Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-25 15:47:10
Üzenet elküldve: 2010-10-25 15:47:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
*A bot reccsenését hallva összeszorul a szíve. A kedvenc botja volt ez, amit még a mesterétől kapott, és azóta mindig hűen szolgálta őt. A düh elönti az agyát. A mágikus energiák tombolni kezdenek a testében. Hirtelen ötlettől vezérelve, előkapja a tőrét a tokjából, és a bestia feje felé hajítja. Tudja, hogy nem jártas a tőrdobálásban ezért úgy dönt rásegít egy kicsit. Varázsszót üvölt, és a repülő tőr irányába mutat. A keletkező örvény, ha úgy lesz ahogy tervezte, felgyorsítja a tőr reptét, és olyan erővel vágja a szörnyhöz, hogy komolyan megsebesítheti, vagy akár részben meg is vakíthatja.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.01 20:01:26, a következő indokkal:
Kérésre
A varázsló egy Légörvény nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló előtti pár lépés területen olyan erős szélörvény keletkezik, hogy minden nem nehéz tárgyat felborít.
*A bot reccsenését hallva összeszorul a szíve. A kedvenc botja volt ez, amit még a mesterétől kapott, és azóta mindig hűen szolgálta őt. A düh elönti az agyát. A mágikus energiák tombolni kezdenek a testében. Hirtelen ötlettől vezérelve, előkapja a tőrét a tokjából, és a bestia feje felé hajítja. Tudja, hogy nem jártas a tőrdobálásban ezért úgy dönt rásegít egy kicsit. Varázsszót üvölt, és a repülő tőr irányába mutat. A keletkező örvény, ha úgy lesz ahogy tervezte, felgyorsítja a tőr reptét, és olyan erővel vágja a szörnyhöz, hogy komolyan megsebesítheti, vagy akár részben meg is vakíthatja.*
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.01 20:01:26, a következő indokkal:
Kérésre
A varázsló egy Légörvény nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló előtti pár lépés területen olyan erős szélörvény keletkezik, hogy minden nem nehéz tárgyat felborít.
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-25 09:06:05
Üzenet elküldve: 2010-10-25 09:06:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
//A cirkusz érkezését követő éjszakán.//
*Útban a templom felé megáll a főtéren. A sötét éjszakában halványan pislákolnak a főtér oldalán sorakozó házakra kihelyezett fáklyák. Az eső már egy jó ideje nem esik. Az óriás megáll pihenni a szökőkútnál. Iszik annak friss vizéből, megmossa kezét, arcát, majd leül a kút peremére és kezébe temeti arcát. Hamarosan hangos kopácsolás zökkenti ki gondolataiból - mutatványosok érkeztek a főtérre, míg ők az erődben időztek. Dyhr magányra vágyik, így továbbindul a templomba.*
*Útban a templom felé megáll a főtéren. A sötét éjszakában halványan pislákolnak a főtér oldalán sorakozó házakra kihelyezett fáklyák. Az eső már egy jó ideje nem esik. Az óriás megáll pihenni a szökőkútnál. Iszik annak friss vizéből, megmossa kezét, arcát, majd leül a kút peremére és kezébe temeti arcát. Hamarosan hangos kopácsolás zökkenti ki gondolataiból - mutatványosok érkeztek a főtérre, míg ők az erődben időztek. Dyhr magányra vágyik, így továbbindul a templomba.*
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-25 02:09:48
Üzenet elküldve: 2010-10-25 02:09:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy kilép a fogadóból egyből körülnéz, nem ismeri még a várost, de úgy dönt, hogy ideje ezen változtatni. Már csak azt kellene eldöntenie, hogy merre is induljon. Ahogy szemével a környéket pásztázza feltűnik neki egy hatalmas fa, s azon túl a távolban ócska, dísztelen, egyszerű, olykor már-már omladozó házakat vél felfedezni. "Bizonyára ez a város szegénynegyede!" Állapítja meg magában, miközben egy jókorát szippant a friss levegőből. "Imádom az éjszaka csábító illatát!" Eme gondolatok közepette veszi az irányt az imént siralmasnak lefestett táj felé. Lassú, nyugodt léptekkel halad előre, hogy alaposan szemügyre vehesse Arthenior városának minden apró részletét.*
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-24 21:50:23
Üzenet elküldve: 2010-10-24 21:50:23
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Megérkezik a főtérre, körülhordozza a tekintetét. Számára túl a nagy a nyüzsgés hirtelen, ezért kiszemel egy csendesebb sarkot, majd lassan, a különböző lényeket kerülgetve, érdeklődőn nézelődve el is sétál a Szegénynegyed felé*
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-24 20:17:01
Üzenet elküldve: 2010-10-24 20:17:01
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A Quilain lakban //
- Kész a fürdő a vendégnek Úrnőm! *Szólal meg a szolga, mikor Kshatrah épp belekezdene. Annalyn feláll ültéből, és a homályban lassan lépkedni kezd a nő felé.*
- Majd folytatjuk később, a fürdő fontosabb Úrnőm! *Mondja olyan hangsúllyal, ahogy a szolgálólány. Kshatrah csak megrántja a vállait és hátradől a párnáján.
Az eredar lassan követi a szolgálót, egy kellemesen berendezett fürdőhelyiségbe. Láthatólag zavarban van a lány, de ezt Annalyn csak mulatságosnak tartja.*
- Mosd meg a hátam drágám! *Parancsolja és közben kilép ruhájából, belép a dézsába. A kellemes víz megborzongatja a porcikáit, lassan beleül a vízbe. A szolgáló teszi a dolgát, de az Annalynt körülölelő izgalom nem hagyja őt sem érintetlenül. Némely részen egy hajszálnyival többet időzik a finom szemcsés szivaccsal...az eredar élvezi a kényeztetést. Majd mikor végez a fürdéssel, a szolgáló egy konszolidáltabb ruhát ad neki.* "Ez is megteszi, ha nincs más. Az ízlésén még javítunk a kis drágámnak. De előbb..."
