Nincs játékban - Szegénynegyed
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínSzegénynegyedNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 245 (4881. - 4900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

4900. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-09 13:14:28
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*A bizalom alakul, de nem lehet mindent egyszerre. Vagy a bizalmat építgeti, vagy a kislányt akarja formálni, a kettő egyelőre nehezen fér össze, hiszen bíznia kell benne ahhoz, hogy ne álljon ellent a jelenleg természetével ellentétes tanításnak a szükséges kegyetlenségről és érzéketlenségről. Ha nem elég erős a bizalom, akkor az ilyen próbálkozások csak gyengítik. Ha viszont eljut oda, hogy a lányka feltétlenül bízzon benne, akkor tényleg szentírás lesz minden szava, és majdnem azt csinál a kislánnyal, arra veszi rá, amit csak akar.
A dicsérettől felbuzdulva áll neki a kislány az eddigi legnagyobb kihívásnak, Olyv lerajzolásának. Először vázlatot készít, aztán áll neki a részleteknek. Egész részletesen sikerül lerajzolnia a doktor fekete ruháját, kifakult haját, csontos ujjait, az arc részletessége viszont azért hagy valami kívánnivalót maga után, de hát a papír mérete, a ceruzahegy vastagsága és a kislány kézügyessége együtt korlátozó tényezők.
Kellemes meglepetés, mikor mégis megdicséri a doktor a rajzért, noha megjegyzi, hogy van még hova fejlődnie. A teát örömmel fogyasztja, már csak a kis édességért is, a lefekvésre viszont egy pillanatra csak pislog, de hát a parancs az parancs, megy is a szekrényéhez, hogy átöltözzön az új hálóingébe. Térden alul érő, hosszú ujjú csipkegalléros, magas nyakú hófehér pamut ruhácska az, három gombbal az elején, amiket épp csak hogy be tud gombolni, máris a fekhelyre parancsolja a doktor, és összekapcsolja a kezeit és a bokáit, mielőtt betakarja. Legalább ezúttal nincs olyan szörnyű meleg, így a lányka sem fészkelődik annyit - nem, mintha nagyon tudna - de még így is eltelik egy kis idő, mire elszenderül.
Reggel korán ébreszti a doktor, még álmoskán körülnézve azt látja, hogy épp csak kivilágosodott.
A barátságos ébresztő még azt is feledteti vele, hogy összebilincselve kellett aludnia, szerencsére a fémpántokat hamar szétkapcsolja a doktor úr, és reggelizhet, amit örömmel elfogyaszt, aztán gyorsan felöltözik, nem zavartatva magát attól, hogy az orvos figyeli. Leveti a hálóingét, magára húzza a harisnyát, alsóneműt, alsóruhát, aztán jön az ő kis fehér csipkegalléros fekete "egyenruhája", a fehér köténnyel és fejkendővel, utolsó lépésként pedig a kabátot ölti magára.*
- Menjünk! *Még sosem járt az ispotályban, a naiv gyermek izgatottan és érdeklődve tekint a nap elé.*

4899. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-09 11:33:27
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktor minden választ apró részletességgel lejegyez. Azokat is amelyekre nem érkezet felelet, vagy a lány megkerülte a választ. Az ilyenek mellé egy vaskos fekete vízszintes vonal kerül. Ha pedig az ilyen vonalak megszaporodnak, azok sok esetben befolyásolhatják a lányka jövőjét, hiszen nem lesz képes ellátni a munkályát. A doktor nem véletlenül emelte ki már a legelején, hogy minden kérdésére választ vár. Ha a lány ezt nem képes felismerni akkor oda kerül a vonalka. A doktor nem tanár, vagy apa, aki ezért a lányért felelős. Egy páratlan lehetőséget kínál a serdülőnek, amelyet a nyugat bukása után keveseknek adatik meg, hogy egyáltalán halljanak róla.
Olyv indent végighallgat és amikor a második mínusz is bevésésre kerül, kicsit megdörzsoöli a szemét, csalódottságában.* ~Ezek szerint a feltétlen engedelmesség mégsem feltétlen. Jó ezt tudni.~ *A paranoid gondolkodástól nem mentes doktlor, aki sok szenvedést látott már és j9 részét ő maga okozta, most akaratlanul is a jövőbe tekint, melyben ha a lány mellete marad bizton elárulja majd. Ha nincs vak engedelmesség nincs semmi. Egykoron ő is az volt. Engedelmes és szorgalmas. Tehetségesg és kreatív. De legfőképpen engedelmes. Hiszen ha nem lett volna nem kap semmit a tölbbiektől. Nem veszik be maguk közé.
Megnézi a lányka madarát amit távollétében készített neki, majd megdicséri. Szokatlan lépés, de most így van kedve.* - Ügyes rajz. *A lány a kérésére őt kezdi rajzolni és amikor már meg van a vázlattal feláll és tesz vesz a szobában. Ételt készít, rendezgeti a saját jegyzeteit, rendetrak. Amikor a lány elkészül megnézi és elismerően bólint rá egy félmosoly társaságában.* - Szép munka. Ügyes vagy. Van még mit fejlődnöd, de kezdetnek jó lesz. Igyál még egy kis mézes teát és irány a fekhelyed. *Megágyaz neki és amikor a lány befekszik a helyére összekapcsolja a bilincseit és ő is ágyba bújik. Az álom nem várat magára sokat mivel nagyon fáradt Talán a lány még el sem alszik ő már igen.
Másnap reggel szokásához híven korán kell. A leány még alszik ezért hamar felveri.* - Kész a reggeli. *Kikapcsolja a láncait és odaadja az ételt kdvesen barátságosan.* - Ma meglátogatjuk az ispotályt ami sok sok rajzot eredményez majd remélem. *Mosolyog kedvesen. Ha a lány evett elindulnak.*

