Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szegénynegyed | Nincs "kisebb" helyszín |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 419-438
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-12 10:59:44
Üzenet elküldve: 2020-04-12 10:59:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ételosztás//
*A mélységi morogva masszírozza a homlokát. Ilyenkor szokott a nyelvekre akaszkodni az ígéret, amivel általában ugyanolyan hálátlanul bánnak, mint amilyen könnyen kimondják: Soha többé nem iszom! A fele se jut el hozzá abból, amit a kölyök mond, csak a hangja tónusa nyúzza belülről Kharasshi koponyáját, de mocskosul. Az azért viszonylag nyilvánvaló, hogy méltatlankodik.*
- Hallgass már! *villantja rá a fogait. Azért nem a kardját, mert azon inkább megtámaszkodik. Nincs valami jól. Elgémberedett minden tagja a sikátorban, üres gyomrát pedig csak a szesz maradéka rágja, a fejét meg a legszívesebben betenné egy ládikába és bedobná a folyóba. De ha ez a csitri nem csendesedik el, még a végén meggondolja, hogy az övé is megteszi erre a célra.*
- A helyedben inkább megköszönném. Ostoba kis korcs.
*Nem akar ennél nagyobb feneket keríteni a dolognak. Ebben a pillanatban sokkal jobban érdekli, hogy lepucolja magáról a lova nyálát. Vet is egy morcos pillantást a kesely csődörre, aki nem messze tőle az első elérhető fűfoltnál ritkítja a pipitért. A kantárt már rég elszakította, de a maga mellett húzott szárak csomózásán látszik, hogy messze nem ez volt az első eset. A nyereg is elég csálén áll rajta, ami erősen valószínűsíti, hogy megint hempergőzött valahol ez az átok. Öröm az ürömben, hogy legalább nem egy pocsolyában, ahogy szokta.
Kharasshi megropogtatja a nyakát meg a vállait. Határozottan pocsék ötlet volt ez a sikátorban alvás. Részegen persze nagyjából mindegynek tűnt, csak vízszintesben legyen.
A földre esett veknire vetődő kölyökre azért odasandít. Szánakozó sóhajjal csóválja meg a fejét a látványon. A morgásra kicsit megemelkedik a fehér szemöldök, de ő aztán nem fogja elvitatni a purdétól a sáros kenyeret.*
*A mélységi morogva masszírozza a homlokát. Ilyenkor szokott a nyelvekre akaszkodni az ígéret, amivel általában ugyanolyan hálátlanul bánnak, mint amilyen könnyen kimondják: Soha többé nem iszom! A fele se jut el hozzá abból, amit a kölyök mond, csak a hangja tónusa nyúzza belülről Kharasshi koponyáját, de mocskosul. Az azért viszonylag nyilvánvaló, hogy méltatlankodik.*
- Hallgass már! *villantja rá a fogait. Azért nem a kardját, mert azon inkább megtámaszkodik. Nincs valami jól. Elgémberedett minden tagja a sikátorban, üres gyomrát pedig csak a szesz maradéka rágja, a fejét meg a legszívesebben betenné egy ládikába és bedobná a folyóba. De ha ez a csitri nem csendesedik el, még a végén meggondolja, hogy az övé is megteszi erre a célra.*
- A helyedben inkább megköszönném. Ostoba kis korcs.
*Nem akar ennél nagyobb feneket keríteni a dolognak. Ebben a pillanatban sokkal jobban érdekli, hogy lepucolja magáról a lova nyálát. Vet is egy morcos pillantást a kesely csődörre, aki nem messze tőle az első elérhető fűfoltnál ritkítja a pipitért. A kantárt már rég elszakította, de a maga mellett húzott szárak csomózásán látszik, hogy messze nem ez volt az első eset. A nyereg is elég csálén áll rajta, ami erősen valószínűsíti, hogy megint hempergőzött valahol ez az átok. Öröm az ürömben, hogy legalább nem egy pocsolyában, ahogy szokta.
Kharasshi megropogtatja a nyakát meg a vállait. Határozottan pocsék ötlet volt ez a sikátorban alvás. Részegen persze nagyjából mindegynek tűnt, csak vízszintesben legyen.
A földre esett veknire vetődő kölyökre azért odasandít. Szánakozó sóhajjal csóválja meg a fejét a látványon. A morgásra kicsit megemelkedik a fehér szemöldök, de ő aztán nem fogja elvitatni a purdétól a sáros kenyeret.*
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-12 10:24:50
Üzenet elküldve: 2020-04-12 10:24:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ételosztás//
* Cirilna végül elhagyta a fogadót és folytatta tengődését az utcán. Eltelt pár hat időközben, amit hasznosan töltöttek el ketten. Egész jól összeszokott már Nessel. Ráadásul sikerült azt is kikupálnia valamennyire. A mai nap is éppen egy átlagos napnak indult, amikor nagy tolongásra lett figyelmes. Kíváncsian merészkedik közelebb. Még most is szokása kerülni a tömeget. Ahogy hallja valaki ételt osztogat. Na ez már őt is érintené.*
~ A fene ezt a sok nyomorgót! Még a végén megtaposnak minket ~
~ Akkor is menjünk közelebb! Én éhes vagyok! ~
~ Én is. ~ *Hát ezt jól kitárgyalták, szóval el is indul, hogy valami résen keresztül befúrja magát az ételhez. Nem egyszerű feladat ez egy apró tündérnek a dübörgő lábak között. Már reménytelennek tűnne a feladat, amikor valami állat elbődül és erre hirtelen szétszéled a banda. Sajnos kissé megtapossa a menekülő tömeg, de annyira nem vészes a dolog. Zavarodottan pislant körbe, hogy megtudja mi is történt. Szeme rögtön a sárba hullt kenyéren ragad meg.*
~ KAJA! ~
~ Gyorsan csapjunk le rá! ~ * Ketten osztoznak egy éhező testen, így hát hamar egyetértenek ebben az ügyben. Azt a kenyeret meg kell szerezniük. Mint a villám úgy csap le rá, mielőtt a félvér felvehetné a földről. Ráugrik és testével védelmezi a sáros ételt.*
- Grrrr!* Morog a közelben lévőkre és elkezdi szétmarcangolni áldozatát. Közben lassan igyekzene tovább állni csak, hogy így megpakolva ez nem egyszerű feladat. Főleg úgy, hogy ezért egy-két csontja még fáj a taposás miatt.*
* Cirilna végül elhagyta a fogadót és folytatta tengődését az utcán. Eltelt pár hat időközben, amit hasznosan töltöttek el ketten. Egész jól összeszokott már Nessel. Ráadásul sikerült azt is kikupálnia valamennyire. A mai nap is éppen egy átlagos napnak indult, amikor nagy tolongásra lett figyelmes. Kíváncsian merészkedik közelebb. Még most is szokása kerülni a tömeget. Ahogy hallja valaki ételt osztogat. Na ez már őt is érintené.*
~ A fene ezt a sok nyomorgót! Még a végén megtaposnak minket ~
~ Akkor is menjünk közelebb! Én éhes vagyok! ~
~ Én is. ~ *Hát ezt jól kitárgyalták, szóval el is indul, hogy valami résen keresztül befúrja magát az ételhez. Nem egyszerű feladat ez egy apró tündérnek a dübörgő lábak között. Már reménytelennek tűnne a feladat, amikor valami állat elbődül és erre hirtelen szétszéled a banda. Sajnos kissé megtapossa a menekülő tömeg, de annyira nem vészes a dolog. Zavarodottan pislant körbe, hogy megtudja mi is történt. Szeme rögtön a sárba hullt kenyéren ragad meg.*
~ KAJA! ~
~ Gyorsan csapjunk le rá! ~ * Ketten osztoznak egy éhező testen, így hát hamar egyetértenek ebben az ügyben. Azt a kenyeret meg kell szerezniük. Mint a villám úgy csap le rá, mielőtt a félvér felvehetné a földről. Ráugrik és testével védelmezi a sáros ételt.*
- Grrrr!* Morog a közelben lévőkre és elkezdi szétmarcangolni áldozatát. Közben lassan igyekzene tovább állni csak, hogy így megpakolva ez nem egyszerű feladat. Főleg úgy, hogy ezért egy-két csontja még fáj a taposás miatt.*
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 23:56:48
Üzenet elküldve: 2020-04-11 23:56:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ételosztás//
*Cerlyna naiv, aki kisebb nézeteltéréseket kivéve többnyire szerencsésen megúszott mindent az életben, így nincs is különösebb oka azt hinni, hogy bármi baj történhet. Úgyis, hogy még egészen apró korában ő sem volt több egy szegény, kidobott koszos arcú gyermeknél. Bárki kéri, ő szívesen adja a kenyereket, és miért is akarnának bántani egy segítő szándékú lányt?
De természetesen az élet közel sem olyan habos-babos, mint ahogy az ő fejében él. A köré gyűlő tömeg pillanatok alatt széled szét, és elsőként nem is érit az okát. Meglepetten pislog, mire felfogja, hogy egy kardját előrántott fenyegető mélységi az oka.*
- Hé! Ezt nem szabad!
