Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 455 (9081. - 9100. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
9100. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-16 21:46:40
Üzenet elküldve: 2018-11-16 21:46:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Úton-útfélen//
//Holdezüst Vieljana//
*Pár másodperc eltelik, mire a tündérlány rá pillant.*
- Ööö… Köszönöm... -* Csak összevissza tud habogni, hiszen nem igazán tudja mit is válaszoljon a lánynak. Az invitálásra azután mellé ül. Bár még mindig fogalma sincs mit mondjon, így pár percig csak ülnek egymás mellett. Azonban Rella egy idő után fázni kezd, így megszólal.*
- Eléggé hideg van nem gondolod? - *Kérdezi, miközben összébb húzza magán a kék köpenyét.* - Mit szólnál, ha bemennénk a fogadóba? Ott valószínű, hogy melegebb van!
*A lány érdeklődve várja a tündér válaszát, és reméli, hogy bele fog menni, mivel valószínűsíti, hogy a lányok már bent várják!*
//Holdezüst Vieljana//
*Pár másodperc eltelik, mire a tündérlány rá pillant.*
- Ööö… Köszönöm... -* Csak összevissza tud habogni, hiszen nem igazán tudja mit is válaszoljon a lánynak. Az invitálásra azután mellé ül. Bár még mindig fogalma sincs mit mondjon, így pár percig csak ülnek egymás mellett. Azonban Rella egy idő után fázni kezd, így megszólal.*
- Eléggé hideg van nem gondolod? - *Kérdezi, miközben összébb húzza magán a kék köpenyét.* - Mit szólnál, ha bemennénk a fogadóba? Ott valószínű, hogy melegebb van!
*A lány érdeklődve várja a tündér válaszát, és reméli, hogy bele fog menni, mivel valószínűsíti, hogy a lányok már bent várják!*
9099. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-16 17:15:47
Üzenet elküldve: 2018-11-16 17:15:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Úton-útfélen//
//Marella Cycon//
*A lány most egy másik világban jár, ősei korában. A tündérek teremtésére gondol, és mindarra, amit _ők_ teremtettek, amikor létezésükkel bearanyozták a földet. Most minden más, és úgy tűnik, sok dolog elromlott. Vieljana csak remélni meri, hogy nem visszafordíthatatlanul. Szemei a végtelenbe révednek, és még azon is túl, de azért érzékeli az érkezőt. Először nem pillant rá, csak megérzi, hogy hozzá intézi szavait, a rá szegezett, együtt érzéssel teli pillantás fénysugárként éri bőrét.*
- A jó emberek, mint amilyen te vagy, majd mindent jobbá tesznek egyszer. *Feleli, és szája szélén mintha egy kis mosolyféle is megjelenne. Csak ezután fordul az őt megszólító nő felé, akinek a kinézete egyáltalán nem befolyásolta az előző értékítéletében, bár tény, hogy az emberlány ránézésre is szimpatikus különleges, vörös hajával és zöld szemeivel.* Addig azonban marad a szenvedés és a fájdalom.
*Megérinti maga mellett a szökőkút padkáját, hogy meggyőzze az idegent, üljön le mellé.*
- Fogalj helyet, ha beszélgetnél, vagy menj tovább, és ne foglalkozz egy bolond lánnyal. Bárhogy is döntesz, a holdfény ragyogja be utadat, amiért segíteni akartál a föld egy szomorú gyermekén, és ne aggódj, nem fogsz megbántani.
*Mondja halvány mosollyal. Ruhaujjával elmaszatolja az arcán keserű könnyeit.*
//Marella Cycon//
*A lány most egy másik világban jár, ősei korában. A tündérek teremtésére gondol, és mindarra, amit _ők_ teremtettek, amikor létezésükkel bearanyozták a földet. Most minden más, és úgy tűnik, sok dolog elromlott. Vieljana csak remélni meri, hogy nem visszafordíthatatlanul. Szemei a végtelenbe révednek, és még azon is túl, de azért érzékeli az érkezőt. Először nem pillant rá, csak megérzi, hogy hozzá intézi szavait, a rá szegezett, együtt érzéssel teli pillantás fénysugárként éri bőrét.*
- A jó emberek, mint amilyen te vagy, majd mindent jobbá tesznek egyszer. *Feleli, és szája szélén mintha egy kis mosolyféle is megjelenne. Csak ezután fordul az őt megszólító nő felé, akinek a kinézete egyáltalán nem befolyásolta az előző értékítéletében, bár tény, hogy az emberlány ránézésre is szimpatikus különleges, vörös hajával és zöld szemeivel.* Addig azonban marad a szenvedés és a fájdalom.
*Megérinti maga mellett a szökőkút padkáját, hogy meggyőzze az idegent, üljön le mellé.*
- Fogalj helyet, ha beszélgetnél, vagy menj tovább, és ne foglalkozz egy bolond lánnyal. Bárhogy is döntesz, a holdfény ragyogja be utadat, amiért segíteni akartál a föld egy szomorú gyermekén, és ne aggódj, nem fogsz megbántani.
*Mondja halvány mosollyal. Ruhaujjával elmaszatolja az arcán keserű könnyeit.*
9098. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-15 21:35:10
Üzenet elküldve: 2018-11-15 21:35:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Úton-útfélen//
//Holdezüst Vieljana//
*Rella kilép az istállóból, bár nehéz szívvel hagyja ott Chelt, azonban tudja, hogy végre egy jó, pihentető éjszakája lehet. És végre valahára neki is, hiszen ha minden jól megy végre ágyban aludhat. Zöld szemét végig vezeti a főtéren, ám megállapodik a tekintete a szökőkúton, és a peremén ülő aprócska alakon, akit a többi ember látszólag észre sem vesz. A lány haja ezüstös színben világítja meg az éjszakát. Marella még ilyen messziről is észreveszi, hogy zokog. Mivel az ő szíve sem teljesen van kőből. Rögtön valamiféle idegen késztetést érez rá, hogy megvigasztalja. Ilyet még nem érzett, így nem is tudja hova tenni ezt a hirtelen segítő szándékot. De pár lépés után már nincs visszaút.*
- Minden rendben?
//Holdezüst Vieljana//
*Rella kilép az istállóból, bár nehéz szívvel hagyja ott Chelt, azonban tudja, hogy végre egy jó, pihentető éjszakája lehet. És végre valahára neki is, hiszen ha minden jól megy végre ágyban aludhat. Zöld szemét végig vezeti a főtéren, ám megállapodik a tekintete a szökőkúton, és a peremén ülő aprócska alakon, akit a többi ember látszólag észre sem vesz. A lány haja ezüstös színben világítja meg az éjszakát. Marella még ilyen messziről is észreveszi, hogy zokog. Mivel az ő szíve sem teljesen van kőből. Rögtön valamiféle idegen késztetést érez rá, hogy megvigasztalja. Ilyet még nem érzett, így nem is tudja hova tenni ezt a hirtelen segítő szándékot. De pár lépés után már nincs visszaút.*
- Minden rendben?
