Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 445 (8881. - 8900. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
8900. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-29 21:40:32
Üzenet elküldve: 2018-03-29 21:40:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Prófécia//
//Nyílt//
*Irza éppen kifújná magát, amikor próféciája hangos fogadtatásra talál, egy termetes gazda személyében. A megszólításra lassan a parasztra emeli a tekintetét, miközben kezeit maga előtt pihenteti botján.*
- Te! Ez hozzánk beszél? Szerintem is.
*Ért magával egyet, mire torz arcán, szája taszító mosolyra húzódik, amiről nem igen lehet eldönteni, hogy most jót vagy rosszat jelent.*
- Szerencséd, hogy nem öreg anyádnak szólítottál! Szólíts Irzának!
*A lápi elf nő ugyanis utálja a hazug bájolgást. Végig méri a férfit, majd fátyolosság és egyéb sallang nélkül beszél tovább.*
- Ha azok a hitvány ostobák, azt megfelelő megoldásnak érzik, tegyék. Igazság szerint még valami jót is tennének az értelmesebbekért.
*Amikor a termetes férfi, arról érdeklődik, hogy leülhet e mellé, a veréb felborzolt tollakkal, harciasan csippantva Irza boton pihenő kezein terem.*
- Mit bánom én! Nem az én kutam. Nem mondhatom meg, hogy ki használhatja és ki nem. Dobd le magad, Rolf!
*Szólítja nevén a gazdát. Holott az még nem mutatkozott be, de annak, aki a Belső Szem hatalmával bír nem is igen kell bemutatkozni. Közben felemeli kézét, amin a kis madár ül.*
- Jól van, Csuri. Semmi baj.
*A nyugtatás után, kézfejét a vállához tartja, mire Csuri átszökken rá, és onnan figyeli fekete, kis szemeivel az idegent.*
- Madarat tolláról, ember barátjáról.
*Feleli a boszorka nagy bölcsen a férfinak, és ebben a stílusban válaszol a jövendölésének a firtatására is. Csúf képével, szürke fátyolos szemeivel kérdőn a férfi arcába mered.*
- Rolf! A földbe vetett magban lévő élet honnan ered? Honnan tudja az a mag, hogy egy búzaszál- vagy egy almafa hajtásaként kell a földből kitörnie?
*A lápi boszorka csúf képén ismét egy taszító mosoly jelenik meg.*
- Az igazság sokszor keserű. A Belső Szem hatalmából erednek szavaim, és ha a lanawiniak együttes erővel nem tesznek valamit, bizony neked sem lesz soha ezer hold földet.
*Irza intőn koppant is egyet botjával a kövezeten.*
A hozzászólás írója (Irza, a Látó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.29 21:45:37
//Nyílt//
*Irza éppen kifújná magát, amikor próféciája hangos fogadtatásra talál, egy termetes gazda személyében. A megszólításra lassan a parasztra emeli a tekintetét, miközben kezeit maga előtt pihenteti botján.*
- Te! Ez hozzánk beszél? Szerintem is.
*Ért magával egyet, mire torz arcán, szája taszító mosolyra húzódik, amiről nem igen lehet eldönteni, hogy most jót vagy rosszat jelent.*
- Szerencséd, hogy nem öreg anyádnak szólítottál! Szólíts Irzának!
*A lápi elf nő ugyanis utálja a hazug bájolgást. Végig méri a férfit, majd fátyolosság és egyéb sallang nélkül beszél tovább.*
- Ha azok a hitvány ostobák, azt megfelelő megoldásnak érzik, tegyék. Igazság szerint még valami jót is tennének az értelmesebbekért.
*Amikor a termetes férfi, arról érdeklődik, hogy leülhet e mellé, a veréb felborzolt tollakkal, harciasan csippantva Irza boton pihenő kezein terem.*
- Mit bánom én! Nem az én kutam. Nem mondhatom meg, hogy ki használhatja és ki nem. Dobd le magad, Rolf!
*Szólítja nevén a gazdát. Holott az még nem mutatkozott be, de annak, aki a Belső Szem hatalmával bír nem is igen kell bemutatkozni. Közben felemeli kézét, amin a kis madár ül.*
- Jól van, Csuri. Semmi baj.
*A nyugtatás után, kézfejét a vállához tartja, mire Csuri átszökken rá, és onnan figyeli fekete, kis szemeivel az idegent.*
- Madarat tolláról, ember barátjáról.
*Feleli a boszorka nagy bölcsen a férfinak, és ebben a stílusban válaszol a jövendölésének a firtatására is. Csúf képével, szürke fátyolos szemeivel kérdőn a férfi arcába mered.*
- Rolf! A földbe vetett magban lévő élet honnan ered? Honnan tudja az a mag, hogy egy búzaszál- vagy egy almafa hajtásaként kell a földből kitörnie?
*A lápi boszorka csúf képén ismét egy taszító mosoly jelenik meg.*
- Az igazság sokszor keserű. A Belső Szem hatalmából erednek szavaim, és ha a lanawiniak együttes erővel nem tesznek valamit, bizony neked sem lesz soha ezer hold földet.
*Irza intőn koppant is egyet botjával a kövezeten.*
A hozzászólás írója (Irza, a Látó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.29 21:45:37
8899. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-29 10:43:04
Üzenet elküldve: 2018-03-29 10:43:04
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Prófécia//
//Nyílt//
*Rolf kisétál a főtérre pipázgatni. Nézegeti a városba be illetve kilépő egyéneket, akik olyan vegyesek fajok tekintetében, hogy többszörösen megvilágosodik arról, miért is hívják Artheniort egy olvasztótégelynek!
Hangos, rekedtes hang üti meg a fülét, majd a forrás irányába néz.*
~No, há ez meg mitén károg itten e?! Belső Szem? He? Mi? Ne hazudozzá banya, szem csak kível vón!~
*A kis mondókára, amit a vénség zengeni kezd, mint valami dogmát, Rolf felfigyel és kicsit közelebb is lép, miközben sűrű füstöt fújkál a levegőbe.*
~Nem valami vidám...~ *vonja le a melák a következtetést.*
~Mi az a métely?~ *értetlenkedik tovább magában, de egyébként remekül szórakozik!*
~No, mé a végén összeesik ittén!~
*A mondóka végén Rolf odalép hozzá. Ekkor az öregasszony már a szökőkút szélén csücsül.*
~Fulladásos halál, nomán!~
-Érdekes vót a beszédi, vén boszorka!
*Rolf nem igazán foglalkozik azzal sem, ha a különös nőszemély megsértődik a megszólításra. Sajnos Rolf a maga "falusi, bunkó, tuskó paraszt" stílusában nem mindig tudja megválogatni, hogy szavainak mikor és hol van a helye. Meg hát ő ezt nem is sértésből mondja, egyszerűen csak ilyen a szava járása.*
-Hála magának, mostan biztosan többen kötnek hurkot a nyakukra és tudja... fellógatják magukot a bitóra, höhö! *szív egyet a pipájából. Tényleg olyan beszéd volt ez, aminek a végén egyenes út vezet az öngyilkosságba.*
-Szabad é? *bök a kút peremére jelezvén, hogy leülne mellé.* -Jó van? Csak mer nem vóna jó, ha belekarúna ittén a vízbe.
