyos bűnt a múltban. Ennek ellenére, mégis tartják magukat a szavukhoz.
Vannak dolgok amik az egyik oldalon sem elfogadottak. Ez a kérdés is megfogalmazódott benne, viszont szóba még nem került. De egyelőre foglalkozunk a jelennel és ne jövővel.*
- Akkor addig csendben eszegetek amíg össze nem futunk, és megerősödök.
*Nem szeret szemtől szemben neki menni a másiknak, úgyhogy talán ezzel nem lesz próbléma, legalábbis egy ideig.
Mikor Lil is közéjük ül, nagyon megörül.*
- Mesélj, magadról nyugodtan, lehet gonosznak tűnünk, de úgy látom, itt most mindenki betartja a szabályokat, most érezd jól magad. Ez olyan lehetőség ami az életben egyszer adódik, többször nem.
*Aria a beszélgetés alatt egyszer sem nyúlt a kancsóhoz, mivel amúgy sincs rá írva, hogy kötelező lenne, viszont Lil, most jobban érdekli.
Közben körbe tekint a szobában, és egy furcsa kérdés merül fel benne.*
- Ki hány éves? *Egy pillanatra azért hezitál, mert nem illő dolog ilyet kérdezni, ennek ellenére roppantul kíváncsi.* Persze, nem kényszerítek senkit a válasz adásra, csak ha akarja.
*Majd Ark következő megnyilvánulás azon felszökik a szemöldöke.*
- Tényleg nehéz lesz megállapítani, ki a valódi démon.
*Nagy valószínűséggel, a másik fél bóknak fogja érteni, de nyugodtan tekint rá úgyis.
Közben vissza a másik kislányhoz.*
- Annyira mulatságosak ezek a sztorik, hiszen sokan gondolják azt, ha nem ők végzik az élet kioltását, akkor tiszta marad kezük. A vér közvetett úton is tud fertőzni. Viszont Lil, ha jól értelmezem, te azért ölsz mert parancsba adják. Mi történne ha ellenszegülnél? Illetve Sa'Terethtel, szemtől szemben már találkoztál, vagy neked mi hasznod belőle, hogy ŐT szolgálhatod?!
~ Megtébolyodott elmén nagyon nehezen lehet segíteni, de ez már rajta áll, hogy kijön-e a sötétségből, vagy legalább megpróbálja megkeresni a kiutat.~
- Ami a hitemet illeti, egyik nagy erejű entitást sem fogadom el teremtőnek. Aláírom, hogy borzasztó nagy a hatalmuk, de az én szemszögemből, nem többek mint három civakodó kis gyerek.
~ Lilt gondolom mélyen fogja érinteni, de erről nem akarok vitát nyitni. A hit amúgy sem egy barátságos téma.~
*Ám az "angyalka" és a férfi között valami igazán érdekes beszélgetés kezd kibontakozni.*
- "démon, egy démonvadász és valaki, aki a vadászra vadászik?" *Csak halkan megismétli a kérdést, de nem szeretné megzavarni az elmélkedésüket.*
- Esküszöm, mintha kő papír olló játékot hallanám, és végül mikor a kis gyerekek kitalálnak valamit, ami mindent legyőz.
*Elég mókás gondolat, de nem magára célzott ez ügyben, miszerint ő lenne amit mindent legyőz.
Végül Lil leakaszt a nyakából egy medált, vagy amulettet.*
~ Gyönyörű munkadarab.~


A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.28 01:09:22

6932. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-27 17:13:14
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*A maga részéről nem lepik meg Aju reakciói, eléggé pacifista jelenségnek ismerte meg ezen percek alatt. Szentül hiszi, hogy neki valami küldetése megzabálni az embereket, és hogy ezzel ha nem is jót tesz nekik, de legalábbis kegyes velük. Megőrzi a lelküket... az persze. Sajnos a halandók nagyja magasról tesz a lelkére, és a maga részéről Lorewet sem érdekli túlzottan. Egy kis világító golyó a mellkasában? Valami fehér világító izé, ami körülveszi? Amit az auralátók, meg a lélekmágusok látnak? Baromság. Azok is csak csalók, és ha valóban létezik is lélek, az nem számít igazából semmit. Lorew persze nem zárkózik el a teóriák elől, épp ezért a maga rugalmasságával kezeli a kérdést: rugalmasan billegeti a széket maga alatt, amíg hallgatja.*
- Vadászik rád a lepra *ránt egyet a vállán* Amíg nem követsz el semmit, ami miatt összetűzésbe kerülnénk, tőlem élhetsz nyugodtan. Nem foglak keresni. Viszont ha valamikor az érdekeink ütköznek, nos... akkor talán lesz részünk némi kellemetlenségben. De ha meghúzod magad...
*Miért kéne neki ok nélkül vadászgatni? Azzal pedig senki nem ad okot neki, hogy démon. Az csak fokozott odafigyelésre készteti a férfit, de semmiképpen nem vadászatra. Majd ki-kit érdemei szerint öl meg vagy hagy életben, de ez maradjon már az ő dolga. Nem fárasztaná a társaságot saját elveivel, mint ahogy ő is csak enyhe mosollyal tudja nyugtázni másokét.*
- Sa'Tereth, azt mondod? *Lil remek témára tapintott, a hit kérdését vette elő, talán tudtán kívül* Ez érdekelne, ki miben hisz? A hölgy Sa'Terethet fogadja el istenének, én Teysusra tettem fel az életem, és vele együtt arra, hogy mindig elérjem a célomat, legyen az bármilyen... nehéz... elérhetetlen... És soha nem kell válogatnom a módszerekben.
*Nem kell elzárkózzon egyik oldaltól sem, ahová épp érdeke húzza, oda araszolhat... Gyakorlatilag amíg a céljait követi, és Teysust feljebbvalóként ismeri el Eeyrhez és Sa'Terethhez képest, addig mindent szabad. Legalábbis a maga részéről így gondolja. Talán téved, mivel eddig Teysus nem adott semmiféle jele, vagy ilyeneket, de... ugyanakkor arról sem adott jelet, hogy nem helyeselné a dolgait. Az, hogy a közönyös viselkedése megrémíthet esetleg másokat, meg hogy kiismerhetetlenné teszi, nos... van ez így. A maga részéről egyik sem célja, csak nehéz valós érzelmeket produkálni arctalan fantomokkal szemben.*
- Tekinthetjük így *vonja meg a vállát Ark feltételezésére* És könnyen lehet, hogy már találkoztunk. Viszont engem sokkal jobban érdekel a dolog vége. Derítsem ki, ki a démon, ki a démonvadász, és ki a démonvadász-vadász. De akkor vajon ki lehet a negyedik? Valahogy így szólt a dolog. Szóval ha feltételezzük, hogy te vadászol rám, akkor... Lil vajon mily módon kapcsolódik vadászatunk láncolatába? Vagy pedig... ő lenne a házigazda? És megnyertem a játékot? *ezt már egyszer átbeszélték, de hátha. Az állatos feladványra csak hümmög, a fekete özvegy, mint olyan, talán az egyetlen, ami nőre emlékeztetné, de Ark érvelése helytálló.*
- És megint Lil marad a fekete bárány. Kezdhetem feltételezni, hogy tényleg különleges. Felettünk állna? Vagy csak kilógna valamilyen módon a sorból? Esetleg ezzel minddel arra akar utalni kedves házigazdánk, hogy ő az egyetlen, aki még nem ölt embert a saját elhatározásából? Kérlek javíts ki, ha tévednék, de nekem úgy tűnt *fordul Lil felé. Elvégre alapvetően úgy jött le eddigi mondandóiból, hogy eddig csak parancsra itatta meg a mérget az emberekkel. Közvetítő volt, végrehajtó, és gyilkos, de mégsem a saját műve volt, mint például Lorewnek Fängus. Ebben az esetben vajon nekik kéne pozitív hatást gyakorolni rá? Hogy ő is kezdjen bele a gyilkolásba? Lil lenne itt a zöldfülű? Vagy ellenkezőleg, Lilnek kéne valamit tanítani nekik? Esetleg mindenki tanul mindenkitől a beszélgetés folyamán? Könnyen lehet, könnyen lehet...*