9097. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-14 10:17:55
Üzenet elküldve: 2018-11-14 10:17:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//A föld gyermeke//
*Az Arthenior főterén járó-kelő, többnyire magas népek között az avatatlan szemnek nem is lehet olyan egyszerű észrevenni azt az ezüstszőke tündért, aki a szökőkút káváján kuporog. Talán csak az tűnhet fel egyeseknek, hogy milyen keservesen zokog. Könnycseppjei megannyi gyöngyként hullnak a szürke földre, megülnek fehér szoknyáján, eláztatják arcát. Némán sír, de szemében egy nép fájdalma tükröződik.*
- Fény Úrnője, kérlek, segítsd meg ezt a vidéket. *Fohászkodik csendben, maga elé rebegve a már sokszor elismételt szavakat.* Kérlek, ne engedd, hogy a jó, szerető népek démonok martalékai legyenek. Kérlek, gyógyítsd meg a sebzett, meggyötört földet.
*Még mindig megszédül, ha a várost átszelő szakadékra gondol, s újra sírni kezd. Abban bízik, hogy könnyei, mint annak idején Flint tündér halála előtt, új reményt, termékenységet adnak a földnek, s egyszer Lanawin békéje helyreáll.*
~ Ezért még meghalni is érdemes volna. ~ *Gondolja, de tudja, ez kevés. Neki más feladata van, szét kell osztania a szeretetet ezen a földön, mely már oly régóta nem kapott…*
*Az Arthenior főterén járó-kelő, többnyire magas népek között az avatatlan szemnek nem is lehet olyan egyszerű észrevenni azt az ezüstszőke tündért, aki a szökőkút káváján kuporog. Talán csak az tűnhet fel egyeseknek, hogy milyen keservesen zokog. Könnycseppjei megannyi gyöngyként hullnak a szürke földre, megülnek fehér szoknyáján, eláztatják arcát. Némán sír, de szemében egy nép fájdalma tükröződik.*
- Fény Úrnője, kérlek, segítsd meg ezt a vidéket. *Fohászkodik csendben, maga elé rebegve a már sokszor elismételt szavakat.* Kérlek, ne engedd, hogy a jó, szerető népek démonok martalékai legyenek. Kérlek, gyógyítsd meg a sebzett, meggyötört földet.
*Még mindig megszédül, ha a várost átszelő szakadékra gondol, s újra sírni kezd. Abban bízik, hogy könnyei, mint annak idején Flint tündér halála előtt, új reményt, termékenységet adnak a földnek, s egyszer Lanawin békéje helyreáll.*
~ Ezért még meghalni is érdemes volna. ~ *Gondolja, de tudja, ez kevés. Neki más feladata van, szét kell osztania a szeretetet ezen a földön, mely már oly régóta nem kapott…*
9096. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-08 21:26:32
Üzenet elküldve: 2018-11-08 21:26:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Úton-útfélen//
*Mikor feleszmél a gondolatai fogságából, az újonnan érkező lány már távozott is, ők pedig tovább menni készülnek.
Miután megitatja Chelt, és felültetik Lyllinort a nyeregbe, ő is csatlakozik az aprócska gnóm lányhoz, hiszen fogalma sincsen arról, mennyit fognak utazni, így önző módon nem szeretett volna gyalogolni, mikor ott volt neki a lova.
Ahogy tovább gyalogolnak, egyszer csak meglátta a várost, ahol még sohasem járt, így nem tudhatja milyen volt a felkelés előtt, de szívesen látta volna milyen volt még a felkelés előtt.
Miután a gnóm lány leszáll Chel- ről, ő is követi a talajra. Felnéz a fogadóra, majd a megpillantja mellette az istállót. A lovára néz, miközben megpaskolta a nyakát.*
- Ha szeretnétek bemehettek! Én elviszem Chelt az istállóba! - *Azzal elindul az említett hely felé.*
*Mikor feleszmél a gondolatai fogságából, az újonnan érkező lány már távozott is, ők pedig tovább menni készülnek.
Miután megitatja Chelt, és felültetik Lyllinort a nyeregbe, ő is csatlakozik az aprócska gnóm lányhoz, hiszen fogalma sincsen arról, mennyit fognak utazni, így önző módon nem szeretett volna gyalogolni, mikor ott volt neki a lova.
Ahogy tovább gyalogolnak, egyszer csak meglátta a várost, ahol még sohasem járt, így nem tudhatja milyen volt a felkelés előtt, de szívesen látta volna milyen volt még a felkelés előtt.
Miután a gnóm lány leszáll Chel- ről, ő is követi a talajra. Felnéz a fogadóra, majd a megpillantja mellette az istállót. A lovára néz, miközben megpaskolta a nyakát.*
- Ha szeretnétek bemehettek! Én elviszem Chelt az istállóba! - *Azzal elindul az említett hely felé.*
9095. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 23:28:53
Üzenet elküldve: 2018-11-07 23:28:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Úton-útfélen//
*Az már bizonyos, hogy a rövid búcsúzkodás után nagyon bölcsen elvetették javaslatát az útról való letérésről vízkeresés céljából, s ez még inkább arra sarkallja, hogy hallgasson a tapasztaltabb nők ötleteire. Az események ilyetén való felgyorsulása viszont kettős lehetőséget, mondhatni kettős valóságot hordoz magában, melyek mindegyike említést érdemel…
Amennyiben senki nem erősködik sem itatás előtt, sem itatás után… úgy Chel és ő is mélyen hallgatnak arról, hogy itt valami terv volt születőben, amiben mindketten érintettek voltak. Lyll szép csendben meghúzza magát a többiek között, szedi apró lábait, olykor igazít a csúszós borosüvegen, amitől úgy festhet, mint egy kezdő alkoholista. Néha szipog, orrot töröl vagy köhint, egyébként viszont nagyon koncentrál, hogy a lépést tartani tudja a társasággal. Az út végére gyöngyöző homlokkal, kipirult arccal ér, de már a távolból is látja, hogy nem lát falakat, s ez feledteti a sajgást a lábában. Elmosolyodik. A mágia mindig képes elvarázsolni.
No de… ha lelkiismeretes társai mégiscsak megemlékeznek róla és egy bizonyos négylábúról, ami a valószínűbb eset, akkor egy kissé másképp zajlik az út. Először is nyel egy nagyot, aztán belesápad a gondolatba, hogy tényleg olyan magasra kerül, ráadásul mozogni fognak. De már beleegyezett, így nem hátrál meg a veszélytől. Halált megvető bátorsággal csoszog Chel mellé. A bort viszont rá kell bíznia valakire. Esetleg, ha lenne Marellának nyeregtáskája, vagy Luni lenne olyan figyelmes a nyuszik mellett megint helyet szorítani... Nem tud egyszerre rettegni és babát is szorongatni. No meg legalább valahogy kapaszkodnia kellene… valamibe…
A felszállás sem olyan egyszerű dolog, neki a kengyelhez is kislétra kellene, és akkor se lenne még kinn a vízből. Még jó, hogy aprócska termetű és könnyű, így fel tudják emelni. Feltehetőleg Marella is visszaül Chelre, amitől Lyll nagyobb biztonságban fogja érezni magát. Ha viszont a nyereg az övé, akkor ujjfehéredésig fogja szorítani a kápát, és mire megérkeznek, görcs áll a vállába.
Eleinte beleszédül a magasságba. Egy hozzá hasonló kis növésűnek már társai szemmagassága is perspektívaváltásnak számít. Leszámítva talán Lunit. Az első tíz percben még nagyon mereven ül, és átértékeli az istenekhez való viszonyát, de a hosszú út során egy kicsit oldódni tud, már-már Chel füleinél távolabb is mer pillantani, és tompulni kezd a „mikor érünk már oda” mantra az elméjében.
Azért Arthenior hiányzó falait így is elcsípi. Nem kis megkönnyebbüléssel. Még el is mosolyodik. Mert ugyebár a mágia mindig képes elvarázsolni… és végre leszállhat Chelről – amennyiben segítenek neki. Reszketeg lábakkal ér talajt.
