Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 346 (6901. - 6920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

6920. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-24 14:13:23
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 128

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Lil megjegyzései továbbra is kicsit összefüggéstelenek, gyakorlatilag önmaga korábbi megjegyzésének mond ellent az újjal, de ez nem számít. Legalábbis Lorewnek teljesen mindegy, ő mindig az aktuális nézőpont szerint reagál, így néha teljesen egyetért, máskor pedig egyáltalán nem.*
- Nem álltatom magam azzal, hogy jobb lennék, mint bármelyik ember, akinek a saját élete a legfontosabb. Érted már? Egyszerű.
*Nem jobb, és pont ettől érzi magát jobbnak. Nem érdeklik az ócska felvilágosult eszmék az egyenlőségről. Ez az ösztönökről szól. Ha bárki megkérdezi tőle, jobb-e ő bármiben a többi halandónál, nyilván nemleges választ ad. De ha éles helyzetben döntenie kell a saját maga, és valaki más élete között, hát vajon kit fog választani? Na kit? Magát. És nem érzi a teremben lévőket annyira hülyének, hogy megpróbálja elhitetni velük az ellenkezőjét. Mi több, már amiatt is szánja a másik kettőt, hogy erre az egyszerű összefüggésre, hogy az életét védi az ember, ilyen sok időt kellett elpazarolniuk. A démontéma már jobban érdekli, Ark válasza valamelyest hümmögésre készteti, ellenben a lepel hamarosan lerántódik, Aju magára vállalja a démon szerepét, és szépen ki is fejti, mi mindent rejt ez magában. Lorew a maga részéről képtelen leplezni az érdeklődését, de láthatóan ezzel nincs egyedül.*
- Bámulatos, igazán egyedi. Lenyeled őket... a részeddé válnak... majd kiokádod a csontjaikat. Gusztustalan *a keze megrándul, szeretne Jaju'mentoért nyúlni, de nem, parancsol magának. Ez nem a "most vagy soha" ideje* Gusztustalan és vonzó egyszerre. Te mivel te kitárulkoztál, ím megteszem én is: démonvadász volnék. Azt hiszem volt már szerencsém néhány sorstársadhoz, de nem tudom, nem mindig látom a különbséget démon és démon között. Ők nem hirdettek ilyen magasztos eszméket a lények felfalásáról, inkább csak vérengzettek. Egyikük karmokat tudott növeszteni, a másiknak szárnyai voltak... De kígyóval... kígyóval még nem találkoztam. Remélem egy napon szembekerülünk az ostoba maszkok nélkül is, hogy egy véres csatában döntsük el, melyikünk elvei helyesek. Vagy te győzöl, és falsz fel engem, vagy én lövöm át a szíved, és teszem a fejedet gyűjteményem koronájává *azzal kezeivel közepesen hangosat dobbant az asztalon* De ennyit rólam.
*És ó jajj, újabb konfliktus van kibontakozóban, de valahogy ebben megint nincs benne. Ki tudja, talán a közömbös jelleme teszi? Hogy egy ilyen helyzetben gyakorlatilag provokálhatatlan? Nem hagyja magát feldühíteni arctalan és névtelen fantomok által?*
- Már elnézést kértem, nem? *címzi a kérdést Arknak, lévén korábban már pontosan elmondta, hogyan hatott rá a kínvallatás, és hogy nem is akarta ragozni, mivel annak közömbössége nem illik a szoba színes légköréhez* Semmi érdekeset nem tudok mondani továbbra sem. Talán azt, hogy az egyik során majdnem elvesztettem az ép eszemet, de aztán visszataláltam ebbe a világba. Feltehetően rossz ajtón kopogtatsz.
*Többet tényleg nem hajlandó hozzátenni a témához, sokkal jobban érdekli a kibontakozóban lévő konfliktus a lányok között. Az még úgyis kitalálásra vár, hogy ki az ő vadásza, és... hogy ki a negyedik? Milyen szóval illetné? Ez a játék ugyebár. Ennek pedig legjobb módja, ha hagyja őket kibontakozni.*


6919. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-24 11:36:03
 ÚJ
>Griwor Hurygon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72

Játékstílus: Szelíd

// Tuneth Gaulialdes //

- Köszönöm, hogy tegeződhetünk, köszönöm a megértésedet. *Mosolyodik el, és meghajol.* Remélem, hogy nemsokára akár barátok is lehetünk. *Bolondosan megpördül a sarkán* ~Azt hittem, az első napom szörnyű lesz a városban, de így Tunethel együtt már nem is olyan elviselhetetlen.~
*Megnézi Tuneth vázlatfüzetét* - Igazán szépen rajzolsz. Kár, hogy nekem semmi tehetségem hozzá. *Vonja meg a vállát és visszaadja a füzetet.*
- Hú, elég félelmetesen hangzik, hogy a jel a fejeden elzár valamit, de akkor is jól néz ki, amikor világítani kezd. Bár azt is megértem, aki halálra rémül tőle. Ha tudok segíteni abban, nehogy kijöjjön az a valami, csak szólj bátran.
*Kilép a templomkertből Tuneth oldalán. Meglátva a szegénységet, a lepusztult környéket, eltűnik a vidámság az arcáról egy pillanatra. Nem tetszik neki az, amit lát. De nem szól semmit. Visszafordul a beszélgetőtársához.*
- Miért vagyok a városban? Hát ez nálunk hagyomány. Egy teljesen elszigetelt helyen élünk, soha nem jön oda vendég, vagy idegen. Most, hogy a felnőttkor határára értem, legalább egy évig itt kell élnem a városban, hogy utána el tudjam dönteni, hogy szeretnék-e visszatérni, vagy ezt az életet választom. De ez az egy év sem egy merev szabály, van aki soha nem megy vissza, van aki egy év után, és van aki sok-sok év után. Addig azt csinálok, amit csak akarok, és ahogyan akarom. Rám van bízva.
- És te hogy kerültél ide? Küldtek, hoztak, te akartál jönni? Mi az oka, mi a célja? Persze ha ez valami titkos vagy bizalmas, akkor nem muszáj megosztanod velem, ha pedig szeretnéd megosztani, akkor meg ráér ott, ahol nyugodtan beszélgethetünk.
*Griwor a gazdagnegyed felé néz, miután Tuneth egy szélesebb utcára mutat. Szebbek arra az épületek, az emberek is díszesebb ruhát hordanak, de az a ridegség, ami onnan árad, még jobban zavarja, mint a szegénynegyedbeli állapotok. Bólint egyet, tudomásul veszi az útbaigazítást, és bízik benne, hogy a főtéren olyasmi lesz, ami tényleg tetszeni fog neki.* ~Szerintem ha Tunethnek tetszik, nekem is fog.~ *Majd válaszol a következő kérdésre.*
- Igen, szeretem az állatokat, bár még semmilyen állatom nem volt, nem is szeretnék, nálunk nincsenek háziállatok. Igaz, ha olyan sebesült állatot találtunk, amelyen lehetett segíteni, azokat elláttuk, és volt amelyik a közelünkben maradt, vagy volt olyan is, amelyik egészen közel merészkedett hozzánk. Volt például egy szemtelen mókus, még a konyhába is bejött, hogy mogyorót csenjen. Meg volt egy varjú, akinek eltört a lába, de amikor meggyógyult, akkor se ment el, szeretett a vállunkra ülni. Szóval ha egy állat úgy döntene, hogy szeretne az útitársam lenni, akkor örülnék, de hogy fogságba ejtsem, szolgámmá kényszerítsem, dolgoztassam akarata ellenére, kihasználjam, arról szó sem lehet. És igen, tényleg aranyosak a kiscicák, a lovak is. És ha egy kiscica azt szeretné, hogy a gazdája légy, mi akadályoz meg abban, hogy ne legyetek egymás társai? Tégy így, ha erre lehetőséged lesz. Biztosan sok errefelé a gazdátlan, éhező kiscica, és lehet, hogy közülük egy épp téged akar. *Visszanevet Tunethre, jól érzi magát vele. Majd észreveszi, hogy kiszélesedik az utca, talán mindjárt maguk mögött hagyják a szegénynegyedet. Most látja idejét annak, hogy adjon egy kis pénzt a szegényeknek. Az egyik valamit a kezébe nyom hálából. Egy üvegcse, benne világoskék folyadékkal.* ~Vajon mi lehet ez?~ *Megmutatja Tunethnek*
-Te tudod, hogy mi ez?


A hozzászólás írója (Griwor Hurygon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.24 12:18:10


6918. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-23 20:17:10
 ÚJ
>Agoron Djonwill avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Elásott múlt//

* A szegénynegyed szánalmas koldusai közül most kilépnek a zsongástól hangos térre, ahol megannyi zümmögő rovarként öleli körbe őket a mozgó tömeg. Enyhe grimasszal fejezi ki undorát a zajos emberek iránt.*
-Hát igen, itt aztán pezseg az élet...
* Ezt a fajta "életet" már ő is túlzásnak tartja, de nem ad hangot nemtetszésének, hiszen éppen az előbb jelentette ki, hogy pont e miatt költözött ide.*
- Ha jól emlékszem, nem szokásod csak úgy "kikapcsolódni".
* Tisztában van vele, hogy a nőszemélynek megvan az oka Arthenior városában sétálgatni. És csak azért szállt be a játékba, hogy kiderítse ezt az okot. Nyugodtabb lenne, ha tudná a titokzatos indítékát egykori szerelme ittlétének. Szerelme... Milyen furcsa ezt az egyszerű szót ízlelgetni a szájában annyi év után...*


6917. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-23 19:40:39
 ÚJ
>Tuneth Gaulialdes avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Griwor Hurygon //

// Templomkert //

*Tetszik neki a fiú nyíltsága és egyenessége. Na meg bátorsága is nagy lehet, hiszen csak úgy megszólította, őt mások leginkább csak elkerülnek. Talán ezért is kedveli annyira a tündérek egy részét. Valaki, akit szívesen tudna barátjaként.*
-Nyugodtan tegeződjünk, ha jónak látod. *Mosolyog ismét Griworra. Ő nem sértődik meg ilyen apróságokon. Csak azért beszélt formálisan, mivel ezt tanította neki otthon az anyja, ha ismeretlen szólít meg vagy te teszed ezt, mindig legyél udvarias. Tuneth tartja is magát ehhez.
A bókra végképpen nem számít, ezért fülig vörösödik, bár ez nem nagyon látszik halvány szürke bőrszínétől. Még senki sem mondott ilyen kedveset róla.*
-Öhh… Köszönöm. *Hebegi zavartan.*
~Senki nem említette nekem, hogy egy mondattól furcsán lehet érezni magunkat.~ *Fut át a fején. Fiatal korának köszönhetően még nem igen foglalkozott a fiúkkal, bár ebben az is közre játszhatott, hogy szülei igyekeztek távol tartani tőle és a nővérétől a kelletlen udvarlókat.
Ám hamar visszanyeri az eddigi nyugalmát. Így könnyen tudja folytatni a beszélgetést.*
-Ugyan, megértem a helyzetedet. Én is hasonlóan voltam először, bár adtak mellém kísérőt. *Ha a másik rákérdez erre, elmondja neki, hogy egy falu vezetőjének a lánya, aki tanulni küldte a városba és biztonság kedvéért adott melléje valakit, aki segít az elején eligazodni. Minek csináljon nagy titkot belőle. Viszont ha nem érdeklődik, úgy ő sem tér ki erre.
A meghálálos dolgot nem utasítja vissza, bár nem is kér semmit se. Majd egyszer eldől.*
-Igen, a templomkertet igyekszem megörökíteni, bár ez még csak vázlat. Tessék, nyugodtan megnézheted! Nagyon szeretek rajzolni, legjobban tájképeket és növényeket tudok. *Nyújtja mosolyogva a tündér felé a könyvecskéjét a rajznál kinyitva. Majd bólint egyet.* Valóban az.
*Örül, hogy ilyen vidám társaságot kapott Driwor személyében. Azonban a következő kérdésre pár másodpercre megmerevedik.*
~Vajon mit akarhat ezzel? Ismeri esetleg a jelentését?~ *Gondolja ijedten, azonban a folytatás megnyugtatja. Nem az, amire számított. Honnan is tudhatná bárki? De amikor megszólal kissé remeg a hangja.*
-Egy kolostorban tették rám, valamit elzár, azt hiszem. Azonban nem emlékszem miért kellett. Általában fekete színű, de ha valamire koncentrálok fényleni kezd. *A lány ugyan úgy tudja, hogy elfelejtette, de a szerzetesek természetesen ismerik az odakerülésének okát. A jel zárja el emlékéből. Nagyjából egy évvel ezelőtt egyes tárgyak, amiket megérintett, lángra kaptak. Ezért az anyja vitette hozzájuk. Azonban ebből kifolyólag még jó néhány dologra sem emlékszik. Bár ez nem igazán zavarja.* Szóval nem gondolom, hogy tudnál ilyet csináltatni. Ettől eltekintve biztosan jól nézne ki.
*Rövidke mondandója végére ismét jó kedvű. Ha visszakapja a könyvecskét, ceruzájával együtt a táskájába süllyeszti, majd felkel a padról.*
-Erre. *Mutatja az irányt a szegénynegyed felé.*