6931. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-27 12:04:51
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Hazatérés//

*Ydriss pedig érkezik és egy szó nélkül kihámozza a ruhabogból. Ő meg csak tűri, elfojtott, morcosság mögé tessékelt hálával, mint egy megbántott kölyök. Sokáig tartott, míg rászánta magát arra, hogy tegyen valamit kettőjükért a történtek után. S most, hogy nem úgy alakult, a büszkesége már nem enged. Talán így is túl sokáig erőltette az egészet. Magát is becsapta.
Olyan fennhangon mondja mindezt magának legbelül, hogy szinte üvölt, mégsem szüremlik át szinte semmi azon a gondoskodó csenden, amit Ydriss felől érez.
Kettejük jövője abban a békés kis rönkházban, még mindig ott inog a reményei peremén. Igaz, távolabb, mint néhány órával ezelőtt. Erősnek kellene lennie, de Iluse és a gyermek elvesztése megroppantotta, hiába igyekszik egyenes derékkal az élet szemébe nézni. Ydriss árulása pedig végképp megnyomorította.
Ostobaság lenne úgy tenni, mintha nem történt volna semmi, mintha meg tudná bocsátani, hogy a legrosszabbkor hagyta magára egy szó nélkül. Viszont, ha Ydriss vele marad, valamerre mozdulnia kell ennek az ügynek. Ő továbbra is tartani szándékozik magát a fogadalmához, és egyértelműen nem múltak el az érzései sem a fakóvérű iránt. Ám azt nem nehéz leolvasni róla, hogy elcsüggedt a lány egykedvűsége láttán. Ha ez nem változik, az a rönkház valószínűleg Lanawin leghűvösebb helyén fog állni, bárhol is találjanak neki helyet.*

6930. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-27 01:00:14
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 491
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Hogy jól van-e? Nem, egyáltalán nincs jól. A magabiztossága, hidegvére teljesen elhagyta, sőt, az a nyers akaraterő is, amivel eddig képes volt érzelemmentességet mutatni a külvilág számára. Most meg úgy érzi magát, mint egy védtelen kislány, akit a szülei hirtelen magára hagytak egy hatalmas tömegben, rosszabb esetben még a lámpák is lekapcsolódtak és semmit nem is hall. Na igen, valami ilyesmi helyzethez hasonlítaná a helyzetet.
Sem magát Sa'Terethet, sem az összes többit, akivel osztozik lelkén és elméjén, most nem érzi. Magára hagyták volna őt? Talán már a saját elméje is szánalmasnak érzi Norit? Lehet. De megint csak magában gondolkodik, holott őszintének kéne lennie, mint mindenki másnak. Igen, hangosan ki kell mondania a gondolatait.*
- De igen. Félek. Mind a hármótoktól. Aju szimplán fel akar falni, mindezt hátborzongatóan kellemes hanggal és nyugodtan adja elő. Jeso, a közömbösséged már ijesztő. Nem tudok rájönni, mit gondolsz valójában, min jár az agyad. Ark, veled ugyanez a helyzet, csak nálad a kiszámíthatatlanságodon nem tudok eligazodni. Az az igazság, hogy mind a hárman tiszteletet érdemeltek.
*És lám megtört a jég. Nori ma éjszaka van először igazi társaságban, igazi élőlények között. És ma éjjel először már tiszteletét nyilvánítja ki irántuk. Méghozzá a félelem miatt.*
- Eh. Jobban belegondolva mindig is ilyen voltam. Mások parancsára öltem. Mégsem vagyok bérgyilkos. De öltem. Akár a mérgekkel, akár ezzel.
*Akkor köpenye alól előhúzza csonttőrét, amit az asztalba szúr bele néhány társának kezéhez meglepően közel, bár esze ágában sincs egyiküket sem veszélyeztetni vele, csak meg akarja mutatni a fegyvert. A tőr egyáltalán nem tiszta. A rengeteg rászáradt vér miatt talán nem is olyan éles, mint kéne, hogy legyen. Nori nem arról híres, hogy tisztán tartaná az eszközeit. Most például még a legutóbb megölt nyúl vére száradt a fegyverre.*
- Ezt még kisgyermek koromban kaptam. Ezzel boncoltam fel az első embert is. Bár az akkor halott volt. Egyébként, amikor azt mondtam, hogy mások utasítására ölök, nem feltétlen külön személyre gondolok. Sa'Terethnek szüksége van áldozatokra, hogy kegyeiben tarthasson engem. De nem is az isten a legfontosabb. Hanem én magam. Az orvosok talán személyiségzavarnak hívnák, én nem tudom minek nevezném. Sokszor nem is emlékszem az elmúlt öt percre sem. Előfordult már, hogy véres holttest fölött álltam, úgy, hogy nem emlékeztem semmire az egészből.
A leveletekben szereplő feladatokról beszéltek. Az enyémben semmi ilyesmi nem volt. Akárki hívott ide minket, pontosan tudja, hogy számomra a legnehezebb feladat hosszú ideig elviselni más élőlények társaságát.
*Egyáltalán nem biztos benne, hogy újabb hosszú monológja felkelti társainak érdeklődését. De most legalább teljesen őszinte. Meglepő, hogy enyhe nyugalommal tölti el az őszinte vallomás.*
- Nem szoktam élőkkel beszélgetni, csak holtakkal. Nemrég megtaláltam Apám sírját. Kellemes társalgás volt.
Egyébként Ark, nem tudom, ez bármit segít-e a feladatodban, de van egy ilyenem.
*Egy kis ideig elfordul tőlük, amíg óvatosan leakasztja nyakából kígyófejes nyakláncát, amit aztán visszafordulva a kis kupaktanácshoz, a tőrének markolatára akaszt.*
- Nem tudom már honnan van, találtam, loptam, kaptam, fogalmam sincs...