*Szól rá magához képest meglepetten erélyesen Kharassira, persze ettől nem lesz sokkal ijesztőbb, hiszen még mindig csupán egy ifjú félvér leányka, akinek két fonatban hordott hajában apró csengős masnik vannak kötve. Hiába teszi csípőjére két kezét, és vág mufurc arcot, valójában ettől csak viccesebb lesz.*
- Rakd el rögtön a fegyvert, mielőtt megsérül valaki!
*Utasítja még a kormost, és sajnálkozva hajol le az egyik vekni kenyérért, amit az egyik elszaladó pór ejtett el.*
- Tiszta sár lett. Milyen kár.
*Kesereg a pár aranyas ételen, ami talán egy-két szegény gyermek vacsoráját jelenthette volna, de így már lehet a kóbor kutyáknak sem kell.*
*Cerlyna naiv, aki kisebb nézeteltéréseket kivéve többnyire szerencsésen megúszott mindent az életben, így nincs is különösebb oka azt hinni, hogy bármi baj történhet. Úgyis, hogy még egészen apró korában ő sem volt több egy szegény, kidobott koszos arcú gyermeknél. Bárki kéri, ő szívesen adja a kenyereket, és miért is akarnának bántani egy segítő szándékú lányt?
De természetesen az élet közel sem olyan habos-babos, mint ahogy az ő fejében él. A köré gyűlő tömeg pillanatok alatt széled szét, és elsőként nem is érit az okát. Meglepetten pislog, mire felfogja, hogy egy kardját előrántott fenyegető mélységi az oka.*
- Hé! Ezt nem szabad!
*Szól rá magához képest meglepetten erélyesen Kharassira, persze ettől nem lesz sokkal ijesztőbb, hiszen még mindig csupán egy ifjú félvér leányka, akinek két fonatban hordott hajában apró csengős masnik vannak kötve. Hiába teszi csípőjére két kezét, és vág mufurc arcot, valójában ettől csak viccesebb lesz.*
- Rakd el rögtön a fegyvert, mielőtt megsérül valaki!
*Utasítja még a kormost, és sajnálkozva hajol le az egyik vekni kenyérért, amit az egyik elszaladó pór ejtett el.*
- Tiszta sár lett. Milyen kár.
*Kesereg a pár aranyas ételen, ami talán egy-két szegény gyermek vacsoráját jelenthette volna, de így már lehet a kóbor kutyáknak sem kell.*
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 23:30:39
Üzenet elküldve: 2020-04-11 23:30:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy cseppel jobbá//
*Aldo, mikor észreveszi, hogy kedves társa is befejezte a vacsorát, feláll, s rendes házigazda módjára elviszi az üres tányérokat, s a pulton lévő dézsába helyezi. Majd reggel elmossa, most igazán nincs kedve kimenni vízért.*
- Dicsérhetsz nyugodtan, hidd el, jól esik a lelkemnek. Csak nem szeretem az ilyen fennkölt szavakat, mint a nemes, nemes lelkű, vagy egyéb hasonló jelzők.
*Nevet fel szórakozottan, legalábbis úgy tűnik, tényleg jól szórakozik rajta. De hogy valójában mi állhat a szavai mögött, azt a tündér nem tudhatja, hiszen ilyen mélységekben sosem beszélt magáról vagy a múltjáról. Tényleg nem szereti a "nemes" szót, egyenesen rühelli.
Természetesen észrevette a karján nyugvó kis kezeket, de szándékosan nem tette szóvá, hadd érintse meg Nett, ha akarja. Igazán nem nagy dolog ez az apró gesztus, tekintve, hogy történt már köztük több is.*
- Szóval vegyem ezt egyfajta kitüntetett bánásmódnak?
*Mosolyog a tündér szende mentegetőzésére, de aztán annyiban is hagyja a dolgot.*
- Szép gondolatok. De szerintem mindenkiben ott van a megfelelő mennyiségű erő. Csak sokan nem akarják használni.
*Folytatja a lány gondolatait, de nem vitatkozás céljából, pusztán közli saját véleményét a témában.*
*Aldo, mikor észreveszi, hogy kedves társa is befejezte a vacsorát, feláll, s rendes házigazda módjára elviszi az üres tányérokat, s a pulton lévő dézsába helyezi. Majd reggel elmossa, most igazán nincs kedve kimenni vízért.*
- Dicsérhetsz nyugodtan, hidd el, jól esik a lelkemnek. Csak nem szeretem az ilyen fennkölt szavakat, mint a nemes, nemes lelkű, vagy egyéb hasonló jelzők.
*Nevet fel szórakozottan, legalábbis úgy tűnik, tényleg jól szórakozik rajta. De hogy valójában mi állhat a szavai mögött, azt a tündér nem tudhatja, hiszen ilyen mélységekben sosem beszélt magáról vagy a múltjáról. Tényleg nem szereti a "nemes" szót, egyenesen rühelli.
Természetesen észrevette a karján nyugvó kis kezeket, de szándékosan nem tette szóvá, hadd érintse meg Nett, ha akarja. Igazán nem nagy dolog ez az apró gesztus, tekintve, hogy történt már köztük több is.*
- Szóval vegyem ezt egyfajta kitüntetett bánásmódnak?
*Mosolyog a tündér szende mentegetőzésére, de aztán annyiban is hagyja a dolgot.*
- Szép gondolatok. De szerintem mindenkiben ott van a megfelelő mennyiségű erő. Csak sokan nem akarják használni.
*Folytatja a lány gondolatait, de nem vitatkozás céljából, pusztán közli saját véleményét a témában.*
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:11:20
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:11:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* A piactól távolodva a tömeg kezd szertefoszlani, néhány perc sétálást követően pedig már csak egy-egy járókelő jön szembe vele. Persze azért nem mondható kihaltnak a környék: amott egy félig összedőlt házat próbálnak rendbe tenni, emitt pedig néhány embergyerek játszik a sárban. Habár az egykori gazdagnegyedhez aligha fogható, a város jelentős részéhez képest még egész kulturált helynek tűnik ez az utca. Talán a templom közelsége miatt keveseknek jut eszébe rendet háborítani, mert félnek Eeyr törvénytisztelő mágusaitól. De az sem kizárt, hogy csak a délelőtti forgalomra vannak tekintettel a rablóbandák és zsebmetszők. Mindenesetre eddig ép bőrrel megúszta a negyeden való átkelést, innen pedig már csak egy köpésre van a templom. *
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:45:47
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:45:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy cseppel jobbá//
*Figyelmesen hallgatja a férfi mondandóját, de valahogy nem teljes egészében tudja neki elhinni amit mond. „Rossz rájuk nézni”, valahogy így fogalmazott a másik, ez pedig nem az előbbi mondandóját erősíti, azonban ezt most szó nélkül hagyja, mert tudja, hogy nem komoly érzelmek voltak a háttérben. *
-Te tényleg nem hagyod, hogy esetleg dicsérjenek. *nevet fel a tündér, közben észre veszi az eltévedt kacsóját a másik kezén, ezúttal egy zavart mosolyra vált és elhúzza azt a végtagról. *
- Esküszöm nem szoktam senkit ennyiszer taperolni. *jegyezi meg a nő, hisz nem akarja a szavainak ellenkező látszatát kelteni. *
-Hm, rendben. Lássuk, csak a kígyóm neve Aranyfonat, a mintájából adódóan, gyönyörű sárgás-barna ciromok díszítik az egyébként csont fehér pikkelyeit. Jó magam is inkább a tudományos magyarázatok felé hajlok, de mivel kedvelem a szórakoztató történeteket, így a históriákat értékelem, még ha badarságok is a legtöbb esetben. Nem mondom, hogy eltörölnék minden rosszat, mert ez a fogalom szubjektív is, illetve hiszek az egyenlőség harmóniájában. Egyszerűen azt kívánnám legyen mindenkinek több ereje a saját démonjai ellen. *Eközben pedig Anettze is befejezte a vacsorát. *
*Figyelmesen hallgatja a férfi mondandóját, de valahogy nem teljes egészében tudja neki elhinni amit mond. „Rossz rájuk nézni”, valahogy így fogalmazott a másik, ez pedig nem az előbbi mondandóját erősíti, azonban ezt most szó nélkül hagyja, mert tudja, hogy nem komoly érzelmek voltak a háttérben. *
-Te tényleg nem hagyod, hogy esetleg dicsérjenek. *nevet fel a tündér, közben észre veszi az eltévedt kacsóját a másik kezén, ezúttal egy zavart mosolyra vált és elhúzza azt a végtagról. *
- Esküszöm nem szoktam senkit ennyiszer taperolni. *jegyezi meg a nő, hisz nem akarja a szavainak ellenkező látszatát kelteni. *
-Hm, rendben. Lássuk, csak a kígyóm neve Aranyfonat, a mintájából adódóan, gyönyörű sárgás-barna ciromok díszítik az egyébként csont fehér pikkelyeit. Jó magam is inkább a tudományos magyarázatok felé hajlok, de mivel kedvelem a szórakoztató történeteket, így a históriákat értékelem, még ha badarságok is a legtöbb esetben. Nem mondom, hogy eltörölnék minden rosszat, mert ez a fogalom szubjektív is, illetve hiszek az egyenlőség harmóniájában. Egyszerűen azt kívánnám legyen mindenkinek több ereje a saját démonjai ellen. *Eközben pedig Anettze is befejezte a vacsorát. *
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:00:24
Üzenet elküldve: 2020-04-11 15:00:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A kaszárnyából kifelé újra a szegénynegyedben találja magát. Nem szereti ezt a helyet. Azt is furcsállja, hogy az itteni szegények nem büdösek. Ő a bűzhöz hozzá van szokva, vagy legalább is egyáltalán nem zavarja. Eszébe se jut, hogy adakozzon. Hamarabb lopna meg egy valamennyi pénzel rendelkező nyomorultat. A gyengék nem érdemlik meg az életet. *
~ Az orkokat vagy lenézik vagy félnek tőlük, remélem az itteniek rettegni fognak tőlem ~
* Nagy léptekkel elindult ezután a gondolatmenet után a piactérre. *
~ Az orkokat vagy lenézik vagy félnek tőlük, remélem az itteniek rettegni fognak tőlem ~
* Nagy léptekkel elindult ezután a gondolatmenet után a piactérre. *
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 12:45:14
Üzenet elküldve: 2020-04-11 12:45:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ételosztás//
*Hosszú idő eltelt, mióta elhagyta a város. Nem tervezte, hogy valaha visszatér ide, de mintha a csavarok és hurkok ellenére Lanawin összes útja erre tartana. Hiába fordította meg a lovát megannyiszor, mikor rájött, hogy szándékai ellenére ismét Artheniorhoz közelít, ez az átkozott útvesztő mindig a város közelében köpi ki. Óhatatlanul eljött a pillanat, amikor Kharasshi feladta a hadakozást a sors akarata ellen és engedett. De ha elkerülhetetlen, ha nem, akkor se könnyű a visszatérés. Minden emlékeket idéz. A fogadóba inkább már be sem tette a lábát, ott ugyanis biztosan maguk alá temetnék az elmúlt éveket felforgató események árnyai. Édesek, fájdalmasak, éltetőn ragyogók, keserűek.
