Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 148 (2941. - 2960. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2960. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-09 09:43:52
Üzenet elküldve: 2012-09-09 09:43:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Geradras, Zetriat és Mesélő #4//
*Ahogy a kapu felé közelednek egyre nagyobb a tömeg. Érezhető, hogy nagyobb a készültség is, mint eddig, vagy mint amit Eleonor általában tapasztalt. Amikor Geradras még közli is, hogy a kapuban mindenkit ellenőriznek, Eleonor először meg akarja állítani őket, de végül úgy dönt, ki kellene jutniuk a városból, is itt a legnagyobb esélyük rá. Átkarolja Geradrast, próbál természetesen viselkedni és akkor...
Zetriat "véletlenül" fellök valakit, hogy még nagyobb kavarodást keltsen. A különböző jövevények így is éppen eléggé idegesek a fokozott ellenőrzés miatt, így pont kapóra jön még egy kis kavarodás. Egy ember esett rá egy törpre. Ilyet? Halvány mosoly fut végig az arcán, és már indul is a kapu felé, maga után húzva Geradrast.*
-Gyorsan. *motyogja* Minél hamarabb jussunk ki innen.
*Közelednek a kapu felé, lehajtja a fejét, hogy a csuklya még jobban elrejtse az arcát. Nem akarja, hogy miatta bukjon el a tervük. Már egészen a kapuban vannak.*
"Mindjárt kinn leszünk. Csak most ne vegyen észre senki." *gondolja magában*
*Ahogy a kapu felé közelednek egyre nagyobb a tömeg. Érezhető, hogy nagyobb a készültség is, mint eddig, vagy mint amit Eleonor általában tapasztalt. Amikor Geradras még közli is, hogy a kapuban mindenkit ellenőriznek, Eleonor először meg akarja állítani őket, de végül úgy dönt, ki kellene jutniuk a városból, is itt a legnagyobb esélyük rá. Átkarolja Geradrast, próbál természetesen viselkedni és akkor...
Zetriat "véletlenül" fellök valakit, hogy még nagyobb kavarodást keltsen. A különböző jövevények így is éppen eléggé idegesek a fokozott ellenőrzés miatt, így pont kapóra jön még egy kis kavarodás. Egy ember esett rá egy törpre. Ilyet? Halvány mosoly fut végig az arcán, és már indul is a kapu felé, maga után húzva Geradrast.*
-Gyorsan. *motyogja* Minél hamarabb jussunk ki innen.
*Közelednek a kapu felé, lehajtja a fejét, hogy a csuklya még jobban elrejtse az arcát. Nem akarja, hogy miatta bukjon el a tervük. Már egészen a kapuban vannak.*
"Mindjárt kinn leszünk. Csak most ne vegyen észre senki." *gondolja magában*
2959. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 17:16:51
Üzenet elküldve: 2012-09-08 17:16:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kicsivel a föld felett lebegve érkezik a főtérre. Sétálhatna is, de mezítláb van, és elég érzékeny bőre van. Sokan megnézik maguknak a gyönyörű, törékeny tündérkét, de ő csak sötétkék haja mögé rejti el arcát, és morzsolgatja haja alját. Nagyon ideges, mivel könnyű préda lenne egy orvgyilkosnak, vagy egy tolvajnak. Xara remeg egy kicsit, hisz ez a város olyan ismeretlen számára. Odarepül a kúthoz, majd leül a szélére. Felhúzza egyik lábát, ráhajtja térdére az állát, majd iszik pár korty vizet. Legszívesebben lebukna a víz alá, mert elege van az őt fürkésző tekintetekből. "Hol lehetnék egyedül?" Kérdezi magától, de tippje sincs. "Az erdő!" Felragyog bájos mosolya, majd repülve indul el Arthenior erdeje felé.*
2958. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 16:49:28
Üzenet elküldve: 2012-09-08 16:49:28
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Hosszas vándorlás után érkezik meg, de az is csak poros csizmáján látszik meg. Mint mindig, apró, fekete kutyája ott lépked mellette, és mindketten eléggé izgatottak. Ryannkoll fürkésző, fekete szemeivel néz szét a főtéren. Sok lény nyüzsög arrafelé, és sokan nekimennek, de őt nem igazán érdekli. De amikor valaki belerúg kutyája hátsó lábába, és az állat orra bukik, már dühösen felmordul, mire a figyelmetlen elf gyorsan eliszkol. Persze a férfitől sokan félnek, mivel magas, és izmos is. Ryannkoll leül a szökőkút szélére, mire a kutya lehuppan a lába mellé, és várakozón felnéz gazdájára. Ry elereszt egy apró mosolyt, majd megsimogatja kimerült kutyája fejét, és felteszi a kút szélére. Mindketten isznak egy keveset, majd a férfi hamarosan elindul a szegénynegyed felé, mire az alacsony eb utánasiet.*
2957. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 16:11:23
Üzenet elküldve: 2012-09-08 16:11:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Hát, az bizonyos, hogy ő oda nem való. Hiszen, szerzetesként kötelessége hinni valamiféle isteni hatalomban, amiben a legtöbb tudós nem igazán akar, inkább próbálnak logikus, racionális képet alkotni, míg mások, ha valamit nem tudnak egyszerűen megérteni, azt rögtön valami istenséghez, vagy csodához kötik. Az más kérdés, hogy ő, a férfi miben hisz, s hogy mennyire bámulnák meg az ő arcát. Hiszen, elég feltűnő az áthúzódó seb a képén, ahogy a nyakán lévő kötélnyom is. Nem úgy a másiknak, Timandra arcán lévő seb inkább tűnik apró kudarcnak, valami félresikerült kísérletben, ha mástól kérdezné. Ám Dakh egyértelmű, honnan szerezte saját sérüléseit, nagyon is kitűnik belőlük. S mellesleg, nem is ért igazán a tudományokhoz. A sebek és a gyógyászat valamelyest erőssége, illetve, a temetés. Ezt bízták rá az előző faluban is, ahol egy pár hétig megszállt. Vándor lelkésznek mondta magát, s az ottani pap mellé állt, hogy segítsen neki. Végül továbbállt, hogy mindig is tennie kell. De talán ez más lesz most, Arthenior városában.*
- Elhiheted, láttam már sebeket, s egyiknek sem volt se jó, se rossz szerencséje. Láttam csúnya dolgokat. Sőt volt, hogy olyat is, aki csak félig volt meg, s a másik felét is össze kellett kaparni. Az csúnya már, nem úgy ez a vágás. A széléből ítélve, ha jól láttam, nem penge okozta...