~Végre!~
Társaihoz őszinte mosollyal fordul már.*
- Dagyod köszödöb!
*Akárhogy is keveredik el Artheniorba, Lau üdvözlésekor már lelkes fények csillognak bágyadt szemeiben. A szökőkút játéka és az elhangzó szavak elterelik a figyelmét egy megdöbbentően ismerős, gyönyörű szőrzetről... és a macskáéról is.*
- Köszödjük…
*Felel csendesen és empatikusan mosolyog Laura. Érzi a visszásságot érkezésük örömében. A javaslatot kitűnőnek találja, hiszen alig áll a lábán. És így talán mégiscsak kap egy bögre forró kakaót. A fogadó közelében még istálló is áll, így Chelnek is jó éjszakája lehet.*
*Az már bizonyos, hogy a rövid búcsúzkodás után nagyon bölcsen elvetették javaslatát az útról való letérésről vízkeresés céljából, s ez még inkább arra sarkallja, hogy hallgasson a tapasztaltabb nők ötleteire. Az események ilyetén való felgyorsulása viszont kettős lehetőséget, mondhatni kettős valóságot hordoz magában, melyek mindegyike említést érdemel…
Amennyiben senki nem erősködik sem itatás előtt, sem itatás után… úgy Chel és ő is mélyen hallgatnak arról, hogy itt valami terv volt születőben, amiben mindketten érintettek voltak. Lyll szép csendben meghúzza magát a többiek között, szedi apró lábait, olykor igazít a csúszós borosüvegen, amitől úgy festhet, mint egy kezdő alkoholista. Néha szipog, orrot töröl vagy köhint, egyébként viszont nagyon koncentrál, hogy a lépést tartani tudja a társasággal. Az út végére gyöngyöző homlokkal, kipirult arccal ér, de már a távolból is látja, hogy nem lát falakat, s ez feledteti a sajgást a lábában. Elmosolyodik. A mágia mindig képes elvarázsolni.
No de… ha lelkiismeretes társai mégiscsak megemlékeznek róla és egy bizonyos négylábúról, ami a valószínűbb eset, akkor egy kissé másképp zajlik az út. Először is nyel egy nagyot, aztán belesápad a gondolatba, hogy tényleg olyan magasra kerül, ráadásul mozogni fognak. De már beleegyezett, így nem hátrál meg a veszélytől. Halált megvető bátorsággal csoszog Chel mellé. A bort viszont rá kell bíznia valakire. Esetleg, ha lenne Marellának nyeregtáskája, vagy Luni lenne olyan figyelmes a nyuszik mellett megint helyet szorítani... Nem tud egyszerre rettegni és babát is szorongatni. No meg legalább valahogy kapaszkodnia kellene… valamibe…
A felszállás sem olyan egyszerű dolog, neki a kengyelhez is kislétra kellene, és akkor se lenne még kinn a vízből. Még jó, hogy aprócska termetű és könnyű, így fel tudják emelni. Feltehetőleg Marella is visszaül Chelre, amitől Lyll nagyobb biztonságban fogja érezni magát. Ha viszont a nyereg az övé, akkor ujjfehéredésig fogja szorítani a kápát, és mire megérkeznek, görcs áll a vállába.
Eleinte beleszédül a magasságba. Egy hozzá hasonló kis növésűnek már társai szemmagassága is perspektívaváltásnak számít. Leszámítva talán Lunit. Az első tíz percben még nagyon mereven ül, és átértékeli az istenekhez való viszonyát, de a hosszú út során egy kicsit oldódni tud, már-már Chel füleinél távolabb is mer pillantani, és tompulni kezd a „mikor érünk már oda” mantra az elméjében.
Azért Arthenior hiányzó falait így is elcsípi. Nem kis megkönnyebbüléssel. Még el is mosolyodik. Mert ugyebár a mágia mindig képes elvarázsolni… és végre leszállhat Chelről – amennyiben segítenek neki. Reszketeg lábakkal ér talajt.
~Végre!~
Társaihoz őszinte mosollyal fordul már.*
- Dagyod köszödöb!
*Akárhogy is keveredik el Artheniorba, Lau üdvözlésekor már lelkes fények csillognak bágyadt szemeiben. A szökőkút játéka és az elhangzó szavak elterelik a figyelmét egy megdöbbentően ismerős, gyönyörű szőrzetről... és a macskáéról is.*
- Köszödjük…
*Felel csendesen és empatikusan mosolyog Laura. Érzi a visszásságot érkezésük örömében. A javaslatot kitűnőnek találja, hiszen alig áll a lábán. És így talán mégiscsak kap egy bögre forró kakaót. A fogadó közelében még istálló is áll, így Chelnek is jó éjszakája lehet.*
9094. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 21:06:44
Üzenet elküldve: 2018-11-07 21:06:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Úton-útfélen//
- Köszönjük! *feleli őszintén Relnek, mielőtt útmutatást adna neki a Sayqueves-házhoz. Csak mikor Luni említi, akkor jut eszébe, hogy Dramék tényleg távozni készültek, de gyorsan elhessegeti ezt a problémát. ~Nemesek! Biztos vagyok benne, még javában zajlik a készülődés, és nem indultak még el!~ gondolja magában, miközben a Reltől kapott szütyőt szorongatva néz a távozó lány után. Mikor alakja már teljesen belevesz a távolba, kicsit megrázza magát és a többiek fele fordul*
- Na induljunk, vagy sosem érünk oda! *mosolyodik el kicsit, majd ha senki sem tiltakozik, szavait tettekre is váltja, hogy még aznap elérjék a várost. Útközben, mikor egy arra alkalmas patak kanyarodik melléjük, felhívja rá Marella figyelmét, majd a lóitatás után rendületlenül halad tovább a város felé, csak hogy hamarosan újra a főtéren találja magát. Itt szomorúan áll meg egy pillanatra, amíg körbetekint, mennyit változott a helyszín azóta, hogy utoljára itt járt. ~Minden más volt, mikor először voltam itt. Én is, és a város is!~ gondolja kissé csalódottan, majd hátrapillant, vajon a többiek mit szólnak hozzá*
- Üdv Artheniorban! *intézi szavait főként Lyllihez és Marellához, akik, ahogy kivette, még nem, vagy nem sokat jártak itt* Általában nem ilyen, sokkal szebb és békésebb... *teszi hozzá inkább csak magának, majd kissé hangosabban folytatja*
- Azt hiszem, ma már nem lenne bölcs dolog visszamenni a rezidenciára vagy Aleimord után kutatni, nem? *fordul most Luni felé, ám nem is feltétlen vár választ a kérdésre. Maga is tudja, hogy ma már késő van bármi ilyesmihez*
- Azt javaslom, keressünk egy fogadót, ahol meghúzhatjuk magunkat az éjszakára! *veti fel az ötletet a többieknek, majd ha senkinek nincs jobb javaslata, el is indul az egyetlen felé, amit ismer a városban*
- Úgy emlékszem, errefelé van egy! *szól hátra a válla felett a többieknek, magában azért fohászkodva, hogy tényleg erre legyen a fogadó, és hogy az épület a városban történtek ellenére is üzemképes állapotban legyen.*
- Köszönjük! *feleli őszintén Relnek, mielőtt útmutatást adna neki a Sayqueves-házhoz. Csak mikor Luni említi, akkor jut eszébe, hogy Dramék tényleg távozni készültek, de gyorsan elhessegeti ezt a problémát. ~Nemesek! Biztos vagyok benne, még javában zajlik a készülődés, és nem indultak még el!~ gondolja magában, miközben a Reltől kapott szütyőt szorongatva néz a távozó lány után. Mikor alakja már teljesen belevesz a távolba, kicsit megrázza magát és a többiek fele fordul*