Jobb híján az istállónál szállásolja el magát. Nem az istállóban, csak az istállónál. Pedig a szalma közt minden bizonnyal kényelmesebb lett volna aludni, csak hát az a helyzet, hogy míg Kharasshi már sok ivóban nemkívánatos személy, de valószínűleg Bitang az egyetlen olyan hátas Lanawinon, aki azzal büszkélkedhet, hogy kitiltották egy istállóból. De a Főtér környékén mindig túl nagy a jövés-menés, így végül a Szegénynegyed egy sikátorában kötött ki.
A másnaposság úgy húzza a mélységi fejét, hogy majd' kettéhasad. Ezen nem sokat segít, hogy arra kell ébrednie, hogy az az átok hátas a haját meg a kaftánja prémszegélyét legeli, természetesen bő nyálat eregetve hozzá. A másik dolog, ami felkelti, de jelenleg eléggé eltörpül emellett, az valamiféle csődület zsivaja. A kiabálás a kisebb tér túloldaláról jön, amibe az alkalmi szállásául szolgáló, koszhadt sikátor is torkollik.*
- A szentségedet, tee! *A morcos legyezgetés nem hatja meg túlzottan az ebadtát. Teljes nyugalommal, már-már unottan folytatja tovább áldatlan tevékenységét.* - Hogy a rossebb varrjon belőled kabátot! *vágja végül szügyön a kesely csődört a lábáról lekapott csizmájával a mélységi, ahogy kénytelen-kelletlen feltápászkodik.* - Már rég el kellett volna cseréljelek egy üveg rumra! Vagy egy icce állott sörre akár *morogja.* - Még egy ilyen és megteszem! *ismétli a kissé már kopott mantrát, aztán a csizmájáért nyúl és visszahúzza, mielőtt arra is gusztusa támadna a bosszantó ízlésű jószágnak.
Kharasshi fejfájósan, kicsit már másnaposan, kicsit még részegen tápászkodik talpra és elindul a kis viskó felé, ami a templom irányába nyújtózó utca legvégén roskadozik és valaha, jobb híján az otthonának csúfolta. Inkább csak a megszokás viszi, mint az akarat. De ez a rikkantgatás meg tülekedés, amin keresztül vinne az útja, nagyon összeakaszkodik a koponyáját belülről döngető másnappal.*
- EL INNEN! *bődüli el magát, és nyomatékként leemeli a hátán pihenő jókora kardot. Hozzáfűz még valamit a mélységiek recsegő, csikorgó nyelvén, ami valószínűleg valami káromkodás lehet, bár a szarkasztikus közvélekedés szerint ezen a nyelven gyakorlatilag minden annak hangzik. A rongyosok jó eséllyel úgy spriccelnek szét a szélrózsa minden irányába, mint a... mint a rongyosok, akik nem szeretnék egy dühös mélységi kardjától végezni egy falat kenyér kedvéért. Gondolhatják, a kenyeret csak otthagyja, miután kifilézi a naiv kislányt, akit pár percen belül valószínűleg ők maguk szedtek volna szét az alamizsnáért, aztán minden más vagyontárgyáért tülekedve.
Kharasshi a falhoz szorított lányra emeli hideg, fakó szemeit. Megtántorodik egy pillanatra.*
- Shirrynn? *Meg kell ráznia a fejét, hiszen ép esze pislákja nagyon jól tudja, hogy nem a testvérhúga áll előtte. A húga, akit sok-sok évvel ezelőtt vett el tőle határviták vérre éhes dühe.*
*Hosszú idő eltelt, mióta elhagyta a város. Nem tervezte, hogy valaha visszatér ide, de mintha a csavarok és hurkok ellenére Lanawin összes útja erre tartana. Hiába fordította meg a lovát megannyiszor, mikor rájött, hogy szándékai ellenére ismét Artheniorhoz közelít, ez az átkozott útvesztő mindig a város közelében köpi ki. Óhatatlanul eljött a pillanat, amikor Kharasshi feladta a hadakozást a sors akarata ellen és engedett. De ha elkerülhetetlen, ha nem, akkor se könnyű a visszatérés. Minden emlékeket idéz. A fogadóba inkább már be sem tette a lábát, ott ugyanis biztosan maguk alá temetnék az elmúlt éveket felforgató események árnyai. Édesek, fájdalmasak, éltetőn ragyogók, keserűek.
Jobb híján az istállónál szállásolja el magát. Nem az istállóban, csak az istállónál. Pedig a szalma közt minden bizonnyal kényelmesebb lett volna aludni, csak hát az a helyzet, hogy míg Kharasshi már sok ivóban nemkívánatos személy, de valószínűleg Bitang az egyetlen olyan hátas Lanawinon, aki azzal büszkélkedhet, hogy kitiltották egy istállóból. De a Főtér környékén mindig túl nagy a jövés-menés, így végül a Szegénynegyed egy sikátorában kötött ki.
A másnaposság úgy húzza a mélységi fejét, hogy majd' kettéhasad. Ezen nem sokat segít, hogy arra kell ébrednie, hogy az az átok hátas a haját meg a kaftánja prémszegélyét legeli, természetesen bő nyálat eregetve hozzá. A másik dolog, ami felkelti, de jelenleg eléggé eltörpül emellett, az valamiféle csődület zsivaja. A kiabálás a kisebb tér túloldaláról jön, amibe az alkalmi szállásául szolgáló, koszhadt sikátor is torkollik.*
- A szentségedet, tee! *A morcos legyezgetés nem hatja meg túlzottan az ebadtát. Teljes nyugalommal, már-már unottan folytatja tovább áldatlan tevékenységét.* - Hogy a rossebb varrjon belőled kabátot! *vágja végül szügyön a kesely csődört a lábáról lekapott csizmájával a mélységi, ahogy kénytelen-kelletlen feltápászkodik.* - Már rég el kellett volna cseréljelek egy üveg rumra! Vagy egy icce állott sörre akár *morogja.* - Még egy ilyen és megteszem! *ismétli a kissé már kopott mantrát, aztán a csizmájáért nyúl és visszahúzza, mielőtt arra is gusztusa támadna a bosszantó ízlésű jószágnak.
Kharasshi fejfájósan, kicsit már másnaposan, kicsit még részegen tápászkodik talpra és elindul a kis viskó felé, ami a templom irányába nyújtózó utca legvégén roskadozik és valaha, jobb híján az otthonának csúfolta. Inkább csak a megszokás viszi, mint az akarat. De ez a rikkantgatás meg tülekedés, amin keresztül vinne az útja, nagyon összeakaszkodik a koponyáját belülről döngető másnappal.*
- EL INNEN! *bődüli el magát, és nyomatékként leemeli a hátán pihenő jókora kardot. Hozzáfűz még valamit a mélységiek recsegő, csikorgó nyelvén, ami valószínűleg valami káromkodás lehet, bár a szarkasztikus közvélekedés szerint ezen a nyelven gyakorlatilag minden annak hangzik. A rongyosok jó eséllyel úgy spriccelnek szét a szélrózsa minden irányába, mint a... mint a rongyosok, akik nem szeretnék egy dühös mélységi kardjától végezni egy falat kenyér kedvéért. Gondolhatják, a kenyeret csak otthagyja, miután kifilézi a naiv kislányt, akit pár percen belül valószínűleg ők maguk szedtek volna szét az alamizsnáért, aztán minden más vagyontárgyáért tülekedve.