*Pofon csattan, a szolgálólány a kellemetlen érintkezés hatására a padlót szemléli földközelből.*
- Ha még egyszer hozzámérsz úgy, hogy nem adtam engedélyt rá, elvágom azt a pondró kis nyakadat! *Mondja fújtatva és kiviharzik a fürdőből.
Kshatrah-t nem találja előbbi helyén, így kénytelen körbenézni egy picit. A sötétség miatt nem sokat lát, így kifelé indul.*
"Elegem van egyelőre ebből a helyből...majd megkeres, ha akar...vagy én őt...de túl sok időmet pazarolta el."
*Kilép az ajtón a meglepődő őrök közt, gúnyosan biccent feléjük, majd elindul a háztól...nos, még maga sem tudja merre.*
- Kész a fürdő a vendégnek Úrnőm! *Szólal meg a szolga, mikor Kshatrah épp belekezdene. Annalyn feláll ültéből, és a homályban lassan lépkedni kezd a nő felé.*
- Majd folytatjuk később, a fürdő fontosabb Úrnőm! *Mondja olyan hangsúllyal, ahogy a szolgálólány. Kshatrah csak megrántja a vállait és hátradől a párnáján.
Az eredar lassan követi a szolgálót, egy kellemesen berendezett fürdőhelyiségbe. Láthatólag zavarban van a lány, de ezt Annalyn csak mulatságosnak tartja.*
- Mosd meg a hátam drágám! *Parancsolja és közben kilép ruhájából, belép a dézsába. A kellemes víz megborzongatja a porcikáit, lassan beleül a vízbe. A szolgáló teszi a dolgát, de az Annalynt körülölelő izgalom nem hagyja őt sem érintetlenül. Némely részen egy hajszálnyival többet időzik a finom szemcsés szivaccsal...az eredar élvezi a kényeztetést. Majd mikor végez a fürdéssel, a szolgáló egy konszolidáltabb ruhát ad neki.* "Ez is megteszi, ha nincs más. Az ízlésén még javítunk a kis drágámnak. De előbb..."
*Pofon csattan, a szolgálólány a kellemetlen érintkezés hatására a padlót szemléli földközelből.*
- Ha még egyszer hozzámérsz úgy, hogy nem adtam engedélyt rá, elvágom azt a pondró kis nyakadat! *Mondja fújtatva és kiviharzik a fürdőből.
Kshatrah-t nem találja előbbi helyén, így kénytelen körbenézni egy picit. A sötétség miatt nem sokat lát, így kifelé indul.*
"Elegem van egyelőre ebből a helyből...majd megkeres, ha akar...vagy én őt...de túl sok időmet pazarolta el."
*Kilép az ajtón a meglepődő őrök közt, gúnyosan biccent feléjük, majd elindul a háztól...nos, még maga sem tudja merre.*
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-24 17:06:42
Üzenet elküldve: 2010-10-24 17:06:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Kétnapi járásra Artheniortól//
*Habár a szél erősen fúj, még mindig nem száradtak meg ruhái. A kép nem sokat változott az utóbbi egy napban. Néhány felleg a szürke égen, amúgy unalmas és egyhangú minden. Ha az elf megerőlteti a szemét, már láthatja a hegyek szürke, homályos vonulatait. Sóhajt egyet halkan. Az élelme fogytán van, sehol egy patak. Hideg van, fázik, átázott. Sóhajtva leül a földre, és elkezd túrni a táskájában.*
-Aszongya. *Nem hiszi el, hogy nincs nála semmi, ami kihúzhatná a bajból. Ahogy átforgatja ruháit, egyszer csak fémes zörrenést hall. Gyorsan körülnéz a földön, és egy pecsétgyűrűt vesz észre, amit lassan két éve már nem látott.*
-Hát mégsem vesztél el aranyom? *Érdeklődik hangosan, hogy a csöndet megtörje. A kérdés viszont jogos, hiszen a gyűrű aranyból van. A felső részén egy pecsét alakja rajzolódik ki. Napok óta először felfelé kunkorodik a férfi szája. Túr egy kicsit a csizmája szárában, és előhúzza az aranyfésűjét. Beleállítja a földbe, és a tárgy árnyékából nagyjából meghatározza, hogy merre is jár. Visszapakol a táskájába, és feláll. Nyújtózik, majd meghajol jobbra, hogy kiroppanjon a háta, majd balra, hogy még egy picit roppanjon. Jó érzéssel, és könnyed léptekkel indul tovább keletnek, majdnem párhuzamosan a hegyvonulatokkal.
Pár óra múlva már látja a célt. A távolban szürke füst száll az ég felé. Errefelé már bokrok is nőnek, sőt, néhol fákkal is találkozhat az elf gyermeke. Megáll egy kisebb pataknál, majd gyorsan levetkőzik és megmártózik. Rózsaolajat használ, hogy illatos legyen. Most kissé kiszáradt kezeit balzsamokkal keni be, hogy visszanyerjék bársonyos puhaságukat. Használt, testszagú ruháit kimossa, majd kiakasztja az egyik fára őket. Visszafelé majd felveszi a már -remélhetőleg- megszáradt ruhadarabokat.
Jelenleg egy bordó ing, és egy díszes dolmány takarja felsőtestét utazóköpenye alatt. Alul egy fekete, oldalt arany csíkos nadrág feszül rajta épp annyira, hogy kihangsúlyozza a lényeges testrészeit. Lábára puha bőr csizma került. Barna, ami tökéletesen illik felső öltözetéhez.
