Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 268 (5341. - 5360. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5360. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:28:25
Üzenet elküldve: 2014-07-18 17:28:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
*Napok óta győzködi magát, hogy ideje lenne benéznie a városba. Valahányszor feltették szülei ezt a kérdést, mindig kitért a válasz elől, rébuszokban felelt, vagy idegesítő módon kérdéssel felet a kérdésre. Most azonban már nem halogathatta tovább, 54 évesen épp itt az ideje, hogy bekapcsolódjon ő is a nagyvilági életbe. Nemsokára felnőtt lesz, nem ülhet otthon könyveket lapozgatva és önmagát ismerve tudta jól, hogy hosszú idő lesz, mire eligazodik a városban.
Kilép a házból, köpönyegét hátára teríti, aztán vesz egy nagy levegőt. ~Itt az ideje~gondolja dobogó szívvel, arcára kiül a nála megszokott kedves mosoly. Ám ezúttal kicsit feszélyezettebb, visszafogottabb. Elindul, úgy dönt ma az erdőn keresztül fog haladni. Itt mindig egy másik világba kerül, teljesen elveszíti tér- és időérzékét, de figyelmezteti magát, sietnie kell. Nem akar több napot fecsérelni a készülődéssel, hamar túl akar esni az egészen. Gyors, merev léptekkel szeli a rengeteget, a madarak csicsergése azonban könnyít kicsit a szívén.
Apjával régen járt már a városban, ám annak hatalmas méretei teljesen letaglózzák. ~Milyen... milyen más!~állapítja meg magában, tágra nyílt szemekkel bámészkodva lépked lassan, észre sem véve a hirtelen megforduló fiatalembert... Akinek teljes erejéből nekimegy. Hatalmas puffanással ér földet, köpenyege fellebben és teljesen a fejére csavarodik. Nagy nehezen kibogozza magát belőle, haját teljesen összekócolja vele. meglepetten pislant néhányat, aztán elfogadja a feléje nyújtott kezet.*
-Elnézést, hogy így neked mentem...*Szabadkozik, közben félénk mosolyra húzza száját.* A nevem Luuna Faalen-*teszi hozzá hirtelen, hisz más nem jut eszébe.*
*Napok óta győzködi magát, hogy ideje lenne benéznie a városba. Valahányszor feltették szülei ezt a kérdést, mindig kitért a válasz elől, rébuszokban felelt, vagy idegesítő módon kérdéssel felet a kérdésre. Most azonban már nem halogathatta tovább, 54 évesen épp itt az ideje, hogy bekapcsolódjon ő is a nagyvilági életbe. Nemsokára felnőtt lesz, nem ülhet otthon könyveket lapozgatva és önmagát ismerve tudta jól, hogy hosszú idő lesz, mire eligazodik a városban.
Kilép a házból, köpönyegét hátára teríti, aztán vesz egy nagy levegőt. ~Itt az ideje~gondolja dobogó szívvel, arcára kiül a nála megszokott kedves mosoly. Ám ezúttal kicsit feszélyezettebb, visszafogottabb. Elindul, úgy dönt ma az erdőn keresztül fog haladni. Itt mindig egy másik világba kerül, teljesen elveszíti tér- és időérzékét, de figyelmezteti magát, sietnie kell. Nem akar több napot fecsérelni a készülődéssel, hamar túl akar esni az egészen. Gyors, merev léptekkel szeli a rengeteget, a madarak csicsergése azonban könnyít kicsit a szívén.
Apjával régen járt már a városban, ám annak hatalmas méretei teljesen letaglózzák. ~Milyen... milyen más!~állapítja meg magában, tágra nyílt szemekkel bámészkodva lépked lassan, észre sem véve a hirtelen megforduló fiatalembert... Akinek teljes erejéből nekimegy. Hatalmas puffanással ér földet, köpenyege fellebben és teljesen a fejére csavarodik. Nagy nehezen kibogozza magát belőle, haját teljesen összekócolja vele. meglepetten pislant néhányat, aztán elfogadja a feléje nyújtott kezet.*
-Elnézést, hogy így neked mentem...*Szabadkozik, közben félénk mosolyra húzza száját.* A nevem Luuna Faalen-*teszi hozzá hirtelen, hisz más nem jut eszébe.*
5359. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:36:45
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:36:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Dreena//
*Aokin üldögél hát ott a kövön és nézi az idegenek áradatát. Észrevesz a tömegben három egymással veszekedő törpét. Aokin már megismerte kicsit ezt a fajt. Könnyen meg tudnak haragudni a másikra de, ugyan úgy meg is enyhülnek még akkor is ha nem veszik észre. Ez után egy óriáspárt néz meg. Egy férfi és egy nő akik kéz a kézben sétálnak jókat kacagnak és vihognak. Aokin mindig is szerette az óriások természetes őszinteségét. Ez után az eddigi vidám alakok után egy szomorú vándornő jelenik meg. Aokin őt is jól megbámulja. A fekete köpeny és a kócos haj nem újdonság de, a táska igen. Aokin elkezd találgatni mi lehet benne.*
*Aokin üldögél hát ott a kövön és nézi az idegenek áradatát. Észrevesz a tömegben három egymással veszekedő törpét. Aokin már megismerte kicsit ezt a fajt. Könnyen meg tudnak haragudni a másikra de, ugyan úgy meg is enyhülnek még akkor is ha nem veszik észre. Ez után egy óriáspárt néz meg. Egy férfi és egy nő akik kéz a kézben sétálnak jókat kacagnak és vihognak. Aokin mindig is szerette az óriások természetes őszinteségét. Ez után az eddigi vidám alakok után egy szomorú vándornő jelenik meg. Aokin őt is jól megbámulja. A fekete köpeny és a kócos haj nem újdonság de, a táska igen. Aokin elkezd találgatni mi lehet benne.*
5358. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:16:51
Üzenet elküldve: 2014-07-18 16:16:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Egy új ismerős//
*Ahogy kiér a térre, eszébe jutnak a gondolatok, amikkel a városba érkezett
~Mit keresel itt? Mit vársz a helytől?~ és rosszkedvűen elrúg egy kavicsot. Most, első sorban, munkát szeretne találni, hogy fizetni tudja a fogadói tartózkodását, emellett kicsit jobban meg is vizsgálná a várost. Elvégre valahol el kell kezdenie az életét, és ez tökéletesen alkalmas városka lenne.
~Szinte észre sem vesznek. Itt tolongnak körülöttem, egy élő, emberi massza, és nem keltek feltűnést.~ Gondolja boldogan. Eddig, ha nem is volt mindenhol jellemző, de sok helyen kitűnt a tömegből. Valahol féltek tőle, valahol érdekesnek tartották, de mindkét "törődési formát" szívből rühellte. Nem szerette, ha a külseje miatt más bánásmódban részesül.
Itt, az élőlények nagyfokú diverzitása lehetővé tette, hogy egy alapjában véve furcsa ember (vagy félelf), ne legyen furcsa. Itt az lenne furcsa, ha valaki nem lenne furcsa, de kanyarodjunk vissza Messan-hoz.
~Tehát munka~ indul el az egyik őr felé. Korábban a fogadóban is akart érdeklődni, hogy vajon tudnak-e munkát ajánlani, de a nagy tömeg eltántorította ettől. Nem szeret sorban állni.
Az őr barátságosan, segítőkészen elmagyarázza, hogy mi hol van a városban, majd félelf alkatára nézve elmosolyodik, és elmagyarázza, hogy a közelben hol található egy pékség. ~Igen, mégiscsak egy békésebb munka, mint őrködni~ gondolja hálásan Messan.
De még mielőtt megcélozná a munkát, ahogy megfordul beleütközik egy, a városba igyekvő nőbe. ~Basszus, egy elf!~ gondolja rémülten, majd felé nyújtja kezét, hogy felsegítse.*
A hozzászólás írója (Iltor Messan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 16:22:42
*Ahogy kiér a térre, eszébe jutnak a gondolatok, amikkel a városba érkezett
~Mit keresel itt? Mit vársz a helytől?~ és rosszkedvűen elrúg egy kavicsot. Most, első sorban, munkát szeretne találni, hogy fizetni tudja a fogadói tartózkodását, emellett kicsit jobban meg is vizsgálná a várost. Elvégre valahol el kell kezdenie az életét, és ez tökéletesen alkalmas városka lenne.