Kharasshi a falhoz szorított lányra emeli hideg, fakó szemeit. Megtántorodik egy pillanatra.*
- Shirrynn? *Meg kell ráznia a fejét, hiszen ép esze pislákja nagyon jól tudja, hogy nem a testvérhúga áll előtte. A húga, akit sok-sok évvel ezelőtt vett el tőle határviták vérre éhes dühe.*
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 00:37:06
Üzenet elküldve: 2020-04-11 00:37:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pincekocsma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A füstös lebuj, földalatti társasága, nem választja munkára a mélységit, hanem vörös szemei, egy lányt szúrnak ki. Megingathatatlan határozottsággal játssza, hogy nem először van itt, de... De. Minden bizonnyal. Vagy ha nem is teljes biztossággal, de igen nagy valószínűséggel. Keny, csak reménykedik benne, hogy bizony kellene neki egy biztos kéz, ami nem remeg meg, ha dolgozni kell, mert a mélységi igencsak híján van az aranynak. Idejét sem tudja, mikor volt utoljára egy jól fizető munkája. A lázadás óta ezt nem kell fű alatt, az árnyékból csinálni. Ha valakinek nem tetszik az arca leszúrod az utcán.*
~Talán ezzel a Városi őrséggel rendeződik a helyzet.~
*Gondolja magában. Nem is gondolná az egyszerű paraszti ésszel gondolkodó, hogy egy szervezet ami őrzi a rendet, milyen virágzó üzletté teszi, a feketepiacot. Sőt minél nagyobb, a rend, annál nagyobb értéke van mindennek ami a renden kívüli. Az ismeretlen lány, rövid nézelődés után az ő asztalánál húz ki egy széket. Egyelőre nem dédelget a mélységi nagy reményeket az ügy iránt, de egy kuncsaftot, csak nem küld el a fenébe, ínség idején. Még kezével is jelzi, hogy szabad a hely, mikor az már éppen helyezkedik rajta. A vörös szemek jól megnézik amiket látnak.*
~Bőrnadrág, ing, ostor, kard. Járásra egy öntelt picsa, arcra apuci angyalkája. Ennek nem betörő kell, csak egy atyai pofon.~
*Gondolja magában, és hogy felé, ugyanezen tényállás is felírható, ezt kegyeskedik elkerülni. Ugyan erre a gondolatra, egy teljesen faarcot ölt fel, amivel tovább nézi az érdekes asztalvendéget. Elhangzik egy kérdés. A sörről. Keny egy fintorral meghúzza a szája szélét.*
-Épp ihatóan szar. Ahogy szeretem.
*Az irónia jobban folyik belőle, mint az utálat. A lány füttyög egyet. Ugyan, a pince hangzavarában, nem egy nagyon kiugró hangorkán, de a csapos mindenképpen vette a jelet. Már csapol is egyet, ha minden igaz. A vakmerő megmozdulásra, egy kis érdeklődés csillan a mélységi szemében, és fél szemöldökén is.*
-Segíthetek valamiben?
*Kérdezi, miközben az emberlány határozott viselkedése által kiváltott érdeklődést, egy újabb nézelődéssel vezeti le.*
//Pincekocsma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A füstös lebuj, földalatti társasága, nem választja munkára a mélységit, hanem vörös szemei, egy lányt szúrnak ki. Megingathatatlan határozottsággal játssza, hogy nem először van itt, de... De. Minden bizonnyal. Vagy ha nem is teljes biztossággal, de igen nagy valószínűséggel. Keny, csak reménykedik benne, hogy bizony kellene neki egy biztos kéz, ami nem remeg meg, ha dolgozni kell, mert a mélységi igencsak híján van az aranynak. Idejét sem tudja, mikor volt utoljára egy jól fizető munkája. A lázadás óta ezt nem kell fű alatt, az árnyékból csinálni. Ha valakinek nem tetszik az arca leszúrod az utcán.*
~Talán ezzel a Városi őrséggel rendeződik a helyzet.~
*Gondolja magában. Nem is gondolná az egyszerű paraszti ésszel gondolkodó, hogy egy szervezet ami őrzi a rendet, milyen virágzó üzletté teszi, a feketepiacot. Sőt minél nagyobb, a rend, annál nagyobb értéke van mindennek ami a renden kívüli. Az ismeretlen lány, rövid nézelődés után az ő asztalánál húz ki egy széket. Egyelőre nem dédelget a mélységi nagy reményeket az ügy iránt, de egy kuncsaftot, csak nem küld el a fenébe, ínség idején. Még kezével is jelzi, hogy szabad a hely, mikor az már éppen helyezkedik rajta. A vörös szemek jól megnézik amiket látnak.*
~Bőrnadrág, ing, ostor, kard. Járásra egy öntelt picsa, arcra apuci angyalkája. Ennek nem betörő kell, csak egy atyai pofon.~
*Gondolja magában, és hogy felé, ugyanezen tényállás is felírható, ezt kegyeskedik elkerülni. Ugyan erre a gondolatra, egy teljesen faarcot ölt fel, amivel tovább nézi az érdekes asztalvendéget. Elhangzik egy kérdés. A sörről. Keny egy fintorral meghúzza a szája szélét.*
-Épp ihatóan szar. Ahogy szeretem.
*Az irónia jobban folyik belőle, mint az utálat. A lány füttyög egyet. Ugyan, a pince hangzavarában, nem egy nagyon kiugró hangorkán, de a csapos mindenképpen vette a jelet. Már csapol is egyet, ha minden igaz. A vakmerő megmozdulásra, egy kis érdeklődés csillan a mélységi szemében, és fél szemöldökén is.*
-Segíthetek valamiben?
*Kérdezi, miközben az emberlány határozott viselkedése által kiváltott érdeklődést, egy újabb nézelődéssel vezeti le.*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-11 00:05:25
Üzenet elküldve: 2020-04-11 00:05:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// Lainor Fairawell //
* A hegre tett válaszra bólint, bár őt az előbbi nem érdekli. A fájdalmat már megszokta. Igaz, biztos van olyan óriási, amiben még nem volt része, de a tűrőhatárai úgy érzi azért eléggé rendben vannak. A maradandó látvánnyal lenne egyedül baja, mert az ártana az üzletnek. *
- Bizony, arcon egy nyom az rettentő lenne. Mit kezdene egy csúnya arcú lány az utcán? - * megrázza a fejét, még belegondolni is rossz.
A következő kérdésre vidáman felkuncog. *
- Hát többnyire amikor álmos vagyok - * kacsint rá. Szerencséjére neki nem túl nagy az alvásigénye, öt vagy hat óra bőven elég ahhoz, hogy meglegyen, ezt pedig ha nagyon muszáj akár két részletben is le tudja aludni. *
- Uh akkor mostantól városlakó lettél? - * lepődik meg, majd elmosolyodik. * - Nem annyira rossz itt végül is. Talán kedvelni is fogod. Elvégre férfi vagy. Számtalan lehetőség és tényleg komolyan vesznek - * jegyzi meg. Néha ő is szeretne fiú lenni. Talán akkor kikapna néha, de beállhatna kovácsinasnak vagy molnárnak és akkor rendes munkája lehetne. De nő mit dolgozzon itt? Pláne ha rongyos is mint egy kivert kutyus? *
- Gratulálok! - * őszinte örömmel csapja össze kezét, arca is ragyog, hiszen hogy ne lenne boldog, ha egyszer a másik is ennyire büszke rá? *
- Bizony most remekül jössz, szegény párák a lázadás alatt nagyon megfogyatkoztak ám - * hallott egy-két pletykát, amik véresek voltak és durvák. Ha nemest nem kaptak a szegények, jó volt nekik az is, akik oltalmazták őket. *
// Lainor Fairawell //
* A hegre tett válaszra bólint, bár őt az előbbi nem érdekli. A fájdalmat már megszokta. Igaz, biztos van olyan óriási, amiben még nem volt része, de a tűrőhatárai úgy érzi azért eléggé rendben vannak. A maradandó látvánnyal lenne egyedül baja, mert az ártana az üzletnek. *
- Bizony, arcon egy nyom az rettentő lenne. Mit kezdene egy csúnya arcú lány az utcán? - * megrázza a fejét, még belegondolni is rossz.
A következő kérdésre vidáman felkuncog. *
- Hát többnyire amikor álmos vagyok - * kacsint rá. Szerencséjére neki nem túl nagy az alvásigénye, öt vagy hat óra bőven elég ahhoz, hogy meglegyen, ezt pedig ha nagyon muszáj akár két részletben is le tudja aludni. *
- Uh akkor mostantól városlakó lettél? - * lepődik meg, majd elmosolyodik. * - Nem annyira rossz itt végül is. Talán kedvelni is fogod. Elvégre férfi vagy. Számtalan lehetőség és tényleg komolyan vesznek - * jegyzi meg. Néha ő is szeretne fiú lenni. Talán akkor kikapna néha, de beállhatna kovácsinasnak vagy molnárnak és akkor rendes munkája lehetne. De nő mit dolgozzon itt? Pláne ha rongyos is mint egy kivert kutyus? *
- Gratulálok! - * őszinte örömmel csapja össze kezét, arca is ragyog, hiszen hogy ne lenne boldog, ha egyszer a másik is ennyire büszke rá? *
- Bizony most remekül jössz, szegény párák a lázadás alatt nagyon megfogyatkoztak ám - * hallott egy-két pletykát, amik véresek voltak és durvák. Ha nemest nem kaptak a szegények, jó volt nekik az is, akik oltalmazták őket. *
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-10 23:54:44
Üzenet elküldve: 2020-04-10 23:54:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pincekocsma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Jenari közel sem olyan járatos alvilági körökben, mint Ken'Yäta, és bár többnyire igyekszik becsületes életvitelt folytatni, de hazudna, ha azt mondaná, hogy nem találja izgalmasnak a kétes alakok táraságát. Ez részben persze abból is fakad, hogy ifjú még, ennek okán pedig felelőtlen ás lázadozó természet. Emellett pedig bármit elkövetne, amivel kicsit is bosszanthatja felmenőjét.