Már messziről érzi, hogy figyelik, de ez egyszer nem zavartatja magát. Sőt, akkor lenne oka aggodalomra, ha nem néznék itt minden egyes lépését. A nap már lemenőben van, mikor meglátja a tüzet is. Ugyan a hőmérséklet kifejezetten hűvös, sokan ücsörögnek a szabadban égő tűz mellett beszélgetve, s attól távolabb valamilyen táblajátékot játszva. A sátortenger, ami körbe veszi a fő tüzet, nyüzsög az élettől. Elsődlegesen férfiak mennek ide oda, de néha riadt, elkínzott tekintetű nőket is lehet látni. Gyereket nem látni, de néha felcsendül egy- egy sírás bizonyítván: az, hogy valamit nem látni, nem azt jelenti, hogy nincs is.*
*Habár a szél erősen fúj, még mindig nem száradtak meg ruhái. A kép nem sokat változott az utóbbi egy napban. Néhány felleg a szürke égen, amúgy unalmas és egyhangú minden. Ha az elf megerőlteti a szemét, már láthatja a hegyek szürke, homályos vonulatait. Sóhajt egyet halkan. Az élelme fogytán van, sehol egy patak. Hideg van, fázik, átázott. Sóhajtva leül a földre, és elkezd túrni a táskájában.*
-Aszongya. *Nem hiszi el, hogy nincs nála semmi, ami kihúzhatná a bajból. Ahogy átforgatja ruháit, egyszer csak fémes zörrenést hall. Gyorsan körülnéz a földön, és egy pecsétgyűrűt vesz észre, amit lassan két éve már nem látott.*
-Hát mégsem vesztél el aranyom? *Érdeklődik hangosan, hogy a csöndet megtörje. A kérdés viszont jogos, hiszen a gyűrű aranyból van. A felső részén egy pecsét alakja rajzolódik ki. Napok óta először felfelé kunkorodik a férfi szája. Túr egy kicsit a csizmája szárában, és előhúzza az aranyfésűjét. Beleállítja a földbe, és a tárgy árnyékából nagyjából meghatározza, hogy merre is jár. Visszapakol a táskájába, és feláll. Nyújtózik, majd meghajol jobbra, hogy kiroppanjon a háta, majd balra, hogy még egy picit roppanjon. Jó érzéssel, és könnyed léptekkel indul tovább keletnek, majdnem párhuzamosan a hegyvonulatokkal.
Pár óra múlva már látja a célt. A távolban szürke füst száll az ég felé. Errefelé már bokrok is nőnek, sőt, néhol fákkal is találkozhat az elf gyermeke. Megáll egy kisebb pataknál, majd gyorsan levetkőzik és megmártózik. Rózsaolajat használ, hogy illatos legyen. Most kissé kiszáradt kezeit balzsamokkal keni be, hogy visszanyerjék bársonyos puhaságukat. Használt, testszagú ruháit kimossa, majd kiakasztja az egyik fára őket. Visszafelé majd felveszi a már -remélhetőleg- megszáradt ruhadarabokat.
Jelenleg egy bordó ing, és egy díszes dolmány takarja felsőtestét utazóköpenye alatt. Alul egy fekete, oldalt arany csíkos nadrág feszül rajta épp annyira, hogy kihangsúlyozza a lényeges testrészeit. Lábára puha bőr csizma került. Barna, ami tökéletesen illik felső öltözetéhez.
Már messziről érzi, hogy figyelik, de ez egyszer nem zavartatja magát. Sőt, akkor lenne oka aggodalomra, ha nem néznék itt minden egyes lépését. A nap már lemenőben van, mikor meglátja a tüzet is. Ugyan a hőmérséklet kifejezetten hűvös, sokan ücsörögnek a szabadban égő tűz mellett beszélgetve, s attól távolabb valamilyen táblajátékot játszva. A sátortenger, ami körbe veszi a fő tüzet, nyüzsög az élettől. Elsődlegesen férfiak mennek ide oda, de néha riadt, elkínzott tekintetű nőket is lehet látni. Gyereket nem látni, de néha felcsendül egy- egy sírás bizonyítván: az, hogy valamit nem látni, nem azt jelenti, hogy nincs is.*
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-24 12:30:24
Üzenet elküldve: 2010-10-24 12:30:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron-nak nem sikerül a támadása, de boldogan nyugtázza, hogy kicsit azért sikerült megzavarniuk a szörnyet. Látja, amint Kirgush felszalad a lovakkal egy dombtetőre, így biztonságban vannak.*
- Vigye csak őket, törpe uram! Addig én elint...* Nem tudja befejezni a mondatot, mert hirtelen irdatlan fájdalmat érez az oldalában. Hirtelen levegő után kapna, de a folyó fagyos markába zárja a dalnokot. Pár pillanatig csak mozdulatlan lebeg a víz alatt. Látja, amint egyre mélyebbre és mélyebbre húzza magába a folyó. "Ez lenne a vég?" Fut át az agyán, amint érzi, hogy a víz egyre hidegebb és sötétebb lesz körülötte. "Nem!" Kiáltja magában, és szeme tágra nyílik. "Még meg kell írnom a balladáimat!" Gyors ütemben felfelé kezd úszni, majd fejét a vízből kiemelve nagy levegőt vesz. Kissé megrázza magát, majd a partra úszik. Folytonos lihegés mellett kimászik a partra. Pár pillanatig levegő után kapkod, majd köveket kapkod fel a földről, melyeket elhajítva támadás alá veszi a szörnyet. Pár nagyobb kő hangosan loccsanva a vízbe esik, de néha sikerül eljutniuk gondosan megtervezett becsapódási helyükre.* Ezt a lantomért, te túlméretezett gőte!* Kiáltja, miközben kezéből egyre gyorsabban röpíti a kavicsokat.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:43:48, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron-nak nem sikerül a támadása, de boldogan nyugtázza, hogy kicsit azért sikerült megzavarniuk a szörnyet. Látja, amint Kirgush felszalad a lovakkal egy dombtetőre, így biztonságban vannak.*
