Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 99 (1961. - 1980. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1980. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-14 02:34:32
Üzenet elküldve: 2011-09-14 02:34:32
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
-Bukor Batiseen vagyok!
*Áll fel, fejét dörzsölve egy középkorú gnóm férfi, egy termetes fa két gyökere közül.*
-De hogy a poshadt szagú lórumba kerültem ide? Egyáltalán hol vagyok? Hahóó!
*Néz szét, továbbra is a jelentős puklit vakargatva enyhén kopaszodó feje búbján.*
-Hahóó! Valaki?!
*Ismétli meg, mire nem is olyan messziről közeledő lépésekre lesz figyelmes.
Botját megragadva azonnal elindul a hang irányába. Már félúton lehet, amikor eszébe villan, hogy talán nem volna túl bölcs dolog az erdő sűrűjéből előcsörtetni nagy hirtelen. Még ellenséges magatartásnak vennék.
Így átgondolva, ezért halkan lépkedve igyekszik a közeledő lépések irányába.
Hamarosan egy széles út körvonalai kezdenek látszódni. Valószínűleg valamilyen forgalmas kereskedelmi út lehet.
Egy nagyobb bokor mögé lehasal és bevárja a közeledőt. Néhány perc múlva egy ember bukkan fel az úton. Öszvérét maga után cibálva próbál előrébb jutni a célja felé, de szegény pára, a ráaggatott terhek miatt, inkább ledőlne az út porába. Amikor közelebb érnek óvatosan kilép a bokor mögül és megszólítja az embert.*
-Szép napot kívánok ember! Bukor Batiseen vagyok, tudna nekem segíteni?
*Az öszvérével elfoglalt férfit annyira meglepi a köszöntés, hogy majdnem felugrik az öszvére nyakába. Az öszvér fejét ölelgetve sandít az előtte termett kis gnómra. Szemében félelemmel szólal meg.*
-Kérem ne bántson, elszegényedett kereskedő vagyok! Nincs semmim aminek hasznát vehetné!
-Először is!- *szólal meg Bukor Batiseen, a gnóm férfi!* -Nem hiszem, hogy így megrakodva, bármilyen útonállót is meghatna ezzel a magyarázattal. Másodszor pedig mint mondtam, én kérnék segítséget öntől. Mégpedig útmutatást kérnék, hogy hol vagyok és van-e valamilyen település a közelben?!
*A "bátor" kereskedő arcán még mindig némi gyanakvással, de felbátorodva elkezd mutogatni maga mögé, közben meg már rángatja is tovább az öszvérét, úgy mondja a kért információt.*
-Ez Arthenior erdejének határa. Arthenior városából jöttem, ami csupán néhány óra járásnyira van. Jó utat!
*Választ nem is várva, de néha vissza sandítva, már távolodik is.*
-Köszönöm! -*szól utána Bukor, és elindul az ismeretlen város irányába.
Valóban, néhány perc múlva már láthatóvá válik egy város körvonala. Több út is összefut. Így mire a város főkapujához ér, már több idegennel együtt lépik át a város határát.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.09.14 09:10:49, a következő indokkal:
Jelek pótlása; múlt helyett jelenidő.
*Áll fel, fejét dörzsölve egy középkorú gnóm férfi, egy termetes fa két gyökere közül.*
-De hogy a poshadt szagú lórumba kerültem ide? Egyáltalán hol vagyok? Hahóó!
*Néz szét, továbbra is a jelentős puklit vakargatva enyhén kopaszodó feje búbján.*
-Hahóó! Valaki?!
*Ismétli meg, mire nem is olyan messziről közeledő lépésekre lesz figyelmes.
Botját megragadva azonnal elindul a hang irányába. Már félúton lehet, amikor eszébe villan, hogy talán nem volna túl bölcs dolog az erdő sűrűjéből előcsörtetni nagy hirtelen. Még ellenséges magatartásnak vennék.
Így átgondolva, ezért halkan lépkedve igyekszik a közeledő lépések irányába.
Hamarosan egy széles út körvonalai kezdenek látszódni. Valószínűleg valamilyen forgalmas kereskedelmi út lehet.
Egy nagyobb bokor mögé lehasal és bevárja a közeledőt. Néhány perc múlva egy ember bukkan fel az úton. Öszvérét maga után cibálva próbál előrébb jutni a célja felé, de szegény pára, a ráaggatott terhek miatt, inkább ledőlne az út porába. Amikor közelebb érnek óvatosan kilép a bokor mögül és megszólítja az embert.*
-Szép napot kívánok ember! Bukor Batiseen vagyok, tudna nekem segíteni?
*Az öszvérével elfoglalt férfit annyira meglepi a köszöntés, hogy majdnem felugrik az öszvére nyakába. Az öszvér fejét ölelgetve sandít az előtte termett kis gnómra. Szemében félelemmel szólal meg.*
-Kérem ne bántson, elszegényedett kereskedő vagyok! Nincs semmim aminek hasznát vehetné!
-Először is!- *szólal meg Bukor Batiseen, a gnóm férfi!* -Nem hiszem, hogy így megrakodva, bármilyen útonállót is meghatna ezzel a magyarázattal. Másodszor pedig mint mondtam, én kérnék segítséget öntől. Mégpedig útmutatást kérnék, hogy hol vagyok és van-e valamilyen település a közelben?!
*A "bátor" kereskedő arcán még mindig némi gyanakvással, de felbátorodva elkezd mutogatni maga mögé, közben meg már rángatja is tovább az öszvérét, úgy mondja a kért információt.*
-Ez Arthenior erdejének határa. Arthenior városából jöttem, ami csupán néhány óra járásnyira van. Jó utat!
*Választ nem is várva, de néha vissza sandítva, már távolodik is.*
-Köszönöm! -*szól utána Bukor, és elindul az ismeretlen város irányába.
Valóban, néhány perc múlva már láthatóvá válik egy város körvonala. Több út is összefut. Így mire a város főkapujához ér, már több idegennel együtt lépik át a város határát.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2011.09.14 09:10:49, a következő indokkal:
Jelek pótlása; múlt helyett jelenidő.
1979. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-12 10:15:49
Üzenet elküldve: 2011-09-12 10:15:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház visszatérése
Külső helyszín: A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
-Vigyázni fogok rá, ígérem!
*Mondja, és félszegen megpaskolja Aheia vállát, mintegy a bátorítása jeléül. A lovak készen állnak, ő felül a bakra, és egy hangos 'Gyí!'-vel indulásra ösztönzi a lovakat. Azok felnyerítenek, és mintha éreznék, hogy valami sürgős dolga akadt hajtójuknak, különösebb ösztönzés nélkül vágtába csapnak. Az öreg földút csakúgy porzik a paták alatt. Néha már túl gyorsan is haladnak, vissza kell fogni kissé az állatokat. Az út során Meridien néhányszor felnyög, ilyenkor Elion ültében hátrafordul, és fél kezét a nő arcához érintve ellenőrzi annak állapotát. Szerencsére nem romlik, de minden bizonnyal fájdalmai lehetnek. Arthenior már messziről felsejlik, de hosszas órákba telik, mire közeledni kezdenek. Elion aggodalma percről percre nő, és már inkább biztatja a lovakat, mintsem visszafogná. Hála az állatok erős lábainak, hamarosan elérik a város kapuját. Az őrök már messziről felfigyelnek az őrülten száguldó szekérre, és elébe mennek, hogy lefékezzék.*
-Hóha!
*Kiáltozzák, majd mikor Elion némi nehézség árán megfékezi az állatokat, hozzáteszik.*
-Hová ez a nagy sietség?
-Sebesültet hozok. A templomba kell mennem. Sürgős!
*Az őr megnézi az éjelfet, és rögtön továbbengedi.*
-Menjen, de a városban vigyázzon, ne gázoljon senkit halálra!
-Úgy lesz!
*Feleli Elion, és immár kevésbé száguldva, de igencsak sietősen folytatja útját az útját a templom felé. A főtéren nehezen tud átjutni, mint mindig most is rengetegen bóklásznak rajta keresztül-kasul. Némi bosszúság és káromkodás közepette azért sikerül átvágnia rajta és befordul a szegénynegyedbe vezető útra.*
Külső helyszín: A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
-Vigyázni fogok rá, ígérem!
