Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 13:02:11
 ÚJ
>Ralier Alrerin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 55

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Miután mindenki megszerezte az asztalról azt amit akart, Ral már felkészült az indulásra.
A többiek se a könyvet nem találják, és a függönyök mögött is befalazott ablakokat látnak. Így más lehetőségük nincs, fel kell menniük a lépcsőn. Ral meg se nagyon várja a többieket, hanem hosszútőrét maga előtt tartva szépen lassan felmegy a lépcsőn.
Bár nem tudhatják mi vár rájuk, és lehet hogy a jobb harcosoknak kéne elöl menniük, de ő mégis előremegy.
A lépcső fokai nem túl stabilak és az ő súlya alatt nem is nagyon nyikorognak.
Fölér hát az emeletre, ahol egy elágazást lát.
Nem nagyon akar dönteni, így hát inkább megvárja, amíg a többiek is felérnek.*

1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 11:59:18
 ÚJ
>Selene Tarawin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

* Éppen elég ideje tartózkodik már itt és egyre gyanúsabb alakok jelennek meg ahhoz, hogy Selene felismerje, talán nem a legbiztonságosabb helyen van és mégsem indul tovább egyből. Talán pont azért, mert eddig olyan keveset tapasztalt ebből a világból és mindenféle rossz érzése ellenére kíváncsi, hogy mik zajlanak erre.
A kölyök akit elhajtott még mindig a közelben lopakodott. Bár már nem közelítette meg a lányt, de mégis olykor sunyi, lapos pillantásokat vetett felé. A lány lassan felismerte, hogy ez a fiú valószínűleg nem ismeretlen a környéken és ha esetleg körbemegy a híre annak, hogy ő durván elhajtotta, akkor annak csúnya vége lehet. Így aztán felemelkedett a padról és elindult tovább, abban reménykedve, hogy előbb-utóbb túljut ezen a városrészen és talál valami békéset. Arról nem is beszélve, hogy szállást kéne találnia és egy jó lovat. Az előző már igen öreg volt és nem bírta a hosszú utakat ezért aztán eladta. Bár túl sokat ugyan nem kapott érte.
Halkan, osonva igyekszik elhagyni a helyet, remélvén, hogy senki nem próbálja meg, hogy pénzt csaljon ki tőle, vagy bármilyen egyéb kifogással feltartsák az útjában.*

1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 10:21:41
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17

Játékstílus: Szelíd

//Szorít az idő//

*Úgy tűnik, a társaság kezd valamelyest egymáshoz, illetve az előttük álló feladathoz szokni. A kezdetkori ellenállás, visszahúzódás mostanra átalakul, s elkezdenek végre együtt gondolkodni. Máris fejtegetik, mivel állhatnak szemben, és az asztalon felhalmozott holmiból mire lehet szükségük, vagy hogy épp hogyan folytatódhat a vers.
A szobában, ahol jelenleg tartózkodnak, az asztalon kívül nincs más berendezés, tehát itt semmiképp nem akadhatnak nyomára annak a könyvnek, vagy tekercsnek, amiből a cetli származik. Ugyanígy, ha bárki is megnézné, mi rejlik a súlyos sötétítők mögött, csak befalazott ablakokat találna - bár kintről nézve az épület falán ablakok mutatkoztak.
A rövidke tanakodás után úgy döntenek, mindent magukhoz vesznek, ami helyt kapott az asztalon, beleértve az egyik lámpást is. Ami a két hölgynél, illetve Raliernél már nem fér el, azt Ricuko veszi magához, s végre megindulhatnak a lépcső felé - valóban ez az egyetlen járható út a visszafelé vezetőn kívül.
A lépcső fokai néhol kissé lazák és időnként nyekeregnek is, főleg a két nagyobb súlyú alatt, de a neszezés látszólag nem riaszt senkit a megtámadásukra, így biztonsággal érhetnek fel a lépcső tetejére.
Innét kétfelé vezet az út, jobbra és balra, keskeny, fénytelen, ajtókkal és néhai festményekkel, összetört tükrökkel tarkított folyosókon. Ismét felhangzik a nyöszörgés, ami az alsóbb szinten is hallható volt. Azt, hogy melyik irányból érkezik a hang, nem lehet egyértelműen eldönteni, de talán a jobb oldal felől hangosabb.
Íme, itt az újabb lehetőség, hogy a kis táraság megdolgoztassa az eszét és eldöntse, hallgassanak-e a 'megérzésre', vagy két csoportra válva járják be a folyosókat.*

1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 08:59:25
 ÚJ
>Arkel Narron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

*Arkel átveszi az italokat, majd örömmel látja hogy sikerült megérteniük egymást. Véletlenül sem szeretné Arkel hogy tiszteletlen legyen az öreggel, de a saját becsületét is kész megvédeni ám erre semmi szükség az öreg most is tisztességesnek látszik mint eddig bármikor. Sokszor hallott legendákat a bájitalkeverőről aki nem csupán saját magának akarta a dicsőséget, hogy a varázsitalok segítségével emberfeletti erőre tehessen szert, hanem árulta is a sikert. Ahogyan most is tette és Arkel mosolyogva szorítja meg búcsúképp szabad jobbjával az öreg kezét.*
-Hálás vagyok... fogadd még el tőlem ezt búcsúzóul!
*Majd kiveszi baljából az egyik boros üveget és átnyújtja az öregnek. Ezt még ő adja pluszként, hiszen a plussz arannyal az üzleti viszonyra próbált ráerősíteni, de a borral már a személyes jóviszonyt kívánja kialakítani.*
-Menjünk öreg mert még azt hiszik rosszban sántikálunk...
*Majd kacsint egyet Arkel, s futásnak ered. Jobbra, majd balra szökken, jobb oldalt egy ledőlt falon rugaszkodik el, bal oldalon pedig egy törött fa dézsa az amin megvetheti lábát. Innen ugrik fel a ház falára, itt azonban már el kell engednie a bort amit magának hozott, mert csak hátráltatja. Menet közben a fiolákat már zsebébe rejtette, így mindkét kezével felkapaszkodik a tetőre, s a másik oldalt pedig leereszkedik. Alakját elnyeli az éjszaka csendje, s ki tudja merre tart. Nem haza az biztos...*

1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 08:31:59
 ÚJ
>Grendin Isayar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

