Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 90 (1781. - 1800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1800. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:53:18
 ÚJ
>Faehrenn Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Kirina Vaeneqou//

* Nem árt óvatosnak lenni, ha kell, csupán kósza, tűnő árnyakként mozogni a város sötét, bűzös sikátoraiban, azonban ennek is megvan a maga határa. A Mester nem fog alávaló, őrök elől rejtező tolvajként csúszni-mászni a Szegénynegyed csatornáiban, űzött vadként bujdosni az omladozó épületek kőhalmai közt, ő ettől többre hivatott, s messze többre tartja magát holmi egyszerű halandóktól, kiket gúzsba köt az elmúlástól való félelem. Nem fog a városőröktől való rettegésében hónapokat várni, mikor odakinn jelentéktelen, kérész éltű kísérleti patkányok nyüzsögnek tömegével, arra várva, hogy mihaszna életük valamily értelmet leljen. Legalább halálukban hasznosak lesznek, a mélységinek biztosan.
S hogy mi a legjobb álca, mellyel ördögi terveit, "sötét" énjét elrejti a kíváncsi tekintetek elől? Egy tekintélyt parancsoló, rideg, idősödő nemesbe, ki valóban fakó árnyként lebeg a városi pórnép közt nem kötnek bele túl gyakran a kíváncsiskodó alakok, s ha mégis, a megfontolt, ravasz, s fagyos szavak nem tűrnek további faggatózást.
Ahogyan a karosszékben ül némán, szürke arcán most sem látni érzelmeknek halvány színét sem, bíbor szemei semleges érdeklődéssel, figyelve merednek a nőre, ki óvatosságra inti a hímet. Pedig nemrég megcsapolt vére forr testében, gondolatok cikáznak fejében, ötletek és tervek szövik kusza hálójukat elméjének mezsgyéjén, de türelmének és pengeéles józaneszének köszönhetően megtanulta ezt tökéletesen leplezni, elnyomni.
- Mint mondottam a tél messze van. Módszer viszont akad bőven, hogy elfedjük nyomainkat, csak ésszel, megfontoltan kell eljárnunk. Mondjuk felcser úgyis kevés akad a környéken, pláne olyan, aki diszkréciót keres, a városnak ezen részén pedig tudjuk jól, hogy a legártalmatlanabb sérülések is könnyen magával ragadják az embert, hiába a mihamarabbi ellátás.
* A fertőzések gyorsan terjednek, s magára vessen az, ki Artheniornak ezen részén kívánja kijátszani a halált, az sem meglepő, ha nem jár sikerrel, sőt. A felhalmozott üvegek meg a pince tárt karokkal várják a potenciális jelölteket.
Van valami groteszkül idilli a hangulatban, mely belengi a kis ház belső terét, a tűz békésen pattog, lángjai kellemes melegséget árasztanak, édeskés illat öleli körül őket, s a hím mint egy öregúr, békésen szemléli a tüsténkedő fiatal leányzót. Mint egy apa és lánya, vagy ifjú asszonykája, talán így tűnhetnének egy ismeretlen szemlélőnek, csupán a sejtelmesen tálalt beszédtéma üt el a szokványostól.*
- Vallás, áhh, ki beszél itt vallásról, leányom?
* Legyint lesújtóan mély hanggal, de tudja jól, hogy ez idáig igencsak árnyaltan fogalmazott, nem csoda, ha a másik mondanivalóját holmi kézzel foghatatlan misztikumként, elméleti maszlagként kezeli.*
- Éppen erről beszélek, a mesterségről. Meggyőződésem, hogy a lélek és a halál is lefordíthatóak a tudomány nyelvére, s ezáltal mesterségesen reprodukálhatóak is. Ha más nem, a mágia segítségével biztosan, hisz a tudatlanok a mágiát is emberfeletti csodának hiszik, pedig az sem más, mint egy eszköz, a bennünk rejlő pusztító erő és némi kiegészítő esszencia alkalmazása megfelelő módon, valamely konkrét cél érdekében.*
* Akár ha tankönyvből olvasná ezt a rögtönzött meghatározást, talán a nősténynek rémlik is valami, mintha szóról-szóra már hallotta volna ugyanezt a Mester szájából, valamikor réges-régen.*
- Úgy gondolom, hogy minden ami porhüvelyünkből távozik, csupán egy másik létsíkra száll, de el nem vész. De ami még fontosabb, hogy akadnak olyan teremtmények e világon, kik képesek áthágni a síkok közti láthatatlan fátylon, sőt, az idő vasfoga sem tépi húsuk. Ha úgy tetszik, áttépték a halandóság korlátait. Legalábbis számtalan erre vonatkozó homályos, hiányos utalást, elmélkedést találtam régi, elfeledett írásokban, melyek általában démonnak hívják ezeket a pokoli lényeket.
* Ezúttal nem tesz fel kérdést, csak hagyja, hogy rájuk telepedjen a csend, engedi kicsit, hogy a nő eméssze az elhangzottakat. Talán kicsit sűrű és sok ez így egyszerre, de a száraz elméletek alapozzák meg a későbbi kísérleteket, melyekben a tanonc inkább kiélheti majd magát.*

1799. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-16 20:59:02
 ÚJ
>Norderon Dalaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Alma messze a fájától -
Adela lOmenotte, Isrin Aral//

*Norderon azt a lányt és üldözőjét követve azt veszi észre, hogy a lány állandóan őt bámulja, sőt már a társa is. Ez nem jó jel biztos kiszúrták. Majd a lány kivesz, egy nyílvesszőt a tegezéből majd azt íja idegére helyezi. Na, most aztán már biztos nem mehet a közelükbe anélkül, hogy megöljék őt. A pokolba nincs ötlete, hogy kerülhet sérülés nélkül a közelükbe. Körülnéz, mit tudna tenni. Majd eszébe jut, hogy a mellette levő utca egy remek kerülőút. Nem is tétovázik, nyomban bemegy az utcába. Amint úgy érzi, hogy kiért a lány és a társa látókörükből rohanni kezd, hogy eléjük vágjon. A nehéz páncélban kissé nehéz futni, de számára ez nem jelent túl nagy akadályt hisz nem annyira, hosszú ez az utca. Közbe azért észreveszi azt, ahogy a tömeg csodálkozik rajta. Biztosan azt gondolják, hogy mégis hova siet ez a barom. Na, de gondolatait félretéve rohan tovább. Végre eléri, az utca végét mely arra az útra vezeti vissza min a lány és a segítője járnak. Meghúzódik az árnyékban. Onnan pont jól látja őket. Öröm fogja el, hogy sikerült utolérnie őket. Kifújja, magát kissé beljebb húzódik, hogy ne vegyék, észre mikor az utca mellet mennek el. Majd amint elmennek mellette egy hosszú és határozott lépéssel kilép az utcából egyenesen a lány mögé. Annak céljából, hogy megállítsa, a lányt egy laza mozdulattal megragadja, a lány vállát majd ezt mondja.*
- Segíteni jöttem.
*Majd amint a mondat elhangzott leveszi a kezét a lány válláról és ugrásra készen vár a reakcióra.