6929. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-26 23:32:30
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Amíg a többiek beszélgetnek egymás között, átgondolja a helyzetét. Van egy feladata, amit teljesíteni kell. Eddig rendben, hamarosan rá is kérdez majd, mit gondolnak a többiek a felsorolt állatokról. Ha mindenkihez tudott egyet csatolni, a játéknak vége. De mikor lesz vége a találkának? Ha mindenki megoldotta a neki kiszabott feladatot? Mikor megunják egymást? Vagy azt várja a házigazda, hogy az egyikük annyira felidegesítse magát, hogy kést rántva lemészárol valakit? Mindegyikre van esély. Próbál hideg fejjel gondolkodni, hogy ne boruljon ki senki butaságán. A biztonság kedvéért egy pengét hozott magával, nem azért, hogy öljön, hanem ha valamelyik gyenge elméjű rá támadna, legyen mivel megvédenie magát. Ahogy végigtekint a kis társaságon, úgy ítéli meg, ilyen nem fog bekövetkezni. Lil talán még a leginstabilabb, ebben a fél órában is legalább ötször volt váratlan hangulatváltozása, de úgy tűnik, próbálja összeszedni magát, és bekapcsolódni a beszélgetésbe. Feje mozdulatlan, de tekintetével végig követi a lányt, ahogy az italért megy. Bízik benne. Nem mint egy barátban ~Haha... barát~ szokás, akinek elárulod legféltettebb titkaidat, nem is mint egy szomszédban, akire rábízod a kutyád, és nem is mint fogadósban, akiben bízol, hogy nem tesz mérget az ételedbe. Egyszerűen tartja annyira értelmesnek, hogy ne próbálja meg megtámadni őt, de azért jobb, ha rajta tartja a szemét, ha az a háta mögé somfordál.*
-Ajunak is igaza van, hogy élsz, ez már maga egy különleges adottság, de mégis csak Jesoval értenék inkább egyet. Egyelőre annyit tudunk rólad, hogy mások által kevert mérget adsz be ártatlanoknak, és élvezettel nézed ahogy az megöli, vagy az őrületbe kergeti őket. Ez eddig nem sok. Ilyen tulajdonságokkal nem fogsz kilógni közülünk.
*Amikor az ital csobogását hallja, megnyugszik: csak tölt magának. Arra számít, hogy ezután ugyanazt az utat végigjárva visszamegy a sarokba, az árnyak közé húzódva, de nem. Leül közéjük, és ha durcásan is, de része lesz a társaságnak. Reszket, szemmel láthatóan remegnek a kezei, arcát elfordítja, hangját teljesen lehalkítja.*
-Lil, jól vagy? *Hangjában ugyan cseppnyi kedvesség sincs, de csak mert azt színészkedéssel kéne hozzá tennie, ebben a szobában viszont őszintének kell lennie. Idya őszintesége pedig közömbös, hűvös és vészjósló.* Ugye nem félsz tőlünk? *Ez az első gondolata. Eddig olyan nagy volt a szája, de most, hogy leült közéjük, szinte megnyikkani is alig mer szegény.*
-A te leveledben említve volt egy démon, egy démonvadász és valaki, aki a vadászra vadászik? *Fordul a férfi felé.* Érdekes. Ebből ez előbbi kettőt gondolom akkor tudod, csak az utolsót nem. Nem tudom, jól hiszem-e, de szerintem én vagyok a vadászod. Nem szó szerint, de ahogy beszélsz, a hangod és néhány gesztusod nagyon ismerős. Szerintem mi már találkoztunk valamikor. Lehet nagyon régen, lehet tegnap, de biztos láttalak már, sőt, beszéltem veled, és ki akarom deríteni, ki is vagy a múltamból. És ha már a kitalálósdinál tartunk, én is kaptam néhány meghatározást a meghívómban. Ki kell találnom, melyikőtök a kígyó, a fekete özvegy, a madár és a bárány. Nekem van egy erős sejtésem, de kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok erről.
*Már felállított egy megoldást. Ő a madár a szárnyai miatt, Aju a kígyó, mert egyben nyeli le áldozatait, Lil a bárány, mert ő a fekete bárány közülük, aki elvileg semmire se jó, és Jeso a fekete özvegy, akit már kínoztak meg jó párszor, mint a pók hímjét is, párzás közben.*