*A verebet is észreveszi.*
-Ő a barátja? No, képzelje csak el... nékem is egy állat a barátom! Pajtás a nevi, de ő nem csőrös, hanem ló, höhö! Osztán mibű meríti ezeket a keserű szavakat, vén boszorka?
//Nyílt//
*Rolf kisétál a főtérre pipázgatni. Nézegeti a városba be illetve kilépő egyéneket, akik olyan vegyesek fajok tekintetében, hogy többszörösen megvilágosodik arról, miért is hívják Artheniort egy olvasztótégelynek!
Hangos, rekedtes hang üti meg a fülét, majd a forrás irányába néz.*
~No, há ez meg mitén károg itten e?! Belső Szem? He? Mi? Ne hazudozzá banya, szem csak kível vón!~
*A kis mondókára, amit a vénség zengeni kezd, mint valami dogmát, Rolf felfigyel és kicsit közelebb is lép, miközben sűrű füstöt fújkál a levegőbe.*
~Nem valami vidám...~ *vonja le a melák a következtetést.*
~Mi az a métely?~ *értetlenkedik tovább magában, de egyébként remekül szórakozik!*
~No, mé a végén összeesik ittén!~
*A mondóka végén Rolf odalép hozzá. Ekkor az öregasszony már a szökőkút szélén csücsül.*
~Fulladásos halál, nomán!~
-Érdekes vót a beszédi, vén boszorka!
*Rolf nem igazán foglalkozik azzal sem, ha a különös nőszemély megsértődik a megszólításra. Sajnos Rolf a maga "falusi, bunkó, tuskó paraszt" stílusában nem mindig tudja megválogatni, hogy szavainak mikor és hol van a helye. Meg hát ő ezt nem is sértésből mondja, egyszerűen csak ilyen a szava járása.*
-Hála magának, mostan biztosan többen kötnek hurkot a nyakukra és tudja... fellógatják magukot a bitóra, höhö! *szív egyet a pipájából. Tényleg olyan beszéd volt ez, aminek a végén egyenes út vezet az öngyilkosságba.*
-Szabad é? *bök a kút peremére jelezvén, hogy leülne mellé.* -Jó van? Csak mer nem vóna jó, ha belekarúna ittén a vízbe.
*A verebet is észreveszi.*
-Ő a barátja? No, képzelje csak el... nékem is egy állat a barátom! Pajtás a nevi, de ő nem csőrös, hanem ló, höhö! Osztán mibű meríti ezeket a keserű szavakat, vén boszorka?
8898. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-28 21:38:11
Üzenet elküldve: 2018-03-28 21:38:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Prófécia//
//Nyílt//
*Irza egyetértően bólint a kis madár reakciójára, majd tovább beszél magában.*
- Jól van, essünk túl rajta, aztán menjünk haza! Ne zavarj közbeszólással, míg beszélek! Megértetted!? Helyes.
*Zárja le magával a vitát, és igyekszik teljesen a kinyilatkoztatni valójára koncentrálni. Lehunyja fátyolos szemeit, és erősen összpontosít. Mikor újra kinyitja szemeit egy pillanatra halvány vörös derengés suhan át rajtuk. A szökőkútnál álló Látó tesz előre egy lépést. Karjait oldalsó középtartásba tárja. A mozdulatra Csuri leröppen Irza kezében tartott botjáról, és a javakorabeli elf nő vállára száll.*
- Lanawiniak! Halljátok hát szavam! A Belső Szem hatalmából elétek tárom a valót, ami majdan eljő, hogy ismét e hibából okuljon mind, ki botor.
*Szólítja meg fátyolosan a népes publikumot. Hangja rekedten rikácsolós, de határozott és tisztán érthető. Irza ködös szürke szemei lassan derengve vörösen felizzanak. Hangját révült pátoszosság járja át, és rébuszokban kezd beszélni.*
- Véres köd, kínzó halál és káosz.
A métely újra híg föld húsában vájkál,
Ahol egykoron kufár Hold volt az úr,
Ott immáron csak törődötten terül el.
A megférgesedett, mindent rothadással
Fertőző tájból túlvilági hordák fakadnak.
A valóság heges szövete átszakadt.
A Bérci ércek, a Rengeteg vadjai és a
Légi fellegvár, ha egyek, a hármak erejével
Még helyreállíthatják a rendet.
*A Látó lélegzete hörögve elakad. A vörös izzás elhalványul. Szürke szemei fátyolosan ismét az arcába olvadnak. Irza enyhén, megroskad. Leengedi karjait és göcsörtös botjára támaszkodva őrzi meg egyensúlyát. Halk hörgéssel vesz levegőt. Láthatóan megviselték az előbbiek. A vállán állhatatosan gubbasztó veréb, kis fejét forgatva csipog egyet, és még Irza fülcimpáját is megbökdösi erős, kis fekete csőrével.*
- Jól… vagyok, Csuri.
*Aztán, mintha mi sem lenne természetesebb, Irza hátra lép és leül a szökőkút peremére. A főtér oktalan járókelőinek, az előbbiek talán nem tűntek sokkal többnek, egy elmeháborodott koldusasszony kifakadásánál. Azonban a lápi elf nő ködös, kifordult szavaiban olyan igazság rejlik, melyet már próféciaként jegyez most a krónika.*
A hozzászólás írója (Irza, a Látó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.28 21:43:09
//Nyílt//
*Irza egyetértően bólint a kis madár reakciójára, majd tovább beszél magában.*
- Jól van, essünk túl rajta, aztán menjünk haza! Ne zavarj közbeszólással, míg beszélek! Megértetted!? Helyes.
*Zárja le magával a vitát, és igyekszik teljesen a kinyilatkoztatni valójára koncentrálni. Lehunyja fátyolos szemeit, és erősen összpontosít. Mikor újra kinyitja szemeit egy pillanatra halvány vörös derengés suhan át rajtuk. A szökőkútnál álló Látó tesz előre egy lépést. Karjait oldalsó középtartásba tárja. A mozdulatra Csuri leröppen Irza kezében tartott botjáról, és a javakorabeli elf nő vállára száll.*
- Lanawiniak! Halljátok hát szavam! A Belső Szem hatalmából elétek tárom a valót, ami majdan eljő, hogy ismét e hibából okuljon mind, ki botor.
*Szólítja meg fátyolosan a népes publikumot. Hangja rekedten rikácsolós, de határozott és tisztán érthető. Irza ködös szürke szemei lassan derengve vörösen felizzanak. Hangját révült pátoszosság járja át, és rébuszokban kezd beszélni.*
- Véres köd, kínzó halál és káosz.
A métely újra híg föld húsában vájkál,
Ahol egykoron kufár Hold volt az úr,
Ott immáron csak törődötten terül el.
A megférgesedett, mindent rothadással
Fertőző tájból túlvilági hordák fakadnak.
A valóság heges szövete átszakadt.
A Bérci ércek, a Rengeteg vadjai és a
Légi fellegvár, ha egyek, a hármak erejével
Még helyreállíthatják a rendet.
*A Látó lélegzete hörögve elakad. A vörös izzás elhalványul. Szürke szemei fátyolosan ismét az arcába olvadnak. Irza enyhén, megroskad. Leengedi karjait és göcsörtös botjára támaszkodva őrzi meg egyensúlyát. Halk hörgéssel vesz levegőt. Láthatóan megviselték az előbbiek. A vállán állhatatosan gubbasztó veréb, kis fejét forgatva csipog egyet, és még Irza fülcimpáját is megbökdösi erős, kis fekete csőrével.*
- Jól… vagyok, Csuri.