*Persze, ő is hallotta a hiedelmekből ismert dolgok ilyen fajtájú létezését. De ettől még nem lesz balszerencsés, hogy egy vágás szépíti arcát. S még el is takarja. Az meg, hogy miben hittek régen, s most, mindig is mindegy volt. Hitték, hogy a földbe csapó villám azért jön, hogy büntetése legyen a vihar istenének, amiért nem áldoztak. Most már a legtöbben tudják, hogy a viharok velejárója. Persze, soha nem lehet mindenkit meggyőzni egyetlen tényről. S még ha isteni erő is mozgatná a cikázó, fényes villámokat, miért éppen oda csapnak le, ahol általában csak ártatlan fa van? Érthetetlen...*
- Amiért ezt is kaptam...
*Húzza végig egyik ujját az arcán, a jobb felétől, egészen át a baloldalára, ahol a tincsekhez érve áll meg, hogy a sötétlő köröm az ezüstlő szálak közé érjen.*
- Csupán mert egyik szülőm elf volt, míg a másik emberfajzat.
*Közli és az előrébb lógó tincseket hátrább löki, hogy jól látszódjon a kissé hegyes, de nem elf-szerű fül. Átka, áldása, minden mit csak képzelni lehet. Ezért szenvedett, s hozta olykor szerencséjét. Hiszen, jobb a hallása, mint egy emberfajzaté, még ha nem is olyan jó, mint valamelyik erdőlakó tisztavérű elffé. S látása, szaglása is finomabb, érzékenyebb. Furcsa, hogy ez többször is sodorta bajba, pedig mindig csak jót akart.
Csak eztán érinti meg a bőrét, a selymes, női bőrt, saját kezével, mely sápadt és hideg. Mint a templomok köve, mikből a szentséges helyek épültek, nem úgy, mint az üvegen beáramló fény, mely forróságot és magabiztosságot nyújt. Ellenben a férfi marka, mintha a hideg megnyugvás és beletörődés keserűségét hordozná. Lelke ott rejlik minden porcikájában s a tenyerében is.
Ám hamarosan mindegy lesz az egész, hiszen a lány könyvét kezdi kutatni. Amikor hallja, hogy régóta használja, mindig is abba írt, akkor a bő ujjú ruhájából kiemelkedik bal keze most, melyben az a bizonyos könyv van, mit úgy keresett a lány.*
- Ezt keresed?
*Kérdi kedvesen, s áthatón tekintve a smaragdzöld szemekkel. Bizony, ha beletekint, talán el is vész benne, ő pedig igyekszik minél gyorsabban, s minél többet kiolvasni belőle. Ám ha érte is nyúl a másik, ő csak gyorsan mozdulva hátrál, fordul és a mágikus erőtől szinte bűzlő szökőkút szélére ül, hol a víz nem éri, mégis jól hallani a csobogását. Kezében azonnal nyílik is a kis jegyzetkönyv, hogy feltárja a titkokat, miket Tima belevésett, vagy épp rajzolt. Persze, elsőnek ott fog, hol a legtöbbször feszítette meg a nő, vagy, hol a legtöbbet dolgozott. Hiszen, minden könyv ott nyílik, ahol a legtöbbet használják. Így van ez a halotti jegyzőkönyvekkel is. Hihetetlen, hogy egy falu teljes lakossága közel a felére tud csökkenni egy pár hónap alatt, ha nem kevesebb lett.*
- Elhiheted, láttam már sebeket, s egyiknek sem volt se jó, se rossz szerencséje. Láttam csúnya dolgokat. Sőt volt, hogy olyat is, aki csak félig volt meg, s a másik felét is össze kellett kaparni. Az csúnya már, nem úgy ez a vágás. A széléből ítélve, ha jól láttam, nem penge okozta...
*Persze, ő is hallotta a hiedelmekből ismert dolgok ilyen fajtájú létezését. De ettől még nem lesz balszerencsés, hogy egy vágás szépíti arcát. S még el is takarja. Az meg, hogy miben hittek régen, s most, mindig is mindegy volt. Hitték, hogy a földbe csapó villám azért jön, hogy büntetése legyen a vihar istenének, amiért nem áldoztak. Most már a legtöbben tudják, hogy a viharok velejárója. Persze, soha nem lehet mindenkit meggyőzni egyetlen tényről. S még ha isteni erő is mozgatná a cikázó, fényes villámokat, miért éppen oda csapnak le, ahol általában csak ártatlan fa van? Érthetetlen...*
- Amiért ezt is kaptam...
*Húzza végig egyik ujját az arcán, a jobb felétől, egészen át a baloldalára, ahol a tincsekhez érve áll meg, hogy a sötétlő köröm az ezüstlő szálak közé érjen.*
- Csupán mert egyik szülőm elf volt, míg a másik emberfajzat.
*Közli és az előrébb lógó tincseket hátrább löki, hogy jól látszódjon a kissé hegyes, de nem elf-szerű fül. Átka, áldása, minden mit csak képzelni lehet. Ezért szenvedett, s hozta olykor szerencséjét. Hiszen, jobb a hallása, mint egy emberfajzaté, még ha nem is olyan jó, mint valamelyik erdőlakó tisztavérű elffé. S látása, szaglása is finomabb, érzékenyebb. Furcsa, hogy ez többször is sodorta bajba, pedig mindig csak jót akart.
Csak eztán érinti meg a bőrét, a selymes, női bőrt, saját kezével, mely sápadt és hideg. Mint a templomok köve, mikből a szentséges helyek épültek, nem úgy, mint az üvegen beáramló fény, mely forróságot és magabiztosságot nyújt. Ellenben a férfi marka, mintha a hideg megnyugvás és beletörődés keserűségét hordozná. Lelke ott rejlik minden porcikájában s a tenyerében is.
Ám hamarosan mindegy lesz az egész, hiszen a lány könyvét kezdi kutatni. Amikor hallja, hogy régóta használja, mindig is abba írt, akkor a bő ujjú ruhájából kiemelkedik bal keze most, melyben az a bizonyos könyv van, mit úgy keresett a lány.*
- Ezt keresed?
