Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 450 (8981. - 9000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9000. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-09 08:22:45
Üzenet elküldve: 2018-08-09 08:22:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Az éjszakát a városon kívül töltötte, nem akart este a számára idegen városban szállást keresni. Inkább egy készülődő karavánhoz csatlakozott, akik hajnalba indultak el. Segédkezett az állatok megetetésében, cserében élvezte a kereskedők védelmét.
Most lassan ballag a főtéren, próbál tájékozódni és bár általában nem szokott gondot okozni neki semmilyen új helyzet, most azért elbizonytalanodik. Először jár Artheniorban, először veszi őt körül ekkora nyüzsgés, először kell kerülgetnie az embereket. Nem tudja eldönteni, hogy mi a fontos és mi az, ami nem.
Végül úgy dönt, hogy célba veszi a tér közepén található szökőkutat... *
Most lassan ballag a főtéren, próbál tájékozódni és bár általában nem szokott gondot okozni neki semmilyen új helyzet, most azért elbizonytalanodik. Először jár Artheniorban, először veszi őt körül ekkora nyüzsgés, először kell kerülgetnie az embereket. Nem tudja eldönteni, hogy mi a fontos és mi az, ami nem.
Végül úgy dönt, hogy célba veszi a tér közepén található szökőkutat... *
8999. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-08 10:36:04
Üzenet elküldve: 2018-08-08 10:36:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
*A főtérre érve megállítja Éjvihart és leszáll a nyeregből, hogy kantárszáron vezesse tovább a telivért a szökőkút mellett. Nem emlékszik pontosan, hogy annak idején megállt-e megcsodálni a csilingelő hangú vízforrást, de gyanítja, hogy igen. Most viszont egyetlen pillantással sem illeti a kutat, egyszerűen csak lehajtott fejjel elballag mellette, csuklyája alá rejtve vonásait. A kendő itt sem kerül le az arca elől, egyenes tartással, de arctalan lép rá a belsőváros felé vezető útra. Valahogyan nem tart attól, hogy céltalan vezeti léptei valami erő, melyet csak a Fákban Lakóként tud definiálni, hisz ki más vehette volna rá, hogy maga mögött hagyjon mindent és mindenkit, amelyekért eddig dolgozott.
Ennélfogva a megszokott nyugalommal sétál komótosan a köveken, mögötte a telivér büszkén lépdel, majd a piac felé fordulva tér le egy utcában.
Utoljára akkor járt a városban, amikor a lázadások zajlottak. Mostanra nem tudja eldönteni, hogy visszatért az élet a régi kerékvágásba vagy még mindig folynak a harcok. Az biztos, hogy a város megsínylette a pusztítást, de valójában ez sem érinti meg annyira, mint gondolta volna. Egykedvűen halad előre, szürke, kopott csuhájában és durva vászonzsákjával akár pórnak is nézhetnék, bár a mögötte haladó telivér és a kard markolata a válla felett elgondolkodtató lehet, hogy mennyire csal a látszat.
A piac széléhez érve előbb az istállóba tér be, hogy biztonságos helyen tudja Éjvihart, csak azután, immáron egyedül folytatja útját a gyér piac felé.*
Ennélfogva a megszokott nyugalommal sétál komótosan a köveken, mögötte a telivér büszkén lépdel, majd a piac felé fordulva tér le egy utcában.
Utoljára akkor járt a városban, amikor a lázadások zajlottak. Mostanra nem tudja eldönteni, hogy visszatért az élet a régi kerékvágásba vagy még mindig folynak a harcok. Az biztos, hogy a város megsínylette a pusztítást, de valójában ez sem érinti meg annyira, mint gondolta volna. Egykedvűen halad előre, szürke, kopott csuhájában és durva vászonzsákjával akár pórnak is nézhetnék, bár a mögötte haladó telivér és a kard markolata a válla felett elgondolkodtató lehet, hogy mennyire csal a látszat.
A piac széléhez érve előbb az istállóba tér be, hogy biztonságos helyen tudja Éjvihart, csak azután, immáron egyedül folytatja útját a gyér piac felé.*
8998. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-04 23:49:10
Üzenet elküldve: 2018-08-04 23:49:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lóháton, megint//
*A főtéren nagyon nagy a nyüzsgés és a hangzavar, de Alve nem is akar sokat időzni. Ijedt kis szíve a torkában dobog, ahogy Búzát sürgeti. A póni csak annyira siet, hogy ne gázoljon le senkit, és nyugtalankodik, amit máskülönben nem szokott.*
~ Talán, mert én is ideges vagyok. Nae-ék azt mondták, megérzi a ló, ha a hátán valaki bizonytalankodik. ~ *Töpreng el Alve leszegett fejjel, csak a póni két fülén át figyeli az utat, fel se pillantana. Minden olyan ijesztő, az emberek… Fegyvercsattogás is megüti a fülét, egész közel, kiabálás, dulakodás zaja, és messzebb egy lány elnyújtott, kétségbeesett sikolya.*
~ El, el innen, jó messzire! ~ *Gondolja magában, és remélve, hogy senki se tartja vissza, keresztbe átvág a fél városon. A könyvtár felé már ki sem mer térni, tudja, megijedne, ha látná, mi történt a templomnál.*
A hozzászólás írója (Alvessys Nerimyar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.04 23:50:21
*A főtéren nagyon nagy a nyüzsgés és a hangzavar, de Alve nem is akar sokat időzni. Ijedt kis szíve a torkában dobog, ahogy Búzát sürgeti. A póni csak annyira siet, hogy ne gázoljon le senkit, és nyugtalankodik, amit máskülönben nem szokott.*
~ Talán, mert én is ideges vagyok. Nae-ék azt mondták, megérzi a ló, ha a hátán valaki bizonytalankodik. ~ *Töpreng el Alve leszegett fejjel, csak a póni két fülén át figyeli az utat, fel se pillantana. Minden olyan ijesztő, az emberek… Fegyvercsattogás is megüti a fülét, egész közel, kiabálás, dulakodás zaja, és messzebb egy lány elnyújtott, kétségbeesett sikolya.*
~ El, el innen, jó messzire! ~ *Gondolja magában, és remélve, hogy senki se tartja vissza, keresztbe átvág a fél városon. A könyvtár felé már ki sem mer térni, tudja, megijedne, ha látná, mi történt a templomnál.*
A hozzászólás írója (Alvessys Nerimyar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.04 23:50:21
8997. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-03 19:56:33
Üzenet elküldve: 2018-08-03 19:56:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 342
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*A testőr nyomában a főtérre ér, a sűrű forgatagban csak arra figyel, hogy le ne maradjon. Ám mikor kiér, a vörös elf, már sehol. Nem tudja, hol maradhatott le, de kérdései megválaszolatlanul csüngnek a levegőben. Hiába néz körül, pedig egészen feltűnő jelenség, nem látja. Korábban megbeszélték, hogy a Pegazusba jönnek, így feltételezi, majd csak befut, mert kétsége sincs afelől, hogy meg tudja agát védeni, ha úgy alakul.
