*Estar, aki már a gazdagnegyed határán volt, mikor meglátta, hogy a megtestesült kígyóisten megindult a főtér irányába, minden erejét szedve elindul ugyanarra. A szörnyeteg már ereszkedik lefelé, amikor Estar kilép a szegénynegyedből. Felpillant a bestiára, aki diadalmasan ereszkedik alá, szárnyas szolgáival körülvéve. Ekkor az elf meghallja a Hold isten hangját a fejében.*
-Ne nézz a szemébe! A szeme halált hoz mindenkire, aki rá meri emelni a pillantását. Pusztítsd el, hogy a Pókok királynője megölhesse ezt a szörnyeteget. Pusztítsd el a szemét...
*Amint a hang elhal, ráébred, hogy íja, s nyilai ezüstös fényárt bocsátanak ki magukból, csakúgy, mint a szentélyben, amikor Lloth még ellenség volt, s nem szövetséges.
Estar gyorsan cselekszik, mielőtt még Skyssonnak feltűnne a fényesség a főtéren. Amikor kicsit hátulról, és oldalról látja a fejét, célba veszi a szemüreget. Az íj megfeszül, a fémhegy megcsillan, jelezve, hogy készen áll a varázslat, ami vélhetőleg Skysson vesztét elősegíti majd. Egy végtelennek tűnő pillanatig kivár, majd lő, s a nyíl sebesen száguld, majd célba is ér. Óriási ezüstös fényrobbanás, egy őrült hüllő sikoly, s sötét vércseppek jelzik, Skysson elvesztette egyik szemét. Az elf leereszti, s gyorsan elrejti az íjat, hogy ne essen azonnal áldozatul a dühödten vergődő kígyószörnynek.*
"Sikerült. Sikerült!"*Gondolja fáradtan az elf. S mint először, a varázslat mellékhatásaként összerogy, egy félreeső ház sarka mögött...*