4898. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-09 01:29:37
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*A nemi különbségek már gyerekkorban kiütköznek. Amíg egy kisfiú természeténél fogva az erőt tiszteli, a lányoknál érzelmi alapon sokkal könnyebb befolyásolni, mint tekintéllyel. Ők a kedvességet tisztelik, és viszonozzák. Nehéz lesz egy természeténél fogva érzékeny gyermekből kinevelni az érzékenységet mások fájdalma iránt, de lehetséges. Ám a doktornak számolnia kell azzal, hogy Mirimát mindig is befolyásolni fogják az érzései a döntéshozatalban.
Megkönnyebbül, mikor kiderül, hogy nem bűn azt gondolnia, hogy a régi gazdája megérdemelte a fájdalmat. A kérdés viszont, hogy miért nem szabad ilyet mondania, vagy gondolnia, meglepi. Egy pillanatra még a rajzolás is abbamarad, és csodálkozva pillant fel Olyvra, mielőtt ismét a papírhoz fordul.*
- Gazdáról jót, vagy semmit, azt tanították. Rosszat tenni neki a legnagyobb bűn volt, rosszat akarni vagy gondolni, majdnem ugyanakkora. Főleg, hogy engem sosem bántott. Akit megkorbácsolt... azért tette, mert megütött engem. *magyarázza, miközben a kályha ajtaját kezdi el rajzolni. A dicséretre elmosolyodik, öröm tölti el arra a gondolatra, hogy gazdája büszke rá.
Arra viszont nem árt vigyázni, mennyire is teszi Olyv érzéketlenné, hideggé. Nyilván nem mindig lehet fennakadni a fájdalmon, de a célnak világosnak kell maradnia, pengeélen táncol, könnyen túlléphet egy ponton, ahonnan nincs visszaút, és tudós helyett szörnyeteget teremthet, akinek nem a gyógyítás, vagy a tudomány előrébb vitele a célja, hanem a pusztítás. Aki nem az életek mentéséért, hanem elvételéért dolgozik, és a Halálnak csatlósa, nem ellenfele. Megvan az oka bizonyára annak is, hogy elbukott a nyugati orvoslás.
Amit Olyv mond, a rajzolásról, az nagyon fontos a kislány számára. Ez azt jelenti, fontos teendője lesz, és jobbá kell válnia benne.*
- Akkor sokat kell majd gyakorolnom, hogy jobban és gyorsabban menjen. *és bele is mélyed a rajzba szorgalmasan, alig tűnik fel neki a doktor távozása. Pedig számára már az is nagy dolog, hogy gazdája egyedül merte hagyni, és még csak az ékszereit se kapcsolta össze. Ezek fényében még nagyobb elégedettséggel töltheti el Olyvot, hogy szorgalmasan gyakorolt akkor is, mikor a doktor távol volt. A bizalom kétirányú, és a doktorét ő is viszonozni fogja. De nem végletekig, egyelőre.*

- Köszöntelek itthon! *köszön illedelmesen, mikor a férfi belép, és visszatér a rajzhoz, ami ezúttal egy már igen arányosra sikerült hollót ábrázol. Mellette ott a kész kályha-rajz. Kicsit zavarja ugyan, hogy csak fekete-fehérben tud rajzolni, de kihozza belőle a legjobbat.
A tea meglepi, de örömmel elfogadja.*
- Köszönöm szépen! *mosolyog, és ki is issza, megszomjazott az eltelt órák alatt. Aztán üres papírt kap, és tudja, hogy új feladat jön.
Méghozzá nem is akármilyen! Megilletődve néz fel a doktorra.*
- Még sosem rajzoltam embert. Nem biztos, hogy sikerül *vallja be töredelmesen. Ennek megfelelően, mielőtt nekilát, nagyon, nagyon alaposan megszemléli a doktort, és olyat tesz, amit korabeli kislány igen ritkán: nagyon alaposan megnézi az egyes testrészek arányát, és pár vékony vonallal felvázolja őket, mielőtt nekilát bármiféle részletnek, és válaszol a kérdésekre. Az utolsó kettőre - vagyis, az egyikre.*
- Mindenképpen szeretnék segíteni. *Ami a bizalmat illeti, az még nem sziklaszilárd, főleg, hogy távozása előtt az utolsó mondatok igen sokban hasonlítottak régi gazdája szavaira. Nem csoda, ha arra a kérdésre nem válaszol. Nem akar, vagy ő se tudja? Olyv könnyen kiderítheti, mennyire erős a lányka bizalma, elég belevinni egy olyan helyzetbe, ami vagy félelmetes, vagy kényelmetlen számára, és addig fokozni, amíg már nem bírja szó nélkül, engedelmesen, és legszebb szavakkal, érvekkel sem lehet megnyugtatni.*

4897. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-09 00:44:35
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója//

*A séta üdítő volt és jót tett a testnek és a szellemnek. Végre több nap után volt ideje magára és a saját gondolataira. A kovácsműhelyen át a piacot érintve végül visszatér a szegénynegyedbeli szegényes szállására, hogy az ott váró, vagy már alvó leánykát megnézze.*

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A legnagyobb meglepetésére a lány változatlanul ott ül a széken és rajzolgat. A doktor elismerően bólint a lány engedelmességére és visszaül a séta előtti helyére.* ~Ha ez a leány ilyen jól bírja akár folytathatjuk is a beszélgetést.~ *Feláll, és a tűzhelyhez sétál. Fát tesz még a parázsló tűzbe, majd a kannába vizet merít és felteszi forrni. Teát készít és egy kis mézet is elővesz az egyik szekrényből. Úgy gondolja, a lány biztos örülne, ha a teájába tenne egy kicsit. Ő is szerette gyermekként az édes dolgokat hát most itt az ideje, hogy a lány is kapjon egy kis figyelmet, mivel a rajzai egyre jobbak.* - Látom, szépen haladsz a rajzaiddal. Örülök neki, ezért tettem egy kis mézet a teádba, ha szereted a mézet. *Mondja ismét hűvösen, de mégis némi lágy éllel.* - Ha megittad, válaszolj a feltett kérdésekre. *Majd új papírt vesz elő és elveszi a lány rajzát, majd az üres papírt odaadja a kezébe.* - Most szeretném, ha lerajzolnál engem. Nem lesz, nehéz dolgod nem fogok sokat mozogni. Lássuk, hogy tudsz embert rajzolni. *Majd nyugodtan elhelyezkedik és várja a válaszokat.*