*Aztán, mintha mi sem lenne természetesebb, Irza hátra lép és leül a szökőkút peremére. A főtér oktalan járókelőinek, az előbbiek talán nem tűntek sokkal többnek, egy elmeháborodott koldusasszony kifakadásánál. Azonban a lápi elf nő ködös, kifordult szavaiban olyan igazság rejlik, melyet már próféciaként jegyez most a krónika.*
A hozzászólás írója (Irza, a Látó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.28 21:43:09
8897. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-27 22:43:24
Üzenet elküldve: 2018-03-27 22:43:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
*Beszáll a kocsiba, és egy körülbelül hét-nyolc fős kísérettel már indulnak is északra, maguk mögött hagyva a gazdagnegyed, számukra annyira kellemes légkörét, végigzötykölődve a szegénynegyeden, ahol néhányan meg is bámulják a két hatalmas csődör húzta hintót, majd végül elérve a városhatárhoz. Aleimordnak hála, a piaci látogatásuk kihagyhatták, így nem kell azzal húzniuk az időt. A kis üvegcsét egy táskába csúsztatta még mielőtt elindultak, ott pihen mellette a puha, kipárnázott padon.
Apja valami papírokat olvasgat, így neki nem marad más, mint hogy ő is elővegyen egy könyvet időtöltés végett.*
~Még itt is dolgozik...~
*Szépen lassan maguk mögött hagyják a várost, ahogy az utolsó épület is eltűnik, és az út mentén egyre sűrűbben kezdenek sorakozni.*
Apja valami papírokat olvasgat, így neki nem marad más, mint hogy ő is elővegyen egy könyvet időtöltés végett.*
~Még itt is dolgozik...~
*Szépen lassan maguk mögött hagyják a várost, ahogy az utolsó épület is eltűnik, és az út mentén egyre sűrűbben kezdenek sorakozni.*
8896. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-27 19:01:34
Üzenet elküldve: 2018-03-27 19:01:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokok//
*A város főterét elérve végre lassíthat, bár ez nem az ő érdeme. Az almásderes észleli, hogy Pycta lova lassít, s magától kezd el poroszkálni az elf és lova mellett. Ahogy a főtéren lévő oszlop és szökőkút mellett elhaladnak, Umonról szakad a víz, haja csatakokban lóg, gyakorlatilag úgy érzi, hogy az összes csontja összekeveredett, még poroszkálás közben is úgy pattog a lovon, mintha tüskés bozóton csücsülne. Liheg, mintha a fél világot két lábon futotta volna végig. Először meg sem hallja, amit a vezér kérdez tőle. Reszkető kézzel emeli fel jobb karját, s csak úgy a lóról mutat Pycta felé feddőn:*
- Soha... soha... soha többé ne kényszeríts... *Majd a mondat félbeszakad, mert a mutogatástól Umon egyensúlyát veszíti, s meginog a lovon, úgy vágja magát vigyázzba, mintha maga egy megdicsőült őkirályi fenség poroszkált volna át előttük. Inkább csak megrázza a fejét, s reagál az előbb feltett kérdésre:*
- Nos, én azóta nem jártam erre, hogy felétek indultam. Nagyon különös érzés, de nem tudom eldönteni, hogy jó-e vagy rossz. *Kissé még lihegve, de elgondolkodó tekintettel néz körbe.*
- Tudod, nem gondoltam, volna, hogy ilyen rövid idő után Vadvéd hiányozni fog. Pedig így lett. Mindenesetre érdekes most itt POROSZKÁLNI! *Nem bírja ki, hogy ne mondja végig, az utolsó szót inkább üvöltve, s itt még kicsit Pycta iránt érzett tiszteletét is elfelejti egy pillanatra. Bár rettegése a lovaktól múlóban, kissé nehéz számára feldolgozni, hogy boros dugóként feszül a nyeregben, az almásderes lova meg úgy vihog rajta, ahogy éppen nem szégyelli. Lassan már azt érzi, hogy Pycta lova is beszáll a mulatságba. Stigmái arcára gyűlnek, s szája szegletében mosoly bujkál, majd nem bírja tartani magát, s ebben a pillanatban jóízű nevetés robban ki belőle saját szerencsétlenségén. Nem foglalkozik azzal, hogy sokan megütközve nézik, feketével csíkozott, immár fedetlen arcát, egy pillanatra még a korábban történteket is elfelejti.*
*A város főterét elérve végre lassíthat, bár ez nem az ő érdeme. Az almásderes észleli, hogy Pycta lova lassít, s magától kezd el poroszkálni az elf és lova mellett. Ahogy a főtéren lévő oszlop és szökőkút mellett elhaladnak, Umonról szakad a víz, haja csatakokban lóg, gyakorlatilag úgy érzi, hogy az összes csontja összekeveredett, még poroszkálás közben is úgy pattog a lovon, mintha tüskés bozóton csücsülne. Liheg, mintha a fél világot két lábon futotta volna végig. Először meg sem hallja, amit a vezér kérdez tőle. Reszkető kézzel emeli fel jobb karját, s csak úgy a lóról mutat Pycta felé feddőn:*
- Soha... soha... soha többé ne kényszeríts... *Majd a mondat félbeszakad, mert a mutogatástól Umon egyensúlyát veszíti, s meginog a lovon, úgy vágja magát vigyázzba, mintha maga egy megdicsőült őkirályi fenség poroszkált volna át előttük. Inkább csak megrázza a fejét, s reagál az előbb feltett kérdésre:*
- Nos, én azóta nem jártam erre, hogy felétek indultam. Nagyon különös érzés, de nem tudom eldönteni, hogy jó-e vagy rossz. *Kissé még lihegve, de elgondolkodó tekintettel néz körbe.*
- Tudod, nem gondoltam, volna, hogy ilyen rövid idő után Vadvéd hiányozni fog. Pedig így lett. Mindenesetre érdekes most itt POROSZKÁLNI! *Nem bírja ki, hogy ne mondja végig, az utolsó szót inkább üvöltve, s itt még kicsit Pycta iránt érzett tiszteletét is elfelejti egy pillanatra. Bár rettegése a lovaktól múlóban, kissé nehéz számára feldolgozni, hogy boros dugóként feszül a nyeregben, az almásderes lova meg úgy vihog rajta, ahogy éppen nem szégyelli. Lassan már azt érzi, hogy Pycta lova is beszáll a mulatságba. Stigmái arcára gyűlnek, s szája szegletében mosoly bujkál, majd nem bírja tartani magát, s ebben a pillanatban jóízű nevetés robban ki belőle saját szerencsétlenségén. Nem foglalkozik azzal, hogy sokan megütközve nézik, feketével csíkozott, immár fedetlen arcát, egy pillanatra még a korábban történteket is elfelejti.*
8895. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-27 12:51:07
Üzenet elküldve: 2018-03-27 12:51:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Zarándokok//
*Ezúttal a főtér felől közelítik meg a fal nélküli várost. Bár különösebben nem kedveli a fából és kőből épített városokat, a kövezett utcákat, mégis lenyűgözi a városlakó népek gyakorlatiassága. A főtér még mindig szép, a szökőkút pedig egyenesen gyönyörű, bár nem vetekedhet Erdőmélye rejtett fátyol-vízeséseivel, búvópatakjaival és csilingelő hangú erecskéivel. De a maga nemében mégis szép.