Valójában nem is tudja, hogy miért engedik be egy ennyire eldugott, privátnak is nevezhető helyre. Talán a csinos arca miatt, vagy hideg íriszei szúrós pillantásának hála, vagy annak a bizonytalanságnak tudható be, ami tapasztalható rajta, amint a kocsma terébe lép. Ugyan tartása magabiztos, ahogy mindig, és most is igyekszik sziklaszilárd határozottságot kölcsönözni külsejének, de a hülye is láthatja, hogy először van itt, és még keresi a helyét, ha egyáltalán van olyan.
Végül tekintete megállapodik Ken'Yätan, aki nő, és jelenleg ezzel a legkevésbé veszélyesnek tűnik ránézve, akkor is, ha Jenari nagyon jól tudja, hogy az alvilági szukák vannak olyan aljasok, mint a lesben váró mérgeskígyók. Nem kér engedélyt, csak kihúzza magának az egyik közelben lévő rozoga széket, és hanyagul ledobja magát rá.*
- Mennyire ihatatlan itt a sör?
*Fontos a pozitivitás, Jenari ezt mindig vallotta, ezért is szeret mindenre élcelődő megjegyzést tenni. Az mondjuk tagadhatatlan, hogy aki a tűzföldi pálinkához szokott, annak egy artheniori lebúj olcsó húgy meleg söre semmi más nem lehet, csak nagy csalódás. Botor módon bátorkodik egyet füttyenteni is a csaposnak, vagy bárkinek, aki kiszolgálhatja, és bízik benne, hogy ez nem az italába köpéssel, vagy másoktól nem várt figyelemmel fog járni.*
//Pincekocsma//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Jenari közel sem olyan járatos alvilági körökben, mint Ken'Yäta, és bár többnyire igyekszik becsületes életvitelt folytatni, de hazudna, ha azt mondaná, hogy nem találja izgalmasnak a kétes alakok táraságát. Ez részben persze abból is fakad, hogy ifjú még, ennek okán pedig felelőtlen ás lázadozó természet. Emellett pedig bármit elkövetne, amivel kicsit is bosszanthatja felmenőjét.
Valójában nem is tudja, hogy miért engedik be egy ennyire eldugott, privátnak is nevezhető helyre. Talán a csinos arca miatt, vagy hideg íriszei szúrós pillantásának hála, vagy annak a bizonytalanságnak tudható be, ami tapasztalható rajta, amint a kocsma terébe lép. Ugyan tartása magabiztos, ahogy mindig, és most is igyekszik sziklaszilárd határozottságot kölcsönözni külsejének, de a hülye is láthatja, hogy először van itt, és még keresi a helyét, ha egyáltalán van olyan.
Végül tekintete megállapodik Ken'Yätan, aki nő, és jelenleg ezzel a legkevésbé veszélyesnek tűnik ránézve, akkor is, ha Jenari nagyon jól tudja, hogy az alvilági szukák vannak olyan aljasok, mint a lesben váró mérgeskígyók. Nem kér engedélyt, csak kihúzza magának az egyik közelben lévő rozoga széket, és hanyagul ledobja magát rá.*
- Mennyire ihatatlan itt a sör?
*Fontos a pozitivitás, Jenari ezt mindig vallotta, ezért is szeret mindenre élcelődő megjegyzést tenni. Az mondjuk tagadhatatlan, hogy aki a tűzföldi pálinkához szokott, annak egy artheniori lebúj olcsó húgy meleg söre semmi más nem lehet, csak nagy csalódás. Botor módon bátorkodik egyet füttyenteni is a csaposnak, vagy bárkinek, aki kiszolgálhatja, és bízik benne, hogy ez nem az italába köpéssel, vagy másoktól nem várt figyelemmel fog járni.*
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-10 23:26:04
Üzenet elküldve: 2020-04-10 23:26:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy cseppel jobbá//
*Visszatér minden a régi kerékvágásba, fesztelenül folytatódik a laza beszélgetés és vacsorázás. Aldo a dicséretre elmosolyodik, de közben fújtat is egyet, színpadiasan forgatva szemeit.*
- Még hogy én szakácsnak? Hogy egész nap más emberek vágyait szolgáljam? Azt hiszen, nem igazán illene hozzám... Amibe energiát és időt fektetek, az legyen is az enyém, ne másoké.
*Persze ezt nem úgy érti, hogy nem szívesen osztozkodik ételen, hiszen ha így lenne, akkor Nettnek sem ajánlotta volna fel a vacsorát. Csak egész csoportokat nem akar kiszolgálni, bármennyire is megbecsülnek egy jó szakácsot, ő inkább marad a kicsiny szobájában, madara és könyvei társaságában.
Időközben Aldo végez a maga adagjával, de nem áll fel, udvariasan kivárja, amíg a lány is befejezi.*
- Nemes lenne? Hát, elsősorban pedig nem a nemesség és világ megváltásának gondolata vezérel. Gondolj csak bele, mindig hiány van tanult mesteremberekből, bármilyen téren is nézzük. A városiak töredéke tud csak rendesen írni és olvasni. Ha több embernek lenne lehetősége legalább az alapokat megtanulni, sokkal gazdagabb és virágzóbb kort élhetnénk.
*Aldo fiatal korában persze szinte mindent megkapott, nem volt rossz sora, gazdag nemesi sarjként, ráadásul egyetlen fiúként. Hamar elsajátította az alap műveltséget, serdülő korára már írt és olvasott, jártas volt valamennyire filozófiában és egy kis köze még a matematikához is volt. Szóval nem mondható, hogy saját tapasztalatból beszél, hogy küzdenie kellett volna. Legalábbis gyerekkorában. Aztán ami utána jött, az minden volt, csak kényelmes élet nem, de még mindig szívesebben emlékszik arra az időszakra, mint a felhőtlen lihanechi évekre.*
- És te? Ha már feltetted nekem ezeket a kérdéseket, válaszold meg te is őket.
*Visszatér minden a régi kerékvágásba, fesztelenül folytatódik a laza beszélgetés és vacsorázás. Aldo a dicséretre elmosolyodik, de közben fújtat is egyet, színpadiasan forgatva szemeit.*
- Még hogy én szakácsnak? Hogy egész nap más emberek vágyait szolgáljam? Azt hiszen, nem igazán illene hozzám... Amibe energiát és időt fektetek, az legyen is az enyém, ne másoké.
*Persze ezt nem úgy érti, hogy nem szívesen osztozkodik ételen, hiszen ha így lenne, akkor Nettnek sem ajánlotta volna fel a vacsorát. Csak egész csoportokat nem akar kiszolgálni, bármennyire is megbecsülnek egy jó szakácsot, ő inkább marad a kicsiny szobájában, madara és könyvei társaságában.
Időközben Aldo végez a maga adagjával, de nem áll fel, udvariasan kivárja, amíg a lány is befejezi.*
- Nemes lenne? Hát, elsősorban pedig nem a nemesség és világ megváltásának gondolata vezérel. Gondolj csak bele, mindig hiány van tanult mesteremberekből, bármilyen téren is nézzük. A városiak töredéke tud csak rendesen írni és olvasni. Ha több embernek lenne lehetősége legalább az alapokat megtanulni, sokkal gazdagabb és virágzóbb kort élhetnénk.
*Aldo fiatal korában persze szinte mindent megkapott, nem volt rossz sora, gazdag nemesi sarjként, ráadásul egyetlen fiúként. Hamar elsajátította az alap műveltséget, serdülő korára már írt és olvasott, jártas volt valamennyire filozófiában és egy kis köze még a matematikához is volt. Szóval nem mondható, hogy saját tapasztalatból beszél, hogy küzdenie kellett volna. Legalábbis gyerekkorában. Aztán ami utána jött, az minden volt, csak kényelmes élet nem, de még mindig szívesebben emlékszik arra az időszakra, mint a felhőtlen lihanechi évekre.*
- És te? Ha már feltetted nekem ezeket a kérdéseket, válaszold meg te is őket.