~Szinte észre sem vesznek. Itt tolongnak körülöttem, egy élő, emberi massza, és nem keltek feltűnést.~ Gondolja boldogan. Eddig, ha nem is volt mindenhol jellemző, de sok helyen kitűnt a tömegből. Valahol féltek tőle, valahol érdekesnek tartották, de mindkét "törődési formát" szívből rühellte. Nem szerette, ha a külseje miatt más bánásmódban részesül.
Itt, az élőlények nagyfokú diverzitása lehetővé tette, hogy egy alapjában véve furcsa ember (vagy félelf), ne legyen furcsa. Itt az lenne furcsa, ha valaki nem lenne furcsa, de kanyarodjunk vissza Messan-hoz.
~Tehát munka~ indul el az egyik őr felé. Korábban a fogadóban is akart érdeklődni, hogy vajon tudnak-e munkát ajánlani, de a nagy tömeg eltántorította ettől. Nem szeret sorban állni.
Az őr barátságosan, segítőkészen elmagyarázza, hogy mi hol van a városban, majd félelf alkatára nézve elmosolyodik, és elmagyarázza, hogy a közelben hol található egy pékség. ~Igen, mégiscsak egy békésebb munka, mint őrködni~ gondolja hálásan Messan.
De még mielőtt megcélozná a munkát, ahogy megfordul beleütközik egy, a városba igyekvő nőbe. ~Basszus, egy elf!~ gondolja rémülten, majd felé nyújtja kezét, hogy felsegítse.*
A hozzászólás írója (Iltor Messan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.18 16:22:42
5357. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 12:47:11
Üzenet elküldve: 2014-07-18 12:47:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Aokin//
*A jellegtelen, kopottfekete köpenybe burkolózott alak a reggellel együtt érkezik a városba.
Megjelenése egykor akár stílusos is lehetett volna - nem mindennapi adottságaival, ha úgy akarta, könnyedén magára vonhatta a járókelôk figyelmét. Azóta azonban lefogyott, a kámzsa alá tömködött vörös haja kócosan keretezi sápadt, festetlen arcát, melyen most az örökös mosoly helyett fáradt közöny ül; a ragyogózöld szemek élénk csillogását pedig törôdöttség és szomorúság homályosítja.
Az egyetlen, ami esetleg megkülönböztetheti bármelyik vándortól - akik bizonyára szép számmal érkeznek a városba - , az a furcsa, sajátos alakú táska, amit a fél vállán átvetve cipel. Értô szem talán felfedezi benne egy kishárfa jellegzetes alakját, de mivel a hangszer mellé ruhákat tömködött, kissé deformálva ezzel a csomagot, ez kevéssé valószínû. Léptei lassúak, mozgásában nyoma sincs hanyag eleganciának.
Az elôadás címe: a megfáradt utazó.
Ezúttal a szerep kivételesen kevés színészi alakítást követel tôle - azon ritka alkalmak egyike ez, amikor hagyja, hogy valódi érzelmeinek egy része üljön ki az arcára, villanjon fel a tartásában.
Tényleg kimerült. És ami azt illeti, jó ideje úton van már. Ráférne némi pihenés.*
*A jellegtelen, kopottfekete köpenybe burkolózott alak a reggellel együtt érkezik a városba.
Megjelenése egykor akár stílusos is lehetett volna - nem mindennapi adottságaival, ha úgy akarta, könnyedén magára vonhatta a járókelôk figyelmét. Azóta azonban lefogyott, a kámzsa alá tömködött vörös haja kócosan keretezi sápadt, festetlen arcát, melyen most az örökös mosoly helyett fáradt közöny ül; a ragyogózöld szemek élénk csillogását pedig törôdöttség és szomorúság homályosítja.
Az egyetlen, ami esetleg megkülönböztetheti bármelyik vándortól - akik bizonyára szép számmal érkeznek a városba - , az a furcsa, sajátos alakú táska, amit a fél vállán átvetve cipel. Értô szem talán felfedezi benne egy kishárfa jellegzetes alakját, de mivel a hangszer mellé ruhákat tömködött, kissé deformálva ezzel a csomagot, ez kevéssé valószínû. Léptei lassúak, mozgásában nyoma sincs hanyag eleganciának.
Az elôadás címe: a megfáradt utazó.
Ezúttal a szerep kivételesen kevés színészi alakítást követel tôle - azon ritka alkalmak egyike ez, amikor hagyja, hogy valódi érzelmeinek egy része üljön ki az arcára, villanjon fel a tartásában.
Tényleg kimerült. És ami azt illeti, jó ideje úton van már. Ráférne némi pihenés.*
5356. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-18 05:17:46
Üzenet elküldve: 2014-07-18 05:17:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Fáradtan érkezik. Az estét átgyalogolta, hogy minél hamarabb elérje a várost. Még ő sem tudja, hogy pontosan mit keres itt, mit vár ettől a helytől, de jelen pillanatban nincs filozofálgatós kedvében. ~Az egészet végiggondolom holnap. Mármint, miután pihentem egyet.~ mosolyodik el keserűen. Bármennyire is fáradt, érdeklődve veszi figyelembe a szökőkutat, ~Ez lenne az a mágikus szökőkút?~ és elindul felé. ~Csak most veszem észre, hogy mennyire szomjas vagyok!~ Miután oltotta szomját körülnéz a téren. Keres valakit, aki útba tudná igazítani egy fogadó felé. Végül egy városőrön állapodik meg a szeme. Odamegy hozzá:
-Szép reggelt! Meg tudná mondani merre van egy fogadó?
A városőr elmagyarázza, hogy merre található a Pegazus fogadó.*
-Szép reggelt! Meg tudná mondani merre van egy fogadó?
A városőr elmagyarázza, hogy merre található a Pegazus fogadó.*
5355. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-17 20:01:33
Üzenet elküldve: 2014-07-17 20:01:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*Újabb nap újabb lehetőség a tanulásra. Aokin e szerint éli az életét mióta itt van. A kolostorban is fontos volt a tanulás de, mióta itt van a városban és nincsenek barátai azóta a tanulás az első számú helyre ugrott. Miután a szokásos gyakorlatait megcsinálta reggel és megreggelizett első útja a főtérre vezet. Friss és kipihent. Le is ül hát a szökőkúthoz és szokásához híven nézi a nyüzsgő tömeget. Ez a kis kis kikapcsolódás mostanában állandósult. Ha nem történik semmi akkor a barakkba megy gyakorolni majd arra a tisztásra meditálni. Ha pedig marad ideje akkor benéz a könyvtárba. Nagyon sokat lehet ott tanulni.*
5354. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-17 15:19:27
Üzenet elküldve: 2014-07-17 15:19:27
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy elér a főtérre, első dolga, hogy a kapuban őrt állókra tereli tekintetét. Szerencsére nem azokat találja a nekik kijelölt helyen, akikkel már többször is problémája akadt, így nyugodt szívvel vetheti bele magát az itt sétálók tömegébe, mely már a reggeli órákban is számottevő mennyiséget jelent. Persze, nem arról van szó, hogy a szütyőjét se tudná leejteni, olyan nagy a tolongás, de azért harminc, negyven embert biztos meg lehetne itt számolni, hacsak nem még annál is többet.
Ma még nem volt szerencséje inni, úgyhogy egyből a középen álló kút felé veszi lépteit. Bár tervezi, hogy a fogadóban is elfogyaszt valamit, azért szomját mégiscsak itt kívánja oltani, ahol mégiscsak lényegesen olcsóbb, nem mellesleg valami különleges mágia folytán (legalábbis ezt beszélik errefelé), korlátlan menyiségben áll rendelkezésre, nem is beszélve annak folytonos tisztaságáról. Apró kezeit a vízfelszín alá mártja, hogy tenyereit összenyomva, kis tálat formázva velük, vételezhessen az előtte lévő folyadékból, egyenesen szájához emelve azt.*
~Nincs is jobb az Artheniori víznél! Még Lihanechben sem ilyen, erre mérget is vennék! Csak nem feltétlenül magamnak, He he.!~
*Alkarjával megtörli a száján összegyűlt felesleget, majd az arra átkerült folyadékot hasára keni, melynek folytatja az ezidáig is tartó vakargatását.