6928. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-26 20:25:45
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Aria neve annyira nem is álnév, hiszen a test ezt kapta a kezdeti megbélyegzéseként, de ez már részletkérdés. Örül az elf, hogy a férfi végül elfogadja a kézrázást, hiszen előfordulhat a jövőben, miszerint tényleg összecsaphatnak egymással, és legalább itt ebben a formában megismerjék egymást, mert ott már erre nem lesz esélyük. Az egyik trófeát gyűjt és harcolhasson, míg a másik fél azt jelenti, hogy itt maradhasson még ebben a világban, és tovább élvezze az itteni életet.*
- Ki tudja. Legalábbis nem tudom elképzelni, hogy mindenféle kompromisszum nélkül álljanak össze, és kéz a kézben sétáljanak együtt.
*Kicsit mulatságosan adja elő, azonban a lényegen nem változtat.*
- Lehet nincs jogom a nevükben beszélni, mivel egyénenként változik, hogy őket mi élteti. De, hogy én semmi esetre nem osztozkodom a megszerzett prédáimmal az holtbiztos, hiszen a lélek nem olyasmi amit feldarabolhatnánk, vagy megosztozhatnánk rajta. Talán ettől is olyan felbecsülhetetlen egy lélek.
*Aria sajnos magányos farkas, mert senkitől sem várhatja el, hogy önként adományozzanak neki lelkeket. Esetleg arról lemondhat, miszerint az áldozat ne szenvedjen, habár a mostani életében, eddig nem volt szerencséje olyan áldozatokat elfogyasztani, aki öntudatánál lenne. Ahhoz még túlontúl gyenge, hogy ilyesmivel kísérletezzen, az ellenállás meg mindig ott van, és ameddig nem került le a bendőjébe a zsákmány addig bármi megtörténhet. Ezért is gyűlöli, ha valaki azt szeretné, hogy más haljon helyette. Az igaz, hogy természetes reakció, ahogy Jeso is mondta, a saját "életünk" a legfontosabb, legértékesebb. Ámde ezt ő állítja. Vajon ez szemszög kérdés? Akkor mégis kié?*
- Az, hogy miként héjban lakoznak az már egy másik kérdés, hogy hogyan tudják beölteni, illetve formálni azt.
*Az utolsó kijelentésen muszáj elmosolyodnia.*
~ Nem az enyém test, ez vicces. Hehe.~
- Innentől már az enyém, képzeld el mintha csak egy kabát lenne, ettől függetlenül nem engem nyiszálnál széjjel. Az eredeti tulajdonos megszűnt létezni, s az rajtad áll, hogy miként fogsz visszaemlékezni rám amíg élsz. Abban pedig biztos lehetsz, hogy a győzelmed legfeljebb ideiglenes lesz, persze ha ezzel gondolattal meg tudsz barátkozni egy életen át. Én viszont a lelkedet magamhoz tudom venni, és így másodjára sosem kell meghalnod. Mindezeken felül, vigyáznék rád ameddig a világ a világ.
*Amennyiben a démon győzne, sokkal nagyobb kincshez juthatna, mint Jeso. Nemcsak egy hóbortos emlék lenne hanem egy felbecsülhetetlen lélekhez jutna.
Amint reagált a férfire, utána a két lányra figyel. Kár, hogy nem hallja Ark gondolatait, miszerint Aria jó szándékú lenne. valóban így van? Erre a kérdésre önmagától nem tudna válaszolni, ezt mások szemén keresztül ismerhetné meg. Van egy elképzelés saját magáról, viszont ebben a formában még nem gondolkodott el. Habár a kialakult szópárbajon, ami Lil és a másik leányzó között zajlik, azon muszáj felkacagnia az elfnek. Ha hiszik hanem, de nem rajtuk nevet, inkább a kialakult szituáción.*
- Különben sem láttuk, jobban mondva láthattuk még az arcodat, így nincs lehetőségünk véleményt sem alkotni. Ne egy képzelgésnek akarj megfelelni.
*Mindenkinek mást jelent a szép, de ez jól van is így.
Ám arra kijelentésre egy kicsit elcsügged, mikor visszautasítják az ajánlatot, de itt ebben a szobában, minden szent és sérthetetlen ezzel tisztában van, különben nem lehetne itt.*
- Sajnálom, hogy így döntöttél.
*Nyugtázza egyszerűen.*
~ Viszont, ha odakint egyszer megkívánlak, akkor nem lesz lehetőséged választani a fájdalmas, és a fájdalommentes elmúlás között, hiszen ott már nem fogjuk ismerni egymást.~
*Lil következő kérdésén, Aria azonnal elmosolyodik a maszkja alatt, amint meghallja. De ez egyáltalán nem gúnyos, hanem kedves, és őszinte, ám ezt senki nem látja.*
- Az, hogy más vagy! A puszta létezésed önmagában egy csoda. A világon, nincs két egyforma dolog! Az ikrek is látszatra tűnnek ugyanolyannak, ámde belül mégis másak. Ezért is olyan rossz hallani, mikor csupa ostobaságot hadoválsz magadról. Még hogy csak egy rohadt ember vagy. *Össze is ráncolja a szemöldökét.*
Legyél boldog, és találd meg, ami igazán téged élet. Amíg élsz erre van lehetőséged, azután már nincs.
Ha pedig így érzed, tudsz tenni ellenne.
*Remélhetőleg sikerül meggyőznie a másikat, jobban mondva bízik benne a hóhajú.
Végül mikor közéjük ül, egyre szélesebbre húzza a mosolyát, ami talán látszik is, ahogy a maszk megmozdul.*
- Üdv köztünk.
*Majd, Ark egy újabb kérdést tesz fel.*
- Gondolom Jeso, innentől vadászni fog rám.
*Sóhajt egy nagyot, majd felkuncog.*
- Jobban örülnék, ha nem kéne rád vadásznom. Szemtől szemben nem igen szeretek harcolni.
*Hát igen, a szegény látszat ellenére, nem valami erős, s abban a harcban biztos alul maradna, amit inkább kihagyna.*

6927. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 17:35:21
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*A kinyújtott kézre hirtelenjében nem tud reagálni, végül viszont megragadja.*
- Nem különben *a bemutatkozást viszonylag feleslegesnek tartja, mivel úgyis álnevekkel dobálóznak, a maradék meg... Az egyetlen tényleg érdekes dolog, hogy megköszöni kiirtott fajtársait? Mármint nem mintha bármelyikük ne élt volna, mikor a szerzetes felfüggesztette a velük való interakciót, de...*
- Nocsak... *húzza el a száját, persze ez nem látszik a maszktól* Szóval ti kizárólag versenytársként tekintetek egymásra, akit el kell tüntetni az útból? Hát ez fergeteges! Még az orkok között is van némi összetartás és becsület a hordán belül, de ti... ti mind ilyen önző lények vagytok, és ha jól értem, állati jellemekkel. Te volnál a kígyó. Én meg találkoztam már valamiféle madárral, és nem is tudom, milyen állatra emlékeztet az a nő a karmokkal... egy tigris talán? Több titkot rejtetek, mint valaha hittem volna.
*A megjegyzés hatására hümment egyet, ebben valóban van valami, ugyanakkor...*
- Persze, nem a tied a test, de nem rakhatom el a lelkedet egy kis ampullában, mint emléket, ezt te is tudod. A halandóknak úgyis az vagy te, amit látnak belőled, számomra is ez a fej is tökéletesen megfelel, amit hordasz.
*Ez sem rosszabb, mint bármelyik másik, és Lorew emlékezne belőle a lényre, aki mögötte volt. Mintha csak ezen ócska maszkok valamelyikét rakná el emlékbe. A kialakuló konfliktusból végül nem lesz semmi, Lil kérdésére ő maga viszont nem igazán tud válaszolni, hiszen mindannyian különlegesek, akik itt vannak, de ugyanakkor nem tudná megmondani, hogy mi abban a lányban az extra.*
- Talán sokat segítene ennek megállapításában, ha kicsit kitárulkoznál. Az életfilozófiádat már ismerjük, és belőlem pusztán visszatetszést váltott ki. Ami már érdeklődővé tesz, téged pedig különlegessé, de ha vannak még ilyen nagyszerű titkaid, hát ne tartsd magadban!
*Szinte mindenki leküzdötte már a kezdeti sokkot, és mindenkiben nagyszerű embereket lehetett megismerni, nem különben van ez Lil esetében sem, de talán nála a legtöbb a kérdőjel jelenleg. Vagy csak ő mondott érdekeset legrégebben? Mindenesetre Lorewnek most irányában lett egy kis hiányérzete. Ellenben Ark kérdése is roppant érdekes, hiszen a szavaiban nem kevés értelem bújik meg, és a házigazda eddigi körülményességét tekintve, amellyel a csapatot összeválogatta, biztos benne, hogy nem tréfált, mikor a démonvadász-vadászról írt.*
- Rám a démonok *majd tart néhány másodperc hatásszünetet* De az túl egyértelmű, és unalmas volna, nemde? A levelemben volt szó az én vadászomról is, mely kizárásos lapon köztetek kettőtök közt van *pillant Arkra és Lilre* Szóval vagy szerencsétlen bolond vagyok, akitől meg kell szabadítani a világot, vagy olyan áldozat, amilyenekre Lil vadászik. Ez még nem derült ki számomra egyértelműen.