- Na induljunk, vagy sosem érünk oda! *mosolyodik el kicsit, majd ha senki sem tiltakozik, szavait tettekre is váltja, hogy még aznap elérjék a várost. Útközben, mikor egy arra alkalmas patak kanyarodik melléjük, felhívja rá Marella figyelmét, majd a lóitatás után rendületlenül halad tovább a város felé, csak hogy hamarosan újra a főtéren találja magát. Itt szomorúan áll meg egy pillanatra, amíg körbetekint, mennyit változott a helyszín azóta, hogy utoljára itt járt. ~Minden más volt, mikor először voltam itt. Én is, és a város is!~ gondolja kissé csalódottan, majd hátrapillant, vajon a többiek mit szólnak hozzá*
- Üdv Artheniorban! *intézi szavait főként Lyllihez és Marellához, akik, ahogy kivette, még nem, vagy nem sokat jártak itt* Általában nem ilyen, sokkal szebb és békésebb... *teszi hozzá inkább csak magának, majd kissé hangosabban folytatja*
- Azt hiszem, ma már nem lenne bölcs dolog visszamenni a rezidenciára vagy Aleimord után kutatni, nem? *fordul most Luni felé, ám nem is feltétlen vár választ a kérdésre. Maga is tudja, hogy ma már késő van bármi ilyesmihez*
- Azt javaslom, keressünk egy fogadót, ahol meghúzhatjuk magunkat az éjszakára! *veti fel az ötletet a többieknek, majd ha senkinek nincs jobb javaslata, el is indul az egyetlen felé, amit ismer a városban*
- Úgy emlékszem, errefelé van egy! *szól hátra a válla felett a többieknek, magában azért fohászkodva, hogy tényleg erre legyen a fogadó, és hogy az épület a városban történtek ellenére is üzemképes állapotban legyen.*
9093. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 12:20:03
Üzenet elküldve: 2018-11-07 12:20:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 196
Játékstílus: Megfontolt
//Ylanda//
*A térre érve megpillantja a szökőkutat, amiről a Kikötőben is sokat hallott, de még soha nem látott. Mesterével ugyan voltak a többi városban egyszer-kétszer, de Artheniort valamiért mindig elkerülték. ~ Talán személyes problémája volt itt valamivel vagy valakivel. Esetleg félt, hogy ráébredek, hogy ki lehet az apám? Talán. ~ A magasba szökő víz játéka és az elcsobbanó vízkígyók keltette hullámok látványa pár pillanat alatt megnyugtatja. Már épp indulna a kúthoz, mikor a túloldalról, a városon kívüli árnyak közül előtűnik egy alak. Mozgása ruganyos, de fáradtságról árulkodik. Haja egy sötét kendővel van átkötve, mely ugyanúgy poros, mint a nő maga. Kecsessége, magassága és füle származását is elárulják. Legalább részben elf vér is csörgedezik ereiben. Leöblíti kezét, majd iszik a kút vizéből. Angu nem szeretné zavarni, ráér később is letelepedni a kút melletti padra. Bámulni se szeretné az idegent nehogy zaklatásnak, esetleg kötekedésnek vegye, ezért tekintete tovább mozdul a Pegazus bejáratára, majd arról a mellette lévő falra. Ott papírok, valószínű hirdetések vannak kifüggesztve. Mivel a nő még láthatóan elfoglalt, így odasétál és megnézi a kitűzött papírokat, hátha van valami érdekes, esetleg hasznos bennük. Néhány munkalehetőség, jó néhány rokonkeresés, alul talán még egy vers is. Közben Tolvaj úr mocorogni kezd a zsebében, ezért óvatosan benyúl a kabátjába és simogatni kezdi. Az a kezéhez dörgöli fejét és kéjesen nyújtózkodni kezd. A hirdetésekbe jobban beleolvasni nincs ideje, hisz a nő időközben elindult a kúttól, így már ő is megízlelheti a vizét a nélkül, hogy bárki zavarná közben. Megfordul és elindul a kút felé. A mellette elhaladó hölgyre rámosolyog és biccent felé. A következő lépés után tolvaj úr hirtelen kiugrik a zsebéből és az elf nő után rohan. Ha még az ajtó előtt eléri, akkor hangos nyávogással hívja fel magára a figyelmet és próbál feljutni a kezébe. Ha Ylanda már bement az ajtón, akkor besurran az épp záródó ajtó szűkülő nyílásán és kitartó nyávogással követi őt mindaddig, míg kézbe nem veszi. Angu első pillanatban döbbenten néz a macska után, majd az orra alatt elsuttogott bosszankodással fordul utána. Ha az már bejutott a Pegazusba, akkor követi ő is.*
A hozzászólás írója (Lsonjangu Rkusstianbrock) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.07 12:22:54
*A térre érve megpillantja a szökőkutat, amiről a Kikötőben is sokat hallott, de még soha nem látott. Mesterével ugyan voltak a többi városban egyszer-kétszer, de Artheniort valamiért mindig elkerülték. ~ Talán személyes problémája volt itt valamivel vagy valakivel. Esetleg félt, hogy ráébredek, hogy ki lehet az apám? Talán. ~ A magasba szökő víz játéka és az elcsobbanó vízkígyók keltette hullámok látványa pár pillanat alatt megnyugtatja. Már épp indulna a kúthoz, mikor a túloldalról, a városon kívüli árnyak közül előtűnik egy alak. Mozgása ruganyos, de fáradtságról árulkodik. Haja egy sötét kendővel van átkötve, mely ugyanúgy poros, mint a nő maga. Kecsessége, magassága és füle származását is elárulják. Legalább részben elf vér is csörgedezik ereiben. Leöblíti kezét, majd iszik a kút vizéből. Angu nem szeretné zavarni, ráér később is letelepedni a kút melletti padra. Bámulni se szeretné az idegent nehogy zaklatásnak, esetleg kötekedésnek vegye, ezért tekintete tovább mozdul a Pegazus bejáratára, majd arról a mellette lévő falra. Ott papírok, valószínű hirdetések vannak kifüggesztve. Mivel a nő még láthatóan elfoglalt, így odasétál és megnézi a kitűzött papírokat, hátha van valami érdekes, esetleg hasznos bennük. Néhány munkalehetőség, jó néhány rokonkeresés, alul talán még egy vers is. Közben Tolvaj úr mocorogni kezd a zsebében, ezért óvatosan benyúl a kabátjába és simogatni kezdi. Az a kezéhez dörgöli fejét és kéjesen nyújtózkodni kezd. A hirdetésekbe jobban beleolvasni nincs ideje, hisz a nő időközben elindult a kúttól, így már ő is megízlelheti a vizét a nélkül, hogy bárki zavarná közben. Megfordul és elindul a kút felé. A mellette elhaladó hölgyre rámosolyog és biccent felé. A következő lépés után tolvaj úr hirtelen kiugrik a zsebéből és az elf nő után rohan. Ha még az ajtó előtt eléri, akkor hangos nyávogással hívja fel magára a figyelmet és próbál feljutni a kezébe. Ha Ylanda már bement az ajtón, akkor besurran az épp záródó ajtó szűkülő nyílásán és kitartó nyávogással követi őt mindaddig, míg kézbe nem veszi. Angu első pillanatban döbbenten néz a macska után, majd az orra alatt elsuttogott bosszankodással fordul utána. Ha az már bejutott a Pegazusba, akkor követi ő is.*
