Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-09 17:04:21
 ÚJ
>Mtach Liner avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

// Szorít az idő //

*A vörös a dobással egy kicsit megnehezíti a helyzetet, de szerencséje van és a kígyó nem támad. Mtach megöli a kis koponyás hüllőt, ami viszont még rándul egy párat. Miközben eloltja a rózsát, a lány szavaira az ork felkapja a fejét.*
"Megeszi a varjakat? Na, ez legalább nem egy kényes szerzet."
*Sajnos a behatolás megtörténik és a fekete madarak elborítják a szobát. Az ork lány szerez néhány sebet, csípést, ahogy a többiek is. Ennyi madárral nehéz is lenne úgy küzdeni, hogy egy karcolás se essen rajta. A varjak viszont hamarosan távoznak, tovább repülnek a folyosó másik vége felé. Mikor elmennek, akkor Mtach a szerzett ruhákkal kitörölgeti a sebeit. Másra már nem lesznek jók, de erre most alkalmasak.
A vörös közben kinyitja a könyvecskét a kulccsal és amint a madársereg elvonul, Mtach is odamegy, hogy megnézze az írást. Nem tudja, mit kellene keresni, hiszen egy egész könyvet elolvasni nincs idő. Egy naplót forgatnak a kezükben. Néhány bejegyzést sikerül elolvasgatni és azokból kiderül néhány dolog erről a helyről.*
- Gheorné férje kipurcant, ennek meg beígértek valami marhaságot az örök életről meg a férje feltámadásáról... Mindig van balek, aki beugrik a szélhámosoknak.
*Az érzelmi töltet nem hatja meg az ork lányt. Egyáltalán nem érdekli az öregasszony szerelme és a férj halála utáni elhagyatottsága, szenvedése. Az érdekli, hogy innen élve kijusson, lehetőleg az óriással és a vörössel együtt és azt az őrült füstalakot kettévághassa.
Az olvasásból egy ajtó kicsapódása zökkenti ki a párost. Óriásit kiabál valaki. Mtach egyből el is indulna kivont karddal a kezében, de még eszébe jut valami. A kuporgó fél-elfhez szól.*
- Nekem mindegy, ha becsináltál, de a cuccaid kellenek.
*Ha Ral nem szedi össze magát, akkor Mtach elveszi tőle a tőröket és a maradék rózsát a vázában. Egy tőrt az övébe tűz és egyte a vörösnek ad. Egyik kezében a vázával, másikban a karddal megy a folyosón. A madarakat igyekszik lecsapni vagy elkerülni.
Amikor benéz a kitáruló szobába, eléggé különös dolgokat pillant meg. Ha a vörös is itt van vele, akkor hozzászól:*
- Nézzenek oda, itt vannak a mese szereplői...
*Van egy kád, ami fölé odaláncoltak egy megbilincselt fiút. Egy szegény gyerekről van szó, aki a negyedből származik. Mtach nézi, hogy mi van a kádban, hogy mibe akarják belelógatni a gyereket. Lassan rájön, hogy nem erről van szó. A gyerek mellett áll az öregasszony, akiről a történet szólt és akinek a haját látták a fésűben. Az ork lánynak most esik le, hogy az előbb a rózsával teljesen feleslegesen próbálkozott. Nem azt kellett volna felgyújtani. Az ork lánynak be kell látnia, hogy valami igazság mégis volt a kigúnyolt naplóbejegyzésekben. A banya le akarja csapolni a gyereket, merthogy a vérétől megfiatalodik valamilyen rejtélyes módon. Tényleg úgy néz ki, mint aki ezt játsza évszázadok óta, ahogy a versben is van.
A füstalakkal egyelőre nem törődik. Azt gyanítja, hogy ő csinálja ezt az egészet az öregasszonnyal és már a fiatalító varázslatot mormolja. Nem érti, hogy működik ez, de nem is akarja tudni. Egy rózsát hozzávág a nőhöz. Ha úgy látja, hogy ennek van értelme, akkor a többit is ráhajigálja. Ha nem ér el semmit a rózsával, akkor csak leteszi a vázát. Előveszi a tükröt és az üregasszony felé fordítja. Morcos hangon kiabálja neki:*
- Nesze neked, rusnya!
*Ha az öregasszonyt ez megzavarja, akkor Mtach feláll a kád két szélére. Ha nem borul fel vele, akkor megpróbálja a láncot levágni. Ha ez sikerül, fogja a gyereket és kihajítja a szobából, hogy ne legyen útban. Kezdi érteni, hogy mit kell csinálni. Nem mondja ki, mert nem kell, hogy Gheorné megtudja a haditervet.*
"Szóval ez a mágus játéka. A nőt valahogy megállítjuk a rózsákkal, aztán a két tőrrel megszurkáljuk. Mikor kifolyt a vére, azt felgyújtjuk és neki annyi. Akkor megússzuk és jöhet ez a bolond füstalak..."

1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-08 13:26:00
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Mtachnak sikerül megölnie a kígyót, ám az még a halála után is rándul párat, tehát Syn jól gondolja, hogy nem kellene még a közelébe merészkednie.
A madarak pillanatokon belül betörnek a szobába, egy ideig kavarognak még az ork nő csapásainak közepette, időnként bele-bele is csípnek, és a könyv zárával bajlódó vörös hajúba, meg a sarokban gubbasztó Ralierbe is. Azonban a szárnyasokból álló sűrű felleg nem marad soká a szobában, ahogy betörtek, úgy viharzanak is tovább, ki a folyosóra, át annak a másik vége felé.
Synnek ekkorra már sikerül kinyitnia a könyvet, ám ahogy belelapoz, rá kell hogy jöjjön, egy naplóval van dolga. Ahogy helyenként elolvasgatja az írást a lapokon, ilyesmiket láthat:*

"Ma kaptam egy gyönyörű festményt az én kedves férjemtől. Fogalmam sincs, hova akaszthatnám még, már szinte az egész folyosó tele van ezekkel. Azt hiszem, ezt a szobánkban tartom majd, a hálóban, a baldachin fölött."

"Szegény, szegény Gheor... Nagy fájdalmai voltak már. Talán jobb is így, hogy elment. Talán jobb is, nem szenved soká. Így csak én szenvedek. Nem jó nélküle. Talán jobb lenne utána mennem."

"A temetés óta egyedül vagyok. Már egy év telt el, de még mindig iszonyatosan hiányzik. A gyerekeim... Azóta felém sem néznek."

"Nagyon beteg lettem. Öregszem és beteges vagyok. De talán... talán van egy módszer, amivel visszakaphatom a régi önmagam. A szépet... És ő azt mondta, hogy visszahozza a férjemet is és boldogok lehetünk.
Azok leszünk, érzem, és örökké élünk majd."

*Ez az utolsó bejegyzés. Ártalmatlannak, puszta panaszkodásnak tűnhetnek a sorok, ám ha Syn tud a sorok közt olvasni, újabb információkra lelhet bennük.
Arrafelé, amerre a madarak repültek, hamarosan kivágódik egy ajtó, s egy, minden eddiginél nagyobb kiáltás hallatszik.
Ha a kis csapat arrafelé veszi az irányt, még mindig meg kell birkózniuk néhány madárral, akik a folyosón verdesnek a földön, vagy épp repkednek a falak és szobák közt.

