Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 10:23:24
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Mikor a Medve bekapcsolódik a fütyörészésbe, ajka szeglete kissé felfelé görbül, ám hallja a hibákat. A férfi megtorpanásakor levegőt vesz, és újra kezdi, kicsit lassabban, hogy könnyebb legyen kihallani a hangokat az esti szélből. Gyorsan tanul a másik, így mikor már egy két-három traktust lefújtak közösen, vált, és kánonba kapcsolódik be a füttykórusba.
Szórakoztató alapvetően. A fütyülés önmagában, de hogy társasága van hozzá az még inkább. Egy darabig fújják, majd ismét szóba kerülnek a hátasok. Lebiggyesztett ajkakkal, és egy érdektelen vállrándítással válaszol.*
- Nem ismerem a gebéket. Sosem volt dolgom velük. Nagy, rúg, harap, és sunyja a fülét - *bár azért fogalmai vannak róla, hogy mekkora lehet az a ló, amin a Medve képes lenne így ugrálni, mint az imént, és meg kell állapítania, hogy ilyenekkel nem is akar találkozni.
Sok mindent megmagyaráz, mikor a férfi megemlíti a korát, melyből ez az ugrabugra ered. Erre ő kezd el a maga cinikus módján kuncogni.*
- Medvebocs, lóháton - *majd szeme éles fénnyel villan fel, ahogy félig hunyorítva, fejét félrebiccentve néz a férfi arcára, és az este folyamán először egy olyan kérdést tesz fel, amit nem gúnyos szurkálódásnak tervez, hanem tényleg választ is akar rá kapni.* - És hol nőtt az apró Medvebocs ilyen hatalmas melákká?
*Az elődomborodó izomzatot megnézi magának, majd ismét vállat ránt, mert ez csak megerősítette azon elképzelését, hogy a Medve egyet üt, de akkor nagyot. Ami azt illeti, a férfit birkatermészet is jellemzi, hogy vele képes társalogni, ráadásul igen kedélyesen. Tényleg Medveszerű.
A szoknya téma mélységes undorral tölti el. Nem is a szoknya, inkább a hozzá kapcsolódó kellékek. Magas sarkú cipellők, festékek, csipke, selyem. Ezek olyan idegenek tőle, mint egy erdei elftől a gnómok szerkezetei.*
- Nem vagyok nő. Nőnemű vagyok - *biggyeszti oda a magyarázatot is az első kijelentés mögé, így tisztázva a férfi előtt, hogy az ő fejében ez a két fogalom teljesen elkülönül. Habár abban egyáltalán nem biztos, hogy definíciót tudna adni arról, mit is jelent számára a Nő. Mert nem a sarkon álló ringyókat, abban is biztos, de nem foglalkoztatja a téma olyan mélységekben, hogy válaszoljon rá magának.
A férfi kérdésére, hogy mi a hullahopp, elmosolyodik.*
- Könnyű fából készített karika, a derékon szokták pörgetni a gazdagabb kölykök. Ha az ember elég ügyes, sok mindent lehet vele művelni - *válaszolja meg készségesen a feltett kérdést.*

1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 06:57:44
 ÚJ
>Grendin Isayar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

*És újra a szegénynegyed utcáit rója. Valóban érdekes is a sors, hogy dacára annak, hogy sosem volt köze igazán ehhez a helyhez, folyton itt köt ki. Tulajdonképpen fogalma sincs róla, hogy mit is keres itt újból, mivel ma már kétszer járt itt, és habár szerzett pár dolgot, de azok korántsem olyan értékesek, hogy amiatt visszanézzen. Tényleg nem ártana újból megnyitnia a bájitalos bódéját, mert ilyenformán nem sok napot fog kibírni. Leül az egyik rozoga padra, botját pedig maga mellé fekteti, úgy szemléli a tömeget. Persze nem is lehet hasonlítani a szegénynegyed forgatagához, hiszen ott a világ minden tájáról érkezett gazdag kereskedők igyekeznek rásózni a portékáikat mindenféle gazdag nemesekre. Itt meg a legnagyobb forgás amiatt van, mert három kis kolduskölyök csak egy darab aranyat kapott, és azt igyekeznek eldönteni, hogy vajon kié is legyen. A gnóm egy darabig igyekszik tétlenül figyelni a vitájukat, viszont amikor már a tettlegességig fajulnak a dolgok, és pár pofon is elcsattan, kénytelen felállni a padról, és odasétálni. Se szó, se beszéd, odaszór nekik még két aranyat, remélve, hogy ezzel a verekedésnek is vége lesz. Persze ez ostoba remény, hiszen most már három aranyért versenghetnek a fiúk, így még jobban összekapnak. Grendin sokszor nem tudja megérteni ezeket a dolgokat, ezért ezúttal már meg sem próbál segíteni, mindössze odébbáll, és keres magának egy másik padot. A fiúk meg rendezzék le a vitát egymás között, őt már nem érdekli.*

1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 23:34:31
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A Varjúvadász dalos kedvében van és fütyörészik. Moy hallgatja, de nem ismeri fel a dallamot. Valahogy az az érzése, hogy a lány nem helybéli és ez esetben akárhonnan is származhat a füttynóta. Felemeli a fejét és a lányra néz egy darabig meredten, figyelve. Majd ő is elkezdi fújni a nótát. Érzi, hogy nem megy elsőre, még hamis. Egy kicsit csendben marad, aztán hallgatja a lányt és újra megpróbálja. Most már jobban megy, majdnem ugyanaz, mint a Varjúvadász dala.
Érti, hogy mi a lány problémája a medvetánccal. Az artisták nem ilyen nagy darabok, mint ő. Elkezdi hát egy kicsit jobban felnyitni a mutatványos időszak eseményeit.*
- Most már legfeljebb egy olyan lóra ugranék fel, mint az Ó-Berkalla táján honos manamusz. Láttál már olyat? Az már inkább tehén, mint ló!
*Erre megint elröhögi magát, hadd rezegjenek az ablakok és hadd ébredezzenek a szegények. Nem ez a célja, ez csak olyan mellékhatás. Az a ló tényleg hatalmas. Nem is magas, de olyan tömör csontjai vannak és olyan izomkötegei, hogy tényleg meg sem érezné a Medvét a hátán.*
- De hát tíz éves voltam akkor és csak később szedtem fel magamra azt, amit most lát.
*Moy ezzel befeszíti a mellizmait és a karjait vállból előlretolja úgy, hogy maga elé ereszti. Nem hízott el, csak a tömege növekedett. Az viszont sokat. A lány is egészen sok dolgot elmond magáról. Lehet, hogy a fele sem igaz, akkor viszont jól tudja előadni, mert egészen hihetőnek hangzik a történet. Reális, mert azok a hozzá hasonló nők, akiket Moy ismert, mind nehéz háttérből jöttek. Nem mindegyikük volt olyan szerencsés, hogy rejtekhelyet találjon, mint a tető, ahol nem éri a bot vagy a vessző vagy még rosszabb dolgok. Moy ezt első kézből nem ismeri. Őt is fegyelmezték, de szerették is. Ha a lánynál ez utóbbi kimaradt, az megmagyarázná a szúrós természetét.
Amit a szoknyáról mond, azon Moy meg sem lepődik. Nem csúnya lány, sőt nagyon szép az arca, de a nőiességre nem igazán ad. Lovaglónadrágot hord és a hónalja is kivan. Nem a szépségét akarja kihangsúlyozni, hanem a mozgékonyságához igazítja az öltözködését. Ezt pedig olyan egyetemes igazságnak kiáltja ki, aminek az ellenkezőjétől nagyon undorodik és még a nyelvét is kinyújtja, mint a gyerekek.*
- Pedig egy szoknyában egész más egy nő, olyan szép hullámos lesz tőle. Persze abban nem lehet tetőre mászni. A hullahoppot nem ismerem. Mi a rosseb az?
*Moy kezdi egy kicsit szabadjára engedni a stílusát. A Varjúvadász mellett nem kell finomkodni, de ő akkor sem szokott mindenáron förtelmes szavakat erőltetni a szájára. Ha megvan a helyük, akkor jöhetnek, de mindig eszébe jut helyettük valami más, ami persze nem is odaillik, csak úgy kidobja magából Moy sajátos agya. Így lépkednek egymás mellett és Moy nem tudja, hova mennek, de nem is számít nagyon, amíg ilyen jól elbeszélgetnek. Az utcák, a kő, a fények vagy az árnyék csak mellékesek.*

