Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 387 (7721. - 7740. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
7740. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-27 09:20:48
Üzenet elküldve: 2016-08-27 09:20:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Az utazás vége, egy újnak a kezdete.//
*Hosszú gyalog út után végre megérkezik a városba, melyről már oly sokat hallott. Már messziről szembetűnő, hogy a város körül se fal, se semmi védőgát, vagy hasonló nincs.*
~Valóban nagyon magabiztosak lehetnek, ha bárkit így beengednek.~
*A reggeli órákban kevés embert lát a főtéren, inkább csak kereskedők, és koránkelő árusok mennek portékáikkal a piactér felé. Ahogy Beér a szépen kövezett térre, eláll a lélegzete a szökőkúttól. Egyből felismeri, hogy valamilyen varázslat hajtja a vizet benne, de azt még igazán nem értette hogyan működik.*
~Vajon iható a vize?~
*Ekkor, mintha csak a gondolatát olvasta volna, egy öreg kofa lép mellé, és rekedtes hangján fennkölten kezd bele nótájába:*
-Fiúcska, te csak nem a kútból szeretnél inni?-
*Erre Erkhul kissé megsértődik, de nem veszi igazán magára, hisz sok ember nézi gyereknek. Inkább csak bólint.*
-Az itteni víz igazán jó minőségű, nyugodtan igyál belőle, és ne aggódj, a varázslat miatt egyből lesz új. Bátran igyál, bátran.-
*Erkhul a víztükör fölé hajol, és tenyerébe merve iszik belőle. Majd felegyenesedik. ~Meg kell köszönnöm a segítségét.~ Hátra fordul, de az öregasszonynak hűlt helyét találja.*
*Hosszú gyalog út után végre megérkezik a városba, melyről már oly sokat hallott. Már messziről szembetűnő, hogy a város körül se fal, se semmi védőgát, vagy hasonló nincs.*
~Valóban nagyon magabiztosak lehetnek, ha bárkit így beengednek.~
*A reggeli órákban kevés embert lát a főtéren, inkább csak kereskedők, és koránkelő árusok mennek portékáikkal a piactér felé. Ahogy Beér a szépen kövezett térre, eláll a lélegzete a szökőkúttól. Egyből felismeri, hogy valamilyen varázslat hajtja a vizet benne, de azt még igazán nem értette hogyan működik.*
~Vajon iható a vize?~
*Ekkor, mintha csak a gondolatát olvasta volna, egy öreg kofa lép mellé, és rekedtes hangján fennkölten kezd bele nótájába:*
-Fiúcska, te csak nem a kútból szeretnél inni?-
*Erre Erkhul kissé megsértődik, de nem veszi igazán magára, hisz sok ember nézi gyereknek. Inkább csak bólint.*
-Az itteni víz igazán jó minőségű, nyugodtan igyál belőle, és ne aggódj, a varázslat miatt egyből lesz új. Bátran igyál, bátran.-
*Erkhul a víztükör fölé hajol, és tenyerébe merve iszik belőle. Majd felegyenesedik. ~Meg kell köszönnöm a segítségét.~ Hátra fordul, de az öregasszonynak hűlt helyét találja.*
7739. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-26 14:52:59
Üzenet elküldve: 2016-08-26 14:52:59
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Már napok óta úton van. Az összeesés kerülgeti. A macskája, akit otthonról hozott éhesen nyávog. Leül, hogy megpihenjen, de a macska elkezd rohanni. Utána fut. Miután elkapja az állatát körbenéz és meglátja a távoli várost. Elindul, és még napnyugta előtt ért oda. Beér a városközpontba. Körbenéz. Rosszul érzi magát, nem szereti, ha egyedül van a tömegben. Úgy érzi, figyelik őt. Lehúzódik az út szélére, onnan figyeli a teret. A városlakók sétálgatnak a lemenő napfényben. Észre vesz egy középkorú férfit, aki nem áll messze tőle, alig pár méter. Oda megy hozzá.*
-Üdvözlöm! A nevem Ryrin. Tudna nekem segíteni?
A hozzászólás írója (Amalo Ryrin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.26 14:53:42
-Üdvözlöm! A nevem Ryrin. Tudna nekem segíteni?
A hozzászólás írója (Amalo Ryrin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.26 14:53:42
7738. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-25 21:41:55
Üzenet elküldve: 2016-08-25 21:41:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Csupán megereszkednek a fekete pillák az ártatlanság javára szóló védekezésre. Mintha csak azt sóhajtaná egykedvűen: ugyan, kit akarsz becsapni? Nevezd nevén, gyilkos vagy. Furcsamód egyáltalán nem érezni emiatt a Csontvetőből sem elítélést sem félelmet.
Hallgatja, ahogy Dyntina a tengerről beszél. Összeszorul a szíve és kénytelen rájönni, mennyire irigyli a másikat. Ezt a kötődést, ezt az odaadást. Kedve lenne megszólalni a tenger hangján, megszólítani őt, hogy szemei feketéje mélyén meglássa a végtelent, megérinteni a csupasz lelkében ezt a zabolátlan áhítatot. Egy szédítő pillanatig tudja, hogy képes lenne rá. Aztán a pillanat elillan és ő elengedi a hatalommal bíró gondolatot, hogy Kaiyko maradhasson.*
- Te annak érzed magad? Ott a nyílt vízen *kérdi.* - Kicsinek... és jelentéktelennek? *A lány pillantása most a téren kóválygókra rebben, s ahogy egyik alakról a másikra pillant, akik sokasággá burjánzanak, máris megváltozik a tartása. Összébb húzza magát, a tekintete is idegenkedésről árulkodik. Mint egy bizonytalan, félszeg kóbor eb.*
- És mi haszna lenne ott egy Csontvetőnek? Kint a tengeren? *fordul vissza a vöröshöz, s most, hogy ismét rá néz, mintha máris oldódna a bizonytalansága, mintha kettejükre tudná szűkíteni a világot, kizárva a körülöttük lévőket.*
- Vagy tényleg csak el akarsz... csábítani? *A szó Kaiyko ajkáról különös zöngét kap. Mélyet. Transzcendens sejtelmességtől teltet, mely a csábítani helyett inkább talán a kísértés fogalomkörét pendíti meg finoman.*
// Vörös és Fekete //
*Csupán megereszkednek a fekete pillák az ártatlanság javára szóló védekezésre. Mintha csak azt sóhajtaná egykedvűen: ugyan, kit akarsz becsapni? Nevezd nevén, gyilkos vagy. Furcsamód egyáltalán nem érezni emiatt a Csontvetőből sem elítélést sem félelmet.