*Kérdi kedvesen, s áthatón tekintve a smaragdzöld szemekkel. Bizony, ha beletekint, talán el is vész benne, ő pedig igyekszik minél gyorsabban, s minél többet kiolvasni belőle. Ám ha érte is nyúl a másik, ő csak gyorsan mozdulva hátrál, fordul és a mágikus erőtől szinte bűzlő szökőkút szélére ül, hol a víz nem éri, mégis jól hallani a csobogását. Kezében azonnal nyílik is a kis jegyzetkönyv, hogy feltárja a titkokat, miket Tima belevésett, vagy épp rajzolt. Persze, elsőnek ott fog, hol a legtöbbször feszítette meg a nő, vagy, hol a legtöbbet dolgozott. Hiszen, minden könyv ott nyílik, ahol a legtöbbet használják. Így van ez a halotti jegyzőkönyvekkel is. Hihetetlen, hogy egy falu teljes lakossága közel a felére tud csökkenni egy pár hónap alatt, ha nem kevesebb lett.*
2956. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 15:01:47
Üzenet elküldve: 2012-09-08 15:01:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Geradras, Eleonor és Mesélő #4//
Mikor a nő odalép hozzá hogy megvizsgálja sebét int neki hogy ne keltsen feltűnést. Geradras kérdésére helyeslően bólint. Mikor elf társa int észre veszi az őröket a kapuba. "Ezek biztosan minket keresnek." Bizonyosodik meg az elf és a törp beszélgetéséből. Észrevehetően Geradrasnak semmi ötlete sincs, de szerencsére Zetriatnak eszébe ötlik egy terv, ami nem biztos hogy össze jön de meg kell próbálni. Egy kis zűrzavar elterelheti az őrök figyelmét és ők addig kiosonnak a városból. Hősünk a törp mögött álló lényt kidönti egyensúlyából aki neki esik a törp úrnak és reméli hogy a kis termetű lény nem lesz elnéző az emberrel.*
A hozzászólás írója (Zetriat Iuthar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.08 17:55:26
Mikor a nő odalép hozzá hogy megvizsgálja sebét int neki hogy ne keltsen feltűnést. Geradras kérdésére helyeslően bólint. Mikor elf társa int észre veszi az őröket a kapuba. "Ezek biztosan minket keresnek." Bizonyosodik meg az elf és a törp beszélgetéséből. Észrevehetően Geradrasnak semmi ötlete sincs, de szerencsére Zetriatnak eszébe ötlik egy terv, ami nem biztos hogy össze jön de meg kell próbálni. Egy kis zűrzavar elterelheti az őrök figyelmét és ők addig kiosonnak a városból. Hősünk a törp mögött álló lényt kidönti egyensúlyából aki neki esik a törp úrnak és reméli hogy a kis termetű lény nem lesz elnéző az emberrel.*
A hozzászólás írója (Zetriat Iuthar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.08 17:55:26
2955. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 14:42:01
Üzenet elküldve: 2012-09-08 14:42:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
//Eleonor Nesayang, Zetriat Iuthar és részére//
*Csacs egy bicentéssel, köszönti az elfet, ugyan is a beszéd, nem lenne most biztonságos. Majd lábára néz, és halkan megkérdezi.*
-Tudsz járni?
Majd elindulnak, és amikor a kapu közelébe érnek, Geradras megállásra inti a kezét. Egy árnyékosabb helyre hátrál. Int a többieknek is, akik követik jelzését. Suttogásán érződik, hogy bajt közöl.*
- Ellenőrzés alatt van a kapu. Gondoltak arra, hogy ere próbálkozunk. Ha itt akarunk elmenni, valami nagyon okosat kell kitalálni. Ennyi őrrel nem hiszem, hogy végeznénk, sőt valószínűleg a felével sem. És ha csak áttörnénk, akkor is kockázatos súlyos sebeket kapnánk, ha túléljük. Sebeinket senki se látná el ha sikerrel is járnánk. De az előny, hogy Ha menekülünk nem fognak halálos helyre célozni. Ugyan is Eleonort nem ölhetik meg, gondolom. De attól még eltalálhatnak veszélyes helyen is, ami mozgásképtelenné tesz. Zetriat szaladni se tud most. Szóval ez is kilőve.
*Nagyon töpreng az elf, próbál valamit kitalálni. De aztán hirtelen semmi nem jut most eszébe. Többiekre néz, hátha van valami ötlet.*
*Csacs egy bicentéssel, köszönti az elfet, ugyan is a beszéd, nem lenne most biztonságos. Majd lábára néz, és halkan megkérdezi.*
-Tudsz járni?
Majd elindulnak, és amikor a kapu közelébe érnek, Geradras megállásra inti a kezét. Egy árnyékosabb helyre hátrál. Int a többieknek is, akik követik jelzését. Suttogásán érződik, hogy bajt közöl.*
- Ellenőrzés alatt van a kapu. Gondoltak arra, hogy ere próbálkozunk. Ha itt akarunk elmenni, valami nagyon okosat kell kitalálni. Ennyi őrrel nem hiszem, hogy végeznénk, sőt valószínűleg a felével sem. És ha csak áttörnénk, akkor is kockázatos súlyos sebeket kapnánk, ha túléljük. Sebeinket senki se látná el ha sikerrel is járnánk. De az előny, hogy Ha menekülünk nem fognak halálos helyre célozni. Ugyan is Eleonort nem ölhetik meg, gondolom. De attól még eltalálhatnak veszélyes helyen is, ami mozgásképtelenné tesz. Zetriat szaladni se tud most. Szóval ez is kilőve.
*Nagyon töpreng az elf, próbál valamit kitalálni. De aztán hirtelen semmi nem jut most eszébe. Többiekre néz, hátha van valami ötlet.*
2954. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 14:03:30
Üzenet elküldve: 2012-09-08 14:03:30
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Eleonor Nesayang, Zetriat Iuthar és Geradras Darandel részére//
*A kapunál szokatlan módon sorban állnak a kijutni vágyó lények. Két őr alaposan szemügyre vesz mindenkit, mellettük még két-két társuk áll, hogy támogassa őket, ha összecsapásra kerülne sor. Mindenkit alaposan megnéznek, szemmel láthatólag keresnek valakit.*
Mire ez a felhajtás? *morgolódik egy törp nem sokkal a hármas előtt.* Aki meg akar szökni, megszökik az erdőn keresztül, nem olyan nagy művészet az.
Mindenre oda kell figyelniük *feleli neki egy elf.* Talán akit keresnek, épp azért nem szökik az erdőn keresztül, mert tudja: azt hiszik, arra fog próbálkozni.
Áh *A törp legyint.* Ha el is kapják, akad helyette másik három, akiről nem is tudnak. Fertő ez a város, én mondom neked, Kőpöröly Balthar.
Nos, akkor miért nem mész vissza a hegyek közé, Kőpöröly uraság? *az elf ajkaira megvető mosoly költözik.*
Éppen ezt próbálom tenni *mormogja a törp, és ezzel a párbeszédnek vége is szakad.*
*A kapunál szokatlan módon sorban állnak a kijutni vágyó lények. Két őr alaposan szemügyre vesz mindenkit, mellettük még két-két társuk áll, hogy támogassa őket, ha összecsapásra kerülne sor. Mindenkit alaposan megnéznek, szemmel láthatólag keresnek valakit.*
Mire ez a felhajtás? *morgolódik egy törp nem sokkal a hármas előtt.* Aki meg akar szökni, megszökik az erdőn keresztül, nem olyan nagy művészet az.