1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 23:07:51
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A férfi nevetése nyomán több ablak is berezeg a szegénynegyed rozoga viskóiban, de ez őt különösebben nem zavarja. Az sem hatja meg kifejezetten, hogy sikerült megnevettetnie a férfit, ez csak amolyan tény, melyet konstatál. Jelzés, hogy a társasága ezúttal kellemes a másik félnek. Ritka esemény, eddig egy ilyen embert ismert, de ő messze földön él, és… nem a férfi súlycsoportja.
Mindenesetre szórakozottan lépked a Medve oldalán, időnként el-elnézelődve, éles, tiszta hangon fütyörészve egy régi nótát, melyet még a vén Tom dörmögött, ha éppen az üveg aljára nézett. Ennél többet nem is nagyon tud, valami kocsmadal, de a szövegére sem emlékszik.*
- Senki nem mondta, hogy nem azok, csak a ló törik ketté a súlyuktól - *csíp ismét a férfiba, ahogy az beszámol még arról, milyen képességei vannak.
~Hiszem, ha látom!~ *állapítja meg most már magában. Ez már túlhaladja a képzeletét. Nem azért, mert a Medve képességeiben kételkedik, hanem sokkal inkább annak a lehetőségében, hogy egy hátas szörnyeteggel lehet ilyen mértékben együttműködni. Csak a baj van velük, nyihognak, rúgnak, harapnak, és büdösek.
Arról nem is beszélve, hogy eleszik előle az almáját. Na, ez a legutálatosabb az egész patás bagázsban.*
- Érdeklődő medvebocs a porondon, lóháton. Hullahopp nem volt?
*Majd érkezik a kérdés, hogy ő honnan is szerezte a tudományát. Elgondolkodik egy pillanatra, hogy honnan is, majd megrántja a vállát és ennyit mond.*
- Vásott kölyök voltam, untam a spenótot, meg a Vén Tom arcát, amikor visszaszóltam. A tetőre nem tudott utánam jönni - *tárja fel magának is immár a kérdés mélységeit, mert valahonnan innen eredeztethető a „macskasága”, ahogy a Medve fogalmazott. Utána a mestere nem volt rest erre még egy kicsit rásegíteni, és igen komoly edzéseket tartott neki kötélen, és különböző vastagságú, kidőlt fákon egy-egy gyorsfolyású patak, vagy vízesés mellett a környéken. Mindig élvezte, úgy érezte, átmozgatja a dolog.
A célzást a szoknyára nem érti, így nem is nagyon törődik vele, csupán vállat von, ajkait lebiggyeszti kissé, és válaszol, a maga módján.*
- Szoknyát sosem hordtam, női ostobaság. Kényelmetlen, vááá - *kirázza a hideg még a gondolattól is, a libabőr végig fut a felkarján, nyelvét undorodva ölti ki.* - Bokorba meg csak a két ballábas esik, vagy, az, akit dobnak.

1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 22:36:00
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Moy dobását a lány úgy kezeli le, mintha pont oda várta volna az erszényt. Ismét csak megmutatja az ügyességét. A férfi egyre kíváncsibb, hogy hol szerezte ezt a lány. Majd kiderül, még puhítani kell, hogy beszéljen magáról. Nyomorgatja a zacskót, mintha nem lenne biztos benne, hogy már az előbb is üres volt. Úgy látszik, nagyon hiányolja. Moy majd egyszer ki fogja faggatni, hogy milyen kávét szeret. Ő már kóstolt nlhány fajtát, hajón utazva a készleteket ugyanis sokszor megdézsmálták.
Varjúvadász, ez lesz a neve. Nem ellenkezett, úgyhogy jobb híján Moy így szólítja. A lány igen értelmes és lényeglátó. A zavaros beszéd nem tántorítja el. Nem ért meg mindent Moy szavaiból, de arra rájön, hogy mi az elmondottak eszenciája és még meg is fejeli egy hasonló válasszal.*
"A Varjúvadász és a Medve együtt űzik az unalom nagyurát, akinek hosszú a bűnlajstroma. Nem is rossz!"
*A nő annyira halkan jön, hogy Moy többször is odanéz, megvan-e még. Hátrakulcsot kézzel jár, mint a kiképzőtisztek az őrségben, de a léptei mint a macskáké. Azok is szeretnek a tetőn lenni.*
"A végén még kiderül, hogy állatok nevelték fel. Na, olyannal még úgy sem találkoztam, pedig én már láttam egy pár fura figurát!"
*Amikor a lányra néz, meglátja a karján a sebeket. Nem fázik ebben a kora őszi éjszakában és ujjatlanban oson a kövezett úton. Nem nagy sebek, de sok van belőlük. Mintha beleesett volna egy tövises bokorba. Ez egy közös pontjuk, mert Moy-nak is vannak sebei, de csak a testének olyan részein, amik nem láthatóak. Most még nem. Azt viszont már most tudja, hogy meg fogja mutatni egyszer a sebeit, csak ki kell várni az alkalmas időt. Ezzel már sok társaságban előhozakodott és csak úgy záporoztak a történetek, amik a hegekhez kötődtek.
A mutatvány megnyeri a lány tetszését és meg is lepi. Nem nézhette ki egy ekkora emberből, hogy tornászokhoz hasonlóan tud ugrabugrálni. Amit mond, azon pedig Moy elneveti magát. Jó öblös, utcát betöltő röhögés ez, ami a részegekre is jellemző, mikor már nem érzik a határaikat. Moy józanul sem mindig érzi vagy ha érzi őket, akkor sem számítanak.*
- A medvék okos állatok ám! Tudnak lovon egyensúlyozni fél kézzel és ostor helyett elég volt az érdeklődés. Na és te hol tanultál macskának? Megtréfált a bokorugró szoknya?
*Moy csapongó gondolatait nehéz követni. Bevett szokása, hogy eszébe jut valami, arról is valami, arról egy harmadik, de csak a negyediknek ad hangot és végül nem lehet rájönni, hogy mit akar ezzel. Akik viszont túl tudnak lépni a kusza gondolkodásán, azok könnyen megszerethetik. Vagy megutálhatják, arra is volt már példa, hiszen a beszéd csak egy dolog a sok közül, ami az embert jellemzi. Fontos, de nem az egyetlen.*