Hallgatja, ahogy Dyntina a tengerről beszél. Összeszorul a szíve és kénytelen rájönni, mennyire irigyli a másikat. Ezt a kötődést, ezt az odaadást. Kedve lenne megszólalni a tenger hangján, megszólítani őt, hogy szemei feketéje mélyén meglássa a végtelent, megérinteni a csupasz lelkében ezt a zabolátlan áhítatot. Egy szédítő pillanatig tudja, hogy képes lenne rá. Aztán a pillanat elillan és ő elengedi a hatalommal bíró gondolatot, hogy Kaiyko maradhasson.*
- Te annak érzed magad? Ott a nyílt vízen *kérdi.* - Kicsinek... és jelentéktelennek? *A lány pillantása most a téren kóválygókra rebben, s ahogy egyik alakról a másikra pillant, akik sokasággá burjánzanak, máris megváltozik a tartása. Összébb húzza magát, a tekintete is idegenkedésről árulkodik. Mint egy bizonytalan, félszeg kóbor eb.*
- És mi haszna lenne ott egy Csontvetőnek? Kint a tengeren? *fordul vissza a vöröshöz, s most, hogy ismét rá néz, mintha máris oldódna a bizonytalansága, mintha kettejükre tudná szűkíteni a világot, kizárva a körülöttük lévőket.*
- Vagy tényleg csak el akarsz... csábítani? *A szó Kaiyko ajkáról különös zöngét kap. Mélyet. Transzcendens sejtelmességtől teltet, mely a csábítani helyett inkább talán a kísértés fogalomkörét pendíti meg finoman.*
7737. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-24 15:48:41
Üzenet elküldve: 2016-08-24 15:48:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Kíváncsian billen oldalra a feje, mintha beleakarna lesni a lány fejébe. Várja a kérdésére feltett válasz teljes verzióját, de ez elmarad. A kíváncsi elmét az effélék nem nyugtatják le, nem törődik bele a feleletmentességbe, inkább még tovább csigázza, miután sejti, fontosabb részletek hiányoznak. Valami egészen biztosan történt, aminek következtében Seju nem csak, hogy rövidre zárja mondandóját, de még szemét is lesüti. Így kelletlenül ismeri el magában, többre most erőteljesebb faggatózással sem menne, legfeljebb kínzással, de a módszeréhez használatos eszközök és a motiváció is hiányzik belőle, hogy ilyenre vetemedjen a jóssal szemben.*
- De! *Emeli meg az ujját az ártatlanságának ismétlésére.* De nem tettem meg. *Leginkább azért, mert visszafogták benne, de kétségtelen, hogy egyébként nem lát kivetnivalót abban, ha egy egyébként is felesleges söpredékként nyilvántartott és számára semmitmondó jellemet töröl le a terepasztalról. Inkább haszon a világnak.*
- A test kínzása egy dolog, de az elme feletti irányítás aljas és undorító dolog. *Ad egy rövid magyarázatot az indítékára, még akkor is, ha Seju egy könnyedén hajlítással tér át a tenger kérdésére. A szökőkút peremére csüccsen, ujjai végével a víztükörre idéz apró köröket.*
- Azt is mondta, hogy milyen érzés két óriás közé szorulni? *Pillant vissza a lányra.* Ha érezted már magad kicsinek és jelentéktelennek, az egészen biztosan semmiség lehet, ahhoz képest, amikor a végtelen tenger és az ég beszorít maguk közé. Nincs, amin a szem megakadhatna. *Mosolyodik el.* Ha gondolod megmutathatom. Na persze, ne aggódj, nem akarlak elcsábítani. Kivéve, ha te nem ez akarod, hehe. *Kacagja el a mondat végét.*
- Vicceltem természetesen. *A rövid együtt töltött idő alatt talán már a lány is észrevehette a Vörösről, hogy olykor képtelen dolgokat gondol teljesen komolyan, máskor pedig teljesen hihetőeket csak úgy, megfontoltság nélkül. A tenger ügyében viszont határozottan beszél, az élet mértéktelen majszolása mellett, más sem teszi boldogabbá, mint amikor olyat mutat valaki másnak, amit egyébként önmaga is csak nehezen tud feldolgozni. Mint a vizek végtelensége.*
// Vörös és Fekete //
*Kíváncsian billen oldalra a feje, mintha beleakarna lesni a lány fejébe. Várja a kérdésére feltett válasz teljes verzióját, de ez elmarad. A kíváncsi elmét az effélék nem nyugtatják le, nem törődik bele a feleletmentességbe, inkább még tovább csigázza, miután sejti, fontosabb részletek hiányoznak. Valami egészen biztosan történt, aminek következtében Seju nem csak, hogy rövidre zárja mondandóját, de még szemét is lesüti. Így kelletlenül ismeri el magában, többre most erőteljesebb faggatózással sem menne, legfeljebb kínzással, de a módszeréhez használatos eszközök és a motiváció is hiányzik belőle, hogy ilyenre vetemedjen a jóssal szemben.*
- De! *Emeli meg az ujját az ártatlanságának ismétlésére.* De nem tettem meg. *Leginkább azért, mert visszafogták benne, de kétségtelen, hogy egyébként nem lát kivetnivalót abban, ha egy egyébként is felesleges söpredékként nyilvántartott és számára semmitmondó jellemet töröl le a terepasztalról. Inkább haszon a világnak.*
- A test kínzása egy dolog, de az elme feletti irányítás aljas és undorító dolog. *Ad egy rövid magyarázatot az indítékára, még akkor is, ha Seju egy könnyedén hajlítással tér át a tenger kérdésére. A szökőkút peremére csüccsen, ujjai végével a víztükörre idéz apró köröket.*
- Azt is mondta, hogy milyen érzés két óriás közé szorulni? *Pillant vissza a lányra.* Ha érezted már magad kicsinek és jelentéktelennek, az egészen biztosan semmiség lehet, ahhoz képest, amikor a végtelen tenger és az ég beszorít maguk közé. Nincs, amin a szem megakadhatna. *Mosolyodik el.* Ha gondolod megmutathatom. Na persze, ne aggódj, nem akarlak elcsábítani. Kivéve, ha te nem ez akarod, hehe. *Kacagja el a mondat végét.*
- Vicceltem természetesen. *A rövid együtt töltött idő alatt talán már a lány is észrevehette a Vörösről, hogy olykor képtelen dolgokat gondol teljesen komolyan, máskor pedig teljesen hihetőeket csak úgy, megfontoltság nélkül. A tenger ügyében viszont határozottan beszél, az élet mértéktelen majszolása mellett, más sem teszi boldogabbá, mint amikor olyat mutat valaki másnak, amit egyébként önmaga is csak nehezen tud feldolgozni. Mint a vizek végtelensége.*
7736. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-24 12:01:08
Üzenet elküldve: 2016-08-24 12:01:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bessys Mcerry, Maeril Laeril, Lilykra Ágfeldra//
* Kis idő elteltével egy fekete ruhás lány áll meg előtte. A kérdéséből ítélve ő is nem rég érkezhetett. Nem sokkal utána egy köpenyes alak érkezik hozzájuk.*
- Úgy hallottam van arrafelé egy fogadó. *Mutat az említett irányba. Igaz, hogy még sosem járt ott, de remélhetőleg az innen-onnan összegyűjtött információ is elég lesz.*
- Miért magázol? *Fordul az idegenhez. Megszokta már, hogy odahaza mindig ő a tapasztalatlan gyerek és különben sem olyan idős
még, csupán 38 éves tehát az ő fajtájánál kb. a serdülőkor végén jár.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.24 14:27:07, a következő indokkal:
Tömeges/durva helyesírási hibák.
