Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 416 (8301. - 8320. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
8320. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-13 19:16:09
Üzenet elküldve: 2017-04-13 19:16:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Rinon nehezen tudja követni a történéseket, sokan vannak és ráadásul mindenki szertelen. Nincs nagyon hozzászokva az ilyen viszonyokhoz, de hamar rájön, hogy muszáj lesz gyakorolnia a beilleszkedést egy ilyen közegbe, hiszen már nem sok minden lesz olyan mint régen, főleg nem egy ilyen nagyvárosban. Nehezen tudja levetkőzni magáról a megszokott hite elemeit, pedig utálja már az egészet.
Teljesen beleveszik a gondolataiba, amikor a sötételf megszólítja. Először csak révetegen néz rá, mintha nem értené mit akar. Ám igazából csak meglepte, hogy egy sötételf tud ilyen kedvesen szólni és érdeklődni.*
- Szerintem ettem... De igen, elég sokat utaztam ma.
*Válaszol a kérdésére. Közben mélyen elgondolkozik, és ahogy ilyenkor szokta, a fogaihoz érinti a körmét, kis híja van, hogy nem kezdi el rágni is.*
~Hány napja vagyok úton? Reggeliztem ma?~
*Kérdezi magától, de őszintén megmondva ő maga sem emlékszik már. Nem érzi magát éhesnek, szóval biztosra veszi, hogy evett.*
- Ettem.
*Jelenti be végül, néhány perc múlva, miután már rég váltottak a témán és Róka nevéről vitáznak. A sötételf újabb meglepetést tartogat számára, ahogy kifejti a cseppet sem támadó jellegű véleményét. Nem is érti, hogyan lehet egy tündér gyanakvóbb, mint egy sötételf. Rinon saját véleménye szerint, nem lehet egy lénynek sem több neve, ami az idővel változik. Hívathatja magát akárhogy, de a lelke mélyén mindig is ugyanaz marad. Ettőlf üggetlenül viszont nincs gondja azzal, hogy az immár kalap nélküli szemrevaló férfit Róka Úrnak nevezze.
Griwor feltételezésére csak valami morcos grimaszt vág. Soha sem hitt az ilyen mesékben, és nem most fogja elkezdeni. Hogyha Róka nem fog táncra pendülni az éneklés közben, akkor az szimplán azért lesz, mert nincs hozzá kedve, esetleg azért, hogy Griwor paranoiára rájátszon.
Rinonnak nincsen semmiféle állata, főleg nem lova, de ettől függetlenül szívesen megnézi az istállót. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, hátha még szükség lesz rá.
Valami elképedt, érthetetlen kifejezés ül az arcára, amikor látja, hogy szinte mindenki első felkérésre énekelni és táncolni kezd. Ő sosem táncolt, sosem énekelt és egyelőre nem is látja az értelmét. Ezért mikor megrángatják a köpenyét, hogy csatlakozzon, nem túl előnyösen reagálja, egy ingerült morranás rántja el a ruháját, hogy azt ugyan ne cibálja senki.
Ám végül ahogy látja, hogy egyre többen és többen csatlakoznak, jókedvűen, nem kínlódva, kicsit kezd kétségbeesni. Fogalma sincs, hogy hogyan tudna becsatlakozni, ráadásul olyan keveset beszél, hogy nem is biztos, megtalálja a nemlétező énekhangját. Ha Róka sem csatlakozik olyan könynedén a táncoláshoz, akkor felé kezd araszolni, hogy ne egyedül ácsorogjon tanácstalanul. Ám ha csatlakozik, akkor már végképp elveszik a mulató csapatban.*
*Rinon nehezen tudja követni a történéseket, sokan vannak és ráadásul mindenki szertelen. Nincs nagyon hozzászokva az ilyen viszonyokhoz, de hamar rájön, hogy muszáj lesz gyakorolnia a beilleszkedést egy ilyen közegbe, hiszen már nem sok minden lesz olyan mint régen, főleg nem egy ilyen nagyvárosban. Nehezen tudja levetkőzni magáról a megszokott hite elemeit, pedig utálja már az egészet.
Teljesen beleveszik a gondolataiba, amikor a sötételf megszólítja. Először csak révetegen néz rá, mintha nem értené mit akar. Ám igazából csak meglepte, hogy egy sötételf tud ilyen kedvesen szólni és érdeklődni.*
- Szerintem ettem... De igen, elég sokat utaztam ma.
*Válaszol a kérdésére. Közben mélyen elgondolkozik, és ahogy ilyenkor szokta, a fogaihoz érinti a körmét, kis híja van, hogy nem kezdi el rágni is.*
~Hány napja vagyok úton? Reggeliztem ma?~
*Kérdezi magától, de őszintén megmondva ő maga sem emlékszik már. Nem érzi magát éhesnek, szóval biztosra veszi, hogy evett.*
- Ettem.
*Jelenti be végül, néhány perc múlva, miután már rég váltottak a témán és Róka nevéről vitáznak. A sötételf újabb meglepetést tartogat számára, ahogy kifejti a cseppet sem támadó jellegű véleményét. Nem is érti, hogyan lehet egy tündér gyanakvóbb, mint egy sötételf. Rinon saját véleménye szerint, nem lehet egy lénynek sem több neve, ami az idővel változik. Hívathatja magát akárhogy, de a lelke mélyén mindig is ugyanaz marad. Ettőlf üggetlenül viszont nincs gondja azzal, hogy az immár kalap nélküli szemrevaló férfit Róka Úrnak nevezze.
Griwor feltételezésére csak valami morcos grimaszt vág. Soha sem hitt az ilyen mesékben, és nem most fogja elkezdeni. Hogyha Róka nem fog táncra pendülni az éneklés közben, akkor az szimplán azért lesz, mert nincs hozzá kedve, esetleg azért, hogy Griwor paranoiára rájátszon.
Rinonnak nincsen semmiféle állata, főleg nem lova, de ettől függetlenül szívesen megnézi az istállót. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, hátha még szükség lesz rá.
Valami elképedt, érthetetlen kifejezés ül az arcára, amikor látja, hogy szinte mindenki első felkérésre énekelni és táncolni kezd. Ő sosem táncolt, sosem énekelt és egyelőre nem is látja az értelmét. Ezért mikor megrángatják a köpenyét, hogy csatlakozzon, nem túl előnyösen reagálja, egy ingerült morranás rántja el a ruháját, hogy azt ugyan ne cibálja senki.
Ám végül ahogy látja, hogy egyre többen és többen csatlakoznak, jókedvűen, nem kínlódva, kicsit kezd kétségbeesni. Fogalma sincs, hogy hogyan tudna becsatlakozni, ráadásul olyan keveset beszél, hogy nem is biztos, megtalálja a nemlétező énekhangját. Ha Róka sem csatlakozik olyan könynedén a táncoláshoz, akkor felé kezd araszolni, hogy ne egyedül ácsorogjon tanácstalanul. Ám ha csatlakozik, akkor már végképp elveszik a mulató csapatban.*
8319. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-13 12:32:00
Üzenet elküldve: 2017-04-13 12:32:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Ámulva hallgatja Rókát, egyre jobban tetszik neki az ember sajátos stílusa. Bólogatva hallgatja most Tunethet, aki kimondja a gondolatait amiket ő maga nem mert volna.*
~Na hát csak megérkeztek!~ *Örül magában ahogy két hátramaradt társai kilépnek a Főtérre.
A sötételf kérdésére csak elmosolyodik, feltartja bal karját majd füttyent egyet. A fogadó ereszén ücsörgő szarka hamar le is siklik onnét a karjára. Mikor kényelmesen elhelyezkedik, nekilát megigazítani a tollazatát, majd hagyja magát megsimogatni.*
- Ne félj tőle, jó kislány ő! *Mondja mosolyogva mikor látja milyen óvatosan simogatja a madarat, majd elővesz pár magot és másik kezével felkínálja Tunethnek ha odaszeretné adni neki.* - Bynne a neve.
*Kis idő elteltével a szarka felkúszik a tündér vállára, és onnan figyeli tovább az eseményeket.
Csodálkozva hallgatja végig Griwor beszámolóját.*
~Szerencsétlen kicsike! Remélem nem esik semmi baja. Figyelni fogok hátha látunk olyanokat akik keresik!~ *Rossz érzés fogja el, de gyorsan próbálja elhessegetni a feltörő emlékeket.
Felfigyel Vokattära ahogy lehajtott fejjel ül a kút peremén. Szokatlannak véli hogy ilyen szomorúan üldögéljen egyedül mikor eddig olyan magabiztosnak gondolta, így hát odalép hozzá.*
- Nem zavarok? *Szólítja meg halkan, majd leül mellé.* - Minden oké?
*Ha a tündér válaszol, meghallgatja, ha nem akkor csak bólint, de nem faggatja tovább, csendben marad mellette.
Kis idő múlva Tuneth elindul az istálló felé, így hát ő is izgatottan utána ered, de közben hátratekint, hogy lássa Vokattä is jön vagy nem.*
- A Gwuffokat én nagyon kedvelem! Jó őket simogatni, aranyos állatok. Nálunk volt egy otthon. *Csatlakozik a beszélgetéshez.
Kíváncsian figyeli ismét Griwort, ahogy belekezd a dalba, hamar felismeri, és vele együtt énekeli boldogan. Nevetve hagyja magát belerántani a táncba, szárnyai izgalmában felpattannak, és a tánc közben fel fel röppen velük. Bátyja szidta volna amiért ilyen gyerekesen pattog körbe körbe ennyi ember előtt, de most Fyolana hagyja magát, csak boldogan folytatja, nem zavarja a külvilág. Majd egy utolsó ugrás után ő is lihegve ül le a földre, ott ahol van, nem zavarja a kosz. Megtapsolja Griwort, örül hogy ilyen önfeledt jókedvre tudja őt deríteni. A tánc végeztével az aközben ismét elriasztott szarka visszatér barátjához.*
*Ámulva hallgatja Rókát, egyre jobban tetszik neki az ember sajátos stílusa. Bólogatva hallgatja most Tunethet, aki kimondja a gondolatait amiket ő maga nem mert volna.*
~Na hát csak megérkeztek!~ *Örül magában ahogy két hátramaradt társai kilépnek a Főtérre.
A sötételf kérdésére csak elmosolyodik, feltartja bal karját majd füttyent egyet. A fogadó ereszén ücsörgő szarka hamar le is siklik onnét a karjára. Mikor kényelmesen elhelyezkedik, nekilát megigazítani a tollazatát, majd hagyja magát megsimogatni.*
- Ne félj tőle, jó kislány ő! *Mondja mosolyogva mikor látja milyen óvatosan simogatja a madarat, majd elővesz pár magot és másik kezével felkínálja Tunethnek ha odaszeretné adni neki.* - Bynne a neve.
*Kis idő elteltével a szarka felkúszik a tündér vállára, és onnan figyeli tovább az eseményeket.
Csodálkozva hallgatja végig Griwor beszámolóját.*
~Szerencsétlen kicsike! Remélem nem esik semmi baja. Figyelni fogok hátha látunk olyanokat akik keresik!~ *Rossz érzés fogja el, de gyorsan próbálja elhessegetni a feltörő emlékeket.
Felfigyel Vokattära ahogy lehajtott fejjel ül a kút peremén. Szokatlannak véli hogy ilyen szomorúan üldögéljen egyedül mikor eddig olyan magabiztosnak gondolta, így hát odalép hozzá.*
- Nem zavarok? *Szólítja meg halkan, majd leül mellé.* - Minden oké?
*Ha a tündér válaszol, meghallgatja, ha nem akkor csak bólint, de nem faggatja tovább, csendben marad mellette.
Kis idő múlva Tuneth elindul az istálló felé, így hát ő is izgatottan utána ered, de közben hátratekint, hogy lássa Vokattä is jön vagy nem.*
- A Gwuffokat én nagyon kedvelem! Jó őket simogatni, aranyos állatok. Nálunk volt egy otthon. *Csatlakozik a beszélgetéshez.