// Szegénynegyed //

*A kapun kilépve határozottan elindul a negyed irányába, de nem sietve. Nem szeretné ha a fiú lemaradna és eltévedne.*
-Volt valami különleges oka, hogy a városba jöttél vagy csak errefelé vezetett az utat? *Kíváncsiskodik most a lány is. Kicsit oldalra billenti a fejét és úgy várja a választ. Lenne még kérdése, de azokat nem itt akarja feltenni. Majd nyugodtan a fogadóban.
Sokan mászkálnak errefelé és Tuneth nem kedveli a tömeget, bár tapasztalatai szerint a gazdagnegyedben többen vannak az utcákon meg jó pár katona járőrözik ott. Nem mintha bármit is csinált volna, de ma nincs kedve beléjük botlani, hiszen az lehet, hogy késleltetné őket. Ez a negyed se a város legszebb része, de talán csendesebb a többinél.*
-Ezen az utcán juthatsz el a gazdagnegyedbe. *Mutat egy szélesebb utcára.* Most Arthenior főtere tartunk. Van ott valami, ami talán neked is tetszeni fog. *Gondol a tér közepén álló szökőkútra, de nem akarja elárulni.*
~Hihetőbb, ha először megnézi és a saját szemével látja, mint ha én mondanám el.~
*Időnként körbe sandít, biztos, ami biztos alapon. Egyik alkalommal, mikor egy árny suhan el mellettük a köpenyén keresztül óvatosan megérinti a kardját, bár hamar rájön, hogy csak az csak egy gazdátlan kutya volt.*
-Az állatokat is kedveled, vagy csak a természetet és a növényeket? *Jut eszébe a négylábúról, majd nem rest meg is kérdezi.* Szerintem a macskák és a lovak nagyon aranyosak. De leginkább a kiscicák! Azonban nekem még soha sem volt.
*Nevet Griworra.* Nem sokára elérjük a főteret.
*Ha a fiú figyel, akkor láthatja, hogy előttük az utca kiszélesedik.*


6916. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-22 23:56:30
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 427
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*A következő időszak kissé irritálóvá válik számára, hisz több neki nem tetsző dolgot is a fejéhez vágnak. Ráadásul olyanokat, ami nem is igaz. Kezdve azzal, hogy Jeso a látásmódját egysíkúnak nevezi. Még hogy egysíkú! Hallatlan! Pont az ő látásmódja lenne egysíkú, aki magasabb rendű intelligenciával, kifogásolhatatlan tiszta logikával rendelkezik Urának, a nagy bölcs és hatalmas Sa'Terethnek hála? Ez aztán a sértés. Itt azonban még meg tudja tartani hidegvérét, egy rövid válaszreakciót megfelelő elégtételnek érez a férfivel szemben.*
- Ahhoz képest, hogy engem nevezel szűk látókörűnek, magadat gondolod a legértékesebbnek. Ez bizony ha tetszik, ha nem, azt jelenti, hogy téged hagynak hidegen bizonyos szemszögek. Nem vagy értékesebb senkinél. Se nálam, se a másik kettőnél *Gondol itt Ajura és Arkra.* még csak egy csirkénél sem. Jobb ha elhiszed, a végén még egy szép napon felesleges köröket futsz majd az életedért harcolva. Hidd el, semmi értelme.
*Épp, hogy befejezi a Jesonak szánt választ, Aju kezd el beszélni. Úgy tűnik, eleget piszkálták őt, hogy ne titkolózzon ennyit, mert most először olyanokat hall a lánytól, amik még Nori gyomrát is felforgatják egy kicsit. Kerek szemekkel hallgatja végig, amit Aju mesél.*
- Felfalni?! Azt mondod, felfalni? Dögevő vagy? *Ez az első felvetése, ami a kijelentés után eszébe jut. Mint azok az élőhalottak, vagy a keselyűk, akik az elpusztult tetemeket falják fel és még jól is laknak vele. Azonban nem, a lány hamar választ is kap a kérdésére és cáfol rá Nori ezen teóriájára. Aju az áldozatainak lelkét akarja. Azt a lelket, amit ő megkeserít ezen a világon. Azt a lelket falja fel ő. De akkor?*
- Milyen íze van egy léleknek Aju? Érzel különbséget? Egy boldog ember lelke ízletesebb, mint egy depressziósé? Én úgy képzelném el, hogy az egyik egy lédús, a másik egy rohadt alma ízéhez hasonlít. Ahogy már korábban mondtam, a lélek egy körforgásban él. Mi történik azokkal a lelkekkel, amiket megeszel? Ők kikerülnek ebből a körforgásból? Csak mert akkor valamilyen szinten megmented őket a további szenvedéstől. Mert az élet újra és újra csak szenvedés marad.
*Ha az Aju által elfogyasztott lelkek valóban kikerülnek abból a bizonyos körforgásból, akkor létezhet végleges halál is, amiről nehéz lenne eldönteni, hogy jó, vagy rossz. Aju mesél tovább, újra Nori értékrendjét kritizálja. Bla bla bla. Férgek vagyunk és kész, ezen már csak felmorran, nem is fűz hozzá mást. Azonban nem tűnik fel neki, miről is beszél Aju, amíg Ark konkrétan rá nem kérdez.*
- Azt mondtad démon? *Fordul rögtön az alacsonyabb lány felé, majd el is hallgat. Végighallgatja amit Ark a démon szó említése után mond. Már épp gondolkozna el rajta, hogy elhiggye-e a lánynak a valódi démonról szóló monológját, amiről ő is csak úgy beszél, hogy "hallott már róluk." Miért lenne egy démon lelke más, mint egy emberé? Ugyanaz, csak egy démon mellőz mindenféle érzést.
Azonban nem tud belekezdeni eme okfejtésbe, újabb sértést hall. Azt mondja csúnya. Az a kis izé azt mondja, hogy csúnya! Olyan hangon morog fel (persze csak halkan), hogy még a tigrisek is megirigyelhetnék. Ujjait behajlítja, mint ha karmokat képezne és támadásra kész lenne.*
- Te, te... te... te! Eh... *Dühében először nem is tudja, hogy is akarta porig rombolni Ark becsületét, lelkét, mindenét amit csak tud, annak érdekében, hogy még egyszer ne merje rondának nevezni őt. Még kínzóbbá teszi a helyzetet az, hogy nem veheti le csuklyáját, és nem mutathatja meg mindenkinek például gyönyörű hosszú fekete haját. A végén még a másik kettő elhiszi, hogy valóban ronda.*
- Most azonnal vond ezt vissza! *Üvölt a lánnyal. Úgy tűnik kezd a társalgók között némi viszály is kialakulni. Jeso és Aju, Ark és Aju, Ark és Lil között. A házigazda meg bizonyára magában röhög rajtuk valahol, és jól szórakozik az élő színházon, amit magának hozott össze. Nori sértetten elfordítja a fejét, most nem hajlandó tudomást venni a külvilágról, majd egy jobb dolog jut eszébe, amíg ők hárman megbeszélik egymással a témáikat.*
- Te, Ark. *Mosolyodik el.* Megbocsájtok neked, ha idehozod a kancsót, öntesz nekem még inni és bocsánatot kérsz. *Biztos benne, hogy a lány az előbbi kirohanása után nem fogja hagyni, hogy Nori csicskáztassa őt. Mindenesetre ha megteszi, ha nem, ő jól fog szórakozni mindkét esetben.*