*Grendinnek még mindig fogalma sincs róla, vajon ki ez a férfi, aki bár nagyon gyerek még (főleg Grendin szemében) viszont sok arannyal mászkál a városban. Hát egy dolog már biztos, hogy ez az illető ismeri a gnómot, méghozzá éppen eléggé, így nincs is oka kételkednie benne. Láthatóan tisztában van az öreg személyével, és hogy egy kevés pénz nála mi mindenre jó. A sétába beleegyezik, majd amikor a férfi arra tér ki, hogy jelenleg nem is rendelkezik több pénzzel, az kicsit szíven üti a gnómot.*
- Hát, akkor ebből gazdálkodunk. Nézd, kölyök, tény, hogy mostanában kicsit bajban van az üzlet, elvégre elfelejtettem friss bájitalokat beszerezni egy ideje, ugyanakkor azt hiszem van neked valamim *azzal mágusköpenyét kihajtja, az alatta lévő ruha zsebébe belenyúl, majd egy pirosas löttyöt vesz elő.*
- Nem tesz csodát, nem sokszorozza meg az erődet, viszont határozottan növeli. Viszont... Jól gondold meg, hogy használod, mert nem tart soká a hatása *majd a kérdésekre csak legyint, majd átnyújt 1 db Piros varázsitalt Arkel Narron -nak. * Mindegy, hogyan veszed be, és mikor, egyszerűen csak nem a legtartósabb italom, szóval csínján bánj vele, nehogy a legfontosabb pillanatban hagyjon el az erőd.
*Majd végiggondolja a dolgokat, és arra jut, hogy ez a fiú (vagy inkább férfi) komolyabb üzleti kapcsolatot akar, ami hosszabb távon tart. Egy ilyen persze sosem árt az öreg alkimistának, így ezúttal úgy dönt, ennek megalapozásaként még egy kis ajándékkal is megtoldja a dolgot. Persze lehet, hogy téved, és valójában csak egy egyszeri dologról van szó, ezért óvatosságból nem az erősebbik italáért nyúl. Rövid kotorászás után talál 1 db Világoszöld varázsitalt is Arkel Narron számára. Ezt is átadja, majd hozzáteszi:*
- Ezt meg fogadd egyfajta ajándékként, ha úgy tetszik. Jobban tűröd tőle a fájdalmat, viszont én inkább a másik tulajdonsága miatt javasolnám: az apróbb sebeid begyógyulnak, ha megiszod *majd végigsimít a szakállán, és megjegyzi* Akkor hát, ha nincs más, én továbbállok. Remélem még üzletelünk a jövőben... Ha így lenne, jobb eséllyel találsz meg a piacon, mint itt. Az ég áldjon! *azzal ha a férfi valóban nem akar már mást, akkor egyszerűen megfordul, és elindul a gazdagnegyed irányába, persze elég lassan ahhoz, hogy bárki utolérhesse, ha még beszélni szándékozik vele. Ha ilyesmi nem történik, akkor valószínűleg hamarosan gond nélkül átér a gazdagnegyedbe.*

1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 07:59:31
 ÚJ
>Arkel Narron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

*Nem lepődik meg azon, hogy az öreg nem ugrik a nyakába rögtön. Lehet nem is emlékszik már rá, pedig régebben volt hogy összetalálkoztak. Na persze Arkel még nem vásárolt tőle, csak kísérője volt Grendin kuncsaftjának. De most Arkelnak van szüksége az öreg szolgálataira. Nem volt könnyű megtalálni Grendint, hiszen a rossznyelvek szerint az öreg már régesrég elpatkolt. Csak nem régiben tudta meg egy utcai zsebestől, hogy Grendint újra látták errefelé garázdálkodni. Arkel gondolta egyrészt hogy utánajár, másrészt pedig a mostani munkájához kell némi segítség, ugyanis a célszemély kétszer akkora mint ő. Ám mielőtt bárki kiszagolhatná, hogy miben sántikálnak megszólal.*
-Sétáljunk egyet öreg...
*Majd megkerüli a padot, és fejével előrefelé bök, be a romos házak közé. Ha Grendinnek szüksége van némi támogatásra, Arkel baljába tud belekapaszkodni. Ha nincs, remélhetőleg az öreg vele tart, nincs kedve itt a nagyvilág előtt üzletelni az öreggel, ráadásul pont a közelben cirkál az a részeges városőr aki a múltkor. Ha az öreg vele jön, akkor menet közben intézi szavait hozzá, ha viszont nem hajlandó akkor maradnak a padnál és úgy mondja Arkel szavait.*
- Éppen elég? Nincs is több.. ennyi van most.. de ha jó motyót adsz, akkor lesz több is. Valami olyasmire lenne szükségem, ami megsokszorozza az erőmet. Elég nehéz akcióra készülök...
*Mondja menet közben, s ezzel remélhetőleg az öreg is megérti, hogy hosszútávra tervez Arkel, nem lenne okos dolog lehúzni azt aki tartós jövedelmező üzleti kapcsolatra szeretne szert tenni a bájitalkeverővel. Az más kérdés hogy nem is lehet csak úgy lehúzni Arkel-t, evégre nem veti szét a pénz, s magánál mindig csak épp annyi aranyat hord amit el is költ.*
-Szóval...
*Fordul szembe az öreggel ha eddig meneteltek a házak közé. Ha nem, akkor is az öreg szemébe néz és elkezd tudakolódni.*
-A kérdés már csak az, hogy ennyi pénzért mit tudsz ajánlani papa. És arról mesélj is kérlek egy kicsit nekem. Mikor a leghatékonyabb, éhgyomorra vegyem be vagy csak simán, mennyi ideig hat, mennyi idő múlva távozik belőlem teljesen... ezekre mindenképp kíváncsi lennék.*
*Mondja, majd várja kíváncsian az öreg válaszát. Jól lehet nincs hozzászokva Grendin az efféle alapossághoz, de mégis csak Arkel fog meginni egy idegen löttyöt, így jogos hogy előtte mindent tudni akar róla nehogy meghaljon. Hiszen az is benne van a pakliban... kitudja az évek hogy nyomorították meg Grendint és ez már nem a jó öreg bájitalkeverő hanem egy gonosz zsémbes vénember aki majd egy mérget ad neki s abban leli örömét, hogy Arkelt kicsinálja. Ki fog derülni...*

1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-02 00:29:52
 ÚJ
>Faehrenn Dwirinthalen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Kirina Vaeneqou//