*Mondja, és félszegen megpaskolja Aheia vállát, mintegy a bátorítása jeléül. A lovak készen állnak, ő felül a bakra, és egy hangos 'Gyí!'-vel indulásra ösztönzi a lovakat. Azok felnyerítenek, és mintha éreznék, hogy valami sürgős dolga akadt hajtójuknak, különösebb ösztönzés nélkül vágtába csapnak. Az öreg földút csakúgy porzik a paták alatt. Néha már túl gyorsan is haladnak, vissza kell fogni kissé az állatokat. Az út során Meridien néhányszor felnyög, ilyenkor Elion ültében hátrafordul, és fél kezét a nő arcához érintve ellenőrzi annak állapotát. Szerencsére nem romlik, de minden bizonnyal fájdalmai lehetnek. Arthenior már messziről felsejlik, de hosszas órákba telik, mire közeledni kezdenek. Elion aggodalma percről percre nő, és már inkább biztatja a lovakat, mintsem visszafogná. Hála az állatok erős lábainak, hamarosan elérik a város kapuját. Az őrök már messziről felfigyelnek az őrülten száguldó szekérre, és elébe mennek, hogy lefékezzék.*
-Hóha!
*Kiáltozzák, majd mikor Elion némi nehézség árán megfékezi az állatokat, hozzáteszik.*
-Hová ez a nagy sietség?
-Sebesültet hozok. A templomba kell mennem. Sürgős!
*Az őr megnézi az éjelfet, és rögtön továbbengedi.*
-Menjen, de a városban vigyázzon, ne gázoljon senkit halálra!
-Úgy lesz!
*Feleli Elion, és immár kevésbé száguldva, de igencsak sietősen folytatja útját az útját a templom felé. A főtéren nehezen tud átjutni, mint mindig most is rengetegen bóklásznak rajta keresztül-kasul. Némi bosszúság és káromkodás közepette azért sikerül átvágnia rajta és befordul a szegénynegyedbe vezető útra.*
1978. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-10 23:03:20
Üzenet elküldve: 2011-09-10 23:03:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nem sokkal a kapuzárás előtt érkezik meg, az öreg batár a városba. A városőrök borostás képű hadnagya morogva végig méri az érkező járművet. Egy inas végtagú parasztember hajtja a fedetlen szekeret. Két sovány öszvér vonszolja. Az öreg földműves hordókat szállít, bizonyára színültig almával vagy más gyümölccsel. A fuvaros néhány érmét ejt az egyik kapuőr markába. A szekér miatti vám, majd komótosan megindul. A sokat látott hadnagy csak most veszi észre a második utast. Egy fiatal fiú, a szekér hátulján gubbaszt, lábát lógatva. Egy kissé ráncos almát rágcsál. A fáklyák gyér fényében nagyon gyereknek tetszik, ahogy ott ül, és derűs nyugalommal bámulja a csillagokat. A tapasztalt katona szinte rögtön ezután az övén függő pengét is észreveszi. Keskeny szablya, még sosem látott ilyet. Front harcban a kis suhanc nem sok hasznát venné. Ott a pajzsokon buzogányok és lándzsák törnek, az égen balliszta lövedékek szánkáznak. A városőrség soraiban megvénült veterán már túl sok ilyen mészárszéket, és túl sok a szekéren üldögélő fiatal fiú korában lévő suhancot látott elvérezni. A szekér lassan eltűnik a főtér bevilágítatlan homályában. A hadnagy egy buzgómócsing újoncot küld utánuk fáklyával. Nem örülne, ha még egy embert fosztanának ki a tolvajok. A végén, még az emberek a fejükbe veszik, hogy védelmi pénzt kell fizetni azoknak a nyavalyásoknak. A kísérő fáklyájának fénye egyre távolodik, de a veterán gondjai csak nem akarják követni. Egyáltalán mért csinálja még ezt? Az összes még életben lévő cimborája ezt kérdezi tőle. Nem értik milyen egy egész élet munkáját a pocsékba dobni, hiszen ők már rég meg tették, mikor elveszették egy-egy végtagjukat a csatamezőn. De ő nem, épp maradt. A baka évek után városőr lett, és tapasztalatának és határozott fellépésének köszönhetően hadnagy. Ezt nem dobhatja el, még nem. Bár azt, hogy majd mikor tud önként megválni posztjától, és úgy érzi, vele az élettől még nem tudja. Még nem.
***
Nichent lenyűgözi a város. Különösen annak a mérete. Mikor a szekér, ahová még az előző kis út menti faluban kéredzkedett föl, begördül, a kapun ámulva figyeli a falak gigászi kiterjedését. A főtér kocka kövein, táncot jár a csillagfény, miközben a fiú izgatottan fürkészi a házak oromzatán. Nem messze tőlük egy szökőkút csobog. Hangja Nichen eszébe juttatja száraz torkát. Táskájából kiemeli kulacsát és felhajtja az utolsó kortyokat is. Itt végre tiszta vizet tölthet majd bele. Az öreg parasztember a városi istálló felé irányítja a kocsit. Közben az utánuk szalajtott városőr beéri őket és fontoskodó arccal kémleli a környező sikátorokat. Nichen egyívásúnak gondolja, de nem szólítja meg. Inkább csendesen nézelődik. A batár megáll, a fuvaros leszáll a bakról. Nichen is a földre huppan. Hirtelen egy pillanatra szomorúság önti el. Útjaik elvállnak, és talán soha többet nem látja a kedves öregembert. Leszegett fejjel várakozik. A földműves hozzá lép és megveregeti a vállát:*
- Ég veled, fiú!
- Ég önnel, tiszteletre méltó fuvaros!
*Az istálló ajtaja kitárul, a szekér pedig eltűnik homályában. A város őr egy darabig tanácstalanul álldogál, majd visszaindul a kapuhoz. Nichen a legközelebbi fényforrás felé indul. A kósza mécses láng egy több szintes épület üveggel fedett ablakaiból szüremlik ki. Az ajtó fölött kopottas fa táblát ráz a szél, amin felirat hirdeti, hogy a Pegazus fogadó várja vendégeit. Nichen egy pillanatig habozik, majd ujjai ráfonódnak a vas kilincsre. Nyílik az ajtó, jól eső meleg veszi, körbe miközben belép Arthenior legnépszerűbb vendégszállására.*
A hozzászólás írója (Nichen Daitar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.10 23:04:38
***
Nichent lenyűgözi a város. Különösen annak a mérete. Mikor a szekér, ahová még az előző kis út menti faluban kéredzkedett föl, begördül, a kapun ámulva figyeli a falak gigászi kiterjedését. A főtér kocka kövein, táncot jár a csillagfény, miközben a fiú izgatottan fürkészi a házak oromzatán. Nem messze tőlük egy szökőkút csobog. Hangja Nichen eszébe juttatja száraz torkát. Táskájából kiemeli kulacsát és felhajtja az utolsó kortyokat is. Itt végre tiszta vizet tölthet majd bele. Az öreg parasztember a városi istálló felé irányítja a kocsit. Közben az utánuk szalajtott városőr beéri őket és fontoskodó arccal kémleli a környező sikátorokat. Nichen egyívásúnak gondolja, de nem szólítja meg. Inkább csendesen nézelődik. A batár megáll, a fuvaros leszáll a bakról. Nichen is a földre huppan. Hirtelen egy pillanatra szomorúság önti el. Útjaik elvállnak, és talán soha többet nem látja a kedves öregembert. Leszegett fejjel várakozik. A földműves hozzá lép és megveregeti a vállát:*
- Ég veled, fiú!
- Ég önnel, tiszteletre méltó fuvaros!