A szobában három alak is van. Egyikük egy hatalmas kád fölött, fellógatva, kifeszítve: mind a négy végtagján bilincs, amelyekre láncok kapcsolódnak, így tartva a fejjel lefelé lógó fiút, akit a füstalak a szegénynegyedben hurcolt el a kis társaság elől.
A második alak egy magas nő, de nem tűnik túlságosan eviláginak. Bőre szürkés-lila, arca beesett, ujjai végén hosszú körmök vannak, szürke haja pedig ápolatlanul lapul fejére, omlik vállaira. Kezében mindössze egy hosszabb tőr-féle van, amivel épp sebet ejt a szegénynegyedi fiú hasán.
A harmadik alak pedig -talán nem is kis meglepetésre- maga a füst alak, aki épp igét mormol a fiú mellett - ám azt nem lehet eldönteni, hogy ártó, avagy segítő szándékkal teszi-e ezt, mivel valamiféle idegen, talán réges-rég holt nyelven teszi mindezt.*

1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-08 11:06:52
 ÚJ
>Aokin Uehoshi avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//Malissta Pallasies//

*Aokin érdeklődve hallgatja a lányt. Kicsit csalódik mikor megtudja, hogy mágiát tanulnak. Majd ő is szeretne mágiát tanulni de, még nem. Előbb még a testét szeretné megerősíteni. Viszont amit az olvasásról hallott az meglepte és kíváncsivá tette. Őt elég sok minden érdekli és ha azon a helyen tényleg ilyen nagy tudásanyag van akkor megéri oda elmenni.*
~Lehet, hogy még a harcművészetekről is van könyv ott. Vagy más érdekesebb vagy hasznosabb dolgokról.~
*Aokin izgatott lett pedig ez rá nem jellemző. Viszont valamit nem ért amit meg is kérdez az időközben gyorsító lánytól.*
-Azt hogy érted, hogy nem volt rá okod, hogy elmenj oda. Hisz pusztán az ott összegyűjtött tudás is ok. Nem gondolod?

1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-07 21:54:27
 ÚJ
>Allyn Thaira Kvillon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A Hallgatagok//

*A sokk közepedte, tud valamennyire arra is figyelni, ahogy a gnóm megpróbálja eltalálni a gazdatestet, ám az első próbálkozás sikertelen. A fiú elkezd a falon mászi. Allyn ekkor pillantja meg a földön a tőrét, de a kar már nincs ott, bele se mer gondolni mi lehetett vele. Egyenlőre azt is nehéz felfognia, hogy nincsen már karja. Sok mindent gondolt a feladat kimeneteléről, de ilyet nem. Azonban nem sok ideje vam ezen gondolkodni, hiszen újabb események indulnak meg. Az égő ruhájú fiú felé üt, még látja, ahogy a gyerek feje eldeformálódik, de ezzel egy pillanatban terül el a földön. Minden elfeketedik körülötte semmi sincs, csak néma sötétség és a közepén ő. Egyedül és vacogva, még Thaira is fél. Nem tudják mi történik körülöttük, meghaltak volna, de akkor hol vannak. Ez nem tiszta nekik, azonban ekkor hasogató fájdalmat éreznek a vállukban, s mikor a szemük résnyire kinyílik a gnóm kalapácsát látja, ahogy a kitépett karja helyére szorítják.*
~Ez Istentelenül fáj! Allyn szólj neki, hogy vegye el onnan!~
~El kell állítani a vérzést! Különben nem is tudok! Nem jön ki hang a torkomoból!~
*Fájdalomteljes arccal, erőtlenül emeli fel tekintetét a gnómra. Keserves mosolyt vesz fel, szemeiben könnyek csillognak.*
- Zrekil... El... Elpusz...títo...tad?
*Nyögi ki lassan, akadozó hangon, ám még a válasz előtt, újra lecsukódnak szemei. Bár látni lehet, hogy próbálja kinyitni őket, de nem megy.*
~Nem lehet olyan nehéz kinyitni!~
~De az! Vagy azt hiszed nem akarom kinyitni a szeme, hogy direkt játszom meg magam? Ez nem szándékos. Egyszerűen magától van.~
*Mondja Allyn keservesen, hiszen küszködik azzal, hogy eszméleténél maradjon. Arra a egyetlen fekete helyre nem akar visszakerülni. Ekkor hirtelen csörömpölést hall, de szemei erre sem nyitódnak ki. Majd érzi, hogy valaki, valószínűleg a gnóm felemeli, majd a hátára veszi.*
~Ez mit csinál? Nincs eszénél, nem fog elbírni minket, meg a dolgait. Nem fog visszajutni a templomba.~
~Segít! Segíteni akar nekünk! El fog jutni, tudom, hogy el fog jutni! De ő is aggódik, nagyon aggódik! Sajnálom, Zrekil! Nem akartam rosszat tenni!~
~Úgyse hallja, amit mondasz! Nem kell beszélned, felesleges! Legfeljebb én hallom, hogy sopánkodsz!~
*Ekkor Allyn fülét megüti a gnóm hangja, nagyon jól esik neki az, hogy a férfi segíteni, akar neki. Ha rendesen tudna beszélni, vagy rendesebben biztos azt mondaná, hogy 'Tudom! Ne aggódj, tudom, hogy rendben lesz! Nagyon szépen köszönöm, hogy segítesz nekem!' De persze ennyi mindent nem tud kimondani egy levegővel, hogy ne akadozzon bele, hogy a gnóm értse is, amit mond neki. Végül csak egy szó hagyja el a száját, egy mély levegővétel után, amiben minden köszönet és esetleges búcsúzás benne van, azt amit a legutóbb a másik figyelmen kívül hagyott, de ő nem tudja elfelejteni, hiszen folyton ezen forog az agya.*
- Szeretlek!
*A könnyek kicsordulnak a szeméből, viszont több szót nem mond ki. Minden egyes bíztató mondatot tisztán ért, s mind után összeszorul a szíve, hogy milyen kellemetlen helyzetbe hozta a gnómot.*
~Te is tudod, hogy mindennek van oka, meg következménye!~
~Igen! Pontosan ezért nem kelett volna ennek megtörténnie! Nem lett volna szabad!~
~Nem a te hibád a Sors akarta így! De komolyan elveszett a karunk!~
*Thaira megint felhozza a kar témát, de Allyn nem foglalkozik vele, inkább tovább fűzi a gondolatait. Miszernit, nem is kellett volna megismerkednie a gnómmal. Mind a kettőjüknek könnyebb lenne. Zrekil-nek se kellett volna ennyi gonosz dologgal szembe szállni, s Allyn karja is meglenne még. Apropó kar Thaira még mindig azon pörög, hogy nincsen többé karja, de a kis főnök ezt már elfogadta. Vissza nem tud nőni magától! El kell fogadni mind a kettőjüknek, hogy ezentúl fél kézzel fognak élni. Nincs mit tenniük, így viszont muszáj lesz profi szinten varázsolniuk, hiszen ha ez nem történik meg, sehogy se tudják magukat megvédeni, arról nem is beszélve, hogy a tőrük oda lett. Persze jelen esetben ez a legkevesebb, most az a lényeg, hogy minél erősebben koncentráljon arra, hogy ne vessze el megint az eszméletét. S csak reménykedik, hogy gyorsan a templomba érnek, ahol legalább a vérzést rendesen vissza tudjá fogni, nem csak olyan hirtelen módon, ahogy a gnóm tette. Amiért Allyn igazán hálás is, ezt ki is fejezné, ha képes lenne rá, de sajnos nem az, így csak mozdulatlanul lóg a gnóm hátán.*

1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-07 20:23:14
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// A Hallgatagok //