Kíváncsian figyeli ismét Griwort, ahogy belekezd a dalba, hamar felismeri, és vele együtt énekeli boldogan. Nevetve hagyja magát belerántani a táncba, szárnyai izgalmában felpattannak, és a tánc közben fel fel röppen velük. Bátyja szidta volna amiért ilyen gyerekesen pattog körbe körbe ennyi ember előtt, de most Fyolana hagyja magát, csak boldogan folytatja, nem zavarja a külvilág. Majd egy utolsó ugrás után ő is lihegve ül le a földre, ott ahol van, nem zavarja a kosz. Megtapsolja Griwort, örül hogy ilyen önfeledt jókedvre tudja őt deríteni. A tánc végeztével az aközben ismét elriasztott szarka visszatér barátjához.*
8318. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-13 10:34:33
Üzenet elküldve: 2017-04-13 10:34:33
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Városnézés//
*Érti, hogy Fyolana most nem szeretne beszélni magáról, hogy így megrémítette őket Róka Úr, meg persze az ő észrevételei is. Majd beszél vele négyszemközt, amikor erre módja lesz. Ezért ő is biccent neki, és mosolyogva a szemébe néz egy pillanatra.*
- Valaki szeretne magáról mesélni, megosztani a történetét, vagy némán kullogjunk az istállóba? *Mindenkihez intézi a szavait, majd felnevet. Utána Nellara felé fordul és neki válaszol.*
- Ó, sajnálnám, ha már ma este visszaindulnál oda, ahol laksz, szerintem egy nap alatt biztosan nem tudjuk bejárni a várost, hiszen már egy óra körül járhat az idő, és messze vagyunk még a piactól. Esetleg tudsz valami érdekességet mondani a főtérről, akár a magad életéből egy epizódot? *Közben van valami hiányérzete, hogy vajon merre lehet az apró tündérke, aki berepült szó szerint az életükbe, de mikor meghallja Vokattä válaszát, csupán sajnálkozva tud válaszolni.*
- Nem kényszeríthetjük őt arra akarata ellenére, hogy tartson velünk, még akkor sem, ha tudjuk, hogy neki velünk sokkal jobb lenne, mint hogy egyedül repked össze-vissza a városban. Talán meggondolja magát és utánunk jön, talán segít neki a fogadós, vagy a városőrség, hogy megtalálhassa a rokonait. *Ezután dióhéjban elmagyarázza a többieknek, hogy mi történt a fogadóban, miután kijöttek onnan. Hallja Tuneth kérdését és javaslatát, és válaszol is neki.*
- Még nem láttam ilyen különös állatokat, arrafelé, ahol éltünk, nem voltak ilyenek, csak a közönségesebbek. Te nagyon aranyos vagy, mindenkiben megbízol. Tudod, hogy tündérszívű Tunethnek becézlek emiatt. De most arra kérlek téged, és a többieket, hogy várjunk még egy kicsit, mert szörnyű gyanú ébredt bennem, ami Róka Urat illeti.
*Egy kis töprengés után Róka Úr elé lép, igencsak komor arccal néz rá, de a szemében most már neki is furcsa fények szikráznak.*
- Most már mindent értek. Tudod az apám időnként mesélt különös meséket, és már emlékszem, hogy említést tett a rókadémonokról. Úgy gondolom, hogy egy rókadémon vagy, aki emberi formát vett fel. A rókadémonok vacsorára nagyon szeretik a zsenge tündérszárnyakat és a női lábujjakat rágcsálni. Persze ha nincs más, akkor a férfi lábujjakra is ráfanyalodnak. Mindent tudnak úgy csinálni, mint más lények, egyet kivéve. Nem tudnak táncolni egyáltalán, akkor sem, ha akarnának. Erről lehet őket felismerni, amikor nem róka formában vannak. Úgyhogy most nagyon egyszerűen ki is deríthetjük, hogy rókadémon vagy-e, vagy sem. *Ezután a többiek arcára néz, kinek mi kövült az arcára ennek hallatára.* Van egy dalocska, amit szerintem mindenki ismer, az emberek ha jól tudom, a lánc, lánc eszterlánc szöveggel éneklik, mi tündérek pedig így:
Tánc, Tánc, tündértánc,
tündértánci tréfa
Tündéreknek víg körében
Kergetőzöm én ma.
Nincs semmi pénzem,
Jobbra-balra pörget,
Körbe-körbe, egyre körbe,
Ölelő kezöknek.
Hagyjatok repülni,
Tündérekbe hinni.
Fehér csészéből szelíden
Fehér tejet inni.
Most pedig énekeljük el ezt többször, ropjuk a táncot, és nézzük meg, tud-e táncolni Róka Úr, vagy sem? *Ezután először Fyolanához lép, félmosollyal az arcán, megfogja a kezét, magával szeretné vinni a táncba, majd sorban odalép mindenkihez, és megpróbálja rábeszélni őket, hogy csatlakozzanak hozzá. Rinon ruháját kicsit megráncigálja, mert mintha megint nagyon magába lenne fordulva. Nellarát és Vokattä-t sem felejti ki, kérően néz rájuk, a szájával némán formálja, hogy kérlek. Még ha mindenki más meg is tagadná a táncra és énekre való felkérést, ő akkor is táncra perdül és énekelni kezd. Ha a többen csatlakoznak hozzá, akkor kéri, hogy alkossanak kört Róka Úr körül és énekelve táncolják körbe, egymás kezét fogva. A végén (mindenki) felugrik jó magasra, meg is pördül, csapkodva a kezével, mintha neki is lenne szárnya. Aztán lihegve megáll és körbe néz, hogy mi a helyzet.*
*Érti, hogy Fyolana most nem szeretne beszélni magáról, hogy így megrémítette őket Róka Úr, meg persze az ő észrevételei is. Majd beszél vele négyszemközt, amikor erre módja lesz. Ezért ő is biccent neki, és mosolyogva a szemébe néz egy pillanatra.*
- Valaki szeretne magáról mesélni, megosztani a történetét, vagy némán kullogjunk az istállóba? *Mindenkihez intézi a szavait, majd felnevet. Utána Nellara felé fordul és neki válaszol.*
- Ó, sajnálnám, ha már ma este visszaindulnál oda, ahol laksz, szerintem egy nap alatt biztosan nem tudjuk bejárni a várost, hiszen már egy óra körül járhat az idő, és messze vagyunk még a piactól. Esetleg tudsz valami érdekességet mondani a főtérről, akár a magad életéből egy epizódot? *Közben van valami hiányérzete, hogy vajon merre lehet az apró tündérke, aki berepült szó szerint az életükbe, de mikor meghallja Vokattä válaszát, csupán sajnálkozva tud válaszolni.*
- Nem kényszeríthetjük őt arra akarata ellenére, hogy tartson velünk, még akkor sem, ha tudjuk, hogy neki velünk sokkal jobb lenne, mint hogy egyedül repked össze-vissza a városban. Talán meggondolja magát és utánunk jön, talán segít neki a fogadós, vagy a városőrség, hogy megtalálhassa a rokonait. *Ezután dióhéjban elmagyarázza a többieknek, hogy mi történt a fogadóban, miután kijöttek onnan. Hallja Tuneth kérdését és javaslatát, és válaszol is neki.*
- Még nem láttam ilyen különös állatokat, arrafelé, ahol éltünk, nem voltak ilyenek, csak a közönségesebbek. Te nagyon aranyos vagy, mindenkiben megbízol. Tudod, hogy tündérszívű Tunethnek becézlek emiatt. De most arra kérlek téged, és a többieket, hogy várjunk még egy kicsit, mert szörnyű gyanú ébredt bennem, ami Róka Urat illeti.
*Egy kis töprengés után Róka Úr elé lép, igencsak komor arccal néz rá, de a szemében most már neki is furcsa fények szikráznak.*
- Most már mindent értek. Tudod az apám időnként mesélt különös meséket, és már emlékszem, hogy említést tett a rókadémonokról. Úgy gondolom, hogy egy rókadémon vagy, aki emberi formát vett fel. A rókadémonok vacsorára nagyon szeretik a zsenge tündérszárnyakat és a női lábujjakat rágcsálni. Persze ha nincs más, akkor a férfi lábujjakra is ráfanyalodnak. Mindent tudnak úgy csinálni, mint más lények, egyet kivéve. Nem tudnak táncolni egyáltalán, akkor sem, ha akarnának. Erről lehet őket felismerni, amikor nem róka formában vannak. Úgyhogy most nagyon egyszerűen ki is deríthetjük, hogy rókadémon vagy-e, vagy sem. *Ezután a többiek arcára néz, kinek mi kövült az arcára ennek hallatára.* Van egy dalocska, amit szerintem mindenki ismer, az emberek ha jól tudom, a lánc, lánc eszterlánc szöveggel éneklik, mi tündérek pedig így:
Tánc, Tánc, tündértánc,
tündértánci tréfa
Tündéreknek víg körében
Kergetőzöm én ma.
Nincs semmi pénzem,
Jobbra-balra pörget,
Körbe-körbe, egyre körbe,
Ölelő kezöknek.
Hagyjatok repülni,
Tündérekbe hinni.
Fehér csészéből szelíden
Fehér tejet inni.
Most pedig énekeljük el ezt többször, ropjuk a táncot, és nézzük meg, tud-e táncolni Róka Úr, vagy sem? *Ezután először Fyolanához lép, félmosollyal az arcán, megfogja a kezét, magával szeretné vinni a táncba, majd sorban odalép mindenkihez, és megpróbálja rábeszélni őket, hogy csatlakozzanak hozzá. Rinon ruháját kicsit megráncigálja, mert mintha megint nagyon magába lenne fordulva. Nellarát és Vokattä-t sem felejti ki, kérően néz rájuk, a szájával némán formálja, hogy kérlek. Még ha mindenki más meg is tagadná a táncra és énekre való felkérést, ő akkor is táncra perdül és énekelni kezd. Ha a többen csatlakoznak hozzá, akkor kéri, hogy alkossanak kört Róka Úr körül és énekelve táncolják körbe, egymás kezét fogva. A végén (mindenki) felugrik jó magasra, meg is pördül, csapkodva a kezével, mintha neki is lenne szárnya. Aztán lihegve megáll és körbe néz, hogy mi a helyzet.*
8317. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-13 10:00:26
Üzenet elküldve: 2017-04-13 10:00:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*A szemrevételezés kölcsönös a mélységi lány részéről, ugyanis ő szintén ezt teszi a vörös hajúval, bár Tuneth nem próbálja titkolni. Tetszik neki a hajszíne, ami a vidáman lobogó tűzre emlékezteti. A szemét viszont furcsának látja, bár fáradságnak tulajdonítja.*
- A kisasszony sokat tetszett utazni? Tetszett már reggelizni? *Kérdez rá aggódva, nem szeretné, ha valami történne vele, vagy össze esne az esetleges kimerültségtől, éhségtől.
Griwor hirtelen érkezésére sietve hátra lép, ezért kishíján újra földre ülne. Ennek ellenére örül, hogy ismét a közelében tudhatja. A kérdésére már válaszolna, de ketten is megteszik helyette, így Tuneth csak csendben bólogat.
Szintén kezet fog Rinonnal a többiek után. A fiú kéz csókját egy újabb fura tündér szokásnak könyveli el, bár nem érti a lényegét. Egy újabb dolog, amit este, vagy valamikor máskor meg fog kérdezni tőle.
A férfi bemutatkozása meglepi, sohasem hallott még ilyen nevet. Amint lekerül a kalap a fejéről, egy újabb adag leplezetlen bámulásban részesül a megnevezett. Ezután elcsodálkozik Griwor okfejtésén és Róka úr magyarázatán.*
~Milyen fura dolgokat mondanak a rókákról! Pedig aranyos és szép állatok, de remélem ők ketten nem haragszanak meg emiatt egymásra. Bár Griwornak is igaza van ezzel kapcsolatban, de egy egyszerűbb kérdési megtehette volna. Ellenben Róka úr is lehetne kedvesebb.~ *Sóhajt fel szomorúan, majd mélységi is megszólal.*
- Mindenkinek a saját neve tetszik leginkább, de nincs törvénybe írva, hogy nem szabad megváltoztatni. Igaz, hogy nem volt szép Griwortól alaptalanul megvádolni magát, de Róka úrnak sem kellett volna felkapni a vizet. Érthető, hogy minden számunkra furcsa dologgal bizalmatlanok vagyunk, de próbáljunk kedvesebben puhatolózni ezt az érzést kiváltó ok után. Ettől függetlenül igazán csúnya dolog lenne tőlem, ha minden engem ért durva megjegyzés után sértődötten megtáncoltatnám a kardom. *Mondja ki kedvesen, de őszintén véleményét és reméli megértik, bár arról hallgat, hogy ahhoz se lenne kedvére, ha esetleges “bosszúja” visszájára sülne el és végül őt kellene összevarrni.* Szóval, ha kérhetném a továbbiakban mellőzzük az ítélgetéseket meg a bújtatott fenyegetőzéseket.
*Mosolyodik el békítően.*
- Ha szabad megkérdeznem Róka urat, nem furcsa érzés, amikor megszokja az egyik nevét, de egyszer csak másként kezdik hívni? *Érdeklődik kíváncsian.
Boldogan vigyorog rá Griworra, mikor beleegyezik a kalapos férfi és a Rinon maradásában. Ha nem sötételf lenne, még talán meg is ölelné, de ez jelenleg szinte egyenlő a lehetetlennel. Annak is örül, hogy a fiú rákérdez a tegezésre, majd ők beleegyeznek, bár urat ugyanúgy használni fogja a kalapos neve után, az valahogyan jobban áll neki.
Mikor Vokattä és a fekete hajú tündér lány is megérkezik a fogadóból, bemutatja egymásnak őket.*
- A vörös hajú lányt Rinonnak hívják, a magas kalapost pedig Rókának. Ők is velünk tartanak várost nézni. *Nevezi meg újdonsült ismerőseit.* A csuklyás tündér Vokattä. Sajnos a tündér kisasszonynak még nem tudom a nevét. *Majd hirtelen a fejéhez kap.* Igaz is, odabent elfelejtettem elmondani a sajátomat. Tuneth vagyok.