A köveken halkan kopog a lovak patája, ahogy lassabb tempóra fogva hátasát megindul a város központja felé. Ha bárki ránéz, kedvesen mosolyogva, halkan köszönti a városi népeket, visszafogottan érdeklődve az épületek és belső kertek megoldásai felé.*
- Ez a város egyszerre taszít és vonz. Érdekes dolog, nem igaz? *Kérdi Umont. Az ingovány óta nem beszélgettek a tempó miatt, de itt, a városi forgatagban lehetőségük nyílik eszmét cserélni, bár folyamatosan haladnak a piac felé, ahol a csuhásnak dolga van.
Gondolatai az előttük álló úton és a tharg fejedelemmel folytatni készülő megbeszélés körül forognak. Elvállalják a feladatot, de az ár kialkudása kemény menet lesz. Nem nagyon van viszonyítási alapja, de ha a venárok életének értékét nézi, az bizony megfizethetetlen. De ez a munkájuk, így mégis kénytelen lesz alkudni. A feladat veszélyének és a kapott fizetségnek arányban kell állnia a lehetőségekkel. Nehéz beszélgetés lesz bizonyosan.*
*Ezúttal a főtér felől közelítik meg a fal nélküli várost. Bár különösebben nem kedveli a fából és kőből épített városokat, a kövezett utcákat, mégis lenyűgözi a városlakó népek gyakorlatiassága. A főtér még mindig szép, a szökőkút pedig egyenesen gyönyörű, bár nem vetekedhet Erdőmélye rejtett fátyol-vízeséseivel, búvópatakjaival és csilingelő hangú erecskéivel. De a maga nemében mégis szép.
A köveken halkan kopog a lovak patája, ahogy lassabb tempóra fogva hátasát megindul a város központja felé. Ha bárki ránéz, kedvesen mosolyogva, halkan köszönti a városi népeket, visszafogottan érdeklődve az épületek és belső kertek megoldásai felé.*
- Ez a város egyszerre taszít és vonz. Érdekes dolog, nem igaz? *Kérdi Umont. Az ingovány óta nem beszélgettek a tempó miatt, de itt, a városi forgatagban lehetőségük nyílik eszmét cserélni, bár folyamatosan haladnak a piac felé, ahol a csuhásnak dolga van.
Gondolatai az előttük álló úton és a tharg fejedelemmel folytatni készülő megbeszélés körül forognak. Elvállalják a feladatot, de az ár kialkudása kemény menet lesz. Nem nagyon van viszonyítási alapja, de ha a venárok életének értékét nézi, az bizony megfizethetetlen. De ez a munkájuk, így mégis kénytelen lesz alkudni. A feladat veszélyének és a kapott fizetségnek arányban kell állnia a lehetőségekkel. Nehéz beszélgetés lesz bizonyosan.*
8894. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-26 17:45:49
Üzenet elküldve: 2018-03-26 17:45:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Prófécia//
*Irza, a kis verébbel a vállán, beér a főtérre. A madár a nyüzsgő tömeget látva izgatottá válik. A mocsári elf némber arcára megvető undor ül ki.*
- Ezek se lettek kevesebben, mint a sáskák, olyanok.
*Újra magában kezd el vitatkozni, és az orra alatt magyarázva zsörtölődni.*
- Még hogy vérpezsdítő. Inkább vérlázító. Nem értünk egyet. Nyeh! Még mindig ostoba és naiv vagy.
*Csuri leröppen a válláról és Irza botjára száll. Onnan kémleli okos, fekete kis szemeivel népes főteret. Irza a szökőkúthoz sétál.*
- Élik a mindennapi ostoba, önző kis életüket, és fogalmuk sincs mekkora veszély közeleg, akik meg tudnak róla azok is zömmel inkább a homokba dugják a fejüket.
*A szökőkúthoz érve a víztükörben meglátja saját eltorzult, rút ábrázatát. Lassan végig simítja arcát, és saját keze által megcsonkított füleit. Fanyar, ocsmány vigyor terül el pofáján.*
- Inkább nézd, milyen szépek vagyunk!
*Betegesen kuncogni kezd, miközben meglapogatja koszos, ápolatlan haját.*
- Csak nem elkeserítettelek? Igen… azok voltunk, mint minden elf nő… és aztán sokra mentünk vele. Ő is elárult minket… fejezzem be?
*Gonosz vigyorral mered tükörképére, és félhangosan tovább beszélget magával.*
- Áh, nem akarsz rá gondolni se. Gyenge vagy és ostoba, akárcsak ezek itt mind! Mi? Ugyan, nem akarok rajtuk segíteni. Csupán figyelmezetni és elmondani, amit láttam. A Belső Szem hatalmával még én sem dacolhatok.
*Irza elfordul a szökőkúttól, és lassan végig néz a főtéren.*
- Csuri, szerinted itt jó lesz?
*A boton ülő kis veréb rá néz, aztán biztatóan csippant egyet. Irza kedvesen rámosolyog a madárra. Másoknak ez a mosoly elég groteszkül hathat, de Csuri láthatóan érti, mert lelkesen még a szárnyával is csap egyet.*
*Irza, a kis verébbel a vállán, beér a főtérre. A madár a nyüzsgő tömeget látva izgatottá válik. A mocsári elf némber arcára megvető undor ül ki.*
- Ezek se lettek kevesebben, mint a sáskák, olyanok.
*Újra magában kezd el vitatkozni, és az orra alatt magyarázva zsörtölődni.*
- Még hogy vérpezsdítő. Inkább vérlázító. Nem értünk egyet. Nyeh! Még mindig ostoba és naiv vagy.
*Csuri leröppen a válláról és Irza botjára száll. Onnan kémleli okos, fekete kis szemeivel népes főteret. Irza a szökőkúthoz sétál.*
- Élik a mindennapi ostoba, önző kis életüket, és fogalmuk sincs mekkora veszély közeleg, akik meg tudnak róla azok is zömmel inkább a homokba dugják a fejüket.
*A szökőkúthoz érve a víztükörben meglátja saját eltorzult, rút ábrázatát. Lassan végig simítja arcát, és saját keze által megcsonkított füleit. Fanyar, ocsmány vigyor terül el pofáján.*
- Inkább nézd, milyen szépek vagyunk!
*Betegesen kuncogni kezd, miközben meglapogatja koszos, ápolatlan haját.*
- Csak nem elkeserítettelek? Igen… azok voltunk, mint minden elf nő… és aztán sokra mentünk vele. Ő is elárult minket… fejezzem be?
*Gonosz vigyorral mered tükörképére, és félhangosan tovább beszélget magával.*
- Áh, nem akarsz rá gondolni se. Gyenge vagy és ostoba, akárcsak ezek itt mind! Mi? Ugyan, nem akarok rajtuk segíteni. Csupán figyelmezetni és elmondani, amit láttam. A Belső Szem hatalmával még én sem dacolhatok.
*Irza elfordul a szökőkúttól, és lassan végig néz a főtéren.*
- Csuri, szerinted itt jó lesz?