Így hát újra csak a Sayqueves őr marad aki mellette van.*
- Erre Kisasszony *vezeti át a téren, egyenesen a Pegazushoz, s Naty csak követi mint eddig is.*
Így hát újra csak a Sayqueves őr marad aki mellette van.*
- Erre Kisasszony *vezeti át a téren, egyenesen a Pegazushoz, s Naty csak követi mint eddig is.*
8996. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-03 11:30:29
Üzenet elküldve: 2018-08-03 11:30:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*Máris jobban érzi magát, pedig úgy gondolja, a nehezével most kell szembenéznie. De az már külső konfliktus, nem olyan erőteljes, mint belső világa. Számít rá, hogy a férfi esetleg nem érti meg elsőre, vagy ellenkezőleg, és szándékait félreértve rátámad. Még a mozdulatra is előkészül gondolatban, amellyel kitér a vasvilla elől és előnyös pozícióra törekszik. Bántani nem akarná, ígéretet tett rá. Azt mindig komolyan gondolja. Ezért volt nehéz utólag nemet mondania, pedig saját felfogása szerint szigorú értelemben nem tett ígéretet a segítségnyújtásra. Ha már olyan keményen edzették a testét és elméjét, inkább nyúlna ártalmatlan módszerekhez, melyekkel lefegyverzi, lefogja, de nem okoz fájdalmat, csak megakadályozza, hogy kárt tegyen benne. Parden valószínűleg erősebb nála, bár az állapota nem a legjobb.
Feszülten várja a pillanatot. De sosem jön el. Olyan könnyedén simulnak ki a felelősség hullámai, hogy kénytelen egy kicsit arrébb mozdítania bal talpát, ki ne essen az egyensúlyából. Hitetlenül nézi a távolodó alak hátát. Tényleg ennyi volt csupán? A mester szerint a legtökéletesebb harcban egyetlen mozdulat sincs. Véget ér, mielőtt elkezdődne. Hát ő úgy kapkodja a levegőt, mintha egy ilyenen esett volna túl. Kénytelen mélyet lélegezni erővel, hogy megnyugodjon.
Ez hát Arthenior. Első nap egy bajba került nemes miatt sodródott majdnem életveszélybe, ma pedig egy hibbant próféta vezette volna a városháza ellen. Mindkettő végül őt hátrahagyva nézett szembe démonaival. Bele sem mer gondolni, mi lesz így holnap. De még azt meg kell érni. Leírhatatlan megkönnyebbüléssel indul a piac irányába, hihetetlenül összezsugorodott problémáin dolgozni. Nehezen fogja kiverni a fejéből Pardent, de ha villámló szemű, fehér lepedőbe bújt alakokkal fog álmodni, legalább tudja, hogy kit hibáztasson érte.*
//Szónoklat//
*Máris jobban érzi magát, pedig úgy gondolja, a nehezével most kell szembenéznie. De az már külső konfliktus, nem olyan erőteljes, mint belső világa. Számít rá, hogy a férfi esetleg nem érti meg elsőre, vagy ellenkezőleg, és szándékait félreértve rátámad. Még a mozdulatra is előkészül gondolatban, amellyel kitér a vasvilla elől és előnyös pozícióra törekszik. Bántani nem akarná, ígéretet tett rá. Azt mindig komolyan gondolja. Ezért volt nehéz utólag nemet mondania, pedig saját felfogása szerint szigorú értelemben nem tett ígéretet a segítségnyújtásra. Ha már olyan keményen edzették a testét és elméjét, inkább nyúlna ártalmatlan módszerekhez, melyekkel lefegyverzi, lefogja, de nem okoz fájdalmat, csak megakadályozza, hogy kárt tegyen benne. Parden valószínűleg erősebb nála, bár az állapota nem a legjobb.
Feszülten várja a pillanatot. De sosem jön el. Olyan könnyedén simulnak ki a felelősség hullámai, hogy kénytelen egy kicsit arrébb mozdítania bal talpát, ki ne essen az egyensúlyából. Hitetlenül nézi a távolodó alak hátát. Tényleg ennyi volt csupán? A mester szerint a legtökéletesebb harcban egyetlen mozdulat sincs. Véget ér, mielőtt elkezdődne. Hát ő úgy kapkodja a levegőt, mintha egy ilyenen esett volna túl. Kénytelen mélyet lélegezni erővel, hogy megnyugodjon.
Ez hát Arthenior. Első nap egy bajba került nemes miatt sodródott majdnem életveszélybe, ma pedig egy hibbant próféta vezette volna a városháza ellen. Mindkettő végül őt hátrahagyva nézett szembe démonaival. Bele sem mer gondolni, mi lesz így holnap. De még azt meg kell érni. Leírhatatlan megkönnyebbüléssel indul a piac irányába, hihetetlenül összezsugorodott problémáin dolgozni. Nehezen fogja kiverni a fejéből Pardent, de ha villámló szemű, fehér lepedőbe bújt alakokkal fog álmodni, legalább tudja, hogy kit hibáztasson érte.*
8995. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 23:54:07
Üzenet elküldve: 2018-08-02 23:54:07
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* A nő követi, mint korábban Kormos. Az a fekete macska, amelyiket az utcáról szedett össze, mindenféle mocskos orkok kezei közül. Tényleg, hová tűnt Kormos? Bizonyára amaz is rájött idővel, hogy nem áll érdekében összeverődni bárkivel is. Vagy, ha mégis, akkor egy olyan alakkal, aki néhanapján ad neki egy kis tejfölt. Parden, ha adott is, olyan ritkán tette, hogy a macska lelépett. Vagy megdöglött. Talán már sosem derül ki.
Zeya és Parden, a fehér ruhások nagy ellenségei, egy szebb kor elhozói vígan indulnak útnak. Pár lépést tesznek csak meg, megtörténik a baj, Zeya meggondolja magát. Lehet, hogy Rolf Vónék fejében is valami ilyen játszódott le pár napja. Eltervezte, hogy segít Pardennek, aztán inkább elárulta őt. Biztosan a fehér ruhások fizették le.
Miután a nő megszólítja, ő még tesz néhány lépést, onnan fordul vissza. *
– Mi? * Értetlenkedik egy kicsit, de hamar megérti, hogy mi a helyzet. Összeráncolja homlokát, hunyorítva keresi az arra utaló jeleket, hogy a nő hirtelen fehér ruhás lett; esetleg, hogy egy fehér ruhás hátulról fegyvert szegezett neki. Semmi ilyet nem talál. *
– Jó. ~ Meg kell ölni, gonosz! Elárult! Fehér ruhás! Túl sokat tud! ~ * Hallja a hangokat a fejében, de nem tesz semmit. Talán azért, mert túl sokan látnák a jelenetet az utcán, talán lát némi reményt arra, hogy még sikerül "visszahódítani" a nőt. Mondjuk ez utóbbi valószínűtlen, ha bízik is valamiben, az látszólag csak az lehet, hogy a nő magától meggondolja magát – ugyanis a férfi semmit nem tesz az ügy érdekében. Fogja magát (és "fegyverét), megfordul és halad tovább, a szegénynegyedi utcába. *
//Szónoklat//
* A nő követi, mint korábban Kormos. Az a fekete macska, amelyiket az utcáról szedett össze, mindenféle mocskos orkok kezei közül. Tényleg, hová tűnt Kormos? Bizonyára amaz is rájött idővel, hogy nem áll érdekében összeverődni bárkivel is. Vagy, ha mégis, akkor egy olyan alakkal, aki néhanapján ad neki egy kis tejfölt. Parden, ha adott is, olyan ritkán tette, hogy a macska lelépett. Vagy megdöglött. Talán már sosem derül ki.
Zeya és Parden, a fehér ruhások nagy ellenségei, egy szebb kor elhozói vígan indulnak útnak. Pár lépést tesznek csak meg, megtörténik a baj, Zeya meggondolja magát. Lehet, hogy Rolf Vónék fejében is valami ilyen játszódott le pár napja. Eltervezte, hogy segít Pardennek, aztán inkább elárulta őt. Biztosan a fehér ruhások fizették le.