*Határozottan rázza meg a fejét, mikor Griwor megkínálja vízzel. Még mindig nem szeretne közelebbi ismertségbe kerülni vele.*
- Megsimogatgathatom a madaradat? *Kérdezi Fyolamától, miután a tündér végzett az ivással. Ha a lány megengedi, vigyázva meg is teszi teszi ezt.*
- Ha gondoljátok, akkor indulhatunk. Először az istállót nézzük meg, ha mindenkinek megfelel. Utána a piacra megyünk. A többit pedig majd ott eldöntjük. *Ismerteti az útvonalat Róka úrral és Rinonnal. Ha beleegyeznek, máris a arrafelé veszi az irányt és próbál Griwor mellett maradni, biztos, ami biztos alapon.*
- Nálatok voltak Gwuffok? *Fordul a fiú felé.* Láttál már élő Wargot?
*Érdeklődve várja a válaszokat, majd Vokattätól is megkérdezi.*
*A szemrevételezés kölcsönös a mélységi lány részéről, ugyanis ő szintén ezt teszi a vörös hajúval, bár Tuneth nem próbálja titkolni. Tetszik neki a hajszíne, ami a vidáman lobogó tűzre emlékezteti. A szemét viszont furcsának látja, bár fáradságnak tulajdonítja.*
- A kisasszony sokat tetszett utazni? Tetszett már reggelizni? *Kérdez rá aggódva, nem szeretné, ha valami történne vele, vagy össze esne az esetleges kimerültségtől, éhségtől.
Griwor hirtelen érkezésére sietve hátra lép, ezért kishíján újra földre ülne. Ennek ellenére örül, hogy ismét a közelében tudhatja. A kérdésére már válaszolna, de ketten is megteszik helyette, így Tuneth csak csendben bólogat.
Szintén kezet fog Rinonnal a többiek után. A fiú kéz csókját egy újabb fura tündér szokásnak könyveli el, bár nem érti a lényegét. Egy újabb dolog, amit este, vagy valamikor máskor meg fog kérdezni tőle.
A férfi bemutatkozása meglepi, sohasem hallott még ilyen nevet. Amint lekerül a kalap a fejéről, egy újabb adag leplezetlen bámulásban részesül a megnevezett. Ezután elcsodálkozik Griwor okfejtésén és Róka úr magyarázatán.*
~Milyen fura dolgokat mondanak a rókákról! Pedig aranyos és szép állatok, de remélem ők ketten nem haragszanak meg emiatt egymásra. Bár Griwornak is igaza van ezzel kapcsolatban, de egy egyszerűbb kérdési megtehette volna. Ellenben Róka úr is lehetne kedvesebb.~ *Sóhajt fel szomorúan, majd mélységi is megszólal.*
- Mindenkinek a saját neve tetszik leginkább, de nincs törvénybe írva, hogy nem szabad megváltoztatni. Igaz, hogy nem volt szép Griwortól alaptalanul megvádolni magát, de Róka úrnak sem kellett volna felkapni a vizet. Érthető, hogy minden számunkra furcsa dologgal bizalmatlanok vagyunk, de próbáljunk kedvesebben puhatolózni ezt az érzést kiváltó ok után. Ettől függetlenül igazán csúnya dolog lenne tőlem, ha minden engem ért durva megjegyzés után sértődötten megtáncoltatnám a kardom. *Mondja ki kedvesen, de őszintén véleményét és reméli megértik, bár arról hallgat, hogy ahhoz se lenne kedvére, ha esetleges “bosszúja” visszájára sülne el és végül őt kellene összevarrni.* Szóval, ha kérhetném a továbbiakban mellőzzük az ítélgetéseket meg a bújtatott fenyegetőzéseket.
*Mosolyodik el békítően.*
- Ha szabad megkérdeznem Róka urat, nem furcsa érzés, amikor megszokja az egyik nevét, de egyszer csak másként kezdik hívni? *Érdeklődik kíváncsian.
Boldogan vigyorog rá Griworra, mikor beleegyezik a kalapos férfi és a Rinon maradásában. Ha nem sötételf lenne, még talán meg is ölelné, de ez jelenleg szinte egyenlő a lehetetlennel. Annak is örül, hogy a fiú rákérdez a tegezésre, majd ők beleegyeznek, bár urat ugyanúgy használni fogja a kalapos neve után, az valahogyan jobban áll neki.
Mikor Vokattä és a fekete hajú tündér lány is megérkezik a fogadóból, bemutatja egymásnak őket.*
- A vörös hajú lányt Rinonnak hívják, a magas kalapost pedig Rókának. Ők is velünk tartanak várost nézni. *Nevezi meg újdonsült ismerőseit.* A csuklyás tündér Vokattä. Sajnos a tündér kisasszonynak még nem tudom a nevét. *Majd hirtelen a fejéhez kap.* Igaz is, odabent elfelejtettem elmondani a sajátomat. Tuneth vagyok.
*Határozottan rázza meg a fejét, mikor Griwor megkínálja vízzel. Még mindig nem szeretne közelebbi ismertségbe kerülni vele.*
- Megsimogatgathatom a madaradat? *Kérdezi Fyolamától, miután a tündér végzett az ivással. Ha a lány megengedi, vigyázva meg is teszi teszi ezt.*
- Ha gondoljátok, akkor indulhatunk. Először az istállót nézzük meg, ha mindenkinek megfelel. Utána a piacra megyünk. A többit pedig majd ott eldöntjük. *Ismerteti az útvonalat Róka úrral és Rinonnal. Ha beleegyeznek, máris a arrafelé veszi az irányt és próbál Griwor mellett maradni, biztos, ami biztos alapon.*
- Nálatok voltak Gwuffok? *Fordul a fiú felé.* Láttál már élő Wargot?
*Érdeklődve várja a válaszokat, majd Vokattätól is megkérdezi.*
8316. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 21:51:34
Üzenet elküldve: 2017-04-12 21:51:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Természetesen nem marad hatás nélkül furcsa bemutatkozása. Valahol ez is volt a szándéka ezzel. Figyelme nem kalandozik el, az arcokhoz ezen túl neveket is tud majd kapcsolni.*
- Rinon.
*Ismétli félig hangosan, szinte már duruzsolva a lány nevét. Hangja ezúttal már sokkal élettel telibb, mint amikor az előbb a tündérkékhez szólt. Mandulavágású szemeiben pedig barátságos fény csillan. Ám ez a pillanat sem tart túl soká. Második számú tündérke, a sötét hajú, aki társát védelmezve ugrott Hin'eri elé, nem fogja vissza magát. A férfi megszakítja kézfogását Rinon-nal, és az aprócska teremtés felé fordul. Nem szól közbe, türelemmel figyel, mindeközben arcáról nem akar eltűnni az a fura kifejezés. Ez lenne a ravasz mosoly? Most lett épp "rókaképű"? Fejét egy pillanatra lehajtja, halk kuncogást hallat válasza előtt.*
- Tisztelt Griwor úrfi... *Hangja mélyről indul.* Tudja, amikor megszülettem, egyetlen nevet kaptam az anyámtól. Egy keresztnevet. Olyan szegények voltunk, hogy nem futotta többre. Az évek múlásával és a sorsom kibontakozásával abban a szerencsében lett részem, hogy kaptam egy második nevet is. Még pár évvel később pedig kaptam egy teljesen új család- és keresztnevet. *Megrándítja vállát, mintha csak azt mondaná ezzel, hogy nem érdekli túlzottan a nevek kérdése.* Ahonnan én jövök, ott úgy cserélődnek a nevek, mint ahogy egyesek a sarujukat cserélik. Ma pedig úgy keltem fel, hogy Róka vagyok.
*Körbetekint a társaságon, nem vár konkrét reakciót, közbeszólást. Megelégszik a csenddel, ami körbeveszi pár szívdobbanásnyi ideig.*
- És még valami. Felénk a róka jobb hírnévnek örvend. Ő az erdők védelmezője és nagy tudás birtokosa. Emberek segítője, vagy sorsuk megrontója...
*Az utolsó szó szinte fagyosan reccsen szájából, mindezt csak árnyalja az apró meghajlás a tündér felé. Eztán azonban újra felegyenesedik és átadja a szót másoknak. Gesztenyebarna szemei ide-oda járnak, ahogy a felszólalókra tekint. Apró biccentéssel köszöni meg a Fyolana nevű tündérnek a bókot, arcán újfent barátságos mosoly villan. Nincs ellenére a tegeződés sem, ezt is tudatja a többiekkel.*
- Örömömre szolgálna, ha csatlakozhatnék a városnézőkhöz.
*Szólal meg ismét, ezúttal Griwor-hoz intézve szavait, majd Rinon-ra pillantva. Lassan talán el is indulhatnak majd. Ám előbb még igazít magán. Övét és a derekára tekert kendőt ellenőrzi, majd kulacsát, szalmakalapját és utoljára egy gyors érintés kíséretében a rejtett tőrt.*
- Én már megtöltöttem az előbb a kulacsomat, köszönöm. *Reagál a sötét hajú tündér felvetésére és megpaskolja butykosát.* Nem jártam még itt. Az igazat megvallva még csak tegnap hallottam ennek a városnak a nevét először. *Szavait a vörös hajú lányhoz intézi. Hangja mintha feszélyezett lenne. Csupán szeme sarkából figyeli az új érkezőt ~Még egy tündér~ és a rövid szóváltását Griwor-ral.*
*Természetesen nem marad hatás nélkül furcsa bemutatkozása. Valahol ez is volt a szándéka ezzel. Figyelme nem kalandozik el, az arcokhoz ezen túl neveket is tud majd kapcsolni.*
- Rinon.
*Ismétli félig hangosan, szinte már duruzsolva a lány nevét. Hangja ezúttal már sokkal élettel telibb, mint amikor az előbb a tündérkékhez szólt. Mandulavágású szemeiben pedig barátságos fény csillan. Ám ez a pillanat sem tart túl soká. Második számú tündérke, a sötét hajú, aki társát védelmezve ugrott Hin'eri elé, nem fogja vissza magát. A férfi megszakítja kézfogását Rinon-nal, és az aprócska teremtés felé fordul. Nem szól közbe, türelemmel figyel, mindeközben arcáról nem akar eltűnni az a fura kifejezés. Ez lenne a ravasz mosoly? Most lett épp "rókaképű"? Fejét egy pillanatra lehajtja, halk kuncogást hallat válasza előtt.*
- Tisztelt Griwor úrfi... *Hangja mélyről indul.* Tudja, amikor megszülettem, egyetlen nevet kaptam az anyámtól. Egy keresztnevet. Olyan szegények voltunk, hogy nem futotta többre. Az évek múlásával és a sorsom kibontakozásával abban a szerencsében lett részem, hogy kaptam egy második nevet is. Még pár évvel később pedig kaptam egy teljesen új család- és keresztnevet. *Megrándítja vállát, mintha csak azt mondaná ezzel, hogy nem érdekli túlzottan a nevek kérdése.* Ahonnan én jövök, ott úgy cserélődnek a nevek, mint ahogy egyesek a sarujukat cserélik. Ma pedig úgy keltem fel, hogy Róka vagyok.
*Körbetekint a társaságon, nem vár konkrét reakciót, közbeszólást. Megelégszik a csenddel, ami körbeveszi pár szívdobbanásnyi ideig.*
- És még valami. Felénk a róka jobb hírnévnek örvend. Ő az erdők védelmezője és nagy tudás birtokosa. Emberek segítője, vagy sorsuk megrontója...
*Az utolsó szó szinte fagyosan reccsen szájából, mindezt csak árnyalja az apró meghajlás a tündér felé. Eztán azonban újra felegyenesedik és átadja a szót másoknak. Gesztenyebarna szemei ide-oda járnak, ahogy a felszólalókra tekint. Apró biccentéssel köszöni meg a Fyolana nevű tündérnek a bókot, arcán újfent barátságos mosoly villan. Nincs ellenére a tegeződés sem, ezt is tudatja a többiekkel.*
- Örömömre szolgálna, ha csatlakozhatnék a városnézőkhöz.
*Szólal meg ismét, ezúttal Griwor-hoz intézve szavait, majd Rinon-ra pillantva. Lassan talán el is indulhatnak majd. Ám előbb még igazít magán. Övét és a derekára tekert kendőt ellenőrzi, majd kulacsát, szalmakalapját és utoljára egy gyors érintés kíséretében a rejtett tőrt.*
- Én már megtöltöttem az előbb a kulacsomat, köszönöm. *Reagál a sötét hajú tündér felvetésére és megpaskolja butykosát.* Nem jártam még itt. Az igazat megvallva még csak tegnap hallottam ennek a városnak a nevét először. *Szavait a vörös hajú lányhoz intézi. Hangja mintha feszélyezett lenne. Csupán szeme sarkából figyeli az új érkezőt ~Még egy tündér~ és a rövid szóváltását Griwor-ral.*
8315. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 21:15:25
Üzenet elküldve: 2017-04-12 21:15:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Kiérve Arthenior főterére hunyorogva néz maga elé, szemébe süt a nap. Fejére húzza sapkáját, hogy védje füleit az olykor kellemetlenül erős szél ellen.*
~Azthittem most a nap havában járunk, erre alig süt, a szél pedig süvít.~
*Nem volt ideje legutóbb körbenézni, mi minden változott mióta itt járt. Régen volt évekkel ezelőtt akkor is csak érintőlegesen, mert a városnak csak egy kis részét látogatta. Ha egyedül kellene mennie, biztos eltévedne. Olyan rész ez, hol állandó a forgatag és a zsivaj. A tömegben alig leli meg azokat a tündéreket akikkel bejárná a várost. Tuneth viszont még mindig feltűnő. Fekete ruhájától elütő hófehér haját könnyű meglátni. Egy nagyra nőt férfivel beszélget, kinek kezében egy szintén méretes bot van. Lezser ruházata és tartása arról árulkodik, hogy nyugodt ember lehet. Közelebb lépvén meglátja többi társát is kik egy tűz vörös hajú lányt állnak körbe.*
~Újabb útitársak, vagy hátráltató tényezők? *Összehúzza szemöldökét, kissé sandán néz rájuk, próbálja kitalálni mi lehet a szituáció.* Hülyeségeket gondolok, ha a sötételf ott van akkor tuti meghívta mindkettejüket. Ilyen szempontból könnyen kiismerhető.~
*Lassú léptekkel közeledik, keresi merre találja Nellarát és Griwort, ők még találkoztak bent a kis tündérke lánnyal. Biztos érdekli őket mi lett vele, és hol van. A szökőkút mellett vannak mindketten. Úgy látszik a férfit mégsem érdekli annyira a dolog, hisz nagyon vidámnak tűnik a hölgykoszorúban. Odaáll az ében fekete hajú tündér elé, belenéz szürke szemeibe. Miután megenged magának egy hamis mosolyt, csak ennyit mond.*
-Még gondolkodik.