*A boton ülő kis veréb rá néz, aztán biztatóan csippant egyet. Irza kedvesen rámosolyog a madárra. Másoknak ez a mosoly elég groteszkül hathat, de Csuri láthatóan érti, mert lelkesen még a szárnyával is csap egyet.*
8893. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-23 18:39:38
Üzenet elküldve: 2018-03-23 18:39:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Nagy Egyenlőség Napja - Szertartások: Kelet//
*Kissé lemaradva követi újdonsült komáját. Rolf sajnos képes rövid idő alatt nagyon közel engedni magához másokat, ami nem mindig szerencsés.*
-Veszek vizet ottan!
*Odamegy a szökőkúthoz és megmeri kulacsát.*
~Hö, minő tiszta itten a víz! Lelátni egészen ennek a nagy... dézsának az ajjába!~
*Kétszer is tölt magának, ami nem gond, hiszen a szökőkút sosem fogy ki.*
~Mikor vedérrel mertem Pajtásnak a vizet, akkó se fogyott ki. Jó vón ez a szökőkút... öntözőnek! Kéne bele egy nagy cső, osztán nyomatná a vizet a fődekre, amoda!~
*Persze tudja, hogy nem megvalósítható, mindenesetre eljátszik a gondolattal.*
~Nem kéne annyi vizet húzogni.~
-Gyüvök mán, koma! Uccu néki, haladjunk!
*Kissé lemaradva követi újdonsült komáját. Rolf sajnos képes rövid idő alatt nagyon közel engedni magához másokat, ami nem mindig szerencsés.*
-Veszek vizet ottan!
*Odamegy a szökőkúthoz és megmeri kulacsát.*
~Hö, minő tiszta itten a víz! Lelátni egészen ennek a nagy... dézsának az ajjába!~
*Kétszer is tölt magának, ami nem gond, hiszen a szökőkút sosem fogy ki.*
~Mikor vedérrel mertem Pajtásnak a vizet, akkó se fogyott ki. Jó vón ez a szökőkút... öntözőnek! Kéne bele egy nagy cső, osztán nyomatná a vizet a fődekre, amoda!~
*Persze tudja, hogy nem megvalósítható, mindenesetre eljátszik a gondolattal.*
~Nem kéne annyi vizet húzogni.~
-Gyüvök mán, koma! Uccu néki, haladjunk!
8892. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-17 11:55:06
Üzenet elküldve: 2018-03-17 11:55:06
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Mire kiér a Szegénynegyed szűk utcái és rejtélyes sikátorai közül a nap utolsó sugarainak narancsszíne beragyogja a levegőt. Még utoljára hátranéz a városra. Nem szomorodik el, hogy el kell hagynia. Maradhatna ugyan de otthona a vadon, bár csodálva néz még utoljára szét Arthenior főterén. A kövezett tér közepén narancs lángokat lövell a szökőkút melyek mint az apróra tört smaragdok csillognak a fényben. Orkunk szeme megakad a nagy márványoszlopon mely iránt tudat alatt megvetést érez. Vesz egy mély levegőt. Kellemes tisztaság tölti el mivel a város főként a piac tömény illatai, szagai ezidáig kísértették orrát. Észbe kap mielőtt még több időt pazarolna gondolkodással vagy mélázással.*
~Túlélni és erősdni~ *Ezt az egyet mantrázza magába időnként.
Elindul ruganyos lépteivel a számára otthonosnak számító másnak veszélyes természtbe.*
~Túlélni és erősdni~ *Ezt az egyet mantrázza magába időnként.
Elindul ruganyos lépteivel a számára otthonosnak számító másnak veszélyes természtbe.*
8891. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-17 09:25:26
Üzenet elküldve: 2018-03-17 09:25:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kajtatás//
*Kilép a kapun. Gondolkodik. A fickó rengeteg pénzt kínált. Rengeteget. Dehát ígérni könnyű. Előleget viszont nem kapott, egy nyüves kis zsáknyit sem. ~Na és mi a biztosíték, hogy később fizetni fog?~ Persze, megérti ő, Teysusra, hiszen ha megelőlegezett volna kedvcsinálásképpen néhányszáz, néhányezer, ragadja el a képzelete, aranyat, Grimor akkor is bizonytalanságot érezne a végrehajtást illetően. Csak akkor ugye épp amiatt érezné ezt a bizonytalanságot, hogy minek is törjék tovább magukat odakinn, ha a semmiért ilyen tekintélyes kis summát kaptak. Nade emiatt nem kell fájjon a feje, mert jelen pillanatban sem tekintélyes, sem kevésbe tekintélyes súlyú pénzeszacskó nem húzza le az oldalát.
~Szigorúan teljesítés után. Nem vagyok ezzel kibékülve.~ Hőbörög magában egy sort, de pontosan tudja, hogy a beígért összeg és a jelenleg rendelkezésére álló közötti mérhetetlen távolság túl kecsegtető ahhoz, hogy rögtön elutasítsa magában a dolgot. Persze odabenn nem is tette, szó se róla. ~Micsoda csicsa!~ Azért azt kellően végig kell gondolnia, próbálja munkára fogni agytekervényeit, hogy ha a megbízó esetleg baráti gesztusnak veszi majd a teljesítést, amiért sértő lenne pénzt adnia, akkor hogyan tudják rábírni majd arra, hogy megváltoztassa az álláspontját. Mivel a válasz erre most még egyértelmű sehogy, Grimor úgy dönt, hogy ezt a kérdést egyelőre jobb, ha elnapolja.*
A hozzászólás írója (Grimor Qwargh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.17 09:27:54
*Kilép a kapun. Gondolkodik. A fickó rengeteg pénzt kínált. Rengeteget. Dehát ígérni könnyű. Előleget viszont nem kapott, egy nyüves kis zsáknyit sem. ~Na és mi a biztosíték, hogy később fizetni fog?~ Persze, megérti ő, Teysusra, hiszen ha megelőlegezett volna kedvcsinálásképpen néhányszáz, néhányezer, ragadja el a képzelete, aranyat, Grimor akkor is bizonytalanságot érezne a végrehajtást illetően. Csak akkor ugye épp amiatt érezné ezt a bizonytalanságot, hogy minek is törjék tovább magukat odakinn, ha a semmiért ilyen tekintélyes kis summát kaptak. Nade emiatt nem kell fájjon a feje, mert jelen pillanatban sem tekintélyes, sem kevésbe tekintélyes súlyú pénzeszacskó nem húzza le az oldalát.