Miután a nő megszólítja, ő még tesz néhány lépést, onnan fordul vissza. *
– Mi? * Értetlenkedik egy kicsit, de hamar megérti, hogy mi a helyzet. Összeráncolja homlokát, hunyorítva keresi az arra utaló jeleket, hogy a nő hirtelen fehér ruhás lett; esetleg, hogy egy fehér ruhás hátulról fegyvert szegezett neki. Semmi ilyet nem talál. *
– Jó. ~ Meg kell ölni, gonosz! Elárult! Fehér ruhás! Túl sokat tud! ~ * Hallja a hangokat a fejében, de nem tesz semmit. Talán azért, mert túl sokan látnák a jelenetet az utcán, talán lát némi reményt arra, hogy még sikerül "visszahódítani" a nőt. Mondjuk ez utóbbi valószínűtlen, ha bízik is valamiben, az látszólag csak az lehet, hogy a nő magától meggondolja magát – ugyanis a férfi semmit nem tesz az ügy érdekében. Fogja magát (és "fegyverét), megfordul és halad tovább, a szegénynegyedi utcába. *
8994. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 20:56:42
Üzenet elküldve: 2018-08-02 20:56:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*Szinte már bólogatni kezd a „vesszenek a gonoszok” szólamra. Nincs értelme tovább ellenkeznie, ezt már látja. Túlságosan is készségesnek mutatkozik Parden az indulásban, s bár saját helyismerete egy folyón túli csigáéval vetekszik, szinte sejti, hogy merre tart az útjuk. Sebaj, legalább lesz kinek leadnia kéretlen terhét, és megtudja, merre van a városháza. Vagy valami efféle. Addig pedig figyelhet rá, hogy ne rontson minden fehér ruhás járókelőre. Ügyel rá, hogy a fegyvertelen oldalára kerüljön, feltételezhetően az a bal. Ha belegondol, örülhet, hogy legalább nem kell támogatnia.*
- Vezess…
*Sóhajtja lemondón. Azt nem árulja el, hogy esze ágában sincs segíteni neki, legalábbis nem úgy, ahogy szeretné. Ahogy mestere mindig mondogatja, nem azt kell adni az embereknek, amit kérnek, hanem azt, amire szükségük van. Ezt a mondást sosem tudta keserűség nélkül fogadni, hiszen ki és mi jogon dönti el, hogy a másiknak mire van szüksége? De jól lehet takarózni ilyen esetekben azzal, hogy legjobb tudása szerint cselekszik.
Azonban, csak néhány lépésbe telik, hogy rájöjjön, mennyire elégedetlen a döntésével. Ez önhittség. Semmi értelme sincs annak, hogy elmenjenek valahova, ahol aztán magára hagyja ezt az embert. Miért hitegesse akkor? Tulajdonképpen nem tesz senkivel sem jót. Azzal sem ért el semmit, hogy érdeklődést mutatott, és egy kicsit megerősítette tévképzeteiben ezt a szegény ördögöt. Talán tényleg jobb lett volna, ha ő is rögtön elfordul tőle. Mert így csak még nagyobb magányba és még nagyobb bizalmatlanságba löki vissza. De akkor inkább most, mint később, mert ennél csak rosszabb lesz minden lépéssel.*
- Hé... Parden... várj...
*Megáll és megvárja, hogy a férfi ráfigyeljen. Mély levegőt vesz.*
- Ez nem fog menni. Szerettelek volna elkísérni egy olyan helyre, ahol biztonságban érzed magad. De nem ilyen helyre megyünk, ugye? A vezetőket akarod megkeresni.
*Inkább vállalja a férfi haragját, de őszinte lesz vele.*
- Én pedig oda nem mehetek veled, ahová tartasz. Helytelennek tartom, amit tenni akarsz.
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.02 22:37:14
//Szónoklat//
*Szinte már bólogatni kezd a „vesszenek a gonoszok” szólamra. Nincs értelme tovább ellenkeznie, ezt már látja. Túlságosan is készségesnek mutatkozik Parden az indulásban, s bár saját helyismerete egy folyón túli csigáéval vetekszik, szinte sejti, hogy merre tart az útjuk. Sebaj, legalább lesz kinek leadnia kéretlen terhét, és megtudja, merre van a városháza. Vagy valami efféle. Addig pedig figyelhet rá, hogy ne rontson minden fehér ruhás járókelőre. Ügyel rá, hogy a fegyvertelen oldalára kerüljön, feltételezhetően az a bal. Ha belegondol, örülhet, hogy legalább nem kell támogatnia.*
- Vezess…
*Sóhajtja lemondón. Azt nem árulja el, hogy esze ágában sincs segíteni neki, legalábbis nem úgy, ahogy szeretné. Ahogy mestere mindig mondogatja, nem azt kell adni az embereknek, amit kérnek, hanem azt, amire szükségük van. Ezt a mondást sosem tudta keserűség nélkül fogadni, hiszen ki és mi jogon dönti el, hogy a másiknak mire van szüksége? De jól lehet takarózni ilyen esetekben azzal, hogy legjobb tudása szerint cselekszik.
Azonban, csak néhány lépésbe telik, hogy rájöjjön, mennyire elégedetlen a döntésével. Ez önhittség. Semmi értelme sincs annak, hogy elmenjenek valahova, ahol aztán magára hagyja ezt az embert. Miért hitegesse akkor? Tulajdonképpen nem tesz senkivel sem jót. Azzal sem ért el semmit, hogy érdeklődést mutatott, és egy kicsit megerősítette tévképzeteiben ezt a szegény ördögöt. Talán tényleg jobb lett volna, ha ő is rögtön elfordul tőle. Mert így csak még nagyobb magányba és még nagyobb bizalmatlanságba löki vissza. De akkor inkább most, mint később, mert ennél csak rosszabb lesz minden lépéssel.*
- Hé... Parden... várj...
*Megáll és megvárja, hogy a férfi ráfigyeljen. Mély levegőt vesz.*
- Ez nem fog menni. Szerettelek volna elkísérni egy olyan helyre, ahol biztonságban érzed magad. De nem ilyen helyre megyünk, ugye? A vezetőket akarod megkeresni.
*Inkább vállalja a férfi haragját, de őszinte lesz vele.*
- Én pedig oda nem mehetek veled, ahová tartasz. Helytelennek tartom, amit tenni akarsz.
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.08.02 22:37:14
8993. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 20:38:45
Üzenet elküldve: 2018-08-02 20:38:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Hát még az ő szemében milyen értékes ez a beszélgetés! Évek óta mindenki előtt titkolóznia kellett, csak ritkán beszélt bárkivel erről a témáról. Meg valljuk be: bármi másról sem szokott sokat fecsegni, legfeljebb önmagával. *
– Nem, nem kerüljük el őket, mert gonoszok és megfizetnek mindenért! Gonosz fehér ruhások, bizony! De nem! Akkor már késő lesz, már most is késő van, úgy bizony! De mi még megállíthatjuk őket, ha segítesz! ~ Nem, nem, mi van, ha elárul? ~
* A felajánláson pedig kapva kap. *
– Hehe, igen! Arra. * Mutat kis híján az egyetlen lehetséges irányba, amerre a szegénynegyed van, illetve egy kis sétával a gazdagnegyed. Feleslegesnek tartja már ezt a sok tuskó fejű balekot a főtérről. Ha csak egy társa lesz, de ő legalább Zeya, akkor már meg van elégedve sorsával. Elvégre a nő volt eddig az egyetlen, aki meghallgatta amit mond. Ha a többi veszni vágyik, lehet, hogy meg is érdemlik.