*Az istálló ajtaja kitárul, a szekér pedig eltűnik homályában. A város őr egy darabig tanácstalanul álldogál, majd visszaindul a kapuhoz. Nichen a legközelebbi fényforrás felé indul. A kósza mécses láng egy több szintes épület üveggel fedett ablakaiból szüremlik ki. Az ajtó fölött kopottas fa táblát ráz a szél, amin felirat hirdeti, hogy a Pegazus fogadó várja vendégeit. Nichen egy pillanatig habozik, majd ujjai ráfonódnak a vas kilincsre. Nyílik az ajtó, jól eső meleg veszi, körbe miközben belép Arthenior legnépszerűbb vendégszállására.*
A hozzászólás írója (Nichen Daitar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.10 23:04:38
1977. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-09 23:41:48
Üzenet elküldve: 2011-09-09 23:41:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*A főtéren többnyire csend honol. Dyra fémes csörgést hall, mely a főtéren járőröző alakok egyenruhájának fém részeitől származik. Körültekint a fogadó ajtajában, majd vörös hajába túr néhányszor, s megindítja lépteit.
Kis idő múlva megáll, mert egyáltalán nem tudja, hogy merre akar menni elsőként.
"A várost nem akarom elhagyni, az biztos. Az az épület nem nagyon érdekel, biztosan csak valami egyszerű istálló. Viszont... ott még érdekes dolgok történhetnek!" tekint a szegénynegyed felé.
Megfontoltan halad a határ felé, mely a két városrészt választja el egymástól. Nem tudja miért, megint megáll, mikor meglátja hogy pontosan hova is tart.
"Az a hely csupa mocsok! De másik utat nem látok. Legalábbis olyat nem, ami a város belseje felé vezetne. Na mindegy! Elindulok, aztán majd kikötök valahol!" gondolkozik.
Hírének hallatán jobbra számított. A főtér ugyan gyönyörű, de úgy véli, hogy ha egy városnak akkora a híre mint Artheniornak, akkor a szegénynegyed is lehetne valamivel színvonalasabb. Bár tény ami tény, a tehetősebb lakosok nem szívesen adakoznak a szegényeknek, egyik városban sem... de legalább a negyed külsejét kicsinosítanák egy kicsit... csak a főtér melletti részt! Arra bizony ráférne a renoválás! Az egész látvány taszító.
Dyra nem foglalkozva finnyás énével, belibeg a szűkös utcákra. Köpenye alig néhány centivel halad a talaj felett. Sötét anyaga, lágyan betakarja a lány egész testét, védve őt a környezet hűvös körülményeitől.*
Kis idő múlva megáll, mert egyáltalán nem tudja, hogy merre akar menni elsőként.
"A várost nem akarom elhagyni, az biztos. Az az épület nem nagyon érdekel, biztosan csak valami egyszerű istálló. Viszont... ott még érdekes dolgok történhetnek!" tekint a szegénynegyed felé.
Megfontoltan halad a határ felé, mely a két városrészt választja el egymástól. Nem tudja miért, megint megáll, mikor meglátja hogy pontosan hova is tart.
"Az a hely csupa mocsok! De másik utat nem látok. Legalábbis olyat nem, ami a város belseje felé vezetne. Na mindegy! Elindulok, aztán majd kikötök valahol!" gondolkozik.
Hírének hallatán jobbra számított. A főtér ugyan gyönyörű, de úgy véli, hogy ha egy városnak akkora a híre mint Artheniornak, akkor a szegénynegyed is lehetne valamivel színvonalasabb. Bár tény ami tény, a tehetősebb lakosok nem szívesen adakoznak a szegényeknek, egyik városban sem... de legalább a negyed külsejét kicsinosítanák egy kicsit... csak a főtér melletti részt! Arra bizony ráférne a renoválás! Az egész látvány taszító.
Dyra nem foglalkozva finnyás énével, belibeg a szűkös utcákra. Köpenye alig néhány centivel halad a talaj felett. Sötét anyaga, lágyan betakarja a lány egész testét, védve őt a környezet hűvös körülményeitől.*
1976. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-06 04:47:49
Üzenet elküldve: 2011-09-06 04:47:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//Csuklyás: A Rikka//
*Torra lépked a tér kövein, lassan komótosan. Ideje egy kis kirándulásra mennie. Egy fene vadat, úgy nevezett Rikka-t kell el elkapnia két társával együtt. Fél, hogy a küldetés nehezebb lesz mint gondolná. Szerencsére az erdőt sejti hol lehet, hiszen mikor jött messze elkerülte.*
"Bárcsak jobb fegyvereim lennének és jobb páncélzatom."
*Na mindegy, majd lesznek. Körbenéz társait nem pillantja meg, igaz kissé késve jön. Kilép a város kapuján.*
*Torra lépked a tér kövein, lassan komótosan. Ideje egy kis kirándulásra mennie. Egy fene vadat, úgy nevezett Rikka-t kell el elkapnia két társával együtt. Fél, hogy a küldetés nehezebb lesz mint gondolná. Szerencsére az erdőt sejti hol lehet, hiszen mikor jött messze elkerülte.*
"Bárcsak jobb fegyvereim lennének és jobb páncélzatom."
*Na mindegy, majd lesznek. Körbenéz társait nem pillantja meg, igaz kissé késve jön. Kilép a város kapuján.*
1975. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-05 08:25:10
Üzenet elküldve: 2011-09-05 08:25:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Hosszasan gondolkodik, miközben alaposan körülnéz. Látja, hogy többen is megfigyelik maguknak, ezért fejére húzza csuklyáját.
"Remek! Most aztán jól elbántam a hajammal! De legalább nem bámulnak annyira. Sok csuklyás alak járkál errefelé, így egy újabb már nem olyan érdekes." gondolja.
Tekintete egy zöld hajú lányon állapodik meg. Kicsit meg is ijed közelségétől. Hosszas megfigyelés után, származására is rájön. A tündér a kút másik oldalán ücsörög.
"Eddig észre sem vettem." morfondírozik saját figyelmetlenségén.
Nem foglalkozik sokat a kialakult helyzettel, mert megpillantja egy fogadó cégérét. Azonnal felpattan, mi sokak számára igen meglepő lehet, hisz mindeddig békésen üldögélt. A forró fürdő gondolata jár agyában, mely most mindennél jobban felvidítja. Lépteit a kopott ajtó felé indítja egy macska ügyességével, s egy hattyú kecsességével. Tartása nemeshez méltán tiszteletet parancsoló. Csuklyája mélyen arcába húzva, különleges szemei kilátszanak a sötét anyag alól. Finom kezeit az ajtónak támasztja, majd nagy megkönnyebbült sóhaj után lenyomja másik kezével a kilincset, s benyit.*
"Remek! Most aztán jól elbántam a hajammal! De legalább nem bámulnak annyira. Sok csuklyás alak járkál errefelé, így egy újabb már nem olyan érdekes." gondolja.
Tekintete egy zöld hajú lányon állapodik meg. Kicsit meg is ijed közelségétől. Hosszas megfigyelés után, származására is rájön. A tündér a kút másik oldalán ücsörög.
"Eddig észre sem vettem." morfondírozik saját figyelmetlenségén.
Nem foglalkozik sokat a kialakult helyzettel, mert megpillantja egy fogadó cégérét. Azonnal felpattan, mi sokak számára igen meglepő lehet, hisz mindeddig békésen üldögélt. A forró fürdő gondolata jár agyában, mely most mindennél jobban felvidítja. Lépteit a kopott ajtó felé indítja egy macska ügyességével, s egy hattyú kecsességével. Tartása nemeshez méltán tiszteletet parancsoló. Csuklyája mélyen arcába húzva, különleges szemei kilátszanak a sötét anyag alól. Finom kezeit az ajtónak támasztja, majd nagy megkönnyebbült sóhaj után lenyomja másik kezével a kilincset, s benyit.*
1974. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-04 16:44:00
Üzenet elküldve: 2011-09-04 16:44:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Szekéren érkezik a városba, mi egyáltalán nem kedvére való. Jobban érezné magát egy gyönyörű ló hátán, mint egy szalmarakás tetején. Mellette ülnek még néhányan, de pechére mind ocsmány, büdös, örömlányokat kergető férfi. Az út során nem egyszer ütötte meg fülét egy-egy mocskos megjegyzés, melyek róla szóltak.