~Szigorúan teljesítés után. Nem vagyok ezzel kibékülve.~ Hőbörög magában egy sort, de pontosan tudja, hogy a beígért összeg és a jelenleg rendelkezésére álló közötti mérhetetlen távolság túl kecsegtető ahhoz, hogy rögtön elutasítsa magában a dolgot. Persze odabenn nem is tette, szó se róla. ~Micsoda csicsa!~ Azért azt kellően végig kell gondolnia, próbálja munkára fogni agytekervényeit, hogy ha a megbízó esetleg baráti gesztusnak veszi majd a teljesítést, amiért sértő lenne pénzt adnia, akkor hogyan tudják rábírni majd arra, hogy megváltoztassa az álláspontját. Mivel a válasz erre most még egyértelmű sehogy, Grimor úgy dönt, hogy ezt a kérdést egyelőre jobb, ha elnapolja.*
A hozzászólás írója (Grimor Qwargh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.17 09:27:54
8890. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-15 13:06:41
Üzenet elküldve: 2018-03-15 13:06:41
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A hosszú út után csupán vízre vágyik. Magabiztos léptekkel közeledik a hatalmas kút felé mit sem törődve az őt bámulókkal. Kevés élettapasztalata ellenére a két szinte magányosan töltött év a vadonban megedzette. Anyja elvesztése után a saját lábára kellett állnia s úgy érezte elég erős már, hogy elhagyja rejtekhelyét. A szökőkút kávájához érve leül a szegélyre és mélyen megmeríti koszos, zöld kezeit a hűs vízben. A víztől szinte újjászületik, mohón kortyolja az enyhítő nedűt mégnem úgy érzi eleget ivott. A szökőkút tetejéből csillámlóan tör fel a víz gyémántok csillogását idézve az üde napfénybe melyet Qrah'kas csodál egy pillanatig majd felocsúdva ábrándozásából észbe kap. Gyomra korog így hát tenni kell valamit azaz enni. Másfél napja nem evett így hamar dűlőre jut. Megtölti méretes iszákját és továbbindul az ismeretlen nyüzsgő város szíve felé.*
8889. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-11 14:16:46
Üzenet elküldve: 2018-03-11 14:16:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 428
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 428
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Úton hazafelé//
*A városba belépve a szokásos, nyüzsgő élet fogadja őt. Már közel a napnyugta, mégis sokan járják még az utcákat. Talán munkából sietnek hazafelé, vagy épp más dolguk akadt, amit mindenképp el kell intézniük még a mai nap folyamán. Ki tudja?
Meira is csak ugyanúgy haza igyekszik, mint sokan mások, így meg sem kéne lepődnie, hogy a legtöbben még idekinn vannak. Persze egyszerűbb lenne az üres utcákon végigszaladni, mint a rengeteg embert kerülgetni, hogy az egyik szűkebb utcába bekanyarodva, majd a Gazdagnegyed felé véve az irány végre felsóhajthasson, hogy most már aztán tényleg mindjárt otthon lehet. Hideg is van, bár nem annyira, mint az elmúlt napokban, mégsem túl kellemes számára. Worenth köpenye bezzeg jó puha és meleg volt. Elmosolyodik ezen, mikor eszébe jut, hogy kölcsön kapta egy igazi varázsló igazi varázsköpenyét. Mint egy mesében. Halkan kuncog, majd lépteit megszaporázva halad tovább a Gazdagnegyed felé.*
*A városba belépve a szokásos, nyüzsgő élet fogadja őt. Már közel a napnyugta, mégis sokan járják még az utcákat. Talán munkából sietnek hazafelé, vagy épp más dolguk akadt, amit mindenképp el kell intézniük még a mai nap folyamán. Ki tudja?
Meira is csak ugyanúgy haza igyekszik, mint sokan mások, így meg sem kéne lepődnie, hogy a legtöbben még idekinn vannak. Persze egyszerűbb lenne az üres utcákon végigszaladni, mint a rengeteg embert kerülgetni, hogy az egyik szűkebb utcába bekanyarodva, majd a Gazdagnegyed felé véve az irány végre felsóhajthasson, hogy most már aztán tényleg mindjárt otthon lehet. Hideg is van, bár nem annyira, mint az elmúlt napokban, mégsem túl kellemes számára. Worenth köpenye bezzeg jó puha és meleg volt. Elmosolyodik ezen, mikor eszébe jut, hogy kölcsön kapta egy igazi varázsló igazi varázsköpenyét. Mint egy mesében. Halkan kuncog, majd lépteit megszaporázva halad tovább a Gazdagnegyed felé.*
8888. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-04 09:07:20
Üzenet elküldve: 2018-03-04 09:07:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Jó néhány órát alszik, mire megébred. Csatakokban folyik róla a víz, de kissé talán erősebbnek érzi magát, talán nem olyan elgyengült. Kissé ismét tisztálkodik, majd felöltözik, s maga mellé pakolt holmijait is felfűzi az övére. Ahogy ezzel végez, ismét átjárja a kellemes és forró meleg, talán a fagyos évszak túlélő gyógynövényei kellő erőt biztosítanak a gyógyuláshoz. Köszönést követően rögtön a főtér felé veszi az irányt, hisz a várossal már végzett. A ruházatot megvásárolta, már nem veszélyezteti a kihűlés, vagy egyéb betegségek.*
- Háppszi! *A tüsszentés már kissé enyhébb, mint tegnap, s valóban vidoran sétál el a szökőkút mellett, mely most is mint mindig, megfelelően működik. Az oszlop is ott van, emlékül őrizve egy kegyetlen kort, melyből Pyr szerencsére kimaradt. Erdőmély várja, s ettől még a főtér gyönyörűen kirakott és szegélyezett tere sem tudja visszatartani, Pyr immár fütyörészve és szárnyait meglobogtatva emelkedik el a földről, hogy szokásához híven rövidebb távokat a levegőben repülve haladjon tovább. A teret így hamar átrepüli, jóllehet ebben az is megsegíti, hogy így délután felé, már kevesebb ember mozog az utcán, lassan mindenki befejezi a munkáját. A térről még visszatekint egyszer, majd végleg elhagyja a várost.*
A hozzászólás írója (Pyr Lavand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.04 09:07:51
- Háppszi! *A tüsszentés már kissé enyhébb, mint tegnap, s valóban vidoran sétál el a szökőkút mellett, mely most is mint mindig, megfelelően működik. Az oszlop is ott van, emlékül őrizve egy kegyetlen kort, melyből Pyr szerencsére kimaradt. Erdőmély várja, s ettől még a főtér gyönyörűen kirakott és szegélyezett tere sem tudja visszatartani, Pyr immár fütyörészve és szárnyait meglobogtatva emelkedik el a földről, hogy szokásához híven rövidebb távokat a levegőben repülve haladjon tovább. A teret így hamar átrepüli, jóllehet ebben az is megsegíti, hogy így délután felé, már kevesebb ember mozog az utcán, lassan mindenki befejezi a munkáját. A térről még visszatekint egyszer, majd végleg elhagyja a várost.*
A hozzászólás írója (Pyr Lavand) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.04 09:07:51
8887. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-03 20:29:03
Üzenet elküldve: 2018-03-03 20:29:03
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Loyenara//
- Ez az, szerencséd volt, és ez nem mindig lesz így.
*Alaposan felméri a lányt, mielőtt megszólalna. Nem tűnik erősnek vagy fürgének vagy varázstudónak. Csak egy egyszerű, naiv kislánynak.*
- Ha valaki bántani akar, akkor mégis hogyan védenéd meg magadat? Addig sikítasz, míg valaki meg nem hallja?
*Nem igazán kérdés ez, inkább kijelentés.*
- Akkor az még a jobbik eset.
*Bólogat egyetértően, mikor a lány azt ecseteli, hogy nem is lakik olyan mélyen a szegénynegyedben.*
- Hogy milyen fajba tartozok?
*Szélesen elmosolyodik, hiszen nagyon kevesen szokták eltalálni. A legtöbben olyan sötételfnek nézik, aki előbb jött a felszínre mint a társai, és ezért nem olyan szürke a bőre. Pedig pont ellenkezőleg: apja vére olyan erős volt, hogy még így, félvérként is megtévesztő.*
- Ebbe is, abba is. Amelyik éppen tetszik.