* Mint feltáruló sötét kripta, úgy nyílik résnyire a nyikorgó kis faajtó, erős, bódító illat egyveleget lehelve az érkező arcába. A kiszálló pára láthatatlan csápként tapintja a szürke, kissé beesett arcot,gyengéden végigsimít a bőrön,s éteri ujjaival hívogatja, csábítja a betérő vendéget. A rezzenéstelen,üres bíborszín tekintet fekete ikerpárjára lel a résen át kiszűrődő félhomályban, ám a sötét szempár rögvest visszahúzódik az árnyakba, s az ajtó kitárul. Átlépve a küszöböt, mintha ismét egy másik létsík tárulna fel a mélységi előtt, egy démoni, hátborzongató sarka e világnak, mely tökéletesen illeszkedik a Szegénynegyed romos házai közé, ám az avatott szem számára mégis végletesen elüt tőlük. Kesernyés, édes illat és halálszag járja végtelen táncát, kacagva szaladó hűvös érzésként bizsergetve Faehrenn érzékeit. Az a bizonyos 9 év, mióta nem szippanthatott e ház dohos, mágiától vibráló levegőjéből; de most újra nagyot sóhajt, körültekintve szívja magába a kondérból felszálló füstöt, meg a régóta vágyott látványt.
Mester, ezt is de rég hallhatta már, s most valóban akként lép e házba, mint aki végre visszaveszi önnön tulajdonát. Mintha lelkéből tépett volna ki egy-egy darabot, megalkotva, formálva, majd magára hagyva a kicsiny házat, mely az évek során gyarapodott, imitt-amott átalakult, de lényegesen nem változott. Egyes bútorok kicserélődtek, mások új helyet kaptak, s a polcokra megannyi idegen növény, elixír került, hátborzongató árnyjátékot játszva a lobogó tűz fényében.
Ám a hely valójában nem az ő teremtménye, ahogyan a csont sovány, kígyóként sziszegő nőstény sem saját vére, holott sokkalta inkább tekintette őt annak, mint két vér szerinti sarját. Mikor ráakadt a vézna testű nőre, még csepp gyermek volt csupán, Faehrenn volt ki felkarolta, óvta, s közben táplálta lelketlen romlottságát.
- Hadd nézzelek, Gyermekem!
* Fagyos ujjak simítják a pergamenszerű bőrt, ahogy a Mester maga felé fordítja a rég nem látott arcot.*
- Megnőttél, s kinyíltál, mint egy virágszál, de a szemeid nem változtak.
* A cserepes ajkakon legördülő szavak elégedetten hangzanak, mint egy büszke apa szavai.Pár lélegzetvételnyi ideig méregeti a nőt, szemügyre véve megváltozott vonásait, a megnyúlt arcot, s a valamelyest kikerekedő, de így is csontvázszerű alakot. Aztán a lila köpenyes alak hátat fordít és az asztalhoz ballag, majd az eddig jobb kezében tartott könyveket egy hangos csattanással ráejti, gyorsan elillanó porfelhőt keltve. Kellemes sóhaj kíséretében veszi birtokba a neki előkészített karosszéket, s tenyereit térdén pihentetve dől a támlának, tekintetét a leányon tartva.*
- Látom egészen jól boldogultál, gondját is viselted a helynek. Ezek szerint folytattad, amit elkezdtünk? Ja és hoztam neked egy kis apróságot.
* Kezét alig megemelve, egy könnyed mozdulattal int az asztalra helyezett könyvek felé. A köteg tetején lévő vaskos iromány borítója erősen hiányos, az ősöreg, néhol penészes lapok a durvább érintéstől sercegve válnak porrá, ám tartalmuk különösen tetszetős lehet a nőstény számára. Oldalait ritkábbnál-ritkább "receptek" díszítik, fekete és vörös tintával rótt ábrákkal az egyes bizarr hozzávalókról, a keverési arányokról és felhasználásukról, hol a használt közös nyelvű szöveggel kiegészítve, hol pedig ismeretlen szimbólumokkal tarkítva.*

1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 21:37:51
 ÚJ
>Grendin Isayar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

*A lehető legnagyobb nyugalommal ül a padon, és kémleli a járókelőket, hátha akad köztük valaki, akinek szüksége lehet egy alkimistára. Majd lassan lecsukódik a szeme és elalszik... fényes nappal. Ez minden bizonnyal az öregség jele, azonban az éberségé, hogy a leghalványabb zajra is felriad. Szerencsére rendkívül gyorsan képes magához térni, azonban a szavak még így is meglepik. Ki lehet az? Egy régi kuncsaft? Nem... Elvégre fel kéne ismerjék egymást. Grendinnek fogalma sincs róla, kicsoda vagy micsoda is ez a figura, ugyanakkor az ölében landoló erszény meggyőző. Valóban ezt a férfit kereste ideáig, habár nem Dörzsölt Róka-ként, hanem 'valaki'-ként, aki alkimistától akar vásárolni. Gyorsan végiggondolja a helyzetet, és úgy dönt, hogy nem fog elkezdeni tiltakozni, majd úgyis kiderül, ha valaki rossz helyen kopogtat. Mellesleg, aki arannyal jön, az csak jó helyen kopogtathat Grendinnél.*
- Nocsak-nocsak, igen, ez éppen elég *jegyzi meg, miközben elteszi az erszényt, feláll a padról, és a férfi felé fordul* És mesélj csak, akkor mi járatban? Végül hogy döntöttél, mit szeretnél inkább? Erősnek lenni, szívósnak, mint bármely ork, csak persze a magadhoz való eszeddel? Vagy esetleg olyan okos akarsz inkább lenni, mint a gnómok tudósai? Esetleg az elfek célzásával akarsz vetekedni? A lehetőségek már-már korlátlanok, persze ha meg tudod fizetni őket *jegyzi meg, a lehető legélesebb hangon, hogy a férfi érzékelje, ez az arany mindössze valami előleg-féle a gnómnak. Vagy legalábbis igyekszik úgy tenni. Ezenkívül mindenképpen úgy próbál beszélni, mint aki egy egyszeri üzletet próbál nyélbe ütni, holott aki csak úgy belehajít a másik ölébe ennyi pénzt, az jó eséllyel kicsit többet akar, akár visszatérő kuncsaft is lehet. Azonban Grendin nem szeretné, hogy ez a férfi bármi olyasmit tapasztaljon, amitől esetleg elbízhatná magát. Nem, egyelőre legyenek csak jó drágák azok a bájitalok, elvégre alapból sem olcsóak, viszont ha valaki így tudja szórni a pénzét, az nyilván nem sajnál egy kis felárat sem, amivel a gnóm munkáját kívánja elismerni. Grendin az utóbbi időben úgyis hiányolta az ilyen lelke, adakozószellemű embereket. Szemöldökét enyhén felvonja, mintha csak sürgetné a válaszadást, viszont ez mindössze csak reflex nála, és nem is biztos, hogy az esti félhomályban látszik.*

1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 21:14:30
 ÚJ
>Arkel Narron avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