6915. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-22 22:45:41
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Cuki, hát persze, hogy cuki. Idya is imádja magát, ez csak természetes. Sosem foglalkozott azzal, hogy néz ki, sosem érdekelte, mit gondolnak óra mások, és éppen ezért lett olyan jó abban, amit csinál. Egy fekete pici gyilkológép csodaszép, ékes szárnyakkal, hogy ne mondhassa senki azt, hogy nem látott semmi szépet, mielőtt áttaszították a másvilágra. A szárnyait külön imádja, de azokat most nem fedheti fel. A kócos, fekete haj és a hamuszín ábrázat mindennapos, de azok a hatalmas fátyolszerű szárnyak... De térjünk vissza a valóságba. Szépen lenyugodott, visszaült a helyére, ezután fordul Lil felé.*
-Azt várhatja! *Jelenti ki méltóságteljesen.* Én ugyan nem fogom elveszíteni a fejem, ennél jobban legalábbis. Leüvöltöm azt, aki sérteget, mert nem bánthatom, de ennyi nekem épp elég, hogy kiadjam a haragom.
*Itt, ebben a szobában talán. Ha a való életben kerülne össze Ajuval, egy pillanat alatt rávetné magát. Még szívességet is tenne Lanawin egész lakosságának, hogy megszabadítja őket egy ilyen búvalbélelt nőszemélytől. Hát ha még tudná, hogy eredar, megtiszteltetésnek venné, hogy visszaküldheti a saját dimenziójába. Az, hogy nagyobb hatalma van, nem jogosítja fel arra, hogy felsőbbrendűként kezelje magát. Kicsit megkésve, de elér tudatáig a nagy monológ, amit Jeso vetett fel néhány perce.*
-Démon? Egy valódi, másik világból jött lény van köztünk? *Nem is próbálja tagadni, hogy nem ő, persze miért tenné. Valaki gondolhatja azt, azért játssza el ilyen feltűnően, hogy ne rá gyanakodjanak, pedig egyszerűen meglepődött.* Tény, díszes egy kompánia vagyunk, de egy démon... Hallottam történeteket, miszerint köztünk élnek más terek szörnyei, akik képesek felvenni egy egyszerű lény alakját. Lehet a bögyös csapos lány, aki a sörödet méri, lehet a kovács inasa, aki mosolyogva köszönt, ha belépsz a boltba, lehet egy aprócska tündér, aki mindenhová lelkesen követ, nem tudhatod, hol lesnek rád. De ezen kívül nem tudom, miben lennének többek nálunk. Talán Lil az, aki olyan csúnya, hogy a sötétben kell maradnia, nehogy felismerjük. Vagy a benne lakozó démonról beszélt, mikor Ő-t emlegette. Lehet Aju az, ezért nem válaszolt nekünk, hogy elrejtse démoni énjét. Esetleg te, Jeso, aki szinte mindenhez teljesen közömbösen viszonyul, de azért felveti az ötletet, mert az elégíti ki, ha... nem tudom, ok nélkül ledémonoznak másokat.
*Így hirtelen ennyit tudott hozzátenni. Rengeteg történetet hallott sötétségben bujkáló, gyerekek vérét ivó, lelkeket evő, mások szenvedésein élősködő izékről, akikkel néhányan találkoztak, de máig nem tudták megmagyarázni, mik is voltak pontosan. Bármik is legyenek, a tündér fenntartja azt a véleményét, hogy nem érnek többet nála. Lehetnek erősebbek, ügyesebbek, gyorsabbak, ismerhetik a világ összes titkát, olvashatják csukott szemmel a tekercseket, őt aztán nem érdekli. A hangyák között ő is könnyedén lenne úr, hiszen azok gyengék, és teljesen más, hozzá képest apró és törékeny világban élnek. Egy ilyet nem nehéz meghódítani. Annál nagyobb teljesítmény tiszteletet követelni magának egy óriásokkal és orkokkal teli városban, ahol a kisebbet csak félrelökik, ha az útjukba kerül. Aztán csodák csodájára, Aju is beszáll a beszélgetésbe, hirtelen feltárva mindent, amit eddig titkolt. Ő a démon, egy valódi, aki nem való közéjük.*
-Várj! Te megeszed a lények lelkét? Ez brutális! *De jó értelemben.* Viszont azzal vitatkoznék -újfent *Húzza el a száját, mert már a többieknek is elegük lehet, hogy folyton kötözködik.* hogy nem gyilkosság. Néhány perce azt mondtad, élvezed, és ha élnek a gyomrodban, szenvedhetnek, ahogy megemésztődnek. És te ezt élvezed. Lehet, hogy csak azért csinálod, hogy életben maradj, de ahogy egyesek elítélik az állatkínzókat, úgy én is elítélem ezt a fajta táplálkozást. Persze nem úgy, hogy keresztre feszítenélek, pusztán rád nyomom a bélyeget, hogy gyilkos. *Vonja meg a vállát. Ez csak a saját véleménye.*
-Megkínoztak, de semmilyen hatással nem volt rád? Semmivel? Ennyire üres lennél belül, hogy a fájdalom számodra egy múló dolog, amit túl kell élni, aztán boldog lehetsz? *Jeso kiismerhetetlen, mégis végtelenül unalmasnak tetszik a tündérnek. Pedig ez a két tulajdonság ritkán jár együtt. Lehet ő lenne a házigazda, aki inkább csendes megfigyelő, mintsem lelkes társalgó? Lehet. Aju pedig felhozza a kígyót példának, mint nemrég Lil. Máris ketten vannak kígyók, de ha nagyon választania kéne, Aju inkább bárány, hiszen ő a fekete bárány négyük közül. De ki lehet a madár és a fekete özvegy? Ha ő a madár a szárnyai miatt, Jeso lehetne a pók. De miért? Annyit tud arról az állatról, hogy nagyon mérges, és a nőstény általában megeszi a hímet párzás után. Akkor ez a démonra is igaz lenne, habár semmi párzás, semmi nemi megkülönböztetésről nem beszélt.*


6914. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-22 22:18:44
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Aria, titkolózásnak az érzetét akarta volna eloszlatni, de ezt nem sikerült és még rosszabbá tette a helyzetet, jobban mondva a saját helyzetét. Pedig egyáltalán nem ez volt a célja. Az idő nem tette okosabbá, ebből a szempontból még gyereknek számít, hiszen ki mondja meg neki, hogy mikor hagyja el a gyermekkort? Az időtől független.
Kicsit megvakarja a tarkóját, de csak csuklyát ér.*
~ Élet és élet között van Különbség? Egyik lélek a másiknál értékesebb? Határozottan nem.~
- Részemről, mindegy lenne, hogy kit falok fel, de ez másrészről már nem ilyen egyszerű. Sajnos számítani kell ellenállásra.
*Gyakorlatilag ezzel válaszol Jeso egyik előző kérdésre, miszerint válogatás nélkül oltana ki életet. Számít hogy melyik malac kerül a hatalmas nyársra? Nem igazán.
Azonban amin Ark felhúzza magát, az igazán megmosolyogtató.*
~ Hogy eluralkodott rajta a kicsikén a düh. Habár jogos a felháborodása.~
- Hogyan, mivel, és Miért oltok ki életet?
*Igyekszik Aria, most tisztázni a dolgokat, legalább a kétségeket eloszlassa.*
- Kezdem az útólsóval. Táplálkozási szándék miatt veszem magamhoz a lelkeket. A kontrázásomat nézd el nekem Ark, de ha az előző gondolatodból indulok ki, akkor én nem számítok gyilkosnak. *Visszafogottan, és érthetően mondja a mondanivalóját az elf, de annyira mulatságos, hogy ez nem az ő szájából hangozott el.*
- Jeso elmélete, hogy van köztünk egy démon. Az, hogy mivel bélyegzitek meg őket az már részletkérdés. Ezzel nagy valószínűséggel rám célozhat.
*Egyelőre, arra nem kérdeztek, hogy Aria micsoda, de erre nem szeretne válaszolni.*
- Ez csupán egy gazdatest. Ám a valódi alaklom egészen más. *Közben megpróbál egy leírást adni magáról.*
- Ha látattok, kígyót akkor talán ahhoz hasonlítanék a legjobban, legalábbis részben.*Na de térjünk is a lényegre.*
- Kinyitom a számat, és elnyelem végérvényesen az áldozatomat.
*Több dologba egyelőre nem szeretne belefolyni.*
- Amelyik prédám lekerült a-~ Talán gyomor? Bendő?~ Gyomromba, utána a többit a természetrendje elintézi.
*Apropó még egy fontos információ, amit talán érdemes megosztani velük.*
- De a zsákmánynak muszáj élőnek maradnia, hogy magamba szívhassam az éltető fényét amire szükségem van. Végül csak csontok maradnak belőle. Amit visszaszolgáltatok, természetesen.
*Visszahányja? Esetleg ez a legjobb szó rá.*

- Nem is várom, hogy megérts vagy megértsetek engem, viszont én sem foglak titeket, hogy így elpazaroljátok a lelket, ez egyszerűen hallatlan.
*Az utolsó mondat eléggé erőteljesre sikeredett. Amennyiben Aria tündérke halállistájára került, úgy Ark a démonnak előrébb került az étlapján.*
- Megölni neked lehet egyszerűbb. Addig örülj míg a szerencse a te oldalon van, mert gondolom még szeretnéd kiélvezni, az élet gyönyörű pillanatait, nem?
*Sajnos hiába élt meg több ezer évet, de még mindig a szubjektív és objektív látásmód börtönébe van zárva, amin szeretne tovább lépni.*
- Igen most már. *Kissé furcsa, de arra gondol itt, hogy nem biztos ez lenne az élet értelme amennyiben sosem ismerte volna meg ezt az érzését.*
- Közted és köztem az különbség, hogy az értékrended onnantól teljesen megváltozott, akár elfogadod akár nem. Szerinted csak az helyes amit te annak vélsz? Remélem nem. *Mondja egy démon. Milyen ironikus.*
- Ha hiszed hanem, az ölni akarás, jobban mondva most már a gyilkos vágyad nem a születésed pillanatától volt jelen, csupán fogékonyabb voltál rá. Ennyi az egész.
*Csak általánosságot közölt a másikkal, semmi eget rengetőt. Ha neki ugrik a nyakának nem fog ellenállást tanúsítani Aria.
Eddig a férfiben látott valami különlegességet, de Ark mindenképp túl tesz (legalábbis most) , viszont most az úr felé fordul. (illetve ha támadás éri, csak azután teszi meg miután összekaparta magát. )*
- Jeso, ezt csak te látod így, miszerint a te életed a legértékesebb. Az én szemszögemből ti ugyanolyan értékesek vagytok a számomra. Szívesen elfogadnám bármelyikőtök önfeláldozását. De erre sosem számíthatok, így kénytelen vagyok elvenni.
*Nyuszika sem szeretné bográcsban végezni, de mégsem keresnek más megoldást, hiszen nincs értelme, a ragadozó önmagának mondana ellent, ha megfosztaná magától a húst.*
- Viszont Lil. Ennyire leredukálod a saját értékeidet? Mégis miért? *Egyesek túlértékelik, mások lealacsonyítják, de sosem tudják pontosan meghatározni.*
- És elég szomorú ha ezt képtelen vagy belátni, vagy elfogadni milyen csodálatos is vagy. Azonban ez már nem az én bűnöm.
*Mi lenne ha fordított helyzet lenne? Ahol Aria az áldozat? Ebbe még belegondolni is rossz, habár lenne helyzet ahol önként és dalolva belemenne, persze ha megfelelő ellenértéket kap.*
- Fájdalmat okozni, igazán kellemes dolog ezt nem tagadom. De én a fizikai fájdalmat preferálom, a lelkiekben nem vagyok otthon. Izzó vas, mindenféle bódítószer nélkül, egy sebhez szorítani? Csodás érzés. Csak sajnos nem tart sokáig az élvezet, mivel ezt addig éljük amíg öntudatunknál vagyunk.

*Elszenvedné a kínzást? Uralkodhatnak rajta?*
- Nem szívesen cserélnék helyett az áldozattal, és nem fogadom el ha valaki önkényesen nevezi magát mindenhatónak. Legyen az bármiféle entitás!