Hátra fordul, tekintetét ismét az őrökre víve. Mosolyogva int egyet, majd még egyszer jól megnézi őket, biztos ami biztos, hogy nem azzal a két félnótással áll-e szemben, akik netán problémát jelenthetnek a számára. Azok csak biccentenek egyet a tündérnek, aki már szinte biztos a dolgában, majd megfordul, hogy célja, a Pegazus felé kezdhessen el haladni.
Út közben sem marad rest, elvégre ahhoz, hogy tudjon inni az előtte álló vendéglátóhelyiségben, valamennyi aranyra is szüksége lesz, mely sajnálatos módon nem terem se bokron, se fán, de ha mégis, Gribilnek biztos, hogy nincs ilyenfajta növény a birtokában. Két beszélgető elfen akard meg a szeme, talán félelfek. Az egyik oldalán egy kis szütyőt pillant meg, mely nem túl kövér, de talán pár tallér lehet benne, már ha az van benne, amit a kis csöppség vár el tőle. A régi, viszont jól bevált módszert választja. Léptei gyorsaságán tempóz még egy keveset, majd enyhén nekimegy a másiknak, pont ott, ahol a feltehetőleg arany lapul, hogy az ütközés elvonja a figyelmet a tényleges tevékenységtől.*
-Elnézést!
*Hallatszik a halk bocsánatkérés, majd újonnan megszerzett zsákmányával belép a fogadóba.*
Ma még nem volt szerencséje inni, úgyhogy egyből a középen álló kút felé veszi lépteit. Bár tervezi, hogy a fogadóban is elfogyaszt valamit, azért szomját mégiscsak itt kívánja oltani, ahol mégiscsak lényegesen olcsóbb, nem mellesleg valami különleges mágia folytán (legalábbis ezt beszélik errefelé), korlátlan menyiségben áll rendelkezésre, nem is beszélve annak folytonos tisztaságáról. Apró kezeit a vízfelszín alá mártja, hogy tenyereit összenyomva, kis tálat formázva velük, vételezhessen az előtte lévő folyadékból, egyenesen szájához emelve azt.*
~Nincs is jobb az Artheniori víznél! Még Lihanechben sem ilyen, erre mérget is vennék! Csak nem feltétlenül magamnak, He he.!~
*Alkarjával megtörli a száján összegyűlt felesleget, majd az arra átkerült folyadékot hasára keni, melynek folytatja az ezidáig is tartó vakargatását.
Hátra fordul, tekintetét ismét az őrökre víve. Mosolyogva int egyet, majd még egyszer jól megnézi őket, biztos ami biztos, hogy nem azzal a két félnótással áll-e szemben, akik netán problémát jelenthetnek a számára. Azok csak biccentenek egyet a tündérnek, aki már szinte biztos a dolgában, majd megfordul, hogy célja, a Pegazus felé kezdhessen el haladni.
Út közben sem marad rest, elvégre ahhoz, hogy tudjon inni az előtte álló vendéglátóhelyiségben, valamennyi aranyra is szüksége lesz, mely sajnálatos módon nem terem se bokron, se fán, de ha mégis, Gribilnek biztos, hogy nincs ilyenfajta növény a birtokában. Két beszélgető elfen akard meg a szeme, talán félelfek. Az egyik oldalán egy kis szütyőt pillant meg, mely nem túl kövér, de talán pár tallér lehet benne, már ha az van benne, amit a kis csöppség vár el tőle. A régi, viszont jól bevált módszert választja. Léptei gyorsaságán tempóz még egy keveset, majd enyhén nekimegy a másiknak, pont ott, ahol a feltehetőleg arany lapul, hogy az ütközés elvonja a figyelmet a tényleges tevékenységtől.*
-Elnézést!
*Hallatszik a halk bocsánatkérés, majd újonnan megszerzett zsákmányával belép a fogadóba.*
5353. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-17 14:57:00
Üzenet elküldve: 2014-07-17 14:57:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Kilép a Pegazus fogadóból, és keresztülhalad a főtéren. Ide-oda kapkodja fejét a sok ember, és lény között. Szinte elvész a kavalkádban, ami ezt a napot jellemzi. A szegénynegyed felé veszi az irányt. ~ Jobb hely az a magamfajtának ~ gondolja, és sétája közben lágyan megütögeti adakozásra kész erszényét.*
5352. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 16:58:11
Üzenet elküldve: 2014-07-15 16:58:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*
Kedves Achrand beszéde a barakkban töltött legrémesebb délutánjait idézi, melyek során egyszer megpróbálták elmagyarázni neki, hogy egy íj bizony fából készül, és ha sokat húzogatja, el is törhet. Kábé ennyire lepi meg, hogy egy fa 20 láb magas.*
- Lehet, hogy az is nyomra vezet majd, ha feltételezem, meglátunk mozogni. Egy fát.
*Ad hangot elképzelésének, bár egyből a szájára is csapna, mivel már lelki szemei előtt látja a felé forduló járókelők lefitymáló pillantásait. Csak gyerekek hihetnek efféle sületlenségben. Szerencséje, hogy sose érdekelte, mit gondolnak mások. Csinálta már magát össze utcán, azután ez meg se kottyan.
A kék kör megjelenésekor azonban majd hogy nem vissza kell vonnia előbbi állítását, mert kevés választja el az újabb altáji incidens bekövetkeztétől. Gyűlöli a mágiát. Sokakkal ellentétben nem misztikussága, vagy az ismeretlentől való félelem miatt, hanem azért, mert rohadt sok idő a kontroll elsajátítása. Kheilas pedig nem szeret várni. Meglepetését csak a nő miatt leplezi, egyébként már megugrott volna a Pegazus felé. Mégis marad. Harcos!
Megkezdődnek a hőn utált ismerkedések.
Mindenki milyen kedves, udvarias, lelkes! Még le se kéne nyúlnia a torkán, hogy feljöjjön a tegnapi pörkölt. Na de mit van mit tenni, a nő miatt kedvesen kezd görbülni a szája, kissé rángatózva, mivel arcizmai nem ilyesféle gesztusokhoz szoktak. És ez enyhe kifejezés.
Int a manabolondnak, messziről, nehogy elégjen vagy valami - igen, nem ért hozzá -, és ezzel meg is volna, igen kellemes férfiú, nem nyomja magát a másik pofájába.
Ellenben a másik kormos... erőltetett álcája töredezni kezd, ám amíg a rémesen kínos közjáték végett nem ér kettejük között, fenntartja. Sei elfordulta után még dermedten áll pár másodpercig, úgy nézve a férfire, mintha őrült lenne - a Szegénynegyedben nőtt fel, ott a testi kontaktus testi fenyítést szül -.
A törpének biccent, na ezt már szereti.
A nővel való tervei kimerítenének pár pergament, amit jó szívvel csak a bordélyban szabadna forgatni, azonban a főtéren csak átveszi a beszélgetés fonalát Lemarától.*
- Gyönyörű név! Az Istenekre mondom, egy angyalé! Engem csak egy silány Kheilassal áldott meg a sors, kedves társaim. Remélem beérik ennyivel is.
*Álnévre nem futja, annál jóval egyszerűbb állatfaj a Fél-Elf, azonban szakértelmét nem citálja mások elé. A hátán lévő tegezből és hozzá erősített íjból mindenki tippelhet hármat.*
- Én amondó vagyok, hogy ne rostokoljunk többet a tűző napon, nem igaz? Lemara kedves, vár minket a vadon!
A hozzászólás írója (Kheilas Declen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.15 16:58:47
*
Kedves Achrand beszéde a barakkban töltött legrémesebb délutánjait idézi, melyek során egyszer megpróbálták elmagyarázni neki, hogy egy íj bizony fából készül, és ha sokat húzogatja, el is törhet. Kábé ennyire lepi meg, hogy egy fa 20 láb magas.*
- Lehet, hogy az is nyomra vezet majd, ha feltételezem, meglátunk mozogni. Egy fát.
*Ad hangot elképzelésének, bár egyből a szájára is csapna, mivel már lelki szemei előtt látja a felé forduló járókelők lefitymáló pillantásait. Csak gyerekek hihetnek efféle sületlenségben. Szerencséje, hogy sose érdekelte, mit gondolnak mások. Csinálta már magát össze utcán, azután ez meg se kottyan.