Mindenre oda kell figyelniük *feleli neki egy elf.* Talán akit keresnek, épp azért nem szökik az erdőn keresztül, mert tudja: azt hiszik, arra fog próbálkozni.
Áh *A törp legyint.* Ha el is kapják, akad helyette másik három, akiről nem is tudnak. Fertő ez a város, én mondom neked, Kőpöröly Balthar.
Nos, akkor miért nem mész vissza a hegyek közé, Kőpöröly uraság? *az elf ajkaira megvető mosoly költözik.*
Éppen ezt próbálom tenni *mormogja a törp, és ezzel a párbeszédnek vége is szakad.*
2953. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 10:46:49
Üzenet elküldve: 2012-09-08 10:46:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Lihegve ront ki a fogadóból, menekül a kedves tündérke elől. "Nevetséges." Gondolja, majd faarccal vág át a nyüzsgő lények közt, itt-ott elkapkod egy aranyat, de senkinek sem tűnik fel. Sokan gyanakodva méregetik, mivel sötételf, de a legtöbben csak szépségéért nézik meg. Hegyes füle mögé húzza fekete tincseit, majd megtorpan. Sóvárogva nézi az utat ki Arthenior-ból, de hiába, valami mégis itt tartja. Nincsenek barátai, már szeretteit is elvesztette, de megszerette ezt a várost. "Mi olyan szeretetreméltó ebben?" Kérdezi magától, majd körbenéz a főtéren. A válasz: Nem tudja. Mindenesetre szeretné jobban felfedezni ezt a helyet, ezért, életében először elmosolyodik. Boldogan kivillantja fehér fogsorát, majd csak úgy, találomra elindul valahova, a Szegénynegyedbe, hogy azon átvágva hosszasan sétálhasson a folyópartra.*
2952. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 09:52:21
Üzenet elküldve: 2012-09-08 09:52:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ismét visszatér ide, jóllakottan és kipihenten. Leül egy szabad padra, majd két kezét rátámasztja a térdére, és fejét két kezébe temeti. Nem sír, de el van keseredve. Hiszen lova nélkül nem megy el, de itt sem akar maradni. "Milyen lehetetlen helyzet." Gondolja, majd felnéz kezéből, és arcát a gyéren sütő nap felé fordítva elmélkedik. Egy választása maradt. Itt kell maradnia. Felsóhajt, majd felpattan a helyéről. "Ha már itt kell maradnom, nem pocsékolom az időmet." Dönti el a vándor lélek, és már azon agyal, hogy hova mehetne. Megkérdez egy lényt, hogy hol találhat egy erdőt, vagy esetleg egy olyan helyet ahol mágiát tanulhat. Kovellytina a templom mellett dönt, majd ökölbe szorított kezekkel elindul, s végre azt csinálhatja amit szeret. Vándorolhat!*
2951. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-08 08:56:28
Üzenet elküldve: 2012-09-08 08:56:28
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Thiel kissé fáradtan érkezik Athenior főterére. Meglátja a szökőkutat és iszik néhány kortyot belőle. Miközben a vizet fröcsköli le a kezéről elnézi a körülötte járkáló forgatagot. "Színes egy város azt meg kell hagyni" gondolja magában a fél-elf. Korgó gyomra jelzi, hogy ideje harapni is valamit és körbe tekintve szeme megakad a Pegazus fogadó feliratú táblán. Az épület felé veszi az irányt és kikerülve néhány részeget, akik az imént léptek ki az ajtaján, belép a fogadóba.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.09.08 12:02:46, a következő indokkal:
Jelek javítása (gondolatot idézőjelekkel jelöljük).
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.09.08 12:02:46, a következő indokkal:
Jelek javítása (gondolatot idézőjelekkel jelöljük).
2950. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 23:15:49
Üzenet elküldve: 2012-09-07 23:15:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Geradras, Zetriat//
*Egy ideje várnak már Zetriatra, amikor egy bicegő alak közeledik feléjük, csuklyában. Eleonor odanéz és felismeri benne Zetriatot. Azonnal felpattan és az elf elé siet és aggódva veszi észre, hogy megsérült.*
-Mi történt? *kérdezi azonnal, és hangján érződik az aggodalom. Hiszen Zetriat az ő megsegítése érdekében sebesült meg. Le akar hajolni, hogy megnézze a férfi lábát, de az visszatartja azzal, hogy menniük kell. Zetriat iszik a szökőkútból, és felnéz rájuk. Valószínűleg azért, hogy hova tovább. Eleonor a kapu felé mutat.*
-Ha ki akarunk jutni a városból, és a Hold karavánpihenő felé indulunk, akkor arra kell tovább mennünk.
*Eleonor még egyszer, utoljára körbenéz a város főterén, búcsút vesz eddigi otthonától. Kicsit sajnálja, hogy így kell itt hagynia, de tudja, hogy szüksége van a szabadságra, ami a kapun kívül vár rá.*
"Viszlát Arthenior. Egyszer talán visszatérek."
*Geradrasra néz, halványan rámosolyog és a kapu elé fordul*
-Induljunk!
*Egy ideje várnak már Zetriatra, amikor egy bicegő alak közeledik feléjük, csuklyában. Eleonor odanéz és felismeri benne Zetriatot. Azonnal felpattan és az elf elé siet és aggódva veszi észre, hogy megsérült.*
-Mi történt? *kérdezi azonnal, és hangján érződik az aggodalom. Hiszen Zetriat az ő megsegítése érdekében sebesült meg. Le akar hajolni, hogy megnézze a férfi lábát, de az visszatartja azzal, hogy menniük kell. Zetriat iszik a szökőkútból, és felnéz rájuk. Valószínűleg azért, hogy hova tovább. Eleonor a kapu felé mutat.*
-Ha ki akarunk jutni a városból, és a Hold karavánpihenő felé indulunk, akkor arra kell tovább mennünk.
*Eleonor még egyszer, utoljára körbenéz a város főterén, búcsút vesz eddigi otthonától. Kicsit sajnálja, hogy így kell itt hagynia, de tudja, hogy szüksége van a szabadságra, ami a kapun kívül vár rá.*
"Viszlát Arthenior. Egyszer talán visszatérek."
*Geradrasra néz, halványan rámosolyog és a kapu elé fordul*
-Induljunk!