6913. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-22 19:08:49
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 128

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*A méla kuss, amely végigsöpör a termen egy rövid időre, pusztán pillanatnyi álom, amelyből az ébredés hozza el a maga keserűségét. Lil válaszára felrántja a szemöldökét, de aztán jobbnak érzi annyiban hagyni. Lényegesen többel szolgált válaszok terén ezzel a homályos utalással, mint Aju egész ittléte alatt. A maga részéről zavarja is, hogy a lány csak kérdez, válaszolni sosem válaszol, ha mégis, akkor csak kitér. Egyszerre gyanúsítja a démonsággal, és azzal, hogy ő a házigazda, ezért igyekszik olyan nagyon irányítani a beszélgetést anélkül, hogy magáról bármit is kiadna. Akárhogy is, az állandó titkolózás egyedül rá jellemző négyük közül, így máris ő a leggyanúsabb minden létező dologban, ami csak a szerzetes elméjébe ötlik.*
- A szavaid felettébb... egysíkú látásmódról tanúskodnak *jegyzi meg unottan, mikor Lil előadja önnön prédikációját, amiből mellesleg rá se jön, mire akart kilyukadni, és mi módon kapcsolódik ez az ő korábbi monológjához* Szóval sem mondtam, hogy rossz lenne, hogy így van, vagy hogy minden élet egyenlő. De... lehet is minden élet egyenlő a szememben, az se érdekelne. Ha a szúnyog megcsíp, lecsapom, ha a tyúkot meg akarom enni, megeszem, ha pedig valaki átvág, kilyuggatom a tetves szívét. Nem mondtam, hogy érdekel más emberi törvény a sajátomon kívül. Ami pedig egyszerűen az, hogy nem ölök válogatás nélkül, de ha valaki, legyen az ember, állat, vagy akármi, kiprovokálj a haragomat, akkor szívfájdalom nélkül teszem meg. Ettől nem leszek próféta, csak egy újabb önbíráskodó.
*Számára elsőre is tiszta volt, de Lil kedvéért újból kifejtette. A kérdésnek, miszerint egy csirke, vagy Lorew élete ér többet, nem sok értelmét látja, de azért válaszol rá.*
- A saját életem a legértékesebb.
*Szerinte a legtöbbek így vannak ezzel. Lil esetében kételkedik, mivel hozzá hasonlóan ő is hirdeti ezt a minden halandó egyenlő dolgot, ő is csak egy szánalmas ember, és a többi... de azért biztosra veszi, hogyha az volna a kérdés, hogy ő haljon meg, vagy egy másik értéktelen ember, akkor nem lenne gond a döntéssel. Lorew esetében sem. Talán ha az volna a kérdés, hogy ő haljon meg, vagy egy félisten, akkor nehezebb lenne a választás, de hát kit érdekelnek abszurd esetek? Sokkal érdekesebb nézni, ahogy Ark felbosszantja magát Aju válaszkerülő magatartásán. Aztán pedig nem akarja engedni neki, hogy kimaradjon a jóból, ejnye...*
- És ha így van? És ha bojkottálom a válaszadást, amíg Aju nem kezd bele, akkor mi van? Mind megtehetnénk... *ránt egyet a vállán, hiszen nagyon ideje lenne már, hogy Aju mondjon valamit* Azonban nem, nincs ilyen szándékom. A magam részéről úgy mondanám, nem okoz nekem örömet semmilyen formában. Voltam már több ízben is vallatva, megkínozva, de nincsenek ilyen hajlamaim. Ahogy az sem okozna örömet, ha mást kínoznék, de sosem próbáltam még. Sokkal egyszerűbb és gyorsabb megoldásnak találom a gyilkolást, mint a kínzást. Ez a véleményem a témáról, de nem akartam ünneprontó lenni.
*Elvégre a légkör megkívánná, hogy ő is valami szadista legyen, viszont az a bizonyos légkör láthatóan hiányt szenved olyanokban, akik válogatás nélkül ölnek, ez bizony szégyen a vendéglátóra. Vagy pedig Aju képviselné ezt az értékrendet? Ez nehezen derül ki, hiszen ő nem válaszol semmire.*


6912. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-22 09:58:55
 ÚJ
>Ryrin Bessin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270

Játékstílus: Vakmerő

//Néhány nappal később - Egykori főhadiszállás//

~Ó, Eeyr! Abban bízom, hogy úgy vezetted halandó agyamat, hogy helyesen cselekszem!~
*Kivont lovagi karddal, fél térdre ereszkedve térdel az ablak előtt, miközben átéléssel gondolja a személyes hangvételű imát.*
~Útmutatást kérek a továbbiakban is, valamint engedd meg, hogy imádkozzak a barbár király, Kagan Thargodar lelkéért!~
*Az ablakon beszűrődő fény varázslatosan csillog a kardlapon, miközben hosszú haját megcirógatja a szél.*
~Azt szeretném, hogy tudd, Élet Istene, hogy megbocsátottam neki! Eltörte a nyakamat, a halálból tértem vissza, de nekem nem ártott akkorát, mint amit vele művelt a sors! Adj neki szellemi gyógyulást, hogy borult elméje a helyes irányba billenhessen!~
*Mellette földön két oldalból álló pergamentekercs hever, amit hamarosan egy futárnak ad majd.*
~Gyilkos elméjét talán maga Sa'Tereth szennyezte be, kérlek, küldd el hozzá jobb kezedet, hogy barbár, s vad énje újfent megnyugvásra találjon. Ne háborgassa őt a gonosz, és tudjon dicsőséggel vonulni Arthenior történelmébe!~
*Az ork, kit társának nevezett, nem jelentkezett a templomi események után, s noha tesz egy kitérőt a tisztás felé, kétli, hogy elkötelezné magát a Hetediknek.*
~Mindazonáltal nem szeretnék összefutni vele! Félő, hogy egyikünk komolyan megsérülne, s harci erőmet szívesebben vetném az ellen, kit ellenségemnek nevezek. Ha szükséged van a szolgálataimra, jelezz nekem valamiképpen!~
*Nincs más dolga, minthogy méltóan elköszönjön az új istenétől, s elkezdje a soron következő dolgait.*
~Elköszönök most, hű szolgádként az élet védelmében! Dicsőség neked, Eeyr!~
*Kinyitja a szemét, kimért mozdulatokkal talpra áll, s elteszi kardját. A mellette heverő -vörös viaszos- pergamentekercset felveszi, s elindul a gazdagnegyed felé. Egy futárnak fogja a tekercset odaadni, hogy az elinduljon vele dél felé.*

A hozzászólás írója (Ryrin Bessin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.22 09:59:25


6911. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-22 01:36:56
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 427
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Miután újra uralkodni tud magán, és körbenéz, illetve hallgatja a többieket, rájön, hogy a másik kettő teljesen rászállt Ajura, csak mert nem válaszol. Titkol valamit, ez tény. Na és? Kit érdekel? Őt biztosan nem. Amíg azok ketten Ajut vérét szívják, róla szinte tudomást sem vesznek, mint ha elfelejtették volna őt. Ez nem is baj, így egy kis lélegzetvételnyi szünethez jut. Ennyi társaság már igazán sok neki, még akkor is, ha kifejezetten jó kellemes személyekhez van szerencséje.
A levélben külön megkérte az író, hogy legyen közvetlen és beszédes a többiekkel, mint ha évek óta ismert barátaival beszélgetne. Borzalmasabb dolgot nem is kérhettek volna tőle. Ez már majdnem felér egy kínzással. Közben végig tudja gondolni az elmúlt időszakban elhangzottakat. Szüksége is van rá, mert az előző pár perc teljesen kiesett az agyából.
Jeso kérdése. Van-e vele valaki? Ó igen, még mennyire, hogy van. Már épp válaszolna a férfinek, amikor Ark felpattan a székről.*
~Dühös lett a kislány. Olyan, mint én.~
*Hangosan elneveti magát. Belegondol mi van, ha házigazdájuk célja pontosan ez, hogy felidegesítsék egymást.*
- Te, Ark. Olyan vagy most, mint egy felfújt méregzsák. Eszméletlen cuki! Arra nem gondoltál, hogy a drága házigazdánk pont arra kíváncsi, milyen, mikor mérgesek vagyunk? Esetleg azt a pillanatot várja, mikor elveszítjük az uralmat magunk felett, és kinyírjuk egymást. *Csak amolyan figyelmeztetésként mondja ezt el. Lehet jobb, ha Ark türtőzteti lenyugszik. Egy olyan lélek, mint az övé, már pedig ahogy látja, a lányé hasonlít a sajátjára, könnyedén elveszítheti az irányítást, és a játéknak máris vége. Színpadra illő vérfürdő kerekedne a társalgásból.*
~Na mindegy. Igazából így édesebb a csaj.~
- Jeso! Jól látod, van velem valaki. Valaki, aki hatalmasabb bármelyikünknél. *Mosolyodik el csuklyája alatt. Nem is fűz hozzá többet, a kérdés eldöntendő volt, arra választ is kapott a férfi. Azonban valamire felfigyelt vele kapcsolatban még korábban. Ha már megszólította, ideje reagálni a témára.*
- Egyébként miért beszélsz te a gyilkosság elítélhetőségéről? Kegyes, kegyetlen gyilkosság, büntethető, büntethetetlen gyilkosság. Mint ha mérlegelni akarnád a dolgot. Mi vagy te? Valami próféta, valami furcsa szerzetes aki a dolgok értelmét keresi valódi életében? Emellett meg gyilkos, aki bosszúból bármire képes. Érdekes kombináció. Ha ölsz, akkor elveszel egy életet. Nincs ezen mit magyarázni. Azt meg ne mondja nekem senki, hogy a csirke élete kevesebbet ér, mint egy emberé. A csirke nem irtja ki a saját fajtáját puszta szórakozásból, mint mi. Ráadásul mi még felettébb élvezzük is. Ha állatot ölsz, az ugyanúgy gyilkosság, csak ezek a férgek valahogy meg akarták magyarázni maguknak, hogy nem az.
*Úgy látszik, Nori fejében nem teljesen tiszta, hogyan is vélekedik a dolgokról. A gyilkolást egy az egyben rossznak tartja, mégis élvezettel csinálja. Bizonyára ez is sérült elméjének köszönhető.
Úgy dönt belemegy Jeso filozófiai játékába, miszerint tegyünk különbségeket, vagy épp hasonlítsunk össze ölés és ölés közti különbséget. Hát most megkapja.*
- Nos Jeso, mit gondolsz? A te életed, vagy a csirke élete ér többet? Melyik a hasznosabb?
*Aztán Aju felé fordul. Ugyan a konkrét mondatra nem emlékszik, amit a lány valószínűleg tőle idézett, de elhiszi neki, hisz a feltevés helyes.*
- Igen, csak egy szánalmas ember vagyok. Mi ezzel a gond? Mondd, mi az a kincs ami bennem rejlik? *Erre úgy általánosságban is kíváncsi lenne. Soha senki nem szerette őt igazán, ami arra engedi következtetni Norit, hogy nincs is benne semmi jó, semmi szerethető. Valószínű, hogy ez így is van, hisz a többi emberben sincs.
A továbbiakban Ark kifakadásán agyal. Egész aranyos a lány, mikor ilyen ideges. Még meg is ölelgetné, ha engedné. Választ ugyan a másik két személytől vár, de tekintete Ark felé irányul. Róla is lehullott az az álarc, ami valódi személyiségét rejtette idáig. Lassan ő is önmaga lesz. Valóban egy igazi szörnyeteg, de ahogy hallja, ezt nem is titkolja. Aju még színészkedik, még nem mutatta meg a foga fehérjét. Jeso pedig számára megfejthetetlen. Ő nem tűnik szörnyetegnek, mégis talán ő képes a legközömbösebb hangnemben beszélni a gyilkolásról. Sem élvezet, sem undor nem hallatszik a hangján.
Miközben beszél, illetve agyal, elfogy az ital a poharából. Az üvegpoharat fejre állítja, az utolsó csepp vörös ital a padlóra csöppen. Picit kuncog ezen, hogy miért nem tudni, valószínűleg csak úgy.*