A kék kör megjelenésekor azonban majd hogy nem vissza kell vonnia előbbi állítását, mert kevés választja el az újabb altáji incidens bekövetkeztétől. Gyűlöli a mágiát. Sokakkal ellentétben nem misztikussága, vagy az ismeretlentől való félelem miatt, hanem azért, mert rohadt sok idő a kontroll elsajátítása. Kheilas pedig nem szeret várni. Meglepetését csak a nő miatt leplezi, egyébként már megugrott volna a Pegazus felé. Mégis marad. Harcos!
Megkezdődnek a hőn utált ismerkedések.
Mindenki milyen kedves, udvarias, lelkes! Még le se kéne nyúlnia a torkán, hogy feljöjjön a tegnapi pörkölt. Na de mit van mit tenni, a nő miatt kedvesen kezd görbülni a szája, kissé rángatózva, mivel arcizmai nem ilyesféle gesztusokhoz szoktak. És ez enyhe kifejezés.
Int a manabolondnak, messziről, nehogy elégjen vagy valami - igen, nem ért hozzá -, és ezzel meg is volna, igen kellemes férfiú, nem nyomja magát a másik pofájába.
Ellenben a másik kormos... erőltetett álcája töredezni kezd, ám amíg a rémesen kínos közjáték végett nem ér kettejük között, fenntartja. Sei elfordulta után még dermedten áll pár másodpercig, úgy nézve a férfire, mintha őrült lenne - a Szegénynegyedben nőtt fel, ott a testi kontaktus testi fenyítést szül -.
A törpének biccent, na ezt már szereti.
A nővel való tervei kimerítenének pár pergament, amit jó szívvel csak a bordélyban szabadna forgatni, azonban a főtéren csak átveszi a beszélgetés fonalát Lemarától.*
- Gyönyörű név! Az Istenekre mondom, egy angyalé! Engem csak egy silány Kheilassal áldott meg a sors, kedves társaim. Remélem beérik ennyivel is.
*Álnévre nem futja, annál jóval egyszerűbb állatfaj a Fél-Elf, azonban szakértelmét nem citálja mások elé. A hátán lévő tegezből és hozzá erősített íjból mindenki tippelhet hármat.*
- Én amondó vagyok, hogy ne rostokoljunk többet a tűző napon, nem igaz? Lemara kedves, vár minket a vadon!
A hozzászólás írója (Kheilas Declen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.15 16:58:47
5351. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 13:49:34
Üzenet elküldve: 2014-07-15 13:49:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
*Hamarosan egy újabb alak csapódik hozzájuk, mely kiemelt figyelemmel köszönri őt. Udvarias fejbiccentéssel válaszol rá, majd végighallgatja, az öreg gnómot, amint az felmászik egy kicsivel magasabbra, hogy kellőképp hangot tudjon adni tervének. Az apró varázslat, mely először körülöttük megy végbe, nagyon zavarja, de igyekszik semmi jelét nem adni feszélyezettségének. A mágiától mindig is idegenkedett. Olyan erő ez neki, mely alattomosan veszi körbe az embereket, esélyt sem adva nekik a tisztességes küzdelemre. Végtére is mihez kezdene egy erős mágussal? A lelkes beszéd után a Quantall nevű sötételf szólal meg elsőként felajánlva szolgálatait.*~Mágiaelmélet?Érdekes...~* A másik mélységi, Sei pedig a történtek után vele is kezet rát, mint mindenki mással. Kedves mosolyt erőltet arcára, hogy ne tűnjön udvariatlannak, mivel nem látja értelmét annak, hogy rossz kislány legyen. Most kipróbálja magát. A macska igen előkelő helyre furakodta be magát, bár egyelőre marad az eddig tapasztalt sztereotípiája mellett. A férfinak viszont úgy néz ki, hogy sokat jelent. A törpe szintén harcos, mint fajtája legtöbbje. Szívós és szájhős, bár Norval nem tűnik nagyszájúnak. Majd elválik. Ha már a csapat egy része bemutatkozott, úgy érzi neki is illene mondania magáról valamit. Elsőként rögtön az álnév lehetősége ötlik fel benne, de minek is van három neve, ha nem tudja ezt a lehetőséget kihasználni?*
-Az én nevem Lemara. Arthenior szinte összes növévényét és állatját be tudom azonosítani és ismertetővel tudok szolgálni velük kapcsolatban. *A mondatnála igencsak kétértelműen csengett, mit sejtelmes mosollyal koronáz, de ez a többiek számára szinte fel sem tűnhet.* No meg konyítok valamelyest a fegyverforgatáshoz is. *Itt viszont az irónia eléggé érezhető mindenki számára. Végtére is miért járkálna egy nő hullámos karddal az oldalán, ha nem tudná hogyan kell használni?*
*Hamarosan egy újabb alak csapódik hozzájuk, mely kiemelt figyelemmel köszönri őt. Udvarias fejbiccentéssel válaszol rá, majd végighallgatja, az öreg gnómot, amint az felmászik egy kicsivel magasabbra, hogy kellőképp hangot tudjon adni tervének. Az apró varázslat, mely először körülöttük megy végbe, nagyon zavarja, de igyekszik semmi jelét nem adni feszélyezettségének. A mágiától mindig is idegenkedett. Olyan erő ez neki, mely alattomosan veszi körbe az embereket, esélyt sem adva nekik a tisztességes küzdelemre. Végtére is mihez kezdene egy erős mágussal? A lelkes beszéd után a Quantall nevű sötételf szólal meg elsőként felajánlva szolgálatait.*~Mágiaelmélet?Érdekes...~* A másik mélységi, Sei pedig a történtek után vele is kezet rát, mint mindenki mással. Kedves mosolyt erőltet arcára, hogy ne tűnjön udvariatlannak, mivel nem látja értelmét annak, hogy rossz kislány legyen. Most kipróbálja magát. A macska igen előkelő helyre furakodta be magát, bár egyelőre marad az eddig tapasztalt sztereotípiája mellett. A férfinak viszont úgy néz ki, hogy sokat jelent. A törpe szintén harcos, mint fajtája legtöbbje. Szívós és szájhős, bár Norval nem tűnik nagyszájúnak. Majd elválik. Ha már a csapat egy része bemutatkozott, úgy érzi neki is illene mondania magáról valamit. Elsőként rögtön az álnév lehetősége ötlik fel benne, de minek is van három neve, ha nem tudja ezt a lehetőséget kihasználni?*
-Az én nevem Lemara. Arthenior szinte összes növévényét és állatját be tudom azonosítani és ismertetővel tudok szolgálni velük kapcsolatban. *A mondatnála igencsak kétértelműen csengett, mit sejtelmes mosollyal koronáz, de ez a többiek számára szinte fel sem tűnhet.* No meg konyítok valamelyest a fegyverforgatáshoz is. *Itt viszont az irónia eléggé érezhető mindenki számára. Végtére is miért járkálna egy nő hullámos karddal az oldalán, ha nem tudná hogyan kell használni?*
5350. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 01:05:33
Üzenet elküldve: 2014-07-15 01:05:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//A Derengő fa//
*Úgy tűnik mást is fűt a kalandvágy, hiszen Norval után még ketten érkeznek. Legalább nem lesz oly csekély a társaság. Az újonnan érkezetteket egy fejbiccentéssel üdvözli, majd kezet ráz Sei-vel. A sötételf kedves arckifejezését Ő is felveszi, hiszen úgy illő ha kedvesen fogadják akkor kedvesen reagálja le a fogadtatást. Van, hogy ez a kedvesség csak az illem miatt jön létre, de most nem ez a helyzet. Optimista a csapatot illetően. Főleg azért mert nincs köztük elf. Legalábbis nagyon úgy fest neki. Bozontos szemöldöke alól megvizsgálta az ott lévőeket, persze csak annyira, hogy ne legyen az feltűnő vagy esetleg kínos. Ahogy az öreg gnóm leírja a fa kinézetét Norval képzelete beindul és próbálja szeme előtt megformálni a lényt, de csak egy nagy fáig jut el. Inkább abba is hagyja, nem jó dolog elkalandozni, még a végén lemarad valami fontos információról.*
-Én magam nem vagyok a szavak mestere, inkább a harci képességeimet tudom felajánlani ha kell. Ki tudja, lehet nem lesz olyan barátságos az a fa ha egyszer megtaláljuk, és akkor meg kell magunkat védeni valahogyan.
