// Nelk //
* Nem gyakori a főtéren, hogy valaki rendbont, hiszen a közelben megtalálható az összes olyan létesítmény, ami kedvére való a naplopó csürhéjének: Bordélyház, kocsma, fogadó és piactér, ahol még a tolvajok is megtömhetik a zsebüket. Pont ezért nem lepődött meg a sötételf, amikor két fickó megpróbálja kirabolni, nem egyszer futott már össze hasonló alakokkal, kik ugyanarra a sorsra jutottak, mint ezek pár perc múltán. Mennyit számít egy figyelemelterelés. Egy szó, egy ágreccsenés, vagy akármilyen nesz, amivel a tudatlan halandók figyelmét elterelhetik. Bár a hosszú fehér hajú nő, már önmagában is figyelemelterelő jelenség, mégis a hangja volt az, melyre hátrafordultak a tolvajok, s ez pont elég ahhoz, hogy legalább egy "köszönöm"-öt kinyögjön a férfi. Meg is teszi hát, illetve tenné, csak a hölgy közbeszól, mire Bel'thar fehér szemöldökei a magasba emelkednek. Nincs hozzászokva, hogy egy nő félbeszakítsa. A nők helyéről egész kiforrt elképzelése van, és jól lehet, hogy az nem tetszene a másiknak, ha elmesélné. Keresztbe fonja maga előtt karját. Most az egyszer elnézi neki, hiszen fajtársával áll szemben... vagy mégsem? Látszólag de, hiszen a lány bőre hasonlóan világos obszidián színben pompázik, mint az övé. Egyelőre nem lát olyan okot, mi miatt másképp vélekedhetne. Kurtán biccent a lánynak, hogy folytassa csak. Hűvös és távolságtartó, ugyanakkor természetesen kész elkísérni a hölgyet az erdőig, bár nem igazán érti, mi dolga lenne ott, egy olyan fehérnépnek, mint amilyen ő, így az éjszaka. Az erdő veszélyes, de bizonyára ezzel a másik is tisztában van.*
- Miért is ne? Pattanjon fel a lóra, segítek. * Segédkezet nyújt a felszállásnál, majd ő is felszáll, kezébe veszi a nyerget és elindulnak az erdő felé vezető úton. A ló patája halkan kopog az egyenetlenül kirakott macskaköveken, s ezen kívül más hangot nem is hallani hallani. A város elcsendesedett. A pórnép jobb esetben ilyenkor már alszik.*
- Tán az erdőben táborozott le a családja? Mert tudja, ilyenkor elég veszélyes az erdő.. hacsak nincs felkészülve az ember. * Gondolkodik hangosan. Mást nemigen tud elképzelni, hiszen nem ismeri a lányt, még csak a nevét sem tudja.*
- Mi a neve? Engem hívjon csak Bel'tharnak. * Mondja, majd ránt egyet a gyeplőn, ezzel gyorsabb iramra ösztökélve az állatot. A tempótól érezni a hűs esti szellőt is mialatt haladnak. *