1798. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-16 20:10:38
 ÚJ
>Isrin Aral avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Alma messze a fájától -
Adela lOmenotte, Norderon Dalaris//

*Fejébe húzott csukjával baktat előre és hallgatja csizmájának monoton kopogását. Közben persze a szemeit mozgatja ide-oda, hátha valami rosszindulatú alakot vél felfedezni a hatalmas nyomortanyában.*
"Nem mintha lenne itt akár egy darab jó indulatú teremtmény is. Csupa tolvaj és gyilkos. Én meg már harmadszor vagyok megérkezésem óta."
*Egy pillanatra az elf lányra néz. Csak egy röpke kis pillanat az egész, Isrinnek mégis átjön, hogy ez a nő aztán tud magára vigyázni.*
"Akkor is kellek ide."
*Ezen mosolyog egy kicsit, de aztán le is hervad az arcáról a mosoly. Elvégre most nincs semmi oka jókedvűnek lenni. És ha nincs rá oka akkor nem lesz az. Amikor meghallja a kérdést, kissé elbizonytalanodik, de akárcsak a lányra való pillantás, ez az érzés is csak egy pillanatig tart. Ezekután egy tökéletes ötlet jut eszébe. Bár az orkok nem túl eszesek, azért a kardforgató egy, vagy akár két fokkal okosabb, mint a fajának zöme. Ő legalább gondolkodik mielőtt cselekszik.*
- A kikötőbe.*mondja aztán. Annál a helynél jobb helyet el sem tudna képzelni. Abszolút biztonságos. Legalábbis a városőröktől sokkal kevésbé kell ott tartani, mint itt. Tovább a kikötőben csomó olyan előkelő alak van akik tudnak nekik segíteni, természetesen jó pénzért cserébe, de hát ez már egy teljesen lényegtelen dolog.*Ott biztonságban leszünk a városőröktől. Lényegesen kevesebb van ott, mint itt Atheniorban. Utálok itt lenni. Mostmár legalábbis.
*Fojtatják a monoton kocogást és Isrinnek megint van ideje és kedve elmélázni, miközben tempósan baktat előre és a csizmájának kopogását hallgatja. Eszébe jut például, hogy mi a fenéért keveredett bele ebbe az...egész ügybe. Elvégre nem is ismeri ezt a nőt.*
"Minden bizonnyal azért mert belém még szorult egy kis tisztesség ami a mai világban igencsak ritka számba megy. Főleg ha egy magamfajta vagy bármilyenfajta orkról van szó."
A gondolatmenetét még tudná fojtatni a végtelenségig, ha nem szakítanák ki belőle. Ismét. Hát ilyen kegyetlen az élet. A nő valami vörösköpenyest emleget aki követi őket. Az ork csak egy pillanatra néz hátra és nem többre. Ez is elég ahhoz, hogy kiszúrja az őket egyszerre figyelő és követő vörös köpenyben díszelgő elfet. Akarva akaratlanul, de mégiscsak illetlen szavak buknak ki a száján.*
- Ki az a barom aki ilyen színkavalkádba öltözik amikor el akar kapni valakit?
*A kardforgató sohasem értette az ilyeneket. Hogy van ez még életben? Szerencsementes. Amikor az elf lány vesszőt helyez az íjának az idegére és rá néz, Isrin enyhén megrázza a fejét ezzel jelezve, hogy nem támadják meg. Ennek ellenére megfogja az egyik dobótőrét és pár szót intéz a társához.*
- Csak akkor, hogyha megtámad. És akkor is csak megsebesíteni. Ha a közelharcot választja akkor pedig védekezni és futni vagy pedig alkalomadtán megsebesíteni, de ha nem muszáj akkor semmi esetre sem. Egyébként Isrin Aral vagyok, de nyugodtan szólíthat Isrinnek.
*Miután gyorsan letudott mindent még a bemutatkozást is, meglátja a Templomkertet.*
- Gyerünk. Arra megyünk.
*Ezzel sürgősen a kert felé veszi az irányt és ha lehet akkor még szaporábban szedi a lábát.*

1797. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-16 18:21:33
 ÚJ
>Kirina Vaeneqou avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Faehrenn Dwirinthalen //

*Még csak egy vállrándításra sem méltatja a hímtől érkező visszautasítást. Persze, hogy nem bízik meg benne a Mester, valószínűleg sosem bízott. Nem hatja meg. Hisz oly sok idő telt el azóta, hogy utoljára látták egymást. A hím megváltozhatott. Vagy lehet, hogy ugyan ilyen volt, csak ő változott meg és nőtt fel a kilenc év alatt, és már nem egyeznek a céljaik, és elképzeléseik a világról.
Nem árt, ha alaposan megfontolja, hogy mit, és miként tár a férfi elé.
A férfi megjegyzésére, hogy nem várna télvízig, kissé felvonja a szemöldökét. Persze, vannak lehetőségek. De ettől függetlenül nem tanácsos, és nem is lenne ildomos felhívniuk magukra a figyelmet. Nem árt finoman fogalmazni azonban. A Mester számára a kísérletei mindennél fontosabbak, és ezzel teljes mértékben tisztában van.
Ha hátráltatni fogja a hímet, az jobb esetben csak itt hagyja, rosszabb esetben ő maga végzi kísérleti patkányként, és az nem lenne szerencsés.*
- Gyerekekhez könnyű hozzájutni ilyenkor is. Sok az árva az utcákon. De felnőttekre… Nem nem… Meg kell várni a telet, olyankor a tüdővész. Senki nem keresi őket, sőt még örülnek is neki, hogy megszabadulnak a város ballasztjától.
Hagyja, hogy a férfi felmérje a polcok tartalmát, hisz nagy valószínűséggel nem érti sem a feliratokat, sem a céljukat nem ismeri. Persze, egypár növény és folyadék ismerős lehet neki. Gyanta, jód, kamilla virág…
Ide kerül fel minden, amit lehet, ami nem tiltott áru. A vajákosok szokásos kelléktára. Persze, a hímnek feltűnhet, hogy egy igen alapos, és bő készlettel rendelkező vajákossal sodorta össze az élet, de hát másra nagyon nem is számíthatott, hisz ő maga nevelte ezt a precizitást, ezt a kíméletlen, hideg profizmust a kölökbe, akit annak idején megtalált.
Odafigyel a hím szavaira, bár lehet, ez másképp fest, hisz egy vaskos fa vödörből vizet löttyint a forró üstbe. Mandragórás-mirtuszos-csokoládés vízpára tölti be a szobát, majd némi surlófűvel vakarni kezdi a kondér oldaláról a szerelmi bájital maradványait, mellette guggolva.
A fű élesen csikorog az öntöttvas edény falán, ahogy takarítani kezdi a szutykos, sűrű maradékot róla. Innen pillant fel időnként a hímre, hallgatva monológját. Néha bólint, hisz figyelmét a súrolás nem köti le oly nagyon, hogy ne tudja a magasságos eszmefuttatásokba bekapcsolódni, bármennyire is idegen tőle ez a világ.
A hím kérdésére egy fanyar félmosollyal válaszol először, majd ennyit mond.*
- A halál a mesterségem, nem a vallásom. Nem szoktam gondolkodni, mi lesz azután. Ez inkább a te területed, Mester – *mosolyodik el, hisz emlékszik jól a hím tanításaira, még meg is van valahol az első kis könyve, melybe görbe betűkkel felrótta a halál első tanait.
Azóta ugyan eltávolodott a kultikus, mitikus vonaltól, sokkal inkább a gyakorlatba ültette át a halálról szerzett ismereteit. Így van ez jól számára, de tudja, hogy a hím mellett kénytelen lesz ismét áldozattal adózni az effajta mulatságoknak is. Nem zavarja. Fejlődni kell, és ez egy lehetséges út a számára.*