*Vokattä leül a kút peremére, lehajtott fejével nézi a kavicsos utat, és reméli hogy ezért nem őt teszik felelőssé.*
*Kiérve Arthenior főterére hunyorogva néz maga elé, szemébe süt a nap. Fejére húzza sapkáját, hogy védje füleit az olykor kellemetlenül erős szél ellen.*
~Azthittem most a nap havában járunk, erre alig süt, a szél pedig süvít.~
*Nem volt ideje legutóbb körbenézni, mi minden változott mióta itt járt. Régen volt évekkel ezelőtt akkor is csak érintőlegesen, mert a városnak csak egy kis részét látogatta. Ha egyedül kellene mennie, biztos eltévedne. Olyan rész ez, hol állandó a forgatag és a zsivaj. A tömegben alig leli meg azokat a tündéreket akikkel bejárná a várost. Tuneth viszont még mindig feltűnő. Fekete ruhájától elütő hófehér haját könnyű meglátni. Egy nagyra nőt férfivel beszélget, kinek kezében egy szintén méretes bot van. Lezser ruházata és tartása arról árulkodik, hogy nyugodt ember lehet. Közelebb lépvén meglátja többi társát is kik egy tűz vörös hajú lányt állnak körbe.*
~Újabb útitársak, vagy hátráltató tényezők? *Összehúzza szemöldökét, kissé sandán néz rájuk, próbálja kitalálni mi lehet a szituáció.* Hülyeségeket gondolok, ha a sötételf ott van akkor tuti meghívta mindkettejüket. Ilyen szempontból könnyen kiismerhető.~
*Lassú léptekkel közeledik, keresi merre találja Nellarát és Griwort, ők még találkoztak bent a kis tündérke lánnyal. Biztos érdekli őket mi lett vele, és hol van. A szökőkút mellett vannak mindketten. Úgy látszik a férfit mégsem érdekli annyira a dolog, hisz nagyon vidámnak tűnik a hölgykoszorúban. Odaáll az ében fekete hajú tündér elé, belenéz szürke szemeibe. Miután megenged magának egy hamis mosolyt, csak ennyit mond.*
-Még gondolkodik.
*Vokattä leül a kút peremére, lehajtott fejével nézi a kavicsos utat, és reméli hogy ezért nem őt teszik felelőssé.*
8314. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:52:02
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:52:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Az emberhad hatalmasnak tűnik, de Rinon mégsem bánja, hogy részt vesz ezen a felvonuláson. Úgy tervezi, hogy némán hátramarad, és ha a többiekre nem is figyel olyan tüzetesen, legalább újra megismeri ezt a várost. Nem lenne hátrány, hátha még néhány értékes kapcsolatot is sikerül így kötnie.
Róka mutatkozik be először. Nevének hallatán Rinon egyik szemöldöke magasra szalad. Ilyen érdeklődő és gyanakvó arckifejezéssel méri végig újra a férfit, most nem akadnak le a szemei a mellkasán. Valamilyen szinten megérti ezt az álnév választást. Talán némi biztonságérzetet adhat másoknak, ha nem az eredeti nevükön mutatkoznak be, és mi tagadás néha könnyebb megjegyezni egy ilyen ragadványnevet, mint azokét a lényekét, akik messzi városokból jönnek. Nem is beszélfe a sötételfekről. Így hirtelen az is eszébe jut, hogy vajon ezen a más helyen, fogja-e még valaki Parázsnak szólítani őt.*
~Ha okot adok rá, biztos.~
*Ezentúl Griwor érvelését is jogosnak tartja, habár kicsit túlzásnak. Nyilván nehezebben fognak így megbízni Rókában, de ha ki akarja rabolni őket, vagy valami rosszabb, azt bármelyik más nevén megteheti. Különben is, egy ravasz, gonosz ember használna nyíltan ilyen utalást a jellemére, illetve a szándékaira? Majd kiderül.
Griwor kézcsókja meglepi Rinont, ettől a furcsa üdvözléstől megnyúlik egy kicsit az arca. Ha lányos lány lenne, most elnevetné magát zavarában. Ám így sikerül magába zárnia a butuska gondolatokat. Habár a jelenet komikus, hiszen Rinon sem egy égimeszelő, de a tündérek még így is apróbbak nála. A kis csapat viszonylataiban Róka akár már óriás is lehetne.
Griwor tegeződős kérdésére csak szimplán bólint.*
~Többiek?~ *Csodálkozik a vörös. A fogadó felé sandít és póbálja kitalálni, hogy mennyi résztvevőre várnak még. Nem sokára érkezik egy új lány, feltételezi, hogy ő az, aki miatt még nem indultak el. Némán bólint felé üdvözlésképp.
Tény, Rinon tényleg nem beszédes fajta.*
*Az emberhad hatalmasnak tűnik, de Rinon mégsem bánja, hogy részt vesz ezen a felvonuláson. Úgy tervezi, hogy némán hátramarad, és ha a többiekre nem is figyel olyan tüzetesen, legalább újra megismeri ezt a várost. Nem lenne hátrány, hátha még néhány értékes kapcsolatot is sikerül így kötnie.
Róka mutatkozik be először. Nevének hallatán Rinon egyik szemöldöke magasra szalad. Ilyen érdeklődő és gyanakvó arckifejezéssel méri végig újra a férfit, most nem akadnak le a szemei a mellkasán. Valamilyen szinten megérti ezt az álnév választást. Talán némi biztonságérzetet adhat másoknak, ha nem az eredeti nevükön mutatkoznak be, és mi tagadás néha könnyebb megjegyezni egy ilyen ragadványnevet, mint azokét a lényekét, akik messzi városokból jönnek. Nem is beszélfe a sötételfekről. Így hirtelen az is eszébe jut, hogy vajon ezen a más helyen, fogja-e még valaki Parázsnak szólítani őt.*
~Ha okot adok rá, biztos.~
*Ezentúl Griwor érvelését is jogosnak tartja, habár kicsit túlzásnak. Nyilván nehezebben fognak így megbízni Rókában, de ha ki akarja rabolni őket, vagy valami rosszabb, azt bármelyik más nevén megteheti. Különben is, egy ravasz, gonosz ember használna nyíltan ilyen utalást a jellemére, illetve a szándékaira? Majd kiderül.
Griwor kézcsókja meglepi Rinont, ettől a furcsa üdvözléstől megnyúlik egy kicsit az arca. Ha lányos lány lenne, most elnevetné magát zavarában. Ám így sikerül magába zárnia a butuska gondolatokat. Habár a jelenet komikus, hiszen Rinon sem egy égimeszelő, de a tündérek még így is apróbbak nála. A kis csapat viszonylataiban Róka akár már óriás is lehetne.
Griwor tegeződős kérdésére csak szimplán bólint.*
~Többiek?~ *Csodálkozik a vörös. A fogadó felé sandít és póbálja kitalálni, hogy mennyi résztvevőre várnak még. Nem sokára érkezik egy új lány, feltételezi, hogy ő az, aki miatt még nem indultak el. Némán bólint felé üdvözlésképp.
Tény, Rinon tényleg nem beszédes fajta.*
8313. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:11:19
Üzenet elküldve: 2017-04-12 20:11:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Városnézés//
- Köszönöm!
*Bólint Griwor felé, mikor visszatér a valóságba, még egy kicsit el is pirul egy kedves bóktól.*
- Hát, még nem tudom. Nekem van otthonom, igaz kicsit messzebb, és sokat kell sétálni, de nem terveztem sokáig a városban maradni.
*Elvégre már régen elment Synmirából, és igaz, hogy valószínűleg a Mester és a többiek még a Mágustoronyban vannak, de szeretne majd hazaérni addigra, mire ők is. Talán ha jól érzi magát kivesz egy szobát, ez a társaságtól függ. Hiába tündérek, és hiába nyűgözték le Nellarát annyira, ha otthon várni fogják.
Kint, a főtéren indulásra várakozik, nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, vagy hogy mit mondhatna, így inkább vár.*
- Köszönöm!
*Bólint Griwor felé, mikor visszatér a valóságba, még egy kicsit el is pirul egy kedves bóktól.*
- Hát, még nem tudom. Nekem van otthonom, igaz kicsit messzebb, és sokat kell sétálni, de nem terveztem sokáig a városban maradni.
*Elvégre már régen elment Synmirából, és igaz, hogy valószínűleg a Mester és a többiek még a Mágustoronyban vannak, de szeretne majd hazaérni addigra, mire ők is. Talán ha jól érzi magát kivesz egy szobát, ez a társaságtól függ. Hiába tündérek, és hiába nyűgözték le Nellarát annyira, ha otthon várni fogják.
Kint, a főtéren indulásra várakozik, nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, vagy hogy mit mondhatna, így inkább vár.*
8312. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 14:48:44
Üzenet elküldve: 2017-04-12 14:48:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Tekintete újra a magas férfira csusszan amikor bemutatkozása után hátratolja kalapját, ezzel feltárva arcát.
Majd végighallgatja Griwort és bár van amiben egyetért, ő maga nem akad fel ezen ennyire. Megérti ha valaki nem akarja magát rögtön feltárni idegeneknek, így viszont ő sem bízik meg benne. Ez rendben is van. Kifejezetten érdekesnek találja az embert, akár még rejtélyesnek is még ha az egy kicsit már túlzás.*
- Róka? Nekem tetszik ez a név! Az enyém Fyolana, tudom unalmas a tiédhez képest. *vigyorog játékosan, és miután Griwor elereszti az ember lány kezét, ő is megfogja. A tündér társa megszólítja, így hát felé fordul, kérdésére kissé zavartan válaszol:*
- Remélem nem bántok meg vele senkit, ha azt majd később tenném meg. *Miközben beszél, alig észrevehetően a két újonnan érkezett felé biccent jelzésül Griwornak, hogy velük még nem szívesen osztaná meg. Reméli megérti.* - Ha már itt tartunk, többiek mit csinálnak még odabenn? *Fejét a fogadó felé fordítva sóhajt egyet, leskelődik hátha jönnek társai de vissza is fordul amikor a tündér elsiet a kúthoz, ahol láthatóan elgondolkodik* ~Ha nem felejtem el, lehet rákérdezek később~ *Amikor visszafut, Fyolana elfogadja a kulacsot, és belekortyol, majd visszanyújtja. Ismét a fogadó egyik ablaka felé tekint, de onnét nem lát semmit abból ami bent történik.*
*Tekintete újra a magas férfira csusszan amikor bemutatkozása után hátratolja kalapját, ezzel feltárva arcát.