2949. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 19:09:36
Üzenet elküldve: 2012-09-07 19:09:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Lehorgasztott fejjel, bánatosan, immár lova nélkül baktat a főtéren.*
-Úgy tűnik itt maradok egy darabig. *Motyogja magának. Gondolhatta volna, hogy annak a sebnek kell majd egy hónap, de az a fiú így is jól végezte a dolgát. Kovellytina sóhajt egyet, és kortyol egyet a kútból. A hűs víz jólesően folyik le gyomrába, és észreveszi hogy milyen éhes. A Pegazus fogadó felé pillant, de megrázza a fejét. Leül egy padra, és csukott szemmel pihen, de kicsi gyomra követelőzőn meg-megkordul. Kovellytina bólint, majd fájdalmas arccal elindul a fogadó irányába. Egy férfi rátapos a lábára, de a lány figyelmen kívül hagyja a sűrű bocsánatkéréseket, és csak legyint egyet. Szomorúan lép a fogadó ajtajához, mert ő koldusnak született, és csak sok munka után szerzett aranyat, és még ma is szinte fizikai fájdalmat okoz neki a költekezés, még ha ételről is van szó.*
-Úgy tűnik itt maradok egy darabig. *Motyogja magának. Gondolhatta volna, hogy annak a sebnek kell majd egy hónap, de az a fiú így is jól végezte a dolgát. Kovellytina sóhajt egyet, és kortyol egyet a kútból. A hűs víz jólesően folyik le gyomrába, és észreveszi hogy milyen éhes. A Pegazus fogadó felé pillant, de megrázza a fejét. Leül egy padra, és csukott szemmel pihen, de kicsi gyomra követelőzőn meg-megkordul. Kovellytina bólint, majd fájdalmas arccal elindul a fogadó irányába. Egy férfi rátapos a lábára, de a lány figyelmen kívül hagyja a sűrű bocsánatkéréseket, és csak legyint egyet. Szomorúan lép a fogadó ajtajához, mert ő koldusnak született, és csak sok munka után szerzett aranyat, és még ma is szinte fizikai fájdalmat okoz neki a költekezés, még ha ételről is van szó.*
2948. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 15:08:19
Üzenet elküldve: 2012-09-07 15:08:19
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Megfontolt
//Geradras, Eleonor//
*Miután elváltak útjaik az elf elterelő hadműveletbe kezdett. Elvonni a figyelmüket nem volt nehéz de más tészta lerázni őket. Mindig csak egy kevés pillanatra fedte fel magát egy-egy katonát elkábítva. Terve az hogy hagyja hogy a katonák üldözzék míg Geradras és Eleonor el nem menekülnek biztonságos távolságra. A terv eleje könnyedén ment Zetriatnak, de az elmenekülés kivitelezése már nehezebb volt. Egyre több katona csatlakozott az üldözőkhöz, Zetet bekerítették! Nem tudott elmenekülni, egy választása volt harcolnia kell. Íját felkészíti a támadásra...és lő. A katonák kovácsműhely felőli csoportjára tüzel. Három ember egymásután sorba összerogyik, a nyíl vesszők a lábukba fúródtak. Itt a lehetőség, most elmenekülhet. Könnyű lépteivel az emberi falon nyílt rés felé halad. Nyíl vesszők repülnek felé, a legtöbbet kikerülve tovább szalad, de mielőtt kijuthatna a katonák szorongatásából egy vessző vádlin találja. A lábából ki álló lövedéket már csak a lombok biztonságos rejtekébe veszi észre. Iszonyú éles, hasogató fájdalmat érez. "Most nem törődhetek a sebbelem, menekülnöm kell!" Ing ujjából letép egy darabot és bekötözi sérülését, így halad tovább a kovácsműhely felé. Végül lassan bicegve a főtérre ér, ahol meglát két a szökőkútnál ülő lényt. "Biztosan ők azok." Lábán egy nagy vérfolt látszik, így lép oda a két csuklyás lényhez.*
-Bocsánat hogy megvárakoztattalak titeket de most már sietnünk kell, egy időre le ráztam őket de nem olyan ostobák hogy ne jöjjenek rá hogy már nem vagyok az erdőbe. *A kútból iszik egy kortyot és belemeríti kulacsát a vízbe.*
*Miután elváltak útjaik az elf elterelő hadműveletbe kezdett. Elvonni a figyelmüket nem volt nehéz de más tészta lerázni őket. Mindig csak egy kevés pillanatra fedte fel magát egy-egy katonát elkábítva. Terve az hogy hagyja hogy a katonák üldözzék míg Geradras és Eleonor el nem menekülnek biztonságos távolságra. A terv eleje könnyedén ment Zetriatnak, de az elmenekülés kivitelezése már nehezebb volt. Egyre több katona csatlakozott az üldözőkhöz, Zetet bekerítették! Nem tudott elmenekülni, egy választása volt harcolnia kell. Íját felkészíti a támadásra...és lő. A katonák kovácsműhely felőli csoportjára tüzel. Három ember egymásután sorba összerogyik, a nyíl vesszők a lábukba fúródtak. Itt a lehetőség, most elmenekülhet. Könnyű lépteivel az emberi falon nyílt rés felé halad. Nyíl vesszők repülnek felé, a legtöbbet kikerülve tovább szalad, de mielőtt kijuthatna a katonák szorongatásából egy vessző vádlin találja. A lábából ki álló lövedéket már csak a lombok biztonságos rejtekébe veszi észre. Iszonyú éles, hasogató fájdalmat érez. "Most nem törődhetek a sebbelem, menekülnöm kell!" Ing ujjából letép egy darabot és bekötözi sérülését, így halad tovább a kovácsműhely felé. Végül lassan bicegve a főtérre ér, ahol meglát két a szökőkútnál ülő lényt. "Biztosan ők azok." Lábán egy nagy vérfolt látszik, így lép oda a két csuklyás lényhez.*
-Bocsánat hogy megvárakoztattalak titeket de most már sietnünk kell, egy időre le ráztam őket de nem olyan ostobák hogy ne jöjjenek rá hogy már nem vagyok az erdőbe. *A kútból iszik egy kortyot és belemeríti kulacsát a vízbe.*
2947. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 14:31:56
Üzenet elküldve: 2012-09-07 14:31:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kovellytina csukott szemmel élvezi az arcát világító napfényt, és így sokan neki mennek, mert ők rohannak Arthenior főtere felé. A fiatal elf-nő nem siet sehova, csak szép lassan lépked, és megcsodálja a tájat, és szomorkás szemmel néz fehér lova nyakán lévő sebre. Reméli, hogy talál majd egy istállót, ahol esetleg segítenek neki, aztán tovább állhat. Persze szívesen vándorolna tovább Arthenior-ban, de túlzottan emlékezteti a hely a régi otthonára, és már elvesztett szeretteire.*