Miután megmutatja az irányt a kalaposnak, villája felé nyúl és tervezete szerint azzal együtt egyenesedik fel. Indulhatnak is akár. *
//Szónoklat//
* Hát még az ő szemében milyen értékes ez a beszélgetés! Évek óta mindenki előtt titkolóznia kellett, csak ritkán beszélt bárkivel erről a témáról. Meg valljuk be: bármi másról sem szokott sokat fecsegni, legfeljebb önmagával. *
– Nem, nem kerüljük el őket, mert gonoszok és megfizetnek mindenért! Gonosz fehér ruhások, bizony! De nem! Akkor már késő lesz, már most is késő van, úgy bizony! De mi még megállíthatjuk őket, ha segítesz! ~ Nem, nem, mi van, ha elárul? ~
* A felajánláson pedig kapva kap. *
– Hehe, igen! Arra. * Mutat kis híján az egyetlen lehetséges irányba, amerre a szegénynegyed van, illetve egy kis sétával a gazdagnegyed. Feleslegesnek tartja már ezt a sok tuskó fejű balekot a főtérről. Ha csak egy társa lesz, de ő legalább Zeya, akkor már meg van elégedve sorsával. Elvégre a nő volt eddig az egyetlen, aki meghallgatta amit mond. Ha a többi veszni vágyik, lehet, hogy meg is érdemlik.
Miután megmutatja az irányt a kalaposnak, villája felé nyúl és tervezete szerint azzal együtt egyenesedik fel. Indulhatnak is akár. *
8992. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 19:54:50
Üzenet elküldve: 2018-08-02 19:54:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*Kezdi nagyon ostobán érezni magát. Ő, akinek a türelme az emberekkel szemben olyan gyenge volt mindig, figyelmesen hallgat egy futóbolondot mindenféle ellenőrizhetetlen névvel és eseménnyel. Ráadásul a városvezetés ellen készül. Aztán eszébe jut, hogy néhány perce mi történt, és annak fényében már képvisel némi értéket a szemében a jelen is. Vesz egy mély levegőt.*
- Nem ismerem őket. De szerintem jobban tennéd, ha kerülnéd őket.
*Vajon van esélye meggyőzni egy bolondot, hogy ne csináljon őrültséget?*
- Ha úgy lesz, ahogy mondod, akkor mindnyájunk problémája lesz a dolog, nem igaz? És akkor esélyt kapsz, mert mindenki hinni fog neked és veled lesz. De most inkább gyűjts erőt, hogy ne ess össze megint... mert akkor nem sokra megy veled a város.
*Egy pillanatra megáll. Vajon ennyi elég lesz?*
- Elkísérjelek valahova?
//Szónoklat//
*Kezdi nagyon ostobán érezni magát. Ő, akinek a türelme az emberekkel szemben olyan gyenge volt mindig, figyelmesen hallgat egy futóbolondot mindenféle ellenőrizhetetlen névvel és eseménnyel. Ráadásul a városvezetés ellen készül. Aztán eszébe jut, hogy néhány perce mi történt, és annak fényében már képvisel némi értéket a szemében a jelen is. Vesz egy mély levegőt.*
- Nem ismerem őket. De szerintem jobban tennéd, ha kerülnéd őket.
*Vajon van esélye meggyőzni egy bolondot, hogy ne csináljon őrültséget?*
- Ha úgy lesz, ahogy mondod, akkor mindnyájunk problémája lesz a dolog, nem igaz? És akkor esélyt kapsz, mert mindenki hinni fog neked és veled lesz. De most inkább gyűjts erőt, hogy ne ess össze megint... mert akkor nem sokra megy veled a város.
*Egy pillanatra megáll. Vajon ennyi elég lesz?*
- Elkísérjelek valahova?
8991. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 19:14:10
Üzenet elküldve: 2018-08-02 19:14:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Tehát felül a padra. Most már lehetséges, hogy egy korty vizet is elfogadna, de addig még nem jutott, hogy kérjen is. *
– Bizony, azok! Hehe… * Erőteljesen bólogat. Aztán egyszer csak megáll és ellentétesen, immár balra-jobbra kezd bólogatni. Fel is nevet ezen (vagy magán a kérdésen, esetleg csak úgy). *
– Nem, nem, nem! Vagyis olyasmi, hehe, bizony. Meg akarjuk őket találni, mielőtt ők találnak meg minket, ez olyan bújócskás dolog. Hehe, bizony! A várost viszont már elfoglalták, ők vezetik. Te ismered valamelyik városi vezetőt? Áh, dehogy ismered! Azt mondtad, nem idevalósi vagy… * Hagy egy kis szünetet, amíg fel lehet dolgozni a hallottakat, majd folytatja is. *
– Mi ismerünk néhányat, már be is férkőztünk a közelükbe, bizony! Kisasszony uram is fehér ruhás, de őt nem bántottuk, mert azt gondoltuk – hehe –, hogy elárulja a többit is. De aztán a Vashegyiekkel is találkoztunk, ők is azt mondták, hogy itt vannak a gonosz fehér ruhás vezetők! Elrabolták Bumbit is, a legjobb barátunkat és Dinogent is! De Dinogen lehet, hogy fehér ruhás volt, mert amikor láttam a börtönbe… Nem! Nem, a fehér ruhások bezárták Dino-t, mert ő is túl sokat tudott. Most már talán meg is ölték szegényt. De vajon hol van Bumbi? A Vashegyieknél nincs, az biztos! A saját szememmel láttam, érted?! A saját szememmel, hehe! Bizony, úgy! A szemünkkel. Hol lehetnek a város vezetői, te nem láttad őket? Biztosan láttad őket, hehe, biztosan, nem?
//Szónoklat//
* Tehát felül a padra. Most már lehetséges, hogy egy korty vizet is elfogadna, de addig még nem jutott, hogy kérjen is. *
– Bizony, azok! Hehe… * Erőteljesen bólogat. Aztán egyszer csak megáll és ellentétesen, immár balra-jobbra kezd bólogatni. Fel is nevet ezen (vagy magán a kérdésen, esetleg csak úgy). *
– Nem, nem, nem! Vagyis olyasmi, hehe, bizony. Meg akarjuk őket találni, mielőtt ők találnak meg minket, ez olyan bújócskás dolog. Hehe, bizony! A várost viszont már elfoglalták, ők vezetik. Te ismered valamelyik városi vezetőt? Áh, dehogy ismered! Azt mondtad, nem idevalósi vagy… * Hagy egy kis szünetet, amíg fel lehet dolgozni a hallottakat, majd folytatja is. *
– Mi ismerünk néhányat, már be is férkőztünk a közelükbe, bizony! Kisasszony uram is fehér ruhás, de őt nem bántottuk, mert azt gondoltuk – hehe –, hogy elárulja a többit is. De aztán a Vashegyiekkel is találkoztunk, ők is azt mondták, hogy itt vannak a gonosz fehér ruhás vezetők! Elrabolták Bumbit is, a legjobb barátunkat és Dinogent is! De Dinogen lehet, hogy fehér ruhás volt, mert amikor láttam a börtönbe… Nem! Nem, a fehér ruhások bezárták Dino-t, mert ő is túl sokat tudott. Most már talán meg is ölték szegényt. De vajon hol van Bumbi? A Vashegyieknél nincs, az biztos! A saját szememmel láttam, érted?! A saját szememmel, hehe! Bizony, úgy! A szemünkkel. Hol lehetnek a város vezetői, te nem láttad őket? Biztosan láttad őket, hehe, biztosan, nem?