- Vigye csak őket, törpe uram! Addig én elint...* Nem tudja befejezni a mondatot, mert hirtelen irdatlan fájdalmat érez az oldalában. Hirtelen levegő után kapna, de a folyó fagyos markába zárja a dalnokot. Pár pillanatig csak mozdulatlan lebeg a víz alatt. Látja, amint egyre mélyebbre és mélyebbre húzza magába a folyó. "Ez lenne a vég?" Fut át az agyán, amint érzi, hogy a víz egyre hidegebb és sötétebb lesz körülötte. "Nem!" Kiáltja magában, és szeme tágra nyílik. "Még meg kell írnom a balladáimat!" Gyors ütemben felfelé kezd úszni, majd fejét a vízből kiemelve nagy levegőt vesz. Kissé megrázza magát, majd a partra úszik. Folytonos lihegés mellett kimászik a partra. Pár pillanatig levegő után kapkod, majd köveket kapkod fel a földről, melyeket elhajítva támadás alá veszi a szörnyet. Pár nagyobb kő hangosan loccsanva a vízbe esik, de néha sikerül eljutniuk gondosan megtervezett becsapódási helyükre.* Ezt a lantomért, te túlméretezett gőte!* Kiáltja, miközben kezéből egyre gyorsabban röpíti a kavicsokat.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:43:48, a következő indokkal:
k.a.p.
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-23 23:33:50
Üzenet elküldve: 2010-10-23 23:33:50
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron veszélyes közelségbe merészkedik a karnyi vastagságú természetes páncélba bújt két lovat kitevő bestiához. Próbálna a szemeire támadni, de a vízben otthonosan mozgó fenevad a már kitekeredett testű öszvér forgatásával van elfoglalva, hogy darabokra szakítsa. A dalnok elhamarkodott támadása több mint életveszélyes, de magára nézve. Mikor Elion figyelmeztető hangját meghallja már ő maga is rájöhetett erre. A rücskös csatabőrön kevés fegyver tudna áthatolni, de az állat az alhasán sokkal védtelenebbnek tűnik.*
*A tolvaj tőre célt téveszt a pofáját ide oda rángató kajmánon. Merlan rohama jó ütemben érkezik, s jelentős erővel csap le az ellenfelére. Olyannyira, hogy érzi ahogy a kemény tölgyfa bot elreccsenik a markaiban. Némileg lelassítja a bestiát, de komolyabb kárt nem tesz benne. A felbőszített állat nagyokat csapkodni kezd majd két három méteres farkával, s a legközelebb álló Daron Sisevét oldalba kapja. A dalnok egy pillanatra eltűnik a habokban, eszement fájdalom hasít a középső bordái felől.*
*A több oldalról kezdeményezett támadásnak annyi eredménye azért van, hogy kikerül a kimúlt jószág a kajmán állkapcsai közül, igaz, teljesen az élettel összeegyeztethetetlen állapotban. Az eddig ellen tartó lovak és Kirgushék felszaladnak a fövenyre, a partra húzott öszvérrel egyetemben. A törpe csaknem hasra esik a mágus munkánál letett varázstekercses táskájában. Felveszi, hátha alkalma lesz Merlan Deothnak hajítania.*
*A hajón tartózkodó Aheia, és Meriden tehetetlenül nézik a távolban folyó küzdelmet, a gyermek éveit épphogy elhagyni készülő leány felsikolt, mikor látja Daron Siseve sérülését. Even a raktérből rohan felfelé, nem tudván elképzelni, mi történhetett.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.23 23:34:35
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:43:13, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron veszélyes közelségbe merészkedik a karnyi vastagságú természetes páncélba bújt két lovat kitevő bestiához. Próbálna a szemeire támadni, de a vízben otthonosan mozgó fenevad a már kitekeredett testű öszvér forgatásával van elfoglalva, hogy darabokra szakítsa. A dalnok elhamarkodott támadása több mint életveszélyes, de magára nézve. Mikor Elion figyelmeztető hangját meghallja már ő maga is rájöhetett erre. A rücskös csatabőrön kevés fegyver tudna áthatolni, de az állat az alhasán sokkal védtelenebbnek tűnik.*
*A tolvaj tőre célt téveszt a pofáját ide oda rángató kajmánon. Merlan rohama jó ütemben érkezik, s jelentős erővel csap le az ellenfelére. Olyannyira, hogy érzi ahogy a kemény tölgyfa bot elreccsenik a markaiban. Némileg lelassítja a bestiát, de komolyabb kárt nem tesz benne. A felbőszített állat nagyokat csapkodni kezd majd két három méteres farkával, s a legközelebb álló Daron Sisevét oldalba kapja. A dalnok egy pillanatra eltűnik a habokban, eszement fájdalom hasít a középső bordái felől.*
*A több oldalról kezdeményezett támadásnak annyi eredménye azért van, hogy kikerül a kimúlt jószág a kajmán állkapcsai közül, igaz, teljesen az élettel összeegyeztethetetlen állapotban. Az eddig ellen tartó lovak és Kirgushék felszaladnak a fövenyre, a partra húzott öszvérrel egyetemben. A törpe csaknem hasra esik a mágus munkánál letett varázstekercses táskájában. Felveszi, hátha alkalma lesz Merlan Deothnak hajítania.*
*A hajón tartózkodó Aheia, és Meriden tehetetlenül nézik a távolban folyó küzdelmet, a gyermek éveit épphogy elhagyni készülő leány felsikolt, mikor látja Daron Siseve sérülését. Even a raktérből rohan felfelé, nem tudván elképzelni, mi történhetett.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.23 23:34:35
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:43:13, a következő indokkal:
k.a.p.