1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 22:04:39
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Repül az erszény, és keze reflexesen nyúl érte, és kapja el, az utolsó pillanatban. Talán úgy tűnhet, hogy nem is éri el, ujjai mégis körülzárják a következő pillanatban a megviselt bőrt.
Még egyszer megmorzsolgatja, de nem, nincs benne kávé, és ez ismét csak egy ingerült, dühödt fújtatást szabadít fel belőle, majd visszaköti eredeti helyére, és ismét a Medve felé néz.*
- Mocskos csak annak, aki alkoholban fürdik - *kuncog az estére adott hasonlatra. Neki még nem volt vele rossz tapasztalata, vadászni is jobb este. Az unaloműzés azonban kedvére van, így a következő, furcsán megfogalmazott invitálásra helyeslően biccent.*
- Legyen úgy, sok van már a rovásán.
*Mulattatja újonnan szerzett címe, és ez a rejtnyelv, amit a Medve alkalmaz, bár kissé kacifántos néha neki, nem is áll rá teljesen a szája. Többet káromkodik, mint amennyi egészséges mondat elhagyja fogai kerítését, ám úgy tűnik, ez az este kivétel.
A Medve oldalára szegődik, kezét még mindig maga mögött kulcsolva, higgadt, ám furcsa mód egybefüggő, és nesztelen léptekkel halad a férfi mellett. Talán a másiknak feltűnhet, hogy alig érkezik zaj a nő felől. Megszokta már, hogy így közlekedjék. Hangtalan, az árnyak között. Nincs takargatni valója, csupán kevesebb a probléma, hogyha így vadássza a varjakat. Persze, néha izgalmasabb a harc heve, a gyilok, és a vér. Néha nincs kihívás az árnyakban, ám nem szokása meghátrálni. Erről tanúskodik bal karján a sok apró heg. Üvegszilánk marta bőrét és húsát, egy fél napig bányászta a sebekből a maradékot. A feladatot elvégezte, a sebek begyógyultak.
Aztán a férfi a szerelmeiről kezd el beszélni, ami megint nem érdekli, egy csöppet sem. Felőle akár szifiliszt is kaphatott az első alkalommal, nem az ő ügye. Ám annál inkább meglepi a tornamutatvány, melyet a férfi prezentál.
Elmosolyodik, ezúttal egy széles, fogvillantós mosollyal, kissé heccelő nevezéssel.*
- Egy Medve kötélen táncolva. Csoda egy cirkusz lehetett, hogy be tudták tanítani. Sokat csattant az ostor?
*Még nincs kedve elsütni a saját kis repertoárját. Bár elég mókás lenne a férfivel végig akrobatikázni az utcákat és a tetőket, de egyelőre nem produkálja a magát, bármennyire érzi tenyerében a viszketést, hogy ezt bizony felül kell múlnia, a megfelelő alkalomra vár. Vagy eljön, vagy nem.*

1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 21:33:38
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Ahogy általában minden nő, ez a lány is kiszúrja, hogy méregetik, mint a húsárut. Vannak férfiak, akik nem feltűnően teszik ezt, inkább csak megfordulnak a nők után, Moy viszont nem szégyelli szemtől szembe megnézni a vonalakat, amikből már következtet is, hogy mire számíthatna a nőtől. Szereti az edzetteket is, akiknek ugyan nem a keblük duzzad nagyon, viszont jól bírják a strapát. Amúgy is az a lényeg neki, hogy valamit találjon a nőben, akár a testét, akár a lelkét. Az elsőt könnyebb megtalálni, a máásodik viszont érdekesebb. Pont úgy, mint most. Ez a lány is csinos, de van benne valami, ami különlegessé teszi. Nem hagyja magát, nem egy kikötői, baksisért elérhető ringyó, amilyet emleget. Fenyegetőzik, nagy a szája és valószínűleg jó harcos is, meg tudja védeni magát. Ő is két fegyvert hord, méghozzá két kardot és Moyhoz hasonlóan a hátára vannak ezek csatolva.
A hasonlítgatással a férfi valami olyat mondott, ami talán tetszik a nőnek. A mosolyából sok mindenre lehet következtetni. Moy még nem ismeri, de vannak jelek, amik arra utalnak, hogy most felkeltette a figyelmét. Visszanéz és vissza is lép. Egy vicces megjegyzéssel közli, hogy nincsenek is itt varjak.*
"Csak azt akarta érzékeltetni, hogy megzavartam a nyugalmát. Ami a szívén, az a száján, csak hét rétegnyi védőréteg alatt."
*A bemutatkozásban ugyanez látszik meg. Közli, hogy Medvének fogja szólítani a férfit. Termetes és a nadrágja pont egy ilyen állat szőréből van. Moy elmosolyodik a megnevezésen. A lány hozzávágja a bőrszütyőt. Moy érzi, hogy kávéillatú a kis tároló. Úgy látszik, a lány nagyon jót derül azon, hogy a kávészemes zsákot a férfi pénzes zacskónak nézte. Nem tudhatta, de most már tudja. Visszadobja az erszényt, mert neki nem kell. A lány is csak mutatóba szánhatta. Még mindig hangosan, jól érthetően, de nem annyira parasztosan felel:*
- Aranyos este, mocskos reggel. Varjúvadász, azt a nagyurat én sem állhatom. Megkergessük?
*Ezzel a férfi elindul a lány felé. A szökőkút negyven évig tudott várni, jó lesz az holnap is. Ha ez a lány most eltűnik, akkor viszont lehet, hogy nem látja többé. Az se lenne nagy baj, de most Moy kíváncsi és ilyenkor nem a jövőre gondol. Új élmény, új társaság, aki nem egyszerű eset, de ez jó is. Kedveli azokat, akikkel kihívás szót érteni.*
- Az első szerelmem artista volt. Idejöttek a városba, én meg elszöktem velük. Hoppá!
*Egy mozdulattal elszökken a lány mellől és abba az irányba vet egy tigrisbukfencet. Sok súly rakódott rá, mióta már nem vándorol a mutatványosokkal, de az ereje és az ügyessége megmaradt. A gyakorlatot hibátlanul végre is hajtja és egy színpadias mozdulattal áll fel, a lány felé fordul és karjait felfelé fordított tenyérrel széttárja.*