8990. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 18:53:29
Üzenet elküldve: 2018-08-02 18:53:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*Valóban kényelmetlen volt a féltérdelő helyzet, ezért amint kicsit lecsillapodtak a kedélyek, kinyújtóztatta lábait is, és olyan távolságban állt meg Pardentől, ami még nem akadályozza a beszélgetést, de nem is ítélte fenyegetőnek. Jó jelnek veszi, hogy felkapaszkodik a padra, így már egészen kulturált jelenségnek számítanak - leszámítva a vasvillát a pad mögött -, és kevesebb furcsa pillantást kapnak.
Eddig még átsiklott a különös többes számon arra gondolva, hogy a férfi a társairól beszél, de kezd gyanú ébredni benne, hogy ezzel a „mi”-vel beszélget éppen, ami őszintén szólva elég hátborzongató. Az elbeszélés egyébként kezd egészen összefüggővé válni a korábbiakhoz képest, amit előrelépésnek érez.*
- Hm. Szóval gonosz mágusok. Értem.
*Hogy elhiszi-e, az még nem tisztázott.*
- És azért keresel embereket, mert ezekhez a mágusokhoz akarsz betörni, mielőtt ők támadnak a… városra?
//Szónoklat//
*Valóban kényelmetlen volt a féltérdelő helyzet, ezért amint kicsit lecsillapodtak a kedélyek, kinyújtóztatta lábait is, és olyan távolságban állt meg Pardentől, ami még nem akadályozza a beszélgetést, de nem is ítélte fenyegetőnek. Jó jelnek veszi, hogy felkapaszkodik a padra, így már egészen kulturált jelenségnek számítanak - leszámítva a vasvillát a pad mögött -, és kevesebb furcsa pillantást kapnak.
Eddig még átsiklott a különös többes számon arra gondolva, hogy a férfi a társairól beszél, de kezd gyanú ébredni benne, hogy ezzel a „mi”-vel beszélget éppen, ami őszintén szólva elég hátborzongató. Az elbeszélés egyébként kezd egészen összefüggővé válni a korábbiakhoz képest, amit előrelépésnek érez.*
- Hm. Szóval gonosz mágusok. Értem.
*Hogy elhiszi-e, az még nem tisztázott.*
- És azért keresel embereket, mert ezekhez a mágusokhoz akarsz betörni, mielőtt ők támadnak a… városra?
8989. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 17:36:10
Üzenet elküldve: 2018-08-02 17:36:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Ha a nő nem akadályozza meg ebben, akkor szépen lassan feltolja magát és leül a padra. Ott mégiscsak kényelmesebb, mint a földön és legalább Zeyának sem kell annyira lehajtania a fejét (és nem utolsó sorban persze Pardennek sem kell az égbe bámulnia, ha épp a nőre néz). Mert bár mikor beszél hozzá, felé néz, máskor a környezetet kémleli, mintha keresne valamit. A kérdésre nem egyből vágja rá a választ, hiszen neki is el kell tűnődni rajta. *
– Mágusok! Gonosz mágusok, akik villámokat szórnak és embereket – meg elfeket! – rabolnak el. Meg egyszer egy óriást is láttunk! Azért csinálják – bizony, azért csinálják –, hogy megöljék, akik túl sokat tudnak! Mi is tudjuk ezt róluk, ezért üldöznek, bizony! * Majd hozzáteszi. * Azt hiszem azért.
– Mi sem innen vagyunk valósi, nem bizony! Az erdőből, a faházból, bizony! De már évek óta tudjuk és bujdosunk, mert a fehér ruhások mindenkit megöltek és minket is kergetnek! Bizony, megölték Norgont és Sanant, a testvéreinket is! Meg egyszer a szemünk láttára egy szamaras lovast, éjszaka… * Meséli, majd megint hozzátesz valamit, ezt már csak suttogva. * Vagy az a gonosz fehér ruhás volt, aki meg akart ölni?
* Úgy tűnik, egyelőre végzett mondanivalójával, így várja, hogy Zeya mit reagál rá. *
//Szónoklat//
* Ha a nő nem akadályozza meg ebben, akkor szépen lassan feltolja magát és leül a padra. Ott mégiscsak kényelmesebb, mint a földön és legalább Zeyának sem kell annyira lehajtania a fejét (és nem utolsó sorban persze Pardennek sem kell az égbe bámulnia, ha épp a nőre néz). Mert bár mikor beszél hozzá, felé néz, máskor a környezetet kémleli, mintha keresne valamit. A kérdésre nem egyből vágja rá a választ, hiszen neki is el kell tűnődni rajta. *
– Mágusok! Gonosz mágusok, akik villámokat szórnak és embereket – meg elfeket! – rabolnak el. Meg egyszer egy óriást is láttunk! Azért csinálják – bizony, azért csinálják –, hogy megöljék, akik túl sokat tudnak! Mi is tudjuk ezt róluk, ezért üldöznek, bizony! * Majd hozzáteszi. * Azt hiszem azért.
– Mi sem innen vagyunk valósi, nem bizony! Az erdőből, a faházból, bizony! De már évek óta tudjuk és bujdosunk, mert a fehér ruhások mindenkit megöltek és minket is kergetnek! Bizony, megölték Norgont és Sanant, a testvéreinket is! Meg egyszer a szemünk láttára egy szamaras lovast, éjszaka… * Meséli, majd megint hozzátesz valamit, ezt már csak suttogva. * Vagy az a gonosz fehér ruhás volt, aki meg akart ölni?
* Úgy tűnik, egyelőre végzett mondanivalójával, így várja, hogy Zeya mit reagál rá. *
8988. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 14:48:06
Üzenet elküldve: 2018-08-02 14:48:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*Egy kissé enyhül a feszültség, mindegy, hogy mi miatt. Riadt vaddal szemben is jobb a megfontoltság. Ha nem kér vizet, hát nem erőlteti. Talán az is elég, ha üldögél egy kicsit és erőt gyűjt. Ok nélkül nem bukik orra senki. A kulacs visszakerül a helyére. Míg beszélnek, van remény, hogy békés mederben maradjanak az események. Egy kicsit lazít az izmain, ez a tartásán is látszik, a vállai lejjebb ereszkednek. Kár feleslegesen fárasztani őket. De marad az éber figyelem. Igen, ideje eldöntenie, hogy mit akar kezdeni a helyzettel. De még fogalma sincs róla, mi ez a helyzet. Márpedig azért lépett egyáltalán színre, hogy megtudja. Vagy legalább megpróbálja. Úgy dönt, őszintén beszél.*
- Nem tudom, mit higgyek. Kik azok a fehér ruhások? Úgy mondd, hogy én is megértsem. Nem vagyok idevalósi.
*Ha olyan sietős a dolog, bármi legyen is a cél, akkor nem erőlteti, hogy felvilágosítást kapjon. Lehet, hogy időpocsékolás az egész.*
- Persze ha nincs időd elmagyarázni, nekem úgy is jó. De akkor ne számíts rám...
//Szónoklat//
*Egy kissé enyhül a feszültség, mindegy, hogy mi miatt. Riadt vaddal szemben is jobb a megfontoltság. Ha nem kér vizet, hát nem erőlteti. Talán az is elég, ha üldögél egy kicsit és erőt gyűjt. Ok nélkül nem bukik orra senki. A kulacs visszakerül a helyére. Míg beszélnek, van remény, hogy békés mederben maradjanak az események. Egy kicsit lazít az izmain, ez a tartásán is látszik, a vállai lejjebb ereszkednek. Kár feleslegesen fárasztani őket. De marad az éber figyelem. Igen, ideje eldöntenie, hogy mit akar kezdeni a helyzettel. De még fogalma sincs róla, mi ez a helyzet. Márpedig azért lépett egyáltalán színre, hogy megtudja. Vagy legalább megpróbálja. Úgy dönt, őszintén beszél.*
- Nem tudom, mit higgyek. Kik azok a fehér ruhások? Úgy mondd, hogy én is megértsem. Nem vagyok idevalósi.