6926. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 12:36:19
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Hazatérés//

*Már éppen szóra nyitná a száját, hogy felvesse, menjenek ketten kinézni egy megfelelő helyet, hiszen mégis csak kettejük otthonáról van szó, no meg addig is pihentetné a karját a hím, azonban a folytatás rögtön a torkára forrasztja mondandóját. Egy röpke pillanatra még látni kiülni a fájdalmat a tekintetébe, de hamar visszatér az üres, semmit fel nem fedő pillantás.
Nem igaz. Ezt kellene rávágnia, ezt kellene kiabálnia, ám végül csak egy alig hallható, megfáradt sóhaj kerekedik belőle, mikor már csak kettesben ül a külső kis szobában Ahellel. Nem kellett volna visszatérnie. Mégis mit gondolt, hogy mi lesz? Hirtelen minden probléma és gond elszáll? Hogy nem fog újabb csalódást, fájdalmat, bajt okozni? Ha elment volna, akkor legalább halottnak hihette vagy nyilváníthatta volna, és tovább léphetett volna a hím. Erős, talpra állt volna, és hosszabb távon ez lett volna kíméletesebb. De nem, neki megint ostoba módon kellett viselkednie, ostoba döntést hozott, és visszatért.
A morgolódást hallva bentről felkel a helyéről, még gyorsan beleszórja a levéldarabkákat a forró vízbe a szokásos teájához, majd bemegy a másik szobába. Kharasshi mellé lép, és segít neki kibogozni a mellényt meg a kendőt, majd a felső ruházat levetésében is segít, s hacsak közben nem gondolta meg magát a hím, bekeni az orvostól kapott kenőccsel a sérült vállát. Mindezt némán, rezzenéstelen vonásokkal teszi. Hiába kezdett megtörni a jég, a lány végül újra bezárkózott a falai.*

6925. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 11:50:51
 ÚJ
>Kharasshi D'Rake avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Hazatérés//

*Az a döbbent csillogás a lány szemében... bőven megérte a fáradtságot, amit az ácsmunka jelent. Ám Ydriss szavai mégsem lelkes derűbe csapnak át, ahogy a lelke mélyén szerette volna. Hárít. Kételkedik. Kihátrál.*
- Pedig az *mondja.* - Viszont szívesen segítek, ha megkérsz *teszi hozzá.
Ez a tompa fásultság, a beletörődés fekete mocsara, ami nem ereszti a lányt, lassan mérgezi Kharasshit is. Időbe telt, míg lépésre szánta magát. Eleinte csak az ígérete kötötte az egészhez, de ahogy teltek a hatok, egyre inkább elkezdett benne motoszkálni az a csendes vágy, hogy visszakapja asszonyát. Vagy hogy legalább lásson rajta valamit, ami mást mutat, mint ezt a színtelen közönyt.*
- De sejthettem volna, hogy már nem érdekel annyira, hogy ezzel foglalkozz *sóhajt csalódottan és felkel az asztaltól. A szobába megy, megpiszkálja kicsit a tüzet és fásultan rogy az ágyra.
Eltúlzott kijelentés volt, ezzel tisztában van, de olyan mélyen megbántotta az a mondat, hogy a második felét szinte figyelembe sem veszi. Ahogy jelen pillanatban azt sem, hogy a lány fenséges vacsorával várta, viseli az ékszert, amit tőle kapott és még azt is felajánlotta, hogy bekeni a vállát. Igaz, reményeit még magának se vallotta be, mégis lesújtotta, hogy Ydriss reakciója ilyen visszafogott volt és hűvös. Kharasshi türelme nem olyan, mint az elfeké. A mélységi vér egész másképp működik.
Most úgy ül ott az ágy szélén, mint egy kókadt tövisbokor. Bolondnak érzi magát és egyértelműen magára vette az áldozat szerepét. Vagy inkább a mártírét. Vagy mindkettőt.
Próbál kivetkőzni a mellényéből, de fél kézzel nem is olyan egyszerű. Ráadásul bele is gabalyodik a nyakába kötött kendőbe.*
- Szentségit *sziszegi morcosan.
Közel áll hozzá, hogy tűzre vesse azt az átkozott kendőt és végleg megszabaduljon a nyűgeitől. Egy kicsit azért kitart, de az emiatt fokozódó idegessége egyre közelebb sodorja hozzá, hogy az egyre jobban meggabalyodó ruhákkal és gyógyászati segédeszközzel kvázi megfojtsa magát.*