1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 21:04:14
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Kissé meglepőnek tartja a férfi viselkedését, mert bármennyire is tudata peremére kívánja szorítani, feltűnik neki, hogy nem csak, mint embert méri végig a termetes jószág, hanem bizony idomain is végigszánkázik a barna szempár.
Lehet rajta mit nézni, ha a hústorony kedveli az efféle nőket. A feszülő inakat, a szálas, ám erőt rejtő izomzatot, a ruganyos, hajlékony testet, és a folyékony, légiesen könnyű mozgást, melybe ragadozó báj vegyül. Ha valaki kedveli az erős combokat, talán ignorálja, hogy keblei kicsik, ám formájuk ízléses, hogy vádlija téglaszerűen erős, és hogy feneke is inkább izmos.
Ám szó nélkül akkor sem hagyhatja a személyét ért atrocitást, így nyelvét máris a hímen köszörüli.*
- Vásárban méregesd a gebéket, vagy a ringyókat a sarkon! - *szisszen fel dühödten, de tisztán érthetően.
*Fordulna be a sarkon, mikor a férfi egy számára igencsak tetszetős mondatot fogalmaz meg. Hogy nem szereti, ha hasonlítgatják. Visszanéz a sarkon, szája szegletében egy kissé cinikus félmosollyal. A fény most félig alakját éri, és látni engedi a két ikerpenge markolatát, ami a hátán pihen, keresztben.
Bőrkesztyűs kezét még mindig maga mögött kulcsolja, ahogy visszalép egyet, féloldalasan a férfi felé, bal lábán testsúlyával, csípőjét kicsit oldalra engedve.*
- Ma nincsenek varjak, lapítanak a dögök - *jegyzi meg kissé lebiggyesztett ajkakkal.
Majd a férfi bemutatkozik, amit ő teljesen feleslegesnek tart. Hisz már tudja, mi a férfi. Egy grizzly. Nagy, lassú, ám elég, ha egyet üt, és kettéroppan a gerince.
Ám persze, gyorsasággal a legnagyobb vad is térdre kényszeríthető, ha meg nem is ölhető, de most sem hangulata, sem indíttatása nincsen kipróbálni önmagát a kérdésben, hacsak nem kényszerítik. Egyelőre, nem úgy néz ki.*
- Medve - *szögezi le a férfi bemutatkozása nyomán, vállat rántva, hogy felőle aztán Habakuknak is nevezhetik, őt az sem érdekelné. Főleg nem, hogy ki fia-borja. Bemutatkozni nem óhajt, sőt az elhangzó mondatra, miszerint üres a zsebe, felkacag, és övéről egy lendületes csuklómozdulattal letépi az erszényt. A férfi mellkasának dobja, még mindig hangosan, kissé gúnyos élvezettel kacagva. Ha a férfi nem értené, vagy nem ismerné fel a kávé utánozhatatlan illatát a zacskó körül, akkor megcsörgeti az övén maradt másik erszényben aranyait. Az utána érkező kérdésre válaszol, egy lendületes vállrántás kíséretében.*
- Nagy a város, hosszú az éjszaka, az unalom meg nagy úr. És nincs kedvem kártyázni.

1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 17:43:22
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A fiatal lányka nem gondolja úgy, hogy neki válszolnia kellene a kérdésekre, amiket hozzá intéztek. Az artisták említésénél viszont megáll egy pillanatra. Mintha Moy pont eltalálta volna a kilétét. Vagy mintha akkora baromságot kérdezett volna, amekkorára a tetők lánya nem számított. Mikor az erszényét tapogatja, Moy nézi a lány kezét és közben az arcát is. Az öntudatos hölgyemény szilárdságot és kutató, barna szemeket láthat, amik nem csak a nőiességét vizsgálják. Moynak egyszerűen felkeltette az érdeklődését egy olyan valaki, aki a tetőn ücsörög, de mikor rákiabálnak, egyből leugrik. Mintha titokban lett volna ott. Az alvilági figurák szeretik a kövezett utcák helyett a tetőket használni, de nem süttetik a hátukat kéményekkel. Ez valami bohém lány lehet, aki unja a gyalogosokat és inkább felment, hátha ott lát valami érdekeset, gondolja magában Moy.
A zavaros szavak megteszik a hatásukat. A férfinek sikerül nevetésre bírnia az eddig morcos lűányt. Biztos magában és az identitását megint csak kikéri magának, egy kérdéssel megtoldva. Moy tudja, hogy a lány értette a kérdést. Szokás szerint kevés szóval mondott sokat és ebbe bele lehet bonyolódni, ha valaki nem lényeglátó.
Aztán a lány beáll egy olyan pózba, mint a parancsnok eligazításkor, hogy szemügyre vegye, senki nem részeg-e, mindenkinek rendben van-e az öltözete és így tovább. Ahogy ő végignézte a lányt, az is végignézi őt. Sötét van és nem láthat mindent, de ennek tudatában van és igyekszik is az árnyékban maradni. Moy benyomása, hogy a lány valamit titkol, de nem látja azt a férfiben, hogy veszélyt jelentene. Csak játszik vele, mint egy gyerek az erősebbel, fel sem mérve a kockázatot vagy felmérve azt, de bízva a gyors lábaiban.
Mikor ráhagyja Moyra, hogy varjúvadász, akkor már menne is tovább.*
"Rejtélyek leánya, na!"
*Moy nem megy sehova, csak áll ugyanúgy, mint az előbb. Kezeit lejjebb ereszti, de a ballal a lányra mutat. Szemöldökeit összehúzza és a sisak alatt ráncolódik a homloka is, mikor a mutogató ujjával a lányról a tető felé int. A hangerején most sem változtat. Nem érdekli, milyen sértéssel próbálja elhallgattatni ez a különös leányka. Beszél, ahogy a matrózok az árbocra felkiabálnak. *
- Másikat? Egy sem repült el. De hát hallom én, hogy nem vagy egy kisasszony, akit udvari pommpa tart távol az élettől. Meg dinnyés se. Te magad vagy és nem szereted a hasonlítgatást.
*Moy leereszti a kezét, majd hátracsapja a fejét és felrántja a szemöldökét kétszer egymás után, mint amikor valaki szavak nélkül kérdez. Az erszényre néz és a lány lábaira, amik a távozás mozdulatát mutatják. Jobb kezét a vértje mellrészére helyezi nyitott tenyérrel. Így mutatkozik be.*
- Moy. Apám nem süket, hanem bőrdíszműves. De lehet, hogy már rég nem hall, ezt még nem tudom. Aztán most hova igyekszel üres zsebbel az éjszaka közepén, hogy lerezzentettek a tetőről?

