//3B - Felújítás//
*Ahogy az idő lassacskán telik, és a duó megreggelizik, majd az időt elütvén cseverésznek kicsit, valahol a szegénynegyed másik oldalán már szerveződik a munkásosztag, élen a kölyökkel.
Itthon a víz még áll a pincében, de ha Jaz nekiáll, néhány óra leforgása alatt ki tudja önteni az udvarra a tartalmat. Felfedezheti a döglött patkányokat is, amik a víz színén úsznak, meg egyéb, beazonosíthatatlan maradványokat, amik látszólag többféle faj dögeinek kutyulékjaként jött létre. Kutyafej, patkányfarok, macskatest. Színtiszta tápláléklánc; jött a cica, hogy megegye a patkányt, de megfulladt, aztán meg jött a kutyus, hogy megegye a cicát, de a sors iróniája őt sem kímélte. Talán előnyös lenne kihalászni ő(ket), és látnivalóként mutogatni a népnek, mint a "szörnyet, akivel a hős vízhordó végzett".
Kisvártatva megérkeznek a munkások is. Heten lehetnek, a fele banda harminc körül járhat, erős testalkatú, borostás, egyáltalán nem szép emberek, a másik fele pedig nyüzüge, szedett-vedett banda, de akad köztük egy-két szemrevaló férfiú is, ami elsősorban Ewinek kedvez. Velük jött a kölyök is, aki egyelőre meghúzza magát egy távolabbi sarokban. A munkafelügyelőn, avagy a vezéren van most minden szem, ő készül szólalni. Színpadiasan krákog egyet, majd egy turhás eleganciával megspékelt köpetet ereszt maga elé, és csakis ezután lép előre.*
- Én vagyok a góré, értve?! A testvéreim csak rám hallgatnak, szóval csak ne dirigáljatok nekik! *majd szeme körbefut az épületen.* - Ha sóherek vagytok, akkó' azt a falat, meg azt a szobát le kell tarolni, ha viszont jöhet pluszba háromszáz arany, akkor meghagyhatjuk, és nem lesz fölös meló. Egyébként naponta háromszáz aranyat kérünk, vagy nincs meló. Válasszatok, hogy egybe, vagy naponta fizetitek, de a melót elnézve négy napot leszünk el. Ez pite! FIÚK MUNKÁRA!!!!!
*Kiáltja el magát, majd kettes csoportokba rendeződve különböző helyiségekbe mennek, parancsra várva, hogy mégis milyen feladatot kapnak. Fontos, hogy ezt először Górénak kell elmondani, hisz "csak rá hallgatnak a tesók."*