//Második szál//
//Ryrroshvar - Az új kis kedvenc//
*Mikor a férfi lehajol, Nalla ösztönösen olyan picire húzza össze magát, amilyenre csak tudja.
Liránál sosem volt ilyen. Soha, egyszer sem történt meg, hogy bántotta volna. Vagyis, fájdalmat sosem okozott. Ám a férfi, akinél eddig volt, csak arra ügyelt, hogy ne maradjon nyoma a fegyelmezésnek. Néha csak azért leosztott egy pofont, hogy tudja a kislány, hányadán állnak, még különösebb ok se kellett hozzá.
Ám új gazdája nem bántja, hanem eloldozza. Először nem is érti, miért. Hiszen kint vannak az utcán... persze, a szalagjait még fogja - és nem azért oldozta el, hogy neki kényelmesebb legyen, hanem, hogy tudja hozni a csomagot. Nalla pedig tüstént, kissé akadályoztatva a fűző miatt, de lehajol és felveszi a szövetzsákot. Csak ruhák, nem nehéz, még ő is boldogul vele egy darabon.
Ami furcsa, hogy azt mondta a gazdája, ez az övé. Épp, mint Lira. Persze, attól még a nő döntötte el, mikor mit és hogyan viseljen, de a ruhákat ő kapta, az övé voltak. Volt valamije.
Egy kis pillanatra mintha elmosolyodna, mikor Ryrros azt mondja, jó helyre viszi. Ez a reményt élesztgeti. Mikor pedig gazdája megmutatja az irányt, ez a remény tovább erősödik. Tudja, merre mennek. Fényűzéshez nem szokott, de látta már. Lira a Gazdagnegyedben lakott. Nem épp a legelőkelőbb villák egyikében, de attól még szépen berendezett házban, igényes bútorok között. Nem kell noszogatni, hogy felvegye a férfi tempóját, a szalagok meg se feszülnek, bár kisebb termete miatt szaporábban kell lépkednie, hogy tartsa a felnőtt járástempóját.
Hogy meséljen magáról? Készségesen megteszi, már csak azért is, mert a tulajdonosa így kívánja.*
- Az első gazdám az utcáról fogadott be, azt mondta, azért tetszettem meg neki, mert nem szaladtam el, mint a többi gyerek. A gazdagnegyedben lakott egyedül. Tőle kaptam az összes ruhámat és ő taníttatott meg írni, olvasni és számolni is. Nagyon szerette a feketét és a pirosat, azért viselek én is olyat most. Hasonlítasz rá, a bőröd és a hajad színe miatt. *Na igen, Liránál tegezés volt, Nalla ehhez szokott, és amíg nem kap rá utasítást, ez így is marad.*
- Szeretett játszani velem, csak néha a játékok vége felé alig bírtam mocorogni. De utána mindig elengedett, ha szépen kértem. Csak azt nem szerettem, mikor csikizett de én nem tudtam védekezni. *Hát igen, Lira gyakran eljátszadozott Nallával, csak hogy Nalla volt a játékszer. A nőnek kifejezetten tetszett a béklyókban mocorgó, szabadulni próbáló kislány, főleg, mikor a végén már egyre kétségbeesettebben kérlelte, hogy oldozza el.*
- Aztán el kellett mennie, de úgy volt, hogy csak pár napig lesz távol. De nem jött haza, mások jöttek, az az ember, akitől most elhoztál. Őt nem szerettem, mindig mérges volt. *és ez enyhe kifejezés, látszik is, hogy összerezzen, mikor ezt felhozza. Magához öleli a zsákot, mintha attól várna vigaszt.*
A hozzászólás írója (Nalla Wilwarin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.15 21:27:04