Örül, hogy végre leszállhat a kocsiról. Mélyen beszívja a város főterének illatát, melyet jól emlékezetébe vés. A tér csodás. Az elf számára szemet gyönyörködtető látványt nyújt, főleg a hely közepén ékeskedő szökőkút. Megindítja lépteit, s nem törődve a tömeggel, a kúthoz siet. Két kezét belemeríti a friss kristálytiszta vízbe, majd megmossa arcát és két karját. Rég érzett már friss vizet bőrén. Az érzés, mellyel a víz hatással van rá, felülmúlhatatlan... legalábbis Dyra így gondolja.
Szökése óta nem fürdött normálisan, melyet ha más nem is, de ő igenis érez saját magán. Ha volt rá alkalma vízbe mártotta testét, de a hideg víz, nem olyan, mintha illatos forró fürdőt venne.
Néhány percre leül a kút kávájára, hogy jobban körülnézhessen. Vörös hajszálai közben egyre jobban benedvesednek a kútból kicsapódó víztől.
"Hmmm... Azok az ocsmány alakok is pont itt szálltak le a kocsiról. Pedig már reméltem, hogy nem látom őket viszont! Na mindegy! Keressünk valakit, aki valamivel tisztább!" Gondolja magában, miközben olykor-olykor előtör belőle nemesi vérének velejárója.*
A hozzászólás írója (Zielin Dyra Weroderis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.04 16:46:42
Örül, hogy végre leszállhat a kocsiról. Mélyen beszívja a város főterének illatát, melyet jól emlékezetébe vés. A tér csodás. Az elf számára szemet gyönyörködtető látványt nyújt, főleg a hely közepén ékeskedő szökőkút. Megindítja lépteit, s nem törődve a tömeggel, a kúthoz siet. Két kezét belemeríti a friss kristálytiszta vízbe, majd megmossa arcát és két karját. Rég érzett már friss vizet bőrén. Az érzés, mellyel a víz hatással van rá, felülmúlhatatlan... legalábbis Dyra így gondolja.
Szökése óta nem fürdött normálisan, melyet ha más nem is, de ő igenis érez saját magán. Ha volt rá alkalma vízbe mártotta testét, de a hideg víz, nem olyan, mintha illatos forró fürdőt venne.
Néhány percre leül a kút kávájára, hogy jobban körülnézhessen. Vörös hajszálai közben egyre jobban benedvesednek a kútból kicsapódó víztől.
"Hmmm... Azok az ocsmány alakok is pont itt szálltak le a kocsiról. Pedig már reméltem, hogy nem látom őket viszont! Na mindegy! Keressünk valakit, aki valamivel tisztább!" Gondolja magában, miközben olykor-olykor előtör belőle nemesi vérének velejárója.*
A hozzászólás írója (Zielin Dyra Weroderis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.09.04 16:46:42
1973. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-04 13:51:33
Üzenet elküldve: 2011-09-04 13:51:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Csuklyás: A Rikka//
*Entalien lassú lépésekkel érkezik meg a főtérre. Még van pár percre a találkozásig, de nem szeret sietni. "Maximum kések egy kicsit, nem fog úgysem feltűnni." Jegyzi meg magában miközben a kapuhoz ballag. Az őrök vetnek rá pár furcsa pillantást, pont mint mikor megérkezett a városba. Végül is, most is csak egy nagy kapun kell átjutnia, nem? Boldogan biccent az őröknek, akik kissé vonakodva elengedik.* Nahát, kicsit úgy érzem errefelé kételkednek a képességeimben...* Mondja halkan maga elé. "Mondjuk a Rikka biztosan nem lesz könnyű falat... Habár a jutalmunk 5 ember..." Az ígért jutalom nagyon jó érzést kelt Entalien-ben. Nem is tudja mit kezdene hirtelen öt követővel, viszont biztosan kitalálna valamit.*
*Entalien lassú lépésekkel érkezik meg a főtérre. Még van pár percre a találkozásig, de nem szeret sietni. "Maximum kések egy kicsit, nem fog úgysem feltűnni." Jegyzi meg magában miközben a kapuhoz ballag. Az őrök vetnek rá pár furcsa pillantást, pont mint mikor megérkezett a városba. Végül is, most is csak egy nagy kapun kell átjutnia, nem? Boldogan biccent az őröknek, akik kissé vonakodva elengedik.* Nahát, kicsit úgy érzem errefelé kételkednek a képességeimben...* Mondja halkan maga elé. "Mondjuk a Rikka biztosan nem lesz könnyű falat... Habár a jutalmunk 5 ember..." Az ígért jutalom nagyon jó érzést kelt Entalien-ben. Nem is tudja mit kezdene hirtelen öt követővel, viszont biztosan kitalálna valamit.*
1972. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-04 09:45:58
Üzenet elküldve: 2011-09-04 09:45:58
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Egy unalmas, meleg napon Viridisnek sincs jobb dolga, mint Arthenior utcáin barangolni. A főtérre érve körülnéz. Most is nagy a mozgás, mint mindig. A melegben egészen elfáradt, mire otthonából elért idáig. A szökőkúthoz lép, kortyol a vízből, majd haját is benedvesíti. Ezután leül a kút kávájára, és onnan szemléli a járókelőket.
Sok érdekes lény fordul meg erre. Íjjászok, mágusok, páncélba burkolt lovagok. "Hogy nem sültek még meg abban a hacukában?!" Fordul meg a lány fejében, mikor ránéz a három előtte elhaladó lovasra. Lát még arra másokat is. Törpöket, orkokat, elfeket, és köztük rengeteg új arcot. Sokan érkeznek a virágzó városba. "Jó lenne összeismerkedni valami új szerzettel. Mindig utazó vándorokat fogok ki, akik csak egy pár napra maradnak, aztán tovább is állnak. Miért nincs itt egy lény sem, aki engem is magával vinne? Tudom hogy nem vagyok nagy segítség egy út során, de akkor is!" Durcáskodik magában, miközben az új alakokat fürkészi, hátha talál köztük valami neki tetszőt, akivel szívesen elbeszélgetne.*
Sok érdekes lény fordul meg erre. Íjjászok, mágusok, páncélba burkolt lovagok. "Hogy nem sültek még meg abban a hacukában?!" Fordul meg a lány fejében, mikor ránéz a három előtte elhaladó lovasra. Lát még arra másokat is. Törpöket, orkokat, elfeket, és köztük rengeteg új arcot. Sokan érkeznek a virágzó városba. "Jó lenne összeismerkedni valami új szerzettel. Mindig utazó vándorokat fogok ki, akik csak egy pár napra maradnak, aztán tovább is állnak. Miért nincs itt egy lény sem, aki engem is magával vinne? Tudom hogy nem vagyok nagy segítség egy út során, de akkor is!" Durcáskodik magában, miközben az új alakokat fürkészi, hátha talál köztük valami neki tetszőt, akivel szívesen elbeszélgetne.*
1971. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-09-02 17:22:14
Üzenet elküldve: 2011-09-02 17:22:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*A főtérre érve a nagy fa alá ballag, majd leül annak holdat takaró árnyékába. Már rég az éjszakában jár az idő. Saira kicsit fáradt is emiatt, meg azért is, mert már jó ideje nem aludt. Hosszú út végén ért a városba, s azóta sem pihent. Bár erről csakis önmaga tehet. Senki nem zargatja és nem is hangoskodik senki. A sikátorban nem tud aludni, de nem is akar. A sok részeg már azt sem tudja, hogy merre jár, nem akar a közelükben nyugovóra térni.
A fa viszont tökéletesnek tűnik. Tövében leül, majd a vastag törzsnek dönti hátát.
"Egész kényelmes!" gondolja. Megigazítja köpenyét, hogy az beterítse összehúzott lábait. Nincs szándékában elaludni, de hideg van. Ember létének mellékhatása, hogy nagyon is érzi a levegő hőmérsékletét. Mind a meleget, mind a hideget. A hideg kicsit jobban zavarja.
Körbepillant, majd szemeit a főtér közepén álló szökőkútnál állítja meg. A kút még mindig olyan csodás mint néhány évvel ezelőtt. Vize kristálytiszta és valószínűleg még mindig zamatos. Akárhány mocskos utazó mosdott is bele az eddigiek során, nem látszik meg rajta. A vize mindig tiszta marad.