*A terve remekül sikerül, azt leszámítva, hogy elsőre nem sikerül eltalálnia a gazdatestet, mert felrohan a falra, miközben üvöltve lángol, viszont a kívánt pillanat gyorsan elérkezik, és sikerül megsuhintani a fiút, melynek következtében annak feje erősen eldeformálódik. Majd egy igen meglepő fordulat keretein belül a gazdatest belsőségeit a padlóra önti, és láthatóvá válik a lélekkő, immáron a lánc nélkül, az jó eséllyel beleolvadt a fiú gyomrába vagy nyelőcsövébe. Valójában a Napkorona igencsak hasznos varázslatnak bizonyult, hiszen egyszerre képes vele elvakítani az ellenfelet, lángra lobbantani a haját meg a ruháját, elolvasztani a fegyvereit... és akkor még a kalapácsába ültetett másik varázslat. Ez a kettő igencsak jó párosítás, legalábbis az entitás ellen használt, habár egy kisebb karmolást szerzett, de ez nem tántorította, mint ahogy most sem tántoríthatja semmi: a még mindig izzó kalapáccsal lesújt a kőre, amely ripityára törik, és ezzel párhuzamosan az entitásból és kiveszik az élet. Azonban Zrekilnek nincs ideje ezzel foglalkoznia, rögvest Allynhoz rohan, aki ájultan fekszik a földön, karja helyéből pedig ömlik a vér. Gondolkodás nélkül újabb varázslatra emeli kezeit, majd ha sikerül, akkor egy igencsak forró lehelettel jó eséllyel sikerül legalább részben elállítania a vérzést. Ha ez nem lenne elég, akkor még a kalapács is izzik egy ideig, szóval vagy így, vagy úgy, de nem hagyja, hogy Allyn elvérezzen. Ha pedig a kalapács már nem izzik, visszaakasztja az oldalára, és ha a lány nem tért még magához a vérveszteség, akkor kénytelen lesz ő elvinni a templomba. Nincs sok ideje gondolkodni, a batyut leoldja egyik karjáról, hogy féloldalasan fityegjen, majd megpróbálja Allynt a hátára venni, így lesz a legjobb a súlyelosztás, így bírni fogja (bírnia kell) a templomig. Ha ez sikerül, akkor gyorsan annyit mond:*
- Nem lesz semmi baj, mindjárt ott vagyunk a templomban *azzal gyorsan el is indul, kilép a viskóból, majd igyekszik felmérni, hogy merre lehet a hatalmas építmény. Igazából gondolkodni most sincs ideje, csak megindul a legtágasabbnak tűnő utcán. Közben néha mond pár olyan biztató jellegű mondatot, mellyel Allynban szeretné tartani a lelket, ha esetleg hallja, de igazság szerint ő maga is kétségbe van esve.*

1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-07 15:58:37
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

// A Hallgatagok //

*Tekintve, hogy a fiú édesanyjának hullája már legalább két napja ott rohad a széken, s számításba véve, hogy a szegénynegyed nem éppen legtisztábbik helyén van a viskó, így a patkányok igen hamar megjelennek. Ezek aztán nem a félénkek, sőt, ezek az agresszívabb fajtából vannak! Ezért sem ijednek meg a fiútól, Zrekiltől, vagy a földrehuppanó hölgytől, hiszen pillanatokon belül vagy öt patkány ragadja meg a leszakított kart, s kezdik tuszkolni az egyik járatukba, ahol pillanatokon belül el is tűnik a végtag - a tőr természetesen ott marad a padlón, elvégre arra nincs szükségük.
Zrekil észrevehet egy szokatlan dolgot, mégpedig hogy a fiú nem egyszer csinál úgy, mintha öklendezne.. Úgy látszik, hogy nem igazán bírja ezt a testet elviselni. Mikor közelebb ér hozzá, az entitás nem várja meg, hogy támadjon, hanem a megfelelő pillanatban felé csap egyet, s mivel a fiú körmei nem voltak túl nagyok, ezért mélyebb karmolást nem sikerül ejteni a gnóm arcán, főleg, hogy nehezebben éri is el. Ám ebben a pillanatban hirtelen lángra kap a fiú - nem csak a ruhái, de a haja is elkezd hevesen lángolni, mire az entitás hangos ordítással pókszerűen elkezd mászni a falra - akárcsak egy horrormesében -, majd a plafonon ide-oda kezd rohangálni. Viszont egy váratlan pillanatban leugrik a falról, s mikor próbálna ráugrani a férfire, abban a pillanatban kapja is az ütést a fejére, minek következtében koponyája megnyílik, s agyából pár cafat a földre hullik. Ekkor a fiú a földre rogyik, majd oda is üríti gyomrának tartalmát, melyben ott bujkál a Lélekkő is. Ezután rögtön a földre hullik, ám itt még nincs vége! Olykor megráng, mintha újra akarna éledni.. Ez nem is véletlen, hiszen a kő táplálja az entitást, ami még mindig ott van a gyomortartalom közt, így ha Zrekil nem töri azt össze, akkor visszanyeri az erejét a démoni lény, s újra kezdődhet minden elölről.. Ha sikerül összetörnie, akkor a test onnantól kezdve nem fog már mozdulni, az entitás pedig szépen visszamegy oda, ahonnan jött.
Ezzel persze a Hallgatagok nem fogják beérni, viszont Arthenior kis városkáját már nem fogják többet zaklatni e párosnak köszönhetően. Rendben persze semmi sincs, hiszen Allyn ájultan fekszik a földön, kartalanul.. Egyrészt ezt a problémát is meg kell valahogy oldaniuk, másrészt Amos Theniornak is jelentést kell tenniük, aki remélhetőleg már visszaért a templomba.*

1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 23:28:51
 ÚJ
>Allyn Thaira Kvillon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