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-10 22:55:26
Üzenet elküldve: 2020-04-10 22:55:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Pincekocsma//
*A szegénynegyed poros utcácskáinak egyikéből nyílik a közjólétügyi minisztérium. Elsőre nem is tűnik ki. Átlagos viskó, átlagos mérettel. Egy családnak, kényelmetlenül elég. Az utca is pont olyan, mint akármelyik másik. Kóbor, minden háznál moslékkal etetett, girhes macskák, hangos kölykök, olykor járókelők. Semmi különös. Az egyetlen ami zavarhatja az éles, és jó szeműeket, hogy annál a háznál, bizony le van taposva az utca rendesen. A lábak nyomán kitaposott gaz, és ledöngölt föld szokatlan. Általában csak éjszaka, és csak meghívással érkeznek a vendégek a Pincekocsmának nevezett helyre. Elsőre kopognak az ajtón, aztán azt valaki kinyitja. A ház üres, akár az udvar. Egyetlen lépcső vezet lefelé, olyan jó húsz méterrel a föld alá, ahol teret nyit a kocsmának. Annak a hiánypótló intézménynek, ami nincs Artheniorban ezen kívül. A Pegazudba inni, és részegedni járnak az emberek, a Wegtoreni Kalmárba meg hálni. De ha orvgyilkos, besurranó, méregkeverő, csempész, esetleg cinkelt kocka, vagy egy kis ópium kell, akkor minden beavatott utcai suhanc ezt a helyet ajánlja. A sör olcsó, és csak ritkásan állnak kések az ember hátába. Akkor is tisztelettel. A belmagasság óriásbarát, a megvilágítás narancssárgás. Az asztalok régiek, és korhadtak. A téglalap alapú terem egyik vékonyabb oldalához vezet a lépcső. Szembe vele, hosszan messze a pult, amelyhez egy egyenes, meghatározhatatlan színű szőnyeg lehet. két oldalt négyszög alakú asztalok, össze-össze tolva megfelelő társaság számára. Akik ismerik a járást azok tudják: A pult közelében, jobb oldalt, csak munkakeresők ülnek. Oda lehet hozzájuk járulni, ha lenne egy kis mocskos ügyünk.
Keny, minden szabad, munkanélküli estéjét ott tölti. Az alvilágban van is egy kis híre, de utálja a mocskos melót. Nem fűlik hozzá a foga. Jobban tetszene neki valami amit legálisan űzhet, de hódolhatna közben megannyi hobbiának. Persze ezek csak álmok. Egészen a pultig illegeti magát, miközben vörös haját feje tetejére felköti. Őt erről ismerik meg. "A vörös hajú mélységi szuka." Szokták emlegetni. Szokott asztala, a munkakérőknél üres. Elriszálja magát a pultig, és a dagadt, szakállas pultosnak leoszt egy valamicskét. Mondjuk20 aranyat Mesélő (Szarkazmus)-nak.
Tízet amiért fenntartotta a helyét, majd még annyit a sörért, amit már ki is töltöttek neki. Amint helyet foglal egy nagyot kortyol az italába, és félhangosan felsóhajt, keserű undorral.*
-Nincs ehhez kedvem.
//Pincekocsma//
*A szegénynegyed poros utcácskáinak egyikéből nyílik a közjólétügyi minisztérium. Elsőre nem is tűnik ki. Átlagos viskó, átlagos mérettel. Egy családnak, kényelmetlenül elég. Az utca is pont olyan, mint akármelyik másik. Kóbor, minden háznál moslékkal etetett, girhes macskák, hangos kölykök, olykor járókelők. Semmi különös. Az egyetlen ami zavarhatja az éles, és jó szeműeket, hogy annál a háznál, bizony le van taposva az utca rendesen. A lábak nyomán kitaposott gaz, és ledöngölt föld szokatlan. Általában csak éjszaka, és csak meghívással érkeznek a vendégek a Pincekocsmának nevezett helyre. Elsőre kopognak az ajtón, aztán azt valaki kinyitja. A ház üres, akár az udvar. Egyetlen lépcső vezet lefelé, olyan jó húsz méterrel a föld alá, ahol teret nyit a kocsmának. Annak a hiánypótló intézménynek, ami nincs Artheniorban ezen kívül. A Pegazudba inni, és részegedni járnak az emberek, a Wegtoreni Kalmárba meg hálni. De ha orvgyilkos, besurranó, méregkeverő, csempész, esetleg cinkelt kocka, vagy egy kis ópium kell, akkor minden beavatott utcai suhanc ezt a helyet ajánlja. A sör olcsó, és csak ritkásan állnak kések az ember hátába. Akkor is tisztelettel. A belmagasság óriásbarát, a megvilágítás narancssárgás. Az asztalok régiek, és korhadtak. A téglalap alapú terem egyik vékonyabb oldalához vezet a lépcső. Szembe vele, hosszan messze a pult, amelyhez egy egyenes, meghatározhatatlan színű szőnyeg lehet. két oldalt négyszög alakú asztalok, össze-össze tolva megfelelő társaság számára. Akik ismerik a járást azok tudják: A pult közelében, jobb oldalt, csak munkakeresők ülnek. Oda lehet hozzájuk járulni, ha lenne egy kis mocskos ügyünk.
Keny, minden szabad, munkanélküli estéjét ott tölti. Az alvilágban van is egy kis híre, de utálja a mocskos melót. Nem fűlik hozzá a foga. Jobban tetszene neki valami amit legálisan űzhet, de hódolhatna közben megannyi hobbiának. Persze ezek csak álmok. Egészen a pultig illegeti magát, miközben vörös haját feje tetejére felköti. Őt erről ismerik meg. "A vörös hajú mélységi szuka." Szokták emlegetni. Szokott asztala, a munkakérőknél üres. Elriszálja magát a pultig, és a dagadt, szakállas pultosnak leoszt egy valamicskét. Mondjuk20 aranyat Mesélő (Szarkazmus)-nak.
Tízet amiért fenntartotta a helyét, majd még annyit a sörért, amit már ki is töltöttek neki. Amint helyet foglal egy nagyot kortyol az italába, és félhangosan felsóhajt, keserű undorral.*-Nincs ehhez kedvem.
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:07:34
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:07:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A napra lehet nézni//
*Miközben Xidrost hallgatja maga mögött is hagyja a pultot és elindul a kis szekrény elé. Kényelmesen levesz egy tálcát és egy mélyebb, de már megcsorbult tányért. Ó, hogy mennyire hiányoznak neki a régi, szép étkészletek is. Nehéz volt megszokni az egyszerűséget és a nélkülözést. De még mennyire, hogy nehéz. Így egy kicsit meg is érti apja törekvését, hogy jó helyre akarja beházasítani, hogy legalább a régi életvitelét megközelíthesse. De az idő előrehaladtával rájött arra, hogy a vagyon nem minden, ha álmok rovására megy. Inkább választaná a csorba tányért, mint sem egy olyan házasságot, ami terhet jelent a számára. De egyelőre most nem panaszkodik. Minél jobban megismeri Xidrost annál inkább reménykedni kezd, hogy apja ezen törekvése talán most sikerrel is zárulhat.
Visszafordulva a pult szélére teszi az edényeket, s szépen kezd is elpakolászni. A tálcára a kenyérszeleteket pakolja, míg a sajt a tálkában kap helyet.*
- Szóval akkor testőr voltál? Vagy ilyen zsoldos szerűség?
*Pillant is fel a férfira kis bugyutasággal a tekintetében. Nem igazán ért az ilyen dolgokhoz. Aminek köze van a fegyverforgatáshoz az számára olyan távoli, mint ide a csillagok. Így aki kardot forgat a kezében az neki katona. Régen megpróbáltak egy kis önvédelmet tanítani neki, de nem igazán jártak sikerrel. Veszélyes helyzetben Cylia biztos a mások terhére való bajbajutott hölgy lenne, aki a kétségbeesett sikongatáson kívül más egyebet, ami hasznos is lenne, nem igazán tudna produkálni.*
- valami konkrét dolog? Hát igen, az lenne.
*Harapja is be az ajkát, s minden igyekezetét összeszedve igyekszik nem belepirulni a gondolataiba, mely a kérdésre ismét a felszínre úsztak. Akármennyire is erőlködik, valahogy mindig visszaevezik fejben az ismeretlen vizekre.*
- Szóval *Köszörüli meg a torkát.* mik a terveid a jövőre? Illetve, ha valóban úgy adódna, milyen lenne a közös jövőnk?
*Valóban kíváncsi, hogy mi jöhet szóba. Hol élnének, mit csinálnának, neki kellene e dolgozni, vajon gondolkodik e azon, hogy a távoli jövőben belevágjanak a gyermekvállalásba? Bár lehet, hogy nagyon előre szaladt, így eszébe is jut valami kevésbé elgondolkodtató kérdés, aminek megkérdezése előtt el is kuncogja magát.*
- Milyen lenne az esküvőnk? Nagyot nem hiszem, hogy össze tudunk hozni. Apámon kívül senkim sincs.
*Miközben Xidrost hallgatja maga mögött is hagyja a pultot és elindul a kis szekrény elé. Kényelmesen levesz egy tálcát és egy mélyebb, de már megcsorbult tányért. Ó, hogy mennyire hiányoznak neki a régi, szép étkészletek is. Nehéz volt megszokni az egyszerűséget és a nélkülözést. De még mennyire, hogy nehéz. Így egy kicsit meg is érti apja törekvését, hogy jó helyre akarja beházasítani, hogy legalább a régi életvitelét megközelíthesse. De az idő előrehaladtával rájött arra, hogy a vagyon nem minden, ha álmok rovására megy. Inkább választaná a csorba tányért, mint sem egy olyan házasságot, ami terhet jelent a számára. De egyelőre most nem panaszkodik. Minél jobban megismeri Xidrost annál inkább reménykedni kezd, hogy apja ezen törekvése talán most sikerrel is zárulhat.