6924. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 09:10:46
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 491
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Most jön el a pillanat Nori számára, mikor először felteszi a kérdést az este folyamán magának: Mégis mi a francot keres ő itt? Ugyan nem mondják ki, de a többiek hozzáállásán látszik, hogy nem kedvelik a társaságát. Aju még csak-csak elviseli. Jeso, ahogy azt Ark is említette közömbös minden iránt, így iránta is. Ark pedig kifejezetten lekezelően beszél vele. Na nem mint ha ez fordítva másképp lenne. Csak azon az egy dolgon gondolkozik el Nori, hogy miért is gondolta úgy egy egészen icike-picike pillanatra is, hogy bármilyen gondolkodó lény társaságában jól fogja érezni magát? Hisz épp ez a probléma velük. Gondolkodnak. Azóta, hogy az emberszabású fajok gondolkodni kezdtek, lett ilyen undorító ez a világ. Önzőség, gyűlölet, undor, de akár alázatosság, szeretet, szomorúság, boldogság. Ez mind-mind az emberi gondolkodás szüleménye. Az ösztön ennél sokkal jobban működik. Ezt nem befolyásolják ilyen idióta érzelmek.
Pontosan így működik Aju táplálkozási szokása is. Milyen furcsa, hogy mikor gondolatai erre a pontra érnek, Aju hangosan is kimondja, bár máshogy: Ösztönből eszik lelkeket. Mert szüksége van rá. Nem veszi észre, de enyhe csodálattal tekint a démon lányra ezek után. Sőt, egy kis ideig még az ajánlata sem hangzik olyan rosszul. Itt áll előtte egy igazi démon, akinek hatalma van kitépni őt az örökkévalóságból. Bámulatos. Na jó, azért álljon meg a menet. Azért a puszta tény, hogy egy olyan egyszerű dologban, mint egy társaságba való beilleszkedés, kudarcot vallani látszik, még nem fogja eldobni az elveit.*
- Köszönöm Aju, de nem élnék a lehetőséggel. Magam fogom megtalálni a módját, hogy jobban érezzem magam. *Érezni? Miféle butaságokat hord itt össze. Pedig így van. Akár tetszik neki akár nem, emberi mivolta most az egyszer felül kerekedik nyers logikáján.
Inni végül nem kap, de talán jobb is, hogy így történt. Miközben az asztalhoz sétál, hogy megtöltse poharát, még egy különös dologra jön rá, ezúttal Ark személyével kapcsolatban. Fél tőle. Fél egy hozzá hasonló lénytől. Ugyanazt a levegőt szívja, ugyanazon a talajon jár, ugyanazok tartják életben, teljesen olyan mint ő, de fél tőle. Jobban mint az előtte álló démontól. Az a démon csak a természetben elfoglalt helye szerint cselekszik. Ark viszont titokzatos és kiszámíthatatlan. Félünk attól, ami alaktalan, de ugyanezért tiszteljük is. Fut végig gondolatain, hogy nem csak a démont, de Arkot is tiszteli, azonban teljesen különböző okból. Viszont itt van még Jeso. Vele mi a helyzet? Ahogy már korábban egyetértett Ark kijelentésével, a férfi teljesen közömbös. Őt ez a közömbösség teszi különlegessé. Az este folyamán róla tudott meg a legkevesebbet, hiába szókimondó és őszinte. Démonvadász, oké, de Nori számára az ő személyisége a legnagyobb rejtély. Aju felsőbbrendűnek gondolja magát, Ark forrófejű, de képes uralkodni az indulatain. És Jeso? Róla semmi ilyesféle tényt nem tud megállapítani. Ugyanaz a kétely lengi körbe a férfit, mint Arkot is, csak nála kiszámíthatatlanság helyett titokzatosságot érez. Ami pedig szintén kiérdemli a tiszteletet.
A gondolatmenet végén arra jut, hogy mindhárom társában van valami, ami miatt méltók a tiszteletre. Na és Nori? Magáról mit tudna elmondani az előzőek példájára, az estén történteket értékelve? Nagy valószínűséggel semmit. Talán nem is az összes élőlény értéktelen, csak ő? Vagy igaza van Ajunak, és benne is van valami különleges, csak nem veszi észre?
Kicsit hangosabb nyögés hagyja el a száját, mikor az asztalhoz ér. Szenved belül. A tanácstalanság miatt. Amiatt, hogy a másik háromban könnyedén talált értékes dolgot, még így ismeretlenül is, de magában semmit.*
- Mondjátok, van bennem valami különleges? Valami egyedi?
*Jut el végül ehhez a kérdéshez, amire lelke legmélyén reméli, hogy nem azt a választ kapja: "Különlegesen undorító egy személy vagy." Közben poharát megtölti innivalóval, és már csak egy dolog maradt. Visszamenni a sarokba, az árnyékba. Valamiért viszont lábai nem mozdulnak, nem akaródzik elindulni. Körbenéz a többieken, majd lassan és bizonytalanul elfoglalja a helyét a negyedik széken, amit neki raktak oda.
Nem, egyáltalán nem érzi jól magát ebben a helyzetben. A félelemtől láthatóan reszket, ami nem a sötétben már megszokott félelemérzet. Valamiért más. A gyertya fénye kínzóan a szemébe világít, amit az attól való elfordulással és csuklyájának mélyen szeme elé húzásával próbál orvosolni.*
- Tessék, ide ültem. Most boldogok vagytok?
*Ez a kérdés már csak nagyon halkan hagyja el a száját, miközben lassan italát kortyolgatja, a széken egészen picire összehúzódva. Eddig folyamatos fecsegéssel próbálta megszerezni az uralmat a négy fős társaságban, aminek, ahogy Jeso és Ark szerint is, csak össze-vissza beszélés lett a vége. Talán jobb ha csendben marad.*