* Kis idő elteltével egy fekete ruhás lány áll meg előtte. A kérdéséből ítélve ő is nem rég érkezhetett. Nem sokkal utána egy köpenyes alak érkezik hozzájuk.*
- Úgy hallottam van arrafelé egy fogadó. *Mutat az említett irányba. Igaz, hogy még sosem járt ott, de remélhetőleg az innen-onnan összegyűjtött információ is elég lesz.*
- Miért magázol? *Fordul az idegenhez. Megszokta már, hogy odahaza mindig ő a tapasztalatlan gyerek és különben sem olyan idős
még, csupán 38 éves tehát az ő fajtájánál kb. a serdülőkor végén jár.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.24 14:27:07, a következő indokkal:
Tömeges/durva helyesírási hibák.
7735. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-23 21:53:37
Üzenet elküldve: 2016-08-23 21:53:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
- Ott *válaszol röviden, de hogy az a hang mit mondott neki, arról nem beszél, csak lesüti a szemét. Szerencsére Dyntina nem erőlteti a témát. Egyelőre. Ami viszont az ő kérdését illeti, arra eléggé bő lére eresztett választ kap. Hunyorog a vörösre, erősen figyel a szavaira, de a képére van írva, hogy a felét sem érti annak, amit a másik kitálalt neki. Tanácstalan és bizonytalan mosolyféle rándulgat a szája sarkába, ami csak még egyértelműbbé teszi, hogy a téma határozottan idegen terep a számára.
Aztán valahogy végül kikeverednek a pikáns magyarázkodás érthetetlenségében is zaftos részleteiből, Kaiyko pedig csak félrebiccentett fejjel nézi ezt a vöröst, aki inkább csodabogár, mint egy hús-vér teremtmény. Mindazonáltal valahogy a mocskos és könyörtelen életszagúság is elvegyül ebben a furcsa elegyben, ami Dyntina lényét alkotja. Egyszerre disszonáns és egyedien összecsengő.*
- Száz százalékig ártatlan *ismétli* -, aki egyetlen szavamra puszta kézzel ölt volna meg egy idegent, pedig talán ha egy fertályórája ismerjük egymást. Nem, nem láttam még a tengert *mondja, mintha a korábbi mondatot csak valami különc esemény tette volna hallhatóvá, puszta gondolat létére.* - De Kallan mesélt róla.
*Őszinte, szeretetteljes kifejezés árad szét a vonásain, ahogy a nevet kimondja. Azok a vesébe látó fekete szemek egyszeriben gyermeki csillogásba borulnak.*
- Arról, hogy a tengerrel nehéz szót érteni, mint az asszonyokkal. Hogy messze, a szigeteken túl a víz olyan mély, hogy a hajók gerince nyög és sír attól a feneketlen feketeségtől, aztán az a mélység elroppantja és a kíváncsiságért a legénység életének felét sarcolja.
// Vörös és Fekete //
- Ott *válaszol röviden, de hogy az a hang mit mondott neki, arról nem beszél, csak lesüti a szemét. Szerencsére Dyntina nem erőlteti a témát. Egyelőre. Ami viszont az ő kérdését illeti, arra eléggé bő lére eresztett választ kap. Hunyorog a vörösre, erősen figyel a szavaira, de a képére van írva, hogy a felét sem érti annak, amit a másik kitálalt neki. Tanácstalan és bizonytalan mosolyféle rándulgat a szája sarkába, ami csak még egyértelműbbé teszi, hogy a téma határozottan idegen terep a számára.
Aztán valahogy végül kikeverednek a pikáns magyarázkodás érthetetlenségében is zaftos részleteiből, Kaiyko pedig csak félrebiccentett fejjel nézi ezt a vöröst, aki inkább csodabogár, mint egy hús-vér teremtmény. Mindazonáltal valahogy a mocskos és könyörtelen életszagúság is elvegyül ebben a furcsa elegyben, ami Dyntina lényét alkotja. Egyszerre disszonáns és egyedien összecsengő.*
- Száz százalékig ártatlan *ismétli* -, aki egyetlen szavamra puszta kézzel ölt volna meg egy idegent, pedig talán ha egy fertályórája ismerjük egymást. Nem, nem láttam még a tengert *mondja, mintha a korábbi mondatot csak valami különc esemény tette volna hallhatóvá, puszta gondolat létére.* - De Kallan mesélt róla.
*Őszinte, szeretetteljes kifejezés árad szét a vonásain, ahogy a nevet kimondja. Azok a vesébe látó fekete szemek egyszeriben gyermeki csillogásba borulnak.*
- Arról, hogy a tengerrel nehéz szót érteni, mint az asszonyokkal. Hogy messze, a szigeteken túl a víz olyan mély, hogy a hajók gerince nyög és sír attól a feneketlen feketeségtől, aztán az a mélység elroppantja és a kíváncsiságért a legénység életének felét sarcolja.
7734. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-23 18:48:26
Üzenet elküldve: 2016-08-23 18:48:26
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Bessys Mcerry, Lilykra Ágfeldra//
~Végre megérkeztünk Artheinor főterére. ~ *Maeril társára pillant Bessysre aki éppen oda megy egy padon ülő lányhoz. Bessys megszólítja. Maeril nem megy oda inkább távolról nézi a társalgást. A lány ruhájából ítélve ő sem rég érkezhetett meg. Ahogy egyre jobban nézi a lányt rájön, hogy ő egy elf. Maeril tudja, hogy Bessys nem nagyon kedveli az elfeket és gyorsan oda siet hozzájuk nehogy a végén még valami baj történjen.*
~Végre megérkeztünk Artheinor főterére. ~ *Maeril társára pillant Bessysre aki éppen oda megy egy padon ülő lányhoz. Bessys megszólítja. Maeril nem megy oda inkább távolról nézi a társalgást. A lány ruhájából ítélve ő sem rég érkezhetett meg. Ahogy egyre jobban nézi a lányt rájön, hogy ő egy elf. Maeril tudja, hogy Bessys nem nagyon kedveli az elfeket és gyorsan oda siet hozzájuk nehogy a végén még valami baj történjen.*
7733. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:43:39
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:43:39
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Lilykra Ágfeldra, Maeril Laeril//
*Bessys órák óta sétál, már azt sem tudja hol van, mikor hirtelen ismerősé válik számára a hely. Járt már itt. Ez Artheinor főtere. Ahogy egyre jobban közeledik a főtér fele, azt látja hogy az emberek már vonulnak vissza. Esteledik és az idő is hűvösre jár. Meglát egy nőt a padon ülni. Majd társára pillant. *
-Megkérdezem hátha tudja hol van egy fogadó, vagy olyan hely ahol aludhatunk.
*A lány egyre jobban közeledik a nőhöz majd megáll előtte amikor oda ér. *
-Jó estét! Nem tudja véletlenül, hogy van-e a közelben itt egy fogadó?
*Bessys órák óta sétál, már azt sem tudja hol van, mikor hirtelen ismerősé válik számára a hely. Járt már itt. Ez Artheinor főtere. Ahogy egyre jobban közeledik a főtér fele, azt látja hogy az emberek már vonulnak vissza. Esteledik és az idő is hűvösre jár. Meglát egy nőt a padon ülni. Majd társára pillant. *
-Megkérdezem hátha tudja hol van egy fogadó, vagy olyan hely ahol aludhatunk.