//A Hallgatagok//

*Kicsit meglepő lehet, hogy a fiú ilyen gyorsan belement a dologba. Ez Allyn-nak szemet is szúr viszont Thaira egyszerűen annak tudja be, hogy még gyerek és fogékony a hazugságokra.*
~Mit aggodalmaskodsz? Pont te mondtad, hogy kicsi még!~
~Ez nekem akkor sem tetszik! Túl egyszerű!~
~Mert te mindent túl akarsz bonyolítani!~
*Kezdenek veszekedni, ezen a semmi dolgon. Azonban tény, ami tény, azt megtaníthatta volna neki az anyja, hogy nem szabad idegenekben bízni. Bár egy ötéves forma gyereknek mondhat az ember akármit, nem fogja fel. Ezután minden rendben megy a lány észrevétlenül áll be a kisfiú mögé. Zrekil pedig mondja a maga kis mondókáját. Azzal nem is foglalkozva, hogy kapott jó pár kérdést, mintha el se jutott volna az agyáig, amit a kislegény mondott. Amint lehet a lényegre tér és a kő máris a gyerek szájába kerül. Azonban a ráolvasás mintha nem használt volna, hosszú másodpercekig semmi sem történik.*
~Itt nincs minden rendben! Ez nekem nagyon gyanús! Már hatnia kellene! Tudtam, hogy nem lehet megbízni ebben a varázslatban.~
~Igen, szerintem sincs minden rendben! Rossz előérzetem van Thaira! Itt valami nagy baj lesz! Valami hatalmas baj! Nem hiszem, hogy a varázslat hibás.~
~Ne fesd az ördögöt a falra!~
*Ahogy ezt kimondja, a kisfiú megpördül előtte, s azzal a mozdulattak kitépi a karját. Mire Thaira torkát olyan hangos és fájdalmas üvöltés hagyja el, mint még soha. Utána se néz az elrepült végtagnak. Szeme szikrákat szór, s sziszeg is a fájdalomtól.*
- Hogy a kutyák karmoljanak halálra!
~Letépte! Nincsen tovább karunk! Letépte!~
~Ne ezzel törődj! Van más dolgunk!~
*Ordítja el magát megint, s utána hordja le Allyn-t, majd megtántorodik és a földre esik.*
~Mondom, hogy el veszett! Érzed, nincs ott! Érzed ezt a hasító fájdalmat?~
~Nem, nem érzem! Persze, hogy érzem! Jobban, mint te! Fogd már be! Ááá.~
*Odakap a kar helyére, s arcán a mérhetetlen fájdalom lesz úrrá. Ilyet eddig Thaira arcán nem lehetett felfedezni, most viszont a fájdalom, a gyűlölet, a harag és a tehetetlenség keveredik vonásaiban. Mivel a fiú már nem vele foglalkozik, sokkal inkább a gnómmal (miért őt intézi el mindenki először?), így a karja helyét szorítva, (hogy legalább egy kicsit visszább fogja a vérzést) figyeli, ahogy a gnóm nekiront az entitásnak. Ahogy egyre közelebb ér hirtelen tűzre kap a gyerek ruhája.*
~Va...vará...varázsolt! Lá...láttad te, te is!~
~Igen, de erőt kell gyűjteni!... Ki kell bírnunk... Jobb, ha csendben maradsz!~
~Ki! Ki fogjuk bírni! Ki kell bírni! Muszáj! Zrekil!~
*Akadozik a beszéde, nehezen veszi a levegőt. Szemei lassan le, le csukódnak, de ennek ellenére, mind a ketten azon vannak, hogy ébren maradjanak. Bár ez kicsit nehéz hiszen, a vér folyamatosan ömlik a karjukból, s ez azzal jár, hogy kezdik elveszteni az eszméletüket. Egyre nehezebb éberen tartani magukat. Megfordul Allyn fejében, hogy talán egy varázslatot megpróbálhatnának, hogy segítsenek a gnómnak, de ehhez már nincs erejük.*
- Zrekil!
*Nyögi ki még Allyn, aki közben visszakapta a vezetést. Ellenben szinte pillanatokon belül eszméletlenül terül el a padlón, arca még fehérebb lesz, mint eddig, szemei lecsulódnak, ujjai elernyednek, de még folyamatosan lélegzik, akkor is ha ezt lassan teszi, nagyon lassan.*

1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 22:32:51
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// A Hallgatagok //

*A kisfiú belemegy a dologba, és hát nagyjából zökkenőmentesen megy minden, Thaira oda tud lopakodni mögéje, felkészül a végső csapásra, miközben Zrekil elmeséli a dolgok nagyját. A fiúcska kérdéseit jóformán meg sem hallja, csak mondja tovább a monológját, míg végül eljutnak a legfontosabb részig, és a gyermek teszi, amit mond neki. Azonban a ráolvasás mintha nem használna, csak telnek a másodpercek, és még mindig nem történik semmi. A gnómban már régebben is élt egyfajta kétely, hogy ugyan honnan fogják megtudni, ha a testben már a kő entitása lakozik? Elvégre nem fog elkezdeni világítani, vagy ilyenek, szóval... Nincs tovább ideje gondolkozni, hiszen a következő jelenet egy pillanat alatt játszódik le a szeme előtt: a gyerek megfordul, majd megragadja Tahira kezét és... kitépi? Zrekil egy pillanatig levegőhöz sem jut a döbbenettől, miközben szemével követi, ahogy a gazdátlan kar tőrrel a kezében repül el az ósdi kis kunyhó egyik szegletébe, majd a gyermek figyelme rá terelődik. Kár lenne abban bízni, hogy az entitást ugyanúgy elviszi majd a fertőzés, ahogy a gyerekkel tette volna néhány napon belül, szóval kénytelen lesz használni a kezében lévő kalapácsot. Elvégre beleültette a szunnyadó magmahatást még a karavánpihenőben, az egyfajta kezdetnek, vagy ha úgy tetszik, körítésnek megteszi, azonban itt korántsem szándékozik megállni. Megindul a gyerek felé, és igyekszik úgy mormolni a varázsigét, hogy minél közelebb legyen hozzá, amikor a kántálás végére ér. Ha sikerül, akkor akár az entitás fiútól örökölt ruhái is lángra kaphatnak, vagy ha a medál fém része a szájában van (mert nem látta, hogy az entitás kiköpte volna) akkor a fém szétolvadása úgyszintén kellemetlen élmény lehet. Akár sikerül a varázslat, akár nem, mindenképpen egy fejre mért kalapácsütéssel igyekszik véget vetni a harcnak, melynek keretein belül a fegyver belső hője is jó eséllyel fel fog éledni, így ez pluszban növelhetné a győzelmének esélyét. Egyelőre ennél előbbre képtelen gondolkozni, meg hát sok jó ötlete nincs az entitás ellen, így ezzel kell beérje. Ráadásul Allynt is el kell lássa, mielőtt még elvérzik. Arra is van már egy elképzelése, azonban jelenleg minden figyelmét az ellenfelére fordítja, nem engedheti meg magának, hogy hibázzon.*

A varázsló egy Napkorona nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a körülötte lévő 10 méteres területet nappali világosság ragyogja be és körbefonja a használó körvonalait. Létrejöttekor elvakítja a közvetlen belenézőket, de később már nincs ilyen hatása. Az aurával érintkező egyszerű fémtárgyak megolvadnak és nem tudnak kárt okozni a varázslóban. A közvetlen közelében lévő könnyen gyúlékony anyagok lángra kaphatnak.

1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 21:55:21
 ÚJ
>Eris Ludus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

*Amikor a gnóm hanyattveti magát, Eris hirtelen azt hiszi, megint elkapta valami nyavalya, és nem tesz semmit. Csak utólag jön rá, hogy ha nincs gond a csapdával, ez az életébe kerülhetett volna.*
"Ez a nyomoronc az őrületével fog a halálba kergetni, még csak fegyverre sem lesz szüksége."
*Verner otthonában épp akkora rendetlenség uralkodik, mint a fejében. Amíg ő a tartalék köpenyt keresi, Eris szórakozottan nézelődik a kupacok között, amikben aligha van bármiféle rendszer - ha mégis, bizonyára egészen zseniális, olyannyira, hogy idegen számára felismerhetetlen. Belebotlik mindenféle holmiba a törött üvegdarabtól a sakk-készlet egyik hiányzó darabjáig, a bábun kívül azonban szinte semmivel sem találkozik, aminek lenne bármiféle gyakorlati haszna.*
Ugye tudod, hogy ez a sok kacat legfeljebb akkor érne valamit, ha begyújtanál vele, hogy ne fázz télen? *kérdezi, és lelki szemei előtt lejátszódik a jelenet, ahogy a tűz egyik kupac haszontalan vacakról a másikra terjed, míg végül a viskó máglyává változik.*

1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 20:56:40
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