A hozzászólás írója (Lsonjangu Rkusstianbrock) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.11.07 12:22:54
9092. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 10:12:16
Üzenet elküldve: 2018-11-07 10:12:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
*Már amint a látóhatáron megpillantja a távolban égnek törő épületeket megnyugszik lélekben, hogy az éjszaka nem az út mellett egy fa tövében vagy bokor alatt fogja érni, apró tolvaj wywardok szíves társaságában. Mivel még e hely ismeretlen számára, így nem tudhatja bizonyosan, hogy jobb lesz-e mint az volt, vagy szíve visszahúzza majd a hegyes csőrű szörnyetegekhez. Vörösesszőke, kócos lobonca alá néha- néha belekap a szél, hogy így próbálja hátráltatni megérkezést a főtérre.*
~ A szentségit! ~ *Dobbant a lábával, felverve az út porát mérgében. *
~ Jobb lesz, ha sietek. ~ *Sebtiben leoldja derékövéről koszos, sötét fejkendőjét és átköti vele zabolátlan hajkoronáját. Csuklyáját még pihenteti, nem lenne szerencsés, ha vakfoltját kihasználva valami tolvaj vagy gyilkos meglepné mindjárt érkezés után. Beérve a főtérre megáll a szökőkút mellett. Palástját és az övén lévő szütyőt félretolva kezeit összetéve kimer egy kis vizet, hogy alkarjáról lemossa az alvadt vérfoltokat, amelyek a korábban említett kis tollas bestiák baráti közeledéseinek tekinthetők. Második merítésre már iszik is belőle. Már napok óta nem evett rendes ételt, így a levegőben terjengő illatok hamar beveszik magukat az orrába. Megveregeti az övére erősített két szütyőt, az egyikből egyértelműen kivehető az aranyérmék ritmusos tánca, a másikból azonban csak száraz növényi maradványok morzsolódása hallatszik.*
~ Aranynak jobban örültem volna, de azzal kell boldogulni, amit az élet elénk sodor. ~* Sóhajt. Majd megindul a Pegazus fogadó irányába.*
~ A szentségit! ~ *Dobbant a lábával, felverve az út porát mérgében. *
~ Jobb lesz, ha sietek. ~ *Sebtiben leoldja derékövéről koszos, sötét fejkendőjét és átköti vele zabolátlan hajkoronáját. Csuklyáját még pihenteti, nem lenne szerencsés, ha vakfoltját kihasználva valami tolvaj vagy gyilkos meglepné mindjárt érkezés után. Beérve a főtérre megáll a szökőkút mellett. Palástját és az övén lévő szütyőt félretolva kezeit összetéve kimer egy kis vizet, hogy alkarjáról lemossa az alvadt vérfoltokat, amelyek a korábban említett kis tollas bestiák baráti közeledéseinek tekinthetők. Második merítésre már iszik is belőle. Már napok óta nem evett rendes ételt, így a levegőben terjengő illatok hamar beveszik magukat az orrába. Megveregeti az övére erősített két szütyőt, az egyikből egyértelműen kivehető az aranyérmék ritmusos tánca, a másikból azonban csak száraz növényi maradványok morzsolódása hallatszik.*
~ Aranynak jobban örültem volna, de azzal kell boldogulni, amit az élet elénk sodor. ~* Sóhajt. Majd megindul a Pegazus fogadó irányába.*
9091. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 08:55:55
Üzenet elküldve: 2018-11-07 08:55:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 101
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 425
OOC üzenetek: 101
Játékstílus: Vakmerő
*Arsenor teljes felszereléssel útra készen érkezett a főtérre. Eddig is mindig mikor elhagyta a város itt megállt. Most is megteszi. Az elvarázsolt szökőkúthoz lép, hogy megmeríthesse a kulacsát. Még egyszer végignéz a városon, de most nem olyan örömmel mint eddig. Abban se biztos, hogy egyáltalán lesz hova visszatérnie. Ez is egy oka volt annak, hogy elvállalta a bizonytalan küldetést, hogy egy gazdának kinyomozzon valami eltűnéseket. Ha mást nem legalább iszik egy pár pohárkával és ötven arannyal így is gazdagabb lett. Elhúzza hát a száját, a lándzsáját a vállának támasztja és elindul. A földek felé.*
9090. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-07 01:40:03
Üzenet elküldve: 2018-11-07 01:40:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ez a céltalan bóklászás sem a kedvence, nem is túl eredményes benne, ezért jócskán elvesz idejéből az, hogy próbál eligazodni, közben pedig környezetére is fokozottan figyelni. A főteret meglátva megkönnyebbülten felsóhajt, mert általában a városok ezen központi területéről könnyebb az eligazodás. Mivel az egész utazása és kutakodása eredménytelen volt, ezért kénytelen valami szállást találni magának legalább addig, amíg kitalálja, hogy hogyan tovább. Még milyen szerencse, hogy erre a célra tökéletesen alkalmas a Pegazus fogadó, ami felé veszi az irányt.*
9089. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-05 22:58:14
Üzenet elküldve: 2018-11-05 22:58:14
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Messziről dobogás hallatszik. Valaki olyan gyorsasággal és kitartással fut, hogy bárki megirigyelné. Ahogy a bőr cipők verik fel a port, mögüle egyre jobban rajzolódik ki egy... fül. Egy hatalmas fül, majd utána az haj, a vért, és legvégül az arc. Egy fiatal elf csapzott arca, melyről folyik sűrűn le a veríték. Úgy látszik, hogy már fut egy ideje, hiszen a veríték mellett a por is megült az arcán, amely csodálatosan csillog a hold fényében. Az embereket kerülgetve rohan egészen a szökőkútig, ami elé akkora puffanással ér le, mintha valaki egy zsák búzát dobott volna a földre. Fejét egészen nyakig belemártja, egy pár másodpercig bent hagyja, majd hirtelen a fejét kirántva hátrazúdítja a haját, és vele együtt egy jó adag vizet is.*
- El sem hiszem , hogy ide értem!
*Boldogan kiált fel, fittyet sem hányva arra, hogy ki hallja, vagy ki sem. Torka és ajkai oly szárazak, mint a sivatag. Gyorsan utat keres valami felé, ami nem más, mint a fogadó.
Felugrik, felkapva hosszú íját, és nagy erővel az ajtónak feszül. *
- El sem hiszem , hogy ide értem!
*Boldogan kiált fel, fittyet sem hányva arra, hogy ki hallja, vagy ki sem. Torka és ajkai oly szárazak, mint a sivatag. Gyorsan utat keres valami felé, ami nem más, mint a fogadó.
Felugrik, felkapva hosszú íját, és nagy erővel az ajtónak feszül. *
9088. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-05 21:02:55
Üzenet elküldve: 2018-11-05 21:02:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Elérte az éj a fiatal lányt, mire a városba ért. Hiába sietett még sötétedés előtt menedéket találnia, nem sikerült. Órák óta bolyongott a város körül, végül csak idetalált.