*A lány egyre jobban közeledik a nőhöz majd megáll előtte amikor oda ér. *
-Jó estét! Nem tudja véletlenül, hogy van-e a közelben itt egy fogadó?
7732. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:14:02
Üzenet elküldve: 2016-08-23 17:14:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Bessys Mcerry, Maeril Laeril, //
*Végre megérkezett! Igaz, hogy alig lát már a portól és a ruhája is teljesen beszürkült, de akkor és ott az ilyesmi teljesen hidegen hagyja.
Úgy dönt a szálláskeresést inkább későbbre hagyja és inkább lerogy a legközelebbi padra. Onnan már alaposabban szemügyre veheti hova is került. Az eddig látottak közül a városfal hiánya a legszembetűnöbb.* ~Lehet, hogy mágiával védik a helyet.~ *Morfondírozik magában.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.23 18:55:20, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Végre megérkezett! Igaz, hogy alig lát már a portól és a ruhája is teljesen beszürkült, de akkor és ott az ilyesmi teljesen hidegen hagyja.
Úgy dönt a szálláskeresést inkább későbbre hagyja és inkább lerogy a legközelebbi padra. Onnan már alaposabban szemügyre veheti hova is került. Az eddig látottak közül a városfal hiánya a legszembetűnöbb.* ~Lehet, hogy mágiával védik a helyet.~ *Morfondírozik magában.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.23 18:55:20, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
7731. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 13:05:22
Üzenet elküldve: 2016-08-22 13:05:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Akármilyen szándékkal is tegyék, de a csapatukat éppen terelik valahová. És akit terelnek, az nem irányít, nem kezdeményez, tehát hátrányban van. Vagy pedig tényleg csak egy maroknyi idióta követ egy elkóborolt csikót. Egyik lehetőség sem tetszik Rowonnak, talán éppen ezért nincs kedve együtt viccelődni társaival. Amint nyilvánvalóvá válik hogy a hátasuk a városon kívülre tart, felmerül a fényforrás kérdése, amit nem hoztak magukkal. Talán azért nem, mert egy városon belüli találkozóra mentek eredetileg. De Ryrin jó vezetőhöz méltón máris intézkedik.*
-Rendben.
*Rowon csak ennyit mond, mikor megkapja az utasításokat. Miután Raeyan elindult a lovag után, ő is kivár míg a lány eltávolodik néhány métert, majd utána indul*
//A levél//
*Akármilyen szándékkal is tegyék, de a csapatukat éppen terelik valahová. És akit terelnek, az nem irányít, nem kezdeményez, tehát hátrányban van. Vagy pedig tényleg csak egy maroknyi idióta követ egy elkóborolt csikót. Egyik lehetőség sem tetszik Rowonnak, talán éppen ezért nincs kedve együtt viccelődni társaival. Amint nyilvánvalóvá válik hogy a hátasuk a városon kívülre tart, felmerül a fényforrás kérdése, amit nem hoztak magukkal. Talán azért nem, mert egy városon belüli találkozóra mentek eredetileg. De Ryrin jó vezetőhöz méltón máris intézkedik.*
-Rendben.
*Rowon csak ennyit mond, mikor megkapja az utasításokat. Miután Raeyan elindult a lovag után, ő is kivár míg a lány eltávolodik néhány métert, majd utána indul*
7730. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 09:22:23
Üzenet elküldve: 2016-08-22 09:22:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Talán tíz perc telhetett el azóta, hogy elhagyta a főteret. Most már nem a saját lábával teszi meg az utat; az az átkozott páncél elveszi a kedvét az egészséges sport gyakorlásától! Inkább Gesztenyén, friss, pihent és szívós lován ülve üget vissza Bentrasshoz, újult erővel szemlélve őt és a többieket, mintha ebben a tíz furcsa percben bármi érdekes, netán eseménydús dolog történt volna.*
- Indulhatunk. Bár - *eszébe jut valami* - az istálló falait rengeteg fáklya díszíti. Nem akarok tolvajként viselkedni, de talán azokat is használhatnánk kölcsönbe, nem? Természetesen ki is fizetjük....Nem, bocsánat, felejtsd el. Nekik is épp olyan szükségük van rájuk, mint nekünk. Menjünk. - *Ezután a meglehetősen "egyoldalú" szóváltás után már valóban el akarna indulni. Kényelmetlenül érzi magát, hogy így habozott egy igazi lovag előtt.*
//A levél//
*Talán tíz perc telhetett el azóta, hogy elhagyta a főteret. Most már nem a saját lábával teszi meg az utat; az az átkozott páncél elveszi a kedvét az egészséges sport gyakorlásától! Inkább Gesztenyén, friss, pihent és szívós lován ülve üget vissza Bentrasshoz, újult erővel szemlélve őt és a többieket, mintha ebben a tíz furcsa percben bármi érdekes, netán eseménydús dolog történt volna.*
- Indulhatunk. Bár - *eszébe jut valami* - az istálló falait rengeteg fáklya díszíti. Nem akarok tolvajként viselkedni, de talán azokat is használhatnánk kölcsönbe, nem? Természetesen ki is fizetjük....Nem, bocsánat, felejtsd el. Nekik is épp olyan szükségük van rájuk, mint nekünk. Menjünk. - *Ezután a meglehetősen "egyoldalú" szóváltás után már valóban el akarna indulni. Kényelmetlenül érzi magát, hogy így habozott egy igazi lovag előtt.*
7729. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:46:38
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:46:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*A kérésnek is betudható kérdésre őszinte meglepettséggel ütközik meg a lány tekintetével. Mintha még valami valami rejtett sértettség is lakoznak a szürkék mögött. Persze nem teheti felelőssé Sejut, hiszen éppen csak, hogy most találkoztak, honnan is tudhatná a vörösről, hogy mi az, amivel szívesen elmulatja az időt?*
- Persze. *Mintha ennél mi sem lenne egyszerűbb. Kijelentése határozott és talán ebből már az ébenhajú is érezheti, nem kell kétszer kérni. Fordul is sarkán, hogy az immár szakadt, koszos és süteményhabtól díszelgő báli ruhájában, ujjait ropogtatással bemelegítve, megfoszthassa életétől a szerencsétlen részeg fickót a sikátorban. Hogy ezúttal a csontjós kezei fogják le őt, s nem fordítva az viszont megállítja a menetben.*
- Ó. *Húzza félre a száját lemondóan.
