Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 209 (4161. - 4180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4180. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-17 11:56:34
Üzenet elküldve: 2013-08-17 11:56:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Isrin kilép a fogadóból. A jó sör megtette a hatását és már nem olyan fáradt, mint mielőtt belépett volna. Hatalmas kezét rárakja a csatabárdja élére és végighúzza az élén, majd a tetejére teszi. Elégedetten nyugtázza, hogy a fegyvere elég éles. Úgy gondolja, hogy ideje egy kissé felderítenie a várost és talán elmenni a barakkba. Nosza elindul találomra egy irányba amelyre az ösztönei a barakkot sejtik. Már messziről látja, hogy a szegénynegyednek nevezett nyomortanya felé vezeti a balsors, de valahogy nem akar másfelé menni. Biztos van más út is, de nem érdekli. Régen nem próbálták meg kirabolni. És jól is tették. Isrint többen is egy kissé agresszívnak tartották. Igaz, hogy már meglehetősen sok hulla van a háta mögött. Mielőtt még végleg belépne a negyedbe körülnéz egy kissé a főtéren, hogy hova is érkezett. Szép házak, egy érdekes szökőkút és rengeteg ember. Úgy gondolja, hogy most márt tényleg megy tovább és ügyet sem vet azokra a nyomorultakra akik egész álló nap koldulnak és pár hét után pedig meghalnak a semmi miatt. Áldja a sorsot, hogy ő nem ilyen. Bár kibírta ő már hosszabb ideig is étlen-szomjan a pénz meg nem érdekli. Soha nem is érdekelte. Nem vágyott a magsba egyszer sem. Azaz dehogynem. Hogy megölje a fenti nyomorultakat.*
4179. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 22:39:33
Üzenet elküldve: 2013-08-16 22:39:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
-Tudom, hogy kemény kis csaj vagy, de most engedd, hogy most én viseljem a gondod. Nem örülnék, ha tovább romlana a helyzeted. Ők? Azt hiszem, hogy gratuláció ez. Talán azt gondolják, hogy házasok vagyunk.-*Ahogy kimondja Juve, elpirul, mert elképzeli, ahogy, mint feleségét, viszi karjaiban Aeilt.*
-Jól van- jól van. Innen csak nem lesz baj. Először ebédelünk valamit, vagy rögtön szeretnél felmenni pihenni?-*Juve nem is reménykedik, hogy felkísérheti a lányt, arra gondol, mit tegyen, amíg Aeil majd pihen. Reméli, előtte megebédelnek együtt. Aztán esetleg keres valami munkát. De meg kéne beszélni a lánnyal majd a következő találkozó időpontját és helyszínét. Eközben már be is lépnek ismét a fogadóba.*
-Jól van- jól van. Innen csak nem lesz baj. Először ebédelünk valamit, vagy rögtön szeretnél felmenni pihenni?-*Juve nem is reménykedik, hogy felkísérheti a lányt, arra gondol, mit tegyen, amíg Aeil majd pihen. Reméli, előtte megebédelnek együtt. Aztán esetleg keres valami munkát. De meg kéne beszélni a lánnyal majd a következő találkozó időpontját és helyszínét. Eközben már be is lépnek ismét a fogadóba.*
4178. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 22:14:46
Üzenet elküldve: 2013-08-16 22:14:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
*A vizet örömmel fogadja el. Mohón issza ki az ízetlen italt. Szája már ki volt száradva a futástól. Felfrissülése után már kicsivel jobban is érzi magát. Ám amikor a nedves kendő a homlokához ér, megrázkódik a hideg érzéstől. Váratlanul érte eme gondoskodó támadás.*
-Köszönöm. Már jól vagyok. És igen tudok menni. E csak egy kisebb rosszullét.-* Mosolyog Juvera. A ötletnek miszerint már mehetnének, nagyon megörül. Nem akar a barakk mellet ülni. Ám mikor a férfi megtiltja neki a járást, morcosan néz rá. Nem volt olyan rosszul, hogy ilyen gondoskodást érdemeljen. Ám nem tehet semmit egy ekkora ember ellen.*
-Eltúlzod. Nem vagyok rosszul már. Mit fogsz tenni ha elájulok. Gyenge a szerveztem, és már voltam halálközeli pillanatban. Ez semmiség. Csak kicsit szédelegtem.-*Próbája nyugtatni Juvet. Ám lehet, hogy pont az ellenkező hatást éri el. Már mindegy, mert kibeszélte amit nem kellett volna. A szegénynegyedben az emberek viselkedését nem érti.*
-Nem kényelmetlen,de miért viselkednek így néhányan? És eltaláltad. Nem vittek így még így. Legalábbis amikor eszméletemnél voltam.-*Kuncog és ahogy leteszik a padra rögtön feláll.*
-Magamtól is elmegyek. Bevallom örülnék most egy szobának.-*Vallja be pironkodva. Az előző éjszaka hideg volt számára és hamar megfázik. Nem akarja kockáztatni a gyorsan romló egészségi állapotát.*
-Köszönöm. Már jól vagyok. És igen tudok menni. E csak egy kisebb rosszullét.-* Mosolyog Juvera. A ötletnek miszerint már mehetnének, nagyon megörül. Nem akar a barakk mellet ülni. Ám mikor a férfi megtiltja neki a járást, morcosan néz rá. Nem volt olyan rosszul, hogy ilyen gondoskodást érdemeljen. Ám nem tehet semmit egy ekkora ember ellen.*
-Eltúlzod. Nem vagyok rosszul már. Mit fogsz tenni ha elájulok. Gyenge a szerveztem, és már voltam halálközeli pillanatban. Ez semmiség. Csak kicsit szédelegtem.-*Próbája nyugtatni Juvet. Ám lehet, hogy pont az ellenkező hatást éri el. Már mindegy, mert kibeszélte amit nem kellett volna. A szegénynegyedben az emberek viselkedését nem érti.*
-Nem kényelmetlen,de miért viselkednek így néhányan? És eltaláltad. Nem vittek így még így. Legalábbis amikor eszméletemnél voltam.-*Kuncog és ahogy leteszik a padra rögtön feláll.*
-Magamtól is elmegyek. Bevallom örülnék most egy szobának.-*Vallja be pironkodva. Az előző éjszaka hideg volt számára és hamar megfázik. Nem akarja kockáztatni a gyorsan romló egészségi állapotát.*
4177. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 22:01:15
Üzenet elküldve: 2013-08-16 22:01:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Juve az elsápadt lány mellé ül és gondoskodik róla. Kulacsából ad neki vizet, majd egy nedves kendővel törölgeti homlokát.*-Hogy vagy? El ne ájulj nekem. Szusszanunk egyet itt az árnyékban, aztán elmegyünk a fogadóba. Menni még tudsz? Nem kellett volna ennyit futnunk. Nagyon kemény vagy, hogy így bírtad.-*Közben Juve szívében mosolyog, a futás előtti pillanatokra gondol. Aeil belé karolt. Úgy mentek az úton, mint egy pár. Nagyon boldog Juve, de igyekszik visszafogni magát, és nem egy nap ismertség után udvarlás nélkül csak letámadni.*-Na menjünk!-*A lány vélhetőleg még nem tudna elsétálni a fogadóig, ezt Juve is tudja, de nem akar a barakk előtt ücsörögni. Amíg Aeil nem eszik úgy sem lesz sokkal jobban. Kevés volt az a pár bogyó az erdőben. Juve felkel, de még mielőtt a lány is megtenné, ráparancsol.*-Nem! Te nem jössz!-*Nézz rá szigorúan Juve, de rögtön kisimulnak homlokán a ráncok és mosolyogva folytatja.*-Én viszlek.-*Világosítja fel Aeilt, és nem fogad el semmiféle esetleges tiltakozást. Átkarolja a lányt, karjaiba emeli, majd így indul el a fogadóba. Egyáltalán nem nehéz Aeil. Hogy ha ezelőtt úgy néztek ki, mint egy pár, akkor most már lehetetlen volna tagadniuk.*
-Nem kényelmetlen az utazás? Így se vittek még téged, igaz? Elmegyünk a fogadóba, eszünk valamit, esetleg le is pihenhetsz.-*Juve a házak, fák árnyékában megy végig, hogy most már ne romoljon a lány állapota. Már a szegénynegyed utcáján is végigért. Néhol ujjongtak a párnak vélt Juvenek és Aeilnek. Olyankor elmosolyogta magát. Most már a főtéren vannak, egy padra leteszi Aeilt, majd rákérdez.*-Itt maradsz és hozzam ki azt amit szeretnél, vagy pedig bejössz, de ott lehet kellemetlen szagok vannak, és meleg. Itt a fa alatt a padon talán jobb. Nem?