4896. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 23:40:46
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*Végre valami eredmény. Nyugtázza a doktor boldogan magában, de ezt nem osztja meg a lánnyal egy minimális formában sem. Marad a hűvös tekintet és a kimért viselkedés, amelyet néha egy kis kedvesség szakít meg a produktivitás érdekében. Az egész egy nagy terv, egy tanítási folyamat. Amelyben valahol mindkettejüknek meg kell ismernie egymást, hogy kialakuljon egy kapocs. De azt soha nem szabad elfelejteni, hogy ki melyik végén áll a gyeplőnek. Legalábbis most még nem. Ezek az idők és a korkülönbség ezt még nem teszi lehetővé.* - Jól érezted, hogy megérdemelte. Én nem ismertem, de ha megérdemelte, akkor jogos, hogy nem bántott a szenvedés. *Erősíti meg a lányt a régi érzelmébe, de utána a gyermek kijelenti, hogy nem volna szabad ezt érezni.* - Ki mondta neked, hogy ezt nem szabad? Miért nem szabad ezt érezni? Válaszolj rá, de ne hagyd abba a rajzolást. *Kicsit felemelkedik a saját székéről, hogy bele lessen a rajzba, és látja, hogy a lány egy olyan esetben, ahol látja, a tárgyat sokkalta könnyebben veszi ezeket a kanyarokat. Megy neki a válasz és a rajz is egyszerre. A doktor ennek nagyon örül és végül ismét gesztust tesz a lány felé.* - Nagyon jól haladsz lányka, tudsz te, ha akarsz. A feladataid között gyakran fog szerepelni a rajzolás, szóval a legjobbnak kell lenned. De ahogy látom, van tehetséged, habár rád fér még a gyakorlás, de mindent a maga idejében.
*A leány tegezése fel sem tűnik neki, mivel annyira el van foglalva a tananyag pontos követésével. Ennek aláveti a teljes elméjét, és nem akad fenn egy jelentéktelen szófordulaton, amely talán nyelvbotlás, vagy fontos mérföldkő, de jelen esetben mások a célok. Meg kell tanítani az érzéketlenségre, a tűrésre és a kegyetlenség hasznára, valamint a hideg közönyre. A tudomány és ezáltal az egész világ oly sokat köszönhet ezeknek, ahogy a bukott nyugati orvoslás is. Ezt kell megtanulnia, ide kell eljutnia.
A lány él régi jogával, és amikor kicsit oldódik, a hangulat felteszi a kérdését.* - Mert ez lesz az egyik legfontosabb munkád. Sokszor meg kell örökítened a munkámat és a kutatásaimat. De ez még a jövő, addig még sokat kell tanulnod. Nem csak a rajzról és a kettős feladatokról, hanem a hűségről és a bizalomról. Arról, hogy amit én neked mondok, az úgy van bármennyire is úgy tűnik, hogy szörnyű. Bízol bennem? Akarsz nekem segíteni? *Zárja a monológját a doktor úgy, hogy végül kibukkan belőle ez a két kérdés, habár későbbre szánta azt.*

4895. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 23:14:29
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Családi közegben Mirima sosem volt egész eddigi életében - ha mégis, nem emlékszik rá. Testileg, és a szegényes nevelésnek hála lelkileg is fejletlenebb, mint egy tizenhárom éves fiúgyermek, főleg, hogy az önállóságot épp nem belé- hanem teljesen kinevelni akarták belőle. Még a személyiséget, egyediséget, saját gondolatait is el akarták venni tőle, bár utóbbiak esetében nem jártak sikerrel, nem volt elég idejük rá. Pedig mindezekre szüksége lesz, mert önbizalom nélkül nem lesz kitartása, sem hite, hogy képes teljesíteni a rábízott feladatot. Saját gondolatok nélkül nem lesznek saját ötletei, nem tud majd semmit hozzáadni, még egy ötletet sem, a megszerzett tudáshoz.
Szemlesütve és szégyenkezve fogadja a kritikát, és elsüllyedne legszívesebben, hogy csalódást okozott gazdájának. A kapott utasításnak megfelelően a kályhára néz, és újra nekikezd, ezúttal, hogy ott van szeme előtt a modell, sokkal összeszedettebben és részletesebben. A válasz is egyszerűbb, hiszen nem egyszerre két dolgot kell emlékezetből felidéznie. A modell a szeme előtt, az emléket kell csak előszedni, mit érzett akkor.*
- Úgy éreztem, megérdemelte. *vallja be töredelmesen.*
- Tudom, hogy nem volna szabad ezt mondanom. Neki sosem mertem volna megmondani, de te más vagy. *annyira belemerült a rajzolásba, hogy fel se tűnik neki a hirtelen közvetlenebb tegezés, amire váltott. Hogy így beszél, lehet jó, vagy lehet rossz. Bizalom és kötődés jele a doktor felé, viszont közeledésé is. Minél közelebb engedi magához Olyv, annál hűségesebb lesz, és annál könnyebben lehet formálni, de ugyanakkor annál nehezebben kerüli el, hogy ő maga is bevonódjon érzelmileg.
Az biztos, hogy jobban esik neki, mint állatkát játszani, de Olyv tévedésben él, ha azt hiszi, valaha is megütötte a régi gazdája Mirimát. Fegyelmezésre ott voltak a bilincsei, vagy az étel-italmegvonás. Ha volt, amire gondosan ügyelt az a szörnyeteg, az volt, hogy egy ujjal ne érhessen senki se a kislányhoz. Nem akarta kockáztatni, hogy maradandó sérülése essen, vagy felgyúljon benne a fájdalom hatására az engedetlenség.*
- Igyekszem, de miért kell tudnom egyszerre két dolgot csinálni? *a kezdeményezés első jele, hogy visszakérdez. Érdeklődik, hiszen ha Olyv ennyire erőlteti, akkor biztos fontos szerepe lesz a későbbiekben.*

4894. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 22:00:23
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktornak nem tetszik a gyermek reakciója, de hát minden kezdet nehéz. Amikor gyermekként az orvosok magukhoz vették, nem volt több tizenháromnál, ami azt jelentette, hogy kiszakították a családi közegből egyedül, volt és rengeteg hideg, hűvös és rémisztő személy vette körül. De megszokta és megerősödött. Így lehet most itt, mert megtanították őt túlélni és leginkább létezni a világban. Ezek a mostani módszerek neki is segítettek és most ez az egyetlen tanítási minta, amihez vissza tud nyúlni. Ha neki bevált, a lánynak is be kell, hogy váljon ez a szent meggyőződése.* - A rajzot nem hagyhatod abba. A válaszok közben koncentrálj és csináld! A jövőd múlik azon, hogy két dologra is tudj koncentrálni. *Mondja tanári szigorral a lánynak, majd folytatná, de a lány odanyújtja a művét, ami igencsak kezdetleges.* - Ez nem elég jó. Ennél jobb kell. Tudsz te jobbat is. Lassabban válaszolj, jól fontold, meg mit mondasz, és úgy rajzolj. *Segít neki barátságosan.* - Most rajzold le ezt a kis kályhát, ez talán könnyebb lesz, és folytatjuk a beszélgetést. *A doki kiszúrja, hogy a lány a régi gazdája kapcsán nem annyira szörnyülködik a szenvedések kapcsán, ezért ezen a vonalon kezd haladni.*
- Leány. Mesélj többet mit éreztél akkor, amikor a régi gazdád szenvedett? Mire gondoltál? *Ha ezt jobban kifejti, talán elindulhat valami nyomon, hogy a leány kicsit jobban vegye a szörnyűségekkel kapcsolatos kanyarokat.* - A rajzot is elkezdheted. Remélem, szeretnél jó szolgáló lenni és segíteni a Doktorúrnak. *Mondja kedvesen, mint egy atya és nem, mint egy úr, vagy tanár. A doktor egyszerre akarja fejleszteni és erősíteni a lány bátorságát és kiiktatni az erkölcsi gátakat, valamint a kettejük közötti kapcsolatot. Ha ezt sikerül elérni, akkor értékes szolga lehet. Emellett a rajz még talán jobban is esik a lánynak, mint összekulcsolt kézzel állatkát játszani, hogy valami disznó rajta röhögjön, majd elverje. Hisz melyik gyerek ne szeretne rajzolni.* - Te csak rajzolj és válaszolj, meg kell tanulnod mindkettőt egyszerre csinálni. Két dologra figyelni. Nem kell azonnal mennie, de igyekezz. *Habár ezt már mondta, de most lágyabb hangszínnel, hogy a lány értse, miért van erre szükség.*