Szemeivel tovább pásztázza a környéket. Most a fogadó cégérén áll meg tekintete. Nemrégiben járt itt, mikor Echnal meghívta őt vacsorázni. Ízlett neki a vacsora és a társaság is kedvére való volt, de alig néhány órácskát tartózkodtak bent. Útjaik elváltak és valószínűleg már nem is keresztezik egymásét.
Feláll, letakarítja öltözékét, majd a fogadó felé indul.
"Ott majd felmelegszem!" gondolja magában, s a kopott ajtó kilincsére helyezi kezét.*
A fa viszont tökéletesnek tűnik. Tövében leül, majd a vastag törzsnek dönti hátát.
"Egész kényelmes!" gondolja. Megigazítja köpenyét, hogy az beterítse összehúzott lábait. Nincs szándékában elaludni, de hideg van. Ember létének mellékhatása, hogy nagyon is érzi a levegő hőmérsékletét. Mind a meleget, mind a hideget. A hideg kicsit jobban zavarja.
Körbepillant, majd szemeit a főtér közepén álló szökőkútnál állítja meg. A kút még mindig olyan csodás mint néhány évvel ezelőtt. Vize kristálytiszta és valószínűleg még mindig zamatos. Akárhány mocskos utazó mosdott is bele az eddigiek során, nem látszik meg rajta. A vize mindig tiszta marad.
Szemeivel tovább pásztázza a környéket. Most a fogadó cégérén áll meg tekintete. Nemrégiben járt itt, mikor Echnal meghívta őt vacsorázni. Ízlett neki a vacsora és a társaság is kedvére való volt, de alig néhány órácskát tartózkodtak bent. Útjaik elváltak és valószínűleg már nem is keresztezik egymásét.
Feláll, letakarítja öltözékét, majd a fogadó felé indul.
"Ott majd felmelegszem!" gondolja magában, s a kopott ajtó kilincsére helyezi kezét.*
1970. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-31 14:33:04
Üzenet elküldve: 2011-08-31 14:33:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Csuklyás: A Rikka//
*Teletömött hátizsákkal és a vállára tekert indákkal ér ki a főtérre. Meg kell állapítania, hogy nagyjából fél óra már eltelt az egyből, így sietnie kell, ha nem akarja, hogy társai itt hagyják.*
-Szóval... *Motyogja, míg leül egy szabad padra és előveszi az öveket és nadrágtartókat. A táska mélyebb bugyraiból tű és cérna kerül elő, aztán pár pillanatig, csak szemléli az ölében fekvő tárgyakat, nemigazán tudja hogy valósíthatná meg a tervét.* "Tehát ha ezt ide kötöm, ezt pedig oda illesztem... Jé, ide nem is kell tű, meg cérna, egyszerűen csak... Ahá!"
*Egy kis kötés itt, egy kis kötés ott, aztán már kész is a remekmű: Egy kisebb valami, ami leginkább egy kutyapóráz és egy szájkosár sajátos egyvelegéhez hasonlít. Percek munkája alatt egy nagyobb ilyet is létrehoz, hiszen nem tudja, hogy mekkora egy rikka. Mindenre fel kell készülni. Elégedetten pislog műveire, majd az indákért nyúl.*
-Hm... *Ezt már bonyolultabb dolognak tartja, de azért megpróbálkozik vele. Tengerészcsomó, orkcsomó, piás csomó, és... Megvakarja a feje búbját és csak nézi az eredményt. Még jó hogy nem húzta meg túlontúl a kötéseket, mert akkor most nem bírná kibogozni azt.* -A térítő úgy is tudja, hogy kell csinálni, nem igaz? *Mosolyog rá egy öregasszonyra, aki úgy néz vissza rá, mint egy elmeháborodottra. Az elf saját sikerén felbuzdulva elneveti magát és elindul az erdő irányába.*
*Teletömött hátizsákkal és a vállára tekert indákkal ér ki a főtérre. Meg kell állapítania, hogy nagyjából fél óra már eltelt az egyből, így sietnie kell, ha nem akarja, hogy társai itt hagyják.*
-Szóval... *Motyogja, míg leül egy szabad padra és előveszi az öveket és nadrágtartókat. A táska mélyebb bugyraiból tű és cérna kerül elő, aztán pár pillanatig, csak szemléli az ölében fekvő tárgyakat, nemigazán tudja hogy valósíthatná meg a tervét.* "Tehát ha ezt ide kötöm, ezt pedig oda illesztem... Jé, ide nem is kell tű, meg cérna, egyszerűen csak... Ahá!"
*Egy kis kötés itt, egy kis kötés ott, aztán már kész is a remekmű: Egy kisebb valami, ami leginkább egy kutyapóráz és egy szájkosár sajátos egyvelegéhez hasonlít. Percek munkája alatt egy nagyobb ilyet is létrehoz, hiszen nem tudja, hogy mekkora egy rikka. Mindenre fel kell készülni. Elégedetten pislog műveire, majd az indákért nyúl.*
-Hm... *Ezt már bonyolultabb dolognak tartja, de azért megpróbálkozik vele. Tengerészcsomó, orkcsomó, piás csomó, és... Megvakarja a feje búbját és csak nézi az eredményt. Még jó hogy nem húzta meg túlontúl a kötéseket, mert akkor most nem bírná kibogozni azt.* -A térítő úgy is tudja, hogy kell csinálni, nem igaz? *Mosolyog rá egy öregasszonyra, aki úgy néz vissza rá, mint egy elmeháborodottra. Az elf saját sikerén felbuzdulva elneveti magát és elindul az erdő irányába.*
1969. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-30 22:03:23
Üzenet elküldve: 2011-08-30 22:03:23
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*"Végre, sokáig tartott, de eljutottam Artheniorba" Wendor nagyot szív az éterbe, és örömmel veszi tudomásul, hogy ez valóban a friss levegő városa. A főtéren nagy a nyüzsgés, de ez elvárható, és számára nem is zavaró. Régen, odahaza is mindig emberek vették körül. Az utóbbi három évet is, mint utazószínész, és illuzionista munkálkodott, így megszokta, hogy megbámulják. Azonban most nem a trükkjei miatt néztek rá furcsán, egyszerűen nem volt más nekik, mint még egy jött-ment. Egy jött-ment, aki még bajt okozhat.
Mindenesetre örül, hogy elsőként ezt a várost látogatta meg. Habár igaz, a többi három messze lett volna, és ez is az, amelyik éppen útba esett, de ettől függetlenül örül. Visszaemlékszik azokra az időkre, mikor még csak olvasott a négy városról. Fiatalon még nem a harmónia uralta életét, - sőt, igazából az után a bizonyos esküvő után akart parancsolni érzelmeinek - így visszagondolva nem csodálja, hogy mérhetetlenül vágyott Wegtoren tüzes katlanába. Még egyet szív a levegőbe Nem, Wegtorenben minden levegővétel gyötrelem, de itt áldás".
"Apropó áldás" gondolja, s azzal elindul a templom felé.*
A hozzászólás írója (Wendor Selby) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.30 22:04:12
Mindenesetre örül, hogy elsőként ezt a várost látogatta meg. Habár igaz, a többi három messze lett volna, és ez is az, amelyik éppen útba esett, de ettől függetlenül örül. Visszaemlékszik azokra az időkre, mikor még csak olvasott a négy városról. Fiatalon még nem a harmónia uralta életét, - sőt, igazából az után a bizonyos esküvő után akart parancsolni érzelmeinek - így visszagondolva nem csodálja, hogy mérhetetlenül vágyott Wegtoren tüzes katlanába. Még egyet szív a levegőbe Nem, Wegtorenben minden levegővétel gyötrelem, de itt áldás".
"Apropó áldás" gondolja, s azzal elindul a templom felé.*
A hozzászólás írója (Wendor Selby) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.30 22:04:12
1968. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-30 19:49:19
Üzenet elküldve: 2011-08-30 19:49:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Gothlil egy kecses mozdulattal fonja ujjait ében bőröndjének fülére, amit nem is olyan könnyen emel a magasba, mivel rengeteg holmit cipelt magával. Ha tehette volna, egy egész kastélyt is zsebre rakott volna, ám sajnos ez még nem lehetséges. Ki tudja, mit tartogat még a jövőben a tudomány csalfa oldala?
