//Meira Alais//
*Esteledik már, mikor eléri a Szegénynegyedet. A koszos mellékutcák és a még koszosabb lakosok akár gyermekkorát is idézhetnék benne, de azt azért meg kell adnia Artheniornak, hogy itt a szegények valamivel jobb sorban élnek, mint szülővárosában. Legalábbis ezt szűri le az épületek külsejének láttán. Továbbra is egykedvű, a settenkedő alak emléke már nem is él benne közvetlenül, bár az arcát bármikor felismerné, de semmilyen gyanúja nincs. Taln kicsit szórakozottabb is a kelleténél, elvégre otthonos környezetben mozog, a sikátorok éjszakai világát már hazai pályának tekintheti. Egyedül a sokkal nagyobb tömeg, és az új, számára eddig ismeretlen fajzatok látványa aggasztja, vagy pontosabban, irritálja. Még nem sok ideje van Artheniorban, de látva a kofák, kurtizánok, és egyéb, különböző szolgáltatásokat kínáló egyének szemtelenségét, a tömeg szidkozódását, a lökdösődést, szemernyi kétsége sincs afelől, hogy a lakosság Artheniorban is ugyanolyan, mint mindenhol máshol, ahol eddig járt. Anyagias, egyénközpontú, közösségromboló. Nem is számított másra, és így jóval korábban meghozott döntése sem változik: eszében sincs tisztességes életet élni, itt sem.* ~Elvégre a legtöbben nem is élnek tisztességesen, csak egyesek burkoltabban űzik a saját kis dolgaikat.~ *Egyetlen dolgot remél, méghozzá azt, hogy a városőrség itt sem tudja rendesen visszafogni a bűnözést, csakúgy, mint szülővárosában, vagy éppen Pirtianesben. Nem járt még meg sok várost, de ezt a kettőt igen, és nem sok különbséget vélt felfedezni köztük, közbiztonság terén sem.*
~A Szegénynegyedben többen laknak, s minden bizonnyal kisebb is az ellenőrzöttsége, mint a gazdagok által lakott városrésznek. Így ez jóval alkalmassab terep nemcsak a lopásra, de bármi másra is.~
*Mert Haleny nemcsak önfenntartásáról fog törvénytelen eszközökkel gondoskodni, de mindent meg fog tenni azért, hogy polgártársai, vagy bárki más, aki éppen útjába kerül, ne érezze jól magát. Pontosan úgy fog viszonyulni "lakótársai" felé, mint ahogyan szülővárosának felső rétege viszonyult a családjához.
Ahogyan egyre beljebb ér a Szegénynegyedbe, úgy válnak egyre sötétebbé az utcák, és ahogy halad az idő, kétes alakok kezdenek megjelenni.
Sokaknak nincs lakhelye, ezt látja Haleny, és nem is csodálkozik rajta. Úgy tűnik, ha már éjszaka "munkához" akar látni, könnyű dolga lesz.
Fogalma sincs, hol jár, és a Szegénynegyed közvilágításában sem bízik, de nyugodtan halad előre.
Mikor lassít, és körülnéz, meglát egy lányt, lemászni az egyik épület oldalán. A sötétség miatt nem látja, hogy milyen idős, vagy milyen ruházatot visel, mindenesetre azt igen, hogy egyedül van. Nem is tudja, hogy miért, talán mert sejti, hogy ez a lány nem tehetős családból származik, talán még lakóhelye sincs, elindul feléje. Nincs konkrét szándéka, inkább a kíváncsiság hajtja. Hosszú még az éjszaka, de Haleny gyorsan elhatározza magában, hogy nem fogja tétlenül eltölteni.*