4893. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 20:59:53
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Miközben ő rajzol és válaszol, Olyv jegyzetel, de a lányka egyáltalán nem is veszi észre, hogy ezúttal inkább róla tanulnak, minthogy ő tanul. Próbálja követni az utasításokat, de nagyon nehezen megy egyszerre a rajz és a szörnyűségekről beszélni. Az első rajzot, a fáról, még odaadja, de mikor kérdezik arról, mit érez, már összerezzen, és a keze is remegni kezd egy kicsit, nagyon nehezen tud a szarka-rajzra és a válaszra is koncentrálni, fészkelődik, és nem tud egyszerre a két dologra figyelni. Vagy rajzol, vagy beszél.*
- Én, én... féltem. Nagyon... és sajnáltam. Csak egyszer láttam olyan súlyos sebeket. Szinte nekem is fájtak... végig kellett néznem. A gazdám még a kezemet is hátrabilincselte, hogy ne foghassam be a fülem, vagy takarhassam el a szemem. *beszél, közben a ceruza alig halad, hiszen a kislány keze, de egész teste remeg a szörnyű emlék hatására. Nem tud tovább rajzolni ilyen remegő kézzel, abba is hagyja úgy tíz másodpercig.*
- Sajnálom, nem tudom folytatni, remeg a kezem, nem tudom irányítani a... *elharapja a mondatot, nyel egy nagyot, a könnyeit próbálja visszatartani, nagy levegőket véve próbálja nyugtatni magát. Olyv azt mondta, nem hagyhatja abba a rajzot, kényszeríti magát, hogy folytassa.*
- Másodjára... másodjára a gazdám sebét láttam. Vadászaton megsebesült, a hátába ugrott egy... egy izé... irbisz, annak a karmolásait kellett ellátnom. Őt valahogy... nem sajnáltam annyira. *A hangja változik, mintha egy csipetnyi elégtételt érezne, vagy épp kárörömöt. Annyi biztos, hogy maga se tudja. Meg is áll megint a ceruza, mielőtt újra megindul a madár szárnytollait vonalazgatva.*
- Ez így nagyon nehéz, egyszerre két dologra figyelni. Nem sikerült jól a rajz. *vallja be őszintén, miközben odaadja a szarkának szánt rajzot. Lehet látni, hogy elveszett egy csomó részlet, amiért másra kellett figyelnie, néhány része a madárnak elmosódott, néhány egyenesnek szánt vonal girbegurba lett, ahogy remegett a keze rajzolás közben. És akkor még nem is igazán volt nyomás alatt, hiszen épp a doktor utasításai terelték a figyelmét, a rajz a szörnyűségekről, a szörnyűségek a rajzról. De hát egy orvosnak se kell műtét közben fél kézzel palacsintát sütnie...*

4892. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 20:31:11
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktor kezében papír és ceruza, vagyis a kedvenc jegyzetfüzete. Gondos alapossággal vési bele, hogy a lány milyen válaszokat ad és milyen érzelmek mellett. Mind a hangszínét, az ábrázatát és a mozdulatait. Mikor hagyja abba a rajzot, mikor választja a fűzt, vagy a szarkát. A doktor nem mutat érzelmet, csak a szokásos hideg arccal folytatja a kísérletet. És jönnek is az újabb kérdések és felvetések.* - Ha befejezted a rajzot add ide, hogy megnézhessem. *Feleli tanári közönnyel, és jön is a kérdés* - Amikor láttál másokat megkorbácsolva és megkínozva először mit éreztél? Amikor többször is láttad, vagy máskor akkor mit? Szeretném, ha most erősen visszaemlékeznél erre az érzésre és körbeírnád. Fontos, hogy részletesen beszélj róla. *Látja, hogy a lány néha megszakítja a rajzolást, hogy figyeljen a doktorra.* - Soha ne hagyd abba a rajzot! Soha! Csak ha mondom. *Emeli fel a hangját, hogy nyomatékosítsa, a rajz fontos és számít.
A megannyi kérdés, talán sok lehet a lánynak és nem is biztos, hogy érti, de a doktornak életbevágó. Minden a jövőben rájuk váró munka és kutatás ezen múlhat. Sok rémisztő, és véres kis móka lesz osztályrészük, szóval hozzá kell edzenie a leányt a helyzetekhez. Amint túllesznek rajta, a doktor kidolgozza a tananyagot, hogy mi az, amit még fejlesztenie kell a lányon. De mielőtt az alapokat elkezdenék, ki kell ölnie belőle egy nagy rakás érzést. Legalábbis az első válaszok nyomán. Az első az együttérzés, a második az undor, a harmadik a lelkiismeret. Egy érzésnek kell megmaradnia a hűségnek, a doktor iránt. Kell egy érzelmi kötelék, hogy a lány hűségét még jobban megerősítse, ehhez pedig függőség kell, nagy függőség. Talán még a doktor sem tudja, de a gyermek alapvetően igényli ezt a függő helyzetet és ez a folyamat már megalapozódott a találkozás és az elmúlt napok történései alatt.*