*Épp készülőben van, de kapkodnia kell. Ilyenkor már régesrég úton szokott lenni. De sajnos az új megbízatása bonyolultabb, körülményesebb mint az eddigiek. Kissé túl nyúlott az éjszakai szolgálat és nappal is figyelnie kellett a célszemélyt. Későn sikerült lepihennie, aminek most érzi a következményeit. Talán kissé karikásabbak a szemei a megszokottnál és mintha enyhe borosta lenne arcán. Pedig ezt igen ritkán lehet látni hiszen különös gondot fordít a tisztálkodásra, s mivel rendkívüli hiúsága nem engedi meg, hogy csak úgy torzomborz módjára megjelenjen kivételes nap a mai. *
-Rohadj...
*Szitkozódik mikor csizmáját felhúzza, de már kénytelen is levetni mert valami kellemetlen dolog nyomja benne a lábát. Miután kiürítette, akkor látja meg hogy egy aprócska kő volt, mi bökte talpát. Rápillant a kandallóra, már csak parázslik, nyugodtan maga mögött hagyhatja az odút, ahol meghúzza magát minden este. Fehér inge ma is makulátlan, csak úgy mint fekete vászonnadrágja, és hosszú szárú csizmája. Fegyverövén a megszokott eszközök lógnak. Kifelé menet még megragad két üveg bort és elindul felfelé a lépcsőn. Egy lakatlan, romos ház földszintjére ér fel. A pince helység ajtaját ahonnan most kilépett, gondosan átfűzi lánccal, és lelakatolja. Óvatosan körbenéz, hiszen akármilyen romos is az épület itt, ezen a helyen bármikor ide tévedhet egy-egy erre kószáló és felfedheti rejtekhelyét. De most sincs senki. A kard ha tudna sóhajtani, most csalódottan sóhajtana fel gazdája oldalán. A romos ház falához lép Arkel, s a nem messze ülő öreg termetét kémleli, aki a padon ül.*
-Ő lesz az..
*Suttogja maga elé, majd neki vág az éjszakának kezében a két üveg vörösborral. Sietősek a léptei, hiszen késében van. Az öreget nem jó megváratni. Hallott már egyet s mást annak kapcsolatairól, s tudásáról. Nem szokása várni, hiszen egykor sok vevője volt. Arról viszont Arkel nem tud semmit, hogy most hogy megy a bolt. Így hát csipkedi magát, majd mikor az öreg háta mögé ér, csendesen szólítja meg.*
-Nos.. nem beszéltünk meg konkrétumot, amiről beazonosítjuk egymást, de talán ez majd... igazolja, hogy valóban én vagyok az.. a Dörzsölt Róka.
*Majd egy arannyal tömött erszényt dob fel a magasba, de előrefelé dobja, így az pont az öreg ölébe hullik. Arkel az öreg háta mögött áll, bárhogy is, megfordul vagy nem fordul meg mikor hallja e szavakat, Arkel fizet. A barátság alapja a pontos elszámolás. Így amikor az öreg kibontja az ölébe hullott erszényt, abban talál 143 aranyat. Nem biztos hogy ehhez van hozzászokva Grendin Isayar, de Arkel szereti megfizetni azt, aki segít neki. Eképp próbál szert tenni tartós, hosszú üzleti viszonyra. *

A hozzászólás írója (Arkel Narron) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.11.01 21:19:34

1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 21:09:11
 ÚJ
>Selene Tarawin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

*Csizmája halkan simul a földhöz, ahogy lassan egyre bentebb ér a negyedben.Két fajta érzés uralkodik el rajta. Az egyik az a nyomasztó gyomorgörcs volt, ami ettől a helytől keletkezett benne.Nem teljesen érti, hogy aki ilyen szegény miért él egy városban, miért nem költözik az erdőbe, a természetbe amely ellátná őket minden jóval. Ám a másik érzés sokkal nyugtalanítóbb volt.
~Eltévedtem~ Harap a szájára idegesen és egyre szaporábban veszi a levegőt.Na, nem mintha lett volna pontosan valami célja itt, vagy keresne valakit,de ezek között a házak között teljesen elveszettnek érezte magát.Nem járt még soha életében hasonló helyen.Ő a gyerekkora java részét erdőben töltötte, nem pedig nyüzsgő városokban. Persze előfordult az is,de olyankor mindig hatalmába kerítette az az érzés, ami most is.
Hirtelen lépteket hall az egyik ház felől. Összeszűkíti a szemét, koncentrál és várja mi bújik elő. Legnagyobb meglepetésére csak egy koszos, rongyos gyermek volt. A gond csak azzal volt, hogy ez egy embergyermek volt, aki nem csak, hogy megjelent az utcán,de egyenesen felé indult. Selene letaglózva várta mi lesz ennek a vége.*
- Szépséges asszonyom, áldja az ég.Segítsen rajtam és családomon néhány arannyal.*mondta a fiú és kezével felé nyúlt. Selene idegesen elugrott a felé nyúló kezek elől és fintorodva nézett le a kis koldusra.*
- Eredj innen kölyök.* Hogy nyomatékosítsa, mennyire nem vágyott erre a társaságra még a kezével is legyint egyet,mint amikor a legyet hessegeti arrébb az ételéről.*
- Csak egy pár aranyat.*erősködött tovább a fiú. Szemeivel is könyörgött, nem csak szájával és kezével. Erre a lány megszívta magát levegővel, de próbált higgadt maradni és inkább nem foglalkozni a fiúval, átnézett felette és már azon gondolkodott merre menjen.*-Ételre s italra van szükségünk.*
- Azt mondtam hordd el innen magad.Mit gondolsz én miből élek? Esténként addig fetrengek a porban, amíg az arannyá változik?* kérdezte, majd faképnél hagyta a fiút, aki már nem követte.
Seleneben megfogalmazódott a kérdés, hogy innen hova? Idegesen szorította íját, majd inkább úgy döntött keres magának egy padot.Ki tudja mióta van már talpon. Csak abban reménykedett, hogy a pad nem lesz célpontja a hasonló kis "patkányoknak", ahogy ő gondolt rájuk.*

1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 18:18:08
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A férfi reakcióját a mosolyára ismételten kissé cinikus szájrándítással jutalmazza. Ritkán szokott, akkor sem szokták megjegyezni, hogy ő ilyet is tud. Kicsit feszélyezi, hogy megdicsérték érte.
A kávészemek említésére csak bólint.*
- Úgy bizony. Erősen pörköltet. Jó hangosan lehet rágni, remek az íze, csak az ember nagyon hozzászokik. El is fogyott, megettem, mikor a Piperkőccel találkoztam. Átkozott ostoba - *kacag fel kissé lenézően, majd mosolyogva lépdel tovább, a Piactér irányába.*
- Lovagi tornák, ostobaság. Erőfitogtatás, de valódi harcban életképtelenek - *helyesel. Mindig nevetségesnek találta a sok konzervdobozt.*
- Bizony, itt a parton, remek szokott lenni az idő nyáron, és kiváló csemegéket lehet kapni a Piactéren. Némi jó almával, esetleg egy kis sült hallal a stégeken, a nád között elég jól el lehet lenni estig. Jókat lehet aludni.
*Nem is érti, hogy a férfi miből gondolta, hogy máshonnan jött. Ő itteni gyerek, bár már járt más városokban is. Bár lehet, érti, hogy mi is a probléma.*
- Mikor is hagytad el a várost, Medve? - *kérdezi, kissé vigyorogva. Van egy megérzése, miszerint lehet, hogy elég fiatal kis varjú ahhoz, hogy a férfi távozása után született.
*Mosolya kicsit szélesebbre húzódik, ahogy a Medve átveszi a paklit. Némi kíváncsisággal nézi a másik arckifejezését, főleg, amikor a vigyor szétterjeszkedik a másik arcán. Lábujjhegyre állva nézi meg, melyik lapot nézi éppen, majd elmosolyodik.*
- Ohh igen, a Szerető - *kicsit groteszk humorral megrajzolt lap, az eltúlozott férfiúi erényekkel rendelkező férfi egy szál törölközővel fut egy nagy falka, lincselni készülő ember elől a háttérben. Ez utóbbira csak a sziluettekkel utalt, de elég érthető a jelenet.
Minden lapjának megvan a maga neve, bár erre a Medve rá fog jönni. Visszaveszi a férfi kezéből a lapokat, és a piros ászt nyújtja át neki.*
- Ez a kedvencem, az Úrhölgy - *a képen egy portré látszik, finom metszésű arcról, élénken csillámló szempár, és lágy mosoly. Jól emlékszik a nőre, akiről mintázta a kártyát, és ha a férfi szemfüles, feltűnhet neki, hogy az Úrhölgy nyakában ugyanaz a karom nyaklánc függ, mint az övében.
Ennek is megvan a maga története.
A felvetésre, hogy kártyázzanak, elmosolyodik.*
- Legyen, de ma nincs kedvem a fogadásokhoz - *szögezi le tényszerűen.* - Bár tény és való, nagyszerű történetek kerekedhetnek belőlük!
*Miközben beszél, a Piactér felé veszi lépteinek irányát, ugyanazzal a könnyed, nesztelen mozdulatsorral, mint ami eddig jellemezte.*