// A Hallgatagok //

- Mit kellett volna mondania? Micsoda?! Bácsi, te miért tudsz ilyen sokat, én nem is ismerlek pedig! *mondja immáron sírva* Nem fog hozzám szólni? De miért? Nem szeret már? *ekkor odalép Zrekilhez és keservesen - persze egyáltalán nem durván - elkezdi rángatni felsőjének az alját* Hova ment az anyukám, és miért hagyott egyedül? *ekkor már keservesen zokog* Nem akarok egyedül maradni! *ekkor visszasiet hozzá, majd halott anyjának az ölébe ül, és kisbabásan hozzábújik* Csak az anyukámat akarom, nekem nincs senkim rajta kívül! *ekkor felcsillan a szeme, majd gyorsan lehuppan a testről, és a gnómhoz lép* Anyukám olyan helyen van, ahol nem kell éhezni, és minden szép? *letörli a könnyeket vöröses szeméből koszos kis ruhájának ujjával* Én ide nem is akarok visszajönni! Olyan rossz itt! Bár anyukámmal minden csodálatos volt! És ahol ő van, ott minden szép! *ekkor megvakarja az egyik kis lila foltot a kezén* Ó, hogy ezek? Anyukám szerint ez csak annak a jele, hogy szép, erős és nagy fiú leszek hamarosan, amikor már minden tökéletes lesz az életünkben! Semmi baj ezekkel, tőlük leszek nagyfiú! *mondja lelkesen a mindössze alig öt esztendős szőkeség* Megiszom ezt és már anyukámmal is lehetek?
*Pillant kíváncsian Zrekilre, nem is törődve a közben maga mögé kerülő Allynnal. Tény, hogy egyáltalán nem érti, miért szükséges ez az egész, de rendületlenül hisz a két idegennek, így mikor megissza azt a förtelmes valamit, egy lépést hátrál, majd behelyezi szájába a Lélekkövet - még hallani is lehet, ahogy kis fogacskáin megkoccan. Eltelik vagy egy perc is, ám úgy látszik, hogy nem történik semmi. A kisfiú fel is vonja a szemöldökét, majd teli szájjal megszólal.*
- Moft kellene vajait cinyánom? Mehetek anukámhoz?
*Billenti oldalra a fejét, majd mikor hátrafordul, hogy megnézze anyukáját - mozdulataiban nincsen semmi fenyegető vagy gyanús -, ekkor nagyon váratlan dolog történik! Hirtelen megragadja Allyn karját, melyben a tőr van, s egy látszólag nagyon könnyed mozdulattal tőből tépi ki azt, majd elhajítja valahova a távolba!*
- Csak nem hittétek, hogy ilyen könnyen adom magam?
*Szólal fel újra a fiú, immáron elváltozott, mély hangon, s izzó szemekkel. A félvérrel innentől nem törődik, hiszen az, hogy elvesztette karját, minden bizonnyal lesokkolja majd.*
- Nekem ebben a testben is tökéletes, bárhogy végzek mindenkivel! Gyerünk, mutasd mit tudsz, te gnómféreg!

1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 18:30:47
 ÚJ
>Allyn Thaira Kvillon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A Hallgatagok//

*A férfi szinte nem is foglalkozik azzal, amit Thaira mond neki, mire a lány megemeli a szemöldökét, majd egy kis kuncogás kiséretében válaszol neki.*
- Mintha tehetnél ellene bármit is! Ugyanolyan vagy a Sorsnak, mint én! Ha meg kell halni úgyis megöl!
*Ezen a gondolaton kacag egy nagyot magában. Most, hogy ilyen közel vannak, ahhoz a bizonyos pillanathoz, amiről Thaira annyit álmodott, egyre magabiztosabb és kegyetlenebb. Természetesen visszatudna térni a kedvesebb énjéhez, de most maga döntötte el, hogy ilyen lesz. Ő pedig fafejű és nem lehet sehogy sem meggyőzni, jelen helyzetben pedig, mintha éppen csak egy hajszállal, de erősebb lenne, mint Allyn. Ez pedig nem éppen a legjobb dolog, hiszen így könnyebben nyomja el, s azt csinálhat, amit akar. Az úton a szegénynegyedbe nem szólnak semmit. Thaira az elnyomott kisfőnökkel tart beszélgetést, azonban utána átáll egyoldalú monológra, s most megint a kővel akar beszélni, szerencsére Allyn ezt gyorsan felismeri és újra szóba elegyedik belső hangjával. Csak hogy ne kelljen hallgatni, ahogy a lélekkővel akar a másik kommunikálni. Majd mind a ketten a feladatra koncentrálnak, s keresnek gazdatastet. Hosszas kutatás után meg is találják a megfelelőt. Bár még Thaira-nak sem tetszik annyira az az ötlet, hogy egy gyereket kelljen megölni, mint egy felnőttet, viszont a kinézetéből ítélve beteg. Legalábbis a lila foltok a testén erre utalnak. Nem tartja valószínűnek, hogy él még a családja, de ebben persze nem lehet biztos. Mikor pedig Zrekil elkezd a gyerekkel beszélni, Allyn kerekedik felül, s próbál kedves lenni a gyerekkel. Mosolyogva figyeli, ahogy a kölyök megöleli a gnómot, mint ahogy vele tette a kis troll.*
~Azt se tudja mi az a halál! Olyan fiatal még! Fogalma sincs az ilyen dolgokról!~
~Azért azt fel kellene ismerne, hogy nem vesz levegőt az anyja, meg nem eszek, vagy hogy nem mozdul! Ezt még a gyíkod is felfogná!~
~Na de Thaira! Nem tehet róla! Inkább sajnálnod kellene!~
~Azt teszem! De veled ellentétben én a feladatunkra is gondolok. Meg kell ölnünk!~
~Nem tudom bármelyikük képes lenne-e megtenni?~
~Én megteszem! Te is tudod, hogy meg merem tenni!~
~Benned is van jó érzés, ennyire te se vagy kegyetlen!~
*Ekkor azonban a kis szőke fiú beinvitálja őket, s bár Allyn-nak erősen kell koncentrálnia, hogy a szagtól ne legyen rosszul a látványtól megáll benne a szussz. A gyerek tényleg nincs tisztában a halál fogalmával, az anyja már biztos halott egy jó ideje, s a kisfiú ölelgeti, szólongatja, mintha élne.*
~Thaira vedd át a vezetést, mert mindjárt komolyan rosszul leszek!~
~Veszem már! Na nem mondom ez a kölök tényleg nem tud semmit sem! Ez a nő már minimum két napja halott, vagy több, a szagból ítélve.~
~Szerintem több! Hogy élhet vele együtt a gyerek? És honnan szerez enni, ki gondoskodik róla? Ezt nem értem!~
~Ne is ezen gondolkodj! Van fontosabb feladatunk is!~
*A lány tekintete már nem olyan kedves, mint eddig inkább hidegen csillog. Közben a gnóm is elkezdett beszélgetni az árvával, s mikor arra tér rá, hogy az anyja már egy szebb helyen van, ő pedig követheti, Thaira szeméből kicsordul egy könnycsepp, ennek ellenére még mindig ugyanolyan keményen és ridegen néz.*
- Ott sokkal jobb lesz, nem kell félned!
*Jegyzi meg egy halvány mosoly kíséretében, majd amíg a gnóm folytatja a beszédét és szóba hozza a folyadékot, Thaira olyan lassan próbál a gyerek mögé kerülni, ahogy csak lehet. Ha mégis észreveszi odahajol az asszonyhoz, s lélegzetét visszafolytva nézi meg, s mikor már a kisfiú nem figyel a háta mögé áll. Jobbnak látja így, nem kell majd a szemébe nézni, mikor megöli, s talán még az entitást is meglepi vele, hogy nem szemből támad. Ha a gnóm észreveszi, ami nagyon valószínű, mutató ujját szája elé emeli, jelezve, hogy maradjon csendben, s azzal foglalkozzon, amivel kell. Majd ha a gyerek megitta a löttyöt és szájába veszi a követ, Thaira óvatosan előveszi a tőrét. Majd minden figyelmét, a pontos időzítésre fordítja, hiszen ahogy a kő összetörik gyorsan kell majd cselekedni, s ő csak jobb pozícióban van ehhez, mint a gnóm.*