-Nem kényelmetlen az utazás? Így se vittek még téged, igaz? Elmegyünk a fogadóba, eszünk valamit, esetleg le is pihenhetsz.-*Juve a házak, fák árnyékában megy végig, hogy most már ne romoljon a lány állapota. Már a szegénynegyed utcáján is végigért. Néhol ujjongtak a párnak vélt Juvenek és Aeilnek. Olyankor elmosolyogta magát. Most már a főtéren vannak, egy padra leteszi Aeilt, majd rákérdez.*-Itt maradsz és hozzam ki azt amit szeretnél, vagy pedig bejössz, de ott lehet kellemetlen szagok vannak, és meleg. Itt a fa alatt a padon talán jobb. Nem?
4176. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 19:08:53
Üzenet elküldve: 2013-08-16 19:08:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Az őrök nyugalmát egyszer csak egy furcsa alak zavarja meg. Amikor a két városőr Arthenior kapujában a legkevésbé számítana rá, délben, a tűző napfényben egyszer csak megjelenik egy apró alak a távolban. Közelebb érve mérete másfél méterre saccolható, és igencsak feltűnő, hogy kopasz, de a szakálla mégis mellkasáig ér. Odaérve az őrökhöz hátrabök a a vállán lévő batyura:*
- Ezt jöttem öladni. Van bönne répa, saláta, meg minden amit akarnak.
*Az őrök kérdőn egymásra pillantanak, úgy látszik, szíve szerint egyik se engedné be a kis figurát, így annak nyomatékosítania kell:*
- Mint mondottam, jöttem zöldséget öladni. Ottan van egy kis földem *mutat el a távolba* Ottan termeltem eztet, és most öl akarom adni *kicsit kezd úgy kinézni a helyzet, mintha azt hinné, hogy az őrök nem beszélik a nyelvét. Az őrök még mindig eléggé tanácstalanul állnak, mire a törpe felsóhajt, elővesz egy szép fej karalábét, és odanyomja az egyiküknek a mancsába.*
- Tessenek elfogadni a szolgálatukért, a város hálás önöknek *azzal besétál a kapun, és az őrök nem is akarják tartóztatni. Úgy látszik, elfogadták, hogy egy törpe nem okozhat akkora bajt. Ó, ha tudnák... De ezúttal valóban a zöldség eladásának ügyében érkezett. Megáll a főtéren, és hangosan elkezd gondolkodni:*
- Ha öladom a terményeket, a pénzt ölihatom. De ki tudja, öl tudom-e adni a terményeket? Nöm élhetek mindig abból, amit a zöldségekért kapok. Öliszom most a pénzt, az a biztos *csap a homlokára. Hiszen valóban ez a biztos, épp ezért hozott magával egy kis pénzt, hogy ha nem tud eladni semmit, akkor is legyen mit elinnia. De így már nincs motiváció, hogy eladja, amit hozott. Ezért hát elissza most, és akkor megint szükséges lesz eladnia a zöldségeket, hogy újra elihassa a pénzét. Csak mosolyogva bólogat, hisz más aligha lett volna képes ilyen elmés gondolatmenetre. Nem csoda, hogy ő a legjobb földműves a környéken, senki nem olyan okos, mint ő. Most is ő fogja eladni a legtöbb zöldséget, hiszen őt hajtani fogja az ital gondolata. Talán a legjobb lenne mindig visszajönni a fogadóba, ha összejön egy sörre... Akkor már egész biztosan mindet eladná. A gondolatmenet végén pedig vesz egy nagy levegőt, és mosolyogva elindul a jó öreg Pegazus fogadó felé.*
- Ezt jöttem öladni. Van bönne répa, saláta, meg minden amit akarnak.
*Az őrök kérdőn egymásra pillantanak, úgy látszik, szíve szerint egyik se engedné be a kis figurát, így annak nyomatékosítania kell:*
- Mint mondottam, jöttem zöldséget öladni. Ottan van egy kis földem *mutat el a távolba* Ottan termeltem eztet, és most öl akarom adni *kicsit kezd úgy kinézni a helyzet, mintha azt hinné, hogy az őrök nem beszélik a nyelvét. Az őrök még mindig eléggé tanácstalanul állnak, mire a törpe felsóhajt, elővesz egy szép fej karalábét, és odanyomja az egyiküknek a mancsába.*
- Tessenek elfogadni a szolgálatukért, a város hálás önöknek *azzal besétál a kapun, és az őrök nem is akarják tartóztatni. Úgy látszik, elfogadták, hogy egy törpe nem okozhat akkora bajt. Ó, ha tudnák... De ezúttal valóban a zöldség eladásának ügyében érkezett. Megáll a főtéren, és hangosan elkezd gondolkodni:*
- Ha öladom a terményeket, a pénzt ölihatom. De ki tudja, öl tudom-e adni a terményeket? Nöm élhetek mindig abból, amit a zöldségekért kapok. Öliszom most a pénzt, az a biztos *csap a homlokára. Hiszen valóban ez a biztos, épp ezért hozott magával egy kis pénzt, hogy ha nem tud eladni semmit, akkor is legyen mit elinnia. De így már nincs motiváció, hogy eladja, amit hozott. Ezért hát elissza most, és akkor megint szükséges lesz eladnia a zöldségeket, hogy újra elihassa a pénzét. Csak mosolyogva bólogat, hisz más aligha lett volna képes ilyen elmés gondolatmenetre. Nem csoda, hogy ő a legjobb földműves a környéken, senki nem olyan okos, mint ő. Most is ő fogja eladni a legtöbb zöldséget, hiszen őt hajtani fogja az ital gondolata. Talán a legjobb lenne mindig visszajönni a fogadóba, ha összejön egy sörre... Akkor már egész biztosan mindet eladná. A gondolatmenet végén pedig vesz egy nagy levegőt, és mosolyogva elindul a jó öreg Pegazus fogadó felé.*
4175. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 16:03:29
Üzenet elküldve: 2013-08-16 16:03:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton,Aeris Mentha//
* Még egy jó ideig ébren gondolkozik. Ezek után nem képes elaludni. *
~ Nem kellett volna ezt tennem, bár nem bántam meg. Ember vagyok, és tudom, hogy az emberek nem tökéletesek. Mind követünk el hibákat, de érzem, hogy ez nem volt hiba. Bár tisztában vagyok vele, hogy ez a fiú itt mellettem teljesen lerombolta azt a gátat, melyet érzelmeimnek állítottam és most kizúdult belőle minden, nem hiszem, hogy továbbra is engednem kéne neki. Elkezdem újra építeni a gátat, ami mellette nem lesz egyszerű, de képes vagyok rá, mert erős vagyok. A tolvaj családom erősnek nevelt. Olyannak, aki nem hagyja magát átverni, kihasználni és ha mégis megtörténik vele, tanul a hibájából és ott erősödik meg a legjobban, ahol egyszer megtört. Független nő vagyok, aki ha nem is boldogan, de mindenképpen fájdalommentesen élte életét, míg fel nem bukkant egy hasonló személyiségű roppant vonzó bérgyilkos és fel nem forgatta azt. Hálás vagyok neki, mert vele sikerült újra megtalálnom magam, ha csak egy éjjelre is, de másrészről meg gyűlölöm, mert most annyira vágyom rá, hogy soha nem leszek már újra az a lány aki eddig voltam. Az az érzéketlen kőszikla, aki megmentett a csalódásoktól. Eddig nem tudtam mitől félek a legjobban. Most már tudom. A szeretettől. Adian óta nem mertem szeretni senkit és őt sem merem. Ez talán megváltozik, idővel, de addig is újra építem a gátat, ami oly sok fájdalomtól, csalódástól, sírástól, panasztól mentett meg. ~