Seju körül egyre több az olyan jelenség, amelyeknek már csak hallatán is a hideg rázza a vöröskét, kíváncsisága azonban felülkerekedik ezen.*
- Ott voltál az ostromban? *Kerekednek el a szemei.* De mi, mit mondott az a hang? *Nem ereszti a másik tekintetét, aki mintha lassan kezdene feltárulkozni és megnyílni előtte. Valami ilyesmi érzés lehet azok számára is, akik őt akarják megfejteni, s most már érti azt is, miért nem eresztik el, amikor ő láthatóan nem akar magáról beszélni. Azért, mert ettől válik izgalmassá.*
- Mit mondtam? *Még így józanon sem emlékszik saját hirtelenjében kimondott szavaira, de a lány segítségével hamar felidézi és ettől hangos kacagásban törni.*
- Ja, hogy azt. *Egy könnycsepp csordul ki a szemeiből, hüvelykujjával törli le.* Nem kell emiatt aggódnod, bármennyire is rendben vagy nőként, ha nem vagy férfi, nem tudnám magam rávenni, hogy bármit is tegyek veled. Még részegen sem. Hidd el, már volt rá próbálkozás. *Zavartan kacarászik.*
- Azt csak arra mondtam, hogy kissé feltűnő jelenség voltunk, ahogy hurcoltalak át téged láthatóan tudattalan állapotban a főtéren át. Ismerek olyan nőt, aki visszaélt volna egy ilyen helyzettel, de mint mondtam, én száz százalékig ártatlan vagyok. *Műmosoly és szempilla rebegtetés.*
- Láttad te már a tengert? *Ócska próbálkozás, és nem is teljesen tématerelés kapcsán hozzá fel, de valamiért úgy gondolja, a végtelen vizeknek már csak a gondolata is nyugtatólag hathat, hiszen rá is úgy szokott.*
// Vörös és Fekete //
*A kérésnek is betudható kérdésre őszinte meglepettséggel ütközik meg a lány tekintetével. Mintha még valami valami rejtett sértettség is lakoznak a szürkék mögött. Persze nem teheti felelőssé Sejut, hiszen éppen csak, hogy most találkoztak, honnan is tudhatná a vörösről, hogy mi az, amivel szívesen elmulatja az időt?*
- Persze. *Mintha ennél mi sem lenne egyszerűbb. Kijelentése határozott és talán ebből már az ébenhajú is érezheti, nem kell kétszer kérni. Fordul is sarkán, hogy az immár szakadt, koszos és süteményhabtól díszelgő báli ruhájában, ujjait ropogtatással bemelegítve, megfoszthassa életétől a szerencsétlen részeg fickót a sikátorban. Hogy ezúttal a csontjós kezei fogják le őt, s nem fordítva az viszont megállítja a menetben.*
- Ó. *Húzza félre a száját lemondóan.
Seju körül egyre több az olyan jelenség, amelyeknek már csak hallatán is a hideg rázza a vöröskét, kíváncsisága azonban felülkerekedik ezen.*
- Ott voltál az ostromban? *Kerekednek el a szemei.* De mi, mit mondott az a hang? *Nem ereszti a másik tekintetét, aki mintha lassan kezdene feltárulkozni és megnyílni előtte. Valami ilyesmi érzés lehet azok számára is, akik őt akarják megfejteni, s most már érti azt is, miért nem eresztik el, amikor ő láthatóan nem akar magáról beszélni. Azért, mert ettől válik izgalmassá.*
- Mit mondtam? *Még így józanon sem emlékszik saját hirtelenjében kimondott szavaira, de a lány segítségével hamar felidézi és ettől hangos kacagásban törni.*
- Ja, hogy azt. *Egy könnycsepp csordul ki a szemeiből, hüvelykujjával törli le.* Nem kell emiatt aggódnod, bármennyire is rendben vagy nőként, ha nem vagy férfi, nem tudnám magam rávenni, hogy bármit is tegyek veled. Még részegen sem. Hidd el, már volt rá próbálkozás. *Zavartan kacarászik.*
- Azt csak arra mondtam, hogy kissé feltűnő jelenség voltunk, ahogy hurcoltalak át téged láthatóan tudattalan állapotban a főtéren át. Ismerek olyan nőt, aki visszaélt volna egy ilyen helyzettel, de mint mondtam, én száz százalékig ártatlan vagyok. *Műmosoly és szempilla rebegtetés.*
- Láttad te már a tengert? *Ócska próbálkozás, és nem is teljesen tématerelés kapcsán hozzá fel, de valamiért úgy gondolja, a végtelen vizeknek már csak a gondolata is nyugtatólag hathat, hiszen rá is úgy szokott.*
7728. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:16:08
Üzenet elküldve: 2016-08-22 07:16:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//A levél//
*Ha Rowon célja valóban a többiek poénos megjegyzéseinek elhessegetése lett volna akkor Ryrin erre alaposan rácáfol. Egyre inkább telepszik rá a sötét éjszaka a kis csapatra, is minél több idő telik el Naruhil megjelenéséig annál nyugtalanabbak lesznek. Nem a félelemtől sokkal inkább attól, hogy átverték e őket avagy sem. Egy Naruhil kaliberű és beosztású fickónak pedig nem szabad késnie! Ez azonnal megbélyegezné sok helyen.*
-Az éjszaka sok mindenre jó hölgyem. *pillant a társaság egyetlen női tagja felé.* -De az biztos, hogy valamit rejtegetni kell a szemek elől. Valami bűzlik itt én mondom.
*És nem a lovak bélsárára gondol.*
-Rendben Ryrin... már persze ha valaki éjnek idején kinyitja nekünk manapság az ajtót.
*Sunuko úgy tűnik kénytelen még egy utat tenni vissza az istállóba, hogy elhozza saját hátasát. Mikor visszatér Bentrass odaszól neki.*
-Mehetünk?
*Egyébként elég ostobák, hogy elindultak a főhadiszállásról fáklyák nélkül mikor már sötétedett! Vagy legalább a szegényeknél szerezhettek volna párat, azok pár csillogó arany fejében elővarázsolták volna a fáklyákat még a pokol legmélyebb bugyrából is.*
//A levél//
*Ha Rowon célja valóban a többiek poénos megjegyzéseinek elhessegetése lett volna akkor Ryrin erre alaposan rácáfol. Egyre inkább telepszik rá a sötét éjszaka a kis csapatra, is minél több idő telik el Naruhil megjelenéséig annál nyugtalanabbak lesznek. Nem a félelemtől sokkal inkább attól, hogy átverték e őket avagy sem. Egy Naruhil kaliberű és beosztású fickónak pedig nem szabad késnie! Ez azonnal megbélyegezné sok helyen.*
-Az éjszaka sok mindenre jó hölgyem. *pillant a társaság egyetlen női tagja felé.* -De az biztos, hogy valamit rejtegetni kell a szemek elől. Valami bűzlik itt én mondom.
*És nem a lovak bélsárára gondol.*
-Rendben Ryrin... már persze ha valaki éjnek idején kinyitja nekünk manapság az ajtót.
*Sunuko úgy tűnik kénytelen még egy utat tenni vissza az istállóba, hogy elhozza saját hátasát. Mikor visszatér Bentrass odaszól neki.*
-Mehetünk?