-Van valami probléma, hölgyem? *Az őr aggodalmas hangjára riad fel az álmodozásból. Észre sem vette, de egy gyémántszerű könnycsepp gördült végig napbarnított bőrén. Gyorsan letörli kézfejével, rendezi ábrázatát, majd megrázza fejét. Elvégre érte igazán nem kell aggódni, a kemény életben megtanulta megvédeni magát, és sosem mutatkozik gyengének.*
-Ó, csak aggódom a lovam miatt. *Mutat szomorkásan Wallany sebére. Ez nem hazugság, de nem is a teljes igazság.*
-Azon segíthet, arra fele találja az istállót. *Mutat egy irányba, valamivel nyugodtabban.*
-De ha fáradt, először talán menjen a Pegazus fogadóba, ott kipihenheti magát. *Mutat az őr egy másik irányba kedvesen.*
-Nem. A lovam az első, de köszönöm. *Az őr elismerően bólogat, de ez Kovelly-nek természetes, mindent megtesz, hogy megvédje szeretteit. Elindulnak az istálló felé, és a gyönyörű lány idegesen néz az irányba. "Ajánlom hogy jól végezzék a dolgukat." Gondolja idegesen.*
A hozzászólás írója (Kovellytina Nullyna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.07 14:32:48
-Van valami probléma, hölgyem? *Az őr aggodalmas hangjára riad fel az álmodozásból. Észre sem vette, de egy gyémántszerű könnycsepp gördült végig napbarnított bőrén. Gyorsan letörli kézfejével, rendezi ábrázatát, majd megrázza fejét. Elvégre érte igazán nem kell aggódni, a kemény életben megtanulta megvédeni magát, és sosem mutatkozik gyengének.*
-Ó, csak aggódom a lovam miatt. *Mutat szomorkásan Wallany sebére. Ez nem hazugság, de nem is a teljes igazság.*
-Azon segíthet, arra fele találja az istállót. *Mutat egy irányba, valamivel nyugodtabban.*
-De ha fáradt, először talán menjen a Pegazus fogadóba, ott kipihenheti magát. *Mutat az őr egy másik irányba kedvesen.*
-Nem. A lovam az első, de köszönöm. *Az őr elismerően bólogat, de ez Kovelly-nek természetes, mindent megtesz, hogy megvédje szeretteit. Elindulnak az istálló felé, és a gyönyörű lány idegesen néz az irányba. "Ajánlom hogy jól végezzék a dolgukat." Gondolja idegesen.*
A hozzászólás írója (Kovellytina Nullyna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.09.07 14:32:48
2946. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 02:23:38
Üzenet elküldve: 2012-09-07 02:23:38
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A lovag immáron lova nélkül jön vissza az istálló felől. Ismételten a kúthoz lépve iszik belőle, majd arcát is belemossa a hideg vízbe. Ezután egy gyűrött tekercset vesz elő köpenyéből majd elolvassa azt. Rövid gondolkodás után megindul a szegénynegyed felé. Tekintetéből már eltűnt a fáradtság, a céltudatosság tüze ég benne. Kihúzza magát, és határozott lépsekkel halad célja felé. Több embernek is megakad már a tekintete rajta, ahogy a lenyugvó nap fénye csillog páncélján, és minden lépésnél fémesen nyikorog...*
2945. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 02:00:22
Üzenet elküldve: 2012-09-07 02:00:22
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy lovag caplat be a városkapun, lovát kantáron vezetve. Megfáradva, enyhén görnyedten a hosszú úttól baktat el az őrök mellett. Megállva kiszúrja a kutakat, rögtön oda is vezeti hátasát aki egy jót iszik belőlük. Utána a lovag is szomját oltja, majd körültekint a téren. Kiszúrja az istállót és felé veszi az irányt, lovát továbbra is kantáron vezetve. Minden lépésénél páncélja fémlemezek összedörzsölődésének neszét kelti. Az embereknek bár feltűnik jelenléte, nem is beszélve, hogy csataménjét az ő kutaikból itatja, mégse szentelnek neki nagyobb figyelmet. Hisz oly sokan fordulnak meg eme városban...*
2944. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-07 00:43:38
Üzenet elküldve: 2012-09-07 00:43:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Az élet, milyen élet az, amikor csak szánalomtól teljes pillantásokat kaphat az ember, amikor kínos alapossággal kerülik tekintetét az arcok, valahányszor szóba elegyedik valakivel? Odahaza ez volt, amikor próbált volna visszazökkenni a régi életébe, mindenki távolságtartással kezelte. Ezek után hogy legyen olyan, mint korábban volt? Amikor másként kezelik, nem tud mit csinálni, hamarosan ő is változni fog, ahogy változott is. Kerülte az embereket és kerüli is őket a mai napig. Rejtegeti az arcát, akárcsak a tükröket, hiszen látni sem akarja azt az átkos nyomot, ami arra az éjszakára emlékezteti.
Miféle tudóskör? Olyan, amelyik nem csak névleg szentelte egész életét a megismerésnek és tanulásnak, hanem valóba ebbe ölte minden energiáját. Az ilyenek többnyire feleség és gyermekek nélkül öregszenek meg, de elméjük lenyűgözőbb, mint azt bárki elképzelni tudná. Az ilyen nem azt nézi, micsoda sebhely terpeszkedik átkos nyomként a lány arcán, csak az érdekli, kellően elszánt-e, hogy tanuljon és lassanként mind többet és többet ismerjen meg abból a hatalmas kincsből, amit az évek során roppant elmék felhalmoztak. Az ilyen észre sem veszi, hogy szőke-e a haja vagy épp barna, miként állnak a szemei vagy milyen az alkata. A valódi tudós anélkül lát a lélekbe, hogy valóban ismerne minket, nem ragad le a külsőségek kicsinyes és jelentéktelen voltánál. Ilyen volt az a nagy ember is, akitől a lány tanulni kezdett. Rajongott egykori mesteréért, ő volt az egyetlen lény ezen a világon, aki előtt majdnem olyan felszabadultan tudott viselkedni, mint régen. Mosolygott, cseverészett és néha még a haját is egészen hátrafogta egy bőrszalaggal, hogy ne zavarja, miközben egy tollal az írás nemes mesterségét gyakorolja.*
-Ebben nincsen semmi szépség. Ocsmány és taszító, tudom jól. Tudtad, hogy már egészen régtől fogva a sebhelyeket szent jelentéssel ruházták fel? A nőkön levők mindig balszerencsét jelentettek, átkot...
*Suttogja el-elakadó hanggal. Tudja, hogy manapság ezek a hiedelmek már a legtöbb helyen érvényüket vesztették, de attól még elég lelombozó, hogy miben is hittek a régiek.
Össze kellene szednie magát, hiszen tudja, nem kucoroghat itt egész nap, még a végén csak nagyobb csődület lesz, amit pedig mindenképpen szeretne elkerülni. Elég, hogy egy személy máris tudomást szerzett a nyomoráról, nem kell, hogy még másik tíz is megtudja.