1796. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-16 17:55:00
 ÚJ
>Adela lOmenotte avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

// Alma, messze a fájától – Isrin Aral, Norderon Dalaris //

*Gyors léptekkel követi a nála jóval termetesebb orkot. Közben gondolatai csaponganak hol jobbra, hol balra. Lóval gyorsabb lenne, de az istállót megkockáztatni veszélyes, sarokba szoríthatják őket. Nem lenne kellemes. Fojtott hangon szitkozódik népének nyelvén. A köpenye, a két ló!
De nem baj, ebből a helyzetből kell kihoznia a legjobbat. Az orknak nem kell mondania, hogy mi a teendője, ha a nő felé pillant, láthatja is, hogy nem egy ostoba csitrivel akadt össze.
Adela tekintete folyamatosan cikázik az utcán, hol a háta mögé tekint, hol az előttük járókat méri fel. Jobb keze íjának markolatára szorul, balja halkan kocogtatja a rőttollú vesszők nokkját, hogy bármelyik pillanatban idegre helyezhesse őket, és lőhessen.*
- Hova megyünk? - *érdeklődik még újdonsült segítőjétől. Határozottan kíváncsi a válaszra. Nem érzi jól magát városi környezetben. Ha elfeket küldtek volna utána, egy percig sem fordult volna meg a fejében, hogy az erdők felé kellene venniük az irányt, de mivel teleplecsnizték a várost, így nagyvalószínűséggel mindenféle szerzet a hátában lesz.
Apropó, lehet, hogy az ork is közéjük tartozik. Ám egyelőre nem lenne logikus, hogyha felfedné magát, csak hogyha leszámolt a többi üldözővel, hisz akkor nem kell osztoznia. Egy biztos, fél szemét mindenképpen rajta fogja tartani, hisz mást nagyon nem tehet. Egyelőre meg kell bíznia benne.
Szeme sarkából pillantja meg az elf férfit. Először csak a vörös páncél tűnik fel neki, hisz ő maga is ezeket a színeket részesíti előnyben öltözködése kapcsán. A második pillantásnál tekintete a férfi arcára siklik, az agytekervényei vészes sebességgel pörögnek, hogy ismerheti-e.
Nem jut eszébe senki az udvarból, de ettől függetlenül nem árt óvatosnak lennie. Figyeli a férfit, és minden alkalommal velük együtt fordul a sikátorok között. Hiába a tömeg, azért annak az összetétele is változik sarokról sarokra, csak a virító vörös páncél marad meg minden fordulónál a mögöttük örvénylő csürhében.
Mintha lépést tévesztene, közelebb csapódik az orkhoz, és halkan, de társa számára még érthetően megjegyzi:*
- Mögöttünk, vörös páncélban. Követ minket.
*Biztos benne, hogy a másik már tudja, hogy felfedezték, így egy nagyobb csoportosulásban kihúz egy rőt tollú vesszőt tegezéből, és az idegre illeszti azt.
Ujjai stabilan tartják az idegen a könnyű halált. Az ork javaslatát azonban még megvárja. Nincs kedve neki balhét kezdeményezni, hisz csak egy napja érkezett a városba. A hatóságok kezéről meg nagyon hamar hazajutna, efelől semmi kétsége.*

1795. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-15 16:54:33
 ÚJ
>Mtach Liner avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Szelíd

// Szorít az idő //

*Az ork lány kísérlete az ablakkal nem épp hiábavaló, de egyelőre nem is segít sokat. Kilátni nem igazán lehet és csak egy villám fénye árulja el, hogy a sok kosz alatt mégis olyan üveg van, amin át lehetne látni. Mtach nem zavartatja magát, ő megszokta a mocskot és szereti is. Ez a hirtelen keletkezett vihar viszont meglepi. Nem úgy emlékszik, hogy felhős lett volna az ég, mielőtt ide beléptek. Nem tudja, megállapítani, hogy már esik-e, mert az az átkozott nyöszörgés csak nem akar szűnni.

A ládát már majdnem szétfeszegeti, de jön a vörös és segít neki egy kalapáccsal. Fel van paprikázva és úgy odasóz, hogy a lakatnak esélye sincs egyben maradni. Mtach tekercseket, írásokat lát a ládában. Jobb állapotban vannak, mint amiket a polcon talált. Bele is néz néhányba, keresve a versikében szereplő illetőt vagy az "Armanngataranza" szót, ami akár a rejtélyes személy neve is lehet. Van még egy díszes könyv is, arany betűkkel. Ha a tekercsekkel végez, akkor ezt nézi meg.*
"Ha szereti a szépet, akkor biztos ezt a csicsás könyvet is imádja."
*A vörös közben próbálkozik számokkal, de nem jár sikerrel. A kalapács ezt a problémát is megoldja és az ork lány elégedett vigyorral szemléli a vörös vadulását. Ő is felhúzta magát ezen a hülyeségen, a mágus játékán.*
- Ahogy az ork mondás tartja: "Minek ésszel, ha lehet erővel is", nem igaz? A másik szobában mi volt?*kérdezi a vörös lányt. Ő is átmehetne megnézni, de még itt is van egy pár dolog, amit szemügyre akar venni. A nyöszörgés csak nem szűnik és Mtachnál most pattan el a fonal. Ledobja a könyvet a földre és feláll karddal a kezében.*
- Hol vagy, te szerencsétlen? Ha csak nyögsz, azzal nem vagyunk előbbre.
*Nem tudja, hogy egyáltalán ki az, akitől a hang származik és akihez a kérdést intézi. Lehet, hogy be van tömve a szája vagy annyira gyenge, hogy nem képes szavakat alkotni. Ez szinte mindegy is neki, csak már az agyára megy a hang. Amíg a választ várja, a vöröshöz szól és Ralierhez is, aki időközben átjött:*
- Ez az akárki tényleg baromi ronda lehet és ezért törte össze a tükröket. A szép nőt a képeken viszont meghagyta: "szereti a szépet, a rusnyát ki nem állhatja". Kinéztem ezen a mocskos ablakon és már villámlott. Ha ezt jelenti a versben, hogy gyűlnek a felhők, akkor szerintem mindjárt itt lesz, akit keresünk. És majd a tükröt kéne elétartani, hogy frászt kapjon a rusnya pofájától, hehe!
*Szemeivel keresi Ricukót. Arra gondol, hogy ő a másik szobában maradt, pedig jó lenne, ha itt volna. Nélküle is megoldják, de eggyel több ész nem árt.*