A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.22 01:38:32


6910. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 23:01:55
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Bárki küldte a meghívókat, képzeletbeli kalapján megemeli előtte. Ilyen különös, hasonló, és mégis merőben eltérő életfelfogású lényt összeszedni nem lehetett kis munka. Ha az egyikük a házigazda is, akkor csak még nagyobb tisztelete neki. Ki lenne az a barom, aki úgy akar könnyíteni a lelkén, hogy összeszedi Lanawin legbetegebb elméit, hogy velük vitassa meg bűneit, és halálhoz való viszonyát. A kérdések egy részét is előre megírta, talán pont azért, nehogy véletlenül elkerüljék az őt érintő, számára legérdekesebb témákat. Röpködnek is a kérdések, mint legyek a lócitrom felett. Van, amit nagyon szívesen megválaszol, de lenne olyan is, amitől távol tartja magát. Viszont nem veszi át Aju példáját, abban reménykedik, hogy mellettük majd megered a lány nyelve, feloldódik, és nem fogja úgy érezni, hogy minden kérdést ki kell kerülnie, és egy újabbal visszatámadni a kérdező felé. Nem akar itt senki rosszat, de ha egyszer már eljöttek, szabályok szerint játszanak.*
-Nem tudom, mi számít "válogatás nélkül"-nek. *A kis idézőjeleket az ujjaival kaparja a levegőbe.* Nem ölök meg akárkit. Van, aki egyszerűen nem méltó arra, hogy kezet emeljek rá, és olyan is volt, aki sokkal többet ért nekem élve, mint holtan, ezért megkíméltem, hogy később is találkozhassunk, míg ebben a világban. Szegényeket, elesetteket, akik csak boldogulni szeretnének a világban, nem szoktam bántani. Na nem azért, mert egy szent vagyok. Szörnyeteg vagyok, a rosszabbik fajtából, de akinek én vérét ontom, azt valami szinten vétkezett a szememben. Hazudott, meglopott, megcsalt, átvert, vagy csak egyszerűen csúnyán nézett rám. Aki pedig túlélte... Egy kezemen meg tudom számolni, hány ilyen volt, és nem kell az összes ujjamat felhasználnom. Nem kegyes voltam, csupán úgy láttam jónak, hasznomra lehetnek még. Ha valaki az életéért könyörgött, vagy a porban csúszva, féreg módjára borult elém, arra a biztos halál várt. De nem untatlak titeket az elveimmel. *Legyint. Talán már így is túl sokat mondott. Nem filozofikusok, akik az élet nagy dolgait vitatják meg, hanem gyilkosok, akik az élet nagy dolgait vitatják meg.*
-Parancsolsz? *Pillant Aju-ra. Fogalma sincs, miről beszél, és kezdi nagyon idegesíteni.* Ne haragudj, de eddig egy szót sem voltál hajlandó szólni arról, oltasz-e ki életet, és ha igen, hogyan, mivel, miért. Lelkekről beszéltél, ami azért nem mindenkinek jelenti azt, hogy gyilkolsz. És ahogy eddig reagáltál. *Csóválja a fejét kaján mosollyal az arcán.* Szerintem négyünk közül te vagy a legel... *Elharapja a mondat végét, mert nem akar káromkodni. Nem is szokott alapvetően, de a lány nagyképűsége nagyon felidegesíti. Alapból is rossz napja van, hiszen iderángatták, hogy valaki kedvére játszadozzon, de hogy egy ilyen öntelt, minden alól kibúvó, idegesítő némberrel zárjanak össze! *Felpattan ültéből. Nincs ártó szándéka, -a szabályok szerint nem is lehet- csupán a feszültséget próbálja levezetni.* Ne haragudj! *Simít végig kontyba fogott haján, nyakán, egészen a derekáig. Muszáj valamit csinálnia a kezével, mert rátört a remegés. Most már a lány hivatalosan is fenn van a fekete listáján. Nem tudja, ki ő, de ezt a fennhéjázó stílust bárhol megismerné. Csak kerüljön egyszer aprócska karmai közé, kikaparja a szívét.* Csak nem tetszik a stílusod. *Ül vissza a székbe.* Mi itt mind őszinték vagyunk, legalábbis én biztosan, és csak egy dolgot várok el cserébe: te is légy őszinte! Ne titkolózz, ne rejtegess semmit, aztán ne hivatkozz az én érveimre, amikor olyan álláspontot akarsz alátámasztani, amit rajtad kívül senki nem ismer.
*Eeyr-hez nem tud hozzá szólni. Hallott már igékről, amik feltámasztanak elhunyt lényeket, mágusokról, akik drótokon rángatják az üres porhüvelyeket, de semmi köze egyikhez sem. A mágiahasználókat gyávának tartja mind egy szálig. Nem képesek harcolni, nincs vér a pucájukban szemtől szemben kiállni valaki ellen. Csupán egy legyintés, falat húznak maguk és a támadójuk közé, majd békésen elsétálnak. Ez nem harc, hanem megfutamodás.*
-De, ez éltet. *Felel nemes egyszerűséggel Ajunak.* Lehet, te ezt nem tudod elképzelni, de mindig is bennem volt az ölni akarás. Nem pontosan úgy, mint most. Gyermekként pusztán kíváncsi voltam, aztán rájöttem, hogy a konfliktusokat mennyivel egyszerűbb letudni, ha megöljük azt, aki nekünk ellent mond. Az elsőt is ugyanolyan szenvtelenül hajtottam végre, mint a mostaniakat. Egyszerűen csak belejöttem, kiismertem, és megszerettem ezt a fajta problémamegoldást. Nem tudtam volna ellenállni neki. *Fűzi tovább a lány halmozott kérdéseire a választ.* Mi állítja meg az embert, mikor először akar lesújtani a pengével? A lelkiismerete, az együttérzés más lények iránt, esetleg az ép ész, hiszen gyerekként megtanították neki, hogy gyilkolni rossz. Nos, tündérkém... *Vigyorodik el vérfagyasztóan.* Bennem egyik sincs. Megölöm, mert ezt diktálják az érdekeim, mert olyan kedvem van, mert csak. és eszembe se jut, hogy rosszat cselekednék, és talán pont ezért, nem is cselekszem rosszat.
*Hiszen ki dönti el, mi a helyes, mi a helytelen? Valaki szerint helytelen, ha szemetelünk, és büntetne mindenkit, aki elejt egy papírfecnit. Idya személy szerint a gyilkosságot sem büntetné, hiszen az ő világában az nem rossz dolog, normális tündéri viselkedés. Ha útjában van valaki, azt megöli, ezzel könnyítve meg a helyzetét. Lil is felszólal a háttérben. Róla szinte el is feledkezett, lehet azért is fortyant fel ilyen hirtelen, hogy kikövetelje a figyelmet. Érdeklődve hallgatja monológját, majd bólint. Nem szól hozzá, magában mérlegeli a hallottakat, rágódik a gondolaton, de megtartja magának a véleményét. A feltett kérdésére meglepő, de mindenkitől kap választ. Az még meglepőbb, hogy most nem a magasabbik hölgyemény vonja magára a figyelmét, hanem a férfi. Ő hátrál el a kérdés elől, szó szerint. Csak nem miatta került bele a kérdés a levelébe? Nem feltétlen, hiszen a lány nyálát csorgatja mások kínzásáért, de azért jobb utána járni.*
-Nem hiszem, hogy ne lenne véleményed. *Fordul a távozó felé, ahogy elhalad mellette.* Ez a kérdés nekem külön ki volt emelve, és nem ok nélkül. Eddig Aju kerülte ki az általad meghatározott kérdésre a választ, most te hárítasz. Nem kínoztál meg senkit, oké, de mi van azzal, hogy téged megkínoztak-e? *Szinte biztos a válaszban, ezért rögtön elébe is megy.* Mély nyomot hagyott benned? Összetörtél lelkileg? Esetleg... élvezted? Szégyelled, hogy örömöd leled a megaláztatásban? *Talán kicsit túl durva, de erről szól ez a pár óra. Négy kemény, határozott, romlott személyt zártak össze, és szerinte nem csak azért, hogy kellemes eszmecserét folytassanak. Meg kell dolgoztatniuk egymást. Mindenki rejteget sötét titkokat, és aki felfedi a sajátjait, elvárja, hogy a többiek is tegyenek így, ehhez viszont lehet, hogy szükségük van egy kis noszogatásra, esetleg egy lelki pofonra.


6909. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 22:05:22
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Aria titokzatos? Kitér a válasz elől? Ennek ellenére nem érzi annak, amire tudott őszintén válaszolt. De vannak dolgok amivel ő maga sincs teljesen tisztában ezért konkrétumokkal nehéz előhozakodni, továbbá ne a "démoni" mivolta legyen érdekes. Főleg, hogy egy démonvadász is jelen van? Arról nem is beszélve milyen szinten fogja kijátszani "leírtakat?" Nem szeretné elárulni, hogy merre lakik, s egyszer csak betoppan.
Viszont Ark gondolata jelenpillanatban téves.
De nézzük sorban egy-két dolgot. Az elf büszke, hogy kiolt egy életet? Nem különösebben, hiszen a táplálkozási szokásáról van szó.
Élvezi? Igen, mintha legjobb recepteket találná meg prédáiban. Mit érez mikor gyilkol? Erre már nem tudna ilyen egyszerűen válaszolni, ennek több oka is van. Roppantul hasonlít Lil esetére, miszerint nem érzi gyilkosságnak, inkább szimpla öléshez tudná hasonlítani legjobban, legalábbis az ő szemszögéből, viszont ennek ellenére, tudja, miszerint élet és élet között igenis van különbség, és számára nem lenne kielégítő egy csirke élete. Az áldozatának mindenképpen kell rendelkeznie lélekkel, míg az ösztönlényeknél ez nincs meg, jobban mondva hiányzik. (Az igaz egy ideig kitudná húzni velük húzni, hogy a valódi éhségét csillapítsa, de egy idő után úgyis kevés lesz.)
Talán legpontosabb válasz az lenne rá, hogy a velejárója, ez pedig nem fedné konkrétan a kérdést.
Lil megnyilvánulása pedig igen mókás. Kis gyerekek a játszótéren. Végül is, ha úgy vesszük igaz. Különben nem jöttek volna ide, ha nem mozgatja meg a fantáziájukat.*
- Sajnálom ha félreértettelek Ark. Nem hittem, hogy arra vagy kíváncsi, hogy mit tettem az áldozataimmal. Viszont ami történik prédáimmal nem nagyon izgat. Ezért nem is tudom, hogyan tudnám körbeírni. Esetleg. "Kööözööömbös!?"
*Ez ellentmondásnak hangozhat, de nem az a célja az elfnek holtesteket gyártson, azonban ezt hogyan tudná megértetni velük? Főleg, hogy az értelmetlen gyilkolást teljes mértékben elítéli.*
~ Gyűlölöm, hogy az életet hagyják a semmibe veszni.~
*Közben Ark egy nagyon jó példával hozakodik elő, nem gondolta, hogy ezt más szájából fogja hallani, de megtörtént.*
~ Ó! Ezek szerint helyettem válaszoltak is. Szebben én sem mondhattam volna.~
- Jaj de jó! Akkor az én kezem teljes mértékben makulátlan, amennyiben ebből indulunk ki.
*Vidám hangon jelenti ki, hiszen eddig "még sosem gyilkolt. "
Ezek szerint megvan a ma született bárány? Aki még sosem követett el gyilkosságot?*
- Érdekes gondolat.
*Közben hallgatja Jeso okfejtését, ami részben helytálló, de a hóhajú nem teljesen ért vele egyet, vagy inkább nem teljesen érti a mögöttes tartalmat.*
~ Törvények? De ahogy elnézem, elég könnyen felülbírják, s amúgy se ez határozza meg, ez már akkor is létezett mikor ezeket papírra vetették.~
*Közben Jeso egy újabb gondolatmenettel hozakodik elő, ami ellen már a hóhajú nem nagyon tud mit tenni, vagy most vagy később, de előbb utóbb be fog következni a végeredménye, miszerint kitudódik a valódi lénye, mivel nem hazudhatnak egymásnak, (De maguknak?) ezért meg sem próbálja innentől leplezni magát. (A pengéről, természetesen nem tud.)
Az elf nyugtázza Ark következtetését apró bólintásokkal. Habár ami utána jön, azon mindenképpen el kell gondolkoznia. Le is nyugszik hamar, ám előtte még vált pár szót vele. Picit vár, míg összeszedi a gondolatait, s csak azután kontráz rá.*
~ Nevezheted akárminek, az hogy megváltoztál, azon nem változtat semmi.~
*Bosszantó ahogy elneveti magát, de azért Aria igyekszik visszafogott hangnemben beszélni.*
- Nem hiszem, hogy a születésed pillanatától ez éltett téged, vagyis már nem ugyanaz a személy vagy aki egykor voltál. Hogy miként dolgozod fel, vagy hogyan nevezed, az már részletkérdés.
*Akárhányszor "születik meg" a "démon" mindig tudta, hogy mire van szüksége. (Kisbabák is tudják a létezésük pillanatától kezdve.)*
- Mi motivált téged akkor? Önvédelem? Vagy egy kosza gondolat, hogy megtapasztald ezt az érzést, csakúgy? Aminek eleve ellenalhattál, volna HA akartál volna?!
~ Abban van valami, hogy az első alkalomkor is már vannak akik ismét vágyakoznak rá, holott valódi szükségletet továbbra jelent. Azonban nem mindenki válik gyilkossá először, de akik újra elköveti onnantól-~
*Elhitetik magukkal valamilyen úton a szükségességét, vagy miért volt az helyes, s nem az a valóság amit gondolnak. Aria úgy érzi, hogy másodikkal történik meg a teljes gátszakadás, hiszen ösztönösen ráhangolódnak az okra, ami kiváltotta belőlük ezt a cselekedett.
Az életben 3 szükséglet létezik ami ösztönből származhat, ami az életben maradást szolgálja elsősorban, különben meghal az illető. A táplálkozás(eleje és vége) az alvás, és a szaporodás. Viszont Ariának a harmadikra semmilyen formában nincsen szüksége. De a humanoid lények (is) rendelkeznek a szabad akarattal.
Ezért is olyan kíváncsi a lélek témára, mert akiket eddig elfogyasztott semmi kincsért nem adja vissza, amennyiben van módja rá.*
- A test is hordozza magában az emlékeket. Főleg, hogy ugyanolyan értékkel kell fizetni érte, hogy valakit visszahozzunk a halálból. Van rá garancia, hogy tényleg ő lesz az?
*Egy lélek mikor semmisül meg? Nem már azután, ahogy a test is? Ezek szerint tényleg létezik a reinkarnáció? Akkor miért nem emlékeznek az előző életükre? A lélek része az emlék.*
~ Lil szerint akkor a halandólelkek is újjá tudnak születni egy másik testben? Vagy akár létezhetnek test nélkül is, akár csak én?~
*Létezni létezik a démon is, de inkább egy vírushoz hasonlítható, aki azután mutat életjelet, miután valahová befészkelte magát, habár ez azért annál; bonyolultabb helyzet.*
- Lil ennyire lealacsonyítod magad? Ennyit érsz? Csupán "egy rohadt" ember vagy? Fel sem tudod fogni, micsoda kincs lakozik benned.
*Ha nem lenne a sál az arcán, biztosan körbe nyalta volna a száját.*
~ Kis mazochista.~
*Közben reagál Ark felvetésére is.*
- Hm. Ami másnak rossz az nekem jó, legalábbis mások fájdalma pozitív hatással van rám.
~ Egy kis fizikai fájdalom, meg tudja hozni az étvágyat. HEHE.~
- De ez számomra nem jelent többet egy testi élvezetnél.
*Lil kijelentésén, végül csak elmosolyodik.*
~ Tudok egy nagyon helyet, ahol ilyen apróságokkal nem kell foglalkoznod.~