*Teszi a kezét a harci kalapácsának fejére. Mikor a gnóm valamiféle varázslatba kezd, Norval csak nézi egy felhúzott szemöldök kíséretében. Nem igazán van oda a mágiáért, de eltűri. Jó maga se ásta bele magát a varázslás világába, de nagy valószínűséggel nem is fogja. Még egyszer végignéz a csapaton, majd egy nagyot szív a pipájába ami még mindig a szájában füstölög.*
*Úgy tűnik mást is fűt a kalandvágy, hiszen Norval után még ketten érkeznek. Legalább nem lesz oly csekély a társaság. Az újonnan érkezetteket egy fejbiccentéssel üdvözli, majd kezet ráz Sei-vel. A sötételf kedves arckifejezését Ő is felveszi, hiszen úgy illő ha kedvesen fogadják akkor kedvesen reagálja le a fogadtatást. Van, hogy ez a kedvesség csak az illem miatt jön létre, de most nem ez a helyzet. Optimista a csapatot illetően. Főleg azért mert nincs köztük elf. Legalábbis nagyon úgy fest neki. Bozontos szemöldöke alól megvizsgálta az ott lévőeket, persze csak annyira, hogy ne legyen az feltűnő vagy esetleg kínos. Ahogy az öreg gnóm leírja a fa kinézetét Norval képzelete beindul és próbálja szeme előtt megformálni a lényt, de csak egy nagy fáig jut el. Inkább abba is hagyja, nem jó dolog elkalandozni, még a végén lemarad valami fontos információról.*
-Én magam nem vagyok a szavak mestere, inkább a harci képességeimet tudom felajánlani ha kell. Ki tudja, lehet nem lesz olyan barátságos az a fa ha egyszer megtaláljuk, és akkor meg kell magunkat védeni valahogyan.
*Teszi a kezét a harci kalapácsának fejére. Mikor a gnóm valamiféle varázslatba kezd, Norval csak nézi egy felhúzott szemöldök kíséretében. Nem igazán van oda a mágiáért, de eltűri. Jó maga se ásta bele magát a varázslás világába, de nagy valószínűséggel nem is fogja. Még egyszer végignéz a csapaton, majd egy nagyot szív a pipájába ami még mindig a szájában füstölög.*
5349. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-15 00:06:08
Üzenet elküldve: 2014-07-15 00:06:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A Derengő fa//
*Az újabb emberek, csak még feljebb tornásszák Sei kíváncsiságát. Le teszi Fairt a földre, hiszen tudja, hogy jó macska, nem szökik el. Akár egy ilyen küldetésre is elviheti. Bár sok sztereotípia kering az ilyen állatokról, ő, és sok más macska is ellentmond a szűk látókörű sémának. Mivel Seivel töltötte egész életét, teljesen a férfihez kötődik. Ha el is kóborol, mindig visszatér, és nem csak az étel miatt, mivel hát valljuk be, a sötételf hajlamos elfelejteni megtölteni az etető tálat. Szinte testvérek, és erős a kapocs közöttük, így ha esetleg otthon kellett volna hagynia társát, valószínűleg Sei is kihagyta volna az expedíciót.
Erről szólva, kellemes csalódás éri. Azt hitte, maximum egy fő, ha csapódik még hozzájuk valaki, erre milyen sokan. Legalábbis a senkihez képest. Fajtársa után ő is bemutatkozik, a maga sajátos módján. A jelenlévők kezét, az érkezésüknek megfelelő sorrendben elkapja, és meg rázza. Arcán mindig vidám mosolya persze a hölgynél még barátságosabb lesz, de természetesen csak az illem miatt, a sötételf mindig, mindenkivel ugyan olyan kedves. Legalábbis eleinte. A továbbiak már a másik fél hozzáállásától függenek.*
-Örvendek mindenkinek. A nevem Korren Sei. De hívjatok csak Seinek kérlek! A Korren a családnevem. Nem szeretem, ha azon szólítanak.
Ő pedig.
*A lábánál keringő macskára pillant, aki ügyet sem vetve a körülötte álló óriásokra, szakadatlan dögöli magát gazdája csizmáihoz.*
-A macskám, és tiszteletbeli testvérem, Fair.
*Még egyszer végigpásztázza a társaságot. Ilyen sok taggal már biztosan nem fog unatkozni a felfedezőút során. Színes társaság már így ránézésre is. Egy kicsivel korábban hallotta a törpét veszekedni egy városőrrel, az elfek kiűzetéséről. Elég viccesnek találta a dolgot, de érdekli mi lesz a férfi véleménye a sötételfekről, és ha jól látja az utolsóként érkezőt, a fél-elfekről. Ha rajta múlik, nem lesz gond, jó a konfliktusok kezelésében.
Achrad haditerve érdekesnek ígérkezik, a párokba rendeződés ötlete pedig egyenesen fölcsigázza. Akaratlanul is végigfut fejében, minden variáció. Vajon kivel lesz majd párban? Igazság szerint bárkinek örülne, jól rátalál a közös hangra a többi élőlénnyel, bár nem tudja velük mi lesz a helyzet. Még sosem volt problémája a kapcsolatteremtéssel.*
-Hát
*Vakargatja meg fejét.*
-Én nem igazán értek a mágiához. De a pengével viszonylag jól bánok. Persze, ha nem életbevágó a dolog, inkább kerülöm az erőszakot. Jobb szeretem a fejemmel megnyerni a csatákat, és szavakkal, hogy el se jussunk a tettlegességig. Persze ha azon van a sor...
*Nevet egy kicsit,*
-A bunyó, az bunyó. De remélem szerencsés utunk lesz.
*A gnóm bácsi varázslatát csillogó szemekkel figyeli végig. Még nem igazán látott varázsolni senkit, lévén nem érdekli a mágia. De azt meg kell hagyni, mint látványelem, utánozhatatlan.*
*Az újabb emberek, csak még feljebb tornásszák Sei kíváncsiságát. Le teszi Fairt a földre, hiszen tudja, hogy jó macska, nem szökik el. Akár egy ilyen küldetésre is elviheti. Bár sok sztereotípia kering az ilyen állatokról, ő, és sok más macska is ellentmond a szűk látókörű sémának. Mivel Seivel töltötte egész életét, teljesen a férfihez kötődik. Ha el is kóborol, mindig visszatér, és nem csak az étel miatt, mivel hát valljuk be, a sötételf hajlamos elfelejteni megtölteni az etető tálat. Szinte testvérek, és erős a kapocs közöttük, így ha esetleg otthon kellett volna hagynia társát, valószínűleg Sei is kihagyta volna az expedíciót.
Erről szólva, kellemes csalódás éri. Azt hitte, maximum egy fő, ha csapódik még hozzájuk valaki, erre milyen sokan. Legalábbis a senkihez képest. Fajtársa után ő is bemutatkozik, a maga sajátos módján. A jelenlévők kezét, az érkezésüknek megfelelő sorrendben elkapja, és meg rázza. Arcán mindig vidám mosolya persze a hölgynél még barátságosabb lesz, de természetesen csak az illem miatt, a sötételf mindig, mindenkivel ugyan olyan kedves. Legalábbis eleinte. A továbbiak már a másik fél hozzáállásától függenek.*
-Örvendek mindenkinek. A nevem Korren Sei. De hívjatok csak Seinek kérlek! A Korren a családnevem. Nem szeretem, ha azon szólítanak.
Ő pedig.
*A lábánál keringő macskára pillant, aki ügyet sem vetve a körülötte álló óriásokra, szakadatlan dögöli magát gazdája csizmáihoz.*
-A macskám, és tiszteletbeli testvérem, Fair.
*Még egyszer végigpásztázza a társaságot. Ilyen sok taggal már biztosan nem fog unatkozni a felfedezőút során. Színes társaság már így ránézésre is. Egy kicsivel korábban hallotta a törpét veszekedni egy városőrrel, az elfek kiűzetéséről. Elég viccesnek találta a dolgot, de érdekli mi lesz a férfi véleménye a sötételfekről, és ha jól látja az utolsóként érkezőt, a fél-elfekről. Ha rajta múlik, nem lesz gond, jó a konfliktusok kezelésében.