Majd végighallgatja Griwort és bár van amiben egyetért, ő maga nem akad fel ezen ennyire. Megérti ha valaki nem akarja magát rögtön feltárni idegeneknek, így viszont ő sem bízik meg benne. Ez rendben is van. Kifejezetten érdekesnek találja az embert, akár még rejtélyesnek is még ha az egy kicsit már túlzás.*
- Róka? Nekem tetszik ez a név! Az enyém Fyolana, tudom unalmas a tiédhez képest. *vigyorog játékosan, és miután Griwor elereszti az ember lány kezét, ő is megfogja. A tündér társa megszólítja, így hát felé fordul, kérdésére kissé zavartan válaszol:*
- Remélem nem bántok meg vele senkit, ha azt majd később tenném meg. *Miközben beszél, alig észrevehetően a két újonnan érkezett felé biccent jelzésül Griwornak, hogy velük még nem szívesen osztaná meg. Reméli megérti.* - Ha már itt tartunk, többiek mit csinálnak még odabenn? *Fejét a fogadó felé fordítva sóhajt egyet, leskelődik hátha jönnek társai de vissza is fordul amikor a tündér elsiet a kúthoz, ahol láthatóan elgondolkodik* ~Ha nem felejtem el, lehet rákérdezek később~ *Amikor visszafut, Fyolana elfogadja a kulacsot, és belekortyol, majd visszanyújtja. Ismét a fogadó egyik ablaka felé tekint, de onnét nem lát semmit abból ami bent történik.*
8311. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 10:05:26
Üzenet elküldve: 2017-04-12 10:05:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Városnézés//
*Ahogy megérzi Fyolana érintését a vállán, és meghallja szavait, hogy nem akarta őket bántani a két ember, sőt csatlakoznának hozzájuk, lecsillapodnak az indulatai. ~Hm, igazán érdekes útitársak, már csak törpék, óriások és gnómok hiányoznak a csapatból. Talán így is lesz...~ A vörös hajú nőre néz, aki arról biztosítja, hogy nincsenek rossz szándékai. Amikor Rinon bemutatkozik, biccent egyet és alaposan megnézi őt. ~Csinos, nagyon csinos, ahhoz képest, hogy milyen magas. De a szemei, és a mozdulatai... Mintha nem is itt járna, hanem valahol máshol. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezüstcsörgő, ördögvigyor, cyrold, réti ármány, vagy valami egyszerűbb drog használatának a következménye? Vagy talán valami iszonyú dolgot élhetett át? Négyszemközt rá fogok kérdezni.~ Töpreng magában, de amikor megszólal a férfi is, ráirányul a tekintete. Furcsa amit mond, furcsa ahogy mondja, mintha kissé lekezelő lenne, furcsa a férfi tekintete is, de egészen másképpen, mint a lányé, látszik, hogy ő itt van és most van nagyon is. ~Amit mond, az talán burkolt figyelmeztetés akar lenni? De kire vonatkozik? Csak általánosságban mondta? Vagy Rinonra, esetleg saját magára célzott?~ Morfondírozik, és eközben látja, hogy Rinon és a férfi kezet fognak. A bemutatkozását hallva már nem tudja megállni, hogy ne szólaljon meg.*
- Ahogy hallották Fyolanától, Griwor vagyok, Griwor Hurygon a becsületes nevem, ezt a nevet adták a szüleim, és ezt nem is titkolom senki előtt, okom sincs rá. Róka Úr, önt a szülei nevezték el ilyen szerencsétlenül, vagy a társaitól kapta ragadványnévként, esetleg önmagát nevezte el így, egy olyan állatról, amelyik nemcsak ravasz, de alattomos és sunyi is szinte minden mesében? Ha pedig nem valódi név, amely egy álruhás herceget, vagy egy szökött bűnözőt takar, miért nem borzoi a róka helyett? Vagy miért nem használ egy egyszerű álnevet, ha titkolnia kell a kilétét? Szerintem mindannyian kíváncsiak lennénk a tényleges történetére a hölgyeké meghallgatása után, amíg velünk tart a városnézésre, amennyiben érdemesnek talál minket erre. *Néz a másikra kérdően, kíváncsian és kételkedően, miközben átfut a fejében néhány gondolat.* ~Talán ez is egy újabb figyelmeztetés a számunkra, hogy kerüljük el, ne keresztezzük az útját? Kezdek erre hajlani.~ *Nem számít őszinte válaszra, legfeljebb egy újabb rejtélyes figyelmeztetésre. Ha Róka Úr válaszol, és elengedi Rinon kezét, akkor ő is megfogja a kacsóját és egy csókot nyom rá. Nem is kell nagyon lehajolnia ehhez a művelethez.*
- Örömömre szolgál, hogy ön is csatlakozik a mi kis városnézésünkhöz. Mi, akik már eddig összeismerkedtünk, tegezzük egymást, és ha önnek ez nem terhes, akkor tegeződjünk mindannyian. *Finoman, lassan elengedi Rinon kezét, megvárja a válaszát, majd visszafordul Róka Úrhoz.* Ez az ajánlat természetesen önre is vonatkozik. *Tunethre mosolyog, aki mintha kicsit a háttérbe húzódott volna, jelezve neki ezzel, hogy nem feledkezett meg az ő jelenlétéről sem, majd Fyolana felé fordul.*
- Úgy szeretném már hallani a történetedet, ha ideér mindenki, végre bele is kezdhetnél, miközben sétálunk az istálló felé. *Nevet. A válaszokat meghallgatja, utána elnézést kér a többiektől, és a szökőkúthoz siet, ahol megtölti a kulacsát, megmossa az arcát.* ~Meg kellene tanulnom megvédeni másokat, és persze magamat is, hogy meg tudjak védeni másokat ezáltal. Vajon van ilyen hely ebben a városban? Meg fogom kérdezni Nellarától.~ *Visszasiet a többiekhez, azt remélve, hogy már mindenki ott van.*
- Valaki egy kis vizet? *Kínálja körbe.*
*Ahogy megérzi Fyolana érintését a vállán, és meghallja szavait, hogy nem akarta őket bántani a két ember, sőt csatlakoznának hozzájuk, lecsillapodnak az indulatai. ~Hm, igazán érdekes útitársak, már csak törpék, óriások és gnómok hiányoznak a csapatból. Talán így is lesz...~ A vörös hajú nőre néz, aki arról biztosítja, hogy nincsenek rossz szándékai. Amikor Rinon bemutatkozik, biccent egyet és alaposan megnézi őt. ~Csinos, nagyon csinos, ahhoz képest, hogy milyen magas. De a szemei, és a mozdulatai... Mintha nem is itt járna, hanem valahol máshol. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezüstcsörgő, ördögvigyor, cyrold, réti ármány, vagy valami egyszerűbb drog használatának a következménye? Vagy talán valami iszonyú dolgot élhetett át? Négyszemközt rá fogok kérdezni.~ Töpreng magában, de amikor megszólal a férfi is, ráirányul a tekintete. Furcsa amit mond, furcsa ahogy mondja, mintha kissé lekezelő lenne, furcsa a férfi tekintete is, de egészen másképpen, mint a lányé, látszik, hogy ő itt van és most van nagyon is. ~Amit mond, az talán burkolt figyelmeztetés akar lenni? De kire vonatkozik? Csak általánosságban mondta? Vagy Rinonra, esetleg saját magára célzott?~ Morfondírozik, és eközben látja, hogy Rinon és a férfi kezet fognak. A bemutatkozását hallva már nem tudja megállni, hogy ne szólaljon meg.*
- Ahogy hallották Fyolanától, Griwor vagyok, Griwor Hurygon a becsületes nevem, ezt a nevet adták a szüleim, és ezt nem is titkolom senki előtt, okom sincs rá. Róka Úr, önt a szülei nevezték el ilyen szerencsétlenül, vagy a társaitól kapta ragadványnévként, esetleg önmagát nevezte el így, egy olyan állatról, amelyik nemcsak ravasz, de alattomos és sunyi is szinte minden mesében? Ha pedig nem valódi név, amely egy álruhás herceget, vagy egy szökött bűnözőt takar, miért nem borzoi a róka helyett? Vagy miért nem használ egy egyszerű álnevet, ha titkolnia kell a kilétét? Szerintem mindannyian kíváncsiak lennénk a tényleges történetére a hölgyeké meghallgatása után, amíg velünk tart a városnézésre, amennyiben érdemesnek talál minket erre. *Néz a másikra kérdően, kíváncsian és kételkedően, miközben átfut a fejében néhány gondolat.* ~Talán ez is egy újabb figyelmeztetés a számunkra, hogy kerüljük el, ne keresztezzük az útját? Kezdek erre hajlani.~ *Nem számít őszinte válaszra, legfeljebb egy újabb rejtélyes figyelmeztetésre. Ha Róka Úr válaszol, és elengedi Rinon kezét, akkor ő is megfogja a kacsóját és egy csókot nyom rá. Nem is kell nagyon lehajolnia ehhez a művelethez.*
- Örömömre szolgál, hogy ön is csatlakozik a mi kis városnézésünkhöz. Mi, akik már eddig összeismerkedtünk, tegezzük egymást, és ha önnek ez nem terhes, akkor tegeződjünk mindannyian. *Finoman, lassan elengedi Rinon kezét, megvárja a válaszát, majd visszafordul Róka Úrhoz.* Ez az ajánlat természetesen önre is vonatkozik. *Tunethre mosolyog, aki mintha kicsit a háttérbe húzódott volna, jelezve neki ezzel, hogy nem feledkezett meg az ő jelenlétéről sem, majd Fyolana felé fordul.*
- Úgy szeretném már hallani a történetedet, ha ideér mindenki, végre bele is kezdhetnél, miközben sétálunk az istálló felé. *Nevet. A válaszokat meghallgatja, utána elnézést kér a többiektől, és a szökőkúthoz siet, ahol megtölti a kulacsát, megmossa az arcát.* ~Meg kellene tanulnom megvédeni másokat, és persze magamat is, hogy meg tudjak védeni másokat ezáltal. Vajon van ilyen hely ebben a városban? Meg fogom kérdezni Nellarától.~ *Visszasiet a többiekhez, azt remélve, hogy már mindenki ott van.*
- Valaki egy kis vizet? *Kínálja körbe.*
8310. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-12 00:02:56
Üzenet elküldve: 2017-04-12 00:02:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
//Nyomok//
*A főtérre érve, kissé lelassul a tempó a nyeregben. A tömeg persze utat enged a lovaknak, de így is sok gyalogos keresztezi akarva-akaratlanul az őrök útját. Freshko közel őrmestere mögött vezeti koromszínű lovát. Szívesen szóba elegyedne a fél-elfel, de inkább vár, a szükséges részletekbe talán magától is beavatja a férfi őket. Néhány járőröző vörös köpenyes tiszteleg az őrmesternek.
~Engem valahogy nem motivál a rang, a hatalom. Hisz az otthon is megadatott, nem éltél vele Freshko. Utólag meg ne vágyakozz a parancs osztogatásra! Különben is a tiszteletet máshogy is kilehet érdemelni.~
Nyugtázza gondolatait, miután kissé irigyelve nézett Sydre, ahogy őrtársai szalutáltak neki.*
-Irány a vadon! Valami azt súgja, lesz még szerencséd folytatni az edzést! *Viccelődve szólítja meg halkan fajtársát, miközben mellé tereli a lovát. Végigméri Aleimordot, talán valamilyen érzelmet, gondolatot leolvashat az arcáról. Kíváncsiságot, félelemet, vagy izgatottságot keresve a hideg külsőn.
~Sydnarus, nem értelek. Ez a nemes soha nem forgatott még kardot. Kaptunk valami sürgős parancsot, erre magunkkal hozol egy civilt? Ha bajba keveredünk mit csinálsz? Ketten jól bánunk a pengével, de ha őt is védenünk kell?
Én értékelem a lelkesedést, de sok embert hajszolt már a halálba.~
Ezekkel a kérdésekkel nem töri meg a csendet, némán követi az őrmestert. Többé nem szeretné túllépni a hatáskörét, bízik a felettese döntéseiben. Lovát gyorsabb tempóra bírja, amint kiérnek a tömegből.*
//Nyomok//
*A főtérre érve, kissé lelassul a tempó a nyeregben. A tömeg persze utat enged a lovaknak, de így is sok gyalogos keresztezi akarva-akaratlanul az őrök útját. Freshko közel őrmestere mögött vezeti koromszínű lovát. Szívesen szóba elegyedne a fél-elfel, de inkább vár, a szükséges részletekbe talán magától is beavatja a férfi őket. Néhány járőröző vörös köpenyes tiszteleg az őrmesternek.
~Engem valahogy nem motivál a rang, a hatalom. Hisz az otthon is megadatott, nem éltél vele Freshko. Utólag meg ne vágyakozz a parancs osztogatásra! Különben is a tiszteletet máshogy is kilehet érdemelni.~
Nyugtázza gondolatait, miután kissé irigyelve nézett Sydre, ahogy őrtársai szalutáltak neki.*
-Irány a vadon! Valami azt súgja, lesz még szerencséd folytatni az edzést! *Viccelődve szólítja meg halkan fajtársát, miközben mellé tereli a lovát. Végigméri Aleimordot, talán valamilyen érzelmet, gondolatot leolvashat az arcáról. Kíváncsiságot, félelemet, vagy izgatottságot keresve a hideg külsőn.
~Sydnarus, nem értelek. Ez a nemes soha nem forgatott még kardot. Kaptunk valami sürgős parancsot, erre magunkkal hozol egy civilt? Ha bajba keveredünk mit csinálsz? Ketten jól bánunk a pengével, de ha őt is védenünk kell?
Én értékelem a lelkesedést, de sok embert hajszolt már a halálba.~
Ezekkel a kérdésekkel nem töri meg a csendet, némán követi az őrmestert. Többé nem szeretné túllépni a hatáskörét, bízik a felettese döntéseiben. Lovát gyorsabb tempóra bírja, amint kiérnek a tömegből.*
8309. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 23:25:21
Üzenet elküldve: 2017-04-11 23:25:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Vadászat//
//Nyomok//
*Őrmesterként valahogy más érzés lovon közlekedni. Így, tollasan mintha sokkal magasabb lóra ült volna, mint a többiek, legalábbis ilyen benyomása van. Az, ahogy a járőrök tisztelegnek, ahogy a Főtér állandó őrsége tisztelettel félreáll az útjából, ad valami furcsa hangulatot a kivonulásuknak. Syd most határozottan elöljárónak érzi magát.