* Ezeket végiggondolva ő is elszunnyad Eriton halk, egyenletes légzését hallgatva. *
* Még egy jó ideig ébren gondolkozik. Ezek után nem képes elaludni. *
~ Nem kellett volna ezt tennem, bár nem bántam meg. Ember vagyok, és tudom, hogy az emberek nem tökéletesek. Mind követünk el hibákat, de érzem, hogy ez nem volt hiba. Bár tisztában vagyok vele, hogy ez a fiú itt mellettem teljesen lerombolta azt a gátat, melyet érzelmeimnek állítottam és most kizúdult belőle minden, nem hiszem, hogy továbbra is engednem kéne neki. Elkezdem újra építeni a gátat, ami mellette nem lesz egyszerű, de képes vagyok rá, mert erős vagyok. A tolvaj családom erősnek nevelt. Olyannak, aki nem hagyja magát átverni, kihasználni és ha mégis megtörténik vele, tanul a hibájából és ott erősödik meg a legjobban, ahol egyszer megtört. Független nő vagyok, aki ha nem is boldogan, de mindenképpen fájdalommentesen élte életét, míg fel nem bukkant egy hasonló személyiségű roppant vonzó bérgyilkos és fel nem forgatta azt. Hálás vagyok neki, mert vele sikerült újra megtalálnom magam, ha csak egy éjjelre is, de másrészről meg gyűlölöm, mert most annyira vágyom rá, hogy soha nem leszek már újra az a lány aki eddig voltam. Az az érzéketlen kőszikla, aki megmentett a csalódásoktól. Eddig nem tudtam mitől félek a legjobban. Most már tudom. A szeretettől. Adian óta nem mertem szeretni senkit és őt sem merem. Ez talán megváltozik, idővel, de addig is újra építem a gátat, ami oly sok fájdalomtól, csalódástól, sírástól, panasztól mentett meg. ~
* Ezeket végiggondolva ő is elszunnyad Eriton halk, egyenletes légzését hallgatva. *
4174. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 15:34:26
Üzenet elküldve: 2013-08-16 15:34:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton örül, hogy a lány nem sértődött meg, amikor a fejére visszakerül a csuklya úgy érzi ismét vissza kapta önmagát, és az érzései márt nem uralkodnak rajta. Miután a lány elfordul, ő némileg közelebb húzódik hozzá, és hátulról átöleli, ami nem olyan könnyű feladat, mert az egyik kezével át kell nyúlnia a lány alatt."Nem még ez se lesz így a legjobb, hisz nincs rajta póló, és ha Aeris felébred még előttünk, akkor bizony lesz itt magyarázkodás, de ezt még kilehet magyarázni, na de ha nyögésekre kel fel."Gyengéden belecsókol a lány nyakába, majd a fülébe súgja.*
-Szép álmokat kedvesem.*Ezután álomba merül.*
*Eriton örül, hogy a lány nem sértődött meg, amikor a fejére visszakerül a csuklya úgy érzi ismét vissza kapta önmagát, és az érzései márt nem uralkodnak rajta. Miután a lány elfordul, ő némileg közelebb húzódik hozzá, és hátulról átöleli, ami nem olyan könnyű feladat, mert az egyik kezével át kell nyúlnia a lány alatt."Nem még ez se lesz így a legjobb, hisz nincs rajta póló, és ha Aeris felébred még előttünk, akkor bizony lesz itt magyarázkodás, de ezt még kilehet magyarázni, na de ha nyögésekre kel fel."Gyengéden belecsókol a lány nyakába, majd a fülébe súgja.*
-Szép álmokat kedvesem.*Ezután álomba merül.*
4173. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 14:27:22
Üzenet elküldve: 2013-08-16 14:27:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aeris Mentha, Ingrtan Eriton//
* Lelke mélyén bízott benne, hogy Eritonnak lesz lelki ereje és leállítja, mert magától nem lett volna képes rá. Aerist emlegetve, ismét eszébe jut, hogy nincsenek egyedül, így hátrafordul, hogy megnézze a lány alszik-e. Megkönnyebbülve nyugtázza, hogy a lány mélyen alszik. Most nagyon hálás, hogy ennyire kifárasztotta a futásban, és bár nem az erdőben megtanult éjszaka élni, most mégis rátör a fáradtság. Tudja, hogy Eriton is legalább olyan álmos, mint ő és hogy lehetetlen, hogy előbb kelljenek mint Aeris így kibontakozik a fiú öleléséből, visszaveszi pólóját, majd visszafekszik Eriton mellé. Mélyen belenéz nagy barna szemében, és elmosolyodik. *
- Ne haragudj, egy kissé elvitt a hév. Tudom, hogy nem kéne, és nem is tesszük meg. Ezek után majd jobban figyelek magamra, hogy ne veszítsem el a fejem.
* Megsimogatja a fiú arcát, majd visszahúzza Eriton fejére a csuklyát. *
- Nem akarunk galibát igaz?
* Ezek után lehajtja fejét a földre, elfordul az elftől és lehunyja a szemét. Rosszul érzi magát a miatt, hogy elvesztette az eszét. Élete során csak egyszer fordult elő vele, de akkor más volt. Akkor kiengedhette, most nem. Tudja, hogy most nem, azt viszont nem érti, hogy miért fáj ez neki annyira. Torka elszorul, könny gyűlik a szemébe. Lábait mellkasához húzza és kezével átfogja. Nem tudja pontosan mi lesz most kettejükkel, de azt igen, hogy nem kéne újból ilyen távlatokba jutniuk, mert akkor viszont már tényleg nem fog tudni leállni, és ami azt illeti nem is akar majd. *
* Lelke mélyén bízott benne, hogy Eritonnak lesz lelki ereje és leállítja, mert magától nem lett volna képes rá. Aerist emlegetve, ismét eszébe jut, hogy nincsenek egyedül, így hátrafordul, hogy megnézze a lány alszik-e. Megkönnyebbülve nyugtázza, hogy a lány mélyen alszik. Most nagyon hálás, hogy ennyire kifárasztotta a futásban, és bár nem az erdőben megtanult éjszaka élni, most mégis rátör a fáradtság. Tudja, hogy Eriton is legalább olyan álmos, mint ő és hogy lehetetlen, hogy előbb kelljenek mint Aeris így kibontakozik a fiú öleléséből, visszaveszi pólóját, majd visszafekszik Eriton mellé. Mélyen belenéz nagy barna szemében, és elmosolyodik. *
- Ne haragudj, egy kissé elvitt a hév. Tudom, hogy nem kéne, és nem is tesszük meg. Ezek után majd jobban figyelek magamra, hogy ne veszítsem el a fejem.
* Megsimogatja a fiú arcát, majd visszahúzza Eriton fejére a csuklyát. *
- Nem akarunk galibát igaz?