Visszafordulva a pult szélére teszi az edényeket, s szépen kezd is elpakolászni. A tálcára a kenyérszeleteket pakolja, míg a sajt a tálkában kap helyet.*
- Szóval akkor testőr voltál? Vagy ilyen zsoldos szerűség?
*Pillant is fel a férfira kis bugyutasággal a tekintetében. Nem igazán ért az ilyen dolgokhoz. Aminek köze van a fegyverforgatáshoz az számára olyan távoli, mint ide a csillagok. Így aki kardot forgat a kezében az neki katona. Régen megpróbáltak egy kis önvédelmet tanítani neki, de nem igazán jártak sikerrel. Veszélyes helyzetben Cylia biztos a mások terhére való bajbajutott hölgy lenne, aki a kétségbeesett sikongatáson kívül más egyebet, ami hasznos is lenne, nem igazán tudna produkálni.*
- valami konkrét dolog? Hát igen, az lenne.
*Harapja is be az ajkát, s minden igyekezetét összeszedve igyekszik nem belepirulni a gondolataiba, mely a kérdésre ismét a felszínre úsztak. Akármennyire is erőlködik, valahogy mindig visszaevezik fejben az ismeretlen vizekre.*
- Szóval *Köszörüli meg a torkát.* mik a terveid a jövőre? Illetve, ha valóban úgy adódna, milyen lenne a közös jövőnk?
*Valóban kíváncsi, hogy mi jöhet szóba. Hol élnének, mit csinálnának, neki kellene e dolgozni, vajon gondolkodik e azon, hogy a távoli jövőben belevágjanak a gyermekvállalásba? Bár lehet, hogy nagyon előre szaladt, így eszébe is jut valami kevésbé elgondolkodtató kérdés, aminek megkérdezése előtt el is kuncogja magát.*
- Milyen lenne az esküvőnk? Nagyot nem hiszem, hogy össze tudunk hozni. Apámon kívül senkim sincs.
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:01:54
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:01:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Egy cseppel jobbá//
*Ahogy a hangulat kezd feloldódni, a tündér minden szót követve egy cseppel jobban kivirul. Mosolyogva hallgatja a holló nevéhez fűződő apró megjegyzést, és közben egy falatot emel a szája elé, majd megfújja azt. Jó ízűen beleharap és a hirtelen ízektől, lehunyja szemeit és elégedetten hümmög egyet. *
- Ez isteni, Aldo! Nem akarsz szakácsnak állni? *Nem is tudja, hogy jutott az imént az eszébe a munka, de minden bizonnyal az elf tényleg elmehetne annak is, legalábbis Nettet a főztje levette a lábáról. Rögtön nyúl is a következő falatért, közben hallgatja a másik válaszát kérésére, és csak hálásan bólint egyet. ~Tetszik a mondat megfogalmazása~ jegyezi meg magában a kontyos teremtés. A következő kérdésére adott reakció felett szinte, csak elsuhan különössebben nem fogta meg, azonban az utolsó mondatok meglepik. ~Vajon valamelyest magára is céloz?~ gondolkodik el egy pillanatig a szárnyas, aztán mosolyogva megszólal. *
- Bevallom nem, ilyen válaszra számítottam tőled, de ez nagyon nemes. *akarva, akaratlanul, sőt szinte ösztön szerűen nyúl a másik karja után, hogy megcirógassa azt. Annyira természetes volt Anettze számára a mozdulat, hogy észre sem veszi, hogyha a másik nem lökte el a kezét és engedte, hogy hozzáérjen, akkor még mindig rajta pihenteti a tenyerét a másik végtagán. *
*Ahogy a hangulat kezd feloldódni, a tündér minden szót követve egy cseppel jobban kivirul. Mosolyogva hallgatja a holló nevéhez fűződő apró megjegyzést, és közben egy falatot emel a szája elé, majd megfújja azt. Jó ízűen beleharap és a hirtelen ízektől, lehunyja szemeit és elégedetten hümmög egyet. *
- Ez isteni, Aldo! Nem akarsz szakácsnak állni? *Nem is tudja, hogy jutott az imént az eszébe a munka, de minden bizonnyal az elf tényleg elmehetne annak is, legalábbis Nettet a főztje levette a lábáról. Rögtön nyúl is a következő falatért, közben hallgatja a másik válaszát kérésére, és csak hálásan bólint egyet. ~Tetszik a mondat megfogalmazása~ jegyezi meg magában a kontyos teremtés. A következő kérdésére adott reakció felett szinte, csak elsuhan különössebben nem fogta meg, azonban az utolsó mondatok meglepik. ~Vajon valamelyest magára is céloz?~ gondolkodik el egy pillanatig a szárnyas, aztán mosolyogva megszólal. *
- Bevallom nem, ilyen válaszra számítottam tőled, de ez nagyon nemes. *akarva, akaratlanul, sőt szinte ösztön szerűen nyúl a másik karja után, hogy megcirógassa azt. Annyira természetes volt Anettze számára a mozdulat, hogy észre sem veszi, hogyha a másik nem lökte el a kezét és engedte, hogy hozzáérjen, akkor még mindig rajta pihenteti a tenyerét a másik végtagán. *
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-10 09:42:12
Üzenet elküldve: 2020-04-10 09:42:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A szegény negyeden végig menve utálkozó pillantásokat vet a koszos gyerekekre és az öreg koldusokra. Ő maga soha nem alázná meg így magát. Nem érzi igazából jól magát itt, de ki is érezné jól magát egy ilyen nyomorúságos helyen. Éppen egy olyan helyet keres ahol gyakorolhatná a fegyverforgatást. Meglát egy épületet ami egy laktanyára emlékezteti. *
~ Na talán ide be engednek gyakorlatozni. ~
* El is indul a kaszárnya felé. Nem tudja, hogy hogyan fogadnak majd egy orkot, de igazából nincs benne félelem. *
~ Na talán ide be engednek gyakorlatozni. ~
* El is indul a kaszárnya felé. Nem tudja, hogy hogyan fogadnak majd egy orkot, de igazából nincs benne félelem. *
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-09 22:31:42
Üzenet elküldve: 2020-04-09 22:31:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
- Nos valóban gyakran melegem van, de tudja...
* Kicsit megakad. Mióta nagyapja elhagyta a földi világot, senkinek az égvilágon nem beszélt erről. S nem is tudja, hogy megbízhat-e Learonban. Az igazat megvallva egyáltalán nem olyannak tűnik, akinek rossz szándékai lennének. De mégiscsak ott motoszkál benne az érzés, hogy ők ketten percekkel korábban találkoztak először. Végül aztán csak ennyit mond: *
- Ez a kabát régen a nagyapámé volt. Ritkán válok meg tőle, akkor is rövid időre.
* Nos, hogy őszinték legyünk, Myr valóban megfeledkezett a bemutatkozásról, s emiatt kissé szégyenli is magát. Annyira elvonta a figyelmét a Romváros, és a hozzá kötődő szörnyűségek, hogy ezt így elmulasztotta. *
- Bocsásson meg kérem az illetlenségem miatt. Fületlen Myr'Jinnar vagyok.
* Séta közben hideg szemeivel Learon arcát fürkészi. Kicsit sem érné váratlanul, ha hitetlen kifejezés ülne ki a férfi arcára. Valahányszor bemutatkozott eddig bárkinek, mindenki hitetlenkedve bámult vissza rá, és mindannyian meg akartak bizonyosodni róla, hogy tényleg nincs füle, nem csak úgy kitalálja. Myr erősen bízik abban, hogy most talán másképp lesz, s a férfi nem fogja firtatni fülei hiányát. Erős bizakodásával azonban mégsem tudja teljes mértékben csökkenteni magában a tudatot, hogy úgy is meg fogja kérdezni, s neki - mint ahogy már annyiszor tette - megint el kell mondania, hogy valóban nincs füle, de beszélni nem szeretne róla.
Azt, hogy Learon egyszerre pásztor és mágus, furcsa párosításnak tartja, s érdekli is, hogy hogyan, miért és mikor alakult ez így, de erre vonatkozó kérdését tervei szerint a Pegazusban szeretné feltenni. Emiatt bizony úgy tűnhet Learon számára, hogy különösebb érdeklődést nem mutat iránta. Pedig ha a fejébe látna... *
//Learon és Myr//
- Nos valóban gyakran melegem van, de tudja...
* Kicsit megakad. Mióta nagyapja elhagyta a földi világot, senkinek az égvilágon nem beszélt erről. S nem is tudja, hogy megbízhat-e Learonban. Az igazat megvallva egyáltalán nem olyannak tűnik, akinek rossz szándékai lennének. De mégiscsak ott motoszkál benne az érzés, hogy ők ketten percekkel korábban találkoztak először. Végül aztán csak ennyit mond: *
- Ez a kabát régen a nagyapámé volt. Ritkán válok meg tőle, akkor is rövid időre.