//Loyenara//
- Ez az, szerencséd volt, és ez nem mindig lesz így.
*Alaposan felméri a lányt, mielőtt megszólalna. Nem tűnik erősnek vagy fürgének vagy varázstudónak. Csak egy egyszerű, naiv kislánynak.*
- Ha valaki bántani akar, akkor mégis hogyan védenéd meg magadat? Addig sikítasz, míg valaki meg nem hallja?
*Nem igazán kérdés ez, inkább kijelentés.*
- Akkor az még a jobbik eset.
*Bólogat egyetértően, mikor a lány azt ecseteli, hogy nem is lakik olyan mélyen a szegénynegyedben.*
- Hogy milyen fajba tartozok?
*Szélesen elmosolyodik, hiszen nagyon kevesen szokták eltalálni. A legtöbben olyan sötételfnek nézik, aki előbb jött a felszínre mint a társai, és ezért nem olyan szürke a bőre. Pedig pont ellenkezőleg: apja vére olyan erős volt, hogy még így, félvérként is megtévesztő.*
- Ebbe is, abba is. Amelyik éppen tetszik.
8886. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-03 19:36:22
Üzenet elküldve: 2018-03-03 19:36:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Atehaner//
*Kisétál a fogadóból, hogy kinn, a hűvös, friss levegőn folytassák a beszélgetést. Lassan indulhatnak is a szegénynegyed felé.*
-Ezt hogy érted? *Pillant fel rá értetlenül. Átfut az agyán, hogy a férfi épp arra tett megjegyzést, hogy túl naiv, és nem kéne megbíznia benne.* Eddig szerencsém volt, több éve élek a városban, és még nem esett bajom. De nem is vagyok olyan védtelen, mint amilyennek tűnök.
*Teszi még hozzá gyorsan, te higgye azt a félvér, olyan könnyű dolga lenne. Pedig az lenne...*
-Nincs am messze. Itt lakom a szélén, egész közel a gazdagnegyed határához, ahol már nem olyan siralmasak az állapotok. Be sem kell menni a szegénység szívébe.
*A következő kérdésre egy pillanatra elakad a beszédben.*
-Ö... nem, persze, hogy nem. A bátyámmal lakom együtt.
*Hirtelen ennél jobb nem jutott eszébe, mellékes, hogy nem is látta Graelt, mióta megszökött otthonról.*
-Meg tudlak érteni. *Komorodik el Ate megjegyzésére.* Én sem régóta vagyok ilyen szabad, mint most. De élvezem, hogy mindent magamnak intézek.
*Persze az sem utolsó szempont, hogy nem verik a legkisebb hibáért is. Ugyan a sebei nem gyógyultak be maradéktalanul, de legalább nem is szaporodnak.*
-Ne haragudj... lehet pofátlan leszek, de milyen fajba is tartozol? Mert mélységinek néznélek, de ahhoz képest egész finomak a vonásaid.
*Nem meri konkrétan megkérdezni, fattyú-e, már így is örül, ha választ kap.*
//Atehaner//
*Kisétál a fogadóból, hogy kinn, a hűvös, friss levegőn folytassák a beszélgetést. Lassan indulhatnak is a szegénynegyed felé.*
-Ezt hogy érted? *Pillant fel rá értetlenül. Átfut az agyán, hogy a férfi épp arra tett megjegyzést, hogy túl naiv, és nem kéne megbíznia benne.* Eddig szerencsém volt, több éve élek a városban, és még nem esett bajom. De nem is vagyok olyan védtelen, mint amilyennek tűnök.
*Teszi még hozzá gyorsan, te higgye azt a félvér, olyan könnyű dolga lenne. Pedig az lenne...*
-Nincs am messze. Itt lakom a szélén, egész közel a gazdagnegyed határához, ahol már nem olyan siralmasak az állapotok. Be sem kell menni a szegénység szívébe.
*A következő kérdésre egy pillanatra elakad a beszédben.*
-Ö... nem, persze, hogy nem. A bátyámmal lakom együtt.
*Hirtelen ennél jobb nem jutott eszébe, mellékes, hogy nem is látta Graelt, mióta megszökött otthonról.*
-Meg tudlak érteni. *Komorodik el Ate megjegyzésére.* Én sem régóta vagyok ilyen szabad, mint most. De élvezem, hogy mindent magamnak intézek.
*Persze az sem utolsó szempont, hogy nem verik a legkisebb hibáért is. Ugyan a sebei nem gyógyultak be maradéktalanul, de legalább nem is szaporodnak.*
-Ne haragudj... lehet pofátlan leszek, de milyen fajba is tartozol? Mert mélységinek néznélek, de ahhoz képest egész finomak a vonásaid.
*Nem meri konkrétan megkérdezni, fattyú-e, már így is örül, ha választ kap.*
8885. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-03 17:33:17
Üzenet elküldve: 2018-03-03 17:33:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
~Át, át, át, egyenesen, át, át, át.~
*Ezt a dallamot dúdolgatta egész délelőtt, és dúdolgatja most is, bár meg kell hagyni, meglehetősen unja már. A dal, jobban mondva a dal refrénje viszont csak nem akar magának egy másik félnótást találni, akinek a fülébe tapadhatna az elfé helyett.*
-Árulás! *Motyogja nem létező bajsza alatt, miközben jobbra fordul a szökőkút mellett, és célba veszi az istállót. Aztán megtorpan egy pillanatra. Belekotor zsebének belső, eldugott szegletébe, s egy aranyat húz elő belőle. Egy megkopott, erősen hiányos aranytallért, amit nem is olyan régen szedett össze az úton.
Hátralép kettőt, hogy a kút közvetlenül mögötte legyen, majd ráköp egyet a tallérra, s a válla fölött behajítja a kútba.
Megvárja, míg a fémdarab csobbanva társai mellé ereszkedik a mélybe, s csak ezt követően indul tovább.*
A hozzászólás írója (Nerkon Kellos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.03 17:33:55
*Ezt a dallamot dúdolgatta egész délelőtt, és dúdolgatja most is, bár meg kell hagyni, meglehetősen unja már. A dal, jobban mondva a dal refrénje viszont csak nem akar magának egy másik félnótást találni, akinek a fülébe tapadhatna az elfé helyett.*
-Árulás! *Motyogja nem létező bajsza alatt, miközben jobbra fordul a szökőkút mellett, és célba veszi az istállót. Aztán megtorpan egy pillanatra. Belekotor zsebének belső, eldugott szegletébe, s egy aranyat húz elő belőle. Egy megkopott, erősen hiányos aranytallért, amit nem is olyan régen szedett össze az úton.
Hátralép kettőt, hogy a kút közvetlenül mögötte legyen, majd ráköp egyet a tallérra, s a válla fölött behajítja a kútba.
Megvárja, míg a fémdarab csobbanva társai mellé ereszkedik a mélybe, s csak ezt követően indul tovább.*
A hozzászólás írója (Nerkon Kellos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.03.03 17:33:55
8884. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-02 23:42:16
Üzenet elküldve: 2018-03-02 23:42:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Loyenara//
- Látod, rátapintottál a lényegre!
*Mondja ezt már kilépve az ajtón.*
- Ha elkerül a baj. Mi van, ha nem kerül el? Nem is te kerülöd el, hanem ő kerül téged.