Achrad haditerve érdekesnek ígérkezik, a párokba rendeződés ötlete pedig egyenesen fölcsigázza. Akaratlanul is végigfut fejében, minden variáció. Vajon kivel lesz majd párban? Igazság szerint bárkinek örülne, jól rátalál a közös hangra a többi élőlénnyel, bár nem tudja velük mi lesz a helyzet. Még sosem volt problémája a kapcsolatteremtéssel.*
-Hát
*Vakargatja meg fejét.*
-Én nem igazán értek a mágiához. De a pengével viszonylag jól bánok. Persze, ha nem életbevágó a dolog, inkább kerülöm az erőszakot. Jobb szeretem a fejemmel megnyerni a csatákat, és szavakkal, hogy el se jussunk a tettlegességig. Persze ha azon van a sor...
*Nevet egy kicsit,*
-A bunyó, az bunyó. De remélem szerencsés utunk lesz.
*A gnóm bácsi varázslatát csillogó szemekkel figyeli végig. Még nem igazán látott varázsolni senkit, lévén nem érdekli a mágia. De azt meg kell hagyni, mint látványelem, utánozhatatlan.*
5348. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 22:27:10
Üzenet elküldve: 2014-07-14 22:27:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//A Derengő fa//
//Korren, Achrad és a többiek//
*Még újabb alakok kerülnek elő. Úgy látszik, hogy ez az ötlet szinte vonzza az embereket. Az öreg pedig a szökőkút szélére felállva köszöni ezt meg és adja ki az utasításokat. Meg kell hagyni, hogy ez a módszer nem hangzik rosszul. Az egyetlen gond az, hogy ha a fát fel akarják tartóztatni akkor azt erőszakkal nem tehetik. Már ha létezik a fa. Quantall mindenesetre bizalmat ad az öreg gnómnak. A többieken végignézve támad egy olyan érzése, hogy hozzáértőkkel van dolga. Ha nem is a mágia de, a kardforgatáshoz Korren állítólag ért. A többiekről sokat még nem tud mondani. De mindenesetre bemutatkozik.*
-A nevem Quantall. Én a mágiaelmélet ismeretével, kardforgatással és más legendák ismeretével tudok a sikerhez hozzájárulni.
//Korren, Achrad és a többiek//
*Még újabb alakok kerülnek elő. Úgy látszik, hogy ez az ötlet szinte vonzza az embereket. Az öreg pedig a szökőkút szélére felállva köszöni ezt meg és adja ki az utasításokat. Meg kell hagyni, hogy ez a módszer nem hangzik rosszul. Az egyetlen gond az, hogy ha a fát fel akarják tartóztatni akkor azt erőszakkal nem tehetik. Már ha létezik a fa. Quantall mindenesetre bizalmat ad az öreg gnómnak. A többieken végignézve támad egy olyan érzése, hogy hozzáértőkkel van dolga. Ha nem is a mágia de, a kardforgatáshoz Korren állítólag ért. A többiekről sokat még nem tud mondani. De mindenesetre bemutatkozik.*
-A nevem Quantall. Én a mágiaelmélet ismeretével, kardforgatással és más legendák ismeretével tudok a sikerhez hozzájárulni.
5347. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 20:31:24
Üzenet elküldve: 2014-07-14 20:31:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*A kérdése, illetve sóhaja valóban költői volt, bár, ha reménykedett is válaszban, ennél azért komolyabban. Sejti, hogy a másik nem értette őt félre, emellett pedig még azt is, hogy sem a hely, sem az idő nem alkalmas a téma további feszegetésére. Abban viszont csak reménykedni tud, hogy valaha is találtatik ilyen. Nem tudná megmondani, miért érdekli ennyire Jaz keresete. Ha mégis erőltetni akarna magában egy indokot, az persze az lenne, hogy példájából okulva, talán ő is fizetőképes lehetne...de ez nem fedné a teljes valóságot. Viszont mindez jelenleg túl bonyolult ahhoz, hogy tovább gondolkozzon rajta, inkább csak rosszallónak tettetett mosolyt görbít.*
- Olyan bolond vagy!
*Szavai nyomán pedig játékosan a srác vállát löki meg tenyerével. Vagy inkább a felkarja közepét, hisz azt éri fel kényelmesen.
Miután a lökdösődést berekesztették, és a sokat mondó ígéretek és sokat sejtető mosolyok sorát sem fűzik már tovább, következik a bizonyos terv.
Pontosan olyan reakció olvasható le Ewi arcáról, mit feltehetően vártak tőle: izgatott, a képzelgéstől mégis fátyolos tekintet, bárgyú vigyor, majd, ha már el is hiszi, ami következni fog, egy határozott bólintás.*
- Ennél jobban nem is tetszhetne!
*A kérdése, illetve sóhaja valóban költői volt, bár, ha reménykedett is válaszban, ennél azért komolyabban. Sejti, hogy a másik nem értette őt félre, emellett pedig még azt is, hogy sem a hely, sem az idő nem alkalmas a téma további feszegetésére. Abban viszont csak reménykedni tud, hogy valaha is találtatik ilyen. Nem tudná megmondani, miért érdekli ennyire Jaz keresete. Ha mégis erőltetni akarna magában egy indokot, az persze az lenne, hogy példájából okulva, talán ő is fizetőképes lehetne...de ez nem fedné a teljes valóságot. Viszont mindez jelenleg túl bonyolult ahhoz, hogy tovább gondolkozzon rajta, inkább csak rosszallónak tettetett mosolyt görbít.*
- Olyan bolond vagy!
*Szavai nyomán pedig játékosan a srác vállát löki meg tenyerével. Vagy inkább a felkarja közepét, hisz azt éri fel kényelmesen.
Miután a lökdösődést berekesztették, és a sokat mondó ígéretek és sokat sejtető mosolyok sorát sem fűzik már tovább, következik a bizonyos terv.
Pontosan olyan reakció olvasható le Ewi arcáról, mit feltehetően vártak tőle: izgatott, a képzelgéstől mégis fátyolos tekintet, bárgyú vigyor, majd, ha már el is hiszi, ami következni fog, egy határozott bólintás.*
- Ennél jobban nem is tetszhetne!
5346. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 19:24:19
Üzenet elküldve: 2014-07-14 19:24:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*Valahol, valamiért megváltozott Ewica hozzáállása, és ezzel együtt a reakciói is. Amiért tegnap pulykavörös fejjel felháborodott, azt most elintézi egy rövid kacajjal. Érdekes, érthetetlen és kissé zavaró. Nem tudná Jaz pontosan meghatározni a miértet, vagy a mikort, ahogyan azt sem, miért is aggasztja ez őt jelenleg. Mindenesetre bár nevetve néz a lányra, lelke mélyén, mint zöld bogáncs ragad, kapaszkodik, egyre szúrósabban a rossz, mit Felelősség néven szoktak emlegetni, azok, kik közelről ismerik.
Egyértelmű okokból kifolyólag nem ad választ a lány kérdésnek is beillő sóhajtására. Egyrészt, mert a költői magasságokba emelt szavak, azzal jelentősen veszítenek fennköltségükből, másrészt meg nem a legszerencsésebb nyílt színen cseverészni arról, hogy kicsi keze bizony gyakran téved mások erszényébe. *
-Nagyon egyszerű, derékból meghajlok, bal láb kicsit hátra tolva, jobb karral finom félkör, a köldökömtől indítva. Pusztán csak gyakorlás kérdése az egész.
*Önfeledten vidám a megjegyzés, ahogy a látszólag a kedve továbbra is. Valójában az a kellemes, bizsergető érzés járja át a tagjait, mit verekedés előtt szokott egy helyeslő bólintással üdvözölni., és erősödik minden egyes lépéssel, ami közelebb viszi a Pegazushoz. Adrenalin.
Az ígéretre szélesen, és sokat sejtetően elmosolyodik, majd ha Ewi végre visszatér mellé kezdi vázolni a további terveket.*
-Akkor, berongyolunk, gyorsan kiveszünk egy szobát, lecuccolunk, megmosakszunk, kifele jövet rendelünk vacsorát, aztán irány a forró víz, majd a medence szélén megkajálunk, és iszogatunk. Végül tisztán vissza a szobába.
*Számára igazi álom! És bőszen reméli, hogy Ewicának sincs ellene kifogása. Más nem egyedül megy fürdőzni. Úgy legalább törődhet olyan hölgyeményekkel is, akiknek már van melle.*
-Hogy tetszik?
*Néz kérdőn a lányra, már a Pegazus ajtajában állva. Véleménye szerint csodás terv, és teljesen észrevehetetlen benne Jaz az irányú munkássága, hogy minél kevesebb időt töltsön a fogadóban.