*Egyébként elég ostobák, hogy elindultak a főhadiszállásról fáklyák nélkül mikor már sötétedett! Vagy legalább a szegényeknél szerezhettek volna párat, azok pár csillogó arany fejében elővarázsolták volna a fáklyákat még a pokol legmélyebb bugyrából is.*
7727. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-22 00:51:36
Üzenet elküldve: 2016-08-22 00:51:36
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A pokoli fájdalom hamar elmúlik, ahogy a düh, és a harc mámorosító izgalma kavarog benne. Észre sem veszi a mindig oly gyűlölt népség forgatagát, mint ahogy azt szokta. Csak a valódi vérontáson jár az esze. És csak tovább hergeli magát.*
~És ezek? Ezek a csodálatos lények mint mi? Mi halunk korábban, mint más döglődő húsgolyók? Ez a fajtárs kitéphette volna puszta kézzel a szívemet. A düh, és harc rendíthetetlen totemoszlopai!~
*Lelkendezik magában, és egyre vérszomjasabb. Nem veszíti el a fejét, bár jár valami benne.*
~Talán ha felfalnék egyet kettőt, mint a macskát a legutóbb. Az ő hosszú életük is szolgálhatna. Mihaszna életük.~
*Arra jut, hogy itt csak körbe se néz. Nem az ő műfaja, hogy főtéri lelketlen senkiházikat marcangoljon. Tovahalad az erdőbe.*
~És ezek? Ezek a csodálatos lények mint mi? Mi halunk korábban, mint más döglődő húsgolyók? Ez a fajtárs kitéphette volna puszta kézzel a szívemet. A düh, és harc rendíthetetlen totemoszlopai!~
*Lelkendezik magában, és egyre vérszomjasabb. Nem veszíti el a fejét, bár jár valami benne.*
~Talán ha felfalnék egyet kettőt, mint a macskát a legutóbb. Az ő hosszú életük is szolgálhatna. Mihaszna életük.~
*Arra jut, hogy itt csak körbe se néz. Nem az ő műfaja, hogy főtéri lelketlen senkiházikat marcangoljon. Tovahalad az erdőbe.*
7726. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 23:17:41
Üzenet elküldve: 2016-08-21 23:17:41
![>Adakver Erethlion [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/241_elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Végül sikerül átvágnia a városon, az erdőből a holdudvarra lép ki, megkerüli a pegazus büszke épületét, és ahogy megérkezett úgy el is tűnik a főtér túloldalán. Nincs pénze, amiből vásárolhatna, és nincs semmije, amit eladhatna. Vadászni ugyan vadászott, de azt meg is ette. Hősi feladatokat meg nem kíván elvállalni, mert ahhoz bizony még piszkosul gyenge. Talán ha lenne mit felmutatnia másokkal szemben a díszes kardon és a még díszesebb öltözéken kívül. Mindenesetre ő nem siet sehova. Most pár hétre hónapra talán még meghúzhatja magát az erdőben, aztán ha lecsendesedtek a dolgok esetleg visszajön és szerez magának valami kisebb nagyobb melót, de az is lehet, hogy ha egyszer beeszi magát az erdőbe, akkor évekig nem is jön ki onnan. Ezt így előre szinte lehetetlen megjósolni. Egy hosszú életű és szabad nép tagja és nem szorul rá, hogy komoly terveket gyártson a saját jövőjére nézve. Addig, nem amíg az erdő hajlandó őt ragaszkodó szülő módjára eltartani.*
7725. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 22:13:11
Üzenet elküldve: 2016-08-21 22:13:11
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ahol most a Halál arat...//
- Akkor most egy mély sóhaj. Innentől már gyerekjáték lesz. *Megigazítja a vállán átvetett zsákot, kellő óvatossággal ahhoz, hogy ne törje rögtön apró darabokra a belesuvasztott üvegeket.
Feltűnik neki, hogy a Másik mindvégig szótlan marad és nem fűz megjegyzést az átlátszóan naiv és hétköznapias önnyugtatásához.*
- Mi van, már szóba se állsz velünk? Nekem így is megfelel, egyébként szeretsz úgy fogalmazni, mint szélütött idióta. *Gondolatban vállat is von, nem lesz ötletek híján akkor sem, ha a nem kívánt társaság lakat alatt tartja a száját egész végig.
Maga előtt látván a borászatok dűlőit, nem arra gondol, hogy belé fog szakadni a háta és a lába, hanem hogy ezt a dombot még így is mennyivel szívesebben hódítja meg, mint azt a számos másikat, amit így vagy úgy, de élte során eddig a háta mögé utasított már.*
- Akkor most egy mély sóhaj. Innentől már gyerekjáték lesz. *Megigazítja a vállán átvetett zsákot, kellő óvatossággal ahhoz, hogy ne törje rögtön apró darabokra a belesuvasztott üvegeket.
Feltűnik neki, hogy a Másik mindvégig szótlan marad és nem fűz megjegyzést az átlátszóan naiv és hétköznapias önnyugtatásához.*
- Mi van, már szóba se állsz velünk? Nekem így is megfelel, egyébként szeretsz úgy fogalmazni, mint szélütött idióta. *Gondolatban vállat is von, nem lesz ötletek híján akkor sem, ha a nem kívánt társaság lakat alatt tartja a száját egész végig.
Maga előtt látván a borászatok dűlőit, nem arra gondol, hogy belé fog szakadni a háta és a lába, hanem hogy ezt a dombot még így is mennyivel szívesebben hódítja meg, mint azt a számos másikat, amit így vagy úgy, de élte során eddig a háta mögé utasított már.*
7724. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 15:39:48
Üzenet elküldve: 2016-08-21 15:39:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
~Ssss...~ *Határozott és mégis gyengéd, ősi ige. A lélek mélyén szólít meg valamit, az a valami pedig engedelmeskedik e delejes hangocskának. Ez és a víz hűvöse az arcán valamelyest megnyugtatja.
Sajnos a rőt teremtés szavaiból nem tud sok mindent kihámozni, de ahhoz eleget, hogy valamiféle aggodalom éledjen benne. Tekintete jellegzetes mozgása elárulja, hogy egy kissé elmerül a gondolataiban, mintha a tér egy megfoghatatlan síkján felütött naplót olvasna.
Csak a különös felajánlás rántja vissza a vöröshöz. Pillantása a szürke íriszekre fordul, elidőzik rajtuk.*
- Megtennéd? *kérdi, de inkább kéri csendesen, méghozzá egy olyasfajta sejtelmes hangszínen, ami nagyon is illik a jósokhoz. A fekete szemek ismét mintha lélekig tekintenének.
Bárhogy is reagál Dyntina, tettekig biztos nem engedi a Csontvető. De tudni akarta, mi van a szavak mögött. Ez a vörös kétség kívül különc szerzet és talán valahol épp annyira flúgos, mint Kaiyko.
Mindenesetre, ha a másik az ajánlat beteljesítése felé indulna, Kaiyko akár még odáig is elmegy, hogy ráfogjon Dyntina kezére, hogy megállítsa. Fejével néma nemet int, aztán csak sóhajt.*
- Nem hiszem, hogy köze lett volna hozzá.
*Rövid hallgatásba burkolózik, de mielőtt kínossá nyúlna a csend, újra megszólal.*
- Ott voltam a Karavánpihenőben, amikor az ostrom elkezdődött. A Szentélyben megszólított valami. Szólt rajtam keresztül *javítja ki magát.* - De ez most más volt. Nem emlékszem, mit mondtam.