1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:54:03
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Érzi magán a vizslató tekintetet, hallja a szavakat, de nem zavarja. Meg szokták nézni az emberek. Nőietlen viselkedése, felvágott nyelve, és meglehetősen hangos hozzáállása a dolgokhoz elrettenti az embereket. Válaszolni pedig nem akar, mert éppen most nincs hozzá kedve. A képtelen gondolatra, hogy artista lenne, csak felhúzza a szemöldökét, elfordulóban a férfitól, és gúnyosan hümmög.
Egy pillanatra megtorpan, és a lábai is megállnak, a sarkon, nem messze a nagyhangútól. Erszényéhez nyúl, megrázza, de rá kell döbbennie, hogy elfogyott a kávébabja.*
- A rohadt életbe! - *sziszegi morózusan, hogy még kávét sem rágcsálhat szabadon. Gondolatban számolgatni kezdi, hogy mennyi idő lehet még hajnalig, amikor a piacon hozzájuthat csemegéjéhez, de arra a konklúzióra jut, hogy túl sok.
Tekintete visszakúszik a férfira, aki láthatóan még mindig úgy gondolja, hogy vele beszélgetnie kellene, majd végül úgy határoz, hogy mégis megereszt egy pár szót, foghegyről a másik felé.*
- Ki mondta, hogy lenézel?
*Nem kommentálja a légi mutatványra vonatkozó kérdést, mert dobhártyarepesztő üvöltés hasít az éjszakába, egy igen furcsa kérdés nyomán. Elmosolyodik. Ez is egy ostoba bolond, de ez legalább szórakoztatónak tűnik. Gúnyosan kuncog, majd megcsóválja a fejét.*
- Süket volt apád, hogy így ordítasz? Amúgy nem, nem a dinnyés lánya vagyok.
*Immár a férfi felé fordulva áll a kis utcában, kényelmes terpeszben, az árnyék és a fények határán, de még a sötétség jótékony ölelésében maradva. Két kezét háta mögött összekulcsolta, és félrebillentett fejjel méri fel az előtte tornyosuló kolosszust.
Ostoba egy hím, az bizonyos, de jelenleg nem érdekli. Hamár felverték az álmából, legalább kárpótolja, hogy némineműleg szórakoztatónak tekinthető. Egy darabig bizonyára, utána az idegeire menne.*
- Varjúvadász? - *fordul sarkon, bár testtartása nem változott. Válla felett a férfire néz, kissé talán jelezve neki, hogy ő haladna tovább, bár hogyha a másik nem veszi a lapot, akkor egyszerűen csak megindul, mindenfajta figyelmeztetés nélkül.* - Nevezzük úgy - *hagyja rá a kérdést, bár tetszik neki a titulus, még kissé görgeti nyelve hegyén a szót.*
- Keresnem is kell majd egy másikat, hamár így fellármáztad a környéket! - *zsörtölődik, kissé gúnyos, csípős hangnemben.
Hosszú még az éjszaka, és a kávéja is elfogyott. Ha legalább a felét sikerül elütnie valami ostoba módon, és nem a kocsmában, kártyázva, akkor már tűrhetőbb a kávéhiány, ami sújtja.*

A hozzászólás írója (Naxarida Xanyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.31 16:54:47

1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:35:37
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Moy bömbölésére a nő közelebb lépked a tetőn. A férfi magában mondgatja, hogy "Ne szakadjon be, ne szakadjon be, ne szakadjon be!". Még ismeretelneül sem kíván ilyet valakinek, bár azt is tudja, hogy aki ilyen könnyedén lépked a tetőn, annak ez vagy megszokott vagy egyáltalán nem érdekli, hogy mi lesz vele. Vagy egyszerűen bolond. Ő is szaladgált már tetőn. Be is szakadt alatta.
A nőnek jó alakja, sőt igen jó, olyan, mint a légtornászoké a mutatványos társulatban. A ruházata sem túl bő, úgy tűnik, szereti, ha nem zavarja a mozgásban. Mikor leugrik a tetőről, akkor Moy nem csak a szemével, hanem a fejével is követi az ívet és mikor a lány guggolásban sértetlenül földet ér, füttyent egyet.
A lány megmutatta, hogy érte nem kell aggódni. Az egész lénye magabiztosságot sugároz. Úgy megy el a férfi mellett, mint egy macska, mikor be akarja cserkészni az áldozatot. Megnézi minden oldalról, de persze Moy forog vele együtt. Nem akarja, hogy a háta mögé kerüljön. Ha a nő nem teljesen eszement, akkor nem fog itt próbálkozni semmivel, de jobb felkészülni. Az öklökből Moy látja, hogy belegázolt a lány önérzetébe a szavakkal és feldühítette. Az arca és a beszéde pedig ugyanezt tükrözi. Ő sem rest felelni:*
- Fent voltál, hogy néznélek én le? Te is artista vagy?
*Karjait eddigre már leengedi és maga mellett lógatja. Aztán egy hirtelen mozdulattal megvakarja a szakállát, hümmög és megigazítja fején a sisakot.*
- Nem a dinnyés lánya vagy?
*Ezután egyik lábát előre teszi, kezeit az égre emeli és elkezdi utánozni annak az embernek a hangját, aki régen telekiabálta a piacot a gyümölcsei népszerűsítésével. Egy kicsit magasabb hangon és a szavak végét elnyújtva kurjongat:*
- Dinnyéééét a dinnyéstőőől! Dinnyéééét a dinnyéstőőől!
*Elneveti magát, mikor eszébe jut az árus, aki arcra hasonlított erre a lányra. Aztán végignézi tetőtől talpig. A domborulatait alaposan megvizsgálja és szemrevalónak találja.*
"Ez nem egy unalmas nő, az már biztos! Az unalmasak is jók az ágyban, de unalmasak. Mert azok. Ezzel talán még beszélni is lehet."
- Na, szóval varjúvadász vagy? Elhiszem, hogy jó a meleg kémény mellett, de hát tudod, hogy van ez... Hideg időben a meleg kéményből is kettő van. Ha nem három.