4891. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 18:57:16
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Izgatottan foglal helyet és minden figyelmét a doktorra irányítja, a gyermekek természetes kíváncsiságával és izgalmával várja, mégis mit fog tanulni. Amiket eddig megtudott a gyógyításról, az alapján érdekesnek találja a témát, annyi biztos. Lelkesedésének másik oka az a szánt szándék, hogy ne okozzon csalódást annak az embernek, aki annyi mindent tett érte az utóbbi napokban.
Legnagyobb meglepetésére azonban elsőre nem kap se papírt, se írószerszámot, annál inkább kérdéseket. Bólint, jelezve, hogy értette, mi lesz ezeknek a lényege, az első kérdésre pedig széles mosollyal bólogat.*
- Tudok és szeretek is! *Majdnem tapsikol is örömében, mikor megkapja a papírt és ceruzát, aztán egy pillanatra értetlenül néz, mikor Olyv azonnal el is veszi tőle. Figyelmesen meghallgatja az instrukciókat, aztán a visszakapott eszközökkel munkához is lát. Először a fát kezdi el lerajzolni, az életét megmentő tea alapanyaga után fűzfát, először a törzsét, a lehajló ágaival, ami először eszébe jut, mikor a fára gondol. Aztán a kisebb részleteket. A lombot elsőre levelenként kezdené el rajzolni, de ahhoz túl kevés a hely, ezért nagyobb vonalakat kanyarít, foltokban rajzolja fel, korához képest egész ügyesen. Épp ezen ügyködik, mikor a kérdés éri a vérrel, és egy pillanatra összerezzen.*
- Láttam, láttam vérző sebet is, korbács hagyta más hátán, de olyat nem, amiből ömlött. Remélem, nem is fogok. *kényelmetlenül fészkelődik válaszadás közben, a rajzhoz próbálna visszatérni, de a látvány emléke nehezíti. Próbálja visszaidézni a fa képét, hogy megnyugodjon, de már éri is a következő kemény kérdés. Leteszi a ceruzát, mert ezen el kell gondolkodnia.*
- Megnézem, mi a baj, és ha tudok, segítek, de mindenképpen segítséget hívok. *hangzik végül a válasz. Azzal tisztában van, hogy az ő kevés tudásával, felszerelés nélkül nem sokat tehet. Még. Reményei szerint ez meg fog változni. Felveszi a ceruzát, és befejezi a fát, aztán nekilát a madárnak. Ki kéne találnia, melyiket rajzolja. De mivel fekete a ceruza, magára pillantva meg még több feketét lát, egy szarka mellett dönt, el is kezdi a fekete-fehér madarat, a hosszú farkával. Egész ügyes, korához képest, bár egy gyerekrajzot még nem látott felnőtt számára legjobb esetben is átlagosnak látszik.*

4890. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 18:19:53
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A doktor soha nem tanított, csak őt tanították, így nincs tapasztalata a dologban. Ennek ellenére, viszonylag lelkes, hogy van valaki, akinek átadhat egy minimális tudást. Ezért megvárja, amíg a lányka leül a neki kijelölt székre, majd ő is elhelyezkedik, és végül belevág a mondandójába. Mindenek előtt a lány kérését semmibe véve nem ad neki se ceruzát, se pennát, se pedig papirost. Mivel az, amit mondani készül, azt fejben kell tartani nem papíron. Ráadásul először csak kérdéseket tesz fel, mivel muszáj tisztáznia, hogy a lány hogyan fog viszonyulni bizonyos témákhoz.* - Vágjunk is bele hamarost, mivel van mit tisztáznunk. Szeretném, ha most teljesen őszintén válaszolnál a kérdéseimre, mivel az őszinteség ebben az esetben elengedhetetlen és nélkülözhetetlen. tudnom kell mire vagy képes és mi az, amit elbír a gyomrod és a szíved. *Mondja kellemes és megnyugtató hangon, hogy a lányka lássa azt, hogy itt nincs félni valója, most nem azt kell mondani, vagy tenni, amit az orvos vár. A kérdésekre adott válaszok fontosak, mivel ha később kiderül, hogy a lány nem tud azonosulni bizonyos tettekkel, vagy nem bír, egy két kemény látványt akkor már most kell tudnia a doktornak mi az, amibe beleavathatja és mi az, amibe nem.*
- Az első kérdésem hozzád. Tudsz e rajzolni? Ha igen, akkor szeretném, ha lerajzolnál egy fát, és egy madarat. *Mégis ad a kezébe egy papírt és egy ceruzát, de ahogy befejezi a feladatot azonnal el is veszi tőle.* - Adok egy kis segítséget. Szeretném, ha minél részletesebb és élet hűbben ábrázolnád. *Ameddig a leány rajzol a férfi további kérdéseket tsz fel.* - Mondtad, hogy értesz a sebkötözéshez és megtanítottak az alapvető gyógyításra. Most arra vagyok kíváncsi láttál e már vért? Sok vért? Amikor a testből úgy folyik, mint féktelen zuhatag? *Ez a kérdés talán túl kemény egy lánynak és rajz közben nem a legjobb, de a későbbiekben a doktornak mindkét eredményre szüksége van. Tudnia kell, hogy tud e jól rajzolni komolyabb és gyomorforgatóbb környezetben is. Ha a leány válaszol, már jön is a következő.* - Mit teszel, ha egy embert, vagy elfet, vagy gnómot satöbbi, szenvedni látsz? Ha látod, hogy üvölt, fáj valamije, vagy nagyon rosszul van? Mit gondolsz, mit érzel ilyenkor? *Ez egy lényeges kérdés, mivel sok szenvedés tanúja lesz a jövőben, vagy azért mert az élet okozza, vagy azért mert ők maguk. A doktor érdeklődve hallgatja a leány válaszait, hogy folytathassa.*

4889. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 14:47:36
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*A rövidebb visszaút a kislánynak is sokkal jobb, egyrészt elkerülik a rossz emlékek forrását, azaz a gazdagnegyedet, másrészt kevésbé fárasztó a rövidebb táv, főleg, hogy ezúttal ő is cipekedik. Nem csoda, ha megkönnyebbülve veszi észre a szállást, és még nagyobb örömmel - persze, miután cipőjét levette a bejáratnál, ahogy illik - pakol be a szekrényébe, olyan akkurátusan, ahogy az egy ekkorka kislánytól telik, majd kis pipiskedéssel a kabátját is fogasra akasztja, és máris készen áll a tanulásra.*
- Kész vagyok, kezdhetünk! *jelenti ki sugárzó arccal, még Olyv morcossága se képes letörni most a lelkesedését. Körbenéz, próbálva kitalálni, hogy mégis mivel fognak kezdeni, ülni fog-e, állni, olvasni, vagy szemléltetés lesz? Az az egy nagy szerencséje van, hogy folyékonyan tud olvasni, és egész jól is ír, igen szépen, bár nem túl gyorsan.*
- Kaphatók papírt és írószerszámot? Lesz rá szükségem? *kérdezi bátortalanul, hiszen eddig mindig, mikor a tanító foglalkozott vele, saját magának is igen aktívan kellett ceruzát vagy tollat koptatnia.*