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-23 14:15:24
Üzenet elküldve: 2010-10-23 14:15:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 53
Játékstílus: Szelíd
*Szemét összeráncolva néz körül, nagyon nem tiszta számára valami. Arra még tisztán emlékszik hogy elindult a város eddig ismeretlen részeit felfedezni, de az is világos számára hogy nem a Főtér felé vette az irányt. Most mégis itt van, és, ami rosszabb, ismeretlenül ismerős alakokat lát maga körül. Az egyik éppen a haját áztatja a vízben, aztán, amikor kiemeli a fejét, Thabor egy kicsit megnyugszik: ezt az alakot ismeri, néhány napja már volt hozzá szerencséje. Habár nem túlságosan kedveli a lovagot, és tudja, hogy az érzés kölcsönös, valahogy mégis megkönnyebbül attól, hogy egy olyan arcot lát, amelyről tudja, honnan ismeri. Közben az egyik ember bemutatkozik, és Hirelian is elmondja a nevét, bár egy kissé fellengzősen. Bár bosszantja a helyzet, Thabor nem állja meg hogy elvigyorodjon a lovag pöffeszkedését látva.*
-Thabor Dwynn vagyok. *Szólal meg, majd körülnéz.*
-Mi folyik itt?
A hozzászólás írója (Thabor Dwynn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.23 14:16:54
-Thabor Dwynn vagyok. *Szólal meg, majd körülnéz.*
-Mi folyik itt?
A hozzászólás írója (Thabor Dwynn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.23 14:16:54
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-23 09:39:25
Üzenet elküldve: 2010-10-23 09:39:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Merlan először megrémül a lény látványától, és elejti a kagylóhéjakat. Egy pillanatig dermedten áll, és figyeli a jelenetet, majd döntést hoz. Ha a szörny nem engedi el az öszvért, még a végén a többi állatot is a vízbe rántja, ami hatalmas veszteség lenen számukra. Daron a vízbe esik, és rögtön eltűnik a hullámok alatt, de szinte azonnal feltűnik ismét, szitkozódva, mert elázott a lantja. Dühösen ront neki a bestiának, mire az visszatámad. Hallja, amint Elion Daron nevét kiáltja, de hogy mit tesz azt már nem. Gondolkodás nélkül marokra fogja tölgyfabotját, a feje fölé emeli, és olyan erővel csap le a szörny koponyájára amekkorával csak tud. Ha szerencséje van, akkor ellenfelük elkábul, és könnyen végezni tudnak vele.*
A hozzászólás írója (Merlan Deoth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.23 09:39:40
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:42:45, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Merlan először megrémül a lény látványától, és elejti a kagylóhéjakat. Egy pillanatig dermedten áll, és figyeli a jelenetet, majd döntést hoz. Ha a szörny nem engedi el az öszvért, még a végén a többi állatot is a vízbe rántja, ami hatalmas veszteség lenen számukra. Daron a vízbe esik, és rögtön eltűnik a hullámok alatt, de szinte azonnal feltűnik ismét, szitkozódva, mert elázott a lantja. Dühösen ront neki a bestiának, mire az visszatámad. Hallja, amint Elion Daron nevét kiáltja, de hogy mit tesz azt már nem. Gondolkodás nélkül marokra fogja tölgyfabotját, a feje fölé emeli, és olyan erővel csap le a szörny koponyájára amekkorával csak tud. Ha szerencséje van, akkor ellenfelük elkábul, és könnyen végezni tudnak vele.*
A hozzászólás írója (Merlan Deoth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.23 09:39:40
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:42:45, a következő indokkal:
k.a.p.
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-22 19:21:20
Üzenet elküldve: 2010-10-22 19:21:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Partot érés közben érdekes látvány tárul a szemük elé. A szomjas állatok minden erejüket bevetve igyekeznek a vízhez, s Kirgush igyekszik őket megfékezni. Ám a komédia hamar tragédiába csap át, amikor a vízből egy kajmánszerű vízi hüllő tör elő, s az öszvérre támad. A harcoló állatok keltette ár megdönti a csónakot, s Daron bepottyan a vízbe. Eliont a macskaügyessége, s egy kis szerencse megmenti. Daront saját testi épsége mit sem érdekli, amikor rájön, hogy hőn szeretett zeneszerszáma teljesen elázott, s karddal a kézben a bestiának ront.*
-Daron ne! Gyere vissza!
*Ordítja Elion, s amikor a bestia az öszvért elengedvén kitér a csapás elől, s halálos állkapcsát kinyitva Daronra támad, Elion tőrével megcélozza a száj puha belsejét, amit nem véd a pikkelypáncél, s elhajítja fegyverét. Ha szerencséje van, a tőr az állat agyába hatol s, azonnal megöli, de ha nincs, viszont eltalálja, legalábbis időt nyer Daronnak. Miután támadott, az evezőér nyúl, hogy a csónakkal Daronért menjen.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:42:18, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Partot érés közben érdekes látvány tárul a szemük elé. A szomjas állatok minden erejüket bevetve igyekeznek a vízhez, s Kirgush igyekszik őket megfékezni. Ám a komédia hamar tragédiába csap át, amikor a vízből egy kajmánszerű vízi hüllő tör elő, s az öszvérre támad. A harcoló állatok keltette ár megdönti a csónakot, s Daron bepottyan a vízbe. Eliont a macskaügyessége, s egy kis szerencse megmenti. Daront saját testi épsége mit sem érdekli, amikor rájön, hogy hőn szeretett zeneszerszáma teljesen elázott, s karddal a kézben a bestiának ront.*
-Daron ne! Gyere vissza!