1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 16:11:50
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Elbóbiskolt a kémény melege mellett. Megszokta már a felületes alvást, a könnyed pihegést, majd a gyors ébredést, ahogy az álmot kiűzik szeméből. Legyen az patkány, macska, kóbor eb, vagy emberi lény.
Tudata peremén érzékeli a környezetét. Látja, hogy a galambok megtelepednek az ereszcsatornán, és a tetők felett cirkáló denevérek cikázását is érzékeli. Ugyanakkor, most egy más világban jár teljesen, mindez oly távoli, mintha csupán képzelné.
Szeme mégis felnyílik. Libabőrös lesz, ahogy a hideg, esti szellő tudatához ér. Egy pillanatra nem is tudja eszmélésének okát, aztán tudatába vág az erőteljes, beszédes hang. Hogy miből gondolja, hogy őt szólították meg? Igazából nem tudja, csak akkor bizonyosodik meg róla, mikor a hang forrása felé fordítja villogó, sötétbarna tekintetét. A férfi gesztusai egyértelműen arra utalnak, hogy hozzá beszél.
Meglepő. Nem szokták felfedezni a tetők labirintusában. Ez itt az otthona, az ő terepe, az ő vadonja. A férfi mégis észrevette, és némi óvatosságra inti, ahogy a látszólag hatalmas termet, és a duzzadó izmok is. Az is biztos, hogy itt nem maradhat, most, hogy a másik az egész környéket felverte, ugyanis ha az őrök erre jönnének, akkor lenne egy kis dolga a két ikerpengéjének, és most nem fűlik a foga a verekedéshez. Az ostoba Piperkőc igen ingerlékennyé tette, és elvette a kedvét a játszadozástól.
A tető széléhez lép, mozgása könnyed, nem ver zajt, akár a macska a kerítés tetején. Innen néz a férfi arcára, a kémény árnyékából. A másik még mindig csupán a sötét szempár villanását láthatja.
Ajkát kissé sértődötten biccenti le, de elrúgja magát a tetőtől, és a férfitől jó négy lépésnyire, az árnyak között ér földet, guggolásban. Higgadt nyugalommal emelkedik fel, fejét leszegve, két keze ökölbe zárul, ahogy lendületes léptekkel elhalad a másik mellett. Csupán a tekintete függ a másik arcán, ahogy csípős szavakat vet oda, koncként a kíváncsiskodónak.*
- Még egy „kisasszony”, és kivágom a nyelved. Ha tovább ordítasz, akkor pedig a hangszalagjaidat fogom kimetszeni, de abban nem lesz köszönet - *tény, hogy a férfi jóval nagyobb, mint ő, de ha arra kerülne sor, nem lenne rest megmutatni neki, merről is fúj a szél birtokán.
Lebiggyesztett ajkakkal szegi előre fejét, és indul meg, lendületes léptekkel az éjszakában, maga mögött hagyva az őt megzavarót.*

A hozzászólás írója (Naxarida Xanyor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.31 16:13:05

1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-31 15:54:47
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A marcona kinézetű öreg harcos csak pár órát szunyókál. Már sötét van, mikor felébred. Nem érzi, hogy neki még tovább kéne nyomnia az ágyat. Anyja már biztosan mélyen alszik, ő viszont megint tettrekész. Nem számít, hogy éjszaka van, most akarja megnézni a szökőkutat a főtéren.
Kinéz az ablakon és érzi, hogy egy kicsit hűvösebb idő cirógatja a szakállát. Felveszi a gyolcsinget, amitől még a folyóparton megvált. Visszacsatolja magára fegyverpántot és határozott léptekkel indul ki a szobából. Csak azért nem távozik bejelentés nélkül, mert épp összefut az inassal, aki egy pohár vizet visz anyjának.*
- Megkérdezhetem, hogy amennyiben édesanyja keresi, mit mondhatok?
- Persze, hogy megkérdezheted! Kimegyek. Megnézem, ami volt vagy ami van. Vagy ami lett. Érted, ugye?
*Az inas ajkait összehúzva és kitágult szemekkel néz a fura fogalmazásra, de bólint. Érti, hogy Moy nem akarja az orrára kötni, merre tart. Pedig nem titok, csak ő így szokott beszélni. Ki is megy a kapun és a főtér felé veszi útját. A gazdagnegyed ilyenkor sem teljesen sötét. A városőrök fáklyával járnak és az ablakokból is sok helyen szűrödik ki a fény. Az előkelők szeretnek éjszakai életet is élni. Moynál pedig ennek nincs jelentősége. Ritkán alszik sokat egyben, inkább kis megszakításokkal teszi azt, mint ezen az estén is.
Hamarosan átevickél a szegénynegyedbe. A főtérre vezető utat pontosan tudja és követi is. Már csak nagyon kevés koldus van, a gyerekeket pedig bizonyára elzavarták aludni. Kóbor kutyák csaholása töri meg a csendet és néhány városőr beszélgetése. Úgy látszik, épp nem tudnak mit csinálni, ezért maradnak nekik a történetek, hogy ki mit vitt véghez, milyen nővel volt és így tovább.
Moy már majdnem eléri a főtérre vezető utca végét, amikor az egyik háztetőn egy oda nem illő alakot pillant meg. Ő nem szokott leszeget fejjel járni, hiszen nem csak az utca kövére kíváncsi, hanem a magasló épületekre és az égre is. A szegénynegyed ezen háza nem túl magas, de aki nem emeli fel a fejét, az nem látja meg a nőt, aki hátát egy kémény oldalának támasztva ücsörög a tetőn.
Moynak tetszik ez és kíváncsian odakiabál:*
- Kislány, kitörött a szék lába, hogy odafönt üldögél? Vigyázzon, ezek a tetők könnyen beomlanak ám.
*Megint kiabál, mint mindig, amikor beszél. Csak akkor használt kisebb hangerőt, mikor néha lopakodniuk kellett és becserkészni egy-egy gazfickót. Most sem zavarja, hogy kit ver fel álmából vagy hogy odajönnek-e a városőrök rászólni a rendzavaróra. Széttárt karokkal várja a lány válaszát. Úgy áll ott, mint aki egy érthetetlen dolgot kér számon a gyerekén.*

A hozzászólás írója (Moy Befe) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.31 16:10:23

1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-30 20:33:34
 ÚJ
>Kirina Vaeneqou avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Faehrenn Dwirinthalen//