Szandálja hangosakat koppan a macskakövön, a hideg néha végigfutkos a hátán, hiszen lassan már beköszönt a tél, rajta pedig a vékony hófehér, mély dekoltázsos ruhán, egy láncszandálon, és egy vékony köpenyen kívül nincsen más. *
~ Nem bírom tovább. Azonnal találnom kell egy fogadót, itt fogok megfagyni. Hogy lehettem ilyen buta és felelőtlen? ~
*A szökőkúthoz lépedve finoman leül a szélére, ujjbegyeit a vízbe mártja, miközben egy mély, reményvesztett sóhajjal mereng el a tiszta víztükörben. Egyszer csak megcsillan a víztükrön egy apró fény, mire felkapja a fejét, és egy ajtó csapódás hangjára elfordul.*
~ Nahát! Egy fogadó! ~
*Örömteli arccal pattan fel a szökőkútról, és lábait gyorsan szedve ér el a Pegazus fogadó bejáratáig. Szemei nagyra nyílnak, látszik rajta a megnyugvás. Apró kezeit a hatalmas kilincsre helyezve nagy erővel nyomja be az ajtót.*
Szandálja hangosakat koppan a macskakövön, a hideg néha végigfutkos a hátán, hiszen lassan már beköszönt a tél, rajta pedig a vékony hófehér, mély dekoltázsos ruhán, egy láncszandálon, és egy vékony köpenyen kívül nincsen más. *
~ Nem bírom tovább. Azonnal találnom kell egy fogadót, itt fogok megfagyni. Hogy lehettem ilyen buta és felelőtlen? ~
*A szökőkúthoz lépedve finoman leül a szélére, ujjbegyeit a vízbe mártja, miközben egy mély, reményvesztett sóhajjal mereng el a tiszta víztükörben. Egyszer csak megcsillan a víztükrön egy apró fény, mire felkapja a fejét, és egy ajtó csapódás hangjára elfordul.*
~ Nahát! Egy fogadó! ~
*Örömteli arccal pattan fel a szökőkútról, és lábait gyorsan szedve ér el a Pegazus fogadó bejáratáig. Szemei nagyra nyílnak, látszik rajta a megnyugvás. Apró kezeit a hatalmas kilincsre helyezve nagy erővel nyomja be az ajtót.*
9087. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-11-04 15:07:02
Üzenet elküldve: 2018-11-04 15:07:02
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A nap már vérvörösen izzik. Úgy tűnik, lassan beesteledik. Többnyire szélcsend van, csak néha-néha kap bele észrevehetőbben az út menti fák lombjába. A tücskök is elkezdték már zenéjüket. Egy harcos halad az úton. Egyedül van, néma csendben. Athoc Naonrix-nak hívják. Kardforgató ő, aki Arthenior felé halad. Egy-két napja van úton, úgy véli, hogy nincs túl messze, most már bármelyik percben meg kéne érkeznie a városhoz.*
~ Mindjárt besötétedik. Pedig már délutánra ott akartam lenni... Végül is nem baj. Majd holnap korábban fölkelek, hogy szétnézzek a városban. Most viszont bele kéne húznom, hogy odaérjek. ~
*Így is tesz. Tempóját kissé felgyorsítja, elkezd nagyobbakat lépni. Nagyjából egy óra telik el. A nap és hold helyet cseréltek. A sötét eget a csillagok beragyogják. Mostanra már teljesen elállt a szél. Athoc egyszer csak hirtelen meglátja a város fényeit a távolban. Kicsit meg is könnyebbül, hogy végre megérkezett. Nem sokkal később már bent is van a városban. Furcsának találja, hogy nincsen városfal, mint a legtöbb városban. Rögtön a főtéren találja magát. Szétnéz, megvizsgálja a környezetét. Nemrég lett este, ezért még lát embereket kószálni a téren. Bár, nappal biztosan sokkal többet látna. De még így is észrevehető, hogy nem csak emberek lakják a várost, hanem más fajok is. Ilyen például az egyik elf, akit elszaladni lát az egyik utcába. Hiába rohant, a hosszú, hegyes fülei így is észrevehetőek voltak. A teret vizsgálva ami elsőként felkelti érdeklődését, az a tér közepén található szökőkút.*
~ Mágia? Egészen biztos. ~
*Mivel már a városban van, nem kell esetleges rajtaütéstől tartania. Közelebb megy a kúthoz, leveszi sisakját, iszik belőle, megmossa a vízzel az arcát. Fog egy rongyot a zsebéből, majd vízbe mártja azt, hogy utána letörölje cipőjéről a hosszú út porát vele. Miután végzett, már nem is veszi föl a sisakját, hanem csak a kezében cipeli tovább. Odasétál a padokhoz, melyeket az előbb meglátott. Fogja magát, majd leül az egyikre. Szépen kidolgozott, faragott kőpadok ezek. Most, hogy végre pár percre leülhet hősünk, a környező épületeket veszi szemügyre. Találnia kell valami szállást estére, hisz nem alhat a téren. Bár, őt nem zavarná, mert aludt már sokkal rosszabb helyeken is, azonban az igényes városlakók valószínűleg nem néznék jó szemmel. Az építményeket vizsgálva meglát egy nagy kőépületet. Faajtaja felett ágy tábla lóg, melybe egy felirat van belevésve: Pegazus fogadó.*
~ Úgy tűnik, már meg is találtam, hogy hol fogok ma este aludni. ~
*Nem is húzza tovább az időt, mert már így is órákkal később érkezett meg a városba, mint ahogy alapvetően tervezte. Feláll a padról, majd sisakjával kezében elindul a fogadó ajtaja felé.*
~ Mindjárt besötétedik. Pedig már délutánra ott akartam lenni... Végül is nem baj. Majd holnap korábban fölkelek, hogy szétnézzek a városban. Most viszont bele kéne húznom, hogy odaérjek. ~
*Így is tesz. Tempóját kissé felgyorsítja, elkezd nagyobbakat lépni. Nagyjából egy óra telik el. A nap és hold helyet cseréltek. A sötét eget a csillagok beragyogják. Mostanra már teljesen elállt a szél. Athoc egyszer csak hirtelen meglátja a város fényeit a távolban. Kicsit meg is könnyebbül, hogy végre megérkezett. Nem sokkal később már bent is van a városban. Furcsának találja, hogy nincsen városfal, mint a legtöbb városban. Rögtön a főtéren találja magát. Szétnéz, megvizsgálja a környezetét. Nemrég lett este, ezért még lát embereket kószálni a téren. Bár, nappal biztosan sokkal többet látna. De még így is észrevehető, hogy nem csak emberek lakják a várost, hanem más fajok is. Ilyen például az egyik elf, akit elszaladni lát az egyik utcába. Hiába rohant, a hosszú, hegyes fülei így is észrevehetőek voltak. A teret vizsgálva ami elsőként felkelti érdeklődését, az a tér közepén található szökőkút.*