A hozzászólás írója (Lauwirra Tyilaria) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.21 23:41:36


6908. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 15:51:45
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 128

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Hárít, ismételten csak hárít, folyamatos hárítás. Aju eddig konkrétan egyetlen kérdésre sem válaszolt egyenesen. Utalgatott, hárított, sejtelmes meg minden, de ugyanakkor a másik kettő is versenyez a démon címért. Sajnos eddig már három démoni lényhez is volt szerencséje, és jobbára teljesen különbözőek voltak, nem vonhat le elhamarkodott következtetést. Lehet csak őt zavarja a folyamatos hárítás, ezért akarja rásütni a bélyeget?*
- Az igazságom *vonja meg a vállát* A saját igazságom szerint döntöttem egy emberi életről. Ez egyszersmind azt is jelenti - tehát ki se kéne mondanom - hogy nem ölök válogatás nélkül. Van itt esetleg olyan?
*Erre igazán kíváncsi, hogy van-e olyan teremben, aki válogatás nélkül megölne bárkit. Nem szükséges megindokolnia magában, miért tenné, egyszerűen csak ölni akar. És bárki jó, aki az útjába akad. A gyilkolás utáni vágy indukálja az áldozat szükségességét, és nem az áldozat maga váltja ki belőle a vágyat, hogy megölje, ha úgy tetszik. A másik témához is örömmel hozzászól, közvetlenül a tyúkos példázat, és Aju újabb kitérő válasza után.*
- Nem említhetjük egy napon a kettőt. Van a gyilkosságnak olyan formája, ami büntetlen a törvény szemében, például a csirkék. Felsőbbrendűnek érezzük magunkat náluk, és éppen ezért nem nagy dolog az életük kioltása. Egyszersmind céltáblái is az eredendő agressziónak, amely ott tombol mindenkiben. Csak van aki megelégszik a csirkékkel, meg vagyunk mi. És én úgy veszem észre, hogy önök nem kapták meg a levél második részét a tréfás játékról, így talán értetlenül állnak korábbi kérdésem előtt. Ellenben az én levelemből egyértelműen kiderül, hogy van itt valaki, aki éppen így talán felsőbbrendűnek érzi magát a halandókhoz képest, és talán nem érez bűntudatot, amikor kioltja az életüket. Legszívesebben ezt tőle kérdezném meg, de még nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy ki az. Ellenben hogy ne borzoljam tovább a kedélyeket, talán nyíltan kimondom: egy démon van köztünk. Mert bizony mindannyian démonok vagyunk valamilyen értelemben, de... ő olyanfajta, akikről a legendák szólnak. Akiről az átlagember - és talán ebben benne van a maradék két vendég - nem is hinné, hogy létezik. Éppen ezért, ha valami vicces okból köztünk lenne a házigazda, szívből gratulálok, igazán... színes társaságot sikerült összekolompolnia.
*Nem biztos benne, hogy a démon rögvest fel fogja vállalni, hogy ő az, de tarsolyában ott lapul a penge, amivel ejthet egy vágást mindenki ujján, aztán a démon vére majd bekékül a penge speciális erejének hála. És mivel a maradék két delikvens nem valószínű, hogy tiltakozna az apró vágás ellen, így... egyértelműen kideríthető, ki a démon. A maga részéről jobban szeretne pusztán az elhangzottakból rájönni, de tapasztalat szerint ezen lényeknek épp oly változatos jelleme lehet, mint maguknak a halandóknak, így igazából a tőr használata nélkül csak a sötétben tapogatózik. Magyarázkodni nem fog a témában, az se igazán érdekli, hogy hisznek-e a többiek a démonokban, de a mostani égi háború után elég ostoba dolog nem hinni dolgokban.*
- Tudja a franc... *rántja meg a vállát Aju kérdésére* De ha tippelnem kéne, ugyanaz a lény tér vissza az életbe teljes valójában. Hisz gondoljunk csak bele, ha bármilyen lélekkel akarnánk feltölteni a testet, arra jóval egyszerűbb mágiák is vannak. Ez a varázslat viszont roppant körülményes, abból ítélve, amit volt szerencsém hallani róla. Akik ennyit vállalnak, azok aligha érnék be kevesebbel, mint teljes és tökéletes visszahozatal az életbe.
*Aztán egy újabb, csak záporoznak össze-vissza a kérdések, de hát ez a lényege az ilyen csoportos beszélgetésnek, bárki tehet fel kérdést, aztán ki tudja, ki válaszol? Mindenesetre a maga részéről élvezi a dolgot, és kicsit eltöpreng olyasmiken a témában, amiket eddig senkivel nem volt szerencséje megvitatni.*
- Nincs véleményem a témáról, nem kínoztam meg még senkit *jegyzi meg tömören, aztán feláll a székről, és a bárpulthoz sétál. Van egy lélegzetvételnyi szünete, míg a többiek vesézik a témát, azalatt tölt magának egy pohárka vörösbort. Az ivás kissé nehézkes, a maszk alját fel kell hajtsa, de hát nem tervezi túl gyakran ismételgetni a folyamatot, egyszer meg belefér a dolog. Amint ezzel végzett, megigazítja a maszkot, majd visszaül.*
- Hisz minden halandó egyformán sekélyes, nemde? *kérdezi meg mintegy egyetértésként Lil szavaira. Ő is így látja, kukacok a porban, amíg el nem tapossák őket, felesleges bármelyiknek is felsőbbrendűnek éreznie magát. A költői kérdésre pusztán elmosolyodik, de ez aligha látszik a maszktól.*