//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmazhat//

*A bárd lesújt. Egy termetes karika édesgyökér elgurul a vágódeszkáról, hogy az asztalon megállapodjon. A hosszú, vékony ujjak által tartott félből kövér csepp cukor csurran alá, akár színtelen vér. Növényi vér.
Kissé rideg mosoly kúszik arcára a gondolat nyomán. Vér, ó igen. Ez is azoknak a büdös kölyköknek a kedvéért van, akit magához édesget. Egy kis szárított cukorkóró minden senyves bátorságát meghozza ahhoz, hogy a közelébe lépjenek. Csakúgy, mint a kandírozott gyömbér, mely még gőzölög a hatalmas vaslapon. Kénytelen ilyen praktikákkal magához édesgetni a kis férgeket, különben nem lenne értelme annak az éles, hosszú pengéjű zsigerelőkésnek, mely most makulátlan tisztaságával szúrja szemét. Hány éjszakát töltött a pince dohtól és vértől bűzlő árkában, a faggyúgyertya kormozó lángja mellett, felnyitva a puha hasfalat, hogy meglelje újonnan kevert mérgének hatáspontját a rozoga, véknya csontok között.
Majd aztán jött a bárd is, és a hatalmas üst, hol addig főzte az tetemet, míg csak összeroppanó csontok maradtak, melyeket finommá őröl, és a Szegénynegyed kutyái elé vet, a szétmállott hússal együtt. Egészségesebb a csontozatuk azóta.
Kopogás. Tekintetét hidegen emeli az ajtóra, miközben ajkára gúnyos mosoly kúszik. Elengedi a bárdot, és kezét szoknyája szegélyébe törli. Szerelmi bájital? Minden valószínűséggel. Ha nem az, akkor felcsermunka, bár az nem nappali elfoglaltság. Csupán a legvégső eset az, hogy méregért kell mennie a pincébe, bár tény és való, számára tán ez lenne a legkedvesebb.
Hosszú, pókszerű ujjai a kulcsra szorulnak a zárban, majd résnyire nyitja a kalyiba ajtaját. Tekintetébe bíbor szempár tüze mar, ahogy az érkező arcára tekint, hangtalan. Gyakran mondják, hogy a szem a lélek tükre, és most a sötételf megtapasztalhatja, milyen az, hogyha nincs, mi visszatükröződjön a fekete, írisztelen szembogarakon keresztül. Sötétség. Üresség.
Ám csupán egy pillanatig tart a kapcsolat, szemét lesüti az érkezett láttán, csontos háta meggörnyed, ahogy hangtalan arrébb lép, és kitárja az ajtót, éppen annyira, hogy a sötételf beléphessen.
Ajkáról hang, kissé sziszegő hang kél, melyet a férfi éles fülei is csupán halvány sóhajként csíphetnek el a növénypárás levegőben.*
- Mester! - *záródik az ajtó, fordul a kulcs, és az érkezőnek lehetősége nyílik megtekinteni, mivé vált az apró kölyök, melyet oly sok éve, ugyan ebben a lakban talált.
Megnyúlt, vézna teste semmit sem változott, ujjai csontosak, teste vézna. Arca hosszúkássá serdült, ajka penge vékony, színtelen. Bőre szürke pergamenre emlékeztet, talán egyetlen éke hosszúszálú, fekete haja, mely lidércesen öleli körül beesett arcát. Szürke, nedvmocskos pamutblúz, és hosszú szoknya terjeng törékeny, pálcaszerű bokája körül. Könnyű mozgást biztosít, ennyi az előnye.
A kunyhó sem változott sokat, mióta a férfi utoljára itt járt. Az ajtótól jobbra kandalló és vas tűzhely foglal helyet, a lángok most is vidáman égnek, felette egy kis kondérban sötét színű sűrű lé forr. Középen ugyanúgy hosszú, kopott asztal, rajta tiszta kések, üvegedények. Az asztal jobb oldalán hosszú polcsor, rajta különböző növények tartósított készítményei, tinktúrák, porok, őrlemények, gumók és magok. Tőle jobbra kopott priccs, némi koszlott prémmel. A szoba bal hátsó sarkában rozoga karszék, a Mester helye, vele szembe pedig a pince tömör ajtaja.
A karszékhez lép, kissé kapkodó, ideges módon, ám mégis finom mozdulatokkal. Szürke, kötött vállkendőjét teríti rá az érkezőnek. Egy pillanatra lopva a sötételf arcára néz, hisz nem is tudja elképzelni, mi késztette arra a férfit, hogy ennyi év után ismét belépjen ebbe a tisztán tartott, de szakadt lyukba, majd elfordul, és a kandalló felett rotyogó főzethez lép.*
- Vevőre számítottam - *jegyzi meg, érzéketlen hangon, ahogy megkeveri a kissé sűrű barna masszát. Szerelmi bájital, saját recept alapján. Mandragóra, némi kakaó, mirtusz, menta és lótusz, a vágy fokozása érdekében, és egy eltitkolt összetevő, melyet senkinek nem fedett fel. Nem is csoda, hogy mindenki hozzá igyekszik, ha gondja, baja van a szeretőjével. Egy késhegynyi mákony nem csak a gátlásokat oldja, hanem el is bódít, így könnyebb a dolga a kiéhezett kedvesnek.*

1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-30 16:57:45
 ÚJ
>Faehrenn Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Kirina Vaeneqou//

* Hány éve is? Talán 9 esztendeje járhatott utoljára a városban, azóta mintha egy élet szállt volna tova, de a macskakővel lerakott piszkos utcák, a szegénynegyed orrfacsaró bűze, és a jelentéktelen, kérész létüket élő városlakók mit sem változtak az idő előrehaladtával. 9 éve nem látta családját, önnön véreit, gyermekei még a felnőtt kort sem érték el, mikor ő árván hagyta őket. De nevezhette ő valaha is családjának a Dwirinthaleneket? Igen, minden bizonnyal vérségi kötelék fűzi őket egymáshoz, mint átkos kapocs, mágikus pókfonál, melyet eltépni halandó nem tud, s nevüket is hordozza, mióta e létsíkra szülte anyja. Ó, igen, a Család nőstényei, nagyasszonyanyák és tébolyodott szajhák, kik eleve arra fogantak, hogy meghosszabbított végtagjukként, sziszegő korbácsaikkal uralkodjanak hímjeik felett. Férfiként egy Dwirinthalen sorsa kimerül az életre szóló alázatos szolgálatban, esetleg valamelyik domináns nő tenyészállata válhat belőlük, ha az kedvét leli benne. Faehrenn "szerencsés" volt, műveltsége, pengeéles esze és fogékonysága a mágia iránt felkeltette a család figyelmét, s hamar egy érett nőstény combjai közt találta magát, haszonállatként dolgoztatva naphosszat. Elszórt magjából hamar élet sarjadt, idővel kettő is, de munkája ezzel koránt sem ért véget, hisz Dwirinthalen hímnek lenni utolsó leheletig tartó szolgálatot jelent.
Ő viszont nem tudott behódolni, az akár égető tűz mardosta lényét, asztrálteste üvöltve rázta, tépte láncát. A megoldás, mint valamely villásnyelvű démon és földi leány nászából született, lelketlen gyermek képében öltött testet, kinek mérgének egy cseppje is halálos. A Család sosem jött rá, hogy a gyermekek anyjának életét sűrű, éjfekete nedű ragadta magával a túlvilágra, viszont ez a hímnek lehetőséget nyújtott arra, hogy elszakadjon tőlük, évekre maga mögött hagyja Arthenior falait. 9 év, röpke mozdulatlanság, porszem csupán a pergő homokban.
A mélységi üres tekintete csak a falakat pásztázza, a negyed lakói csupán egy másik világ jelentéktelen, halovány árnyai számára, mintha egy áttetsző létsíkon létezve, mágikus energiából szőtt fonalat követne. Léptei halk visszhangot vernek a nyirkos köveken, ahogy a szűk kis sikátorokban halad, s bár mozgása ráérős, nem sejtet céltalanságot. Elfordulva a materiális világtól, színes emlékképei közt szemlélődik, megannyi vért és halált látva, szinte ujjai hegyén érezve a sűrűsödő, forró nedű tapintását. Ajkaira ördögi mosolyt marnak az idő szövetén átsejlő emlékek, s kellemes, fagyos bizsergés kúszik fel gerince mentén, lágyan simítva nyakát, akár egy doromboló nőstény cirógatása. Szokásos ametisztlila köpenyének széle minden egyes léptére úgy lebben meg körülötte, mintha az gyöngéden körülfonva őt önálló életet élne, hófehér hajtincsei copfba kötve, fényesen omlanak hátára. A lényéből áradó makulátlan, rideg elegancia szinte kézzel fogható.
Ujjbegyei puhán zongoráznak végig az érdes falakon, majd egy szívdobbanásnyi idő múlva megáll egy kicsiny, kopott fa ajtó előtt. Szem lehunyva érinti meg a fát, s mintha ujjának hegyével hangszert pendítene, úgy rezdülnek meg a házat átszövő mágikus fonalak, felállítva az apró szőrszálakat a mélységi karján. Az odabenn elvégzett mágikus kísérletek tucatjainak lenyomata, a felszabadított nyers mana idővel beitta magát a falakba, sőt, az érintésre Faehrenn mintha egy röpke szellőként érkező hangos sóhajtásban egyszerre hallaná az épületben kioltott életek utolsó leheletét.
Majd a bíborszín szemeket kinyitva elnémul a ház szuszogása, helyette a negyed duruzsoló háttérzaja kúszik a hegyes fülekbe. Esteledik már, az árnyak vészesen megnyúlnak az alábukó napkorong halványodó fényében, elmosva a tárgyak és alakok éles kontúrjait. A hosszú évek után visszatért sötételf úgy tűnik hazatért, hűvös kezével hármat koppint a kis faajtón.*