Fekete lábbelijének kopogása szinte monoton szívdobbanásként süvít végig a főtér kövein, ahogy egyre csak közeledik a kiszemelt fogadó felé, mely érkezésekor teljesen elkerülte figyelmét. Őszintén szólva nem is azon gondolkodott így az éj közeledtével, hogy hol is húzhatná meg magát egy ilyen hölgy, hanem mindvégig új jelenén s jövőjén agyalt. Ahogy egyre több időt tölt Yurával - már ha ezt a röpke tíz percet lehet többnek mondani -, folyamatosan kavarog benne a két szélsőség. Érdemes lenne-e ilyen hamar az ujja köré fonni az első férfit vagy nőt, aki az útjába kerül, vagy előbb jobb lenne beilleszkedni, s megismerni a környéket? Talán vágyainak, szenvedélyének kiélése később is ráér. Ha netán beüt a balszerencse, még a végén újra tovább kellene állnia egy új névvel. Még ezt sem szokta meg, hát mi lenne a többivel...
Ahogy ezeken töpreng, elméjének jobbik fele szólal fel benne, s arra utasítja, hogy inkább szakítsa meg Yurával a kapcsolatot. Tíz perc ismeretség úgysem számít szinte semmit, s Gothlil számára csak az a fontos, hogy saját magának mi jó, és mi előnyös. Így hát még a fogadó ajtaja előtt leteszi bőröndjét, s komor arccal fordul a férfihez.*
- Azt hiszem, az útjaink itt most elválnak. Jobb lesz ez így, higgyen nekem. Már csak az ön érdekében...
*Ahogy elhangzott az utolsó szó, mintha arca átalakult volna, úgy ül ki rá az úri vigyor, ami után holmijával kézen fogva közelíti meg a fogadót, s lép be rajta - immáron egyedül.*
Fekete lábbelijének kopogása szinte monoton szívdobbanásként süvít végig a főtér kövein, ahogy egyre csak közeledik a kiszemelt fogadó felé, mely érkezésekor teljesen elkerülte figyelmét. Őszintén szólva nem is azon gondolkodott így az éj közeledtével, hogy hol is húzhatná meg magát egy ilyen hölgy, hanem mindvégig új jelenén s jövőjén agyalt. Ahogy egyre több időt tölt Yurával - már ha ezt a röpke tíz percet lehet többnek mondani -, folyamatosan kavarog benne a két szélsőség. Érdemes lenne-e ilyen hamar az ujja köré fonni az első férfit vagy nőt, aki az útjába kerül, vagy előbb jobb lenne beilleszkedni, s megismerni a környéket? Talán vágyainak, szenvedélyének kiélése később is ráér. Ha netán beüt a balszerencse, még a végén újra tovább kellene állnia egy új névvel. Még ezt sem szokta meg, hát mi lenne a többivel...
Ahogy ezeken töpreng, elméjének jobbik fele szólal fel benne, s arra utasítja, hogy inkább szakítsa meg Yurával a kapcsolatot. Tíz perc ismeretség úgysem számít szinte semmit, s Gothlil számára csak az a fontos, hogy saját magának mi jó, és mi előnyös. Így hát még a fogadó ajtaja előtt leteszi bőröndjét, s komor arccal fordul a férfihez.*
- Azt hiszem, az útjaink itt most elválnak. Jobb lesz ez így, higgyen nekem. Már csak az ön érdekében...
*Ahogy elhangzott az utolsó szó, mintha arca átalakult volna, úgy ül ki rá az úri vigyor, ami után holmijával kézen fogva közelíti meg a fogadót, s lép be rajta - immáron egyedül.*
1967. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-28 21:50:49
Üzenet elküldve: 2011-08-28 21:50:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
*Megvárja míg Luna megitatja Cerberost és visszaül a ló hátára. Figyelmesen várja, hogy milyen utat mutat felé a nő. 'Akkor induljunk arra!' mutat egy a városból kifelé vezető útra, majd elindul Asto előtt. A tömegben egymás mögött haladnak az éjbőrű vezetésével.
Cerberos hirtelen megáll, mire a félvér is megfékezi hátasát. A nő elé néz és egy közel harmincas alakot pillant meg, egy vézna gebe hátán. Astot bosszantja az útjukat elálló idegen, melyre kedvese biztosan számított, ugyanis nyugtató pillantást vet maga mögé.
A félvér cseppet sem nyugszik meg a lovas ostoba vigyorát látva. Nos... eléggé féltékeny típus, de megpróbálja kordában tartani magát. Nem csinál semmit, hagyja, hogy szerelme elintézze a dolgot.
'A szív útjai kifürkészhetetlenek!' hangzanak az idegen szavai, melynek hatására a félvér mindkét keze ökölbe szorul. "Legalább valami normális szöveget talált volna ki!" morog magában, majd tovább figyeli a fejleményeket. Luna határozottan megmondja a lovasnak, hogy nem érdekli, mire az odébb áll.
A páros megint megindul, egyenesen ki a városból. Az imént még útjukat álló alak füttyent egyet mikor az éjbőrű elhalad mellette. Asto nem hagyja figyelmen kívül, ezért vörös szemeit az idegesítő férfi felé fordítja. Tekintetében fenyegető sötétség tombol, melyet látva, a másik férfi mozgásra invitálja lovát.
Rátérve a földdel fedett útra, kedvese mellé szegődik, s lágy mosolyt intéz felé.* Vezess Úrnőm!*
Cerberos hirtelen megáll, mire a félvér is megfékezi hátasát. A nő elé néz és egy közel harmincas alakot pillant meg, egy vézna gebe hátán. Astot bosszantja az útjukat elálló idegen, melyre kedvese biztosan számított, ugyanis nyugtató pillantást vet maga mögé.
A félvér cseppet sem nyugszik meg a lovas ostoba vigyorát látva. Nos... eléggé féltékeny típus, de megpróbálja kordában tartani magát. Nem csinál semmit, hagyja, hogy szerelme elintézze a dolgot.
'A szív útjai kifürkészhetetlenek!' hangzanak az idegen szavai, melynek hatására a félvér mindkét keze ökölbe szorul. "Legalább valami normális szöveget talált volna ki!" morog magában, majd tovább figyeli a fejleményeket. Luna határozottan megmondja a lovasnak, hogy nem érdekli, mire az odébb áll.
A páros megint megindul, egyenesen ki a városból. Az imént még útjukat álló alak füttyent egyet mikor az éjbőrű elhalad mellette. Asto nem hagyja figyelmen kívül, ezért vörös szemeit az idegesítő férfi felé fordítja. Tekintetében fenyegető sötétség tombol, melyet látva, a másik férfi mozgásra invitálja lovát.
Rátérve a földdel fedett útra, kedvese mellé szegődik, s lágy mosolyt intéz felé.* Vezess Úrnőm!*
1966. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-28 21:33:24
Üzenet elküldve: 2011-08-28 21:33:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 293
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
*Maga is megitatja hátasát, és benedvesíti bőrét. Ez jól jön a nagy melegben. A kellemesen hűs víz lehűti az éjbőrű testét. Mikor mindketten megitatták lovaikat a főtéren ékeskedő szökőkútból, Luna is felpattan egy könnyed mozdulattal Cerberos hátára, majd körülszemlél. Kis nézelődés után rámutat egy Artheniorból kivezető útra.*
- Akkor induljunk arra! *mosolyogja, majd el is indul, lépésben, utat vágva hátasával a tömegben. A tömeg utat nyit neki, de pár méterrel előtte egy páncélt viselő férfi állja útját. Jól látható, hogy nem csak véletlenül állta el a drow útját; vigyorogva méregeti az éjbőrű nőt, saját lován ülve. Luna a mögötte jövő Astora pillant, zöld szemeivel egyenesen a vörös szempárba, azzal nyugtatja a férfit, így adja tudtára, hogy nem kell nagy felhajtás, elintézi ő a lábatlankodót.*
- Elnézést.. Nem áll szándékomban zavarni, de pont az utamban áll.