1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 18:10:42
 ÚJ
>Grendin Isayar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

*Miután újra magánál tudja a legfontosabb bájitalait, viszont még úgy érzi, hogy nincs neki elég a biztos nyitáshoz, az eredeti terv szerint jár el: igyekszik eladni azt, ami van, majd a visszanyert, és megsokszorozott pénzből megszedi magát bájitalokkal, és megnyitja a bódét... újból. Viszont jelenleg kénytelen megelégednie azzal, hogy bejárja a várost, és igyekszik vevőket szerezni magának. Persze ostoba ötlet az ilyesmit pont a szegénynegyedben kezdeni, azonban bármily meglepő, nagy esélye van rá, hogy itt jobb üzletet üthet nyélbe. Már elsősorban azért is, mert a gazdagnegyedből jó eséllyel egyszerűen kihajítanák, azonban itt a szegénynegyedben úgyszintén megfordulnak mindenféle népek, de kevesebb a városőr, meg mivel senki nem fizet nekik, így nem is érdekük, hogy az alkimistát kidobják. Éppen ezért legújabb italaival igyekszik vevőt találni, és ezért nem restell akár köröket is tenni a negyedben. Hiába az öregség, a vérében van, hogy addig bizony nem nyugodhat meg a lelke, amíg a bájitalait el nem adta valakinek. S minthogy így sem akad senki olyan az útjába, akiből kinézné, hogy pénze van, hát egyszerűen leül egy padra, és úgy dönt, mozogjon most a tömeg, ő pedig majd egy padon ülve figyeli. Mivel más dolga úgysincs, akár egészen napnyugtáig ülhet azon a padon, miközben várja, hogy az útjába akadjon egy harcos, vagy valami kalandor, akiről lerí, hogy ő bizony szeretne egy bájitalt vásárolni.*

1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 17:50:28
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Moy beszél és csak beszél, a lány pedig hallgatja. Most nem rángatja a vállát, ahogy mennek. Mintha kezdené érdekelni az ember. Még mosolyog is, de nem gúnyosan, hanem egészen kedvesen. A férfi pedig megállapítja, hogy jól áll a lánynak a mosoly.*
- Ilyet csinálhatnál gyakrabban! Kávészemeket rágni? Azt hittem, darálnivaló volt benne, csak már elfogyott. Én sokáig pipáztam, de aztán leszoktam róla. Imonea azt mondta, nem tesz jót a hangomnak.
*A fegyverekről a lány tényleg úgy beszél, mint aki jó kiképzést kapott. Pont azt mondja, mint a reajuni kiképzők annak idején. Tapasztalt lehetett az a Hydegan, gondolja magában Moy.*
- A kétkezes kardozást még annyira se szerettem, mint az egykezest. Látványos és tornákon nagyon jól mutat, de ha már két kézzel csap az ember, akkor üssön nagyot. Itt szoktál kiülni a partra? Én azt hittem, máshonnan jöttél. Régen nem üldögélt senki a tetőkön, dehát változik a város... Tegnap jót fürödtem ott egyébként! Hideg, de én bírom.
*A kártya említésével a lány szemén már látszik, mennyit jelent ez neki. Az elmondottak alapján úgy tűnik, két dologhoz ért, a fegyverekhez és a hazárdírozáshoz. Moy várja, hogy milyen pakli lesz, amit a Varjúvadász előhúz. Ismer egy pár fajtát, ahogy kártyajátékot is. A lány olyan szépen mosolyogva nyújtja felé a kártyákat, hogy ő is rámosolyog. Megnézi a paklit, a lapokat egymás után. A tök alsónál egy kicsit elidőzik. Visszanéz a lány arcára olyan vigyorral, mint akit megleptek. Szépek a lapok és tussal vannak rajzolva. A tök mintázata is hibátlan és a portrék is szépen sikerültek. A hátoldalukat is megnézi és azok sem rosszabbak. Nem akarja elhinni, hogy ez a Nő, aki annyira tagadja a női mivoltát, ilyen aprólékos és szép munkára is képes. Művészetnek eddig nem igazán mutatta nyomát. Szemöldökeit összehúzva és még mindig vigyorogva fordítja el egy kicsit a fejét és így néz rá a lányra.*
- Ezeket komolyan te csináltad? Csinos kis kártyapakli. Még mindig nincs kedved játszani? A hajón italban fogadtunk, de volt, akinek már csak a ruhája maradt a végére. Aztán már az se, este már pucéran mászott az árbocra!
*A szegénynegyed szélén lévő utcát, ahol most járnak, betölti az éktelen röhögés, ahogy Moy visszagondol arra a szerencsétlen matrózra. Nem volt képes felfogni a játék lényegét, hiába magyarázták neki, de így is játszani akart. Ő pedig szívesen játszana egy pár kört a Varjúvadásszal, aki nem kispályás az elmondása szerint. Lehet bizonyítani, ha van kedve hozzá.*