1794. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-15 16:26:54
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*A bal oldali szoba ablaka nincs beépítve téglákkal, mint a lenti szobában, viszont látszik rajta a gondozatlanság. Mtach nem igazán lehetne biztos benne, hogy valóban ilyen hamar besötétedett-e, vagy csak az ablak iszonyú mocskos, ha odakint nem épp egy hosszú, több felé szakadó villám szelné ketté az eget, mikor félrehúzza a függönyt. Esőcseppek kopogását egyelőre nem hallani - bár a folytonos erős nyöszörgés miatt talán egyébként is észrevehetetlen lenne.
A jobb oldali szobát hamar átnézi az oda beszabadult hármas. Syn ugyan megnézi a tükör helyét, és az ott álló festmény hátoldalát is, de nem talál ott semmit, ugyanígy a kicsiny kézitükröt is hiába támasztja az asztalra, hacsak nem magát akarta benne megcsodálni.
Ral véleménye helyes lehet, legalábbis Ricuko bólintással jelzi, hogy egyetért, majd kifejti, hogy a szék alatti padló kopottságából és a fésülködőasztal tisztaságából ítélve úgy gondolja, az idős hölgy -vagy akárki- még mindig gyakran látogathatja ezt a szobát.*
- Azt hiszem, én a folyosón maradok őrködni, a biztonság kedvéért.
*Jelenti ki végül, majd valóban a folyosóra lépdel, készenlétben tartva fegyverét.
Közben Mtachnak már nem sok kellene hozzá, hogy kinyissa az összerozsdált zárszerkezetet, de ekkor érkezik mellé Synalys a kalapáccsal, s ha Mtach átadja neki a próbálkozás lehetőségét, egy-egy ütéssel meg is szabadítja a ládát az azt lezáró fülektől, így már csak fel kell nyitni a tetejét, ha valóban bele akarnak nézni. A másik ládához viszont nem bizonyul megfelelőnek a lány számkombinációja, a kalapács azonban ezúttal is hatásos. A feszült, dühös nőtől elég is három ütés, a lakatot tartó fülek szegecsei eleresztik a ládát.
Ha valaki végül felnyitja a tárolóeszközöket, a jobb oldaliban újabb, sokkal jobb állapotú tekercsek válnak láthatóvá, és egy díszes könyv. Ezutóbbi bőrkötéses, nagy aranybetűkkel a fedelén.
A bal oldali láda mindössze egy ökölnyi bőrerszényt rejt.*

1793. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-15 15:25:19
 ÚJ
>Ralier Alrerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 55

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Mivel Mtachnak sikerült feltörnie mindkét ajtót, Ral a jobb oldalin megy be, Synalys után.
A szobában nincs vaksötét, de nagy világosság se, így Ral elég jól meg tudja nézni a szobát.
Az ajtóval szemközt egy elfüggönyözött ablak van.
A szoba berendezése egy asztalból és egy székből áll. Az asztalon egy összetört tükör, és egy ugyanolyan festmény található mint a folyosón, valamint egy ezüstfehér hajszálakkal teli kefe.
A széken nincs semmi különös, viszont alatta a padló alaposan ki van kopva. Ralnak egyből eszébe jut valami, amit el is mond Synalysnak:*
- Ebben a kefében ősz, fehér hajszálak vannak, szerintem egy öregasszonyé. Talán a festmények őt ábrázolják fiatal korában.
*Közben hallja, hogy Mtach a túloldali szobából átszól, így mivel itt semmi mást nem talált, inkább átmegy oda.*

1792. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-15 14:20:56
 ÚJ
>Zoura Nayermor Vierae avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Szelíd

// A nevető ötödik //

*Hogy a nemes ficsúr honnan a búbánatos atyaúristenből gondolta, hogy bárki is be akarja csapni, arról ötlete nincs, hisz sosem mondta ki gondolatait, mely szerint meg kell szabadulni tőle. Ha pedig önérzete sérült, amiért Zoura a felhívásra kereket oldott, ahelyett, hogy kupaktanácsot tartott volna az őrök gyűrűjében, akkor a férfi még ostobább lehet, mint gondolta. S valóban jókora szerencse szakadhatott a nyakába, hogy mégis ő került a dobogó legfelső fokára az előző játszmában. S hogy a szerencse állt újra mellé vagy mégis úszik valami abban a káposztalében mit fejébe töltöttek, nem tudni mégis úgy tűnik újra ő kerekedik felül.*
- Hogy löknének a pallóról éheztetett cápák elé te semmirekellő kurafi! Bánni fogod a napot mikor Hódító Zourának keresztbe tettél!
*Hadarja átkait a menekülő után, s tajtékzó dühében leveti hátáról a fekete köpönyeget, olyan lendülettel, hogy lehetőleg az őrök képébe lebbentse, betakarva, s pillanatra elvakítva azokat. S oly sebesen bont vitorlát, amilyen gyorsan csak tud, célja hogy minél előbb eltűnjön a szem elől. Nem terheli magát azzal, hogy legújabb főellenségét célba vegye, hisz bizonyára ő is odatolja majd mocskos pofáját Kreactil elé. Most csak a lehető legközelebbi sikátorba rohan, hogy valami helyet keressen, ahol megbújhat, míg az őrök eltűnnek a környékről. Madara az incidens közepette majd kizuhant kényelmes rejtekéből, de időben eszmélt fel, s szárnyra kapott, hogy most gazdáját vezesse egy jó búvóhely felé. Futtában nem nagyon figyeli a környéket, de szemfedőjét gyorsan visszahúzza helyére, míg áthalad egy nagy kapun, s csak később eszmél fel, hogy mintha egészen más környékre került. Ha az őrök már nincsenek nyomában, kicsit lelassít, hogy kifújhassa magát, s körbe tekint. Csak ekkor pillant lábai alá, mely alól eltűntek a macskakövek, s a hatalmas paloták helyén már csak kisebb roskadozó házak sötét ajtajai ásítanak az utcára. Lehet, hogy lassan céljához ér?
Ha az őrök még mindig nyomában lennének, abban az esetben nem torpan meg. Lélekszakadva rohan, s bár lehet, hogy kicsit később de így is ráeszmél, hogy valószínűleg már nem a Gazdagnegyedben nyargal. Ez némileg lelkesíti, hisz ez azt jelentheti, hogy közel jár céljához. Így hiába fárad, utolsó erejét is felhasználva lohol tovább, egészen addig, míg Kreactil uraság karavánjához nem ér. Így már gondja sem lesz az őrökre, hisz csak addig kell tartania tőlük, míg terebélyes uraság kocsijába nem ugrik. Onnantól a feladat teljesítettnek számít, vége a fogócskának, s ő veszi át a hunyó szerepét. Hisz ezúttal rajta lesz a sor, hogy kiszúrjon másokkal.*

A hozzászólás írója (Zoura Nayermor Vierae) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.15 14:28:31

1791. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-15 10:37:55
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 34

Játékstílus: Szelíd

//A baj ma sem kerül el//

- Nos, Avelai, nem hiszem, hogy egy értelmes ember, azonnal utána akarna járni egy cetlin álló irománynak, ha csak úgy elé fújta a szél. De sebaj. Ha nem akarod elmondani, hát ne tedd! Találkozunk néhány nap múlva, addig ne halj meg! *búcsúzik el az alak, majd kivonul.
Az ajtót hallhatóan bezárják. Ezt követően senki nem merészkedik be két napig. Se ételt, sem italt nem kap a sötét bőrű lény, a láncok pedig kitartanak. A harmadik nap azonban ismét hangokat hallani. Az ajtó kinyílik, ám ezúttal egy női alak lép be rajta. Szerelése a korábbi férfiéhoz hasonlatos. Még maszk is van arca előtt. Fején csuklya, így csak itt-ott látszanak ében fekete tincsei.*
- Üdv! Hogy van? Kipihente magát, Avelai? Ha igen, akkor esetleg velem is tarthatna. Nyugalom, nem fog bántódása esni, legalábbis nem miattunk. Feltéve, ha jól fog viselkedni. Addig azonban mit szólna egy vacsorához? *kérdi, amíg választ nem kap azonban nem tesz mást, csak áll az éjelf előtt.*