- A szív útjai kifürkészhetetlenek! *vigyorogja a férfi, az idióta szövegét. Olyan harmincas körüli ember lehet.*
- Az én szívemtől csak egy út indul, és az egy másik szívhez vezet. *közli vele Luna, szemében fenyegető csillogással, amivel arra kényszeríti a férfit, hogy elálljon útjából. Az végül enged a méregzöld tekintetnek, és félrehúzódik, majd füttyent egyet amikor a nő elhalad mellette.*
- Akkor induljunk arra! *mosolyogja, majd el is indul, lépésben, utat vágva hátasával a tömegben. A tömeg utat nyit neki, de pár méterrel előtte egy páncélt viselő férfi állja útját. Jól látható, hogy nem csak véletlenül állta el a drow útját; vigyorogva méregeti az éjbőrű nőt, saját lován ülve. Luna a mögötte jövő Astora pillant, zöld szemeivel egyenesen a vörös szempárba, azzal nyugtatja a férfit, így adja tudtára, hogy nem kell nagy felhajtás, elintézi ő a lábatlankodót.*
- Elnézést.. Nem áll szándékomban zavarni, de pont az utamban áll.
- A szív útjai kifürkészhetetlenek! *vigyorogja a férfi, az idióta szövegét. Olyan harmincas körüli ember lehet.*
- Az én szívemtől csak egy út indul, és az egy másik szívhez vezet. *közli vele Luna, szemében fenyegető csillogással, amivel arra kényszeríti a férfit, hogy elálljon útjából. Az végül enged a méregzöld tekintetnek, és félrehúzódik, majd füttyent egyet amikor a nő elhalad mellette.*
1965. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-28 21:13:29
Üzenet elküldve: 2011-08-28 21:13:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Szelíd
*Luna vállalja a kihívást és megiramodik Asto után. A félvér halad be először a szegénynegyedbe, hol lassítanak tempójukon. Gyakran hátra pillant, hogy megnézze hol tart kedvese. Egyszer mikor hátra néz, nem látja az éjbőrűt. "Mi? Hová lett?" kérdezi magában, miközben kis időre megállítja Argust.
Mikor újra előre néz, Luna előbukkan egy becsatlakozó utcából. Asto azonnal megindítja hátasát, amilyen gyorsan csak tudja. Közel járnak a főtérhez, erre már nem járkál senki. Tempójuk egészen gyorsra válthat.
Elkacagja magát a nő rá vetett pillantásain, miközben kiérnek a főtérre. Lassulni kezdenek, hogy itt se tegyenek kárt senkiben, majd megállnak. Az éjbőrű nő csábos pillantásokat intéz a félvér felé, tudatva, hogy ő győzött.* Remek... Most hogy te nyertél, eldöntheted, hogy merre menjünk! *kacagja a férfi. Nem érdekli merre mennek, amíg Luna mellette van. Felőle elmehetnek a világ végére is. Leszáll lova hátáról, hogy megitassa Argust a szökőkútnál, majd ő maga is megmossa arcát.
Belenyúl nyeregtáskájába, majd előkotor belőle egy fekete inget. Belebújik a ruhadarabba, majd tovább kutat a táskában. Talál benne három teli töltött kulacsot, meg néhány napra elég élelmet. Fegyvereit magára aggatja, majd mikor Argus felfrissítette magát, visszaül nyergébe.* Akkor? Merre megyünk?*
Mikor újra előre néz, Luna előbukkan egy becsatlakozó utcából. Asto azonnal megindítja hátasát, amilyen gyorsan csak tudja. Közel járnak a főtérhez, erre már nem járkál senki. Tempójuk egészen gyorsra válthat.
Elkacagja magát a nő rá vetett pillantásain, miközben kiérnek a főtérre. Lassulni kezdenek, hogy itt se tegyenek kárt senkiben, majd megállnak. Az éjbőrű nő csábos pillantásokat intéz a félvér felé, tudatva, hogy ő győzött.* Remek... Most hogy te nyertél, eldöntheted, hogy merre menjünk! *kacagja a férfi. Nem érdekli merre mennek, amíg Luna mellette van. Felőle elmehetnek a világ végére is. Leszáll lova hátáról, hogy megitassa Argust a szökőkútnál, majd ő maga is megmossa arcát.
Belenyúl nyeregtáskájába, majd előkotor belőle egy fekete inget. Belebújik a ruhadarabba, majd tovább kutat a táskában. Talál benne három teli töltött kulacsot, meg néhány napra elég élelmet. Fegyvereit magára aggatja, majd mikor Argus felfrissítette magát, visszaül nyergébe.* Akkor? Merre megyünk?*
1964. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-28 18:03:45
Üzenet elküldve: 2011-08-28 18:03:45
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Felgyorsítja a lépteit, ahogy megpillantja a várost a távolban. Hosszú utat tett meg ezidáig, éjt nappallá téve utazott, hogy végre elérje Arthenior-t. Gyalog jött, lovat nem állt szándékában lopni, bár később már változott a véleménye, ahogy egyre jobban fáradt. Étel is ital bőven volt nála, nem indult felkészületlenül az útra.
Eléri a várost és percek múlva már a főtéren lépked. Megpillantja a szökőkutat és odabaktat. Lehúzza csuklyáját és nagyokat kortyol a vízből. Mosolyogva állapítja meg, hogy finom, majd megmossa az arcát is. Ezután egy nagyot szippant az arthenori levegőből és körülnéz a főtéren. Megpillantja a fogadót és úgy gondolja, remekül jön most egy ital egy fáradt utazónak, így hát sebesen a fogadóhoz sétál és be is lép a meleg helyiségbe.*
Eléri a várost és percek múlva már a főtéren lépked. Megpillantja a szökőkutat és odabaktat. Lehúzza csuklyáját és nagyokat kortyol a vízből. Mosolyogva állapítja meg, hogy finom, majd megmossa az arcát is. Ezután egy nagyot szippant az arthenori levegőből és körülnéz a főtéren. Megpillantja a fogadót és úgy gondolja, remekül jön most egy ital egy fáradt utazónak, így hát sebesen a fogadóhoz sétál és be is lép a meleg helyiségbe.*
1963. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-28 18:02:31
Üzenet elküldve: 2011-08-28 18:02:31
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Egy magas, enyhén mogorva ábrázatú elf érkezik Arthenior főterére. Ruházatán látható, hogy ide vezető útja eléggé megviselő volt. Csizmája mintha kicsit véres lenne, de valószínűleg nem a saját vére, mivel sérülésnek nyoma nincsen. Hátán hordott, díszes kétkezes kardjának pengéjén megcsillan a fény, látható hogy ez a fegyver igazi mestermunka. Ahogy sétál a téren, tekintetével körbejárja az egész helyet "Még ekkora tömeget, ekkora nyüzsgést... Azt hiszem mihamarabb keresnem kell egy nyugisabb helyet..", gondolja, miközben mogorván pásztázza a téren járkáló, tevékenykedő tömeget, majd tekintete megakad egy épületen, amelynek szélben lengedező tábláján, a Pegazus fogadó felirat olvasható. "Na azt hiszem meg van, hogy hol pihenhetnék le, remélem van valami ehető étel" gondolja magában, majd határozottan elindul a fogadó épülete felé. Közben észre veszi, hogy a távolban füstöl valami, nagy jelentőséget nem táplál az események iránt, az éhség érzete erősebb.*
1962. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-28 12:13:44
Üzenet elküldve: 2011-08-28 12:13:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Gothlil a férfi szavaira feltűnően néz körbe a téren, ahol jelenleg már senki sem tartózkodik, végül gúnyosan, felvont szemöldökkel fordul vissza felé.*
- Én egy átlagembert sem vélek felfedezni...