6907. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 01:45:33
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 427
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Úgy tűnik a legtöbben Aju titokzatosságára kíváncsiak, de szinte mindenkit érdekel mindenki más története is. Olyan érdeklődően kérdezgetnek, figyelnek a másikra, még ő maga is, pedig alap esetben undorodna minden élőlénytől. Talán csak nem találkozott még hozzá hasonlókkal, ezért tetszik neki a helyzet, és ezért nem áll hozzájuk teljesen ellenségesen. Valljuk be, a társalgás nem is olyan rossz, ha a megfelelő személyek megfelelő érdeklődéssel kerülnek össze.*
- Olyanok vagyunk, mint négy kisgyerek akiket végre kiengedtek a játszótérre. Komolyan, én is így érzem, pedig általában kerülök mindent ami mozog és emberi.
*Nagyot sóhajt, majd lassú, bizonytalan léptekkel megindul az asztal felé, ahol a másik három ül. Na nem azért, mert ott is akar maradni, csak igazán szomjas lett. Így is elég nehezen tartja meg józanságát, főleg mikor ilyen kedves témákkal tömik tele az agyát. Akarva, akaratlanul is kezdi elveszíteni higgadt logikáját. Ő maga jól tud a többi személyiségéről. Van egy aranyos, ártatlan kislány, egy szadista, szociopata gyilkos, és ő, a főszemélyiség, aki próbálja összetartani a másik kettőt. Higgadt, logikus természet enyhe mazochizmussal. Miközben az asztal felé sétál, Aju és Ark is egy felettébb érdekes kérdést tesz fel, amire nem tud nem azonnal válaszolni.*
- Eeyrt mondtál? Kétlem, hogy bármi köze lenne a dologhoz. A lélek az, ami örökké szenved. Újra és újra meghalnak, aztán újra és újra testet kapnak ezen a világon. Kegyetlen egy körforgás. Aztán ha egy lélek túl sokszor hal meg, az egyre torzabb lesz, egyre inkább elveszíti azt, amit ezen a világon "embernek" neveznek. Nem marad belőle más csak egy féktelen szörnyeteg. Legalább is én így gondolom. Gyilkolásról beszélünk szemrebbenés nélkül. Ez már annak a jele, hogy már rengetegszer meghaltunk.
*Ő teljesen biztos az állításában, habár ez is csak olyan teória, amin unalmasabb napjaiban gondolkozott, de elég helytálló feltevésnek tűnik. Meg ezzel is nyugtathatja magát, amiért hirtelen hangulatingadozásai egyszer cuki kislánnyá, máskor kegyetlen, érzéketlen lénnyé változtatják őt. Közben megérkezik az asztalhoz, magához veszi a poharát, tölt magának a vörös színű italból. Természetesen mindezt úgy, hogy tekintete senki mással ne találkozzon, viszont a szemfülesebbek észrevehetik a fekete körmei alá száradt vért, amit már nem tudott kiszedni onnan indulás előtt.*
- Ark, amit mondtál... *Hangosan felnevet, igazából saját magát röhögi most ki, miközben visszasétál a már olyan jól megszokott sarkába, de most italának társaságában.*
- Nem szeretek konkrétan kínozni másokat, azt szeretem, ha el tudom érni, hogy valami más kínozza, vagy magukat kínozzák, sokkal viccesebb. Vagy lelkileg teszem őket tönkre, hogy a sárban csúszó férgekre hasonlítsanak, hisz úgy is azok. Mind. Mindegyik! *Ajunak igaza van. A kellemes hangú, édes lányka most egy időre eltűnt. Alszik. Helyét egy sokkal elvontabb, kellemetlenebb személy váltja fel. Azaz nem biztos, hogy a jelenlévőknek az ő személye kellemetlen volna, ami biztos, hogy egy átlag ember őrültnek nevezné.*
- Azt azért ne felejtsük el, hogy jelenleg én is csak egy rohadt ember vagyok. Én is megérdemlem ugyanazt, amit másokkal teszek. A láncok csörgését, amit rám adnak, még élvezem is. Szeretem, ha mentálisan kínoznak. Ha megtörnek, ha uralkodnak rajtam. Hisz ezt érdemlem. De csak két feltétellel. A testemhez senki, de senki nem nyúlhat. A másik pedig, hogy aki valaha uralkodott rajtam, azt mint ahogy a kígyó az áldozatát fojtja meg, úgy szorítom én is a pici kis lelkét, amíg már úgy érzi, nincs miért élnie. A testem azért sérthetetlen mások számára, mert majd egyszer, mikor meghalok, vagy eljön az idő, én magam akarom kioltani a saját életemet. *Elég magasztos módon és durván fogalmazza meg a gondolatait. Persze ez is mind csak az agyának szüleménye, és valószínűleg a valóságban nem is lenne képes ilyen szintű manipulációra, pedig mennyire szeretne! De talán jobb is, hogy nem képes még rá. Az öngyilkosság már más kérdés, azt egyszer lehet tényleg megteszi.
Visszaér a sarokba, és felveszi az eddig megszokott pozícióját, egy kicsit máshogy, hisz most a poharat is tartania kell, amibe bizonyos időnként bele is kortyolgat.*
- Elnézést, kissé elragadtattam magam. *Csuklyája alatt egy enyhe mosoly kíséretében, amit valószínűleg senki nem lát zárja le a mondandóját. Úgy tűnik a beszéd lenyugtatta, és most újra képes egy ideig nyugodt és stabil lelkiállapotban maradni.*
- Egyébként vicces nem? Undorodok a nappaltól, de félek az éjszakában. Nem baj, mert félni olyan jó. *Na jó, azért teljesen normális talán még most szem lesz, de ne várjunk túl sokat szegény párától.*



6906. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 00:48:44
 ÚJ
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Guguru//

*Nem sürgeti az óriást, kivárja, míg válaszol.
~Nem észlények~ emlékezteti magát. Azt még nem volt alkalma próbára tenni, hogy parancsra milyen gyorsan reagálnak, felfogják-e az összetettebb utasításokat, de talán majd most. Ha a férfi az ő egységébe kerül Xebog pótlására, biztosan szükséges lesz alaposan kitapasztalni, hogy mit várhat a meláktól.
~Legalább a nehéz munkát mondta először és nem a "csihi-puhit"~
Ez jelentős előrelépés az előző jelentkezőhöz képest, akinek szaga még mindig kísérti Sydnarust.*
-Jól van, Guguru. Bemegyünk a Barakkba és megbeszéljük a többit.
*Ahogy mondja, úgy cselekszik is, megy tovább a Barakk felé.*


6905. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 00:43:51
 ÚJ
>Idya Rotan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Habár arcán kedves mosoly, szemeiben pedig érdektelenség tükröződik, nagyon is figyel. Figyel minden apró mozzanatra, válaszra, az arcok rezdülésére, hiszen egyetlen szóból akár egy egész jellemet meg lehet ismerni, csak oda kell figyelni. A színjátszás az ő asztala, különösebb együttérzés híján nincs meg a veszélye, hogy esetlen, védtelen lények nyafogása meglágyítsa a lelkét, minden döntését a józan ész, és persze az akkori hangulata határoz meg. Aju is rövid választ ad, amiből meg lehet sejteni, hogy ő sem angyal, és még büszke is rá, viszont örült volna egy hosszabb kifejtésnek, akár csak a többiektől, ezért is erősítette meg Lil kérdését, hogy kicsit bővebben is ismertesse. Végül enged a nyomásnak, és válaszol.*
-Szerintem elég helyén való a kérdés. Nem ismerjük egymást, csupán a saját múltunkból és életünkből következtethettünk a többiek mibenlétére. Azért mégis csak tisztább, ha kimondod, igen, beleztem már ki embert. Itt aztán senki sem fog miatta kinézni a többiek válasza alapján. *Egyértelmű, hogy ez az egyik közös pont bennük, és mindenki másképpen illik bele a képbe. A férfi bosszúból ölt, mert átverték; Lil élvezetből, akárcsak Idya, de míg a tündér a saját keze munkájában gyönyörködik, Lil csak a látványban; valószínűleg Ajunak valami titokzatos indoka lehet, amit nem hajlandó megosztani velük, azért kerüli még mindig az egyenes válaszadást. Nem szegheti meg a szabályt, miszerint őszintének kell lennie, hiszen nem tudhatja a következményeket, ezért inkább hárít.* Szóval, ha jól értem, mind gyilkosok vagyunk. Milyen bájos társaság. *Komolyan élvezi, hogy "magafajták" között van, akik nem hányják el magukat a vér vagy hulla látványától. Közben az alacsonyabb lánynak igencsak megered a nyelve, a ki nem mondott kérdést is megválaszolja. ~Ő... Csak nem két személyisége van?~ Ez Idya első gondolata, nem is véletlenül. Fiatalabb korában neki is két személyisége volt, de aztán a pszichopatább elnyomta a kedves, mosolygós kislányt, és ez maradt belőle, egy érzéketlen, mégis élvhajhász tündérke, aki éhezik a vér látványára. Úgy tűnik a többieket nagyon foglalkoztatja a Miért?, de csak Jesoé. Nem érti, de nem is vitatkozik velük, egyszerűen szűk látókörűségre vall, hogy konkrét példára rákérdeznek, de a többiekre nem. Őt személy szerint még mindig Aju érdekli a leginkább, hogy miért nem képes bevallani, hogy egy gyilkos, aki életeket olt ki. Költőien, szinte... túlvilágian fogalmaz, mint akinek a lanawini lény csak egy lélek, aki megszűnt létezni. Teljesen más irányból közelíti meg, mint Idya. A lány nem lát lelkeket. Egy testet lát, zubogó, forró vérrel az ereiben, félelemmel a szemében, és annyi felfedetlen fájdalommal, amit el sem tudnak képzelni.*
-Ezzel vitatkoznék. *Valamiért a magasabbik nő nagyon rászállt a férfire, csak őt kérdezi, és nagyon határozottan támadja, mintha ki akarna csikarni belőle valamit.* Ha egy gazdasszony minden nap levág egy csirkét, hogy legyen mit enni a gyerekeknek, az gyilkosság? Nem hinném. Ha nem tenyészetné a csirkéket, azok meg sem születnek így létcéljuk, hogy pörköltbe kerüljenek. Öl, de nem gyilkol. A gyilkosság viszont első alkalommal is gyilkosság. Az meg, hogy ketten halnak meg... *Muszáj elnevetnie magát. Őszinte, csilingelő kacaja visszhangzik a helyiség falai között.* Én a gyilkosságtól újjá születtem. Nem halt meg bennem semmi, mivel nem volt minek meghalnia. Élveztem, és életem legszebb pillanata volt az első kioltott élet. A többi se kevesebb, se több nem volt, legalább annyira élveztem mindet. Maximum a körülmények változhattak, de az érzés ugyanaz.
*Jeso kérdésére felszaladnak a szemöldökei. Fekete bárány. Vajon véletlenül használta ezt a kifejezést, vagy neki is voltak hasonló meghatározások a levelében, mint neki. De miért Aju lenne a bárány? Esetleg a fekete özvegy. Sokkal könnyebb lenne, ha legalább magát be tudná azonosítani, de fogalma sincs, őt melyik állat jelöli. A basszus viszont... Eddig nem tűnt fel neki, de ismerős a hang. Nem tudja honnan, hiszen annyi lénnyel találkozott már élete során, esélytelen, hogy beazonosítja, de zavarja a tudat. Talán egy fogadós, akitől italt kért egyik reggel; az árus, akitől élelmet vett; egyik megkínzottja, akit kegyesen elengedett; egy kéregető a negyedből; ne adja az ég egy Sa'Tereth hívő, akivel a menedéken találkozott. Bármelyik is, ki kell derítenie.*
-Ez... *Az utolsó kérdésen kicsit megszalad a szemöldöke. Nem érti a kérdést. Mármint érti, de nem tudja, hogy jön ez ide. Ugye nem fognak vallások is összecsapni itt, ahhoz semmi kedve, hogy tanokat hallgasson. A mágiához pedig nem ért, és mivel ez valami magas szintű varázslatnak tűnik, csak ingatja a fejét.* Fogalmam sincs, én nem értek a varázslatokhoz.
*Ha megkapta a választ, ismét átvenné a kérdezés jogát. Legjobban most Ajura kíváncsi, hiszen a férfinek igaza van: fekete bárány. Eddig egy kérdésre sem válaszolt kertelés nélkül. A gyilkosságot nem hajlandó bevallani, azt, hogy mit érzett pedig mintha meg sem hallotta volna. Így nehéz lesz bármit is megtudni róla, ha csak kérdez, de nem válaszol. De nem erőlteti a dolgot, ha nem válaszol, akkor Idya is annyit tehet, hogy nem válaszol az ő kérdéseire, hátha észreveszi magát, és elkezd a szabályok szerint játszani. Választ kaphat bármelyik kérdésére, ha ő is válaszol a többiekére. Egyelőre nem jut eszébe jobb kérdés, így az egyik, levélben megadottat fogalmazza át kicsit.*
-Hogy álltok a kínzással? Élveztek kínozni embereket, nézni a szenvedéseit? *Ugyan nem tudja, hogy eredar is van köztük, de ez kedvére való téma lehet, remélhetőleg sikerül jobban szóra bírni, hogy neki is megeredjen a nyelve.* Esetleg azt élvezitek, ha uralkodnak rajtatok, ha behódolhattok egy felsőbb hatalomnak, és képesek vagytok eltűrni tőle bármit? *Ez mondjuk neki már abszurd. Elvből nem hódolna be senkinek, nemhogy még élvezze is, hogy parancsolgatnak neki. Ezt a kis kiegészítést csupán a levél miatt rakta bele, mivel az egyik utalás szerint van köztük valaki, aki eddig többször volt áldozat, mint ahány áldozatot mások szedtek a szobában.*


6904. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-21 00:25:54
 ÚJ
>Védőfal Guguru avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Sydnarus D'Qrwayoh//

*Kissé elgondolkodik mire válaszolna a katonának. Miért is? Talán valamennyire jobb akar lenni, talán unatkozik.*~Hiszen én kalandozni indultam nem egy füstös kocsma "bátor gyerekeként"megöregedni még őszre fakul majdnem tökéletesre vágott arcszőrzetem~.
-Jó dolognak néz ki, Gugu szereti a nehéz munkát. Meg... meg a csihi-puhi is jó dolog néha.
*Dörmögi mély basszus hangján az utolsó szavaknál kicsit elmerengve, mosolyogva az fejében megjelenő emlékképektől. Merengéséből a szegénynegyed poros kunyhóit és szürke házfalait a Gazdagnegyed csicsás aranykapuja és a pompás kis paloták váltják fel egyikkel azon erkélyek közül melyre mindig is szivesen felment volna.*



6903. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-20 23:41:59
 ÚJ
>Lauwirra Tyilaria avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Ark felvetése, inkább tény megállapítás, de ezzel semmi újat nem mond. A szabály egyszerű volt. Aria nem attól "rossz" hogy megszegi a szavát. Vannak dolgok, amik egyik oldalon se elfogadottak, ez az egyik közölük.*

- Ha tudom, hogy ételekről lesz szó, akkor hoztam volna a jegyzetfüzetemet.
*Az elf mindenesetre szeret enni, és vannak "ínyencségek" fogások amit kifejezetten imád!