Dakh váratlan mondatára lassan válik szét az ujjak legyezője, látni engedve így jobb szemét, ami értetlenül tapad a férfi arcára. Felakasztották?*
-Miért akasztottak fel?
*Hangját még mindig tompítja két keze, hiszen arcát továbbra sem fedi fel, csak egyik szemével pillantgat ki. De ez is eltűnik, ahogy összerezzenve fogadja az érintést, ha van valami, amitől jobban fél, mint ismeretlen férfiak társasága, akkor az az érintésük. Szíve szerint sikítva tépné ki magát az idegen kezei közül, de mégsem mozdul, a félelemtől szinte kővé dermedve kuporog tovább. Pedig micsoda reményekkel érkezett! A művészeti alkotások itt a főtéren egészen elkápráztatták, pár rövid percig úgy érezte, mintha valódi mennyországba jutott volna, de ez hamar kész pokollá változott.*
-A könyvem! Hol a könyvem?
*Kapja fel egészen váratlanul a fejét, rémülten néz körbe, fejét vadul forgatva. Elejthette, amikor Dakh az arcát kutatta, észre sem vette akkor a nagy rémületben. Reméli, hogy nem esett baja, sosem bocsátaná meg magának, ha elszakadna...*
-Az a könyv nagyon fontos, abban vannak a feljegyzéseim már a legelejétől fogva...
*Még tanítójától kapta, egyfajta buzdító ajándékként. Az öreg mester látta, hogy micsoda lelkesedés bújik meg az ifjú lélekben, ezt akarta tartóssá tenni valami kis csekélységgel, ami a lánykának mégis nagy jelentőséggel bírt. Ezért keresi olyan kétségbeesetten, de nem látja, talán pont az előtte guggoló férfi takarja ki látóteréből...*
Miféle tudóskör? Olyan, amelyik nem csak névleg szentelte egész életét a megismerésnek és tanulásnak, hanem valóba ebbe ölte minden energiáját. Az ilyenek többnyire feleség és gyermekek nélkül öregszenek meg, de elméjük lenyűgözőbb, mint azt bárki elképzelni tudná. Az ilyen nem azt nézi, micsoda sebhely terpeszkedik átkos nyomként a lány arcán, csak az érdekli, kellően elszánt-e, hogy tanuljon és lassanként mind többet és többet ismerjen meg abból a hatalmas kincsből, amit az évek során roppant elmék felhalmoztak. Az ilyen észre sem veszi, hogy szőke-e a haja vagy épp barna, miként állnak a szemei vagy milyen az alkata. A valódi tudós anélkül lát a lélekbe, hogy valóban ismerne minket, nem ragad le a külsőségek kicsinyes és jelentéktelen voltánál. Ilyen volt az a nagy ember is, akitől a lány tanulni kezdett. Rajongott egykori mesteréért, ő volt az egyetlen lény ezen a világon, aki előtt majdnem olyan felszabadultan tudott viselkedni, mint régen. Mosolygott, cseverészett és néha még a haját is egészen hátrafogta egy bőrszalaggal, hogy ne zavarja, miközben egy tollal az írás nemes mesterségét gyakorolja.*
-Ebben nincsen semmi szépség. Ocsmány és taszító, tudom jól. Tudtad, hogy már egészen régtől fogva a sebhelyeket szent jelentéssel ruházták fel? A nőkön levők mindig balszerencsét jelentettek, átkot...
*Suttogja el-elakadó hanggal. Tudja, hogy manapság ezek a hiedelmek már a legtöbb helyen érvényüket vesztették, de attól még elég lelombozó, hogy miben is hittek a régiek.
Össze kellene szednie magát, hiszen tudja, nem kucoroghat itt egész nap, még a végén csak nagyobb csődület lesz, amit pedig mindenképpen szeretne elkerülni. Elég, hogy egy személy máris tudomást szerzett a nyomoráról, nem kell, hogy még másik tíz is megtudja.
Dakh váratlan mondatára lassan válik szét az ujjak legyezője, látni engedve így jobb szemét, ami értetlenül tapad a férfi arcára. Felakasztották?*
-Miért akasztottak fel?
*Hangját még mindig tompítja két keze, hiszen arcát továbbra sem fedi fel, csak egyik szemével pillantgat ki. De ez is eltűnik, ahogy összerezzenve fogadja az érintést, ha van valami, amitől jobban fél, mint ismeretlen férfiak társasága, akkor az az érintésük. Szíve szerint sikítva tépné ki magát az idegen kezei közül, de mégsem mozdul, a félelemtől szinte kővé dermedve kuporog tovább. Pedig micsoda reményekkel érkezett! A művészeti alkotások itt a főtéren egészen elkápráztatták, pár rövid percig úgy érezte, mintha valódi mennyországba jutott volna, de ez hamar kész pokollá változott.*
-A könyvem! Hol a könyvem?
*Kapja fel egészen váratlanul a fejét, rémülten néz körbe, fejét vadul forgatva. Elejthette, amikor Dakh az arcát kutatta, észre sem vette akkor a nagy rémületben. Reméli, hogy nem esett baja, sosem bocsátaná meg magának, ha elszakadna...*
-Az a könyv nagyon fontos, abban vannak a feljegyzéseim már a legelejétől fogva...
*Még tanítójától kapta, egyfajta buzdító ajándékként. Az öreg mester látta, hogy micsoda lelkesedés bújik meg az ifjú lélekben, ezt akarta tartóssá tenni valami kis csekélységgel, ami a lánykának mégis nagy jelentőséggel bírt. Ezért keresi olyan kétségbeesetten, de nem látja, talán pont az előtte guggoló férfi takarja ki látóteréből...*
2943. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-06 22:58:08
Üzenet elküldve: 2012-09-06 22:58:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Geradras, Zetriat//
*Felsóhajt, amikor meghallja Geradras hozzáállását a gyilkoláshoz.*
-Kedvesem, ebben soha nem fogunk tudni megegyezni. Mindenesetre, ha nem muszáj nem kellene ölnünk. Az csak felhívja a figyelmet ránk. Ebben nem tudsz megcáfolni.
*Amíg a kútról beszélnek, ledobja magáról a cipőt - nem számolva az esetleges következményekkel - és belerakja a lábát a szökőkútba. Jól esik neki a víz hűvöse, kicsit megpihenteti a fáradt lábát, és közben Geradrasnak dől.*
-Ti sosem fáradtok el? *Végigsimít az arcán, amin azért meglátszik a kialvatlanság.* - Alig aludtál a múlt éjjel. És ma sem nagyon fogunk... Én azt mondom, várjunk még egy kicsit Zetriatra, hátha megjön. Én bízom benne, hogy épségben megúszta a napot. Csak túlságosan is biztosra akar menni. Ő olyan, aki kerülni akarja a konfliktusokat. Lehet, hogy igaza van.