4888. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-08 13:11:54
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*Egy rövid, bár annál gyorsabb tempójú séta után, amelyben most a gazdagnegyedet elkerülve tettek meg, végül visszaérnek a szegények negyedébe. A doktor megkönnyebbül, hogy a séta legalább leegyszerűsödött, az új és rövidebb útvonal miatt. Ez nagyban segített számára, hogy még a délutáni sötét beállta előtt visszaérjenek a szállásra. Ahogy ez megtörténik, a doktor átadja a maradék ruhákat a lánynak és az egyik szekrényhez sétál. Innen kipakolja a sok lomot és kacatot, amit eddig ott tartott. Majd a lány felé fordul.* - Ez lesz a te helyed. Itt tarthatod, majd a ruháidat és a személyes holmiajaidat. *Habára doktor is tisztában van vele, hogy a lánynak a ruhákon kívül semmije sincs, mégis arra gondol, hogy ha majd egyszer lesz, akkor ide biztosan beteheti. A lány kis helyének kipakolása után, végre visszatér a munkához. Alig telik el pár pillanat, leteszi a kedvenc jegyzetét és a mellette kérdő szemekkel álló leányra tekint.* - Bepakoltál már? *Szól morcosan a doktor.* - Nem húzd az időmet. Sok a dolgunk és még többet kell nekünk megbeszélnünk. Ha úgy várod a tanulást, akkor igyekezz bepakolni és azonnal kezdünk is. *A doktor nem fog könyveket adni a lánynak, hiszen neki is legfeljebb jegyzetei vannak, vagy egy két megégett kötet, amit még meg tudott menteni a nyugat bukása után. Minden tudása és emléke papír fecniken, jegyzeteken és leginkább az eszében van. A tanulás ezért leginkább megfigyelés és a doktor által elvárt és tanított alapok folyamatos gyakorlásával fog haladni. Nincsenek anatómia könyvek, gyógynövény határozók, vagy betegségeket ábrázoló kicsi rajzok. Ezeket a tudásokat mind gyötrelmes munkával tudta elsajátítani a doktor és rengeteg kísérlet és kutatás eredményei. Egyszer majd összefoglalja és lejegyzi, ha lesz rá ideje.* - Amint megvagy, már kezdjük is az alapok megtanulását és tájékoztatlak a feladataidról, amik mától a kötelességed is. Ha ügyes leszel, én boldog leszek, ha boldog vagyok, hidd el te is az leszel. *Kacsint rá a doktor, majd ameddig a leány pakol, egy széket helyez maga elé és várja, hogy a lány helyezkedjen el rajta.*

4887. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-06 18:50:42
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Megfontolt

*Visszatértének egyetlen oka van, mégpedig az, ami már a tisztáson tisztázódott a számára, hogy egy kesztyű igenis megkerülhetetlenné vált a személyének ezekre a hónapokra, hiszen rá kellett eszmélnie, hogy bármilyen tartósítással is, de a gyógynövényei képtelenek lesznek hatásukkal kibírni a telet, nagyon sok esetben a szárítással, ami az eddig ismert legjobb természetes tartósítása, egyszerűen elvész a hatóanyag egy része, amit nem engedhet meg olyan könnyen magának. Így, ha már előzetes bölcsességgel nem tudta elkerülni a helyzetet, közben kénytelen korrigálni ezen hibáját, még preventív jelleggel, a helyzet sokkal problémásabbá válna, ha már lenne megbetegedett személy a házon belül. Főleg, ha esetleg ő maga lenne az, akkor csak Mordi mama segíthetne a helyzeten. De még nem kell ennyire messzeszálló gondolatmenetekbe sodornia magát, bár ez nála talán elkerülhetetlen, nyugodalommal veszi át az új cipőjét, amit fel is vesz, majd egyeztet egy pár kesztyűről, amelyről két opció kerül a szemvilága elé. Az egyik, hogy felpróbálja a már elkészített termékeket és ami ráillik, azt viszi el. A másik, hogy csináltat, de most az egyszerűség nevében úgy dönt, hogy felpróbálgat. A kesztyűnek a számára csak annyi feladata van, hogy ne fagyjon le a keze, így úri mulatságokra nem kell feccölnie. Majd járni fog egy kört valami úrias téli ruházatért is, mert lassan kellene valami télies és nyárias és valami ünnepi. Ekkor meg is találja azt, ami illik a kezére, szerencsére, bár egy kicsit nehézkes felvenni, de a kézmérete a szabóéhoz hasonló, így ennyivel könnyebb dolga volt találni. De talán erre a hatra már túlvásárolta magát ruhaneműkből, ideje kicsit megpihenni és felmelegedni.*

4886. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-06 10:54:11
 ÚJ
>Mirima Adlanniel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Egy doktor naplója, Olyv//

*Akármilyen ruhát is kap, amíg nem túl kényelmetlen, ő tökéletesen elégedett lesz és hálás is érte. Nyilván nem lesz olyan kislányos, már-már kisbabás, mint a mostani, de mivel a feladatai is sokkal komolyabbak lesznek, talán illő is ez a változtatás. Még örülni is fog, hogy gazdájához hasonlóan (legalább is valamennyire) öltözködhet.
A bilincsei kikapcsolása után reggelizik és felöltözik, és hálásan mosolyog, amiért a doktor segít neki, és begombolja a három gombot a ruhája hátán. Annak még jobban örül, hogy az újjal már egyedül is boldogul. Eddig sosem csinálhatott semmit egyedül, és ebbe az öltözködés is beletartozott.
Most, hogy felöltözött, a fémpántok sem annyira feltűnőek - viszont az elmúlt napok alatt mégis meglehetősen praktikusnak bizonyultak, hogy nyugton maradjon. Remélhetőleg nem ütött szöget a doktor fejébe a dolog, akár csak előző gazdájáéba, mennyivel egyszerűbb ezekkel biztosítani, hogy ne nyúljon semmihez, ha esetleg egyedül kell hagynia, vagy ne akarjon matatni éjszaka. Olvasni, lapozni úgyis tud megbilincselt kézzel is.*
- Az nagyon jó lenne, ha egyedül is tudnék öltözködni. *jegyzi meg, mikor végzett, ő sem szereti vesztegetni a gazdája drága idejét. Magára kanyarítja a takarót, és mehetnek is... így szinte semmi nem utal arra, hogy ő lenne az a kislány, akit a kereskedő elveszített. Sem a nyakpánt, sem a kar- és bokaperecek nem látszanak. Ő amúgy se élhette volna túl ennyi ideig egyedül, bármilyen logika szerint...*
- Hová megyünk? *kérdi, nem ismeri a várost, hiszen pár nappal ezelőttig a házat se hagyhatta el, ahol eddig tartották. Azután meg lázban hevert a doktor szállásán, szóval akkor se nagyon volt ideje várost nézni.*