Ha választ kap, bármilyet is, tárja az ajtót, és engedi előre a szőke csitrit.*
*Valahol, valamiért megváltozott Ewica hozzáállása, és ezzel együtt a reakciói is. Amiért tegnap pulykavörös fejjel felháborodott, azt most elintézi egy rövid kacajjal. Érdekes, érthetetlen és kissé zavaró. Nem tudná Jaz pontosan meghatározni a miértet, vagy a mikort, ahogyan azt sem, miért is aggasztja ez őt jelenleg. Mindenesetre bár nevetve néz a lányra, lelke mélyén, mint zöld bogáncs ragad, kapaszkodik, egyre szúrósabban a rossz, mit Felelősség néven szoktak emlegetni, azok, kik közelről ismerik.
Egyértelmű okokból kifolyólag nem ad választ a lány kérdésnek is beillő sóhajtására. Egyrészt, mert a költői magasságokba emelt szavak, azzal jelentősen veszítenek fennköltségükből, másrészt meg nem a legszerencsésebb nyílt színen cseverészni arról, hogy kicsi keze bizony gyakran téved mások erszényébe. *
-Nagyon egyszerű, derékból meghajlok, bal láb kicsit hátra tolva, jobb karral finom félkör, a köldökömtől indítva. Pusztán csak gyakorlás kérdése az egész.
*Önfeledten vidám a megjegyzés, ahogy a látszólag a kedve továbbra is. Valójában az a kellemes, bizsergető érzés járja át a tagjait, mit verekedés előtt szokott egy helyeslő bólintással üdvözölni., és erősödik minden egyes lépéssel, ami közelebb viszi a Pegazushoz. Adrenalin.
Az ígéretre szélesen, és sokat sejtetően elmosolyodik, majd ha Ewi végre visszatér mellé kezdi vázolni a további terveket.*
-Akkor, berongyolunk, gyorsan kiveszünk egy szobát, lecuccolunk, megmosakszunk, kifele jövet rendelünk vacsorát, aztán irány a forró víz, majd a medence szélén megkajálunk, és iszogatunk. Végül tisztán vissza a szobába.
*Számára igazi álom! És bőszen reméli, hogy Ewicának sincs ellene kifogása. Más nem egyedül megy fürdőzni. Úgy legalább törődhet olyan hölgyeményekkel is, akiknek már van melle.*
-Hogy tetszik?
*Néz kérdőn a lányra, már a Pegazus ajtajában állva. Véleménye szerint csodás terv, és teljesen észrevehetetlen benne Jaz az irányú munkássága, hogy minél kevesebb időt töltsön a fogadóban.
Ha választ kap, bármilyet is, tárja az ajtót, és engedi előre a szőke csitrit.*
5345. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:27:15
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:27:15
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Már látja a nyitott kapukat maga előtt.Az őrökhöz ér, azok jól szemügyre veszik majd beengedik a városba.Megpillantja a szökőkutat, és hamar felfogja, hogy nem egy közönséges szerkezet hajtja.Mivel eléggé elfáradt az utazásban, hamar elnyeri érdeklődését egy fogadó, ahogy közelebb ér, meglátja a cégért: Pegazus fogadó... ~Jobb nevet nem tudtak volna kitalálni neki? Mint például "Fogadó a fejetlen hidrához" vagy valami ilyesmi~ belép a fogadóba...*
5344. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:18:50
Üzenet elküldve: 2014-07-14 16:18:50
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//A Derengő fa//
//Quantal, Korren, meg mindenki//
-Szóval ennyien vagytok? Köszönöm szépen a segítségeteket, előre is!
*Mosolyodik el a gnóm. Örül, hogy ennyi segítő kéz nyújtja felé jobbját, és hogy ennyien hisznek neki. Az a két idősebb paraszt pedig menjen a búsba! Ez a sok kedves, segítőkész ember pedig ne a búsba, hanem vele.*
-Üdv újak! Norval, Lemara, és te, fél elf, kinek nem tudjuk a nevét! De úgy érzem, hamarosan megtudjuk! Nos, ahogy mondtam, ez egy expedíció, méghozzá a Derengő fa felkereséséhez! Amit feltétlenül tudni kell róla: nagyjából 20 láb magas, 4 láb széles, azaz, a magassága a ötszöröse a vastagságának. Erről könnyen fel lehet ismerni, de van még két alapvető ismertetőjegye: a közelében, úgy nagyjából százméteres körzetében tündérszerű, apró lények tartózkodnak, melyek nevét jómagam nem tudom. A másik: törzsén egy öreg ember szomorú arca fedezhető fel! Ezeket a jegyeket figyeljétek! Az útvonal: innen a Krenkataur-barlangrendszer, utána szétválunk, és úgy tesszük tűvé az erdőt. Majd a barlangoknál beszéljük meg, ki kivel, és ki merre! Aki megtalálja esetleg, akkor ő, vagy a társa tartsa fel a fát, amíg a másik értünk jön. Ha nem találnánk meg, a szétválástól számított második holdtöltekor találkozzunk a Holdudvaron, a Pegazus Fogadó mögött!
*Határozottan körbenéz a jelenlévők közt. A szökőkút padkájára állt fel, hogy sokkalta komolyabban lehessen venni, no meg persze hogy a nagy beszédében ne zsibbadjon le a nyaka, a sok felfelé nézés végett. Ébenfekete kosfejes pálcájával a tér macskakövére koppant egyet: a gyülekezet körül azúrkék kör jelenik meg, mely egyre kisebb körben fogja őket, míg végül csak egy gömbbé alakul át, melyet Achrad felkap, és összenyomja. Ökléből ugyanolyan színű felhő szivárog ki.*
-A szerencse és az istenek kísérjenek utunkon!
//Quantal, Korren, meg mindenki//
-Szóval ennyien vagytok? Köszönöm szépen a segítségeteket, előre is!
*Mosolyodik el a gnóm. Örül, hogy ennyi segítő kéz nyújtja felé jobbját, és hogy ennyien hisznek neki. Az a két idősebb paraszt pedig menjen a búsba! Ez a sok kedves, segítőkész ember pedig ne a búsba, hanem vele.*
-Üdv újak! Norval, Lemara, és te, fél elf, kinek nem tudjuk a nevét! De úgy érzem, hamarosan megtudjuk! Nos, ahogy mondtam, ez egy expedíció, méghozzá a Derengő fa felkereséséhez! Amit feltétlenül tudni kell róla: nagyjából 20 láb magas, 4 láb széles, azaz, a magassága a ötszöröse a vastagságának. Erről könnyen fel lehet ismerni, de van még két alapvető ismertetőjegye: a közelében, úgy nagyjából százméteres körzetében tündérszerű, apró lények tartózkodnak, melyek nevét jómagam nem tudom. A másik: törzsén egy öreg ember szomorú arca fedezhető fel! Ezeket a jegyeket figyeljétek! Az útvonal: innen a Krenkataur-barlangrendszer, utána szétválunk, és úgy tesszük tűvé az erdőt. Majd a barlangoknál beszéljük meg, ki kivel, és ki merre! Aki megtalálja esetleg, akkor ő, vagy a társa tartsa fel a fát, amíg a másik értünk jön. Ha nem találnánk meg, a szétválástól számított második holdtöltekor találkozzunk a Holdudvaron, a Pegazus Fogadó mögött!
*Határozottan körbenéz a jelenlévők közt. A szökőkút padkájára állt fel, hogy sokkalta komolyabban lehessen venni, no meg persze hogy a nagy beszédében ne zsibbadjon le a nyaka, a sok felfelé nézés végett. Ébenfekete kosfejes pálcájával a tér macskakövére koppant egyet: a gyülekezet körül azúrkék kör jelenik meg, mely egyre kisebb körben fogja őket, míg végül csak egy gömbbé alakul át, melyet Achrad felkap, és összenyomja. Ökléből ugyanolyan színű felhő szivárog ki.*
-A szerencse és az istenek kísérjenek utunkon!