*Ordítja Elion, s amikor a bestia az öszvért elengedvén kitér a csapás elől, s halálos állkapcsát kinyitva Daronra támad, Elion tőrével megcélozza a száj puha belsejét, amit nem véd a pikkelypáncél, s elhajítja fegyverét. Ha szerencséje van, a tőr az állat agyába hatol s, azonnal megöli, de ha nincs, viszont eltalálja, legalábbis időt nyer Daronnak. Miután támadott, az evezőér nyúl, hogy a csónakkal Daronért menjen.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:42:18, a következő indokkal:
k.a.p.
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-22 14:48:32
Üzenet elküldve: 2010-10-22 14:48:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron enyhe mosollyal érkezik meg a túlpartra, látván a lovak és az öszvér érdekes egybefonódását a víz felett, ám amikor hirtelen egy hatalmas állkapocs bukkan elő a vízből, nagyon élképed. A hirtelen jött hullám kibillenti egyensúlyából, és a vízbe zuhan. Érdekes kiáltásaiból már nem hallatszik semmi, mivel feje a víz alá került. Pár pillanat múlva a felszínre löki magát, és hangszerére pillant.*
- Ne! *Ordítja.* Teljesen elázott! *Arca szomorúra és elkeseredettre vált, ám pár röpke pillanat, és lantját a csónakba hajítja, bár ő nem ugrik utána. Előhúzza rövid kardját, és meglepő sebességgel a szörny felé kezd gázolni a vízben.* Megeheted a szamarat, sőt, vízbe is lökhetsz, de hogy tönkre teszed a legjobb hangszerem, azt már nem tűrhetem!*Ordít a szörnyre, és a lény fejéhez ugrik, kardjával a szeme felé suhintva.*
A hozzászólást Amarth (Moderátor) módosította, ekkor: 2010.10.23 14:22:15, a következő indokkal:
szóközök javítása
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:41:34, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron enyhe mosollyal érkezik meg a túlpartra, látván a lovak és az öszvér érdekes egybefonódását a víz felett, ám amikor hirtelen egy hatalmas állkapocs bukkan elő a vízből, nagyon élképed. A hirtelen jött hullám kibillenti egyensúlyából, és a vízbe zuhan. Érdekes kiáltásaiból már nem hallatszik semmi, mivel feje a víz alá került. Pár pillanat múlva a felszínre löki magát, és hangszerére pillant.*
- Ne! *Ordítja.* Teljesen elázott! *Arca szomorúra és elkeseredettre vált, ám pár röpke pillanat, és lantját a csónakba hajítja, bár ő nem ugrik utána. Előhúzza rövid kardját, és meglepő sebességgel a szörny felé kezd gázolni a vízben.* Megeheted a szamarat, sőt, vízbe is lökhetsz, de hogy tönkre teszed a legjobb hangszerem, azt már nem tűrhetem!*Ordít a szörnyre, és a lény fejéhez ugrik, kardjával a szeme felé suhintva.*
A hozzászólást Amarth (Moderátor) módosította, ekkor: 2010.10.23 14:22:15, a következő indokkal:
szóközök javítása
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:41:34, a következő indokkal:
k.a.p.
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-22 12:19:12
Üzenet elküldve: 2010-10-22 12:19:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron Siseve és Gyorskéz Elion nekifeszülve az evezőknek megindul a csónakkal a sekélyig vízbe gázolt törpe üstökét megfelelő iránynak tekintve. A haladás könnyebbnek és gyorsabbnak tűnik, mint legutóbb. Persze elsőre minden út hosszabbnak látszik, mint visszafelé. A part mentéről eltűntek a dögevő kis hüllők, inkább a túlpart közeléből lehet most csobbanásokat hallani. Bizonyára a pikkelyes kopoltyúk természetes táplálékai oda húzodtak már napok óta, amíg tartott a part menti halottakból feltálalt lakoma.*
*Róka megosztja figyelmét a hámba fogott jószágok, a finom illatokat gőzölögtető bográcsban rotyogó húslé, és az átkelők között. Annyi dolga volt mióta gazdája elment, hogy még a dolgára sem volt ideje kimenni. Az étel alakul, az átkelőket figyeli Kirgush, a lovak és az öszvér készen áll, gondolja neki is jár egy kis szünet. Kicsit odébb szalad a bokrosba és brunyálni kezd.*
*A sok teendő mellett azonban valamit elfelejtett Ben Sal. Bár a jószágokat abrakkal szépen megetette, nem itatta meg őket. Az addig szekérbe fogott, majd kipányvázott hátasok mostanra már nagyon megszomjaztak, és a folyó vize hívogatja őket. A két paripa és az agg törpe öszvére össze vannak kötve, de a közelgő munka miatt csak a Kirgush kezében végződő hosszú kötél az ami féken tarthatná őket. A kötél azonban jelentős terjedelme miatt nem jelezheti mozgásukat a törpének. Így hát annak rendje és módja szerint az öszvér vezette triumvirátus a folyó széléhez léptet, és a szíjaikat kicsit összegabalyítva ugyan, de a vízhez furakodnak. A partot érő Elion és Daron látja a felfordulást, a helyzet elég komikus képet mutat.*
*Kirgush a két férfi arcát látva oldalra néz, és ma már másodszor emlegeti meg a bajok forrásának vélt képzeletbeli sorsszövőjének szülőjét.*
