//Bevált Bóvlik Bezárt Boltja, avagy A 4 "B"//
//Miért ne? Ennyi kell!//
*Van, amikor bölcsebb hallgatni. Ezt a baromságot tuti, hogy az egyik kétes hírű nagyapja vallotta, most mégis készségesen mégis alkalmazni kezdi, dacára jellembeli vonásainak. Szótlanul gondolja át az elhangzottakat, és az eddig ismerteket. Halax nem tűnik meggyőzöttnek egy szem fiacskája monogámiáját illetően, viszont mintha sértettsége, és vádaskodása csitult volna. Ez is szép eredmény, így hát ezt a témát nem kívánja Jaz tovább húzni. Hogy Ewi minden egyéb utasítást figyelmen kívül hagyva, csakazértis utána lohol, ezt meg ugye tapasztalta, elég mélyen. Rohadt érzés, de kénytelen igazat adni apjának. Jó pofát viszont nem kénytelen vágni hozzá.*
-Nincs felkészítve erre.
*Jegyzi meg, a legkevésbé sem tiltakozva, és tüntetőleg megfeledkezve húga jelenlétéről. Igaz, megfordult a fejében már, hogy Ewit nem csak a szélhámosság fortélyaira kellene kiképezni, és pontosan tudja mennyire ügyes, rátermett kis besurranó válna belőle, viszont morális megfontolásból elvetette a lehetőséget. A lány túl jólelkű, és tiszta az ilyesmihez. Legalábbis, akkor még az volt. Egy sanda pillantást vett Ewi felé, mintha ezzel a lelkébe láthatna. Lelkes, az biztos. Bár Jaz számára azért még kérdéses, hogy a munka miatt, vagy ismét csak szeretne kettesben maradni.*
-Viszont az adottságai ígéretesek.
*Igyekszik itt leginkább Ewica erőnlétére, fürgeségére, találékonyságára utalni, mint derekának karcsúságára, finoman domborodni kezdett mellkasára, és csókjainak ízére.
Még mindig kelletlen pofát vágva von egyet vállán.*
-Ha megtanulja estig, amit kell, és nem lesz láb alatt, és hallgat rám, és nem hisztizik, és nem nyafog, és nem kezd el a saját hülye feje után menni, akkor persze, nagyon szívesen kockáztatom az egész sikerét, meg még az életemet is, hogy Őengedetlensége jól szórakozzék.
*Dacosan fonja össze mellkasa előtt karjait, és pillant a zöldekbe válaszért.*