//3B – felújítás//
*Karjait keresztbe fekteti a mellkasán, s úgy hallgatja a tárgyaló kölyköt. Fejét biccentve, morogva hümmög párat, hogy értette mit is beszélnek, s beleegyezik a feltételekbe.
Már épp felfelé tart, s kezdenének bele a munkába, amikor is a két kis tulaj rögtön bele is szól a munkájába. Szikrákat hányó szemekkel tekint Jazra, de végül nem szól egy szót sem. Kelletlenül veszi tudomásul, hogy úgy kell csinálni, ahogy kérik tőle. Így befejezik, vagy legalább elkezdik befejezni azt a szobát, amit egykor az építő félbehagyott. S így lesz három nagy szobája az itt lakóknak. A Góré nem érti, hogy két kis csenevész kölyöknek miért is kell három nagyszoba, de ez most nem az ő dolga.
Miután mindent elrendeztek aznapra, a zsebébe csúsztatja a tarisznyát, a csengő aranyokkal. Egy fejbólintással köszön el a fárasztó nap végén, s a nyolcfős bagázs, szinte kullogva vonul el a szegénynegyed belseje felé.
Másnap, még a nap aranyló sugarai fel sem kúsztak a háztetők magasságában. Még csak rózsaszín különböző árnyalataiban játszott az égbolt alja, amíg az ég teteje sötétlő kékségbe borulva tündöklik. A Góré és csapata már döngetnek is az ajtón, nem sok pihenni való időt hagyva a két kis tulajnak. Meg sem várja, hogy beinvitálják őket, már nyitja is ki az ajtót, s trappol be a brigáddal.*
- Jó reggelt! *Kiáltja el magát, önmagától szokatlanul vidáman. Ha elő is bukkan Jaz és Ewica, vagy sem, akkor is már indulnak is fel, s folytatják a munkát.
Elsősorban befejezik a félig felépített szobát, majd magukhoz mérten igyekeznek tetőt adni felé. Közeleg az ősz, s a hideg tél, s bizony nem lenne jó, ha beázna az egyik munkájuk, csak mert az alsó szintet még nem tudják megcsinálni. Ha a közelében van Jaz, akkor Góré magához inti.*
- Fiú, beszéltem tegnap néhány emberrel. Csak késő tavaszra tudják beszerezni a földszinthez szükséges anyagokat. Nincs senkinek készleten annyi, hogy elegendő legyen. Ma megcsináljuk a felső szintet, így itt túlvészelik a telet. Lemeszeljük a falakat, a padlót pedig fával borítjuk be, úgy megfelel?
*Ha Jaz nincs is ott, az előző napból tanulva, tudja, hogy a kis szöszike követi minden lépését, hogy figyelemmel kísérje a munkáját. A Górét ez nagyon is zavarja, de ez is ösztönzi abban, hogy mielőbb kész legyen a munkával.*
- Jah, ha visszajövünk, csinálunk a pincébe egy kis vízelvezetőt. Addig meg minden nap merjék ki a vizet. Ha bepenészedik a fal, akkor az egész házat lehet romba dönteni.
*Csóválja meg a fejét.
A nap közepére sikerül is a szobát befejezni. Gyorsan, ám pontosan dolgoznak, a Góré minden egyes szava ostorként csattan brigádjának. Tudják, ha nem készülnek el, akkor nem kapják meg a fizetés nagy részét, „hanyag” munkájuk miatt.
Délben csak egy kis pihenőt tartanak, csak amíg, a házigazda ellátja őket minden jóval. A délután már nyugisabb, lemeszelik fehérre a falakat, az ablakokat kicserélik, a padlót pedig fával – vagy épp azzal, amit reggel mondtak nekik – burkolják be. Oda felhasználják azon anyagokat is, amiket tegnap még felszedtek, ám épek voltak annyira, hogy igényesen nézzen ki. Így kevesebb az anyagköltségük, s időt is spórolnak velük.
A nap már alacsonyan jár, mire befejeznek mindent. A munkások szinte lihegve, csiga lassan hagyják el a házat. Legvégül csak a Góré marad bent.*
- Akkor 250 ma is. *Tartja a markát.* - S a többit tavasszal befejezzük, ez így jó maguknak?
*Tekint a két tulajra.
Ha sikerül megegyezniük, akkor hátat fordítva nekik, lép ki a házból, s indul el az éjszakába.*