-Az anyját! Hé, te, Hé! *Hiába akarja elrángatni az állatokat, hogy a keveredésben rendet rakjon, sok tíz méternyi vert kötéllel kéne ahhoz gombolyító játékot lefolytatnia. Róka is rohan lefelé kissé dolgavégezetlen, azért útközben sikerül a gatyájában rendet raknia.*
*A hőn áhított víz megelégedéssel tölti el a parton tolonkodó lovakat, az öszvér is szépen himbálja a farkát. Az állatok előtti vízfelület kicsit megrezzen, és száznyi apró halacska rebben szét a folyó felszíne felett repkedve. Néhány pikkelyes kopoltyú is csobbant a közelükben, majd nem várt hullámtaréj keletkezik a békés fodros víztükör helyén.*
*Nagy, széles állkapocs tör ki a meder felől, fehéren habzó területté változtatva körülötte mindent. Ez a csónaktól alig néhány méterre történik. Kirgush öszvérének feje szinte eltűnik az óriásra nőtt kajmánszerű vadállat torkában. Súlyának erejével magával rántja a szerencsétlen jószágot. A hozzá kötözött lovak is a vízbe csúsznának, ha nem vetnék meg patáikat a fövenyen. Veszett kötélhúzás kezdődik az állatok között. A keletkező nagy hullámok megdöntögetik a csónakot, Daron hátast esve zuhan a csónak mögötti vízbe. Elion épphogy megkapaszkodik. Kirgush a kötél végét elengedve a lovakhoz próbál rohanni, hogy az oda érkező Bennel meg tudják őket tartani. Merlan kezéből kiesnek az eddig benne tartogatott kagylóhéj darabkák.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:41:12, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron Siseve és Gyorskéz Elion nekifeszülve az evezőknek megindul a csónakkal a sekélyig vízbe gázolt törpe üstökét megfelelő iránynak tekintve. A haladás könnyebbnek és gyorsabbnak tűnik, mint legutóbb. Persze elsőre minden út hosszabbnak látszik, mint visszafelé. A part mentéről eltűntek a dögevő kis hüllők, inkább a túlpart közeléből lehet most csobbanásokat hallani. Bizonyára a pikkelyes kopoltyúk természetes táplálékai oda húzodtak már napok óta, amíg tartott a part menti halottakból feltálalt lakoma.*
*Róka megosztja figyelmét a hámba fogott jószágok, a finom illatokat gőzölögtető bográcsban rotyogó húslé, és az átkelők között. Annyi dolga volt mióta gazdája elment, hogy még a dolgára sem volt ideje kimenni. Az étel alakul, az átkelőket figyeli Kirgush, a lovak és az öszvér készen áll, gondolja neki is jár egy kis szünet. Kicsit odébb szalad a bokrosba és brunyálni kezd.*
*A sok teendő mellett azonban valamit elfelejtett Ben Sal. Bár a jószágokat abrakkal szépen megetette, nem itatta meg őket. Az addig szekérbe fogott, majd kipányvázott hátasok mostanra már nagyon megszomjaztak, és a folyó vize hívogatja őket. A két paripa és az agg törpe öszvére össze vannak kötve, de a közelgő munka miatt csak a Kirgush kezében végződő hosszú kötél az ami féken tarthatná őket. A kötél azonban jelentős terjedelme miatt nem jelezheti mozgásukat a törpének. Így hát annak rendje és módja szerint az öszvér vezette triumvirátus a folyó széléhez léptet, és a szíjaikat kicsit összegabalyítva ugyan, de a vízhez furakodnak. A partot érő Elion és Daron látja a felfordulást, a helyzet elég komikus képet mutat.*
*Kirgush a két férfi arcát látva oldalra néz, és ma már másodszor emlegeti meg a bajok forrásának vélt képzeletbeli sorsszövőjének szülőjét.*
-Az anyját! Hé, te, Hé! *Hiába akarja elrángatni az állatokat, hogy a keveredésben rendet rakjon, sok tíz méternyi vert kötéllel kéne ahhoz gombolyító játékot lefolytatnia. Róka is rohan lefelé kissé dolgavégezetlen, azért útközben sikerül a gatyájában rendet raknia.*
*A hőn áhított víz megelégedéssel tölti el a parton tolonkodó lovakat, az öszvér is szépen himbálja a farkát. Az állatok előtti vízfelület kicsit megrezzen, és száznyi apró halacska rebben szét a folyó felszíne felett repkedve. Néhány pikkelyes kopoltyú is csobbant a közelükben, majd nem várt hullámtaréj keletkezik a békés fodros víztükör helyén.*
*Nagy, széles állkapocs tör ki a meder felől, fehéren habzó területté változtatva körülötte mindent. Ez a csónaktól alig néhány méterre történik. Kirgush öszvérének feje szinte eltűnik az óriásra nőtt kajmánszerű vadállat torkában. Súlyának erejével magával rántja a szerencsétlen jószágot. A hozzá kötözött lovak is a vízbe csúsznának, ha nem vetnék meg patáikat a fövenyen. Veszett kötélhúzás kezdődik az állatok között. A keletkező nagy hullámok megdöntögetik a csónakot, Daron hátast esve zuhan a csónak mögötti vízbe. Elion épphogy megkapaszkodik. Kirgush a kötél végét elengedve a lovakhoz próbál rohanni, hogy az oda érkező Bennel meg tudják őket tartani. Merlan kezéből kiesnek az eddig benne tartogatott kagylóhéj darabkák.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:41:12, a következő indokkal:
k.a.p.