*Ismét felpillant a vörösre. Tanácstalanul vonja meg a vállát.*
- Lehet, hogy fontos. Lehet, hogy nem.
*Annyiból nem tudja megmondani, amennyit Dyntina vissza tudott idézni. Így is pont elég zavaros az egész.*
- Miért mondtad azt? Azt, hogy meg akarsz... tudod *kérdi mindenféle átkötés nélkül. Bár a sikátorból kivezető útról elég homályosak az emlékei, a lány hangjára határozottan emlékszik. Utóbb azt is sejti, hogy riadalmát épp darabossá esett érzékelése okozhatta. A hallottakat viszont nem igazán tudja hová tenni. Épp ezért a hangja is elég bizonytalan. Talán az egész csak pont olyan kusza vízió volt, mint a többi.*
Sajnos a rőt teremtés szavaiból nem tud sok mindent kihámozni, de ahhoz eleget, hogy valamiféle aggodalom éledjen benne. Tekintete jellegzetes mozgása elárulja, hogy egy kissé elmerül a gondolataiban, mintha a tér egy megfoghatatlan síkján felütött naplót olvasna.
Csak a különös felajánlás rántja vissza a vöröshöz. Pillantása a szürke íriszekre fordul, elidőzik rajtuk.*
- Megtennéd? *kérdi, de inkább kéri csendesen, méghozzá egy olyasfajta sejtelmes hangszínen, ami nagyon is illik a jósokhoz. A fekete szemek ismét mintha lélekig tekintenének.
Bárhogy is reagál Dyntina, tettekig biztos nem engedi a Csontvető. De tudni akarta, mi van a szavak mögött. Ez a vörös kétség kívül különc szerzet és talán valahol épp annyira flúgos, mint Kaiyko.
Mindenesetre, ha a másik az ajánlat beteljesítése felé indulna, Kaiyko akár még odáig is elmegy, hogy ráfogjon Dyntina kezére, hogy megállítsa. Fejével néma nemet int, aztán csak sóhajt.*
- Nem hiszem, hogy köze lett volna hozzá.
*Rövid hallgatásba burkolózik, de mielőtt kínossá nyúlna a csend, újra megszólal.*
- Ott voltam a Karavánpihenőben, amikor az ostrom elkezdődött. A Szentélyben megszólított valami. Szólt rajtam keresztül *javítja ki magát.* - De ez most más volt. Nem emlékszem, mit mondtam.
*Ismét felpillant a vörösre. Tanácstalanul vonja meg a vállát.*
- Lehet, hogy fontos. Lehet, hogy nem.
*Annyiból nem tudja megmondani, amennyit Dyntina vissza tudott idézni. Így is pont elég zavaros az egész.*
- Miért mondtad azt? Azt, hogy meg akarsz... tudod *kérdi mindenféle átkötés nélkül. Bár a sikátorból kivezető útról elég homályosak az emlékei, a lány hangjára határozottan emlékszik. Utóbb azt is sejti, hogy riadalmát épp darabossá esett érzékelése okozhatta. A hallottakat viszont nem igazán tudja hová tenni. Épp ezért a hangja is elég bizonytalan. Talán az egész csak pont olyan kusza vízió volt, mint a többi.*
7723. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-21 08:34:17
Üzenet elküldve: 2016-08-21 08:34:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Érzi, ahogy Seju teste megfeszül a fogása alatt, próbál kiszabadulni a vörös tartásából, aki talán a lehető legrosszabb verziót választja és egész egyszerűen nem engedi el, minden ellenkezés ellenére sem. Hosszú és kalandos élete során találkozott már eszét vesztett, őrültnek titulált emberekkel, olyanokkal akiket a sötétség uralt, olyanokkal, akik gyermeki szinten vergődtek egy felnőtt testben, de tudja, érzi, a hollóhajú nem ilyen. Eddig nem ilyen volt. Persze, meg vannak neki is a maga paranoiás gondjai, csak úgy mint a kalóznak is, emiatt van még mindig mellette. De most valami más történt a csontjóssal, és esze ágában sincs hagyni futni.*
- sss... *Mintha ez bármikor is nyugtatólag hatna a riadt elmére. Valami csendes helyre akar menni, kikerülni az őket bámulókat, miután a figyelmet semmiképp sem szeretné most magára vonni. Főleg nem a városőrökét.
Csak akkor enyhül a szorítás a lányon, amikor ismét értelmes mondat hangzik el tőle.*
- Hát öhm, hogy is mondjam... *Engedi el őt, és zavartan nyúl a tarkójához*
~Egyszer csak bekattantál? Nem, ez nem jó, Olyan, mintha hülyének néznem.~
- Azt hiszem megszállt téged valami. *Adja elő őszinte véleményét, miután másra nem tud gondolni.* De semmi gond, kedvelem a fura népeket. *Na persze, valahol a hideg rázza a gondolattól, hogy itt repked körülötte egy szellem, de ennek igyekszik nem adni látható jelét.*
- Hát mondtál valamit a vérző szélről, meg hogy valami görbül. Ja és azt hiszem tajtékzott is valaki. *Nehezen tudná visszaadni a számára értelmetlennek tűnő egymás melletti szópárosokat.*
- Mintha megittál volna egy üveg rumot, ahhoz tudnám hasonlítani. *Megáll a szökőkút mellett, amíg a lány felfrissíti az arcát és a körme alatti piszkot kezdi piszkálgatni. Hát igen, származása ellenére nem túl igényes.*
- Ott volt az a kellemes külsejű fiatalember a sikátorban. Gondolod, hogy ő szórt rád valami átkot? *Suttogja közben.* Ha szeretnéd visszamegyek és végzek vele. Kardom ugyan nincs, de tudok egy technikát, amivel igen hamar ki lehet valakiből szorítani a levegőt. *Kedélyes mosollyal ajánlja fel szolgálatait egy gyanakvó személynek, ez rógtón eszébé is ötlik, így javít valamelyest, bár nem túl hihető módon.* Ööö, na nem mintha gyakran csinálnam ezt. Hehe.
// Vörös és Fekete //
*Érzi, ahogy Seju teste megfeszül a fogása alatt, próbál kiszabadulni a vörös tartásából, aki talán a lehető legrosszabb verziót választja és egész egyszerűen nem engedi el, minden ellenkezés ellenére sem. Hosszú és kalandos élete során találkozott már eszét vesztett, őrültnek titulált emberekkel, olyanokkal akiket a sötétség uralt, olyanokkal, akik gyermeki szinten vergődtek egy felnőtt testben, de tudja, érzi, a hollóhajú nem ilyen. Eddig nem ilyen volt. Persze, meg vannak neki is a maga paranoiás gondjai, csak úgy mint a kalóznak is, emiatt van még mindig mellette. De most valami más történt a csontjóssal, és esze ágában sincs hagyni futni.*
- sss... *Mintha ez bármikor is nyugtatólag hatna a riadt elmére. Valami csendes helyre akar menni, kikerülni az őket bámulókat, miután a figyelmet semmiképp sem szeretné most magára vonni. Főleg nem a városőrökét.