~Persze pár napja még én is valaki más után talpaltam. Nem vagyok én sem több, mint akármelyik vörös köpenyes.~
Minden tisztelgést viszonoz, úgyhogy mire elmarad mögöttük a tér és a városból kifelé vezető útra állnak, kicsit el is fárad a keze. Hátra pillantva ellenőrzi, hogy két társa is kijutott a tömegből, majd ügetésbe ugratja a lovát és nekiindul az útnak.*
//Nyomok//
*Őrmesterként valahogy más érzés lovon közlekedni. Így, tollasan mintha sokkal magasabb lóra ült volna, mint a többiek, legalábbis ilyen benyomása van. Az, ahogy a járőrök tisztelegnek, ahogy a Főtér állandó őrsége tisztelettel félreáll az útjából, ad valami furcsa hangulatot a kivonulásuknak. Syd most határozottan elöljárónak érzi magát.
~Persze pár napja még én is valaki más után talpaltam. Nem vagyok én sem több, mint akármelyik vörös köpenyes.~
Minden tisztelgést viszonoz, úgyhogy mire elmarad mögöttük a tér és a városból kifelé vezető útra állnak, kicsit el is fárad a keze. Hátra pillantva ellenőrzi, hogy két társa is kijutott a tömegből, majd ügetésbe ugratja a lovát és nekiindul az útnak.*
8308. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:43:15
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:43:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
- Csak egy kicsit vagy alacsonyabb náluk. Azt hiszem. *Ha nem hitte el hogy törpe, akkor szerinte mi másnak nézhette volna, ha nem embernek? De érti a tréfát, és a játékot, nem veszi komolyan a rosszul színlelt haragot, épp ellenkezőleg, jót mosolyog rajta.*
- Azt hiszem nem, igazad van. *Neveti el magát hangosan és jóízűen a kérdésre. Még körbe is néz ahogy azt a másik mondta, csak hogy hitelesebben tudjon igazat adni az állításának. Nem mintha túl sokat számítana még neki, hogy ki hogyan néz ki, de ha ő mondja, elhiszi neki. Fogalma sincs más törpék hogyan nézhetnek ki, vagy mennyi idős lehet a férfi, nincs túl sok összehasonlítási alapja, de biztos jóképűnek számít, ha már az emberekkel keverte össze a lány, biztosan. Bár lehet, hogy téved pont azért, mert ő az első törpe akit az életében lát, és az se biztos, hogy a férfit mennyire zavarja, vagy zavarja-e hogy az emberekhez hasonlítja. Az elfekhez nem igazán hasonlíthatja, ők még az embereknél is magasabbak sokszor. Legalábbis két méter, vagy a fölé nem sok emberférfi nő.
A magyarázatra csak boldogan mosolyog vissza ő is. Még mindig nem szokta meg, hogy az itteniekhez óvatosabban kell közelíteni. Kiábrándító mennyivel másképp képzelte el, hogy egy nagyobb város hogyan is nézhet ki. És nem így… Ez…*
- Elképzelésem sincs, milyen lehet Mélykő, de ezek az embervárosok olyan… koszosak, és… szerintem egyáltalán nincs itt semmilyen rend, csak azt mondják, hogy van. Ott nem lehet rend ahol ennyire veszélyes egyedül. *Nem érti. Nem érti, de talán rosszul látja. Talán csak a felszínt kapargatja, és még nem volt alkalma jobban megismerni Arthenior városát, és ezért eléggé összezavarodott grimasszal figyeli a másikat. Mintha tőle várna magyarázatot, és talán részben tényleg így is van, de van egy olyan erős gyanúja, hogy az is csak nemrég érkezhetett.
A bizonyításra csak meglepetten pislog, amin nem segít a színpadias meghajlás.*
- A törpéknek ilyen fontos a nevük? *Talán nem csak nekik, de neki még senki sem mondta, hogy a nevét kincsként őrizze. A családnevére felhívták a figyelmét, meg igazából ő sem akar olyannal összefutni, aki ismerné esetleg az apját vagy a nagyapját, mert még a végén elárulnák nekik, hogy kóborolni látták. Nem mintha nem tudnának róla, de a távolságról fogalmuk sincs. Azt viszont nem sejtette, hogy az utónevére is oda kellene figyelnie.* Az én nevem Eori.
*Azért az mégsem járja, ha a másik bemutatkozik neki, hogy ő ne tegye meg, meg aztán amíg nem érti, hogy miért tartsa titokban, addig semmi oka nincs, hogy ne mondja meg a nevét.*
- Öhm… Köszönöm, és úgyszintén! *Fogalma sincs ugyan, hogy ez mit jelent, de még picit ő is meghajol illedelmesen a kijelentésre. Megkérdezni nem akarja, biztos magától értetődőnek kellett volna lennie, inkább csak megindul a mutatott irányba a fogadó felé. Most, hogy az evésen kezd járni a feje, tényleg egyre jobban érzi, hogy bizony eléggé üres már a hasa.*
- Csak egy kicsit vagy alacsonyabb náluk. Azt hiszem. *Ha nem hitte el hogy törpe, akkor szerinte mi másnak nézhette volna, ha nem embernek? De érti a tréfát, és a játékot, nem veszi komolyan a rosszul színlelt haragot, épp ellenkezőleg, jót mosolyog rajta.*
- Azt hiszem nem, igazad van. *Neveti el magát hangosan és jóízűen a kérdésre. Még körbe is néz ahogy azt a másik mondta, csak hogy hitelesebben tudjon igazat adni az állításának. Nem mintha túl sokat számítana még neki, hogy ki hogyan néz ki, de ha ő mondja, elhiszi neki. Fogalma sincs más törpék hogyan nézhetnek ki, vagy mennyi idős lehet a férfi, nincs túl sok összehasonlítási alapja, de biztos jóképűnek számít, ha már az emberekkel keverte össze a lány, biztosan. Bár lehet, hogy téved pont azért, mert ő az első törpe akit az életében lát, és az se biztos, hogy a férfit mennyire zavarja, vagy zavarja-e hogy az emberekhez hasonlítja. Az elfekhez nem igazán hasonlíthatja, ők még az embereknél is magasabbak sokszor. Legalábbis két méter, vagy a fölé nem sok emberférfi nő.
A magyarázatra csak boldogan mosolyog vissza ő is. Még mindig nem szokta meg, hogy az itteniekhez óvatosabban kell közelíteni. Kiábrándító mennyivel másképp képzelte el, hogy egy nagyobb város hogyan is nézhet ki. És nem így… Ez…*
- Elképzelésem sincs, milyen lehet Mélykő, de ezek az embervárosok olyan… koszosak, és… szerintem egyáltalán nincs itt semmilyen rend, csak azt mondják, hogy van. Ott nem lehet rend ahol ennyire veszélyes egyedül. *Nem érti. Nem érti, de talán rosszul látja. Talán csak a felszínt kapargatja, és még nem volt alkalma jobban megismerni Arthenior városát, és ezért eléggé összezavarodott grimasszal figyeli a másikat. Mintha tőle várna magyarázatot, és talán részben tényleg így is van, de van egy olyan erős gyanúja, hogy az is csak nemrég érkezhetett.
A bizonyításra csak meglepetten pislog, amin nem segít a színpadias meghajlás.*
- A törpéknek ilyen fontos a nevük? *Talán nem csak nekik, de neki még senki sem mondta, hogy a nevét kincsként őrizze. A családnevére felhívták a figyelmét, meg igazából ő sem akar olyannal összefutni, aki ismerné esetleg az apját vagy a nagyapját, mert még a végén elárulnák nekik, hogy kóborolni látták. Nem mintha nem tudnának róla, de a távolságról fogalmuk sincs. Azt viszont nem sejtette, hogy az utónevére is oda kellene figyelnie.* Az én nevem Eori.
*Azért az mégsem járja, ha a másik bemutatkozik neki, hogy ő ne tegye meg, meg aztán amíg nem érti, hogy miért tartsa titokban, addig semmi oka nincs, hogy ne mondja meg a nevét.*
- Öhm… Köszönöm, és úgyszintén! *Fogalma sincs ugyan, hogy ez mit jelent, de még picit ő is meghajol illedelmesen a kijelentésre. Megkérdezni nem akarja, biztos magától értetődőnek kellett volna lennie, inkább csak megindul a mutatott irányba a fogadó felé. Most, hogy az evésen kezd járni a feje, tényleg egyre jobban érzi, hogy bizony eléggé üres már a hasa.*
8307. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:09:22
Üzenet elküldve: 2017-04-11 22:09:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Szinte elámulva figyelte, ahogy a mélységi zavarában leállt mentegetőzni. Pedig Hin'eri nem akarta megvádolni, sem ujjal mutogatni rá. Csupán csodálatát fejezte volna ki, mivel eddig nem volt még szerencséje mélységivel találkozni. Ám ez a "bók", most elmarad részéről, ugyanis szó szót követ, kérdések csattannak és válaszok érkeznek. A vörös hajú lány városnézőket keres, a mélységi és a tündérke annak bizonyulnak, Hin'eri pedig itt áll ennek a kavalkádnak a közepén, amit csak tovább árnyal a következő alak megjelenése.*
~Mint a birkák.~
*A futva érkező alakra gyanakvó pillantást vet, ám nem lép el helyéről, csupán lábai csusszannak alig észrevehetően szélesebb terpeszbe, valamint jobbja fonódik feszesebben a vándorbotra. Az elé perdülő tündérre tekint. Sötét hajának libbenése, zaklatott arcvonásai szinte széppé varázsolják az idegent. Egy végtelennek tűnő pillanatig találkozik tekintetük. A mandulavágású szemekben azonban sötét tűz lobban. Izmai megfeszülnek, idegszálai lángra lobbannak egy pillanatra... csak hogy utána tompa sajgással szűnjön meg "készenléti állapotuk". A "fenyegetés" elhárul, köszönhetően az első tündérkének, aki közli a frissen érkező tündérkével, hogy nincs semmi baj, nincs rablótámadás, nincs lincselés, nincs itt igazából semmi. Gyanakvó, elsötétült tekintete felenged, helyére cinkos, már-már sunyi mosoly kúszik.*
- Nincsen semmi baj, tündérkék. *Hangja furán hidegen csendül.* A figyelmetlenség rosszabb minden ellenségnél.
*Tartása ismét lazává válik, ahogy a bemutatkozókat hallgatja. Végignéz a kis társaságon, mivel egy részük tényleg aprócska teremtés. A vörös lány kéznyújtására természetesen lecsap. Jobbja határozottan, de nem erősen fonódik össze a lányéval.*
- Engem szólítsatok... mondjuk Rókának.
*Baljába átvett botjával hátratolja széles karimájú szalmakalapját. A tökfödő hátára zuttyan (mivel egy madzag tartja a férfi nyakában), így most először láthatják tisztán arcát, és gesztenyebarna, mandulavágású szemeit.*
*Szinte elámulva figyelte, ahogy a mélységi zavarában leállt mentegetőzni. Pedig Hin'eri nem akarta megvádolni, sem ujjal mutogatni rá. Csupán csodálatát fejezte volna ki, mivel eddig nem volt még szerencséje mélységivel találkozni. Ám ez a "bók", most elmarad részéről, ugyanis szó szót követ, kérdések csattannak és válaszok érkeznek. A vörös hajú lány városnézőket keres, a mélységi és a tündérke annak bizonyulnak, Hin'eri pedig itt áll ennek a kavalkádnak a közepén, amit csak tovább árnyal a következő alak megjelenése.*
~Mint a birkák.~
*A futva érkező alakra gyanakvó pillantást vet, ám nem lép el helyéről, csupán lábai csusszannak alig észrevehetően szélesebb terpeszbe, valamint jobbja fonódik feszesebben a vándorbotra. Az elé perdülő tündérre tekint. Sötét hajának libbenése, zaklatott arcvonásai szinte széppé varázsolják az idegent. Egy végtelennek tűnő pillanatig találkozik tekintetük. A mandulavágású szemekben azonban sötét tűz lobban. Izmai megfeszülnek, idegszálai lángra lobbannak egy pillanatra... csak hogy utána tompa sajgással szűnjön meg "készenléti állapotuk". A "fenyegetés" elhárul, köszönhetően az első tündérkének, aki közli a frissen érkező tündérkével, hogy nincs semmi baj, nincs rablótámadás, nincs lincselés, nincs itt igazából semmi. Gyanakvó, elsötétült tekintete felenged, helyére cinkos, már-már sunyi mosoly kúszik.*
- Nincsen semmi baj, tündérkék. *Hangja furán hidegen csendül.* A figyelmetlenség rosszabb minden ellenségnél.
*Tartása ismét lazává válik, ahogy a bemutatkozókat hallgatja. Végignéz a kis társaságon, mivel egy részük tényleg aprócska teremtés. A vörös lány kéznyújtására természetesen lecsap. Jobbja határozottan, de nem erősen fonódik össze a lányéval.*
- Engem szólítsatok... mondjuk Rókának.
*Baljába átvett botjával hátratolja széles karimájú szalmakalapját. A tökfödő hátára zuttyan (mivel egy madzag tartja a férfi nyakában), így most először láthatják tisztán arcát, és gesztenyebarna, mandulavágású szemeit.*
8306. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 17:36:19
Üzenet elküldve: 2017-04-11 17:36:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
- Embernek? *vonja fel egyik szemöldökét félmosollyal a férfi.*- Hát olyan vagyok én, mint az emberek? *kérdezi, dühöt színlelve, ami a legnagyobb jóindulattal sem mondható igazi dühnek. Lerí róla a színjáték, és a tréfálkozás.*
- Nem hinném, nézz csak körbe. Látsz olyan jóképű embert, mint amilyen jóképű törpe én vagyok? *vigyorog már ismét, ezzel is jelezve, hogy mennyire nem sértődik meg a hallottakon. Viszont a lány is nevet, amin neki is kicsit nevetgélnie kell. Aranyos, ahogyan ez a csöppnyi elf gyermek ennyire benne van egy kis szórakozásban. Egészen örül, hogy egymásba botlottak. Szó szerint.