*Ha olyan sietős a dolog, bármi legyen is a cél, akkor nem erőlteti, hogy felvilágosítást kapjon. Lehet, hogy időpocsékolás az egész.*
- Persze ha nincs időd elmagyarázni, nekem úgy is jó. De akkor ne számíts rám...
8987. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-02 13:51:11
Üzenet elküldve: 2018-08-02 13:51:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Még mindig él, ami egy pozitívum. Ellenben nemsokára meg fog halni, legalábbis így véli. *
– Hehe, nem. * Ismeri be és tényleg kezd megnyugodni. Tulajdonképpen nem is a nő szavainak hatására, hiszen mondani bárki bármit tud; hanem tettei következtében. Elvégre eddig nem ölte meg, pedig alkalma lett volna rá. *
~ Zeya, olyan ismerős… ~
– Hehe… * Vizet nem kér, ezt pedig fejrázással jelzi. Azért azt mégsem kockáztatná, hogy valami kínzó mérget itasson meg vele a másik. *
– Mi, mi, én… * Hirtelen nem jut eszébe egy fedőnév sem. * Parden, hehe. Bizony, Parden! Hehe… De a fehér ruhások sem tűnnek ám mindig fehér ruhásoknak, sőt! Csak ritkán vannak abban, hogy ne vegyük észre őket, bizony! Igazából ott vannak mindenhol, csak beleolvadnak a tömegbe, hehe. Bizony! Te ugye hiszel nekünk?! Azért hallgattál meg minket, hogy segíts megölni őket! A gonoszokat! * Megint kezdi beleélni magát a szerepébe, talán most lenne a legalkalmasabb távozni, ha valaki nem akarja sokáig hallgatni őt. *
– Sietnünk kell, mert meg fognak találni! Megtalálnak minket, bizony! Hehe…
//Szónoklat//
* Még mindig él, ami egy pozitívum. Ellenben nemsokára meg fog halni, legalábbis így véli. *
– Hehe, nem. * Ismeri be és tényleg kezd megnyugodni. Tulajdonképpen nem is a nő szavainak hatására, hiszen mondani bárki bármit tud; hanem tettei következtében. Elvégre eddig nem ölte meg, pedig alkalma lett volna rá. *
~ Zeya, olyan ismerős… ~
– Hehe… * Vizet nem kér, ezt pedig fejrázással jelzi. Azért azt mégsem kockáztatná, hogy valami kínzó mérget itasson meg vele a másik. *
– Mi, mi, én… * Hirtelen nem jut eszébe egy fedőnév sem. * Parden, hehe. Bizony, Parden! Hehe… De a fehér ruhások sem tűnnek ám mindig fehér ruhásoknak, sőt! Csak ritkán vannak abban, hogy ne vegyük észre őket, bizony! Igazából ott vannak mindenhol, csak beleolvadnak a tömegbe, hehe. Bizony! Te ugye hiszel nekünk?! Azért hallgattál meg minket, hogy segíts megölni őket! A gonoszokat! * Megint kezdi beleélni magát a szerepébe, talán most lenne a legalkalmasabb távozni, ha valaki nem akarja sokáig hallgatni őt. *
– Sietnünk kell, mert meg fognak találni! Megtalálnak minket, bizony! Hehe…
8986. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-01 23:28:44
Üzenet elküldve: 2018-08-01 23:28:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*A hirtelen változásra megugrik az ő készültségi szintje is, különösen a tőr után matató mozdulat után. Testsúlya bal lábán van, mellyel nem térdelt le, így akár gyorsan talpra lökheti magát, vagy oldalra, ha ki kell térnie. Látja, hogy a fegyvert nem sikerült elég jól elrejtenie, s bár érthető, hogy egy riadt ember, aki fegyverhez szokott, szeretné azt mielőbb újra a birtokában tudni, amíg ilyen kiszámíthatatlan, nem lenne szerencsés engednie. Azt is látja, hogy a férfi habozik, s talán tévesen azt hiszi, hogy az értelem azon szikrája ez, mellyel fényt gyújthat. Nyugalmat erőltet magára. Sajnos nem erőssége az emberekkel való bánásmód. Összeráncolja a szemöldökét, és neheztelőn kérdez vissza.*
- Talán úgy nézek ki?
*Nem várja meg a választ, csak a hangnemén lágyít kicsit.*
- Zeya vagyok. Nem foglak bántani. Jót tenne, ha megnyugodnál, mielőtt megint összeesel. Kérsz vizet?
*Nyújtja felé a kulacsot, de csak félútig és csak karból, nem testből. Egy leheletnyit sem fog feléje mozdulni, fenyegetésnek tűnhet. S közben, ha még van értelme szólni, megpróbálkozik újra a kérdéssel.*
- Mi a neved?
*A csapongó öntudaton talán segít egy ilyen megerősítés, hacsak nem szabadít el újabb félelmeket, hiszen egy üldözött leplezni szereti kilétét.*
//Szónoklat//
*A hirtelen változásra megugrik az ő készültségi szintje is, különösen a tőr után matató mozdulat után. Testsúlya bal lábán van, mellyel nem térdelt le, így akár gyorsan talpra lökheti magát, vagy oldalra, ha ki kell térnie. Látja, hogy a fegyvert nem sikerült elég jól elrejtenie, s bár érthető, hogy egy riadt ember, aki fegyverhez szokott, szeretné azt mielőbb újra a birtokában tudni, amíg ilyen kiszámíthatatlan, nem lenne szerencsés engednie. Azt is látja, hogy a férfi habozik, s talán tévesen azt hiszi, hogy az értelem azon szikrája ez, mellyel fényt gyújthat. Nyugalmat erőltet magára. Sajnos nem erőssége az emberekkel való bánásmód. Összeráncolja a szemöldökét, és neheztelőn kérdez vissza.*
- Talán úgy nézek ki?
*Nem várja meg a választ, csak a hangnemén lágyít kicsit.*
- Zeya vagyok. Nem foglak bántani. Jót tenne, ha megnyugodnál, mielőtt megint összeesel. Kérsz vizet?
*Nyújtja felé a kulacsot, de csak félútig és csak karból, nem testből. Egy leheletnyit sem fog feléje mozdulni, fenyegetésnek tűnhet. S közben, ha még van értelme szólni, megpróbálkozik újra a kérdéssel.*
- Mi a neved?
*A csapongó öntudaton talán segít egy ilyen megerősítés, hacsak nem szabadít el újabb félelmeket, hiszen egy üldözött leplezni szereti kilétét.*
8985. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-01 22:55:03
Üzenet elküldve: 2018-08-01 22:55:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Addig erősödik csak a hang és a por, mígnem egy pillanattal később már egy sokkal e világibb hang kelti fel. A csatatér szertefoszlik, helyette a főtér tűnik fel. Na meg a kalapos nő. Valahol a kulacs felénél tér magához, de egészen biztos benne, hogy az imént hallotta már a nő hangját.
Rémülten néz fel rá és négykézláb hátrálni kezd. Nem jut sokáig, hiszen a kőpad, melyen az imént még szónokolt, most gátat szab menekülésének. *
– Itt vannak! A fehér ruhások! * Óbégat, bár még maga sem döntötte el, hogy a lányt kell megmenteni, vagy a lány az ellenség. Mindenesetre ösztönszerűen tőre iránt nyúl, melyet lévén, hogy Amon Ruadh-on hagyott, nem lesz könnyű megszerezni. Ez eszébe is jut, így a vasvillát keresi, persze a földön – hiszen hol máshol is keresné?