1790. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-14 18:59:15
 ÚJ
>Synalys Thenra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*A szobában nincs sok fény, de hallja, hogy Ral utánajött. Gyorsan néz körbe és hamar felméri, hogy nincs veszély. A nyögdécselés még hangosabb, és Syn idegei lassan szétpattannak, mint a húrok. Dühös és úgy érzi még sokáig az is marad. Leengedi szablyáját és az asztalhoz lép. Felmér mindet ami található, leül a székbe és próbál gondolkozni. Hallja, hogy Mtach átkiabál a szomszéd szobából. Beugrik neki valami és akárkinél is van, előkeríti a tükröt. A festményét lerakja és a másikat és leteszi. Ha talál valamit mögötte azt megmutatja Ralnak, ha nem akkor Odahelyezi a tükröt. Várja a csodát ami nem biztos, hogy bekövetkezik és közben a kalapács hasznán gondolkozik amit még mindig szorongat. Ha nem történik semmi átmegy a bal oldali szobába és megpróbálja leütni a kalapáccsal a vaspántokat a beszorult ládáról, ha az orknak nem sikerült felfeszíteni. Majd a számkombinációs lakathoz lép és beüti a hetvenhatos, majd a hatvanhetes számot. Ha nem jó, nem gondolkozik tovább, hisz nem is tud a nyögések miatt, ezért a kalapáccsal esik neki a zárnak.*

1789. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-13 20:02:53
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A rajz már kezd alakulni, miközben Moy meséli a történeteit. Már látja a bárdot, ami ezek szerint nagyon megragadta a lány fantáziáját. Méretes darab és a férfi csak fogta eddig, még nem mutatta meg, mit tud vele. Ehhez is kedve lenne, de most olyan jól megvan itt a padlástéren. Sztorizgat, mutogatja a sebhelyeit, elfekszik.
A Varjúvadásznak tetszik a történet, elmosolyodik rajta. Aztán viszont torz grimaszt vág és kiderül, mi a baja.*
- Nem szereted a bárdokat. Se fegyverben, se emberben. Vannak közöttük jó harcosok is, nem mind olyan úri ficsúr meg gyönge művészlélek, mint aminek tartják őket. Itt az volt, hogy négyen tudtak bánni a fegyverrel. A többi csak jött, hogy többen legyenek. Oda se fértek, de mikor én már alig álltam a lábamon... Itt hátul ez a seb, amit a negyedik szúrt, majdnem halálos volt és akkor összeestem. Addigra már három halott volt és a többi csak ekkor mozdult meg. Lehet, hogy egy-kettő még később belehalt a sebekbe, mert kaptak gyomorra, meg mindenre, amit értem. Ott a helyszínen viszont csak három hulla maradt.
*Moynak később esze ágában sem volt levadászni azokat a bárdokat, akik megtámadták. A városőrségnek elmondta, mi történt és úgy tudja, hogy a nagy részüket meg is találták, meg is büntették. Ő még hónapokig lábadozott, de aztán már kifelé állt a szekere rúdja. Nem akart tovább énekmondó maradni.
Tudja, hogy a történet mesélésével valami olyat mondott most el, amihez a lány is ért: gyilkolás. A céljuk más, de mindketten értenek hozzá. Városőrként és hajóőrként is tapadt vér a kezéhez, de olyanoké, akik rászolgáltak. Ártatlanokat sosem ölt meg, hiszen épp őket védte.
A lány is mesél az ő sérüléseiről. Ez olyan téma, amit a harcosok szeretnek egymással megosztani. Kirúgták az ablakon és az üveg vágta össze. Moy arca ráncolódik, ahogy elképzeli a sok szilánkot, ami belefúródott a lányba. A Varjúvadász is tart egy kis bemutatót. Felhúzza a ruháját, úgy, hogy egészen a bordákig lehessen látni. Moy tágra nyílt szemekkel nézi.*
- Csúnya seb. Hogy élted túl?
*A szülők emlegetését a lány elintézi egy kristálytiszta tagadással, amiben van is ráció. Moy sem azt akarta mondani, hogy a lányának tartja, csak hirtelen eljátszott a gondolattal. Lehet, hogy még valaha szembesül egyik gyerekével, aki nem ismerte őt. Akik ismerték, azokat is fiatal korukban hagyta ott, úgyhogy nem igazán fognak emlékezni rá.*
- Én is ugyanezt mondtam, de a gyerekekre. Sokan nőnek fel úgy, hogy a szüleiknek csak terhet jelentenek. Nem dobják el és nem hagyják ott őket, mert azt nem szabad. Csak egyszerűen le se sz...ják őket vagy épp pokollá teszik az életüket. Én azt mondtam, hogy nem fogom ezt tenni. A halászfaluban csináltam két fél-elfet egy gyönyörű asszonynak. Aztán mikor már sok gond volt velük, csak kötöttség lett meg az asszonyt, Vadaient is meguntam, akkor odébb álltam. Tudtam, hogy a faluban lesz, aki neveli őket. Aki szívesebben neveli őket, mint én és ez nekik is jobb. Énekelni meg egy másik nő tanított. Pár év után rájöttem, hogy őt nem is szerettem, csak érdekelt, amit csinált. Megfogott, hogy mindenre tudott egy dalt. Mire a gyerek meglett, én már meguntam őt, de ő is engem. Ugyanis eljárt egy másik bárdhoz, úgyhogy őt se esett nehezemre ott hagyni. Ez is jó volt így.
*Moy a történteket elmesélve nosztalgiázva visszagondol ezekre az eseményekre. Nézi a Holdat, továbbra is nézi az éjszakát uraló fénylő alakzatot az égen, de lelki szemei előtt már más dolgok járnak. A halászat a faluban, harc az orkokkal. Tolvajok üldözése városőrként, a kalózok móresre tanítása a hajón és így tovább. Annyira gondolkodik, hogy a sok ugrabugrálás után le is csukódik a szeme és elalszik itt a Varjúvadász lakhelyén, a padlástéren a rögtönzött fáklya fénye és a Medvét megörökítő, készülőfélben lévő kártyarajz mellett.*