6923. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 01:16:57
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Jeso és Lil beszédtémája egyáltalán nem köti le. Élet, halál, ki értékesebb, ki feláldozható... Ezeknek semmi értelme, hiszen helyzete válogatja. Ha egy vadidegen és a saját élete között kell dönteni, a sajátját választja mindenki. Ha mégsem, akkor az már életképtelen, mivel hiányzik belőle az első alapvető ösztön. Lilnek van pofája azt állítani, hogy egy gondolkodó, értelmes lény élete, aki nagy valószínűséggel segíti a többieket, része a társadalomnak és egy mozgatórugója a városi életnek, nem ér többet egy csirkéénél. Hát mi ez, ha nem szűklátókörűség. Nagyon szívesen beszállna a beszélgetésbe, és támogatná Jeso oldalát azzal, hogy megmondja a lánynak: Ezt gondold át újra, mert ellent mondasz saját magadnak, de nem teszi. Ez kettőjük vitája, már ha lehet annak nevezni, nem kontárkodik bele.
Amikor belépett a házba, eldöntötte, hogy nem fog senki iránt semmilyen érzelmet táplálni. Úgy lehet igazán őszintén beszélgetni, ha nem félünk a partnerünktől, nem szeretjük, de nem is gyűlöljük. Ez eddig egész jól ment, Aju-ra kicsit kiakadt, de az csak pillanatnyi megingás volt, utána egész jól összeszedte magát. De Lillel más a helyzet. Egyenlőséget hirdet, miközben mindenkit lekezel, nem tartja tiszteletben mások véleményét, egyszerűen csak annyit mond, bolond vagy kisfiam, és felvont orral visszakullog a sarokba. Borzalmas nőszemély. Tipikusan olyan, akit Idya ki nem állhat. Az már csak olaj a tűzre, mikor a nála nagyjából egy fejjel magasabb, hisztis némber számon kéri rajta a találgatását. ~Idióta.~ Lelkileg labilis, instabil személlyel van dolga, ezt könnyen megállapította, de hogy ennyi baj legyen vele. És nekik ezzel a lánnyal kéne komoly beszélgetést folytatni... Eddig csak idegesítette, de lassan meggyűlöli a lányt. Szívesen a torkának ugrana, és addig szorítaná, amíg bele nem lilul a "ronda" feje. De nem teheti, és nem is teszi. Moderálja magát, mély levegőt vesz, és megnyugszik. Nem akar lesüllyedni az ő szintjére, arra, ahol néhány perce még volt, mikor Aju idegesítette fel. Rezzenéstelen arccal kivárja, hogy eldöntse a csuklyás, mit is akar mondani.*
-Nem vitatkozom veled! *Jelenti ki, és ezzel szeretné is elejét venni az összezörrenésnek.* Félreértettél. Nem mondtam, hogy csúnya vagy, csak egy példát hoztam, hogy lehet azért vonulsz a sötétbe, hogy még az orrod hegyét sem dugod a gyertyafénybe. Ennyi.
*A parancsra, amit Lil olyan nagy magabiztossággal ad elő, legszívesebben nevetne, de ő képes normálisan viselkedni, és nem akarja tovább szítani a tüzet.*
-Nem, de köszi a lehetőséget! *És ezzel le is zárja a beszélgetést. Figyelmét inkább a másik nőszemélynek szenteli, aki lelkesen ecsetelni kezdi táplálkozási szokásait. Egyre érdekesebb dolgok kerülnek a felszínre. Van egy démonjuk, aki kicsit hibbant, és nem mindig tudja, mit akar mondani, de nem tűnik rossz szándékúnak. Van egy démonvadászuk, aki Aju monológján kívül eddig semmire nem reagált, csupán a démonos történet tudta látványosan felkelteni az érdeklődését. És van Lil... Igen, ő csak van, mert eddig semmit nem tett hozzá a beszélgetéshez, csak össze-vissza beszélt, meg hisztizett. Közben próbál titokzatos lenni a homályos válaszaival egy másik lényről, aki vele van, de ezek után, már az sem érdekli, ki van vele. Ebből a csajból egy is elég.*
-Oké, értem. Biztosra akartam menni. Meg akarom tudni, ki vagy. *Ahogy mindenki másról is pontosabb képet akar kapni, csak ők nem bújnak a közömbösség maszkja mögé. És nem is ismerősek a számára...
Aju nagyon, de tényleg, nagyon sokat beszél most, hogy már nem titkol semmit. Csak úgy ömlik előle minden a táplálkozásáról, az érzéseiről, a démoni fajtársairól. Idya lassan ott tart, hogy nem mer kérdezni tőle, mert a végén senki más nem fog szóhoz jutni.*
-Mindenkire vadászik valaki? *Teszi fel a pillanatra beálló csendben a kérdést.* Az Aju-féle szörnyekre, már ne haragudj a szóhasználatért. *Teszi hozzá, mielőtt az is megsértődne.* A Jeso-félék vadásznak. Az én fajtámra a városőrség, ahogy gondolom Lil-re is. Aju lelkekre vadászik, én ártatlan, buta lényekre, akiktől meg kell szabadítanom a világot, Lil is keresi az áldozatait. Mindenki vadászik, és mindenkire vadásznak. *Ahogy ezt kimondja, eszébe jut egy újabb kérdés.* Jeso. Rád ki vadászik?