*Ez a hölgyemény kevésbé sem mondható félénk típusnak, sőt... Általában mindig szembe fordul a bajjal, a veszedelemmel, a rémület egy halvány jele nélkül. Ugyan sokszor volt már ebből problémája is, de ő abban a hitben él, hogy ezek miatt került oda, ahol most van. Emiatt ilyen beteges a jelleme, s ezért válik ki a normál emberek világából s emelkedik felsőbb szintekre.*
- Ahogy látom, akkor nem mondható egy olyan típusnak, aki szereti a szórakozást. Ezen sürgősen javítani kell!
*Mondja nagy alattomos vigyorral, hiszen már fejében néhány kósza terv egy naggyá készül összefonódni. Bár ugyan egyik énje azt mondja, hogy ilyen hamar ne folytassa régi életét, hanem előbb próbáljon beilleszkedni, ismerkedni. A másik pedig azt mondja, hogy ragadjon meg minden elébe kerülő alkalmat. Azt ugyan nem tudja, hogy Yura pontosan milyen jellemmel rendelkezik, de meg van hozzá a kellő képessége és bája, hogy talán egy kicsit ferdítsen rajta. Ha sikerült egy komor embert megváltoztatnia, akinek humorérzéke annyi volt, mint egy békának, akkor talán ő sem lehet nehezebb eset. S láss csodát, a végén már ő is együtt járt Gothlillal éjszakai 'túrákra', csak sajnos szerencsétlen is abban a házban égett, melyet ez a nő okozott. Mikor a hölgy valakivel összeismerkedik, akkor a kettősség szaga leng a levegőben, mert az illető - legyen nő vagy férfi - általában azt érzi, hogy mellette biztonságban van. Ám Gothlil tudja jól, hogy mellette veszélyes lenni...*
- Akkor hát induljunk! De előbb...
*Előkap egy újabb ében rózsát holmijai közül, mely ugyan már nem tündököl olyan szépen, mint pár órája, ám még ez is megteszi. Lassan ajkaihoz emeli, s újra harap belé egy nagyot, majd a megtépázottat fekete hajába fűzi ismét.*
- Meg kell adni a módját...
*Megrágja, majd újra lenyeli azt, végül feláll, megigazgatja magát, s hollófekete bőröndnek kinéző csomagjával megindul a fogadó felé.*
- Yura... A társai biztosan meghaltak? Vagy nem is kereste őket tovább?
- Én egy átlagembert sem vélek felfedezni...
*Ez a hölgyemény kevésbé sem mondható félénk típusnak, sőt... Általában mindig szembe fordul a bajjal, a veszedelemmel, a rémület egy halvány jele nélkül. Ugyan sokszor volt már ebből problémája is, de ő abban a hitben él, hogy ezek miatt került oda, ahol most van. Emiatt ilyen beteges a jelleme, s ezért válik ki a normál emberek világából s emelkedik felsőbb szintekre.*
- Ahogy látom, akkor nem mondható egy olyan típusnak, aki szereti a szórakozást. Ezen sürgősen javítani kell!
*Mondja nagy alattomos vigyorral, hiszen már fejében néhány kósza terv egy naggyá készül összefonódni. Bár ugyan egyik énje azt mondja, hogy ilyen hamar ne folytassa régi életét, hanem előbb próbáljon beilleszkedni, ismerkedni. A másik pedig azt mondja, hogy ragadjon meg minden elébe kerülő alkalmat. Azt ugyan nem tudja, hogy Yura pontosan milyen jellemmel rendelkezik, de meg van hozzá a kellő képessége és bája, hogy talán egy kicsit ferdítsen rajta. Ha sikerült egy komor embert megváltoztatnia, akinek humorérzéke annyi volt, mint egy békának, akkor talán ő sem lehet nehezebb eset. S láss csodát, a végén már ő is együtt járt Gothlillal éjszakai 'túrákra', csak sajnos szerencsétlen is abban a házban égett, melyet ez a nő okozott. Mikor a hölgy valakivel összeismerkedik, akkor a kettősség szaga leng a levegőben, mert az illető - legyen nő vagy férfi - általában azt érzi, hogy mellette biztonságban van. Ám Gothlil tudja jól, hogy mellette veszélyes lenni...*
- Akkor hát induljunk! De előbb...
*Előkap egy újabb ében rózsát holmijai közül, mely ugyan már nem tündököl olyan szépen, mint pár órája, ám még ez is megteszi. Lassan ajkaihoz emeli, s újra harap belé egy nagyot, majd a megtépázottat fekete hajába fűzi ismét.*
- Meg kell adni a módját...
*Megrágja, majd újra lenyeli azt, végül feláll, megigazgatja magát, s hollófekete bőröndnek kinéző csomagjával megindul a fogadó felé.*
- Yura... A társai biztosan meghaltak? Vagy nem is kereste őket tovább?
1961. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-27 19:59:24
Üzenet elküldve: 2011-08-27 19:59:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
- Hogy vonzzák-e? Nem mindig... De az átlagemberek többsége ha már egyszer észrevette, egyből hátat fordít.
*'amin nem is csodálkozok.' Teszi hozzá gondolatban. Ő is megijedne, ha szembetalálkozna magával az utcán.
Kicsit elcsodálkozik, hogy a nő mennyire kiismeri magát a különböző állathúsok közt... Ő személy szerint egyiket sem kóstolta, talán csak egyszer, de arról sincsenek jó emlékei. *
- Dehogy égek én a bizonyítási vágytól, nem vagyok az a fajta ember.
*'Mert nem vagyok teljesen ember.'*
- Már alig várom, hogy itt legyen a pillanat, amikor az életedre törhetek. ezer örömmel fogom megtenni.
*Ezeket a szavait Kenshinhez intézi, és rávillantja a hófehér fogsorát, direkt féloldalasan, hogy az egyik szemfogát is megmutassa. A Fúria már lenyugodott benne, így a vörös szemek megint csak a jéghideg ürességet tükrözik, ami a lelkében van. Majd mikor a férfi távozik, annyira sem méltatja, hogy elbúcsúzzon tőle.
Mikor Gothlil újra felé fordul, visszafordul, nem néz már a távolodó férfi után azt tervezgetve, hogy lenne a legjobb megölni őt.*
- Hát, nem tudom, milyen különlegességeket tartogathat, alig tíz percet töltöttem eddig bent, pedig már jó ideje itt vagyok a városban...
*Még szeme sarkából látja, ahogy Kenshin a fogadó felé megy. 'Hogy ez sem tud máshova venni..' Az első benyomás nem volt túl jó, de sok türelemmel ezt is ki lehetne javítani. De most nincs kedve hozzá, pedig ki tudja, miben lehetne később a hasznára a fél-elf...*
*'amin nem is csodálkozok.' Teszi hozzá gondolatban. Ő is megijedne, ha szembetalálkozna magával az utcán.
Kicsit elcsodálkozik, hogy a nő mennyire kiismeri magát a különböző állathúsok közt... Ő személy szerint egyiket sem kóstolta, talán csak egyszer, de arról sincsenek jó emlékei. *
- Dehogy égek én a bizonyítási vágytól, nem vagyok az a fajta ember.
*'Mert nem vagyok teljesen ember.'*
- Már alig várom, hogy itt legyen a pillanat, amikor az életedre törhetek. ezer örömmel fogom megtenni.
*Ezeket a szavait Kenshinhez intézi, és rávillantja a hófehér fogsorát, direkt féloldalasan, hogy az egyik szemfogát is megmutassa. A Fúria már lenyugodott benne, így a vörös szemek megint csak a jéghideg ürességet tükrözik, ami a lelkében van. Majd mikor a férfi távozik, annyira sem méltatja, hogy elbúcsúzzon tőle.
Mikor Gothlil újra felé fordul, visszafordul, nem néz már a távolodó férfi után azt tervezgetve, hogy lenne a legjobb megölni őt.*
- Hát, nem tudom, milyen különlegességeket tartogathat, alig tíz percet töltöttem eddig bent, pedig már jó ideje itt vagyok a városban...
*Még szeme sarkából látja, ahogy Kenshin a fogadó felé megy. 'Hogy ez sem tud máshova venni..' Az első benyomás nem volt túl jó, de sok türelemmel ezt is ki lehetne javítani. De most nincs kedve hozzá, pedig ki tudja, miben lehetne később a hasznára a fél-elf...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621