Az atyja témáját hanyagolják. Talán még szó esik róla, de Nengrath nem akarja firtatni. És csakhamar egy újabb nevettető füles viccen túl már a vacsorára terelődik a szó. Igazán aranyos a lány értetlenkedése, és a férfi nem is hozott volna fel ilyen indokot, ha odahaza volna. Ott nincs szükségük magyarázkodásra. Egyrészt, mert náluk rend van, és nem kell tartania az olyanoktól, másrészt pedig mert mindenki ismeri őt. Gondolataiba mélyedve nyúl automatikusan jobb kezével nyaka felé, hogy a ruhái alatt megbújó nyakláncon függő kis szikladarabot megérintse. Hiányzik neki Mélykő, és hiányoznak a törpéi. Ám ez a kis szikladarab, amely mindennél fontosabb jelenleg a számára, mindig emlékeztetni fogja, hogy honnan jöttek, és, hogy mi az ő, Nengrath kötelessége.*
- Hallottam emberektől az utazásaim során, hogy milyenek más emberek. És más lények, akik nem mélykői törpék. *válaszol mosolyogva, miközben kezét is leereszti.*- Jobb, ha kiemelem inkább neked, hogy ez egy udvarias meghívás a részemről, és nem várok el cserébe semmit. Ám szívesen látlak az asztalomnál. *mosolyog a leányra.*
- És, hogy ezt még inkább bizonyítsam. Odaadom azt, ami egy törpének mindig is nagy kincse. A nevemet. *közelebb lép a lányhoz, és színpadiasan meghajol.*-
Nengrath vagyok, Mélykőből, az északi törpék u... khm... tagja.
*Majdnem sikerült lebuktatnia saját magát. Még gyakorolnia kell ezt a bemutatkozást, nehogy mások valamit megneszeljenek. Nem szeretné, ha úton útfélen azt hangoztatnák, hogy kicsoda ő valójában. Jobb a békesség.*
- Állok rendelkezésedre, kicsi hölgyem. *egyenesedik ki, majd a fogadó felé int derűsen, jelezve, hogyha szeretné a gyermek, akár indulhatnak is.*
- Embernek? *vonja fel egyik szemöldökét félmosollyal a férfi.*- Hát olyan vagyok én, mint az emberek? *kérdezi, dühöt színlelve, ami a legnagyobb jóindulattal sem mondható igazi dühnek. Lerí róla a színjáték, és a tréfálkozás.*
- Nem hinném, nézz csak körbe. Látsz olyan jóképű embert, mint amilyen jóképű törpe én vagyok? *vigyorog már ismét, ezzel is jelezve, hogy mennyire nem sértődik meg a hallottakon. Viszont a lány is nevet, amin neki is kicsit nevetgélnie kell. Aranyos, ahogyan ez a csöppnyi elf gyermek ennyire benne van egy kis szórakozásban. Egészen örül, hogy egymásba botlottak. Szó szerint.
Az atyja témáját hanyagolják. Talán még szó esik róla, de Nengrath nem akarja firtatni. És csakhamar egy újabb nevettető füles viccen túl már a vacsorára terelődik a szó. Igazán aranyos a lány értetlenkedése, és a férfi nem is hozott volna fel ilyen indokot, ha odahaza volna. Ott nincs szükségük magyarázkodásra. Egyrészt, mert náluk rend van, és nem kell tartania az olyanoktól, másrészt pedig mert mindenki ismeri őt. Gondolataiba mélyedve nyúl automatikusan jobb kezével nyaka felé, hogy a ruhái alatt megbújó nyakláncon függő kis szikladarabot megérintse. Hiányzik neki Mélykő, és hiányoznak a törpéi. Ám ez a kis szikladarab, amely mindennél fontosabb jelenleg a számára, mindig emlékeztetni fogja, hogy honnan jöttek, és, hogy mi az ő, Nengrath kötelessége.*
- Hallottam emberektől az utazásaim során, hogy milyenek más emberek. És más lények, akik nem mélykői törpék. *válaszol mosolyogva, miközben kezét is leereszti.*- Jobb, ha kiemelem inkább neked, hogy ez egy udvarias meghívás a részemről, és nem várok el cserébe semmit. Ám szívesen látlak az asztalomnál. *mosolyog a leányra.*
- És, hogy ezt még inkább bizonyítsam. Odaadom azt, ami egy törpének mindig is nagy kincse. A nevemet. *közelebb lép a lányhoz, és színpadiasan meghajol.*-
Nengrath vagyok, Mélykőből, az északi törpék u... khm... tagja.
*Majdnem sikerült lebuktatnia saját magát. Még gyakorolnia kell ezt a bemutatkozást, nehogy mások valamit megneszeljenek. Nem szeretné, ha úton útfélen azt hangoztatnák, hogy kicsoda ő valójában. Jobb a békesség.*
- Állok rendelkezésedre, kicsi hölgyem. *egyenesedik ki, majd a fogadó felé int derűsen, jelezve, hogyha szeretné a gyermek, akár indulhatnak is.*
8305. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:56:05
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:56:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Rinon nem egy beszédes fajta és ahogy kérdése után végignéz a jelenlévőkön, nem kell csalódnia. Lesz itt bőven, aki járatja a száját helyette is. Először a kalapos férfi válaszol, utána jön a mélységi. Rinon próbálja őket feltűnés mentesen végigmérni. Nem ítélkezik, csak apró megfigyelést tart, hiszen ha később újra látja majd őket, nem hátrány, ha felismeri majd őket a nevük alapján. Révetegen térképezi fel a mélységit, majd a kis tündérkét, végül az ember férfit. Az ajkai halványan szétnyílnak, ahogy nagyjából a szemmagasságra lévő mellkasat tanulmányozza. Rég látott már ilyet, hála az előéletének, sőt azt sem tudja látott e valaha ilyet. Mindenesetre most örül, hogy szabad a kilátás.
Nincs ellenvetésére semmi, ha közelebb mennek a fogadóhoz, akkor némán követi őket. Viszont a szemöldökei magasan felcsúsznak a homlokán, mikor is egy újabb ismeretlen azt feltételezi róla és Hinről, hogy erőszakos szándékkal vannak itt. Végignéz magán, a vándorbotján, majd a férfin és annak a... botján. Ha nem lenne olyan véresen komoly hangulatban szívesen felkiáltana, hogy "ni csak, ugyanolyan fegyverzetünk van!".*
- Ez így van, nincsen ártó szándékom.
*Feleli Griwornak, majd valami kedves mosoly félét villant a tündérkére.
Végül úgy dönt, hogy folytatja a bemutatkozást, amit még Tuneth kezdett el.*
- A nevem Rinon.
*Botját bal kezében fogja, így jobbját a többiek felé tudja nyújtani. Aki kapja marja, a kínos csak az lenne, hogyha a többiek megoldanák a bemutatkozást kézrázás nélkül.*
*Rinon nem egy beszédes fajta és ahogy kérdése után végignéz a jelenlévőkön, nem kell csalódnia. Lesz itt bőven, aki járatja a száját helyette is. Először a kalapos férfi válaszol, utána jön a mélységi. Rinon próbálja őket feltűnés mentesen végigmérni. Nem ítélkezik, csak apró megfigyelést tart, hiszen ha később újra látja majd őket, nem hátrány, ha felismeri majd őket a nevük alapján. Révetegen térképezi fel a mélységit, majd a kis tündérkét, végül az ember férfit. Az ajkai halványan szétnyílnak, ahogy nagyjából a szemmagasságra lévő mellkasat tanulmányozza. Rég látott már ilyet, hála az előéletének, sőt azt sem tudja látott e valaha ilyet. Mindenesetre most örül, hogy szabad a kilátás.
Nincs ellenvetésére semmi, ha közelebb mennek a fogadóhoz, akkor némán követi őket. Viszont a szemöldökei magasan felcsúsznak a homlokán, mikor is egy újabb ismeretlen azt feltételezi róla és Hinről, hogy erőszakos szándékkal vannak itt. Végignéz magán, a vándorbotján, majd a férfin és annak a... botján. Ha nem lenne olyan véresen komoly hangulatban szívesen felkiáltana, hogy "ni csak, ugyanolyan fegyverzetünk van!".*
- Ez így van, nincsen ártó szándékom.
*Feleli Griwornak, majd valami kedves mosoly félét villant a tündérkére.
Végül úgy dönt, hogy folytatja a bemutatkozást, amit még Tuneth kezdett el.*
- A nevem Rinon.
*Botját bal kezében fogja, így jobbját a többiek felé tudja nyújtani. Aki kapja marja, a kínos csak az lenne, hogyha a többiek megoldanák a bemutatkozást kézrázás nélkül.*
8304. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:33:32
Üzenet elküldve: 2017-04-11 14:33:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Egyet hátralép és úgy bámulja meg elkerekedett szemekkel az idegent ahogy az fölegyenesedik. Elképesztően magas hozzá képest, még nem látott ekkora embert mint ez a kalapos férfi. Még abban sem volt biztos hogy elbírja a hatalmas vándorbotját. Nem bírja levenni a szemét róla, gyerekes kíváncsisággal nézi, szeretné, de nem meri megkérdezni milyen magas.
Egy újabb ember zökkenti ki a csodálatából, bár az új jövevény alacsonyabb. A lány mélyvörös haját gyönyörűnek találja. Meglepődik amikor a férfi hirtelen megszólal a fiatal lány kérdésére válaszolva, majd Fyolana egyik szemöldökét felhúzva tekint fel ismét a kalaposra, mikor amaz bejelenti hogy szívesen csatlakozna, legalábbis ő úgy gondolja ezzel erre céloz. Tuneth válasza megelőzi a tündérét, így ő csak bólogat hozzá.*
~Újabb városnézők? Kész csorda lesz itt a végén!~ *Vigyorra húzza a száját elképzelvén ahogyan egy ilyen, számára nagy csoporttal vonulnak végig az utcákon. Ezen elgondolkozva biztosan páran majd utánuk néznek, egy ilyen bagázs nem marad észrevétlen.
Ekkor ismét megszakítják a gondolataiban elmerülést, ám ezúttal Griwor az, aki futva közelít feléjük, majd védelmezőn közéjük és a két ember közé áll. Szegény Bynne ismét megijed, felreppen a lány válláról és most a szarka biztos távolságból, a Fogadó háztetőjének széléről figyeli tovább az eseményeket.*
- Griwor! *Szólítja meg az újonnan érkezőt, és egyik kezét a vállára helyezi.* - Semmi probléma, nem rossz szándékkal vannak itt! *Engedi le a kezét, és biztatóan mosolyog a társára.* Ők is csatlakozni szeretnének a városi túránkhoz, ha jól értelmeztem.
A hozzászólás írója (Fyolana Avinthrya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 15:04:24
*Egyet hátralép és úgy bámulja meg elkerekedett szemekkel az idegent ahogy az fölegyenesedik. Elképesztően magas hozzá képest, még nem látott ekkora embert mint ez a kalapos férfi. Még abban sem volt biztos hogy elbírja a hatalmas vándorbotját. Nem bírja levenni a szemét róla, gyerekes kíváncsisággal nézi, szeretné, de nem meri megkérdezni milyen magas.
Egy újabb ember zökkenti ki a csodálatából, bár az új jövevény alacsonyabb. A lány mélyvörös haját gyönyörűnek találja. Meglepődik amikor a férfi hirtelen megszólal a fiatal lány kérdésére válaszolva, majd Fyolana egyik szemöldökét felhúzva tekint fel ismét a kalaposra, mikor amaz bejelenti hogy szívesen csatlakozna, legalábbis ő úgy gondolja ezzel erre céloz. Tuneth válasza megelőzi a tündérét, így ő csak bólogat hozzá.*
~Újabb városnézők? Kész csorda lesz itt a végén!~ *Vigyorra húzza a száját elképzelvén ahogyan egy ilyen, számára nagy csoporttal vonulnak végig az utcákon. Ezen elgondolkozva biztosan páran majd utánuk néznek, egy ilyen bagázs nem marad észrevétlen.
Ekkor ismét megszakítják a gondolataiban elmerülést, ám ezúttal Griwor az, aki futva közelít feléjük, majd védelmezőn közéjük és a két ember közé áll. Szegény Bynne ismét megijed, felreppen a lány válláról és most a szarka biztos távolságból, a Fogadó háztetőjének széléről figyeli tovább az eseményeket.*
- Griwor! *Szólítja meg az újonnan érkezőt, és egyik kezét a vállára helyezi.* - Semmi probléma, nem rossz szándékkal vannak itt! *Engedi le a kezét, és biztatóan mosolyog a társára.* Ők is csatlakozni szeretnének a városi túránkhoz, ha jól értelmeztem.