Ami pedig levél tartalma illeti, csupán abból tudott kiindulni, hogy nem hippi társaságba jött nagy valószínűséggel.

Erre hamarosan fény derül, mikor Ark beavatja "népet" a hobbijába.*
~ Ahogy elnézem nemcsak én bátorodtam fel, hogy nyíltan beszéljek magamról, amúgy se tehetném meg hétköznapi körülmények között, hogy ezt a témát bárkivel is boncolgassam.~

*Az elf a szabályokat betartja, de ez elmondható a többiekről is?

Nemsokára több oldalról kap támadást, miszerint a kérdés alól kitért. Csupán bólint, hogy igenis felfogta, s választ ad.*
- Eleve elég furcsa kérdés volt, mert különben nem kéne itt csuklyában beszélgetni, és tényleg az almás pite receptjéről társalognánk. Emiatt sem éreztem, hogy kikerültem volna a válasz adást.
*Lil mindenesetre már nem önmaga, legalábbis a viselkedéséből erre asszociál Aria.*
- Különben is nem nem lenne kényelmesebb, ha közénk ülnél?
~ Mi közösítettük ki? Ezt jó tudni.~
*Értetlenül rázza meg a fejét. De a későbbiekben lesz ez még rosszabb is.

Amit mond az tele van ellentmondással.*
- Érdekes megállapítás, gyilkosság fogalmáról.
~ Hallja egyáltalán amit beszél? Vagy már végleg megtébolyodott és csak elhiteti magával, miszerint még tiszta a keze, mint a frissen hó?~
*Meg lenne a ma született bárány? Az elme roppantul érdekes dolog, hogy képes önmagát becsapni, és felülírni a valóságot, és elhitetni. Habár egy kissé sántít az elképzelés, merthogy azt elfogadja, hogy az áldozatok miatta haltak meg, de mégsem nevezi gyilkosságnak, ez így kevés mindenesetre.*
~ Ahogy elnézem, senki sem makulátlan, valamilyen szinten mindenkihez tapad vér.~
- No, de én is eleget teszek a kérdésnek. Igen vettem el lelkeket.
~ Jobban mondva vettem magamhoz.~
- És az eddigiek hallatán, mindenkinek volt része ebben.

*Nemsokára Lil közli, miért is játssza kívülállót. Ezen már legszívesebben tényleg felkacagna, de legyőzi, és uralkodik magán.*
~ Vagyis, tényleg elvesztette a valódi énjét.~
*Aki már "hangoknak" tudja be a saját gondolatait, akkor már biztisab nem beszélhetünk ugyanarról a személyről aki egykor volt.

Jeso a hóhajú helyett teszi fel a költői kérdéseket, de nem akar ebbe belefolyni, s ráhagyja.

Ámde, hamarosan Aria kérdésre is feleltet ad az úr. Megvárja míg befejezi a mondókáját, és csak azután von le következtetést.*
- Vagyis igazságszolgáltatás történt?

*Ha ez elfen nem lenne a sál és a csuklya akkor látszódna az arcán, az a bohókás mosoly, de az talán látszik, ahogyan megmozdul a kendő.*
- Ezek a változások, nem az első alkalommal jelentkeznek. Az életben egyszer lehet ölni, onnantól többi a gyilkosságnak minősül.
*Ez az a dolog, ami az elmére káros hatással van.*
- Gyilkoláskor, két személy szűnik meg létezni.
*Aria konkrétan, nem mondta, hogy gyilkolt volna, de vett el életet, ez nem vitás.*

- Erre költői kérdésre én nem válaszolhatók, mivel nem én döntöttem el, hogy különleges vagyok-e vagy sem. Illetve, hogy nem vagyok "jó" az is tény. Szerintem nem kell különbséget tenni, fekete és fekete között, vagy fordítva.

*Közben feldob egy globális kérdést mindenkinek.*
- Vannak esetek, amikor egy testet halálból hoznak vissza, és itt nem az élőholtak feltámasztására gondolok. Hanem Eeyr egyik áldására. Képes ugyanazt a lelket visszahozni az életbe? Vagy egy "új tűz" lobog abban "vázban?"
*Tetem ami újra él, ez számára irracionális, ez pedig a lélekkel kapcsolatban új kérdések merülnek fel.*



6902. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-20 21:41:44
 ÚJ
>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 128

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Nem hitte volna, hogy ilyen készségesen lecsapja valaki a labdát. Lehet hogy a hölgy csak nem szokott gondolkodni, mielőtt beszél, de ezzel akkor is ő lett a potenciális démonjelölt. A maga részéről úgy képzeli, halandó nem lehet kegyetlenebb egy démonnál, szóval aki először lecsap a dologra, az ölt a legtöbbet. A korábbi gondolatmenettel karöltve ez ekvivalenciát biztosít ezen személy, és a démon között. Ellenben hagyja, hogy a többiek válaszoljanak a kérdésre, addig csak szemügyre veszi a leányzót, már mindazt, amit lát belőle. Ez gyakorlatilag a semmi. Fejét csóválva mutatja ki, hogy milyen felesleges sérelmezniük, hogy Aju nem válaszolt. Elvégre megtette. Az egyetértés a feltevéssel, hogy vannak még itt gyilkosok, az beismerésként is megállja a helyét.*
- Van veled valaki? A házigazda talán? *hülye kérdésnek tűnhet, de ő sejt néhány kémszemet itt-ott, drága vendéglátójuk azokon keresztül úgy tudna informálódni mindenről, hogy nem teszi be a lábát négy ilyen veszélyes személy közé. És lehet, hogy az a lány a beavatott, neki kell eltakarni a kémszemet, mert különben túl egyszerűen felfedeznék.*
- Hogy miért? *már többen is rábólintottak, hogy ez milyen nagyszerű folytatása lenne a dolognak. És mit érzett...* Mert átrázott. Kötöttünk egy megállapodást, ő pedig úgy gondolta, visszatáncolhat. Nálam viszont sajnos ilyen nincs. Fogtam a számszeríjamat, és beleeresztettem egy nyilat pontosan a szíve közepébe. Aztán néztem, ahogy kileheli a mocskos lelkét. És hogy mit éreztem? Nos nehéz megfogalmazni. "Ez minden? Ennyi volt? Nehezebbre számítottam. És bűntudatra." De azóta sem. Nem bántam meg a döntésem.
*Majd egy darabig időzik a szeme a kérdés eredeti kiötlőjén, és úgy dönt, ideje viszonoznia a dolgot. Eddig általános kérdéseket tettek fel, jobbára biztosan mindenki el fogja mondani, hogy milyen érzés ölni, és miért tette, de ő viszont szeretne valami különlegeset és személyeset kérdezni a lánytól, ha pedig mindenki végigért a körkérdésen, fel is teszi.*
- Aju, te vagy itt a különleges? A feketébb bárány a feketék között?
*Érdekli, hogy a megérzése helyes volt-e, és valóban az a démon, aki először csapott le a gyilkosságos megjegyzésére. A többiek talán nem is igazán fogják érteni a kérdést, de ez nem zavarja, elvégre csak Aju válaszára kíváncsi, aztán röpködhetnek tovább a körkérdések.*


6901. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2017-03-20 18:02:52
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 427
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//

*Hehe, ha tudta volna, hogy a kérdésére mindenki azonnal ilyen készségesen válaszolni fog, talán nem is kellett volna fordítva feltennie azt. Aju arcából sem lát semmit, csak azt, hogy sokszor fordul felé. Bizonyára meglepőnek találja, amiért ő ilyen különc módjára a sarokban ácsorog. Ha tudná, hogy miért. Közben sorra elhangzanak a kérdésére feltett válaszok, azaz a háromból kettő.*
- Aju kérdése jó. *Úgy dönt ezentúl nem gondolkozik magában, ha már társai ilyen együttműködőek a beszélgetésben. Gondolatmenete további részeit hangosan fogja közölni, hát ha a másik három is hozzá tud tenni érdemben a dologhoz.*
- A miért egy megfelelő lépése a beszélgetés magasabb szintekre emelésének. De csak akkor, ha Aju drága, nem kerülnéd ki a válaszadást. Miért van olyan érzésem, hogy te még a saját tetteidtől is rettegsz? *Ebben egyáltalán nem biztos, hogy így van, de valami oka kellett, hogy legyen, amiért Jeso válasza után ő egy újabb kérdéssel reagált. Érdekesnek tűnik.*
- Nos, mielőtt kiközösítenétek, amiért én csak kérdezek, megválaszolom a saját kérdésemet. Puszta kézzel nem öltem meg senkit, csak állatokat. Hullákat viszont boncoltam már fel kísérleti célokból. Ennek ellenére emberéletek mégis száradnak a lelkemen, már ha van olyasmim, hogy lélek. Távol a civilizációtól, föld alatt nőttem fel, ahol embereken kísérleteztem alkímiával. Nem én főztem az italokat, én csak megitattam vele szegény párákat, amik általában kínzó hatású és lassan ölő mérgek voltak. Jó érzés volt végignézni, ahogy órákig szenvedve végül megfulladnak, vagy még ennél is szebb dolgok történnek velük. Ezután pedig a testüket felboncolva még több információra tehettem szert. Egyedül azt sajnálom, hogy soha nem tudtam, igazából milyen szert itatok meg az áldozatokkal. Ezeknek az italoknak az elkészítésére próbálok rájönni mostanában állatkísérletekkel.
*Most igazán kitett magáért. Céljait, múltját, múltjának árnyoldalait is elmondta a többieknek, de ez egyáltalán nem zavarja. Kis ideig elhallgat, majd mielőtt még valaki más folytathatná, újra megszólal.*
- Gondolom sokatoknak böki a csőrét, hogy miért ácsorgok itt, távol tőletek. Nem azért, mert büdösek vagytok, vagy ilyesmi. Csak nem vagyok egyedül. Én nem akarlak megölni titeket, de Ő lehet. *Erről nem mond többet egyelőre a másik háromnak, legyen valami találós kérdés is nekik, amin törhetik a fejüket. Lil esetében valamilyen fajta személyiségzavarról lehet szó, bár ő maga ezt Sa'Tereth parancsainak hívja, aminek ő próbál ellenállni, néha. Néha meg nem.*
- Akkor hát, miután Aju is válaszolt, engem is érdekelne az a bizonyos "Miért?" kérdés.

A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.20 18:03:23


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416