//Temetés//
*Árnytörő hősnőnk húzza a szekeret, mint egy állhatatos, jó igavonó barom, de figyelme egy pillanatra sem lankad. Sőt, ahogy a búcsúmenet halad, és a nap a horizont alá bukik, Xotara úgy válik egyre éberebbé. A szél is feltámad, pergetve, rezgetve az elhaló leveleket a fákon. Lábak sokaságának vonulása veri az ütemet a gyászénekhez. A szekér nyikorgó zötykölődése baljóslatúan vegyül mindezekhez.
A sötételf lány látja, ahogy, két másik alak is csatlakozik hozzájuk, akikről messze lerí, hogy bizony fegyverük is van. Egy törp és egy sötételf. Nem igazán tudja végigmérni őket, mert a szekér mögött haladnak, de egyelőre bővel elég, hogy tud a jelenlétükről.
Tisztában van vele, hogy a menet élén Pycta is minden idegszálával figyel, és ha helyzet úgy hozná, gondja lesz Han nővérre is. Arról már nem is beszélve, hogy Xauzur is ott van elől velük. Ezért Xotara inkább két oldalra és hátra összpontosítja figyelmét, ezért is jó, hogy a menet végén haladnak a kocsival. Egyre többen közelítik meg a gyászos karavánt, akik között akad nem egy gyerek is. Xotara röviden végigpillant rajtuk is, majd előre néz, az előttük álló útra.
Belépnek a szegénynegyedben. Az utca kövezetlen, de az eső áztatta földről nem verik fel a port. Az alkonyati látási viszonyok jók maradnak számára.
A tömeg pedig egyre csak gyűlik. Arenih atya pátoszos szavai már csak valami tompa morajlásként jutnak el a mélységi lányhoz. Nem tiszteletlenségből nem figyel a méltóságos csuhásra, és nem a kegyelet hiányából nem foglakozik már a koporsóban hordott Gomával, vagy a halotti lepelbe burkolt gyerekekkel. Csupán, a sötételf lány érzi, hogy lassan erőt vesz rajta a tömegiszonya, és most nem engedheti meg magának azt a luxus, hogy csőlátással gyorsan keresztül vágjon a tömegen, vagy a falakhoz simulva végigoson az árnyas sikátorokon. A szekeret kell húznia, a lassan haladó menetben. Szóval, idegei ezért is feszülnek pattanásig, és fordul meg a fontossági sorrend, amiben jelenleg lényegtelen, hogy mi van a koporsóban fekvő hősi halottal, a kocsin élettelenül zötykölődő gyermekekkel. Ami most a fontos az a cél, hogy a menet egyben eljusson a tisztásig. Ha a jóságos istenek akarják, segítik őket ebben, de egy biztos Xotara nem vár egy istenség dicsfényes, oltalmazó karjára se.
A sötételf lány azzal sem foglakozik igazán, hogy a tisztelendő atya már meghatottságában sírva szól, a halottas karavánhoz csatlakozókhoz. Xotara csak fél füllel és a szeme sarkából figyel ezekre a történésekre, de azért figyel, mert tudja, a két fegyveres reakciójából hasznos következtetéseket vonhat le.
Az atya neki szánt mosolygós szavait, se képes most igazán felfogni, ezért nem is reagál semmit. Csak egy pillanat erejéig függeszti mélyzöld szemeit az öreg csuhásra, aki éppen ekkor kezd valami új dalba, majd a sötételf lány árgus szemekkel tovább fürkészi az utcát.
Ekkor, hirtelen, mint valami groteszk égi áldásként kezd rájuk záporozni a gyümölcs és a tojás. A szegénynegyedi népsorai és a rozoga házak közül, szinte láthatatlanul dobálják a gyászosan vonulókat, de a sötételf lány valamennyire ki tudja venni a sötétben cikázó alakokat, de egyelőre még nem tesz semmit, csak figyel, és erősebben húzza szekeret, hogy haladjanak. Erre azért szóban buzdítja a többieket is, és mély női orgánumát elővéve, a rikkancsokat is megszégyenítve igyekszik túlharsogni a menet énekét és a tömeg zaját.*
- Ne álljunk meg! Csak menjünk!
*Nem érdekli, hogy mennyit, és mit kap a gyümölcsös égi áldásból, továbbra is éberen fürkészve húzza a kocsit.
Az első, ami feltűnik Xotarának, hogy a szegénynegyedben dobálják őket étellel, ahol még jólétkor is szinte mindig éhezett a nép. A másik, hogy nem romlott, rohadt étellel, hanem friss gyümölcsöket hajigálnak rájuk, mintha csak erre a célra vásárolták volna valakik a hajigálni valót, nyilván olyanok, akik nem látnak szűkséget nap, mint nap. De az, amit a menet képvisel valamiért szúrhatja a szemüket, vagy csalódtak abban, akit képvisel, mert nem védte meg őket a sötétségtől. A sötétből dobáló alakok ruházata sem, arra utal, hogy nehezebb sorsból származók lennének.*
~ Gyáva kékvérűek! ~
*Vonja le magában a következtetést a sötételf lány, mert úgy véli, hogy Eeyrben csalódott módosabbak fejezik ki, így az elégedetlenségüket, hiszen ha véres Sa'Tereth hívők lennének, nem így állnák útjukat.
Xotarának nem tűnik fel a háztetőkőn ugrálva károgó madár, de majd ha észre is veszi, csak egy sáros madárnak fogja látni, mivel nem tud a temetőben feltámadt szárnyasról.*