* Ezek után lehajtja fejét a földre, elfordul az elftől és lehunyja a szemét. Rosszul érzi magát a miatt, hogy elvesztette az eszét. Élete során csak egyszer fordult elő vele, de akkor más volt. Akkor kiengedhette, most nem. Tudja, hogy most nem, azt viszont nem érti, hogy miért fáj ez neki annyira. Torka elszorul, könny gyűlik a szemébe. Lábait mellkasához húzza és kezével átfogja. Nem tudja pontosan mi lesz most kettejükkel, de azt igen, hogy nem kéne újból ilyen távlatokba jutniuk, mert akkor viszont már tényleg nem fog tudni leállni, és ami azt illeti nem is akar majd. *
4172. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 13:33:35
Üzenet elküldve: 2013-08-16 13:33:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton amikor látja, hogy a lány megszabadul a pólójától, izgalomba jön ugyan, de pontosan tudja, hogy nem fogja engedni, hogy megtörténjen, ahogy a lány a ruhája alá nyúl megfogja a kezét, és gyengéden kihúzza miközben megszólal.*
-Nem, ennek még nem jött el az ideje, szeretlek, kívánlak is, de nem, és Aerisre is tekintettel kell lennünk, nem lenne túl jó ha most felébredne.*Gyengéden megcsókolja a lányt, de kezeit továbbra sem engedi el.*
-Holnap elmegyünk várost nézni, majd elsétálhatunk az erdőhöz, ami ha jól tudom nincs is messze. Ha Aeris nem jön velünk akkor esetleg ott, de most nem.*Miután beszélt még egy csókot ad szerelménk, és elengedi a kezeit.*
A hozzászólás írója (Ingrtan Eriton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.16 13:36:21
*Eriton amikor látja, hogy a lány megszabadul a pólójától, izgalomba jön ugyan, de pontosan tudja, hogy nem fogja engedni, hogy megtörténjen, ahogy a lány a ruhája alá nyúl megfogja a kezét, és gyengéden kihúzza miközben megszólal.*
-Nem, ennek még nem jött el az ideje, szeretlek, kívánlak is, de nem, és Aerisre is tekintettel kell lennünk, nem lenne túl jó ha most felébredne.*Gyengéden megcsókolja a lányt, de kezeit továbbra sem engedi el.*
-Holnap elmegyünk várost nézni, majd elsétálhatunk az erdőhöz, ami ha jól tudom nincs is messze. Ha Aeris nem jön velünk akkor esetleg ott, de most nem.*Miután beszélt még egy csókot ad szerelménk, és elengedi a kezeit.*
A hozzászólás írója (Ingrtan Eriton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.16 13:36:21
4171. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 12:09:18
Üzenet elküldve: 2013-08-16 12:09:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aeris Mentha, Ingrtan Eriton//
* Mikor Eriton óvatosan a földre fekteti már nem bír leállni és közelebb húzódik hozzá, közben nem szakítja meg szenvedélyes csókjukat. Hosszú, aranyszínű hullámos haja előre hull és betakarja őket. Ügyeskedve leveszi magáról rongyos pólóját, ezzel felfedve a fiú előtt feszes mellét takaró fehérneműjét. Lerúgja magáról a cipőt, majd visszatér az érzéki ajkakhoz, ám ezúttal nem csak ott csókolgatja. Finom ajkait végighúzza Eriton hűvös nyakán, forró csókokkal ékesítve azt. Aztán az egyik lábát óvatosan, kecsesen átrakja Eriton teste fölött, és ezzel egy időben kezét Eriton ruhája alá csúsztatja és finoman végigsimítja a sovány, mégis izmos testet. Tudja, hogy valószínűleg el fog húzódni az elf, és azt is, hogy neki is így kéne tennie, de egyszerűen nem volt képes irányítani magát. Úgy ég a vágytól. *
* Mikor Eriton óvatosan a földre fekteti már nem bír leállni és közelebb húzódik hozzá, közben nem szakítja meg szenvedélyes csókjukat. Hosszú, aranyszínű hullámos haja előre hull és betakarja őket. Ügyeskedve leveszi magáról rongyos pólóját, ezzel felfedve a fiú előtt feszes mellét takaró fehérneműjét. Lerúgja magáról a cipőt, majd visszatér az érzéki ajkakhoz, ám ezúttal nem csak ott csókolgatja. Finom ajkait végighúzza Eriton hűvös nyakán, forró csókokkal ékesítve azt. Aztán az egyik lábát óvatosan, kecsesen átrakja Eriton teste fölött, és ezzel egy időben kezét Eriton ruhája alá csúsztatja és finoman végigsimítja a sovány, mégis izmos testet. Tudja, hogy valószínűleg el fog húzódni az elf, és azt is, hogy neki is így kéne tennie, de egyszerűen nem volt képes irányítani magát. Úgy ég a vágytól. *
4170. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 11:31:49
Üzenet elküldve: 2013-08-16 11:31:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton csodálkozik azon, hogy a lány nem ijed meg fehérségétől, a legtöbben nem tartják túlságosan bizalomgerjesztőnek a kinézetét. Bacara meg nem, hogy nem húzódik el, de egyenesen odamegy hozzá és megcsókolja. Eriton meglepődik de azért visszacsókol, és egyik kezével átöleli a lány derekát, a másikkal meg beletúr a lány hajába, és élvezi látni ahogy a hosszú hajszálakon végigfuttatja az ujjait, majd óvatosan kihúzza, a lány hajából a kezét, figyelve arra, hogy kesztyűje bele ne akadjon a hajba, és meg ne húzza. Ezután a másik kezével is a lány mögé nyúl, és megszabadul kesztyűitől. Ezután véget vet a csóknak, és egy kicsit hátrébb húzódik, és megsimogatja Bacar arcát, majd egyszerűen az ölébe kaja, és lefekteti, a földre,majd mellé dől, ahol ismét megcsókolja, de most sokkal szenvedélyesebben mint eddig miközben tudja, hogy nem szabad túlságosan elengednie magát, nem akarja különböző hangokkal felkelteni Aerist, főleg nem azzal, hogy ők a földön fajtalankodnak, kellemetlen lenne magyarázkodni, most ismerték meg egymást, és azonnal egymásnak estek, nem is kicsit tartaná őket szexistának.*"Legjobb lesz ha nem kel föl, és az se lenne rossz, ha hamarabb kelnék, mint ő. Valamiért nem szeretném neki is megmutatni az arcomat, és Bacarával is reggel közlöm a tényeket, és, hogy arról mélyen hallgatni a kell, hogyan nézek ki, jobban járt volna, ha nem látja az arcomat, de így tisztább, majd elmagarázom neki."
*Eriton csodálkozik azon, hogy a lány nem ijed meg fehérségétől, a legtöbben nem tartják túlságosan bizalomgerjesztőnek a kinézetét. Bacara meg nem, hogy nem húzódik el, de egyenesen odamegy hozzá és megcsókolja. Eriton meglepődik de azért visszacsókol, és egyik kezével átöleli a lány derekát, a másikkal meg beletúr a lány hajába, és élvezi látni ahogy a hosszú hajszálakon végigfuttatja az ujjait, majd óvatosan kihúzza, a lány hajából a kezét, figyelve arra, hogy kesztyűje bele ne akadjon a hajba, és meg ne húzza. Ezután a másik kezével is a lány mögé nyúl, és megszabadul kesztyűitől. Ezután véget vet a csóknak, és egy kicsit hátrébb húzódik, és megsimogatja Bacar arcát, majd egyszerűen az ölébe kaja, és lefekteti, a földre,majd mellé dől, ahol ismét megcsókolja, de most sokkal szenvedélyesebben mint eddig miközben tudja, hogy nem szabad túlságosan elengednie magát, nem akarja különböző hangokkal felkelteni Aerist, főleg nem azzal, hogy ők a földön fajtalankodnak, kellemetlen lenne magyarázkodni, most ismerték meg egymást, és azonnal egymásnak estek, nem is kicsit tartaná őket szexistának.*"Legjobb lesz ha nem kel föl, és az se lenne rossz, ha hamarabb kelnék, mint ő. Valamiért nem szeretném neki is megmutatni az arcomat, és Bacarával is reggel közlöm a tényeket, és, hogy arról mélyen hallgatni a kell, hogyan nézek ki, jobban járt volna, ha nem látja az arcomat, de így tisztább, majd elmagarázom neki."