1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 17:13:02
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Ezúttal sokkal nagyobb érdeklődéssel hallgatja, hogy a férfi magáról beszél. Főleg, hogy párhuzamot von a számára oly kedves jószág, és önmaga között. A nőkről beszél az életében, és egy vékonyka, de egész kedves mosolyt is sikerül kicsikarnia belőle a férfinak, hisz a valaha volt szeretteiről beszél, azért ő is tudja, hogy ez mekkora nagy érték.
Bár, hogy a férfi ilyen könnyen a háta mögött tudta hagyni a biztos fészkeket. Nem mintha neki lett volna olyan valaha, de meglepi, hogy a Medve sem egy helyhez kötött személyiség. Bár ezt tudhatta volna már abból is, hogy egy cirkusszal elindult, és otthagyta, de csak most tudatosul benne a tény. Bár egyet tud érteni vele, hogy nem kell olyan dolgokhoz ragaszkodni, ami már nem jelent semmit.
A lovakat érintő kérdéseket továbbra is érdeklődve hallgatja. Egyre jobban tetszik neki ez az ötlet, úgyhogy minden bizonnyal meg kívánja nézni a törp portékáját majd. Aztán kiderül, hogy akad-e az ő szájízére szabott hátas, avagy nem.*
- Rágnék. Kávét. Ha lenne. De nincs - *morogja, idegesen piszkálva az erszényét.* - Rossz szokás, meglehetősen, de nincs kedvem leszokni róla, jó ez így. Néha almát is szoktam, hogyha jó a termés. Harsogó, és édes. Azaz igazi…
*Megrántja a vállát, mellékes kérdés, egyszerű megszokás. Ahogy mesél, a Medve érdeklődve, és mosolyogva hallgatja, és ez kissé meglepi. Nem szokta az embereket érdekelni, hogy mi is van vele, vagy mi a múltja, de megszokhatta volna már, hogy a Medve más, mint a legtöbben. Ettől függetlenül nagyon nincs mit mesélnie Vén Tomról.
Ismét a fegyverekhez kanyarodnak vissza, és csak lelkesen tud bólogatni a férfi megállapítására.*
- Úgy van, a kar meghosszabbítása, ezért olyan könnyű forgatni. Gyors, és kíméletlen. A bár erős, egyszer üt, akkor halálosat. A kard gyors, már amelyik, egy két kezes, amivel a lovagok hadonásznak, használhatatlan, elveszítette minden előnyét.
*Tekintete a szigonyra téved, és elmosolyodik. Érdekes fegyvernek tartja, bár még sosem találkozott vele.*
- Nem volt vele dolgom, bár kíváncsi lennék, hogy mire képes. A halászok ügyesen tudják forgatni, annyi szent! Néha kiülök a folyópartra és figyelem őket nyáron. Érdekes, és kellemesen süt a nap is.
*A kártyapakli említésére felcsillan a szeme, és elmosolyodik. Kinyitja övén az aranyakat rejtő erszényét, és kiveszi a saját készítésű pakliját. Maga rajzolta tussal a figurákat a lapjaira, és a hátát is ő díszítette. Büszke mosollyal nyújtja át a Medvének. Valahogy nem fél attól, hogy baja lesz a férfi kezében a féltve őrzött lapoknak.
Nem teszi hozzá, hogy ő maga készítette, hisz ez úgyis látszik. Gyönyörű, egyedi munka, bár ezzel ő nincsen tisztában, csupán saját szórakoztatására alkotta meg.*

1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 14:59:16
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Szinte észrevétlenül, de a lánynak sikerül elérnie, hogy Moy egy kicsit kevésbé csapongjon. Egészen egyenesen beszélt eddig, nem túl sokszor eltérve a tárgytól. Ha van, akit érdekel, amit mond, akkor ez előfordul időnként. Aztán persze egyszer csak megint szabad utat kapnak a gondolatok és jönnek a szokatlan témaváltások.
A Varjúvadász most először említi, hogy kedvelt valakit. Egy kóbor kutya volt az, aki mellé szegődött és már tudott néhány parancsot teljesíteni. Moy felfedezi, hogy a kutya pont az ellenkezőjét tette annak, amit ő csinált életében. Ő is megtanult sok mindent és szolgálatba állt különböző helyeken, de a távozásban van a különbség.*
- Én meg nem szukák miatt álltam tovább, mikor tovább álltam, hanem őket hagytam ott. Ha egyszer már nem volt értelme... Nem is értem, sokan minek ragaszkodnak ahhoz, amiben már semmi örömüket nem lelik. Mint amikor a majom belenyúl a ragacsos kulimászba.
*Moy meglátja, hogy a lány állkapcsa úgy mozog, mintha rágna. A szájában pedig nincs semmi. Ideges lenne vagy csak az izgatottság teszi?*
- Persze, nem is úgy gondoltam, hogy most én elmondom, aztán uccu neki, csináld! Lova válogatja. Ezek általában beváltak, de lehet, hogy más lónak meg más kell. És jól mondod, össze kell szokni, meg kell barátkozni. Vas dörzsöli a vasat. De mit rágsz ilyenkor?
*Csak rákérdezett, mert kíváncsi. A Vén Tomról és barátjáról is mesél neki a lány. Nagyon megnyílik és ez örömmel tölti el a Medvét. Nem vidám történet, de végigvigyorogja és a szemöldökei mind fent vannak, ahogy hallgatja. Talán nem is volt olyan rossz sora a Varjúvadásznak, csak ő másmilyet akart. Majd elmondja. Ha akarja. A bárd említésére Moy szeme felcsillan. Meg is áll egy pillanatra. Már sokat mentek és lassan ki is érnek a negyedből.*
- Nekem meg pont ez tetszett meg. Kardozni is kellett tanulnunk, de azt nem szerettem. Azt mondják, a kard a kar meghosszabbítása. Akkor a bárd meg az egész felsőtesté. Óriási ereje van, csak tudni kell kezelni. És a szigony! Éltem egy halászfaluban, ott mutatták meg ezt itt.
*A hátára mutat a négyágú fegyverre. Tényleg megszerette a halászeszközt, amit a helyiek félelmetes ügyességgel használtak.*
- Ez már könnyebb és csak úgy cafatol, mikor orkot ér! A falusiak legalábbis főleg ellenük használták. Akkor te nagy kártyás lehetsz! Van is paklid?

1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 14:35:38
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*A kutyákkal kapcsolatos megállapításokra csak lelkesen bólogat. Persze, hogy volt ilyen, néha társául is szegődött egy-egy jószág, és kellemes napokat töltöttek együtt, aztán elment egy falkával. Elég sok hasonlóságot vélt ilyenkor felfedezni maga és a magányos kutya között, csak ő nem vágyott falkába.*
- Persze, voltak, nem is egy. Bár elég nehéz varjúra vadászni a közelükben. Mondjuk volt olyan, amelyik szeme lelkesen csillogott, és okos is volt, ha mondtam neki, hogy várjon meg, akkor ott meg is várt, és örült nekem, mikor visszaértem. Kedveltem a jószágot, csak aztán tovább állt egyik éjjel, szukát hajtott, és nem tért vissza. Gondolom agyon ütötték valamelyik kertben.
Érdeklődve hallgatja a Medve mondanivalóját, szeme lelkesen csillog, és állkapcsa továbbra is a fantom szemeket őrli. Aztán ismét ráébred, hogy nincs kávéja, és abbahagyja.
Nem lepi meg, hogy a piactéri lovakat bántalmazzák, látta ő már a lesújtó ostort, ahogy azokat az állatokat fegyelmezik, így ezt egy biccentéssel meg is erősíti.
Az elméleti oktatásra csupán legyint egyet, és megcsóválja a fejét.*
- Így hasztalan, gyakorlattal lehet tanulni - *bár azért elraktározza a fejében a férfi által mondottakat, ha esetleg mégis szüksége lenne rájuk a továbbiakban.
A törp említésén elgondolkodik, és ismét megmozdul állkapcsa egy kétszer.*
- Érdekesen hangzik. Bár ez is olyan lehet, mint a fegyver. Amíg az ember nem találja meg a társát, addig nincs értelme elkezdeni - *jegyzi meg, bár nem tud elképzelni olyan lovat, akire ő azt tudná mondani, hogy egy életre elfogadná társául. Az ikerpengék ilyenek voltak.
A Vén Tomot érintő kérdésre kissé féloldalasan elmosolyodik, majd megcsóválja a fejét.*
- Nem, ő kártyázni tanított. Volt egy barátja, Hydegan, ő adott nekem leckéket a kardforgatásból. Tőle nem kellett megvédeni magam, alapvetően be lehetett fogni a száját, hogyha jól haladtam a kardforgatással. Ha viszont valami nem tetszett neki, akkor megpróbált erősködni, csak nem ment neki. Hydegan meg… Nem is tudom, mi történt vele, utoljára négy éve láttam, akkor még egészen jól tartotta magát… Ügyes ember férfi volt, remek képességekkel, és nagyon jól értette, hogyan bánjon a fegyverekkel. Adott ő a kezembe bárdot is, de nem szerettem. Nehéz, lassú… Sok vele a baj.