1788. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-13 19:27:40
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Hallja a férfi szavait, ám keze közben kanyargós utat jár be a papíroson, meghúzva az első vonalakat. A férfi arca félbe marad a csatabárd kedvéért, melyet válla fölé rajzol, majd tovább pontosítja vázlatot a bal alsó sarokban, a férfi vértjének körvonalaival.
Lassan jutnak el hozzá a szavak, és fokozatosan vernek visszhangot koponyájában.
Ajkára mosoly kúszik a Medve története hallatán. Féltékenység, szerelem. Szakma. Bárd élet. Hogy gyűlöli azokat a rongyrázó ficsúrokat!
Ám a Medve legyűrte őket. Nem véletlenül kapta ezt a nevet. Méltó férfi. Erős férfi. Megbecsülésre érdemes. Kedveli az ilyet.*
- Sok féreg. Szájhősök, de mikor ki kellene állniuk magukért, csak falkában mernek járni - *arcáról undor és megvetés tükröződik, szemében sötét szikra ég fel. – Ha valaki nem képes önmagáért küzdeni, húzza meg magát inkább, és ne is akarjon küzdeni.
*Nem ragozza tovább, a Medve érteni fogja, hogy mit akart mondani. A férfi megbecsültsége pillanatok alatt nőtt a szemében, ám valahol ezt is várta el tőle. Ezért tud vele olyan jól elbeszélgetni. Mert egyikük sem egy félős patkány a sikátorokban, akik csak méreggel vagy íjjal mernek ölni.
Meg sem fordul a fejében, hogy a Medve lopott ezektől az emberektől. A farkastörvények alapján megteheti, és képes is volt megvédeni magát, míg a többiek csúfosan elbuktak.
Hallgatja a históriát, fel-felpillant, megszemlélve a sebhelyeket.*
- És mi lett a maradék héttel? - *érdeklődik. Valószínűsíti, hogy megijedtek a Medvétől, és a férfi túl lágyszívű volt ahhoz, hogy levadássza őket.
Ez is egy taktika. Hagy terjesszék a hírt, hogy ki a város királya. Nem kell mindet eltaposni. Bár ő jobban kedveli a tiszta munkát.
Meglepetten pillant a válla felé, mikor a Medve a hegeket említi. Már el is felejtette őket. Egy pillanatra elgondolkodik, hogy mikor is szerezhette őket, majd arcára élveteg mosoly költözik.*
- Jah… Persze. Az elsumákolt testőr. Gyomorszájon rúgott, nagydarab ember volt, én meg lendületből kiszálltam háttal egy üvegablakon - *megrántja a vállát.* - Mellékes nehézség.
*Leteszi a nyújtódeszkát, és felhúzza bőrmellényét derekáról. Vele együtt jön a vékony pamutposztó. Baloldalt, a bordaívet átszelve széles, vadhússal telt, fehér heg feszül.*
- Ez viszont… Ez egy csúnya dolog volt - *mosolyodik el, majd visszaengedi magára a felsőket.* - Nyugaton, meséltem, hogy megkergetett az őrség… - *vigyorodik el, hisz mekkora kaland volt!
Bár a heg látványa önmagában is felveti a kérdést, hogy miként élhette túl.
A megjegyzésre, hogy ő a Medve lánya lehetne, csupán szélesen elmosolyodik, és legyint.*
- Áhh, akkor nagyobbra növök - *állapítja meg a számára nyilvánvalót.* - A fenének kellettek volna, jó volt ez így.
*Nem voltak szabályok, nem voltak kötelességek. A Vén Tom ugyan próbálta őt uralni, de nem sikerült neki. Így van ez jól.
Fekete tusért nyúl, és biztos kézzel elkezdi átrajzolni a körvonalakat, és a keretet. A bal felső sarok még mindig üresen maradt munkája nyomán. Nem maszatol, keze még mindig biztosan siklik a papíron.*

1787. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-13 18:25:02
 ÚJ
>Nazrat Warlen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Szelíd

//Piás Patkány//

*Nazrat alkohol utáni vágyakozása már nem lehet idegen Luna számára sem. Az együtt eltöltött napokban megszokott volt a hollóhajú első lépéseiket próbálgató gyermekekhez hasonlítható tántorgása. Az ital ilyenkor teljesen elkábította. A nőstény már meg sem lepődhet, mikor Naz első útja a pult felé vezet. A tömör fa pult az egyetlen ebben a romhalmazban min nem látszik meg az idő foga. Sima, szépen faragott felületén a mai napig jól csúszhatnak a sörös kupám, sehol egy dudor, vagy kiálló szilánk. A por mi mindent beborít jelzi csak, hogy régóta elhagyatott helyről van szó. Ha valóban itt él a Szürke, hát nem igazán ügyel a tisztaságra. De ez a harcost nem izgatja. Egy egyszerű mozdulattal lendül át a pulton, otthagyva tenyérlenyomatát a deszkán. Persze, hogy első dolga valami frissítőt keresni, ha már a tegnap este nem volt lehetősége berúgni. Bár ezt kivételesen nem is bánja, sőt úgy dönt csak a legjobb évjáratú bort fogja felbontani ünneplés gyanánt. A pult mögött a polcokon sorakoznak a jobbnál jobb ízű nedűk. Van itt fehér, és vörös bor is. Egy fél üveg rum, na meg egy egész üveg pálinka is díszeleg a sarokban. Naz előszőr egy vörös, és egy fehér bort vesz a kezébe, kibontja, majd meghúzza mindkettőt. Emlékszik még, mikor legutóbb itt járt sikerült kifognia a legrosszabbat mind közül. Bár annyira még sem lehetett borzasztó, hisz mégis kifogyott.
A kóstolást a fehérrel kezdi. Nem nyeli le azonnal, hanem nyelvével megmozgatja kicsit a szájában, hogy ízlelőbimbói tovább tanulmányozhassák az italt. Arcán megjelenő fintorból azonnal rá lehet jönni, mennyire nem nyerte el tetszését ezen üveg tartalma. Éppen hogy csak leszalad a torkán a bor az üveget, mit sem törődve a tartalmával erőteljesen a földhöz vágja. A padlón ezernyi szilánkra törik a vékony falú palack, a benne rejlő borból pedig már senki nem fog inni. A folyadék lassan lecsorog a deszkák között nyílt apró résekbe, és nemsokára beissza magába a nyers fa. A mélységit valószínűleg váratlanul érte ez a művelet, és talán a becsapódással járó csattanás meg is íjesztette. Szerencsére a másik bor sorsa másképp alakul, hisz Nazrat elég jónak találja, hogy együtt elfogyasszák a sötételfel.*
-Vöröset iszunk! Ha mást innál, keress magadnak!
*A nőhöz szóló szavai nem sokat, de mintha változtak volna. Mondandója mögött már nem csak az a nyers gyűlölet van, mit eddig érzékeltetett. Ha elég figyelmes a másik érezheti, hogy a kellemes éjszaka után a melák megenyhült. A hollóhajú miután kiválasztotta az italt visszatér a pult másik oldalára, és az egyik rozoga székre veti le magát, lábait a vele szemben lévő asztalra feldobva.*
-Poharat nem találtam, osztozkodnunk kell az üveg száján.
*Újra meghúzza az italt, majd ha az éjbőrű csatlakozott hozzá elé tolja.*
-Ünnepeljünk! Mielőtt bármit kérdeznél: Hát azt, hogy végre feladtad, és én nyertem. Régóta nem volt ilyen éjszakám. Most már tudom, hogy jobb szajha lennél, mint bérgyilkos!