4169. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-16 07:54:28
Üzenet elküldve: 2013-08-16 07:54:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Bár Bacara nem tagadja, hogy voltak piszkos gondolatai a fiúval, most mégis sértődötten néz, mert ezúttal tényleg nem arra gondolt. Tudja, hogy nem szabad és úgy sejti az előtte álló fiú is éppúgy küzd a vágy ellen, ahogy ő. Abba azonban beleegyezik, hogy mellette aludjon a földön. Hát végül mégis csak ez lett belőle. Arra gondol, hogy ha az elején nem makacskodott volna nem kerültek volna ilyen helyzetbe, és titkon most nagyon örül, hogy nem hagyta magát. Sosem volt az a fajta aki csak úgy behódol, ha nem tetszik neki valami. Még ha tetszik neki, akkor sem megy könnyen. E tulajdonságával még Adiant is ki tudta készíteni, annak ellenére, hogy a fiú rendkívül nyugodt természet volt. Ő tanította meg hogyan uralkodjon érzésein, amiért most nagyon hálás neki, ugyanis képes volt elrejteni a bántódottságot, a szomorúságot és a zavart évekre. *
~ Adian csodálatos volt, de benne is megvolt a szabad szellem, mint minden férfiban. És olyan, mintha Eritonban nem látnám. Valahogy, mikor rá nézek olyan, mintha tényleg szeretne és nem csupán csak egy kaland lennék számára. Bár tudom, hogy nem kellene kötődnöm hozzá, így szerelmemet nagy nehezen elfojtom, hogy ne legyen akkora a fájdalom mint Adiannál. Tudom, hogy igaza van az eszemnek és próbálok vigyázni, de a szívemnek is. Mindkettő csak meg akar óvni két ellentétes érzéstől és nekem kell rájönnöm, hogy melyiket szeretném jobban. Nos, mindig is szerettem a kockázatokat. ~
* Elmosolyodik, majd észleli, hogy Eriton mit csinál és még szélesebbre húzódik mosolya. *
~ Azt hiszem én el is bújhatok a kis tőrömmel. Jól bebiztosította magát. ~
* Nem tudja elrejteni arcán megjelenő vonzalmát. Ismét összefonja kezét a melle alatt, és úgy nézi végig a jelenetet. Mikor lekerül az elf fejéről a csukja kis híján hátraesik. Soha nem látott még ennél gyönyörűbb szemeket. Lassan közeledik hozzá, közben végigméri a fiút és nem tudja elhinni, hogy Eriton végre bízik benne. Az érzésnek kölcsönösnek kéne lennie, de egyelőre még nem képes rá és tudja, hogy ezzel Eriton is tisztában van. Mikor már elég közel ér egyik kezét ráteszi a fiú arcára és mosolyog. Lassan, óvatosan elkezdi simogatni a nem rég feltárt arcot, majd kezei elindulnak a tarkója irányába. Beletúr selymes, rövid, barna hajába, és érzi ahogy a hajszálak csiklandozzák ujjait. Közelebb araszol, hogy még mélyebben tudja belevetni magát azokba a szemekbe. Eritonnak csodálatos mélybarna szemei vannak, és Bacara nem képes betelni velük. Azon gondolkodik, ha ilyen csodálatos arca van, miért nem tárja fel azt az utcán, de nem is igazán érdekli a válasz. Egyébként ettől még sokkal titokzatosabb lesz, amit Bacara nagyon szeret benne. Bacara sem éppen hasonlít egy déli amazonra, de Eritonnak még nála is fehérebb a bőre. Ez a tudat nem tántorítja el a lányt, sőt még inkább vonzódik hozzá. Alig bírja visszafogni magát, ezért, hogy vágyát enyhítse egy kicsit ismét közelebb araszol, formás, izmos teste szorosan a fiúéhoz simul, a finom, érzéki ajkakra tapasztja száját és ismét elkezdődik a hosszas szenvedély. *
A hozzászólás írója (Bacara Metod) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.16 08:10:38
* Bár Bacara nem tagadja, hogy voltak piszkos gondolatai a fiúval, most mégis sértődötten néz, mert ezúttal tényleg nem arra gondolt. Tudja, hogy nem szabad és úgy sejti az előtte álló fiú is éppúgy küzd a vágy ellen, ahogy ő. Abba azonban beleegyezik, hogy mellette aludjon a földön. Hát végül mégis csak ez lett belőle. Arra gondol, hogy ha az elején nem makacskodott volna nem kerültek volna ilyen helyzetbe, és titkon most nagyon örül, hogy nem hagyta magát. Sosem volt az a fajta aki csak úgy behódol, ha nem tetszik neki valami. Még ha tetszik neki, akkor sem megy könnyen. E tulajdonságával még Adiant is ki tudta készíteni, annak ellenére, hogy a fiú rendkívül nyugodt természet volt. Ő tanította meg hogyan uralkodjon érzésein, amiért most nagyon hálás neki, ugyanis képes volt elrejteni a bántódottságot, a szomorúságot és a zavart évekre. *
~ Adian csodálatos volt, de benne is megvolt a szabad szellem, mint minden férfiban. És olyan, mintha Eritonban nem látnám. Valahogy, mikor rá nézek olyan, mintha tényleg szeretne és nem csupán csak egy kaland lennék számára. Bár tudom, hogy nem kellene kötődnöm hozzá, így szerelmemet nagy nehezen elfojtom, hogy ne legyen akkora a fájdalom mint Adiannál. Tudom, hogy igaza van az eszemnek és próbálok vigyázni, de a szívemnek is. Mindkettő csak meg akar óvni két ellentétes érzéstől és nekem kell rájönnöm, hogy melyiket szeretném jobban. Nos, mindig is szerettem a kockázatokat. ~
* Elmosolyodik, majd észleli, hogy Eriton mit csinál és még szélesebbre húzódik mosolya. *
~ Azt hiszem én el is bújhatok a kis tőrömmel. Jól bebiztosította magát. ~
* Nem tudja elrejteni arcán megjelenő vonzalmát. Ismét összefonja kezét a melle alatt, és úgy nézi végig a jelenetet. Mikor lekerül az elf fejéről a csukja kis híján hátraesik. Soha nem látott még ennél gyönyörűbb szemeket. Lassan közeledik hozzá, közben végigméri a fiút és nem tudja elhinni, hogy Eriton végre bízik benne. Az érzésnek kölcsönösnek kéne lennie, de egyelőre még nem képes rá és tudja, hogy ezzel Eriton is tisztában van. Mikor már elég közel ér egyik kezét ráteszi a fiú arcára és mosolyog. Lassan, óvatosan elkezdi simogatni a nem rég feltárt arcot, majd kezei elindulnak a tarkója irányába. Beletúr selymes, rövid, barna hajába, és érzi ahogy a hajszálak csiklandozzák ujjait. Közelebb araszol, hogy még mélyebben tudja belevetni magát azokba a szemekbe. Eritonnak csodálatos mélybarna szemei vannak, és Bacara nem képes betelni velük. Azon gondolkodik, ha ilyen csodálatos arca van, miért nem tárja fel azt az utcán, de nem is igazán érdekli a válasz. Egyébként ettől még sokkal titokzatosabb lesz, amit Bacara nagyon szeret benne. Bacara sem éppen hasonlít egy déli amazonra, de Eritonnak még nála is fehérebb a bőre. Ez a tudat nem tántorítja el a lányt, sőt még inkább vonzódik hozzá. Alig bírja visszafogni magát, ezért, hogy vágyát enyhítse egy kicsit ismét közelebb araszol, formás, izmos teste szorosan a fiúéhoz simul, a finom, érzéki ajkakra tapasztja száját és ismét elkezdődik a hosszas szenvedély. *
A hozzászólás írója (Bacara Metod) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.16 08:10:38
4168. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 22:44:07