4885. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-06 10:27:09
 ÚJ
>Olyv Afomag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy doktor naplója, Mirima//

*A lányka felöltözése ráébreszti a doktort, hogy ez a ruhavásárlás nem lesz egy egyszerű dolog, és sok mindent kell vennie. Kell egy alsóruha, egy hálóruha, kabát és ráadásul a leányka méretébe. Azonban azt sem felejti el, hogy az irányítás az ő kezében van és a leány nem több puszta szolgálónál, így a ruhavásárlást is neki kell intéznie. Nem beszélve arról, hogy a színösszeállítás is a doktor ízlése szerint kell, történjen, hiszen ő a leány gazdája. A szolga minden helyzetben a gazdáját jeleníti meg és ennek okán nem viselhet tetszése szerint akármit. A doktor már meg is álmodta a ruházatot, amely egy fekete zubbonyszerű elöl gombolós kisruha lesz, amelynek gallérja fehér színű. Ilyen ruhákat viseltek nyugaton az orvossegédek. Egykoron még neki is volt ilyen kis zubbonya, de amikor megkapta az orvosi fekete ruháját, akkor örökre maga mögött hagyta. Sőt, ha jól emlékszik rá, akkor a textil sorsa az lett, hogy elégette, mintegy eltemetve a múltat.
A leány lassacskán összekészülődik és megköszöni a doktornak a gondoskodást, aki erre semmit nem felel, csak türelemmel várja, hogy a leány még utoljára felvegye régi ruháit. Ezen ruhák sorsa valószínűleg égetés, vagy szemétre vetés lesz. Mivel a doktor úr ízlését és szemét igencsak zavarják. De mivel nincs más ruha jelenleg kénytelen ezt felvenni a leányka. A doktor igen alapos és a higiénére adó teremtés és ameddig a leányka aludt ő megtisztította a ruháit, hogy a betegség ne fertőzze meg őt és a leánykát még egyszer. A lány végül elkészül, és kéri, hogy segítsen neki a doktor. Olyv nem áll ellent a dolognak, de nem sok kedve van hozzá.* ~Ha találunk megfelelő ruhát, akkor az biztos, hogy elől gombolós lesz! Akár mi is a divat.~ - Az új ruháddal ilyen problémáid nem lesznek. Magad is fel fogod tudni venni. *Böki hozzá kicsit unottan, mintegy jelezve, hogy nem sok kedve van gombolgatni a ruhát.* - Örülök, hogy végre indulhatunk és természetesen viheted a takarót. *Majd megvárja, ameddig a leány magára teríti és elindulnak végre a gazdagnegyed irányába.*

4884. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-06 09:24:51
 ÚJ
>Bato Luo'Su avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

*Az ötlet falnak ütközött. A mosoly helyét Bato arcán átveszi egy rövid grimasz. Piettire emeli ismét a tekintetét, és egy kacsintással vegyített félmosollyal válaszol neki.*
-Nyitva tartom a szemem.
*Seawil gyerekkorának rövid történetét hallgatva kicsit elkomorodik. Biztosan értékeli az ember az olvasmányokat, de az élmények kihagyhatatlanok. Legalábbis Bato ezt hitte egészen eddig. Érti az ember, hogy óvják a lányt, vigyáznak rá, na de mégis. A gyerek azért gyerek, hogy plezúros legyen a térde, koszos legyen a ruhája és kitörjön a foga. Viszont egy valamiben hasonlít az elfre. Ő maga sem túl jártas a világ dolgaiban, szintén csak papírról ismeri Lanawint. Részben ezért is döntött úgy hónapokkal ezelőtt, hogy útra kel otthonról és bejárja az ismert világot.*
-Hát -
*Kezdi bizonytalan válaszát összeráncolt szemöldökkel, miközben valami nem létező dolgot szuggerál Pietti mögött.*
-A piacon elvétve láttam, jobbára csak öregemberek régi könyveit, amiket már szegények nem tudnak elolvasni. Viszont a templom alatt van egy könyvtár. Nem tudom jártál-e már ott. Az a könyvtár valami hihetetlen. Sor sort követ, a polcok tetejét el sem lehet érni a földről; annyi könyv, amennyit soha életemben nem láttam.
*Az élménybeszámolóját lezárandó azért nem zárja ki egy könyvesbolt lehetőségét a városban, ugyanis nem járta még be keresztül-kasul az egészet.*
-De lehet, hogy van valahol könyv kereskedés. Új vagyok a városban.

4883. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-06 08:44:24
 ÚJ
>Vérmes Pietti avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 163
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Hármas//

* Bato annak ellenére, hogy már nem gyermeki koraiban jár, mégis jót derül a dolgon és lehet elképzeli a furcsa menetet. A férfi érti a humoros vonzatát a régi kis eseménynek, s Pietti is szívesen vissza emlékezik a dologra, de harmadik tagjuk nem igazán tartja vonzónak. *
- Igen. Teljesen mászok vagyunk. De, ha mindannyian egyformák lennénk, nem lenne szemmi izgalom, szemmi kihívász.
* Osztja meg saját kis nézőpontját partnereivel.*
- Nem tudok róla. Még kondászt nem láttam. De valahol biztoszan leledzik csak ránk epekedő röfike.
* Elképzeli ahogy felnőtt fejjel meg lovagolják, betörik az ijedt pusikat, akik szerte szét rohannának, hangosan visítoznának. Viszont vidorát a közöttük ücsörgő lelohasztja.*
- Nekem lehetne az isz.
* Jegyzi meg minden rosszallás nélkül. Neki nem adatott meg az a gyönyör, hogy elmélyedjen egy jó történetben, vagy a felfedezők írásaiba. Annak persze természetes ez az állapot, akik több tucat kötet között nő fel. Nem neheztel, nem irigy, mert ha lesz szabad ideje, akkor lemegy és keres valami kereskedőt, aki könyvekkel, pergamenekkel foglalkozik.*
- Na nembaj. Ha majd egyszer lesz annyi szabad időm, hogy jobban felfedezzem a piacot, akkor veszek magamnak irományokat. Nem szeretem a drámai darabokat. Kalandorok feljegyzészei, beszámolói szokkal érdek feszítőbbek. Vagy kisszebb bohókász hangvételű... igen azok jók szoktak lenni. Tényleg... tudtok javaszolni kereszkedőt, aki árul könyveket?
* Érdeklődik kíváncsian.*