1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 15:33:14
 ÚJ
>Synalys Thenra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Lassan oldja ki az erszény száját és a félhomály miatt nem lát valami sokat, ezért közelebb hajol a zsákocska szájához. Először csak halovány kis koponyákat lát, azt hiszi magában, hogy kis egérkék koponyáinak sorát látja. De ekkor a koponyasor megmozdul és sziszegni kezd. Ez viszont már nem tetszik Synnek és lassan elhúzza a fejét, minél távolabb a sziszegés forrásától. A kígyó feje lassan kiemelkedik az erszényből és alatta megcsillan haloványan a kulcs. Syn sose bírta az ilyen izgalmakat és messzire elhajítja az erszényt, miközben az ork egy égő rózsával hadonászik felé. Amint a kígyó a földre kerül és a másiknak sikerül kikergetnie a zsákból, majd megölni, fellélegzik és a kulcsért indul. Ám a fejtől még így is távol marad, hisz úgy hallotta, hogy az a halál beállta után és mérgez.*
-Köszönöm.-*Dörmögi Mtachnak. Kiveszi a kulcsot és a könyvbe illeszti mely ki is nyílik. A zárt kattanásakor egy másik reccsenésféle is hallatszik. Az ablak felé tekint és az üveg lassan kezd pókhálósodni ami egyértelműen az üveg betörésének a jele.*
-A fenébe ha ezek a dögök beszabadulnak akkor jó kis madárpecsenyét csinálhatunk belőlük.-* Gyorsan kinyitja a könyvet és valami hasznos információ után kutat, amit remélhetőleg még az előtt meglel, mielőtt a madárkák beszabadulnának.*

1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-06 10:05:33
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// A Hallgatagok //

*Zrekil nem hatódik meg különösen Thaira szavain, mindössze annyit felel:*
- Akkor majd úgy csinálom, hogy ne haljunk meg *jegyzi meg, mintha mi sem volna természetesebb. A szegénynegyedig nem sokat beszélnek, a gnóm többnyire a saját lelkével birkózik, hogy képes legyen megtenni, amit meg kell. Egy város sorsa van a kezében, hát nyilván nem fogja veszni hagyni, éppen ezért kitartóan kutat gazdatest után. Végül megpillantja a 'tökéletes áldozatot'. Apró, kicsi, törékeny, és láthatóan beteg is, talán már egyedül is maradt a fertőzés miatt, ki tudja? És talán egy gyerek testében az entitás nem lesz olyan erős. A kisfiú láthatóan nincs tisztában a halál fogalmával, vagy éppen Zrekil fogott csúnyán mellé, ebben még nem biztos. Habár a további szavak inkább az első gondolatot erősítik, viszont a gnóm már nem biztos semmiben. Hogy lebiggyed a szája, és nem beszél? Meg az az átkozott szag, ami árad, ezek a gondolatok egy pontba tartanak, méghozzá oda, hogy az anyukája meghalt. Azonban a kérdést rábízza a szemére (és hát bár ne tette volna) és mikor a fiúcska beinvitálja őket, kis híján rosszul lesz. Azonban igyekszik összeszedni magát, a város megmentésére gondolni és arra, hogy a kisfiúnak már úgysincs sok hátra...*
- Hát anyukád nem mondta, mikor utoljára beszéltetek? Ez gond *jegyzi meg, miközben lehorgasztja a fejét, majd pár nagy levegő után próbálja folytatni* Tudod anyukád már nem is fog hozzád többet beszélni, legalábbis itt. Ő most egy másik helyen van, ahonnan nem tud visszajönni, nyilván ezért is olyan szomorú az arca, mert szeretne neked szólni, mindössze nem tud. Ha újra vele szeretnél lenni *itt újabb nagy levegőt vesz* Akkor követned kell őt oda, ahová ment. Ezeket a lila foltokat elnézve hamarosan egyedül is képes leszel erre, viszont ha hamarabb szeretnél vele újra beszélgetni, akkor abban segíthetek. Az anyukád már egy nagyon szép helyen van, ahol nem kell többé éhezni és koldulni, viszont... onnan nem jöhetsz majd te sem vissza. Azonban ott már együtt lesztek nagyon sokáig, hiszen ott nem halnak meg az emberek *miután a kis monológ végére is, igyekszik nem kimutatni mennyire fáj neki, hogy így kell előadja a halált a kisgyereknek, de hát... ha valóban léteznek örök búzatáblák, akkor ott valóban együtt lehet majd az anyukájával, és ez még mindig jobb, mintha a betegség vagy az éhség okozná a halálát. Amennyiben a kisfiú fogékony az ötletre, úgy folytatja:*
- Nem lesz könnyű, előre szólok. Először meg kell innod ezt *nyújtja oda neki a kis üvegpohárkát* Borzalmas íze van, viszont muszáj meginnod, hogy képes legyél anyukád után menni. *ha a gyermek eléggé eltökélt, akkor jó eséllyel le fogja küzdeni (elvégre itt a szegények úgyse élnek sokkal jobb koszton), akkor pedig batyujából előkapja a lélekkövet, és a lehető leggyorsabban a kisfiú kezébe nyomja* Ezt pedig a szádba kell venned, de nem szabad lenyelni. Ha ez megvan, akkor csak néhány pillanat, és anyukád mellett lehetsz *mondja, miközben remegő kézzel előveszi a papírcetlit a varázsigével, majd ha a kisfiú valóban a szájába vette a lélekkövet, akkor felolvassa a szavakat, melyeket a főpap leírt nekik:*
- Hjar'ni mal, hjar'ni mal, annorar ti espromar! *majd figyeli a hatást, kezében már ott a kalapács, hogy ha az entitás távozott, akkor visszavegye a lélekkövet, és szétzúzza, majd minden figyelmét a gazdatestre, és a benne lakozó lélekre fordítsa.*

1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-05 21:20:03
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //

// A Hallgatagok //

*A fiú úgy látszik, hogy nagyon el van gondolkozva, így mikor Zrekil megszólítja, hirtelen ugrik is egyet! Azonban arcára egy kedves mosoly ül ki, s aranyosan integetni kezd mindkettejüknek.*
- Sziasztok! *áll fel nyugodtan, ám kis tengerkék szemei nagyra kerekednek a kérdés hallatán* Bácsi, miért mondasz ilyet? *ekkor már szája lefelé biggyed* Apukámat nem ismertem, szóval ő lehet, ha erre gondolsz! *csillan fel a szeme* De én azért vagyok szomorú, mert anyukám nem akar velem beszélgetni.. Olyan rossz! *ekkor egy apró könnycsepp pereg le keserves arcán* Mintha észre sem venne! *ekkor nagy szemeivel a párosra mered* Akkor hát ebben szeretnének segíteni! Anyukám olyan szomorú mostanság, annyira lebiggyed a szája! Talán valami bántja, és ezért nem szeretne velem beszélgetni?
*Ekkor nagyon megörül Allynnak és Zrekilnek, így odaszalad a férfihez, átkarolja lábát, s szorosan megöleli. Arca újra derül a mosolytól, csupán azok a szokatlan lilás foltok bújtatják egy nagyon szomorú köntösbe, főleg, hogy a vidámba fordult ábrázat teljes ellentéte a bús szemeknek.
Amint megöleli a gnómot, gyorsan odaszalad az ajtóhoz, kilöki azt, majd beszalad a házba. Eléggé öreg kis viskóról van szó, mely fából készült, s itt-ott kisebb-nagyobb lyukak is vannak rajta, mely arra enged következtetni, hogy a tél beálltával nagyon rossz helyzete lesz a családnak. Mikor a gyermek eltűnik az ajtóban, vékonyka hangján hátrakiált.*
- Gyertek ti is, talán nektek örülni fog az anyukám!
*Mondja vidáman, ám mikor belép a páros, egy eléggé groteszk kép fogadhatja őket! A szőke kisfiú ott ölelget valami.. valami egykori emberi testet, mely valamikor az édesanyja lehetett.. Ott ül mereven a széken, szája valóban lefelé biggyed, ám a halál miatt bőre is elengedett már, ezért látja a kisfiú "szomorúnak". Bőre már szinte feketés, a víz majdnem kiment már testéből, így a sovány halott még rémségesebb ábrázatot ölt. Ám nem is ez adja az egész helyzetnek a groteszk voltát, hanem az, ahogy a kisfiú boldogan ölelgeti édesanyját, arra várva, hogy majd a páros végre szóra bírja, s újra játszhatnak együtt!*