6922. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-25 00:36:51
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Na ezeket a reakciókat nem akarta. Mitől olyan különleges, hogy ő most egy démon? Nem igazán akart kitűnni a többiek közül legalábbis ebben a formában, mert még csak most nyitogatja a szárnyait, ebben az időben és testben.*
- Dögevőnek semmikép nem mondanám magam, ez inkább rátok igaz, és nem rám.
*Ezt már inkább sértésnek veszi, mintsem tény megállapításnak, hiszen a nevében is benne van, hogy élettelen testeket esznek, a keselyűnél, pedig annál jobb minél rothadtabb. Arra lehetne mondai, hogy undorító, ahogy egy oszlófoszló hullából táplálkoznak, aminek nemcsak a látványa, de szaga is gyomorforgató.*
- Most Miért? Gusztustalan? *Alig bírja visszafogni magát a nevetéstől.*
- Nem sokkal vészesebb az én emésztésem a tiéteknél.
~ Főleg ha látnák, miként zajlik le bennük is.~
*Közben Ark felé fordul.*
- Kínzás? Szegény malac is megéli a haláltusáját, és őt sem fájdalommentesen végzik ki. Amennyiben ez az apróság zavar, akkor elaltatom az áldozataimat. Elég gyors lefolyású az emésztésem, még mielőtt bármit megtapasztalhatna. A fájdalom okozta kéjvágyról szívesen lemondok, de az étkezési szokásomról ahhoz jóval erősebb érv kellene. Azonban azt is vedd figyelembe, hogy ameddig szenved addig is éber, és a tudatánál van.
*Jön a következő kérdés Liltől, ami eléggé mókás.*
~ Milyen ízük van? Mintha már hallottam volna ezt a kérdést valamikor.~
*Mosolyodik el a maszk alatt, de végül csak válaszol rá, viszont megvan az esély rá, hogy nem fog tetszeni.*
- Ez nem ilyen egyszerű. Majdnem olyat kérsz tőlem, mintha egy vaknak magyarázzam el a színeket. Vagy esetleg- *Gondolkozik, mivel is adhatná meg a választ, szívesen megmondaná, de egyszerűen nem képtlen mihez hasonlítsa, mivel tudná társítani az ő nyelvükön.*
~ Erre képtelen vagyok felelni. Hiába erőltetem meg magam.~
*Sóhajt egy nagyot.*
- Nem tudom, e-világi ízhez hasonlítani, hiszen öt íz létezik a számotokra. Édes, sós, savanyú, keserű és csípős, már ha az utóbbit még idesoroljuk. Ámde, nekem definiálni kéne egy új ízt, amit még azelőtt sosem érezhettél.
*Remélhetőleg ezzel választ adott a másiknak, de nem akar csalódást sem okozni.*
- De a többi kérdésedre igyekszem válaszolni.
*Nyugodt hangon jelenti ki és folytatja tovább.*
- Jeso helyettem, is kimondta, miszerint a részemmé válnak örökre, így a reinkarnáció is megszűnik és nincs tovább. *Feltéve, ha ez a hitvilág létezik.*
- Nálam jó helyen vannak, hiszen én nem hagyom őket a semmibe veszni. *A tenyerét a hasára teszi, közben becsukja szemét. Nem tart pár másodpercnél tovább, s mondja tovább, hogy kielégítse Lil tudásvágyát.*
- Vigyázok rájuk, s sosem felejtem őket. Egyrészt az emlékeiben, mindenképp megőrzöm őket.
*A következő kérdés egy fokkal mulatságosabb, ezért Aria, is kérdéssel nyit.*
- Ezt az íz összehasonlítást vegyem úgy, hogy egyik jobb a másiknál?
*Nem várja meg a másik válaszát, mivel amúgy is költői kérdést volt.*
- Nem! Lelkenként, érzek különbséget, ezért sem unom meg, hiszen mindenkiben találok, valami egyedit és különlegeset a számomra. Amennyiben választás elé kerülnék, akkor biztosan egy pénzérmét dobnék fel, miszerint kit egyek meg kettőjük közül. Nincs okom választani.
*Közben érdeklődik a lány iránt, mert eléggé negatívan áll hozzá saját magához.*
- Te miért élsz? Félsz, hogy egy végtelen kör része vagy, s ki akarsz lépni belőle?
*Hacsak ennyi a próbléma ezen könnyedén tud segíteni, de csak azután teheti meg, mikor a beszélgetésük lezárult, s kiléptek a házból.*
- Ha szeretnéd, ki tudlak menteni ebből az ördögi körből. De nem most, sajnálatos módon!
*A szabály az szabály, nem fogja megszegni.
Közben Jeso is megszólal, akinek gondolkozása helytálló de mégsem, az korrekt, miszerint a saját élete a legfontosabb, és a legértékesebb, ez igaz teljes mértékben, viszont ez akkor is szubjektív meglátás. A démonvadász megnyilvánulásával nem tudom mit kezdeni, amire később hangot is ad.*
- Örülök, hogy megismerhettem Jeso, a démonvadász. *Már nyújtja is kezét. A hóhajú reméli, hogy elfogadja az úr a kézrázást.*
- Én Ajichi Ajuru vagyok. *Végül is nem hazudik, ez a gazdatestének az eredeti neve, ami már az övé.*
- Az életben nincs két egyforma dolog. Ami pedig a fajtársaimat illeti.
*Elhalkul egy pillanatra, mielőtt belekezdene.*
- Róluk a nevükben, nem szeretnék beszélni, ők nem többek puszta riválisoknál. Amennyiben sikerrel járt, nagyon szépen köszönöm a munkáját.
~ Én is szívesen vérengzenék, azonban a fizikai testem ebbe közbe szól.~
*A kígyó pontos leírás a "démon" részéről, mert egyikőjükkel sem tudja megosztani a zsákmányt.*
- Ami pedig a fejet illeti.
*Kuncog fel magában a lány.*
- Ez a test kölcsönben van. Ennyi erővel kimehet a temetőbe, és vág magának egy fejet.
*Ariát nem nagyon izgatja, hogy mi lesz a fizikatestével.*
- Egyelőre, ilyen volumenű összecsapásoktól tartózkodnék. Nem vagyok túl jó a szemtől szemben, s vesztes csatában én sem szeretnék részt venni. Ha eleget lakmároztam, talán egyszer megejthetjük, illetve nem patkolok el, mire erre sor kerülne, addig is megpróbálok vigyázni magamra.
~ Benne van a pakliban.~
*Talán túl őszintére sikeredett, viszont Jesoval nem igazán akar megküzdeni, még ahhoz gyenge, túl gyenge, főleg ha még ismerné a képességeit. Tapasztaltakkal nem nagyon mer kikezdeni, a hóhajú.

Nemsokára Lil tesz egy meggondolatlan kijelentést.*
- Mi "démonok" is tudunk érzelmeket táplálni mások iránt, csak nincs értelme. Előbb utóbb, a barátomat is megkívánnám, vagy akár a vér szerinti rokonomat, hiszen a szememben nincs különbség köztük, legalábbis ebben a formában. Az éhségem, nem olyasmi amit tudnék türtőztetni, csupán nem kell rá gondolnom, egy ideig. Ha feláldoznátok magatokat, ugyanúgy megtudnék enni egy ötödiket, és egy hatodikat is akár. De persze csak egymás után.

*Egyelőre további mondanivalója nincsen Ariának sem, csak nézi a másik két lány összetűzését.*
~ Remélem, ilyen ostobaság miatt nem fogják megszegni a leírtakat.~
*Egyelőre nem akar közbeszólni, csak nézi a fejleményeket.*

6921. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-24 14:59:25
 ÚJ
>Ydriss, a Kóbor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Hazatérés//

*Ahel cseppet sem zavartatja magát az elutasítás miatt. Egy darabig még próbálkozik a hímnél, majd visszatér ahhoz a gazdájához a kuncsorgással, akinél sikert is arat - avagy a lány mellé telepszik és várja, hogy "pottyanjon" valami neki is.
Közbevágás nélkül hallgatja meg az orvossal és bajjal kapcsolatos kurta beszámolót. Annyira azért ő sem jártas a gyógyításban, hogy pontosan tudja, milyen következményei vannak annak a rossz mozdulatnak, no meg a pihentetés hiányának, de azért vannak elképzelései róla. Nem fűz hozzá megjegyzést, sem kommentárt, ám egy alig észrevehető fejcsóválást ejt meg.
A vacsora végeztével és az eltakarítás után, már éppen nyúlna a tégelyért, hogy ismerkedjen a tartalmával, és nekilásson a kenekedésnek, ám meglehetősen meglepődik, hogy végül csak felvetődik a ház kérdése, no meg amit hall a hitvesétől. El is kerekednek a szemei, és csupán néhány pillanat múltán képes megszólalni.*
- Már... dolgoztok a rönkökön? *Tekintetében mintha a döbbenet mellett értetlenséggel vegyes hitetlenség is megbújna. Gyorsan megrázza egy picit a fejét, mintha ezzel egyből rendet teremthetne szétzilált gondolatai között.*
- Nem hiszem, hogy nekem kellene kiválasztanom a helyet. Legalábbis biztosan nem egyedül. *Visszahuppan a székére, jobbjában még mindig a tégelyt szorongatja. Tervek, alapanyagok a házhoz. Annyira szép álom volt három hónappal ezelőtt, most pedig annyira hihetetlennek hangzik. Nem is tudja, mit gondoljon, mit is kellene éreznie. Örül, hogyne örülne, mégis megannyi kétség és sötét gondolat mar belé mindemellett.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416