5343. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:25:04
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:25:04
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Körbetekint a Főtéren, majd kínzó szomjúsága miatt határozott léptekkel iramodik a kút felé. ~ Milyen csodás ez a mágikus forrás. Annak idején egyszer találkoztam hasonlóval, de mióta varázstudóvá váltam, és lévén, hogy egy kút mélyén töltöttem serdülőként egy hónapot, vonzanak a varázserejű kutak~ Két kezével a vízbe nyúl, lehajtja fejét, és nagy kortyokat nyel a kristálytiszta vízből. Megtörli a száját, és megpihen egy padon.*
5342. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:48:58
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:48:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
// Lovagi torna – záró ceremónia //
*Hiába volt minden pipere, minden időnyerés, mire kilép a Pegazus ajtaján, a lovag nincs készen. Kissé meglepetten futtatja végig tekintetét újra és újra a tömegen, ám nem ő is tudja nagyon jól, hogy egy páncélos lovag nem vegyül el olyan könnyen a népek között, hogy ne tűnne fel neki. Arról már nem is beszélve, hogy Lim egy lóról beszélt. Ami azt jelenti, hogy egy igen nagytermetű, páncélos lovassal is elbíró állatot is látnia kellene.
Sehol semmi ilyesmi. Nevetgélő párok, újonnan érkező, poros utazók, vagy éppen a dolgukra siető mesteremberek, asszonyok. Hisz piac van, ilyenkor reggel!
Kissé lemondó sóhajjal lép el a fogadó ajtaja elől, hisz nem kíván senkinek sem útjába kerülni. Tekintete elidőzik a téren strázsáló hadfikon, ám úgy határoz, nem szólítja meg őket. Egyrészt, ha Lim megjelenik, nem kíván kínos helyzetbe kerülni, másrészt, egy éppen feladatot teljesítő katona úgysem a legmegfelelőbb alany a társalgásra. Arról nem is beszélve, hogy ezek kiskatonák, nem tisztek…
Érdeklődve járja körbe a szökőkutat, letelepszik a márvány medence peremére. Játszadozik a kristálytiszta vízzel. A nap lassan égetni kezdi szőke fejét, és ahogy a forróság növekedik körülötte, úgy az ő dühe is fortyogni kezd. Türelmes ember, de ez azért több a soknál. Hol lehet Lim?
Persze, ha a csatamén páncélját is a lóra kell ölteni, akkor érthető a tétlenség, ám akkor a férfi igazán szólhatott volna neki, hogy maradjon még a szobájában egy kicsit, hisz hosszú időbe telik majd a procedúra.
Még áttanulmányozott volna pár tekercset, de itt nem teregetheti ki őket!
Bosszankodva telepszik át egy árnyasabb padra. Szomját nem csillapította, pedig szája már igen száraz. Egy köztéri kútból? Ugyan az közönséges lenne. Bár gyermekkorában semmi kivetni valója nem volt az effajta „közönségességgel”, most felnőtt nőként mégsem tehet ilyet.
Számítgatni igyekszik, hogy mennyi időbe telhet egy lovat felszerszámozni, majd eszébe jut, hogy egy teljes páncélban feszítő lovag nem könnyen ül fel egy ilyen lóra. Nyilván a lovag úr magának tartaná meg a kényelmes helyet, nem cipelné végig a városon a páncélzatot, lóra bízná. Ő pedig kutyagolhatna, bár Limet ismerve, inkább fel kellene ülnie neki is a lóra. Ennyit a lovagiasság eszményéről. Nem elég, hogy megvárakoztatja, még kényelmetlen zötykölődésre is ítéli a nyereg előtt vagy mögött…
Az égre tekint, és bosszankodva állapítja meg, hogy már a nap már bőven lefelé csúszik az kék kupoláról.
Nem vár tovább a lovagra. Felszegett fejjel, dühtől szikrázó szemekkel indul útnak, háta mögött hagyva a lovagot. Majd beéri a hőn szeretett táltosán. Éhes, szomjas, és nyűgös lett a várakozás alatt, és nem mellesleg dühös, nagyon dühös…*
*Hiába volt minden pipere, minden időnyerés, mire kilép a Pegazus ajtaján, a lovag nincs készen. Kissé meglepetten futtatja végig tekintetét újra és újra a tömegen, ám nem ő is tudja nagyon jól, hogy egy páncélos lovag nem vegyül el olyan könnyen a népek között, hogy ne tűnne fel neki. Arról már nem is beszélve, hogy Lim egy lóról beszélt. Ami azt jelenti, hogy egy igen nagytermetű, páncélos lovassal is elbíró állatot is látnia kellene.
Sehol semmi ilyesmi. Nevetgélő párok, újonnan érkező, poros utazók, vagy éppen a dolgukra siető mesteremberek, asszonyok. Hisz piac van, ilyenkor reggel!
Kissé lemondó sóhajjal lép el a fogadó ajtaja elől, hisz nem kíván senkinek sem útjába kerülni. Tekintete elidőzik a téren strázsáló hadfikon, ám úgy határoz, nem szólítja meg őket. Egyrészt, ha Lim megjelenik, nem kíván kínos helyzetbe kerülni, másrészt, egy éppen feladatot teljesítő katona úgysem a legmegfelelőbb alany a társalgásra. Arról nem is beszélve, hogy ezek kiskatonák, nem tisztek…
Érdeklődve járja körbe a szökőkutat, letelepszik a márvány medence peremére. Játszadozik a kristálytiszta vízzel. A nap lassan égetni kezdi szőke fejét, és ahogy a forróság növekedik körülötte, úgy az ő dühe is fortyogni kezd. Türelmes ember, de ez azért több a soknál. Hol lehet Lim?
Persze, ha a csatamén páncélját is a lóra kell ölteni, akkor érthető a tétlenség, ám akkor a férfi igazán szólhatott volna neki, hogy maradjon még a szobájában egy kicsit, hisz hosszú időbe telik majd a procedúra.
Még áttanulmányozott volna pár tekercset, de itt nem teregetheti ki őket!
Bosszankodva telepszik át egy árnyasabb padra. Szomját nem csillapította, pedig szája már igen száraz. Egy köztéri kútból? Ugyan az közönséges lenne. Bár gyermekkorában semmi kivetni valója nem volt az effajta „közönségességgel”, most felnőtt nőként mégsem tehet ilyet.
Számítgatni igyekszik, hogy mennyi időbe telhet egy lovat felszerszámozni, majd eszébe jut, hogy egy teljes páncélban feszítő lovag nem könnyen ül fel egy ilyen lóra. Nyilván a lovag úr magának tartaná meg a kényelmes helyet, nem cipelné végig a városon a páncélzatot, lóra bízná. Ő pedig kutyagolhatna, bár Limet ismerve, inkább fel kellene ülnie neki is a lóra. Ennyit a lovagiasság eszményéről. Nem elég, hogy megvárakoztatja, még kényelmetlen zötykölődésre is ítéli a nyereg előtt vagy mögött…
Az égre tekint, és bosszankodva állapítja meg, hogy már a nap már bőven lefelé csúszik az kék kupoláról.
Nem vár tovább a lovagra. Felszegett fejjel, dühtől szikrázó szemekkel indul útnak, háta mögött hagyva a lovagot. Majd beéri a hőn szeretett táltosán. Éhes, szomjas, és nyűgös lett a várakozás alatt, és nem mellesleg dühös, nagyon dühös…*
5341. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:14:00
Üzenet elküldve: 2014-07-13 15:14:00
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Új kezdet//
* Leponyvázott szekérháton ülve érkezik meg egy újabb város, Arthenior közelébe. Szekerét nagytestű, szürke ló húzza, akinek a sörénye és a farka fekete. A hatalmas szekéren viszont egy óriáslány ül. Gesztenye haja markáns, szép arcát keretezi. A kellemes, késő reggeli idő miatt barna nadrágot és zöld inget visel, kényelmes csizmával. Talán betér a fogadóba és vesz némi ennivalót magának a mai napra. Mégis csak a városban jár, körülnéz egy kicsit és utána majd keres egy csendesebb helyet. Esetleg megkeresi a kovácsműhelyet. *
* Leponyvázott szekérháton ülve érkezik meg egy újabb város, Arthenior közelébe. Szekerét nagytestű, szürke ló húzza, akinek a sörénye és a farka fekete. A hatalmas szekéren viszont egy óriáslány ül. Gesztenye haja markáns, szép arcát keretezi. A kellemes, késő reggeli idő miatt barna nadrágot és zöld inget visel, kényelmes csizmával. Talán betér a fogadóba és vesz némi ennivalót magának a mai napra. Mégis csak a városban jár, körülnéz egy kicsit és utána majd keres egy csendesebb helyet. Esetleg megkeresi a kovácsműhelyet. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621