1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-05 20:40:17
 ÚJ
>Allyn Thaira Kvillon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//A Hallgatagok//

*Amikor Thaira hirtelen felszínre tör, s megpofozza a gnómot, annak sikerül valamennyire elhajolnia előle. Ez azonban a lányt nem érdekli, őt csak a saját gondolatai foglalkoztatják. Ezért nem is szentel sok figyelmet a feladatukra. Neki az egy mellékes másodrangú valami, még említésre se méltatná, de választása az nincsen. Valamennyire muszáj foglalkoznia azzal is, amit a gnóm csinál. Persze közben ugyanolyan kicsit unatkozó tekintettel beszél, szinte folyamatosan. Hát igen ez van, ha sokáig nem kerül szóhoz ki akarja mondani az összes felelőtlen gondolatát, ami csak megfordul hirtelen a fejében. Mikor a gnóm összekeverte a két összetevőt elteszi a többi trollfogat, Thaira pedig megvágja a középső ujját, csak találomra tette ezt, de persze nem a legokosabb választás volt. Ez viszont a kisasszonyt egyáltalál nem érdekli, nem neki kell majd huzamosabb ideig elviselni. Tehát foglalkozu sem érdemes vele. Majd miután a gnóm elpakolt, s megindul ki a templomból Thaira hirtelen megöleli a férfit és ad neki egy puszit, ezzel a mozdulattal viszont majdnem kilöki Zrekil kezéből a vöröses löttyöt, mire a másik óvatosan eltolja magától.*
~Há há! Ezt megkaptad!~
~Nem vicces! Nem kaptam meg semmit!~
*Mondja morcosan, majd egykedvűen megvonja a vállát.*
- Én nem szoktam bolondozni! Mikor máskor lenne a legjobb pillanat közel lenni ahhoz, akit szeretsz, mint mikor már nem biztos, hogy sokáig élünk. Ha nem tolsz el talán visszakaptad volna Allyn-t egy kicsit. Így viszont ez a lehetőség elúszott!
*S gonoszul kuncog egyet, mire a most elnyomás alatt lévő kis főnök nagyon megszeppen.*
~Ez nem szép Thaira! Nem is tudod, hogy igaz-e? Ilyet nem illik mondani!~
~Örülj, hogy nem megcsókoltam, s adtam vissza a közepén a vezetés! Pedig az milyen jó lett volna! Huhuhuu!~
~Fogd be! Úgysem mernéd megtenni!~
~Fogadjunk!~
*Ekkor egy újabbat kuncog, viszont már eközben a templomkertben haladnak némán. Thaira elkezd azon gondolkodni, hogy vajon hova mehetett a főpap. De végül arra következtetésre jutott, hogy biztos valami fontos dolga volt, azért hagyta el a templomot. Nem sokat elmélkedik azon, hogy vajon miért nem hagyott nekik valamilyen üzenetet, hiszen az nem ő lenne. Neki most csak az számít, hogy minden pillanatát élvezze, annak hogy vezethet. Mikor ennek a gondolatmenetnek a végére ér. Már a szegénynegyedben vannak.*
~Sehol egy árva lélek! Ezt nem értem! És még ezt a helyet gondolja a fél-elf olyannak, ahol minden sarkon fekszik valaki!~
~Ez csak egy ostoba pletyka! Semmi sem igaz belőle!~
*Ebben a pillanatban Thaira megpillant egy kisfiút egy ajtóban ülni. Nagyon szomorú a gyerek, s egy két lila folt is van rajta.*
~Felejtsd el! Nem megyek oda kedveskedni!~
~De nem látod, hogy szüksége van rá!~
~Ennek már mindegy!~
~Hogy lehetsz ilyen gonosz?~
*A gnóm odamegy a gyerekhez, Thaira pedig tisztes távolból követi. Viszont egy pillanatra Allyn sajnálata olyan erős lesz, hogy sikerül felül kerekednie rajta. Odaül a gyerek mellé és óvatosan megsimítja a hátát. Nem törődik a gnóm által feltett kérdésekkel, inkább megszólal.*
- Ne búsolj ennyire csöppség! Mond el szépen a bácsinak, amit szeretne tudni! Segíteni szeretnénk!
*Ekkor csapja meg a lány orrát az a hihetetlen bűz, ami a résnyire nyitott ajtón át árad kifelé. Bepillant, de ha azt látja, amire gondol, bomló hullákat, akkor rögtön el is fordul onnan. S halvány, kedves mosollyal nézi a kisfiút. Bár Thaira már ugrásra készen áll, ha eljön az idegje, hogy ölni kelljen, az az ő feladata lesz, nem fogja hagyni, hogy a gnóm elvegye tőle.*

1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-05 19:41:38
 ÚJ
>Lirtilsasda Sliedima avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

*Álmosan nyitja ki szemét. Haloványan elmosolyodik. Jól sikerült a tegnapi napja. Meséje nagy sikert aratott. Hogy kiűzze szeméből az álmosságot, felkel és mászkálni kezd fel, alá. Kilép a házból, és körbejárja a szegénynegyedet. Alig vannak még az utcákon.* ~Vajon mennyi lehet az idő? Ennyire korán lenne még?~ *Sétálgat, még egy ideig, majd mivel megéhezett, hazatér.
Megeszik egy szelet üres kenyeret. Mikor végez vele, segít a kisebbeknek is.* ~Mit csináljak ma? Barangolni szeretnék. De hova? Majd megyek arra amerre a lábam visz.~
-Apa! Ma szerintem egész nap a városban leszek.
-Rendben. De lehetőleg érj haza estére. Ha nem megy, nem baj, de azért próbáld meg.
-Oké. *Elindul a városban. Lába először a templomkert irányába kanyarodik.*

A hozzászólás írója (Lirtilsasda Sliedima) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.05 19:50:24

1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-05 18:20:30
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