1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 13:53:28
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Moy sejtése bejött. A lány most már ki is mondja, amire előző szavaival csak utalt: nem volt még alkalma lovakkal jobban megismerkedni, ezért tart tőlük. Ahogy a kávészacskóhoz kap, mintha ideges vagy izgatott lenne. Talán felcsigázta a tudat, hogy mégsem olyan veszélyes állatok és bravúroskodhatna velük. Moy még nem ismeri annyira, hogy pontosan értse, mi zajlik a fejében, de a lány hamarosan feltárja a valóságot. Abból indult ki, amit a piacon látott. Egyre furcsábban kezd viselkedni, mint aki vágyik valamire, amit még most nem kaphat meg. Tényleg izgatott lett. Moy megpróbál megfelelni az alapján, ahogy neki sikerült mindez.*
- Az biztos, hogy nehezebb, mint egy kutyával. Ők a legjobb barátaink, sokszor akkor is, ha nem akarjuk. Téged is követett már kóbor kutya, nem? Először is találni kell egy békésebb, nem elemi vadsággal tomboló lovat. Akikat a piacon látsz, azokat lehet, hogy rosszul tartják. Verik őket, nem törődnek velük, mert úgyis csak portéka.
*Visszagondol arra, hogy milyen volt az első találkozása a mutatványosok lovával. Emlékszik mindenre, mert nagy élmény volt vele tanulni. A tapasztalatait pedig most megoszthatja valakivel. Eddig még nem tanított az évek során, legfeljebb egy-két hozzá hasonlított fiatalnak segített fogásokat megmutatni. Ez az éjszaka tele van újdonsággal. Egy hangos krákogás kíséretében megjelenő vigyorral nyugtázza, hogy jókor jött vissza Artheniorba. Nagy öröm neki megismerni egy ilyen zsenge lelket, aki nehéz háttere ellenére jó társaság.*
- Nekem úgy tanították, hogy nem szabad a szemeibe vagy a szeme közé nézni. Támadásnak veszi, ahogy azt is, ha túl határozottan közeledsz felé. Kissé féloldalasan kell és inkább a füle tájékára vagy hátrébb nézz! Az oldalát a teste közepénél megsimogathatod, azt szereti. Erősen kell, mert a gyenge érintésben megint csak félelmet érez. Ha a gazdája ott van, akkor meg lehet próbálni a homlokát is simogatni. Egy párszor dobbantani fog, amíg ismerkedik a helyzettel, de mikor már prüszköl és lehajtja a fejét, az jó jel.
*Moy nagyon belelovalja magát a helyzetbe. Be nem áll a szája, mivel most érdeklődő fülekre talál. Ráncolja a homlokát és vakargatja a szakállát hümmögve. Visszagondol a gyerekkorára és talán megleli a megoldást.*
- Régen sokat jártam a piacra és volt egy gazda, aki jól bánt a lovaival. Egy Trimur nevű törp volt az. Ha még él, akkor hajnaltájt megkereshetjük. Nem csak árult lovakat, hanem hozzá jártak lovaglást tanulni is.
*A csatabárdot a lány nem veszi el, de finoman megpöcköli az ujjával. Úgy nézi, mint aki ért a fegyverekhez és meg is dícséri. Amit elmond, abból pedig egy fegyverét gyakran használó és ahhoz ragaszkodó, a tárgyat nagyon megbecsülő nő - vagy nőnemű, ahogy ő mondja - képe rajzolódik ki.
A nőiesség ellen még mindig teljes mellszélességgel tiltakozik. Nem akarja elmondani, hogy miért, a jól ismert "csak" az indok, ami sokszor a végső érv. Legalábbis a gyerekeknél. Noha ez a lány már nem kölyök, de egészen gyerekesen tud gondolkodni. Moy pedig szinte apaként bánik vele. Vannak gyerekei, valószínűleg több is, mint amennyiről tud. Lehet, hogy a lány is valami ilyesmit lát benne. Egy öreget, aki tisztességgel tud vele beszélni, nem úgy, mint az, aki elől a tetőkre menekült.
Most Moy is megrántja a vállát. Ha ennyire nem akar nőnek látszani a Varjúvadász, ő nem akarja mindenáron meggyőzni. Arra viszont kíváncsi, hogy ez miért van nála.*
- Kardozni is a Vén Tom tanított? Vagy talán a modorával elérte, hogy kérés nélkül védd meg magad ellene?