Az eszközt megtalálja, már csak abban nem biztos, hogy a kalapos nem fogja megölni, amint érte nyúlna. Hogy efelől megbizonyosodjék, kénytelen kérdezni? *
– Te… Hehe… Most fehér ruhás vagy? (Hehe, biztos az! ) * Kérdezi, míg utóbbi megjegyzést csak orra alatt dörmögve teszi hozzá. *
//Szónoklat//
* Addig erősödik csak a hang és a por, mígnem egy pillanattal később már egy sokkal e világibb hang kelti fel. A csatatér szertefoszlik, helyette a főtér tűnik fel. Na meg a kalapos nő. Valahol a kulacs felénél tér magához, de egészen biztos benne, hogy az imént hallotta már a nő hangját.
Rémülten néz fel rá és négykézláb hátrálni kezd. Nem jut sokáig, hiszen a kőpad, melyen az imént még szónokolt, most gátat szab menekülésének. *
– Itt vannak! A fehér ruhások! * Óbégat, bár még maga sem döntötte el, hogy a lányt kell megmenteni, vagy a lány az ellenség. Mindenesetre ösztönszerűen tőre iránt nyúl, melyet lévén, hogy Amon Ruadh-on hagyott, nem lesz könnyű megszerezni. Ez eszébe is jut, így a vasvillát keresi, persze a földön – hiszen hol máshol is keresné?
Az eszközt megtalálja, már csak abban nem biztos, hogy a kalapos nem fogja megölni, amint érte nyúlna. Hogy efelől megbizonyosodjék, kénytelen kérdezni? *
– Te… Hehe… Most fehér ruhás vagy? (Hehe, biztos az! ) * Kérdezi, míg utóbbi megjegyzést csak orra alatt dörmögve teszi hozzá. *
8984. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-01 22:21:00
Üzenet elküldve: 2018-08-01 22:21:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*A vasvillát a pad másik oldalára teszi át, így nincs annyira szem előtt. Még hivatkozhat is rá, hogy a férfi maga ejtette oda, ha esetleg keresné. Bár jobb lenne, ha szépen elfeledkezne róla. Ezután az eszméletlen próféta mellett féltérdre ereszkedik. Nem sokat tud a gyógyításról, de mestere szigorúan vette, hogy némi alapvető tudása legyen arról, amit bárki képes lehet megtenni egy társáért. Miután megállapítja, hogy a férfi lélegzik, s tekintve, hogy nem esett olyan nagyot, úgy véli, olyan nagy baj nincsen. Vagy inkább reméli. Megérinti a homlokát a láz jelét keresve, utólag belegondolva nem lenne meglepő. Na persze nem sokat tudna vele kezdeni, csak megtudná, hogy van. Azért megrázza kicsit a vállát, hátha lesz valami eredménye.*
- Hé, hallasz?
*Ha nem, hát folytatja tovább. Vödre nincs, de beéri a bőrkulaccsal, amit friss kútvíz dagaszt. Először csak a felét önti a férfi arcára, mert ha ennyi elég, vélhetően hamar szüksége lesz rá kortyokban is. A test mindig sok vizet igényel, különösen ilyen hőségben. Segíthet lecsillapodni, ami a látottak alapján szintén ráférne szegény ördögre. De előbb térjen eszméletére. Itatni veszélyes lenne, mert könnyen félrenyelhet.
Ha még nem reagált volna eddig, kicsit megpaskolja az arcát és szólongatja tovább.*
//Szónoklat//
*A vasvillát a pad másik oldalára teszi át, így nincs annyira szem előtt. Még hivatkozhat is rá, hogy a férfi maga ejtette oda, ha esetleg keresné. Bár jobb lenne, ha szépen elfeledkezne róla. Ezután az eszméletlen próféta mellett féltérdre ereszkedik. Nem sokat tud a gyógyításról, de mestere szigorúan vette, hogy némi alapvető tudása legyen arról, amit bárki képes lehet megtenni egy társáért. Miután megállapítja, hogy a férfi lélegzik, s tekintve, hogy nem esett olyan nagyot, úgy véli, olyan nagy baj nincsen. Vagy inkább reméli. Megérinti a homlokát a láz jelét keresve, utólag belegondolva nem lenne meglepő. Na persze nem sokat tudna vele kezdeni, csak megtudná, hogy van. Azért megrázza kicsit a vállát, hátha lesz valami eredménye.*
- Hé, hallasz?
*Ha nem, hát folytatja tovább. Vödre nincs, de beéri a bőrkulaccsal, amit friss kútvíz dagaszt. Először csak a felét önti a férfi arcára, mert ha ennyi elég, vélhetően hamar szüksége lesz rá kortyokban is. A test mindig sok vizet igényel, különösen ilyen hőségben. Segíthet lecsillapodni, ami a látottak alapján szintén ráférne szegény ördögre. De előbb térjen eszméletére. Itatni veszélyes lenne, mert könnyen félrenyelhet.
Ha még nem reagált volna eddig, kicsit megpaskolja az arcát és szólongatja tovább.*
8983. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-01 21:44:43
Üzenet elküldve: 2018-08-01 21:44:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Hogy mi az igazság, talán sosem derül már ki. Pardennek valóban voltak megkérdőjelezhető cselekedetei, de hogy ezért üldöznék? Lehet.
Ami fontosabb jelen pillanatban, az az, hogy a férfi tényleg összeesik, nem megjátssza. A nő kérdésére semmi válasz, nincs magánál. Talán egy vödör víz ébredésre bírhatná, már ha bárkinek is érdekében áll, hogy felkeljen. Tozeya könnyűszerrel elveheti emberünk kezéből a "kölcsönvett" vasvillát.
Valahol messze – meglehet, egy másik valóságban – Parden már megint egy csata közepébe csöppen. Körülötte fehér ruhás, fehér zászlós, fehér lovon lovagló harcosok csapnak össze egy szedett-vedett vasvillás és fáklyás tömeggel. A fehér ruhások – ahogy azt szokták – villámokat szórnak ellenfeleikre. Halálsikoly és lódobogás hallatszik a felvert por miatt alig kivehető alakok felől. A porfelhő és az iszonyatos hangok egyre erősödnek és erősödnek, egyre elviselhetetlenebbé válva. *
//Szónoklat//
* Hogy mi az igazság, talán sosem derül már ki. Pardennek valóban voltak megkérdőjelezhető cselekedetei, de hogy ezért üldöznék? Lehet.
Ami fontosabb jelen pillanatban, az az, hogy a férfi tényleg összeesik, nem megjátssza. A nő kérdésére semmi válasz, nincs magánál. Talán egy vödör víz ébredésre bírhatná, már ha bárkinek is érdekében áll, hogy felkeljen. Tozeya könnyűszerrel elveheti emberünk kezéből a "kölcsönvett" vasvillát.
Valahol messze – meglehet, egy másik valóságban – Parden már megint egy csata közepébe csöppen. Körülötte fehér ruhás, fehér zászlós, fehér lovon lovagló harcosok csapnak össze egy szedett-vedett vasvillás és fáklyás tömeggel. A fehér ruhások – ahogy azt szokták – villámokat szórnak ellenfeleikre. Halálsikoly és lódobogás hallatszik a felvert por miatt alig kivehető alakok felől. A porfelhő és az iszonyatos hangok egyre erősödnek és erősödnek, egyre elviselhetetlenebbé válva. *
8982. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-01 20:35:55
Üzenet elküldve: 2018-08-01 20:35:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
*Bár nem moccan a tekintete a vasvilla felé, mert sokkal jobban érdekli a férfi arckifejezése és testtartása, érzékeli a mozdulatot. Nincs túlzottan ínyére, hogy ennyire táncot járnak az idegei, de ez megerősíti abban, hogy jobb, ha nem marad csak úgy őrizetlenül.*
- Aha.