*Ahogy várnak, egyre jobban ürül ki a tér.*
"Most már megjöhetne. Lassan már csak mi és a városőrök maradnak. Akkor pedig biztos észre fognak venni minket."
*Felsóhajt, amikor meghallja Geradras hozzáállását a gyilkoláshoz.*
-Kedvesem, ebben soha nem fogunk tudni megegyezni. Mindenesetre, ha nem muszáj nem kellene ölnünk. Az csak felhívja a figyelmet ránk. Ebben nem tudsz megcáfolni.
*Amíg a kútról beszélnek, ledobja magáról a cipőt - nem számolva az esetleges következményekkel - és belerakja a lábát a szökőkútba. Jól esik neki a víz hűvöse, kicsit megpihenteti a fáradt lábát, és közben Geradrasnak dől.*
-Ti sosem fáradtok el? *Végigsimít az arcán, amin azért meglátszik a kialvatlanság.* - Alig aludtál a múlt éjjel. És ma sem nagyon fogunk... Én azt mondom, várjunk még egy kicsit Zetriatra, hátha megjön. Én bízom benne, hogy épségben megúszta a napot. Csak túlságosan is biztosra akar menni. Ő olyan, aki kerülni akarja a konfliktusokat. Lehet, hogy igaza van.
*Ahogy várnak, egyre jobban ürül ki a tér.*
"Most már megjöhetne. Lassan már csak mi és a városőrök maradnak. Akkor pedig biztos észre fognak venni minket."
2942. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-06 22:49:02
Üzenet elküldve: 2012-09-06 22:49:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Szelíd
//Eleonor, Zetriat//
-Hát Eleonor kedvesem, azért jobb vigyázni vele. De kalandozni lehet, de a kalandozó életformába beletartozik, hogy gyakran megtámadnak. Például útonállók és azokkal akaratlanul is végezni kell, mert ha nem ők végeznek velünk. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam de meg kéne barátkoznod a gondolattal. Tudod itt a város falain belül békések a dolgok, de kint egészen más.
*Simítja végig az arcát, miközben odavilágít a holdnak sugarai.*
-Óhoho igen a szökőkút. És az az ork. Vicces történetünk van.
*Néz a lányra elmélázva.*
-Választ adva arra a kérdésedre is, fogalmam sincs mikor jön, hát láttad, éppen támadtak, ideje se volt beszélni. Az se biztos, hogy túlélte. Azt mondom még várjunk itt egy ideig, de még pirkadat előtt jó lenne útra kelni. Ugyan is hamar világos lesz. De ha nagyon meg akarod várni, vagy reményeid vannak a túlélésében, akkor bezony közbe mozgásban kell lennünk.
*Fürkészi a kékes fényben a leány arcvonósait.
-Hát Eleonor kedvesem, azért jobb vigyázni vele. De kalandozni lehet, de a kalandozó életformába beletartozik, hogy gyakran megtámadnak. Például útonállók és azokkal akaratlanul is végezni kell, mert ha nem ők végeznek velünk. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam de meg kéne barátkoznod a gondolattal. Tudod itt a város falain belül békések a dolgok, de kint egészen más.
*Simítja végig az arcát, miközben odavilágít a holdnak sugarai.*
-Óhoho igen a szökőkút. És az az ork. Vicces történetünk van.
*Néz a lányra elmélázva.*
-Választ adva arra a kérdésedre is, fogalmam sincs mikor jön, hát láttad, éppen támadtak, ideje se volt beszélni. Az se biztos, hogy túlélte. Azt mondom még várjunk itt egy ideig, de még pirkadat előtt jó lenne útra kelni. Ugyan is hamar világos lesz. De ha nagyon meg akarod várni, vagy reményeid vannak a túlélésében, akkor bezony közbe mozgásban kell lennünk.
*Fürkészi a kékes fényben a leány arcvonósait.
2941. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-09-06 22:12:44
Üzenet elküldve: 2012-09-06 22:12:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//Geradras, Zetriat//
*Amint belépnek a városba, az idegesség azonnal rátör. Nem gondolta volna, hogy vissza kell térnie ide. Főleg azt nem, hogy az egész városon át kell kelnie ahhoz, hogy újra elhagyhassa. Arra meg főleg nem, hogy a főtéren még meg is kell állniuk. Egy csuklyás pár mindig feltűnést kelt. Hát még ha teljes úti felszerelésben várnak valamire. Vagy valakire.*
"Zetriat! Érj ide időben!"
-Geradras! Lehet úgy is kalandozni, hogy senkinek nem esik bántódása. Ha Zetriat velünk akar jönni, akkor hadd jöjjön. Legalább többen vagyunk. És nem ő lassít le minket. Nem akarom, hogy miattam valami bajod legyen, érted? Ne legyen ilyen hirtelen a haragod, kérlek!
*Gyorsan ad neki egy puszit.*
-Szerinted mikor ér ide Zetriat? Mit mondott neked?
*Végül, amikor a szökőkút partján kötnek ki, mosolyogva csókolja meg Geradrast*
-Az első találkozásunk színhelye. Olyan, mintha évekkel ezelőtt történt volna. Pedig csak pár nap telt el. Hihetetlen.
*Belemeríti a kezét a hűs vízbe.*
-Nem lehetünk elég hálásak annak az orknak... *Teszi még hozzá mosolyogva.*
*Amint belépnek a városba, az idegesség azonnal rátör. Nem gondolta volna, hogy vissza kell térnie ide. Főleg azt nem, hogy az egész városon át kell kelnie ahhoz, hogy újra elhagyhassa. Arra meg főleg nem, hogy a főtéren még meg is kell állniuk. Egy csuklyás pár mindig feltűnést kelt. Hát még ha teljes úti felszerelésben várnak valamire. Vagy valakire.*
"Zetriat! Érj ide időben!"
-Geradras! Lehet úgy is kalandozni, hogy senkinek nem esik bántódása. Ha Zetriat velünk akar jönni, akkor hadd jöjjön. Legalább többen vagyunk. És nem ő lassít le minket. Nem akarom, hogy miattam valami bajod legyen, érted? Ne legyen ilyen hirtelen a haragod, kérlek!
*Gyorsan ad neki egy puszit.*
-Szerinted mikor ér ide Zetriat? Mit mondott neked?
*Végül, amikor a szökőkút partján kötnek ki, mosolyogva csókolja meg Geradrast*
-Az első találkozásunk színhelye. Olyan, mintha évekkel ezelőtt történt volna. Pedig csak pár nap telt el. Hihetetlen.
*Belemeríti a kezét a hűs vízbe.*
-Nem lehetünk elég hálásak annak az orknak... *Teszi még hozzá mosolyogva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621