//Második szál//
//Vegyes véresen, avagy nincs nyúlka-piszka//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Idya rengeteget tud beszélni, ha úgy érzi, van értelme. Felesleges lenne értetlen, földhöz ragadt lényeknek magyaráznia saját és ura felsőbbrendűségét, hiszen azok nem értenek belőle semmit, csak hümmögnének, a szájukat húznák, vagy kioktatnák. Egyiket sem akarná megvárni. Lil viszont egész értelmes a maga egyszerű, fura módján. Sa'Tereth-hez húz a szíve, ami már egy jó pont, és az értelmesebbik, kegyetlenebb felének vér is van a pucájában. Hasznát venné egy ilyen lánynak maga mellett. A jobbkeze lehetne, a segédje, aki intézi a piszkos melót, míg ő az istenséggel vagy a démonnal beszéli meg a terv következő lépését.*
-Nem mondtam, hogy az anarchia örökké tartana. Semmi sem tart örökké, de szüksége van a világnak egy évekig, évtizedekig tartó sötét korszakra, hogy megtanulja helyén kezelni a dolgokat. A pénz és az életét értékét vesztené, mindenki a maga ura lenne, és csak az erősek érezhetnék magukat igazán szabadnak.
*Az, hogy a jelenleg fenn álló rendszer elavult és életképtelen, abba most nem menne bele. Szinte már divat szidni a gazdagabb, szerencsés embereket, Lilen is kicsit ezt érzi, de nem teszi szóvá. Túl sokan vannak Lanawinon, képtelenség lenne olyan szabályokat felállítani, ami mindenkinek egyenlően kedvez. Mindig lesznek győztesek és vesztesek. Az anarchia egy tökéletes példája ennek ellenkezőjére. Senki sem határozza meg előre a rendszerben elfoglalt helyedet, te magad tehetsz az előre jutásodért, hibáidért, halálodért. Minden felelősség téged terhelne, nem lenne senki feljebbvaló, akit szidhatnál. Ha szenny az életed, akkor azt te rontottad el.*
-Aki gyenge, azt megtöri a börtön és a kényszermunka, és nekik ez a céljuk. Ha már a rabok kétharmada testi lelki nyomorék lesz, nekik megérte. Sőt, ha meg nem is tudják a maradékot, bezárják, leláncolják, és nincs vele több gond. Az csinálja jól, akit nem kapnak el.
*Idyának is meggyűlt már a baja a rendfenntartó szervekkel, de még egyszer sem zárták be. Semmit sem tudtak rá bizonyítani, még a nevét sem ismerik. Amióta letelepedett Arthenior környékén, és gyakran megfordul a városban, jobban oda kell figyelnie, kinek mennyit mond el magáról, mikor mit tesz, ki láthatja stb... Ez a ruha is jól jöhet még, ami most rajta van. Eddig egyetlen ruhában mászkált, a személyleírása szerves részét képezte, de az új cuccok segíthetnek neki eltűnni, ha éppen úgy van.*
-Hűséged nem vitatom, de hogy meghatározó lennél... Kétlem. Sokan vannak, akik elhiszik magukról, hogy szereti őket az isten, csak mert a tanai szerint él. De ez nem elég. *Rázza a fejét, néhány rövidebb tincs kiszabadul a szoros kontyból.* Jobbnak kell lenned, mint a többiek, rámenősnek és eltökélten, hogy Sa'Tereth tudja, segítségére vagy, és figyelnie kell rád. Nekem is időbe telt, mire felhívtam magamra a figyelmet, de érzem, hogy már figyel. *Vigyorodik el.* Nem kell sok idő, és végre megindul a lavina.
*Még nem tudja, pontosan hogyan is fogja elérni a céljait, de még a haton meg fog történni. Amint ennek a találkozónak vége, összeszedi a holmiját, és elutazik a Vérkertbe, hogy beszélhessen az Úrral.*
-Nem én vagyok rejtélyes, a többi barom kitárulkozó. *Sosem titkolt semmi olyat, ami másokra is tartozott volna, de kevés ilyen van. A mai beszélgetésen megmutatta, milyen sokat tudja jártatni a száját, ha van kinek, ha van miről.*
-Ennek örülök. *Billenti kissé oldalra a fejét.* Van is okod rá, habár még nem láttál semmit belőlem.
*Sem a véres, felkoncolt hullákat, amit maga mögött hagy; sem a beteges vigyort, ami az arcán ül, miközben másokat kínoz; de még a vészjósló, keserű monológjaihoz sem volt szerencséje, amikkel bárki életkedvét képes lenne elvenni.*