Üzenet elküldve: 2013-08-15 22:44:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton majdnem elengedi a lányt amikor azt mondja ismerhették egymást, arra gondol, hogy a lány is a táborból való, de rájön, hogy akkor ő is felismerte volna. Amikor a lány ismét megcsókolja, majdhogy nem elolvad a boldogságtól. El se akarja engedni, legszívesebben örökké csókolózna a lánnyal. Amikor a lány elhúzza a fejét egy pillanatig még követi, majd ő is kiegyenesedik. A lány kérdését hallva a pihenésről, megérzi a fáradságot, amit eddig elnyomott a szenvedély. Ő is a földre pislant, majd elengedi, és egy lépést tesz hátra.*
-Szerintem annak még nem jött el az ideje, és ha Aeris felébredne, az elég kellemetlen lenne, de tényleg aludni kéne, holnap is van nap, de ha megengeded, a földön aludnék*Eriton egy rövid szünetet tart.*melletted, de ehhez, jobb ha leteszem a fegyvereim, nem lenne jó, ha valamelyikőnk megsérülne.*Miközben az utolsó mondatot mondja elkezdi lepakolni fegyverzetét az asztalra. Először hosszú tőrjét rakja le, majd a sima tőrjét, végül nekiáll megszabadulni végtelen mennyiségűnek látszó dobótőrjeitől. Először a karjára erősítetteket rakja le, majd a csizmáiból vesz ki négy-négy darabot, ezután a nadrágja különböző pontjaiból húzza elő, az alig öt centis pengéjű tőröket, ezután következik, fokozatosan az összes, végül az utolsót a csuklyája alól veszi ki. De az utolsó előszedésével egyszerre leveszi csuklyáját is, amitől láthatóvá válik arca, és ezután az egész feje. Arca csontos, szemei barnák, orra teljesen átlagos, haja rövid barna. Egyetlen feltűnő dolog van rajta, mégpedig az, hogy a bőre márvány fehér.*
-Azt hiszem eljött az ideje, hogy te is lásd az én szemem, ne csak én a tied.*Miközben ezt mondja, leteszi a csuklyájából előhúzott apró dobótőrt az asztalon lévő, kupacra, melyet akár száz darab tőr is alkothat, melyek különböző méretőek, de a hét centis pengét csak a két alsó dobásra nem alkalmas haladja meg, de a legkissebbnek alig két centis a pengéje, és markolatja egyáltalán nincs..*
A hozzászólás írója (Ingrtan Eriton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.15 22:57:30
*Eriton majdnem elengedi a lányt amikor azt mondja ismerhették egymást, arra gondol, hogy a lány is a táborból való, de rájön, hogy akkor ő is felismerte volna. Amikor a lány ismét megcsókolja, majdhogy nem elolvad a boldogságtól. El se akarja engedni, legszívesebben örökké csókolózna a lánnyal. Amikor a lány elhúzza a fejét egy pillanatig még követi, majd ő is kiegyenesedik. A lány kérdését hallva a pihenésről, megérzi a fáradságot, amit eddig elnyomott a szenvedély. Ő is a földre pislant, majd elengedi, és egy lépést tesz hátra.*
-Szerintem annak még nem jött el az ideje, és ha Aeris felébredne, az elég kellemetlen lenne, de tényleg aludni kéne, holnap is van nap, de ha megengeded, a földön aludnék*Eriton egy rövid szünetet tart.*melletted, de ehhez, jobb ha leteszem a fegyvereim, nem lenne jó, ha valamelyikőnk megsérülne.*Miközben az utolsó mondatot mondja elkezdi lepakolni fegyverzetét az asztalra. Először hosszú tőrjét rakja le, majd a sima tőrjét, végül nekiáll megszabadulni végtelen mennyiségűnek látszó dobótőrjeitől. Először a karjára erősítetteket rakja le, majd a csizmáiból vesz ki négy-négy darabot, ezután a nadrágja különböző pontjaiból húzza elő, az alig öt centis pengéjű tőröket, ezután következik, fokozatosan az összes, végül az utolsót a csuklyája alól veszi ki. De az utolsó előszedésével egyszerre leveszi csuklyáját is, amitől láthatóvá válik arca, és ezután az egész feje. Arca csontos, szemei barnák, orra teljesen átlagos, haja rövid barna. Egyetlen feltűnő dolog van rajta, mégpedig az, hogy a bőre márvány fehér.*
-Azt hiszem eljött az ideje, hogy te is lásd az én szemem, ne csak én a tied.*Miközben ezt mondja, leteszi a csuklyájából előhúzott apró dobótőrt az asztalon lévő, kupacra, melyet akár száz darab tőr is alkothat, melyek különböző méretőek, de a hét centis pengét csak a két alsó dobásra nem alkalmas haladja meg, de a legkissebbnek alig két centis a pengéje, és markolatja egyáltalán nincs..*
A hozzászólás írója (Ingrtan Eriton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.15 22:57:30
4167. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 19:45:55
Üzenet elküldve: 2013-08-15 19:45:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
*Miközben átvág a téren a fogadó felé Nessunon gondolkodik.*
~Azt hiszem sikerült megnyerni, ez az első lépés. Holnap majd meglátom mire megyek vele. A neve azért frappáns, Nessun vagyis Senki. Illik hozzá, ha tényleg az akit kinézek belőle.
Viszont azt hiszem lassítani kellene. A városőrös ötlet irányába legalábbis nem kellene lépéseket tenni még legalább egy pár napig. Nem akarom hogy ennyi mindenre kelljen egyszerre koncentrálni. Hosszútávon persze őket is figyelembe kellesz venni.~
*Megigazítja a köpenyét, elrendezi a ruháját hogy úgy érjen a fogadóhoz ahogy kellene. Fontos lesz a belépő ha fel akarja kelteni a nyáj figyelmét.*
~Azt hiszem sikerült megnyerni, ez az első lépés. Holnap majd meglátom mire megyek vele. A neve azért frappáns, Nessun vagyis Senki. Illik hozzá, ha tényleg az akit kinézek belőle.
Viszont azt hiszem lassítani kellene. A városőrös ötlet irányába legalábbis nem kellene lépéseket tenni még legalább egy pár napig. Nem akarom hogy ennyi mindenre kelljen egyszerre koncentrálni. Hosszútávon persze őket is figyelembe kellesz venni.~
*Megigazítja a köpenyét, elrendezi a ruháját hogy úgy érjen a fogadóhoz ahogy kellene. Fontos lesz a belépő ha fel akarja kelteni a nyáj figyelmét.*
4166. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 18:45:48
Üzenet elküldve: 2013-08-15 18:45:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Aeris Mentha,Ingrtan Eriton//
* Sohasem érezte még magát olyan biztonságban mint akkor, ott Eriton karjai közt. Fogalma sincs, hogy mi ütött mindkettejükbe csak azt tudja, hogy nem akarja, hogy vége legyen. Annyira jól esik neki a törődés, mint egy hosszú sivatagi út után egy pohár víz. Érezni akarja a fiút minden porcikájával, ezért ha még lehetséges még közelebb bújik hozzá büszkeségét és függetlenségét teljesen levetkőzve. Eriton kérdésén gondolkozik. Igazából ő maga sem tudja a választ mégis egy idő után szintén suttogva szólal meg. *
- Nem tudom, de mindenkinek kijár a boldogság nem igaz? És mi van, ha mi ketten már ismertük egymást korábbról? Talán találkoztunk már, csak nem emlékszünk rá. Talán csak az agyunk felejtett, nem a szívünk.
* Átgondolja előbb hangoztatott válaszát és elneveti magát. *
- Milyen hülyén hangzik, nem?