* Nos, hogy őszinték legyünk, Myr valóban megfeledkezett a bemutatkozásról, s emiatt kissé szégyenli is magát. Annyira elvonta a figyelmét a Romváros, és a hozzá kötődő szörnyűségek, hogy ezt így elmulasztotta. *
- Bocsásson meg kérem az illetlenségem miatt. Fületlen Myr'Jinnar vagyok.
* Séta közben hideg szemeivel Learon arcát fürkészi. Kicsit sem érné váratlanul, ha hitetlen kifejezés ülne ki a férfi arcára. Valahányszor bemutatkozott eddig bárkinek, mindenki hitetlenkedve bámult vissza rá, és mindannyian meg akartak bizonyosodni róla, hogy tényleg nincs füle, nem csak úgy kitalálja. Myr erősen bízik abban, hogy most talán másképp lesz, s a férfi nem fogja firtatni fülei hiányát. Erős bizakodásával azonban mégsem tudja teljes mértékben csökkenteni magában a tudatot, hogy úgy is meg fogja kérdezni, s neki - mint ahogy már annyiszor tette - megint el kell mondania, hogy valóban nincs füle, de beszélni nem szeretne róla.
Azt, hogy Learon egyszerre pásztor és mágus, furcsa párosításnak tartja, s érdekli is, hogy hogyan, miért és mikor alakult ez így, de erre vonatkozó kérdését tervei szerint a Pegazusban szeretné feltenni. Emiatt bizony úgy tűnhet Learon számára, hogy különösebb érdeklődést nem mutat iránta. Pedig ha a fejébe látna... *
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-09 13:02:03
Üzenet elküldve: 2020-04-09 13:02:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Learon és Myr//
*Learon elkönyveli úgy a dolgot, hogy Myr azért nem emlékszik rá, hogy mondta volna, mert éppen a meredéllyel és a lerombolt várossal volt elfoglalva. Ez lehet egy olyan hatással egy nem itteni alakra, hogy nem figyel olyan apróságokra, mint a bemutatkozás, vagy mások bemutatkozása. Nagyon úgy látszik, hogy a gnóm nő egy túl beszédes valaki, hiszen míg a Sajt-mester egy kész krónikába illó monológot elmesél a kecskéjéről és magáról, a nő csak annyit fűz hozzá, hogy ő egy igen feltűnő alak.* ~Persze, nem lehet mindenki beszédes! Ez ilyen mágusszokás. Worenth is mondta! Egyszerű népek nem csépelik így a szót.~ *Mosolyodik el ahogy az öreg mágusra gondol, akink sorsával még azóta sem került tisztába, pedig szeretné azért megtudni, hova tűnt.* ~Meg is fogom kérdezni Taitost! Ő biztos tudja.~ *Dönti el magában, aztán újra a gnómra koncentrál.*
-Nagyon melege lehet abban a kabátban! *Próbál újra elkezdeni valami beszélgetést, de lassan kifogy az ötletekből. Annyiféle témát adott már a lánynak, de az egyikre sem volt vevő. Mások már régen rákérdeztek volna, hogy miért lett mágus, vagy miért pásztor és mágus egyszerre, vagy miért ilyen kedves vele az a lány az ablakból, vagy bármi más egyebet a kecskéjéről. De Myr nem teszi és Learon oldalát már fúrja a kíváncsiság is, hogy mi a lány neve, így tapintat ide, tapintat oda, úgy véli, hogy jobb rákérdezni, ha már együtt terveznek enni. Nem hívhatja mindig gnóm nőnek, ha még órákig együtt fognak lennie egy asztalnál és az odaúton.*
-Elnézést, hogy ilyet kérdezek, de hogy szólíthatom? *Ez talán nem túl tenyérbemászó és nem utal arra, hogy bizony elmulasztotta a neve közlését a nő.* ~Lehet, hogy egyszerűen elfelejtette? Nem! AZ nem lehet. Elég hosszan beszélgettünk és legalább három alkalommal feltűnhetett volna már neki, hogy nem tudom a nevét!~ *Közben megsimogatja kecskéjét is, mielőtt az elkezdne idegeskedni azon, hogy gazdája már hosszú percek óta nem ért hozzá.*
//Learon és Myr//
*Learon elkönyveli úgy a dolgot, hogy Myr azért nem emlékszik rá, hogy mondta volna, mert éppen a meredéllyel és a lerombolt várossal volt elfoglalva. Ez lehet egy olyan hatással egy nem itteni alakra, hogy nem figyel olyan apróságokra, mint a bemutatkozás, vagy mások bemutatkozása. Nagyon úgy látszik, hogy a gnóm nő egy túl beszédes valaki, hiszen míg a Sajt-mester egy kész krónikába illó monológot elmesél a kecskéjéről és magáról, a nő csak annyit fűz hozzá, hogy ő egy igen feltűnő alak.* ~Persze, nem lehet mindenki beszédes! Ez ilyen mágusszokás. Worenth is mondta! Egyszerű népek nem csépelik így a szót.~ *Mosolyodik el ahogy az öreg mágusra gondol, akink sorsával még azóta sem került tisztába, pedig szeretné azért megtudni, hova tűnt.* ~Meg is fogom kérdezni Taitost! Ő biztos tudja.~ *Dönti el magában, aztán újra a gnómra koncentrál.*
-Nagyon melege lehet abban a kabátban! *Próbál újra elkezdeni valami beszélgetést, de lassan kifogy az ötletekből. Annyiféle témát adott már a lánynak, de az egyikre sem volt vevő. Mások már régen rákérdeztek volna, hogy miért lett mágus, vagy miért pásztor és mágus egyszerre, vagy miért ilyen kedves vele az a lány az ablakból, vagy bármi más egyebet a kecskéjéről. De Myr nem teszi és Learon oldalát már fúrja a kíváncsiság is, hogy mi a lány neve, így tapintat ide, tapintat oda, úgy véli, hogy jobb rákérdezni, ha már együtt terveznek enni. Nem hívhatja mindig gnóm nőnek, ha még órákig együtt fognak lennie egy asztalnál és az odaúton.*
-Elnézést, hogy ilyet kérdezek, de hogy szólíthatom? *Ez talán nem túl tenyérbemászó és nem utal arra, hogy bizony elmulasztotta a neve közlését a nő.* ~Lehet, hogy egyszerűen elfelejtette? Nem! AZ nem lehet. Elég hosszan beszélgettünk és legalább három alkalommal feltűnhetett volna már neki, hogy nem tudom a nevét!~ *Közben megsimogatja kecskéjét is, mielőtt az elkezdne idegeskedni azon, hogy gazdája már hosszú percek óta nem ért hozzá.*
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-09 13:01:36
Üzenet elküldve: 2020-04-09 13:01:36
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
* Hazatérve üdvözli újdonsült barátját Csontit a piacon vett házőrzőt. Látszólag megkedvelte első látásra a kutya a gazdáját. Narthar leül rozoga asztalához és magához veszi szegényes vacsoráját, egy kevés nagy darab almát. A dézsájában szertartás szerűen megmosdik. Lassacskán elnyomja az álom, vagyis elnyomná ha az eb nem kaparászná az ajtót. Kénytelen lesz be engedni a kutyát. *
~ Miért is ne? így közösen vigyázzuk a házat.~
* A kopasz Narthar le telepedik szalma ágyára a kutya pedig az ágy mellé kuporodik. *
~ Miért is ne? így közösen vigyázzuk a házat.~
* A kopasz Narthar le telepedik szalma ágyára a kutya pedig az ágy mellé kuporodik. *
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2020-04-09 11:32:35
Üzenet elküldve: 2020-04-09 11:32:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
*Érdeklődve figyel fel a lányra, mikor olyanról beszél, ami elvileg nagyon tetszeni fog Lynnek. Mondjuk olyasmit nem nehéz mutatni, hisz új területen van, itt bármi, amely a szeme elé fog kerülni, valószínű valamilyen mértékben elnyeri majd a tetszését. Látja, hogy Khiri nagyon titokzatos, amire halványan elmosolyodik.*
- Vezess, amerre vezet utunk. Te vagy most a szemem, mert én eltévednék.
*Észreveszi, hogy a lány lassan halad továbbra is. Megáll és nézelődik, pedig Lyn szerintem biztos már nem először jár itt a térségben. Hamar rá is jön, hogy csak az időt és az idegeit húzza, s kissé durcás kisgyerek tekintettel néz rá, amikor már tényleg kezd idegőrlően lassú tempót felvenni a járásuk.*
*Érdeklődve figyel fel a lányra, mikor olyanról beszél, ami elvileg nagyon tetszeni fog Lynnek. Mondjuk olyasmit nem nehéz mutatni, hisz új területen van, itt bármi, amely a szeme elé fog kerülni, valószínű valamilyen mértékben elnyeri majd a tetszését. Látja, hogy Khiri nagyon titokzatos, amire halványan elmosolyodik.*
- Vezess, amerre vezet utunk. Te vagy most a szemem, mert én eltévednék.
*Észreveszi, hogy a lány lassan halad továbbra is. Megáll és nézelődik, pedig Lyn szerintem biztos már nem először jár itt a térségben. Hamar rá is jön, hogy csak az időt és az idegeit húzza, s kissé durcás kisgyerek tekintettel néz rá, amikor már tényleg kezd idegőrlően lassú tempót felvenni a járásuk.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 419-438