// A Hallgatagok //

*A gnómot ismételten nem lepi meg túlzottan, hogy Thaira ismét átveszi az uralmat, amikor kineveti a becenevét, így félig a pofon elől is el tud hajolni, majd lenyeli a következő nevetőgörcsét, és helyette igyekszik a feladatra koncentrálni, hát nem olyan vicces a helyzet jelenleg... Szépen nekilát a főztöt elkészíteni, amíg Thairát hallgatja mindenféle olyan dologról, mi kicsit bosszantó ugyan, viszont nem annyira, hogy Zrekil szót emeljen miatta. A két összetevő összekeverése után a többi trollfogat elteszi, majd figyeli, ahogy Thaira megvágja a középső ujját. Elég szerencsétlen választás, ennyi erővel rögtön belekaphatott volna a mutatóujjába is, de ezt a gnóm nem teszi szóvá. Miután a kotyvalék összeállt, Zrekil felveszi az üvegpoharat, és elkezd vele a templom kapuja felé sétálni, amikor hirtelen Thaira megöleli, és ad neki egy puszit. A fura vöröses trutyi majdhogynem kilöttyen, így a gnóm szabad kezével finoman odébblöki a lányt.*
- Most nincs idő bolondozni, sürgősen be kell ezt adni valakinek *jegyzi meg, majd szegénynegyed felé veszi az irányt. Szerencsére a templomkertből hamar odajuthat, azonan nem sok embert találni itt ilyenkor (no meg másfajta lényt sem) szóval igencsak hosszú séta árán akadnak csak a fura a kisfiúra. Zrekil először azon van, hogy megkérdezze, mégis miért itt ücsörög, és búslakodik, ahelyett bemenni inkább a házba, amikor megpillantja rajta a furcsa lilás foltokat. Először azt hiszi, hogy kapott egy kiadós ütleget, azért is nem mer hazamenni, viszont egyfajta bűzös szag hirtelen megváltoztatja a véleményét. A szegénynegyedben amúgy is terjeng a nyomor szaga, de ez valami egészen más. Közelebb lépkedve a félig nyitott ajtóhoz, már tudja, hogy mi fogja fogadni... Ha valóban rothadó hullákra akad, akkor már biztos benne, hogy a fiú valamilyen betegségben szenved. Tény, mi tény, ideális alany... Kellő távolságot tartva lépked a kisfiúhoz úgy, hogy vele szemben álljon, majd megszólítja.*
- Szia *köszön, és igyekszik vidámabb hagot erőltetni* Mondd csak, egyedül vagy, ugye? A családod... szóval ők... *végül kinyögi* meghaltak ugye? *közben eszébe jut, hogy milyen mondák keringtek a falujában arról, hogy a jó emberek lelke a halál után egy végtelen búzatáblára jut, ahol örökké élhetnek bőségben és jólétben. Ez most talán jól jöhet, habár a gnóm még nem biztos benne, hogy képes lesz ilyesmire...*

1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-05 17:14:08
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Szelíd

// A Hallgatagok //

*Úgy látszik, hogy eddig Allyn és Zrekil sikeresen vette az akadályokat, hiszen megszerezték az összes összetevőt, már csak egy remek alany kell, kinek életét a köz érdekéért el tudják majd venni. Ha nem lenne bennük egy csepp érzés sem, akkor nagyon könnyű dolguk lenne, hiszen az éj leple alatt könnyedén elkapnának valami kint mászkáló suhancot, ki után maximum egy hétig nyomoznának, azután már a neve beolvadna az eltűntek listájába.. Ám ahogy a trollt és a hárpiát sem akarták először megölni, úgy minden bizonnyal egy ártatlan ember életét is fájó szívvel vennék el.
A templomba érve se Amos Theniornak, se annak a Hallgatag szerzetesnek nincs nyoma, s ha kérdezősködnének utánuk, akkor azt a választ kapnák, hogy a szerzetesnek egyszer csak nyoma tűnt, Amos Theniornak pedig sürgős dolga akadt a városon kívül. Többet nem is tud róluk senki, s azért sejtheti a páros, hogy nem véletlenül tűntek el pont egyszerre mindketten.. Elhagyatva érezhetik magukat, ám ha a pap biztató szavaira és meleg, kedves jellemére gondolnak, akkor tudhatják, hogy nem hagyná magukra őket, s kiállna a végsőkig, így minden bizonnyal nyomós oka volt távozni. Ettől függetlenül a Allynnak és Zrekilnek el kell végezni a rájuk bízott feladatot, az utolsó pillanatban már nem szabad megállni!
Ha a szegénynegyedben akarják keresni az áldozatot, akkor túlságosan nagy sikerrel nem fognak járni - épp úgy, ahogy a város többi részén sem. A legtöbb ember a nap végeztével már visszavonult rozoga házába kis családjával, vagy a gyakorlottabb utcalakók már visszahúzódtak a jól eldugott, viszonylag melegebbnek mondható vackokba. Mindössze egy kisfiú ücsörög szomorúan az egyik kisebb utcából nyíló ház ajtajában. Orra szinte a földet súrolja, olyannyira búsan mered a porba, miközben arcát kis kezein támasztja erőtlenül. Bőrén szokatlan, kisebb lila foltok vannak, amik könnyen utalhatnak arra, hogy valaki bántalmazta szegényt - vagy tán e nyomok mégsem ennek az okai? A mögötte levő ajtó enyhén tárva van, ahonnan förtelmes bűz árad ki..*

1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-05 10:06:50
 ÚJ
>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

*Belépve a szegénynegyedbe azonnal elindul a már jól ismert úton. Nem egy hosszú séta, főleg mivel a háza (már ha háznak lehet nevezni, gyakorlatban sokkal jobban szereti a 'viskó', vagy a 'rom' szót használni rá) elég rossz állapotban van. A gazdagnegyednek még csak a közelébe se kell menjenek, néhány kanyar után már meg is pillanthatják. Odaérve a gnóm egy mozdulattal kinyitja az ajtót, majd hirtelen eszmél, és hanyatt veti magát. Egy darabig várja, hogy kirepüljön a dobókés, ami talán éppen Erist találná el, majd szépen lassan eszébe ötlik, hogy mi is történt...*
- A rugó... *jegyzi meg* El is felejtettem *azzal feltápászkodik, és leporolja magát. Ha újra megszerelte a csapdát, mindenképpen kell egy olyan változtatást végezzen rajta, hogy magasabbra célozzon. Nem kell túl magasra, a késnek az ajtóhoz érve nagyjából másfél méteres magasságban kell lennie, így Vernerre veszélytelen, viszont gyakorlatilag mindenki másra igen.*
- Meg kellene javítani a csapdát is *mondja, miközben belép, és ellenőrzi, hogy nem rabolták-e ki. A szűk folyosón mindössze gyertyák maradványa található, a szobák érintetlenek, így egy nyugodt sóhajtással veszi tudomásul, hogy nem történt semmi. Így persze azt, hogy a dolgai ugyanolyan rendezetlenül vannak a 'nagyobbik' (hát a két szoba közül valóban ez a nagyobb, azonban még így is elég kicsi) szobában, mint ahogyan hagyta őket. Gyorsan nekilát átnézni a kupacot, hogyha nem is az összes csuklyás köpenyét megtalálja, de legalább egyet.*

1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-12-04 21:08:43
 ÚJ
>Lirtilsasda Sliedima avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

*A Nap már lemegy mire eléri a házukat. De mivel úgy ismeri a szegénynegyedet, mint a tenyerét, nem okoz neki különösebb gondot a haza találás. Megáll a földszintes, düledező épület előtt. Az otthona. bentről ricsaj csapja meg fülét.* ~Ideje, lesz bemenni, és segíteni a többieknek.~ *Kinyitja a rozoga ajtót, és belép a viskóba.*
-Hát megjöttél? Úgy örülök. Gyere, segíts megetetni a kicsiket. *Köszönti apja.*
-Rendben. *A kicsik felé fordul.* Képzeljétek, hoztam nektek egy mesét. *Jelenti be vidáman.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416