A hozzászólás írója (Fyolana Avinthrya) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 15:04:24
8303. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 10:25:02
Üzenet elküldve: 2017-04-11 10:25:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A szegénynegyedből átér a főtérre. Az éjszakai sötétség ellen itt is küzdenek a fáklyák halált megvető bátorsággal. A nőstény nem sokat vacakol szinte azonnal a kúthoz lépdel, hogy olthassa szomját, s vizes kezével elrendezgesse haját, valamint festett arcát is. Bronz tükrét ismét elő veszi, hogy megbizonyosodjon külsejének kifogástalanságáról. Eztán rejti azt el ismét iszákjába. Meg igazítja szoknyáját, hosszú szárú saruját és ellép a kúttól.
Az istálló felé sétál, ahol már pár napja őrzik a lovát. Nem egy drága jószág, se nem nemesi, se nem izmos csata mén. Éppen olyan mint a gazdája. Fekete szőrű, csinos, de gyenge. Kivezeti kantárjánál a hátast egy rendbeszedés után. Kantárjánál fogva indul meg visszafelé a városban. Muszáj végig vezetnie, hogy a város déli oldalán tudja elhagyni a helyet. Reméli, hogy nem kötnek bele emiatt.
Lassan vezeti végig a főtér kövein, patája kopog. Végig néz a házakon, miközben halad a város belseje felé. Nem sok új dolgot lát. Már-már kezdi is unni a hely egyhangúságát. Szinte ugyanazok az őrök bukkannak fel újra és újra, ugyanazok az emberek jönnek vele szemben. Hiába ez történik, ha ragaszkodik ahhoz, hogy minden nap ugyanabban az időben jöjjön ki szállásáról.
A szegénynegyed fő útjára tér vissza a fekete hátassal. Patája alatt felporzik az út.*
A hozzászólás írója (Yrä Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 12:54:58
Az istálló felé sétál, ahol már pár napja őrzik a lovát. Nem egy drága jószág, se nem nemesi, se nem izmos csata mén. Éppen olyan mint a gazdája. Fekete szőrű, csinos, de gyenge. Kivezeti kantárjánál a hátast egy rendbeszedés után. Kantárjánál fogva indul meg visszafelé a városban. Muszáj végig vezetnie, hogy a város déli oldalán tudja elhagyni a helyet. Reméli, hogy nem kötnek bele emiatt.
Lassan vezeti végig a főtér kövein, patája kopog. Végig néz a házakon, miközben halad a város belseje felé. Nem sok új dolgot lát. Már-már kezdi is unni a hely egyhangúságát. Szinte ugyanazok az őrök bukkannak fel újra és újra, ugyanazok az emberek jönnek vele szemben. Hiába ez történik, ha ragaszkodik ahhoz, hogy minden nap ugyanabban az időben jöjjön ki szállásáról.
A szegénynegyed fő útjára tér vissza a fekete hátassal. Patája alatt felporzik az út.*
A hozzászólás írója (Yrä Vyrcin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.11 12:54:58
8302. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-11 03:04:18
Üzenet elküldve: 2017-04-11 03:04:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
*Csak a fejében élő idősebb törpéket képzel el hegyes fülekkel, amin jót mosolyog, de ahogy a másik magát emlegeti példának, nem bírja ki, hogy ne képzelje el, ráadásul olyan kicsivel mint az övéi, amin jókedvűen elneveti magát.*
- Neked is kicsik lennének. De legalább biztosan nem néztelek volna embernek. *Nevetgél tovább. Lehet hogy csak számára előny ez, de neki lényegesen könnyebb lenne felismerni az egyes fajok képviselőit, ha mindnyájuknak lenne valami egyértelmű ismertető jelzője. Mint nekik a hegyes fülük. Vagy az orkokat se lehet más fajokkal összetéveszteni. Legalábbis nagyon reméli. Orkokkal se nagyon találkozott még, de velük egyáltalán nem akar. A csupa rémmese, és történet, ahogy a felnőttek leírták és jellemezték őket… Nem akar egyel sem szemtől szemben állni.
Lehet, hogy hirtelen ő értelmezte félre az előbbi egyszerű kijelentést. Igazából nem is nagyon értelmezte sehogy, csak úgy érezte, hogy helytelennek tartja ezzel azt, hogy az apja sokszor magára hagyja, ezért is próbálja rögtön kimagyarázni. Nem az ő hibája, hanem Eorié. Ő szökdös el ahányszor csak lehetőségét látja, és éppen olyan kedve van.
A fejcsóválást látva csak kérdőn oldalra billenti a fejét, de úgy tűnik a férfinak ha van is gondolata a hallottakhoz, nem akarja azokat vele is megosztani. Eori pedig általában örül, ha minél előbb el tudja terelni a témát, mielőtt a részletekbe is belegabalyodnának.
A férfi visszhangozza a lány előbb szavát, mire ő csak megerősítően bólint. Reggel. De javára legyen írható, vacsorázni pont tervezett, és nem csak valami száraz kenyeret.
A kérdést hallva kicsit meglepődik, párat pislog és már a nyelve hegyén is van, hogy miért, mikor az tovább folytatja, nagyjából megválaszolva a még fel sem tett kérdést. *
- Még mindig túl kicsi lenne neked. *A végét hallva megint elkuncogja magát.* Nagyon köszönöm, kicsit már éhes is vagyok. De miért akarnék külön asztalnál ülni? *Teljesen komolyan teszi fel a kérdést. Talán felelőtlenség, áldott gyermeki tudatlanság, de nem érzi veszélyesnek a másikat. Legalábbis se nem nézett rá úgy, se nem beszélt vele olyan hangnemben, hogy félnie, vagy tartania kellene tőle. Az apjával kapcsolatos szösszenetre pedig bölcsen inkább nem fűz hozzá semmit. Elég ha ő tudja, hogy nagyon kevés esélye van, hogy bármikor is felbukkanjon.*
*Csak a fejében élő idősebb törpéket képzel el hegyes fülekkel, amin jót mosolyog, de ahogy a másik magát emlegeti példának, nem bírja ki, hogy ne képzelje el, ráadásul olyan kicsivel mint az övéi, amin jókedvűen elneveti magát.*
- Neked is kicsik lennének. De legalább biztosan nem néztelek volna embernek. *Nevetgél tovább. Lehet hogy csak számára előny ez, de neki lényegesen könnyebb lenne felismerni az egyes fajok képviselőit, ha mindnyájuknak lenne valami egyértelmű ismertető jelzője. Mint nekik a hegyes fülük. Vagy az orkokat se lehet más fajokkal összetéveszteni. Legalábbis nagyon reméli. Orkokkal se nagyon találkozott még, de velük egyáltalán nem akar. A csupa rémmese, és történet, ahogy a felnőttek leírták és jellemezték őket… Nem akar egyel sem szemtől szemben állni.
Lehet, hogy hirtelen ő értelmezte félre az előbbi egyszerű kijelentést. Igazából nem is nagyon értelmezte sehogy, csak úgy érezte, hogy helytelennek tartja ezzel azt, hogy az apja sokszor magára hagyja, ezért is próbálja rögtön kimagyarázni. Nem az ő hibája, hanem Eorié. Ő szökdös el ahányszor csak lehetőségét látja, és éppen olyan kedve van.
A fejcsóválást látva csak kérdőn oldalra billenti a fejét, de úgy tűnik a férfinak ha van is gondolata a hallottakhoz, nem akarja azokat vele is megosztani. Eori pedig általában örül, ha minél előbb el tudja terelni a témát, mielőtt a részletekbe is belegabalyodnának.
A férfi visszhangozza a lány előbb szavát, mire ő csak megerősítően bólint. Reggel. De javára legyen írható, vacsorázni pont tervezett, és nem csak valami száraz kenyeret.
A kérdést hallva kicsit meglepődik, párat pislog és már a nyelve hegyén is van, hogy miért, mikor az tovább folytatja, nagyjából megválaszolva a még fel sem tett kérdést. *
- Még mindig túl kicsi lenne neked. *A végét hallva megint elkuncogja magát.* Nagyon köszönöm, kicsit már éhes is vagyok. De miért akarnék külön asztalnál ülni? *Teljesen komolyan teszi fel a kérdést. Talán felelőtlenség, áldott gyermeki tudatlanság, de nem érzi veszélyesnek a másikat. Legalábbis se nem nézett rá úgy, se nem beszélt vele olyan hangnemben, hogy félnie, vagy tartania kellene tőle. Az apjával kapcsolatos szösszenetre pedig bölcsen inkább nem fűz hozzá semmit. Elég ha ő tudja, hogy nagyon kevés esélye van, hogy bármikor is felbukkanjon.*
8301. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 23:28:16
Üzenet elküldve: 2017-04-10 23:28:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Elfogadja a segítséget, majd kedvesen mosolyog a mindkettőjükre.*
- Nincs semmi bajom, csak egy kicsit poros lett a köpenyem. *Tisztítja le az említett ruha darabot. A férfi Tuneh faját illető kérdésére elkerekednek a szemei és sietve magyarázkodni kezd.*
- Igen, az vagyok, de én nem szeretnék senkit se bántani. Csak akkor használnék fegyvert, ha a barátaimnak vagy nekem fájdalmat akarnának okozni. *Ezen a reggelente szinte már megfeledkezett arról a tényről, hogy a mélységieket nem nézik jó szemmel. Pedig a lány eddig semmi rosszat nem tett mások ellen. Hacsak az előbbi ütközés nem számít annak, bár az sem szándékosan történt.*
- És próbálok segíteni másoknak, amiben tudok. Most épp városnézésre megyek a barátaimmal, mivel csak nemrég érkeztek Artheniorba és könnyen eltévednének. *Folytatja szóáradatát, majd meg is érkezik erre a bizonyíték, bár az vörös hajút még nem ismeri.*
- Szép reggelt! Igen mi ketten lennénk azok és még hárman vannak a fogadóban, azt hiszem. *Mosolyog barátságosan.* Az urat pedig meghívom, ha szeretne csatlakozni, szívesen látjuk köreinkben. Bár Griwort még meg kell kérdeznem, de mivel ő említette a Fogadós úrnak a városnéző túránkat, gondolom nem fogja bánni. Ne tessék aggódni, rajtam kívül eddig mindenki tündér *Pásztázza a Pegazus fogadó ajtaját.*
~Mi történhet odabent, ami ilyen sokáig tart? Lehet, hogy baj van?~ *Fut át egy árnyék az arcán, azonban a következő pillanatban már zavartan mosolyog.*
- Bocsánat, még be sem mutatkoztam! Tunethnek hívnak. Ha gondolják oda mehetünk az ajtó közelébe és várhatunk ott is. *Ajánlja fel, majd a többiek döntése szerint odasétál vagy nem.*
~Nem értem, hogyan tudok ennyit beszélni egyszerre! Eddig legtöbbször alig tudtam pár mondatnál többet kimondani.~ *Állapítja meg csodálkozva, miközben a két újonnan jövőt szemléli csendesen és lassan Fyolana felé araszol. Kezd elfogyni a hirtelen jött bátorsága.*
*Elfogadja a segítséget, majd kedvesen mosolyog a mindkettőjükre.*
- Nincs semmi bajom, csak egy kicsit poros lett a köpenyem. *Tisztítja le az említett ruha darabot. A férfi Tuneh faját illető kérdésére elkerekednek a szemei és sietve magyarázkodni kezd.*
- Igen, az vagyok, de én nem szeretnék senkit se bántani. Csak akkor használnék fegyvert, ha a barátaimnak vagy nekem fájdalmat akarnának okozni. *Ezen a reggelente szinte már megfeledkezett arról a tényről, hogy a mélységieket nem nézik jó szemmel. Pedig a lány eddig semmi rosszat nem tett mások ellen. Hacsak az előbbi ütközés nem számít annak, bár az sem szándékosan történt.*
- És próbálok segíteni másoknak, amiben tudok. Most épp városnézésre megyek a barátaimmal, mivel csak nemrég érkeztek Artheniorba és könnyen eltévednének. *Folytatja szóáradatát, majd meg is érkezik erre a bizonyíték, bár az vörös hajút még nem ismeri.*
- Szép reggelt! Igen mi ketten lennénk azok és még hárman vannak a fogadóban, azt hiszem. *Mosolyog barátságosan.* Az urat pedig meghívom, ha szeretne csatlakozni, szívesen látjuk köreinkben. Bár Griwort még meg kell kérdeznem, de mivel ő említette a Fogadós úrnak a városnéző túránkat, gondolom nem fogja bánni. Ne tessék aggódni, rajtam kívül eddig mindenki tündér *Pásztázza a Pegazus fogadó ajtaját.*
~Mi történhet odabent, ami ilyen sokáig tart? Lehet, hogy baj van?~ *Fut át egy árnyék az arcán, azonban a következő pillanatban már zavartan mosolyog.*
- Bocsánat, még be sem mutatkoztam! Tunethnek hívnak. Ha gondolják oda mehetünk az ajtó közelébe és várhatunk ott is. *Ajánlja fel, majd a többiek döntése szerint odasétál vagy nem.*
~Nem értem, hogyan tudok ennyit beszélni egyszerre! Eddig legtöbbször alig tudtam pár mondatnál többet kimondani.~ *Állapítja meg csodálkozva, miközben a két újonnan jövőt szemléli csendesen és lassan Fyolana felé araszol. Kezd elfogyni a hirtelen jött bátorsága.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621