Csak akkor enyhül a szorítás a lányon, amikor ismét értelmes mondat hangzik el tőle.*
- Hát öhm, hogy is mondjam... *Engedi el őt, és zavartan nyúl a tarkójához*
~Egyszer csak bekattantál? Nem, ez nem jó, Olyan, mintha hülyének néznem.~
- Azt hiszem megszállt téged valami. *Adja elő őszinte véleményét, miután másra nem tud gondolni.* De semmi gond, kedvelem a fura népeket. *Na persze, valahol a hideg rázza a gondolattól, hogy itt repked körülötte egy szellem, de ennek igyekszik nem adni látható jelét.*
- Hát mondtál valamit a vérző szélről, meg hogy valami görbül. Ja és azt hiszem tajtékzott is valaki. *Nehezen tudná visszaadni a számára értelmetlennek tűnő egymás melletti szópárosokat.*
- Mintha megittál volna egy üveg rumot, ahhoz tudnám hasonlítani. *Megáll a szökőkút mellett, amíg a lány felfrissíti az arcát és a körme alatti piszkot kezdi piszkálgatni. Hát igen, származása ellenére nem túl igényes.*
- Ott volt az a kellemes külsejű fiatalember a sikátorban. Gondolod, hogy ő szórt rád valami átkot? *Suttogja közben.* Ha szeretnéd visszamegyek és végzek vele. Kardom ugyan nincs, de tudok egy technikát, amivel igen hamar ki lehet valakiből szorítani a levegőt. *Kedélyes mosollyal ajánlja fel szolgálatait egy gyanakvó személynek, ez rógtón eszébé is ötlik, így javít valamelyest, bár nem túl hihető módon.* Ööö, na nem mintha gyakran csinálnam ezt. Hehe.
7722. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 20:54:18
Üzenet elküldve: 2016-08-20 20:54:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Botorkálás//
*Egy éjszakát töltött a városban, de máris mintha kiütései lennének tőle. Gyerekkorától fogva a városokba vágyott a családi birtok helyett, s, most, hogy itt van egyben, rosszul van tőle. Nem bírja, hogy a végeláthatatlan tengerhez szokott szemeinek útjába ezúttal épületek, kerítések és megannyi különböző nép kerül. Fülét sem a parti madarak zsivaja, hanem a kellemetlenkedő népek ódája üti meg.
A táskájába rakott másfél üveg rumból is lassan egyetlen egyre redukálódik, holott megfogadta, hogy utazás alatt kevésbé vedel. Az éjszakát gondolkodásra használta. A most is a kezében szorongatott bottal szemezve, olykor mégis csak egy kortyot legurítva jött rá útjának igazi céljára. S bár még, a megteendő út felénél ha jár, de ezúttal kitartó lesz. Rá kell jönnie, hogy tévedett-e, amikor kiragadott egy apró szófoszlányt, amiről arra gondolta, valamiféle rejtett jelzés lehet. Talán odamegy és nincs ott semmi, senki. Ő meg feleslegesen cipelte végig magával egy folyómenti fa leszakadt darabját. Ami egyébként jótékony terápiának bizonyult a lelkének. Fa még életében nem kaphatott ennyi szidalmat és káromkodást.*
- Utállak. *Emeli szeme elé.*
~Aha.~
*Egy éjszakát töltött a városban, de máris mintha kiütései lennének tőle. Gyerekkorától fogva a városokba vágyott a családi birtok helyett, s, most, hogy itt van egyben, rosszul van tőle. Nem bírja, hogy a végeláthatatlan tengerhez szokott szemeinek útjába ezúttal épületek, kerítések és megannyi különböző nép kerül. Fülét sem a parti madarak zsivaja, hanem a kellemetlenkedő népek ódája üti meg.
A táskájába rakott másfél üveg rumból is lassan egyetlen egyre redukálódik, holott megfogadta, hogy utazás alatt kevésbé vedel. Az éjszakát gondolkodásra használta. A most is a kezében szorongatott bottal szemezve, olykor mégis csak egy kortyot legurítva jött rá útjának igazi céljára. S bár még, a megteendő út felénél ha jár, de ezúttal kitartó lesz. Rá kell jönnie, hogy tévedett-e, amikor kiragadott egy apró szófoszlányt, amiről arra gondolta, valamiféle rejtett jelzés lehet. Talán odamegy és nincs ott semmi, senki. Ő meg feleslegesen cipelte végig magával egy folyómenti fa leszakadt darabját. Ami egyébként jótékony terápiának bizonyult a lelkének. Fa még életében nem kaphatott ennyi szidalmat és káromkodást.*
- Utállak. *Emeli szeme elé.*
~Aha.~
7721. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2016-08-20 17:56:27
Üzenet elküldve: 2016-08-20 17:56:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 370
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
// Vörös és Fekete //
*Öntudata messzire sodródik tőle. Nem talál kapaszkodót hozzá. Talán az segít, hogy kiérnek a sikátorban megrekedt állott melegből és a téren jótékonyan szaladja körbe a friss levegő. Eszmélete bukdácsolva próbál felszínre bukni, de még csak foszlányokban jut el hozzá a külvilág. Át-átcsap rajta még az az idegen, zsibbasztó érzés.
~Tudod... Nem bánnám...~ szüremlik bágyadt elméjébe a vörös hangja. ~Mert még...~ A szavak után lassan kezdi felfogni, hogy a másik átkarolva szorítja őt, hogy a hangja egészen közelről szól valami furcsa, torz suttogással ~... meg akarlak erőszakolni.~
Kaiyko szemébe rémület feszül. Rándul a mihaszna test, próbálna a kése után nyúlni, de alig van erő még az izmaiban, a vörös pedig, úgy tűnik, eléggé tapasztalt, hogy azonnal reagáljon. A hamvába holt támadás (védekezés?) hamar nyomorult nyikkanássá silányul.*
- Ne *bukik ki a Csontvető ajkán. A legszívesebben kibújna a bőréből, hogy az érintést elkerülje, ami még mindig szorosan fogja. Riadalma csak azért csillapodik, mert a józan ész kezd visszatalálni hozzá. Kezd eltávozni tőle ez a nyomasztó, letaglózó érzés, ami egy pillanat alatt kirántotta alóla a tudatosság talaját. A csontok nem hazudnak neki, és a csontok nem szóltak semmi fenyegetőről a rőt hajú személyét illetőleg. Látta volna. De akkor mi volt ez?
Riadalmát kezdi felváltani a zavarodottság és a szégyenérzet, a szorongás a rájuk szegeződő tekintetek miatt.*
- Mi történt? *kérdi bátortalanul, s igyekszik magát minél kisebbre összehúzni, hogy kikerüljön Dyntina támogató keze alól. A szökőkút felé igyekszik tendálni magukat, hogy megmossa egy kicsit az arcát. Sóhajt. Próbálja lerázni magáról annak az érzésnek a maradékát is. Ahogy a víztükörben meglátja magát, ösztönösen húzza összébb tunikája nyakát. Megborzong.*
- Mondtam valamit? *pillant fel a vörösre, már ha amaz nem hagyta még faképnél a minden jel szerint eléggé hibbant teremtést.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621