~ Mágia? Egészen biztos. ~
*Mivel már a városban van, nem kell esetleges rajtaütéstől tartania. Közelebb megy a kúthoz, leveszi sisakját, iszik belőle, megmossa a vízzel az arcát. Fog egy rongyot a zsebéből, majd vízbe mártja azt, hogy utána letörölje cipőjéről a hosszú út porát vele. Miután végzett, már nem is veszi föl a sisakját, hanem csak a kezében cipeli tovább. Odasétál a padokhoz, melyeket az előbb meglátott. Fogja magát, majd leül az egyikre. Szépen kidolgozott, faragott kőpadok ezek. Most, hogy végre pár percre leülhet hősünk, a környező épületeket veszi szemügyre. Találnia kell valami szállást estére, hisz nem alhat a téren. Bár, őt nem zavarná, mert aludt már sokkal rosszabb helyeken is, azonban az igényes városlakók valószínűleg nem néznék jó szemmel. Az építményeket vizsgálva meglát egy nagy kőépületet. Faajtaja felett ágy tábla lóg, melybe egy felirat van belevésve: Pegazus fogadó.*
~ Úgy tűnik, már meg is találtam, hogy hol fogok ma este aludni. ~
*Nem is húzza tovább az időt, mert már így is órákkal később érkezett meg a városba, mint ahogy alapvetően tervezte. Feláll a padról, majd sisakjával kezében elindul a fogadó ajtaja felé.*
9086. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-10-23 18:12:15
Üzenet elküldve: 2018-10-23 18:12:15
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ërxidor, Dat, Pyr//
*Dat pillantására Pyr csak megvonja a vállát. Valóban nem gond, hogy többen vannak sőt. Kisebb merengés után visszafordítja tekintetét a férfira. Rövid keresgélés után, előkapja azt a pergament, amire korábban a nevét írta fel Datnak, majd felmutatja a félelfnek. "Pyr" tartalmazza a felirat, majd magára mutat és meghajol. Aztán egy ercet sem késlekedik, ahogyan Dat is őket sürgetve megszólal. Rögtön bólint kettejük felé, aztán elindul a már ismeret vastag fakeretes, ódon ajtó felé, melynek tetejét a cégér hívogató és látványos. Legalább ez megmaradt a város valaha oly csodás fényéből. Ha már más nem is annyira. A távolság nem nagy, gyakorlatilag a főtéren átvágva pillanatokon belül odaérnek. Pyr az ajtó előtt nagy levegőt vesz, majd orrát befogva néz a többiekre, s jelzi, hogy bizony nem az erdei illatokra számíthatnak, s egy rövidebb nyeldeklés után belöki az ajtót, s belép.*
*Dat pillantására Pyr csak megvonja a vállát. Valóban nem gond, hogy többen vannak sőt. Kisebb merengés után visszafordítja tekintetét a férfira. Rövid keresgélés után, előkapja azt a pergament, amire korábban a nevét írta fel Datnak, majd felmutatja a félelfnek. "Pyr" tartalmazza a felirat, majd magára mutat és meghajol. Aztán egy ercet sem késlekedik, ahogyan Dat is őket sürgetve megszólal. Rögtön bólint kettejük felé, aztán elindul a már ismeret vastag fakeretes, ódon ajtó felé, melynek tetejét a cégér hívogató és látványos. Legalább ez megmaradt a város valaha oly csodás fényéből. Ha már más nem is annyira. A távolság nem nagy, gyakorlatilag a főtéren átvágva pillanatokon belül odaérnek. Pyr az ajtó előtt nagy levegőt vesz, majd orrát befogva néz a többiekre, s jelzi, hogy bizony nem az erdei illatokra számíthatnak, s egy rövidebb nyeldeklés után belöki az ajtót, s belép.*
9085. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-10-23 17:36:14
Üzenet elküldve: 2018-10-23 17:36:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr és Ërxidor//
*Datvin elfogadja a neki nyújtott kezet, és erőteljesen, de barátságosan megrázza.*
-Üdv, Ineträs! Nem dehogy bánjuk, gyere bátran!
~Mondja Dat, majd jelentőségteljesen hátrapillant Pyrre.~
*Hisz' ha többen vannak, abból nem lehet baj. Hacsak nem valami gazemberrrel állnak szemben, dehát Datvin eléggé társas lény, szeret ismeretségbe kerülni másokkal. Ezért is pillant hátra, hogy meglesse Pyr reakcióját.*
-Na, de ne is vesztegessük feleslegesen az időnket, induljunk!
*Mondja, majd suttogva hozzáteszi:*
-Ha tényleg felkelés van akkor nem szívesen maradnék kint.
*Ezzel Dat elindul a Pyr által mutatott irányba.*
*Datvin elfogadja a neki nyújtott kezet, és erőteljesen, de barátságosan megrázza.*
-Üdv, Ineträs! Nem dehogy bánjuk, gyere bátran!
~Mondja Dat, majd jelentőségteljesen hátrapillant Pyrre.~
*Hisz' ha többen vannak, abból nem lehet baj. Hacsak nem valami gazemberrrel állnak szemben, dehát Datvin eléggé társas lény, szeret ismeretségbe kerülni másokkal. Ezért is pillant hátra, hogy meglesse Pyr reakcióját.*
-Na, de ne is vesztegessük feleslegesen az időnket, induljunk!
*Mondja, majd suttogva hozzáteszi:*
-Ha tényleg felkelés van akkor nem szívesen maradnék kint.
*Ezzel Dat elindul a Pyr által mutatott irányba.*
9084. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-10-23 15:39:21
Üzenet elküldve: 2018-10-23 15:39:21
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Dat és Pyr//
*Két ismeretlen lélek közelít Ineträs felé. Az egyik látszólag ember, a másik tündér. A tündér sejtelmes pillantása rögtön megbabonázza őt, bízhat-e benne? A zöld csuklyás férfi közelebb lépve vizslatja a fél-elf férfit, majd megszólal. Bemutatja a tündért és jómagát, majd a fogadóba invitálja Ineträs-t.*
- Ü-üdv... *dadogja* A-a nevem Ineträs. *kezet nyújt Dat-nak* Egy kissé eltévedtem. Biztosan nem bánjátok ha veletek tartok?
*Meredten néz arra a bizonyos pergamenre.*
*Két ismeretlen lélek közelít Ineträs felé. Az egyik látszólag ember, a másik tündér. A tündér sejtelmes pillantása rögtön megbabonázza őt, bízhat-e benne? A zöld csuklyás férfi közelebb lépve vizslatja a fél-elf férfit, majd megszólal. Bemutatja a tündért és jómagát, majd a fogadóba invitálja Ineträs-t.*
- Ü-üdv... *dadogja* A-a nevem Ineträs. *kezet nyújt Dat-nak* Egy kissé eltévedtem. Biztosan nem bánjátok ha veletek tartok?