* Majd ismét elkapja a vágy, felnéz az elfre és szájon csókolja. A nyelvek ismét táncra kelnek, majd szomorú búcsút intenek egymásnak. És Bacara ismét megszólal. *
- Nem kéne pihennünk? * És jelentőségteljesen néz a földre, majd Eritonra. *
A hozzászólás írója (Bacara Metod) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.15 18:46:07
* Sohasem érezte még magát olyan biztonságban mint akkor, ott Eriton karjai közt. Fogalma sincs, hogy mi ütött mindkettejükbe csak azt tudja, hogy nem akarja, hogy vége legyen. Annyira jól esik neki a törődés, mint egy hosszú sivatagi út után egy pohár víz. Érezni akarja a fiút minden porcikájával, ezért ha még lehetséges még közelebb bújik hozzá büszkeségét és függetlenségét teljesen levetkőzve. Eriton kérdésén gondolkozik. Igazából ő maga sem tudja a választ mégis egy idő után szintén suttogva szólal meg. *
- Nem tudom, de mindenkinek kijár a boldogság nem igaz? És mi van, ha mi ketten már ismertük egymást korábbról? Talán találkoztunk már, csak nem emlékszünk rá. Talán csak az agyunk felejtett, nem a szívünk.
* Átgondolja előbb hangoztatott válaszát és elneveti magát. *
- Milyen hülyén hangzik, nem?
* Majd ismét elkapja a vágy, felnéz az elfre és szájon csókolja. A nyelvek ismét táncra kelnek, majd szomorú búcsút intenek egymásnak. És Bacara ismét megszólal. *
- Nem kéne pihennünk? * És jelentőségteljesen néz a földre, majd Eritonra. *
A hozzászólás írója (Bacara Metod) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.08.15 18:46:07
4165. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 18:23:43
Üzenet elküldve: 2013-08-15 18:23:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton gyengéden tartja a lány a karjaival, és tudja, hogy vissza kell fognia magát, hisz alig ismeri, egyikük sem bízhatna a másikban, és mégis szereti, és nem tud uralkodni magán."Nem szabadna ezt csinálnom, de annyira jó, szeretem őt, pedig nem is ismerem, de többet nem engedek meg magamnak, nem szabad, hogy elfajuljon a dolog."Ahogy ezt végiggondolja odahajol szerelme füléhez, és halkan belesúgja.*
-Miért csináljuk, ha tudjuk, hogy nem szabadna? Hisz még az arcomat sem láttad, és mégsem tudunk uralkodni magunkon, mintha gyerekek lennénk.*Miközben suttog egyik kezével tartja a lányt, a másikkal meg megsimogatja.*
*Eriton gyengéden tartja a lány a karjaival, és tudja, hogy vissza kell fognia magát, hisz alig ismeri, egyikük sem bízhatna a másikban, és mégis szereti, és nem tud uralkodni magán."Nem szabadna ezt csinálnom, de annyira jó, szeretem őt, pedig nem is ismerem, de többet nem engedek meg magamnak, nem szabad, hogy elfajuljon a dolog."Ahogy ezt végiggondolja odahajol szerelme füléhez, és halkan belesúgja.*
-Miért csináljuk, ha tudjuk, hogy nem szabadna? Hisz még az arcomat sem láttad, és mégsem tudunk uralkodni magunkon, mintha gyerekek lennénk.*Miközben suttog egyik kezével tartja a lányt, a másikkal meg megsimogatja.*
4164. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 16:30:09
Üzenet elküldve: 2013-08-15 16:30:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton,Aeris Mentha//
~ Igaz, ő kezdte, és most folytatná. És én is, nagyon szívesen, de ez nem lehetséges, mert alig ismerem. Mi van, ha ez csak egy trükk? Nem szeretnék visszautazni a múltba, hogy ismét az a naiv kislány legyek. Nem szeretnék bedőlni neki, de amikor puha, érzéki ajkait hozzáérinti a nyakamhoz kiráz a hideg és tudom, hogy elvesztem. Elvesztem a szavaiban, a mozdulataiban az ölelésében, mindenében. Soha nem szeretnék elszakadni tőle és bár nehéz, de próbálok nem úgy tekinteni rá, mint akit szeretek, testestül lelkestül, mert ezzel már megjártam egyszer. Ezért mikor elhangzik szájából a varázsszó nem felelek rá. ~
* Felelet helyett a szőkeség ügyesen megfordul Eriton erős, féltő karjai közt és karjait átfonja a fiú nyakán, hogy közelebb tudja húzni magához, majd lehunyja a szemét és fejét kemény felsőtestének támasztja. El sem meri hinni, hogy Eriton karjai közt van. Olyasmit ébresztett fel benne a fiú, amiről már azt hitte régen kialudt. Azonban csak háttérbe szorult, Bacara igazi lényével együtt. *
~ Igaz, ő kezdte, és most folytatná. És én is, nagyon szívesen, de ez nem lehetséges, mert alig ismerem. Mi van, ha ez csak egy trükk? Nem szeretnék visszautazni a múltba, hogy ismét az a naiv kislány legyek. Nem szeretnék bedőlni neki, de amikor puha, érzéki ajkait hozzáérinti a nyakamhoz kiráz a hideg és tudom, hogy elvesztem. Elvesztem a szavaiban, a mozdulataiban az ölelésében, mindenében. Soha nem szeretnék elszakadni tőle és bár nehéz, de próbálok nem úgy tekinteni rá, mint akit szeretek, testestül lelkestül, mert ezzel már megjártam egyszer. Ezért mikor elhangzik szájából a varázsszó nem felelek rá. ~
* Felelet helyett a szőkeség ügyesen megfordul Eriton erős, féltő karjai közt és karjait átfonja a fiú nyakán, hogy közelebb tudja húzni magához, majd lehunyja a szemét és fejét kemény felsőtestének támasztja. El sem meri hinni, hogy Eriton karjai közt van. Olyasmit ébresztett fel benne a fiú, amiről már azt hitte régen kialudt. Azonban csak háttérbe szorult, Bacara igazi lényével együtt. *
4163. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 16:00:33
Üzenet elküldve: 2013-08-15 16:00:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Vakmerő
//Aeris Mentha, Bacara Metod//
*Eriton élvezi, ahogy a nyelvek csatája dúl, amikor a lány megszólal, ő is tudja, hogy nem szabadna, de annyira jó, mielőtt bármit is válaszolhatna a lány visszacsókol, és ő ismét élvezheti, az ajkait. Amikor a lány hirtelen abbahagyja, és elkezd szabadkozni, ő is fölfogja, mit is csináltak, és nem bánja.*
-Miért haragudnék? Én kezdtem, és nem bántam meg. Rég nem éreztem ilyen jól magam, bár fáradt, vagyok, valahogy melletted olyan érzek, amit csak egy ember mellett éreztem.*Ahogy beszél, odalép a leányhoz, aki elfordult, és hátulról átöleli, majd a halkan a fülébe súgja.*
-Szeretlek*Majd, gyengéden belecsókol a nyakába, és ha a lány nem ellenkezik, megfordítja, és ismét megcsókolja, ha ellenkezik, elengedi, és várja, hogy mit tesz.
*Eriton élvezi, ahogy a nyelvek csatája dúl, amikor a lány megszólal, ő is tudja, hogy nem szabadna, de annyira jó, mielőtt bármit is válaszolhatna a lány visszacsókol, és ő ismét élvezheti, az ajkait. Amikor a lány hirtelen abbahagyja, és elkezd szabadkozni, ő is fölfogja, mit is csináltak, és nem bánja.*
-Miért haragudnék? Én kezdtem, és nem bántam meg. Rég nem éreztem ilyen jól magam, bár fáradt, vagyok, valahogy melletted olyan érzek, amit csak egy ember mellett éreztem.*Ahogy beszél, odalép a leányhoz, aki elfordult, és hátulról átöleli, majd a halkan a fülébe súgja.*
-Szeretlek*Majd, gyengéden belecsókol a nyakába, és ha a lány nem ellenkezik, megfordítja, és ismét megcsókolja, ha ellenkezik, elengedi, és várja, hogy mit tesz.