*Megint csóválni kezdi a fejét.*
- Na, mutasd az utat. És ha azt akarod, hogy lépjek le, csak szólj.
*Rázza meg a vállát, majd ha a lány elindul, akkor követi.*
- És, gondolom nem egyedül laksz ott.
*Próbál csevegni, bár a félvér nem az a fajta.*
- Nekem nem igazán van otthonom. Afféle vándor vagyok. Mindig ott vagyok, ahol tetszik.
*A lány nagyon csendes, Atehaner próbálja szóra bírni, hogy egy kicsit megnyíljon, és ne zárkózzon be egyre jobban, így azaz ötlete támad, hogy beszél egy kicsit magáról.*
- A rabság után tetszik ez a szabad élet.
//Loyenara//
- Látod, rátapintottál a lényegre!
*Mondja ezt már kilépve az ajtón.*
- Ha elkerül a baj. Mi van, ha nem kerül el? Nem is te kerülöd el, hanem ő kerül téged.
*Megint csóválni kezdi a fejét.*
- Na, mutasd az utat. És ha azt akarod, hogy lépjek le, csak szólj.
*Rázza meg a vállát, majd ha a lány elindul, akkor követi.*
- És, gondolom nem egyedül laksz ott.
*Próbál csevegni, bár a félvér nem az a fajta.*
- Nekem nem igazán van otthonom. Afféle vándor vagyok. Mindig ott vagyok, ahol tetszik.
*A lány nagyon csendes, Atehaner próbálja szóra bírni, hogy egy kicsit megnyíljon, és ne zárkózzon be egyre jobban, így azaz ötlete támad, hogy beszél egy kicsit magáról.*
- A rabság után tetszik ez a szabad élet.
8883. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-02 20:00:34
Üzenet elküldve: 2018-03-02 20:00:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Régen olyan élettel telinek látta a Főteret. Tele mindenféle különös fajjal, miknek tagjai dolgos hétköznapjaikba felejtkezve rohangálnak fel se alá. Megpihennek az egyik padon, vagy a szökőkút vizével oltják szomjukat.
Most mást lát: ideges szolgákat, fáradt vándorokat, éhező nincsteleneket. Asszonyt, aki sír, peckes nemest, ki szinte a felhőkbe törli az orrát.
Leül az egyik jéghideg padra, nem foglalkozik azzal, hogy esetleg megbetgedhet.
Perceken keresztül csak üresen bámul ki a fejéből, majd nyúzott arccal felkel, és elindul hazafelé.
Hogy a teljesen üres lakásban mit fog csinálni az még rejtély.*
Most mást lát: ideges szolgákat, fáradt vándorokat, éhező nincsteleneket. Asszonyt, aki sír, peckes nemest, ki szinte a felhőkbe törli az orrát.
Leül az egyik jéghideg padra, nem foglalkozik azzal, hogy esetleg megbetgedhet.
Perceken keresztül csak üresen bámul ki a fejéből, majd nyúzott arccal felkel, és elindul hazafelé.
Hogy a teljesen üres lakásban mit fog csinálni az még rejtély.*
8882. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-03-02 15:37:34
Üzenet elküldve: 2018-03-02 15:37:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Fintorogva érkezik és, ahogy a térre lép, abban a pillanatban eldönti, hogy a lehető legkevesebb időt fogja itt tölteni. Megveszi a ruhákat és kész, már indul is vissza. Borzasztó ez a sok ember és sehol egy dúsabb növényzet, mindenhol csak kövek, kövek és kövek. Persze szép, meg minden, de azért mégsem egy csodálatos erdőről beszélünk, annál nincs is szebb. Azért megnézi magának a teret díszítő tornyot, az ivótól nem messze lévő szökőkutat, melyből varázslatos módon mindig feltörik a víz, még ebben az évszakban is. Egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy merre is kellene tovább mennie, a piactér zsongását bár már messziről hallja. Ezek a hangok azonban nem azok a jól elkülöníthető hangok, mit az erdőben oly könnyedén megkülönböztet, inkább zsivajnak hatnak. Többen megbámulják.*
~ Persze, mert merednek a bimbik. ~ *Lemondóan csóválja meg fejét, nem tud elszakadni ettől a témától, de erre meg vigyorogni kezd, így a saras képével még visszataszítóbb látványt kelthet.*
~ Na, most a felépített tündérkoncepciót, azt hiszem alaposan lerombolom sokakban. ~ *Vigyorog tovább és nem foglalkozik különösebben senkivel. Inkább továbbindul, mert itt a lépést részesíti előnyben a szárnyalás helyett, még mielőtt egy marcona városőr karjaiba repül.*
~ Persze, mert merednek a bimbik. ~ *Lemondóan csóválja meg fejét, nem tud elszakadni ettől a témától, de erre meg vigyorogni kezd, így a saras képével még visszataszítóbb látványt kelthet.*
~ Na, most a felépített tündérkoncepciót, azt hiszem alaposan lerombolom sokakban. ~ *Vigyorog tovább és nem foglalkozik különösebben senkivel. Inkább továbbindul, mert itt a lépést részesíti előnyben a szárnyalás helyett, még mielőtt egy marcona városőr karjaiba repül.*
8881. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-02-25 21:53:26
Üzenet elküldve: 2018-02-25 21:53:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Kresi//
*Ha kioktatás, ha nem, elengedi füle mellett a korrekciót. Madár az madár, csak ez most éppen fekete. Körülbelül ennyi különbséget észlel a többihez mérten.*
- Ühüm.
*Hümmög a válaszra, ami kicsit letaglózza.*
~ Két év?! ~
- Hát... Néhány hata.
*Feleli kissé szégyenlősen, de aztán ki is húzza magát. Mert ez eltörpül ugyan a két év mellett, de talán ez eddig élete leghosszabb kapcsolata. Szóval Nanaia-mértékben mérve ez nagyon is lenyűgöző teljesítmény, amire igazán büszke lehet.*
- És hogy ismerted meg?
*Kérdezősködik tovább, mert azért még mindig kíváncsi, hogy mi volt kettőjük között, de azt azért mégse kérdezheti meg olyan nyíltan.*
- Talán szerencsésebb lenne, ha hátul ülnék!
*Közli még mindig vidoran, előre engedve a nyeregbe Krestvirt, majd ha felkászálódott, akkor ő is felpattan mögé.*
*Ha kioktatás, ha nem, elengedi füle mellett a korrekciót. Madár az madár, csak ez most éppen fekete. Körülbelül ennyi különbséget észlel a többihez mérten.*
- Ühüm.
*Hümmög a válaszra, ami kicsit letaglózza.*
~ Két év?! ~
- Hát... Néhány hata.
*Feleli kissé szégyenlősen, de aztán ki is húzza magát. Mert ez eltörpül ugyan a két év mellett, de talán ez eddig élete leghosszabb kapcsolata. Szóval Nanaia-mértékben mérve ez nagyon is lenyűgöző teljesítmény, amire igazán büszke lehet.*
- És hogy ismerted meg?
*Kérdezősködik tovább, mert azért még mindig kíváncsi, hogy mi volt kettőjük között, de azt azért mégse kérdezheti meg olyan nyíltan.*
- Talán szerencsésebb lenne, ha hátul ülnék!
*Közli még mindig vidoran, előre engedve a nyeregbe Krestvirt, majd ha felkászálódott, akkor ő is felpattan mögé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621