*Meredten néz arra a bizonyos pergamenre.*
9083. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-10-22 09:02:03
Üzenet elküldve: 2018-10-22 09:02:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Dat//
//és érintőlegesen Ineträs Ërxidor//
*Dat egyetért Pyrrel, s az aggodalom az arcán tükröződik, ezt a tündér jól látja. Kíváncsi volt, a férfi vajon mennyire társasági lélek, de úgy látszik nagyon is az. Függetlenül attól, hogy kalandot keresni jött, nem felejt el segíteni másokon sem, sőt a félelfet magukkal hívja. Megindul felé, Pyr óvatos léptekkel követi, nem ismeri a téren tétován álldogáló alakot, jóllehet nem is látszik rajta, hogy veszélyes lenne. Menet közben megrángatja Dat ruhaujját, s jelez neki, hogy ismét a pergamenre írt. Merthogy közben ezt is megtette: "Csak egyszer kérdezzük. A következőnek sem foglalkozik velünk, megyünk tovább." Mondja a felirat, mert Pyr azt gondolja, hogy itt a nyílt színen álldogálni sem túl jó ötlet. Bármikor szembejöhet egy dühös tömeg, vagy néhány részeg katona. Így, hogy semmit nem tudnak a történtekről, talán jobb lenne, ha a fogadóba húzódnának. Ami azt illeti Pyr már kezd megéhezni és inna is valami szíverősítőt. Ettől függetlenül megvárja, hátha a félelf mutat némi késztetést arra, hogy velük tartson. Szótlan megáll a háttérben, nem akar egyelőre közelebb menni, hagyja, hogy a férfi kezdeményezzen, s megvárja a válaszreakciót, mely ha fenyegető, azonnal tud lépni. Ha nem, nos akkor ő is be fog mutatkozni.*
//és érintőlegesen Ineträs Ërxidor//
*Dat egyetért Pyrrel, s az aggodalom az arcán tükröződik, ezt a tündér jól látja. Kíváncsi volt, a férfi vajon mennyire társasági lélek, de úgy látszik nagyon is az. Függetlenül attól, hogy kalandot keresni jött, nem felejt el segíteni másokon sem, sőt a félelfet magukkal hívja. Megindul felé, Pyr óvatos léptekkel követi, nem ismeri a téren tétován álldogáló alakot, jóllehet nem is látszik rajta, hogy veszélyes lenne. Menet közben megrángatja Dat ruhaujját, s jelez neki, hogy ismét a pergamenre írt. Merthogy közben ezt is megtette: "Csak egyszer kérdezzük. A következőnek sem foglalkozik velünk, megyünk tovább." Mondja a felirat, mert Pyr azt gondolja, hogy itt a nyílt színen álldogálni sem túl jó ötlet. Bármikor szembejöhet egy dühös tömeg, vagy néhány részeg katona. Így, hogy semmit nem tudnak a történtekről, talán jobb lenne, ha a fogadóba húzódnának. Ami azt illeti Pyr már kezd megéhezni és inna is valami szíverősítőt. Ettől függetlenül megvárja, hátha a félelf mutat némi késztetést arra, hogy velük tartson. Szótlan megáll a háttérben, nem akar egyelőre közelebb menni, hagyja, hogy a férfi kezdeményezzen, s megvárja a válaszreakciót, mely ha fenyegető, azonnal tud lépni. Ha nem, nos akkor ő is be fog mutatkozni.*
9082. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-10-21 17:26:25
Üzenet elküldve: 2018-10-21 17:26:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Pyr//
//és valamilyen mértékben Ineträs Ërxidor//
*Bár nem sokat járt Artheniorban, azért Dat biztos benne, hogy a múltkor még nem így nézett ki. Talán beigazolódott gyanúja a viharral kapcsolatban. Pyr hirtelen szájára teszi kezét, majd -valamivel rondábban mint eddig- írkál pergamenjére. Mutatja is, merre van a fogadó, akár indulhatnak is. A felkelés az, ami inkább zavarja Datvint, de ezzel később is ráérnek foglalkozni. Pyr közben észrevesz egy tétován tévelygő elfet, biccent is felé, kérdőn nézve Datra.
-Végül is magunkkal vihetjük, ha ő is úgy gondolja.
Szól, és már indul is felé.
-Hali! Én Dat vagyok, ő pedig itt Pyr. Volna kedved velünk tartani? Épp a fogadóba megyünk.
Lép oda hozzá Dat, kíváncsian vizslatva.*
//és valamilyen mértékben Ineträs Ërxidor//
*Bár nem sokat járt Artheniorban, azért Dat biztos benne, hogy a múltkor még nem így nézett ki. Talán beigazolódott gyanúja a viharral kapcsolatban. Pyr hirtelen szájára teszi kezét, majd -valamivel rondábban mint eddig- írkál pergamenjére. Mutatja is, merre van a fogadó, akár indulhatnak is. A felkelés az, ami inkább zavarja Datvint, de ezzel később is ráérnek foglalkozni. Pyr közben észrevesz egy tétován tévelygő elfet, biccent is felé, kérdőn nézve Datra.
-Végül is magunkkal vihetjük, ha ő is úgy gondolja.
Szól, és már indul is felé.
-Hali! Én Dat vagyok, ő pedig itt Pyr. Volna kedved velünk tartani? Épp a fogadóba megyünk.
Lép oda hozzá Dat, kíváncsian vizslatva.*
9081. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2018-10-21 16:33:23
Üzenet elküldve: 2018-10-21 16:33:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Dat//
//és érintőlegesen Ineträs Ërxidor//
*Sejtései nem csalták meg, s lábuk hamarosan a főtér kövezetén kopog. Ijedt tekintettel mered a férfira, mert, amit lát, minden várakozását felülmúlja. A régen kecsesen ívelő padok közül néhányan félbetörve, a szökőkút ugyan működik még, de már néhol szemetes és koszos a kávája, mintha az eddig szorgosan takarító kezek nem lennének már. Az oszlop ott magasodik még, de mintha nem lenne oly méltóságos, s ráadásul a szél kósza kiáltásokat sodor a városközpont felől.*
- ... *Alig bírja megállni, hogy ne kiáltson fel, s kezét görcsösen a szájára kell tapasztania a látványtól. Dat felé mutat mutatóujjával, mert kell néhány pillanat, míg összeszedi magát, s esküjét ne sértse meg még öntudatlanul sem. A pergamenen ismét futólag keresztül szalad a szén, hogy már nem olyan nyugodt írással, de még olvashatóan mutassa fel a férfinek: "Felkelés! A fogadó ott van!" Mutatja immár kezével is az irányt, s közben fürkészőn tekint körbe, s szemei, egy láthatóan eltévelyedett, s bolyongó elf, talán félfelf férfin akad meg, Ineträs Ërxidoron. Ösztönösen bólint felé, bár nincs tisztában azzal, hogy a férfit a felkelés, vagy a város ismeretlensége zavarta meg. Mindenesetre, ha a kósza köszöntést észreveszi, aprót biccent neki, hogy lépjen nyugodtan közelebb, ha szeretne. Közben Datra is néz, s fejével a félfelf férfi irányába biccent kérdőn.*
//és érintőlegesen Ineträs Ërxidor//
*Sejtései nem csalták meg, s lábuk hamarosan a főtér kövezetén kopog. Ijedt tekintettel mered a férfira, mert, amit lát, minden várakozását felülmúlja. A régen kecsesen ívelő padok közül néhányan félbetörve, a szökőkút ugyan működik még, de már néhol szemetes és koszos a kávája, mintha az eddig szorgosan takarító kezek nem lennének már. Az oszlop ott magasodik még, de mintha nem lenne oly méltóságos, s ráadásul a szél kósza kiáltásokat sodor a városközpont felől.*
- ... *Alig bírja megállni, hogy ne kiáltson fel, s kezét görcsösen a szájára kell tapasztania a látványtól. Dat felé mutat mutatóujjával, mert kell néhány pillanat, míg összeszedi magát, s esküjét ne sértse meg még öntudatlanul sem. A pergamenen ismét futólag keresztül szalad a szén, hogy már nem olyan nyugodt írással, de még olvashatóan mutassa fel a férfinek: "Felkelés! A fogadó ott van!" Mutatja immár kezével is az irányt, s közben fürkészőn tekint körbe, s szemei, egy láthatóan eltévelyedett, s bolyongó elf, talán félfelf férfin akad meg, Ineträs Ërxidoron. Ösztönösen bólint felé, bár nincs tisztában azzal, hogy a férfit a felkelés, vagy a város ismeretlensége zavarta meg. Mindenesetre, ha a kósza köszöntést észreveszi, aprót biccent neki, hogy lépjen nyugodtan közelebb, ha szeretne. Közben Datra is néz, s fejével a félfelf férfi irányába biccent kérdőn.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621