1786. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-12 14:35:24
 ÚJ
>Elwyrien Khaedyys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228

Játékstílus: Szelíd

//Egy lépés a ranglétrán//

-Csak tessék.*lép hátrébb a nő, hogy Turrog is kiélhesse a kreativitását. Bár csak egyetlen vágást ejt, az valószínűleg elég is. A férfiak oly büszkék a lábuk között fityegő húscafatra, s oly hangosan sikongatnak, ha sebet ejtenek rajtuk ott... Teljesen megérti a törp motivációját. Ezután a törp elregéli neki, hol kellene találkozzanak. Az öreg malom...*
-Élénken.*válaszolja Elwyrien színtelen hangon. Hogyne emlékezne rá, a félszemű fickó megkínálta némi vassal. Persze később csúnyán végezte, s ez azon ritka alkalmak közé tartozott, mikor az éjelfet a bosszúvágy fűtötte. Nem is aprózta el a dolgot...*
-Gondoskodom a kis barátunkról.*pillant a megcsonkított holttestre.*-Aztán egyenesen oda megyek. Egy napot várok rád. Ha nem jössz, egyedül megyek.*közli tényszerűen a társával a helyzet állását. Ezután biccent neki, jelezve, hogy részéről a beszélgetést lezártnak lehet tekinteni, s minden jel szerint Turrog is erre az álláspontra jutott, mivel sebesen távozik. A nő mégegyszer, utoljára megvizsgálja remekművét, majd ő is elhagyja a szobát. A kulcsot ráfordítja, eztán leoldja magáról a sárga kendőt. Olybá tűnik, mások sem akartak fair módon játszani, s a megkülönböztető jelzés már okafogyottá vált. A nő él a gyanúperrel, hogy ezt a szabályt igen kevesen vették önmagukra nézve szigorúan. A kilincsre köti a sárga jelet, hogy biztos legyen benne, Girumdar és a csahos kutyái megtalálják a megfelelő szobát, persze tervei szerint Blökivel is egyezteti még a részleteket. Magára ölti a köpenyét, a csuklyát az arcába húzza, majd ráérősen lesétál a söntésbe. A kulcsot Blöki elé teszi a pultra, majd így szól:*
-Hagytunk egy kis ajándékot a szobában. Senkit ne engedj be oda, te magad se menj be. Ha bárki, aki nagy csapattal jön, esetleg sárga jelet visel érdeklődne itt, csak add oda nekik a kulcsot. A többit bízd rám.*közli vele tömören és velősen, majd egy erszényt helyez a pultra. Ebben nem kevesebb, mint 80 csilingelő aranyat számolhat össze Mesélő #4 (Themis)(mint Blöki) ha kinyitja.*
-Az okozott kellemetlenségekért.*teszi hozzá nagylelkűen, majd int a csaposnak, s végül elhagyja a kocsmát. Nem teketóriázik sokat, egyeneset a folyópartra indul, ahol az öreg, elhagyatott malom áll. Neki nincs oka félni a sötétségtől, ő ebben született, ebben él, és majd egyszer, bizonyosan ebben is fog meghalni. De addigis, rengeteg torok vár még elmetszésre...*


1785. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-12 09:14:39
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678

Játékstílus: Vakmerő

//Egy lépés a ranglétrán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Turrog keresztbe tett kézzel szemléli végig társa munkáját. A törpe sötét tekintettel figyeli, ahogyan a mélységi kioltja a szenvedő férfi életét. Pontosan tudja, hogy a nőnek ez sokkal inkább rituálé, mint egyszerű gyilkosság. Apró, kellemetlen mosoly kúszik az arcára, mikor megpillantja az engedelmesen helyére ugró Tüskét. Ő rakta össze a szerkezetet a nőnek, így nem lehet ellene semmi kifogása, azonban egy kissé kirázza a hideg ahogy meghallja a hideg acél pillanatnyi sziszegését. Elwyrien egy furcsa, sötét módon precíz módszer választott arra, hogy elrettentse a valószínűleg hamar felbukkanó bérenceket, köztük Girumdart. Turrog mozdulatlanul várja, hogy a nő befejezze a munkáját. Sajnálja a férfit, azonban észben kell tartania, hogy ez a játék most életre halálra megy. A zsoldos ugyanannyira vállalta fel élete kockáztatását mikor beállt egy játékos soraiba, mint ő vagy Elwyrien. Itt meg kell halni.*

*Eltelik pár perc, mire elkészül a műremek. A megcsonkított arc véresen bámul a szoba falai felé. A nő szavaira a törpe felpillant, majd kezét leengedi és kihúzz kardját. A mesterkard éhesen karcolja a levegőt ahogy a törpe finoman fogja. Közelebb lép a holtesthez, majd felméri a helyzetet. Oldalasan Elwyrienre pillant, majd markában megfordítja a pengét, hogy az hegyével lefelé álljon. Szabad kezét is a kard kosfejű markolatára helyezi, majd magasba emeli a kardot, ami most nyaktilóként függ a holttest fölött.*
- Ha szabad.* Jegyzi meg, majd egy gyors mozdulattal leszúrja a kardot, ami egyenesen a halott férfi ágyékába fúródik, majd pedig recsegve éri el a padlódeszkákat. A törpe kicsit megfeszíti a kardot, egy leheletnyit visszahúzza, majd egy oldalas vágással az ajtó felé kirántja a kardot, egyetlen jól látható, véres vágást hagyva a bérenc lábai között. A halott vére lustán folyik szét egy egészen apró, alig két ökölnyi patakocskába, majd megáll a terjedésben. A törpe újra a nőre pillant, miközben kardját visszahelyezi eredeti helyére, az övéhez.* Ne felejtsük el, hogy férfiakat félemlítünk.* Teszi hozzá nyersen, majd elsétál a holttesttől.* Viszont most jobb, ha minél hamarabb elhagyjuk a helyet. Emlékszel még arra az öreg malomra a folyóparton?* Kérdezi játékos hangnemben, miközben felidézi, miket éltek át a nővel ott. Elwyrient csak egy hajszál választotta el attól, hogy az istene elé kerüljön, azonban valahogy mégiscsak sikerült visszarángatni... Valahogy. A törpe megigazítja a páncélját, majd megköszörüli a torkát.* Váljunk szét és ott találkozzunk. Van valami, amibe bekívánlak avatni. Viszlát, barátom.* Köszön el finoman meghajolva, majd még egy utolsó pillantást vet a megcsonkított holttestre. Nem büszke, de megkellet tennie, amit muszáj volt. A harcos egy gyors mozdulattal kifordul az ajtón, majd pedig ütemes léptekben elhagyja a fogadót. Az ajtóból visszanézve még egy jelentőségteljes pillantást vet a pultosra. Tudja, hogy a férfi semmiképp nem fogja őket elárulni, így a titkuk biztonságban van. Felé is finoman bólint, majd kilép a szegénynegyed utcáira.*

1784. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-11 23:52:17
 ÚJ
>Elwyrien Khaedyys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228