4162. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 14:21:25
Üzenet elküldve: 2013-08-15 14:21:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ingrtan Eriton, Aeris Mentha//
* Minden olyan hirtelen történik. Az egyik pillanatban még veszekednek, a másikban már szenvedélyesen csókolóznak. Bacara megszédült a boldogságtól. Alig meri elhinni, hogy ő is kellhet valakinek. Visszacsókol, majd észbe kap és nagy nehezen elválik a fiútól. Érzi, hogy a fejébe száll az összes vér és hirtelen nagyon melege lesz. Tudja, hogy teste már beindult, de agya még ellenkezik. *
- Megőrültél?! * Suttogja cseppet sem mérgesen, inkább zavarodottan. *
- Alig ismerjük egymást! Ráadásul nem vagyunk egyedül és...
* Bár minden porcikája azt üvölti, hogy ne tegye, ő mégsem bír ellenállni. Olyan régóta vágyik arra, hogy boldog legyen és most nem akarja összetörni ezt a törékeny érzést a józan ész miatt. A fejében kiabáló kis hangok ellenére Eriton elé lép és most ő kezdeményezi a csókot, ami éppolyan lágy és szenvedélyes, mint az előbbi. Kinyitja a száját és nyelve vándorútra kel Eriton szájában. Annyira jól érzi magát, hogy szinte eksztázisba esik. Kezével még erősebben szorítja magához az elfet, így érzi annak erős, testét. Elfogja a vágy, hogy levetkőztesse, de ezt nagy nehezen sikerül leküzdenie. Már ez is hiba, nem kéne ezt még fokozni. Így élvezik egymás társaságát egy jó darabig, Bacara még sosem csókolózott ilyen hosszan, ilyen szenvedélyesen valakivel, majd a lány, bár nagyon nem szeretné, hirtelen megszakítja a kapcsolatot, megigazítja a haját és alig bír bocsánatot kérni. *
- Uram isten! Ne haragudj. Nem tudom mi ütött belém. É..én tudom, hogy nem szabadna... Tényleg ne haragudj. Nem is ismerlek, de.. De néha olyan, mintha már régóta ismernélek. Olyan furcsa érzést váltasz ki belőlem, melyet már régóta nem éreztem, és... és el sem hiszem, hogy ezt hangosan kimondtam.
* Elfordul és eltakarja az arcát ami most már izzott a forróságtól. *
* Minden olyan hirtelen történik. Az egyik pillanatban még veszekednek, a másikban már szenvedélyesen csókolóznak. Bacara megszédült a boldogságtól. Alig meri elhinni, hogy ő is kellhet valakinek. Visszacsókol, majd észbe kap és nagy nehezen elválik a fiútól. Érzi, hogy a fejébe száll az összes vér és hirtelen nagyon melege lesz. Tudja, hogy teste már beindult, de agya még ellenkezik. *
- Megőrültél?! * Suttogja cseppet sem mérgesen, inkább zavarodottan. *
- Alig ismerjük egymást! Ráadásul nem vagyunk egyedül és...
* Bár minden porcikája azt üvölti, hogy ne tegye, ő mégsem bír ellenállni. Olyan régóta vágyik arra, hogy boldog legyen és most nem akarja összetörni ezt a törékeny érzést a józan ész miatt. A fejében kiabáló kis hangok ellenére Eriton elé lép és most ő kezdeményezi a csókot, ami éppolyan lágy és szenvedélyes, mint az előbbi. Kinyitja a száját és nyelve vándorútra kel Eriton szájában. Annyira jól érzi magát, hogy szinte eksztázisba esik. Kezével még erősebben szorítja magához az elfet, így érzi annak erős, testét. Elfogja a vágy, hogy levetkőztesse, de ezt nagy nehezen sikerül leküzdenie. Már ez is hiba, nem kéne ezt még fokozni. Így élvezik egymás társaságát egy jó darabig, Bacara még sosem csókolózott ilyen hosszan, ilyen szenvedélyesen valakivel, majd a lány, bár nagyon nem szeretné, hirtelen megszakítja a kapcsolatot, megigazítja a haját és alig bír bocsánatot kérni. *
- Uram isten! Ne haragudj. Nem tudom mi ütött belém. É..én tudom, hogy nem szabadna... Tényleg ne haragudj. Nem is ismerlek, de.. De néha olyan, mintha már régóta ismernélek. Olyan furcsa érzést váltasz ki belőlem, melyet már régóta nem éreztem, és... és el sem hiszem, hogy ezt hangosan kimondtam.
* Elfordul és eltakarja az arcát ami most már izzott a forróságtól. *
4161. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2013-08-15 14:00:37
Üzenet elküldve: 2013-08-15 14:00:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
~Nos ezzel megtettem az első lépést, elhintettem azokat a morzsákat amik révén valami érdekes juthat a fülembe.~ *Gondolja miközben kilép a fogadó ajtaján. Mivel még van idő estig ráérősen indul el az utcán*
~Ez a hely szint már meglepően nyugodt képet mutatott és nincs is semmi okom rá hogy mást sejtsek mögötte. Biztos megbújnak ebben a városban érdekesebb helyek is de őket ráérek még felhajtani. Elsőre ez is jó lesz. Egy valamiben még jobb is. A komiszabb helyek vendégei tudják tartani a szájukat, mert a bőrük múlhat rajta. Ezek azonban inkább fecsegni imádnak. És kinek lenne jobb fecsegni mint egy bárdnak, aki kis szerencsével az örökké valóságnak is megőrizheti a nevüket valamely eposza révén. Micsoda naivitás!~
*Közben halad lassan a piac felé. Be kell szereznie az esti "fellépéshez" szükséges kellékeket. A meggyőző alakítás érdekében. Menet közben, és főképp míg a téren van ahova minden bizonnyal a zsebesek nem merészkednek, átszámolja a pénzét. Végül egy kisebb csali adag kivételével jól elrejti azt. A szegénynegyedekben ez is az információ szerzés egy módja lehet.*
~A pletykák nem mások mint kikristályosodott ostobaság vagy rosszindulat. Aki azonban tud olvasni a sorok közt az sok mindent megtudhat. Abban reménykedem hogy este elég olyan alakot találok magamnak aki megpróbálja rám önteni a féligazságait és képzelgéseit. Miután pedig ezeket átszűrtem magamnak már lesz min elindulnom hogy megtaláljam a város igazi titkait.~
~Ez a hely szint már meglepően nyugodt képet mutatott és nincs is semmi okom rá hogy mást sejtsek mögötte. Biztos megbújnak ebben a városban érdekesebb helyek is de őket ráérek még felhajtani. Elsőre ez is jó lesz. Egy valamiben még jobb is. A komiszabb helyek vendégei tudják tartani a szájukat, mert a bőrük múlhat rajta. Ezek azonban inkább fecsegni imádnak. És kinek lenne jobb fecsegni mint egy bárdnak, aki kis szerencsével az örökké valóságnak is megőrizheti a nevüket valamely eposza révén. Micsoda naivitás!~
*Közben halad lassan a piac felé. Be kell szereznie az esti "fellépéshez" szükséges kellékeket. A meggyőző alakítás érdekében. Menet közben, és főképp míg a téren van ahova minden bizonnyal a zsebesek nem merészkednek, átszámolja a pénzét. Végül egy kisebb csali adag kivételével jól elrejti azt. A szegénynegyedekben ez is az információ szerzés egy módja lehet.*
~A pletykák nem mások mint kikristályosodott ostobaság vagy rosszindulat. Aki azonban tud olvasni a sorok közt az sok mindent megtudhat. Abban reménykedem hogy este elég olyan alakot találok magamnak aki megpróbálja rám önteni a féligazságait és képzelgéseit. Miután pedig ezeket átszűrtem magamnak már lesz min elindulnom hogy megtaláljam a város igazi titkait.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621