4882. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-06 04:10:58
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Megfontolt

*A hó eleje a természetes rendje annak, amikor Nestar önmagát meghazudtoló nyugodalommal dönt úgy, hogy változtatni fog. Ez persze csak múló illúziója, hiszen a változás annyit tesz ki, hogy valami apróságot újít be az életébe és leginkább a szükség hozza, mintsem az elhatározás. Itt most életveszélyből kell kimenteni egy bőrmunkát, vagy a belsejét, mert sikerült egy gyenge maróanyagot ejtenie szabad cipőinek egyikébe. Innentől pedig eggyel kevesebb darabja van az így sem túl bő készletnek, ami már komoly problémákat okozna, ha esetleg a másikkal is történne valami, nehezen megemészthető következményekkel járna arra a kevés házon kívül tartózkodásának idejére. A lelki értékén már túltette magát és a maróanyagot is még korán semlegesítette és kimosta, ez persze még nem teszi megoldottá a helyzetet. A leghosszabb és legnehezebb feladat a probléma és a keletkezésének elmagyarázása és egy kivételes, ámbár hatástalan beszéd tartása arról, hogy miért is lenne fontos, ha mégis létezne egy mód arra, hogy megmentsék a lábbelit. Ekkor inkább paphoz küldik, nem cipészhez, így ezzel a végső argumentummal legyőzetettnek érzi magát. Vagy beleöl párszáz aranyat egy darab cipőbe, de talán ezer is lehet egy ilyen mágia és persze nagyon nehéz lenne a probléma felvázolása után komolynak eladnia magát, pedig alapvetően az. Meg is látszott a cipész arcán, ahogy szemeiben visszatükröződtek a kérdések úgy minden tekintetben, ahogy Nestar a maga komor hangján vázolta az egyébként nevetséges összegű eszköz fontosságát és ezzel intim távolságba került egy kihajításhoz és káromkodáshoz, de ezt végül lenyelték a túloldalt. Ez persze a helyzeten nem változtat, egy kisebb összeget előlegként itt hagy, meglepően kevésért csináltatnak cipőt, bár meg is tudja érteni, hisz csak bőrről van szó és abból sem sokról. Itt már visszafogottabban tárgyal, ezen lehetőségeinek egy részét elhasználta a szélmalomharcban, amit a megmentésért folytatott és mire is ment vele. De végül a megállapodás megköttetik és ő is boldogabb lesz, majd, pár nap múlva, amikor visszatér a termékért. Legalábbis ilyen és ehhez hasonló remények fogalmazódnak meg benne, amint koppanó lépteivel egyre közelebb tudja magát a kijárathoz és indul is tovább, mert ez a kegyetlen hideg nem kíván enyhülni még az ő kedvéért sem. Bár már van annyi önkritikája, hogy ilyet el se várjon, csak annyit, hogy ne fázzon bele, de ez is leginkább az önnön közreműködésén múlik, nem valami külső tényezőn, hiszen az emberi alaptulajdonság, amit félig ő is örökölt, de inkább tanult, a környezethez való alkalmazkodás és egyes elméletek ezt tekinti a fajok fejlődésének alapjaként is. Persze, egyelőre messze vannak attól, hogy komolyabb összefüggéseket lássanak ilyen képzetekben, de már maga a feltételezés is vert egy visszhangot és mivel az alapvető részeit sem sikerült bizonyítani ténylegesen, így megmarad elképzelésnek. Ő, mint alkimista, szerencsére csak annyit foglalkozik a tematikával, amíg templomi oktató társa nem vált témát valamire, amihez legalább az egyikőjük ért. Persze az is egy érdekes beszélgetés, hisz ha az állatoktól származunk, akkor felmerül az állatgyilkosság legitimitásának is a kérdése, ahogy sok más is. Ha jól emlékszik, legutóbb is ide jutottak, ezért maradt meg az emlékezetében. Meg az, hogy a Templom bejárata csúszós és érdemes vigyáznia, mert fájdalmasat lehet esni.*

4881. hozzászólás ezen a helyszínen: Szegénynegyed
Üzenet elküldve: 2016-01-05 21:24:03
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Hármas//

*A szőke hajú emberlány fura beszéde csak most tűnik fel neki. A s-betűt olyan érdekesen sziszegősen ejti. Nem is érti eddig, hogy nem vette észre, az ilyesmit észre szokta venni.*
~Hja, már amikor nem verem be a fejem!~
*Emlékezteti magát gondolatban mitől hagyhatta cserben a megfigyelőképessége. A malac háton való lovaglás már egyenesen abszurd neki. Nem is érti, miért hozzák fel neki, láthatóan nem egy az érdeklődési körük. Szívesebben olvass, mint hogy malacháton lovagoljon. És ha újrakezdhetné az életét, és választhatna, hogy könyvek mellett döntene most is, és nem a malac háton az tuti.*
- Biztos vagyok benne, hogy nem akarom megtudni milyen malacon ülni.
*A választ komolyan gondolja, és miatta ne álljanak neki malacot keresni. Annál jobb dolga is akadna az biztos. *
- Nos inkább számoljunk kettővel. Én biztosan kihagynám. *Mosolyodik el kényszeredetten. Két idegen emberrel biztosan nem fog malaclovagolásba belemenni. Ez hogy most nem tűnik ilyen zárkózottnak, mint amilyennek szokott általában ezt pontosan ennek az ütésnek lehet betudni.*
- Nem annyira irigylésre méltó, hogy sokat olvastam. Sok tudást szereztem könyvekből, és ennek a felét nem tapasztaltam meg, csak most kezdem felfedezni a világot.
*Nem egészen biztos benne, hogy jó ötlet volt ezt így kimondani, de reméli, a másik kettő nem fogja elkényeztetett nemesi vérnek képzelni. Habár féltették, de nem nemesi származású, csak éppen jobb kicsivel biztonságosabb környezetbe született, mint mások. Ez nem olyan ritka.*
~Vagy igen?~
*Mindenesetre ez egy jó kérdés, és nem hiszi, hogy választ találna rá, így egyelőre csak figyel a két segítőtársára.*
- Igen mondhatjuk úgy is hogy különfélék vagyunk. *Ért egyet Batoval.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9397-9416