Játékstílus: Szelíd

//Egy lépés a ranglétrán//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

-Legyen hát.*bólint a nő Turrog javaslatára, elvégre az, hogy a fogoly sajnálatos módon elhalálozik, nem tesz keresztbe az éppen szövögetett tervnek. Ha a megcsonkított holttestet találják meg, az minden valószínűség szerint nem fog pozitívan hatni a moráljukra.
A nő rápillant Tüskére, majd egy határozott mozdulattal beledöfi a férfi torkába. Jelen helyzetben nem tud tenni ellene. Az éjelf baljával szorosan tartja a fejét, sőt magához is öleli, hogy minél közelebbről élhesse át a pillanatot, mikor a lélek végleg elszakad a testtől. Szemeit lehunyva üdvözli a Sötét Úrnőt, akinek újabb életet adott át. Arcára önkéntelen mosoly kúszik, miközben a teljes megnyugvást éli át. A remegés, a halk nyöszörgés, majd ezek megszűnése jelzi, hogy a szerencsétlenül járt férfiú immár nincs közöttük. Szemei befelé fordulnak, a test végül elernyed.
Elwyrien végül kinyitja szemeit, majd mély levegőt vesz. Arcán még mindig ott a felhőtlenül boldog mosoly, mikor kihúzza a pengét. Csavar egyet csuklóján, mire Tüskét a szerkezet visszarántja az alkarvédőbe. Lábát az asztalnak támasztva egyszerre rántja ki belőle Tépőfogat és Karmot. Most csak egyikükre van szüksége, de hogy melyikük lesz az, a végeredményt tekintve teljesen lényegtelen. A torzó előrebukik, de a nő megtartja a kezével, s lök egyet rajta, mire az egész holttest a padlóra zuhan egy tompa puffanással kísérve.
Az éjelf féltérdre ereszkedik, a jobbjában tartott pengét oldalról beletolja a torokba, majd a másik oldal felé kezdi húzni, átvágva izmot, eret, inat, légcsövet. Mikor kész a művelet, kezével benyúl a sebbe, majd mikor megvan amit keres, egy határozott mozdulattal kirántja a nyelvet a torkon ejtett seben keresztül. A látvány meglehetősen elborzasztó, s mint olyan, Elwyrien védjegyévé vált az idők során.
Ezután úgy dönt, az arcot is átszabja kissé. Első lépésként az ajkaktól szabadítja meg, majd ejt két bemetszést az orcáin is. A következők a szemek. Fogalmazhatnánk úgy, hogy a nő 'megvakítja' a holttestet, már ha ennek lenne értelme, de most csak a látvány számít. Ami újabb gonosz tréfának tűnik, szerencsétlen hulla állapotát tekintve. Nem kiszúrta a szemeket, inkább úgy mondhatnánk, kiemelte a részleteket. "Csiga-biga gyere ki, szép a szemed, idekint..." énekelgeti Vyra a látvány nyugtázásaként, mire a nő halkan felkuncog. A gyermekdal olyan groteszk módon illik a helyzethez, hogy ennél frappánsabb végszót keresve sem találhatna.
Feláll, hátrébb lép, hogy megszemlélje művét. Teljes mértékben elégedett az összképpel. Társára pillant, majd a kezére. Ahogy az várható, minden csurom vér, úgyhogy jobb híján a halott ruhájából nyes le egy darabot, amivel megtörli magát.*
-Azt hiszem kész.*közli a törppel. Persze ha Turrog érez magában affinitást arra, hogy hozzátegyen még valamit a mesterműhöz, ő nem fogja megakadályozni.*

1783. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-11 22:59:22
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678

Játékstílus: Vakmerő

//Egy lépés a ranglétrán//

*Turrog biccent a nő szavaira, majd elengedi a férfit. Úgy tűnik, amit ki tudtak, azt sikerült kiszedniük belőle. A férfi elég hasznot jelentett, hogy legalább elinduljanak egy fonalon. Az ellenfél nem viseli a sárga kendőt, ez még fontos információ lehet. A törpe egy pillanatra megérinti saját kendőjét, ami a karján szorul, de nem veszi le. Megtehetné, de ahogy Elwyrien is mondta, a hírneve már megelőzte. Valószínűleg a kendő nélkül is kiszúrnák. Turrog figyelmesen hallgatja a nő szavait, miközben szakállát simítja újra és újra végig. Mikor mindenki elhallgat és csak az idegen alak ütemtelen szuszogása töri meg a csendet, Turrog finoman előhúzza kardját hüvelyéből, majd azt finom kézmozdulatokkal végig méri.* Érdekes felvetés. Egy régi, de még ma is nagyon aktuális törpe módszerre emlékeztet. A neve az, hogy elrettentés.* Nevet fel hörögve, kardja hegyét a földhöz érintve. Először a fogolyra néz, majd pedig a nőre. Tekintete mindent elárul.* Szerintem ha az emberei meglátják, hogy mit tettünk a társukkal, egyből elmegy a kedvük az összecsapástól... és így a te kiléted is titok marad.* Folytatja kimért hangnemben.* Ez elég jónak hangzik, nem?* Kérdezi felemelve a pengét, amit a fogolyra szegez. Csak a nő válaszára vár, Elwyrienné lesz az első döfés... És az azt követő sok-sok marcangolás.*

1782. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-11 22:45:18
 ÚJ
>Elwyrien Khaedyys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228

Játékstílus: Szelíd

//Egy lépés a ranglétrán//

*Az éjelf nő elgondolkozik Turrog szavain. Van igazság abban amit mond, bár Elwyrien jobban szeret a vadász szerepében tetszelegni, mintsem hogy ölbetett kézzel várjon, amíg a zsákmány találja meg őt. Ettől függetlenül a csapda ötlete tetszik neki. Eme véleményének hangot is ad.*
-Nem szeretek várni amíg a célpont belesétál a csapdába...*jegyzi meg elhúzva a száját.*
-Ugyanakkor jelen esetben valószínűleg ez a legkézenfekvőbb megoldás. Abban is biztos vagyok, hogy a hírnevednek hála többet tud rólunk, mint mi róla, így pedig nem fog sokáig tartani neki, amíg összeköti ezt a helyet veled. Engem még nem látott, ebből előnyt kovácsolhatunk.*gondolkozik hangosan, tekintetét a fogolyra függesztve.*
-Talán hasznát vehetjük neki is...*szövi tovább gondolatai fonalát.*
-Van egy régi mélységi vadász módszer. Ragadd el a csapat egy tagját, sebesítsd meg, majd várj amíg a többi jön, hogy megmentse. Abban biztos vagyok, hogy a gazdája nem akarná megmenteni, viszont kikérdezné mit tud rólunk. Aztán nyilván elvágná a torkát, mivel elárulta.*az éjelf a maga részéről biztos benne, hogy ez a titokzatos alak nem hagy hátra hozzá vezető nyomot. Ő maga sem tenné. Viszont minél több ember ismer egy titkot, annál nagyobb esélye van az árulásnak.*
-Ha elég meggyőzően játszaná a szerepét, akár életben is maradhatna. Persze a kezei már sosem lesznek tökéletesek... de engem nem érdekel él, vagy hal...*ez persze szemen szedett hazugság, a végén mindenképpen meghalna, de Elwy fejében lassan egy terv kezd körvonalazódni, ahol csapdát állíthatnak ennek a Girumdarnak, már ha ez a valódi neve, amire viszont semmi garancia nincs. De nem is kell.*

1781. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-11 22:31:42
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Szelíd

//Egy lépés a ranglétrán//

Csak azt tudom... azt még láttam, hogy a gazdagnegyed felé indultak *habogja a fogoly.* Tovább nem tudom, merre mentek.
*Amíg fogvatartói nem hozzá beszélnek, van egy kis ideje összeszedni magát. Már nem sír olyan görcsösen, csak néha hüppög kicsit, ahogy a beszélgetést hallgatja. Nem ad hangot az érzéseinek, de belül kezd az lenni az érzése, hogy hiába van a gazdájának annyi embere, ezek ketten egyrészt nem ijednek meg tőlük, másrészt még a végén tényleg legyőzik. Azon kapja magát, hogy szívesen megnézné az összecsapást - erre persze aligha lesz esélye, vagy ha mégis, aligha szemlélheti egy viszonylag távoli, biztonságos helyről...*
Nem vagyok benne biztos, de nem tudom az igazi nevét *feleli aztán, amikor Turrog újra hozzá fordul.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416