*Feleli semlegesen egy adódó pillanatban. Hát, ettől se igazán lesz okosabb, ha csak nem abban, hogy körvonalazódik előtte, a férfi úgy véli, üldözik. Talán egy szökött bűnöző vagy efféle, akinek az elméjét megterhelte a rabság. És mint kiderül, a testét is, mely váratlanul összecsuklik. Túl hitelesen ahhoz, hogy átverésnek vegye.
Zeya sóhajt egyet. Pedig egészen jól indult a napja. Örülhetne, hogy az idegen ártalmatlanná vált, de sajnos tudja, hogy ennyivel nem ússza meg. Nem, míg a mester csökönyös jelenléte ott motoszkál a tudatában. Elhúzza a száját, és lassan közelebb sétál, figyelve az ébrenlét esetleges jeleire. Félúton megszólal.*
- Hé... te... mi a neved?
*Azt butaságnak tartaná megkérdezni, hogy jól van-e. Ha magánál van, ezzel az egyszerű kérdéssel felmérheti, hiszen nem mutatott a férfi felé ártó szándékot, és talán könnyebben elér a tudatához. Közben megpróbál a vasvilla közelébe kerülni, hátha feltűnés nélkül elveheti és elteheti a keze ügyéből, míg amaz eszméletlen, vagy éppen összeszedi magát. Minden egyéb segítségnyújtást csak ezután érez biztonságosnak.*
//Szónoklat//
*Bár nem moccan a tekintete a vasvilla felé, mert sokkal jobban érdekli a férfi arckifejezése és testtartása, érzékeli a mozdulatot. Nincs túlzottan ínyére, hogy ennyire táncot járnak az idegei, de ez megerősíti abban, hogy jobb, ha nem marad csak úgy őrizetlenül.*
- Aha.
*Feleli semlegesen egy adódó pillanatban. Hát, ettől se igazán lesz okosabb, ha csak nem abban, hogy körvonalazódik előtte, a férfi úgy véli, üldözik. Talán egy szökött bűnöző vagy efféle, akinek az elméjét megterhelte a rabság. És mint kiderül, a testét is, mely váratlanul összecsuklik. Túl hitelesen ahhoz, hogy átverésnek vegye.
Zeya sóhajt egyet. Pedig egészen jól indult a napja. Örülhetne, hogy az idegen ártalmatlanná vált, de sajnos tudja, hogy ennyivel nem ússza meg. Nem, míg a mester csökönyös jelenléte ott motoszkál a tudatában. Elhúzza a száját, és lassan közelebb sétál, figyelve az ébrenlét esetleges jeleire. Félúton megszólal.*
- Hé... te... mi a neved?
*Azt butaságnak tartaná megkérdezni, hogy jól van-e. Ha magánál van, ezzel az egyszerű kérdéssel felmérheti, hiszen nem mutatott a férfi felé ártó szándékot, és talán könnyebben elér a tudatához. Közben megpróbál a vasvilla közelébe kerülni, hátha feltűnés nélkül elveheti és elteheti a keze ügyéből, míg amaz eszméletlen, vagy éppen összeszedi magát. Minden egyéb segítségnyújtást csak ezután érez biztonságosnak.*
8981. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-08-01 19:43:58
Üzenet elküldve: 2018-08-01 19:43:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Szónoklat//
* Nagy meglepetés éri, mikor az egyik megszólított közelebb jön. Először gyanakvóan lejjebb emeli vasvilláját, mivel úgy véli, hogy egy fehér ruhás közeledik felé. Ám mikor meghallja kérdéseit (és látja, hogy tisztes távolságban megáll), megérti. Valakit tényleg érdekelnek szavai, valaki nem akar tovább rabszolgasorban élni! Nem is tudja, mikor látott ilyet utoljára, talán akkoriban, amikor még aktívan városőrködött. Ha pedig itt a lehetőség, próbálja nem elhalasztani. Bár a fogalmazás sosem volt az erőssége, a fehér ruhásokkal történt traumája óta még nehezebb bármit is úgy mondani, hogy azt megértsék mások. Nehéz, de nem lehetetlen. Talán. *
– Hehe… * Pár másodperces szünet következik, míg megpróbálja rendszerezni gondolatait. * Mi… Én… * Keze remegni kezd. Hogy ennek mi lehet az oka, nem tudja. Lehet, hogy épp a fehér ruhások raktak rá rontást, de megeshet, hogy csak az izgalomtól. Mindenesetre Parden megembereli magát és az enyhe rángásra azzal reagál, hogy a vasvilla nyelét a tér kövéhez nyomja és arra támaszkodik. *
– Ott voltunk… Voltam a-a-az udvaron és megtámadtak, aztán elvittek oda messzire. Fehér ruhások voltak! Aztán máshol is ott voltak! Üldöznek minket… Engem, mert mi tudjuk, hogy ők irányítják az egész várost! * Kétségbeesetten meséli, olyan őszinte arccal, hogy ha nem is minden igaz, amit mond, kétség kívül ő mégis elhiszi. *
– Tudjuk, ismerjük őket! Higgy nekünk, mert a te életed is veszélyben van! Bizony! * Aztán elájul. Leborul a pad tetejéről, mint egy üres zsák. Ha máshogy nem, így már talán megcsodálják páran a férfit. *
//Szónoklat//
* Nagy meglepetés éri, mikor az egyik megszólított közelebb jön. Először gyanakvóan lejjebb emeli vasvilláját, mivel úgy véli, hogy egy fehér ruhás közeledik felé. Ám mikor meghallja kérdéseit (és látja, hogy tisztes távolságban megáll), megérti. Valakit tényleg érdekelnek szavai, valaki nem akar tovább rabszolgasorban élni! Nem is tudja, mikor látott ilyet utoljára, talán akkoriban, amikor még aktívan városőrködött. Ha pedig itt a lehetőség, próbálja nem elhalasztani. Bár a fogalmazás sosem volt az erőssége, a fehér ruhásokkal történt traumája óta még nehezebb bármit is úgy mondani, hogy azt megértsék mások. Nehéz, de nem lehetetlen. Talán. *
– Hehe… * Pár másodperces szünet következik, míg megpróbálja rendszerezni gondolatait. * Mi… Én… * Keze remegni kezd. Hogy ennek mi lehet az oka, nem tudja. Lehet, hogy épp a fehér ruhások raktak rá rontást, de megeshet, hogy csak az izgalomtól. Mindenesetre Parden megembereli magát és az enyhe rángásra azzal reagál, hogy a vasvilla nyelét a tér kövéhez nyomja és arra támaszkodik. *
– Ott voltunk… Voltam a-a-az udvaron és megtámadtak, aztán elvittek oda messzire. Fehér ruhások voltak! Aztán máshol is ott voltak! Üldöznek minket… Engem, mert mi tudjuk, hogy ők irányítják az egész várost! * Kétségbeesetten meséli, olyan őszinte arccal, hogy ha nem is minden igaz, amit mond, kétség kívül ő mégis elhiszi. *
– Tudjuk, ismerjük őket! Higgy nekünk, mert a te életed is veszélyben van! Bizony! * Aztán elájul. Leborul a pad tetejéről, mint egy üres zsák. Ha máshogy nem, így már talán megcsodálják páran a férfit. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621