1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 13:11:06
 ÚJ
>Naxarida Xanyor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Elgondolkodva hallgatja a férfi értekezését a lovakról, és ez arcára is kiül. Való igaz, sosem került egy közelébe sem, bár ez a tény soha nem is zavarta különösebb mértékben, hisz nem volt rájuk szüksége.
Az mondjuk bizonyos, hogy igazán izgalmas lehet ló háton ugrálni, gyertyát csinálni, vagy éppen kézen állni, és ez a lehetőség felvillanyozza. Szemében élénk szikra csillan, és izgatottan nyúl ismét a kávébabos zacskó felé, hisz a gondolkodás rágcsálást kíván, ám ismételten csalódottan kell visszahúznia kezét, hisz az továbbra is üres.*
- Még senki nem mutatott be a gebéknek, nem ismerem a módjukat. Csak néha napján egy-egy megbokrosodik a piactéren, és akkor nagy a rémüldözés, ez pedig nekem nem hiányzik. A kutyákkal könnyebb szót érteni, húst vetsz eléjük, és nem marnak a kezedbe. Egy gebe ennél… gyanakvóbb - *állkapcsa automatikusan őrölni kezdi a nem létező kávészemeket, ahogy továbbra is a hátasokon való ugrándozásra gondol.
Tenyere viszketni kezd, és érzi, hogy a gerince mentén fokozódik az a furcsa bizsergés, ami minden kihívás előtt elzsibbasztja. Tekintetén is látszik, hogy kicsit máshol jár, izmai kissé feszesebbekké válnak, szinte ugrásra készek. Csak nem hagyja nyugodni a gondolat, így kiböki.*
- És mond csak, Medve, hogy lehet bizalmába férkőzni egy ilyen jószágnak?
*A férfi további története már sokkal elképzelhetőbb, és kézzel foghatóbb számára, így elmosolyodik, mikor a városi őrségről beszél. Igen, ez már sokkal inkább beleillik az összképbe, mely a Medvét eddig jellemezte. Ahogy a férfi leemeli a csatabárdot, érdeklődve méri végig a fegyvert, de nem nyúl utána. A fém fejet nézi, az él minőségét, kissé meg is pendíti bőrkesztyűs ujjaival, hallgatja a fém szavát. Elismerően biggyeszti le ajkait, mikor a maga módján végigmérte a fegyvert.
A Medve felszólítására azonban felnevet, és megcsóválja a fejét.*
- A fegyvernek lelke van, nem állhatja, ha nem a gazdája karja tartja. Nem az én kezembe való, ám csodás darab - *rajta aztán ne múljon, hogy a Medve a következő harcban nem lesz szerencsés. Ő sem szereti, ha más ér a pengéihez. Persze, a harc hevében sok minden előfordulhat, de önként és dalolva senkire nem ruházná át a két ikerpengét, ami a hátán függ.
A nőiesség témára visszatérve kissé gúnyosan kuncog fel ismét.*
- Nem gyengeség, bár több köztük a gyenge, mint a férfiak között. Én Varjúvadász vagyok, nem Nő. Egy nő nem lehet Varjúvadász, mert… Mert nem - *rántja meg a vállát.
Sosem tudna elképzelni egy nőt azokon a helyeken, ahol ő volt vagy éppen fegyverforgatás közben. Persze, vannak, akik értenek hozzá, de azok inkább harcos szajhák, kik így kívánnak erősnek mutatkozni, de egy férfi karjában elolvadnak menten.*

1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 12:42:20
 ÚJ
>Moy Befe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

// Megszólít az Éjszaka - második felvonás //

*Fütyörésznek egymás mellett és úgy tűnik, a lánynak tetszik, hogy a férfi kezdi őt utánozni. Elmosolyodik és egy kicsit lassabban fújja a nótát. Mintha azt akarná, hogy Moy tényleg eltalálja azokat a hangokat is, amiket elsőre nem sikerült. A végén már egy szólamban fütyörésznek. Erre már a férfi is elmosolyodik és elégedetten kihúzza magát.
A lány valamiért nagyon ódzkodik a lovaktól. El is mondja és a testbeszéde is alátámasztja ezt. Az ismeretlentől sokan félnek, így a lovaktól is. Ha viszont megismerik őket, még jó pajtást is lehet bennük találni.*
- Hát idő kell hozzájuk, az biztos. Meg kell szerezni a bizalmukat és az nem könnyű. Nem szabad félni tőlük, azt ugyanis megérzik. És ha félsz tőlük, azt hiszik, olyanra készülsz, ami miatt van is okod félni. Meg sem fordul a fejükben, hogy csak azért neked támadjanak, mert előttük állsz.
*A férfi rájön, hogy ezek a lányról szinte is elmondhatóak. Ő is úgy viselkedett, mint a mutatványosok lova az első alkalommal. Nem tudta, mire számítson, felmérte a másikat, de mikor látta, hogy nincs rossz szándéka és normális vele, akkor már ő sem igyekezett támadni. Persze rengeteg különbség van, ez a lány nem állat és máshogy kell vele bánni, de érdekes a hasonlóság.
Amikor Moy a gyerekkoráról mesél, a Varjúvadász kineveti. Olyan gúnyosan kuncog, mint az előbb is, mikor a dinnyést utánozta a férfi. Ez nem tetszik Moynak, mégsem érzi valami mélyről jövő gonoszság jelének. Inkább valami olyasmit sejt, hogy hülyének nézi, mert Moy olyanról mesél, amit a lány maga sosem tenne meg. Nem állna be mutatványosnak. A kérdése viszont érdeklődést is mutat, amire Moy már ivdáman válaszol. A lány felé néz egy darabig, szemeivel kutatva a bájos arc különböző részeit és csak utána válaszol:*
- Meguntam egy idő után a mutatványozást és egy Raejun nevű városban voltunk, mikor megláttam, hogy őröket keresnek. Jelentkeztem és ott képeztek ki. Ott már máshogy edzettünk. Nagy súlyokat is emeltünk és így jött a tömeg.
*Hátranyúl és lekapja a kétélű csatabárdot. A fejénél fogja és a nyelét a lány felé nyújtja.*
- Próbáld ki! Ezt forgatni órákon át nem kis feladat. A Medveképző pedig mindig nyitva volt.
*Kíváncsi, hogy a lány mit tud kezdeni a bárddal. Valahogy azt feltételezi róla, hogy nem fog kiesni a kezéből. Ha le is húzza, meg tudja tartani. Ha másért nem, az eddig bizonyított büszkesége biztosan ráviszi, hogy ne mutasson gyengeséget. Attól meg nem tart, hogy oda akarna sózni neki egyet. Első fogásra ezzel ritkán próbálkoznak az emberek és akkor sem nagy sikerrel. Ha a szándék fel is merülne, hogy így akar játszani, arra van más eszköz.
Furcsamód beszél a nőiességről. Moy nem is érti teljesen, miért ellenkezik ennyire a lány. A fakarika viszont már ismerős neki a leírás alapján.*
- Ja? Így már értem, de nem tudtam, hogy ez a neve. Mindennek van neve, még ha nem is az a lényege. De Varjúvadász... A szoknya vagy a csipke nem gyengeség. Csak kiegészíti a szépséget. Erős nők is hordanak ilyesmit, hiszen attól nem múlik el a hatalmuk. Hat szekér szalma, négy szekér sárgarépa.

1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2013-11-01 12:37:14
 ÚJ
>Isrin Aral avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Alma messze a fájától - Adela lOmenotte//

*A lány bólint és ez elég az orknak, hogy elég nagy sebességgel meginduljon a nyomortanya felé, amin az elmúlt két napban most halad el negyedszer. Amikor beérnek a háta mögé néz, hogy nem követik-e őket. Nem szeretne egy kést kapni a hátába, márpedig ez a negyed nem arról híres, hogy hemzsegnek a tisztességes emberek. Na meg a városőrök sem nagyon császkálnak erre felé. A csukjáját még mindig a fején hagyja, de mostmár szól a lányhoz.*
- Alaposan nézzen körül. Főleg hátrafelé. A többi irány nem olyan fontos. Ha el érjük a gazdagynegyedet akkor talán ugyanakkora bajban lesz, mert hiába sok a városőr. Elég ha akár egy is látta ezt a szemetet. Azt talán nem kell elmondanom, hogy elég pénzéhes népség. Szóval figyeljen oda.
*Az ork ezzel be is fejezte a mondókáját. Rácsúsztatja a kezét az egyik dobótőrére. Még szüksége lehet rá.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416