1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-30 16:08:18
 ÚJ
>Melith Sulwarren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Sylmeriae Zeregwos//

*Melith jóindulatúnak véli meg a lányt, mikor az egy kisfiúnak ad nem kevés pénzt. Tovább sétálnak, és a férfi ismét szemez a negyed sötét sikátoraiban megbúvó zsiványokkal, és tolvajokkal. Nem igazán szeretne több időt tölteni ezen a helyen, de ha a leány továbbra is itt akar időzni, akkor muszáj lesz.
A lány közelebb lép egy pár szegény emberhez, akiknek pénzt készül adni, de a férfi megragadja a kezét, és arrébb rántja.*
-Hölgyem. Ez a negyed rendkívül veszélyes, főleg ha az ember még pénzt is osztogat. Legyen óvatos, hölgyem, mert nem tudhatja, hogy tolvajoknak milyen mértékű erői, és emberei mászkálhatnak erre, teli erszényeket keresve.-* Mondja a leánynak.*

1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-30 16:00:16
 ÚJ
>Sylmeriae Zeregwos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Melith Sulwarren//

*A férfival a Szegénynegyeden vágnak keresztül, hogy elérjék a fogadót. A leányzót ledöbbenti az ilyen mértékű mocsok, piszok és szegénység. Sötét is van, és ráadásul enyhén szólva orrfacsaró bűz. Ő jól nevelt leány, és pártolja a szegényeket. Megpillant egy kisfiút aki az utca szélén ül, a porban, egy darab rongyon.
Odalép hozzá, és a kezébe nyom tíz aranyat. A kisfiú mosolyogva köszöni meg, és elrohan az egyik sikátorba.
A leány szívét melegség tölti el, és visszasiet a fél-elfhez, aki csodálkozva, de mosolyogva figyel rá.*~ Végre tehetünk valamit az emberekért.~* Elhaladnak még pár szegény ember mellett, és a lány adni készül a azoknak is pénzt.*

1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-30 14:19:13
 ÚJ
>Orkfaló Oghun avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

*Oghun sietősen tör át Arthenior főterén. Nem foglalkozik senkivel és semmivel, egyszerűen csak halad az egyik irányba. Próbál úgy haladni, mintha céltudatosan közlekedne. Végül egy lecsúszottabb területre érkezik.
Alig érkezik meg a szegénynegyedbe, egy koszos fickónak ütközik.*
- Hát ez meg mi a?! *Kérdezi mérgesen, majd megfordul, hogy alaposan szemügyre vegye ki ment bele.
A fiatal ork dühödten tekint a rongyos alakra. Éppen árnyék vetül arcára, így a férfi nem látja kivel van dolga. Azonban amikor az ork lép egyet, kiér a fényre. A csavargó azonnal elszörnyed a látványtól, majd sietősen távozik. Az orkot szórakoztja ez.*
~ Szóval ezekre elég csúnyán nézni és eltakarodnak az utamból.~ *Fut át az agyán egy kósza gondolat.
Ezt követően tovább halad, de most már sokkal jobban körülnéz. Egy helyet keres, ahol a nap további részére meghúzhatja magát. Több lehetséges hely mellett elhalad, de egyiket sem találja megfelelőnek a rejtőzködésre. Végül egy rozoga, kiégett viskó tetőterében húzza meg magát. Innen pont rálát az útra, ahonnan jött. Így ha az ellenséges orkok megjelennének, ő lenne az első aki észre veszi őket.*

A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.10.31 17:06:36, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.

1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-28 13:35:19
 ÚJ
>Dynvorinagari Derve avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*Dynvorinagari lassan baktat a szegénynegyed egyik népesebb utcáján. A piac irányából halad a város legnagyobb tere felé. A tömeget vizsgálja, de semmi érdekeset nem vél felfedezni a fajok kavalkádjában. A többség siet valahova, de vannak mások is akik csak bámészkodnak. A lassan sétálók csapata tolvaj lehet, de szerencsére nem szúrják ki, maguknak, így a felszíni város förtelmét veszi gondolarai alapjának.~Ezek a városok olyan szabálytalanok, nélkülözik a rendet, és a szabályosságot. Lent padló fent meg semmi. Semmi logikus nincs benne.~Eme elégedetlenkedés közepette érkezik a számára egyedül szép dologhoz, a város terére a varázskúttal.*

1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-10-28 11:11:00
 ÚJ
>Avelai Janar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Szelíd

//A baj ma sem kerül el//

*Avelai hiába próbál kitörni a láncokból semmi változás, túl szorosak, bal szerencséjére még a kardjainak helyét sem találja meg. Épp egy hosszadalmas isten káromlásra készülne mikor beszédet hall az ajtó mögül. Hirtelen a beszéd félbe szakad és egy nagy puffanás hallatszik kintről. Egy csuklyájába burkolózó, maszkos alak lépbe az ajtón, a puffanás forrása is meg van, az ajtó előtt egy ember fekszik a földön.* ~ Heh, legalább, legalább egy mást ölik és nem engem ~ * Jegyzi meg magában Avelai. Eközben a rejtélyes alak szembe ér vele, majd hozzá szól.*
- Te kerested a szörnyet, igaz? Hm... Nem tűnsz valami nagy harcosnak.
- Kackac. Leláncolva könnyű ezt mondani.
*Avelai válasza után a maszkos alak leguggol elé majd újra jártatni kezdi a száját.*
- Mi a neved? És honnan szereztél tudomást arról az állítólagos rémségről?
- Chö... A nevem az nem lényeg úgy se mész vele semmire, a munkát meg a madarak csiripelték.

A hozzászólás írója (Avelai Janar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.10.28 11:11:44

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416