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-21 17:05:10
Üzenet elküldve: 2010-10-21 17:05:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Elion maga is a csónakba száll, s Daronnal nekiállnak az evezésnek. Amíg az evező oda-vissza mozgását figyeli, a tolvaj elméjében csak úgy kavarognak a gondolatok. Pár napja még gondtalan utazgatott, most meg ki tudja mibe keveredett. Gyanús neki az egész. Habár Aheia és bátyja, Even tisztességét nem vonja kétségbe, nem érti, hogy mi módon jutottak idáig. Azt sem tudja, hogyan szabadult ki kedves ellenfele. Jól emlékszik, hogy a helyen, ahol a barbár ült, nem volt semmi, amivel kiszabadíthatta magát. Ebből következik, hogy valaki segített neki. Ebből viszont az következik, hogy a Kirgush által összeverbuvált csapatban van egy áruló...*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:40:44, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Elion maga is a csónakba száll, s Daronnal nekiállnak az evezésnek. Amíg az evező oda-vissza mozgását figyeli, a tolvaj elméjében csak úgy kavarognak a gondolatok. Pár napja még gondtalan utazgatott, most meg ki tudja mibe keveredett. Gyanús neki az egész. Habár Aheia és bátyja, Even tisztességét nem vonja kétségbe, nem érti, hogy mi módon jutottak idáig. Azt sem tudja, hogyan szabadult ki kedves ellenfele. Jól emlékszik, hogy a helyen, ahol a barbár ült, nem volt semmi, amivel kiszabadíthatta magát. Ebből következik, hogy valaki segített neki. Ebből viszont az következik, hogy a Kirgush által összeverbuvált csapatban van egy áruló...*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:40:44, a következő indokkal:
k.a.p.
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-21 15:33:07
Üzenet elküldve: 2010-10-21 15:33:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron éppen egy meglehetősen megható gyászdalt játszik, mikor hirtelen megszólítják. Engedelmeskedik a parancsnak, egy rövid próbál is szalutálni, bár ez nem igazán látszik, hiszen futni kezd. Egy gyors ugrással máris a hajóban terem, mely a hirtelen rázkódásnak köszönhetően kissé megbillen, sőt, még egy kis víz is befut az oldalán. "Annyi baj legyen... Végül is csak úsznia kell, nem?" Kérdezi magában, és az evező után nyúl. Erősen markolja meg a tárgyat, majd vissza néz a partra, várva Elion-t. Még mindig szomorú a halottak miatt, de ez most kiürült a tudatából.*
A hozzászólás írója (Daron Siseve) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.21 15:33:28
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:40:09, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Daron éppen egy meglehetősen megható gyászdalt játszik, mikor hirtelen megszólítják. Engedelmeskedik a parancsnak, egy rövid próbál is szalutálni, bár ez nem igazán látszik, hiszen futni kezd. Egy gyors ugrással máris a hajóban terem, mely a hirtelen rázkódásnak köszönhetően kissé megbillen, sőt, még egy kis víz is befut az oldalán. "Annyi baj legyen... Végül is csak úsznia kell, nem?" Kérdezi magában, és az evező után nyúl. Erősen markolja meg a tárgyat, majd vissza néz a partra, várva Elion-t. Még mindig szomorú a halottak miatt, de ez most kiürült a tudatából.*
A hozzászólás írója (Daron Siseve) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.21 15:33:28
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:40:09, a következő indokkal:
k.a.p.
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-21 12:45:52
Üzenet elküldve: 2010-10-21 12:45:52
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Aheia hallja Kirgush kiáltását és a kormányhoz szalad. A picike leány szinte eltűnik a méretes kerék mögött. Komolyan áll ott, mint aki fontos feladatot lát el. Azért átlátja, hogy ha megindul a vontatás, segítségre lesz szüksége.*
-Meridien, te tudsz hajót vezetni? Szerinted az orrvitorlát ki lehetne engedni? Annak nincs semmi baja!
*Izgatottan kérdezi az éjelf amazont, kicsit aggódhat, hogy minden rendben legyen. A hajóról is jól látszik, hogy a máglyák füstjét magasra vitte már a szél, megdőlt oszlopnak tűnhet, ha távolról, a horizont széléről tekinthetnek rá.*
*Even is a hajón van épp, és a fedélzetet ellenőrzi.*
-Dalnok uram, Elion, amíg áteveztek a kötelekért, én megnézem, hogy nem szabadult-e el a hajó gyomrában a rakomány, és remélem léket sem kaptunk, mikor megfeneklettünk.
*Azzal a nemrég felfeszített ajtón belépve eltűnik a látóterükből.*
*Közben a túlparton Ben Sal még igazítgat a jószágok hámjain, nehogy a szíjjak a nagy igénybevételkor majd a húsukba vágjanak. Aztán téblábol csak, várja, hogy munkára foghassa a hátasokat. "Azért az a ló még jó lett volna." Morfondírozik, és nem érti, hogy Ardithnak miért pont most kellett sürgősen kiruccannia.*
*Kirgush a tőle le nem szakadó Merlannak is megmutatja a kagylóhéjakat, kezébe is nyomja a szétmorzsolt darabokat. Nagyokat hümmög még hozzá, aztán a part szélén várja a csónakot Elionnékkal, hogy a kötelet kifeszítve tudják majd áthúzni, lehetőleg ne merüljön el nagyon a vízben. Ha elakadna abból sok gondjuk lehetne, és bajból már így is épp elég van.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:39:41, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a folyó kanyarulatán túl//
*Aheia hallja Kirgush kiáltását és a kormányhoz szalad. A picike leány szinte eltűnik a méretes kerék mögött. Komolyan áll ott, mint aki fontos feladatot lát el. Azért átlátja, hogy ha megindul a vontatás, segítségre lesz szüksége.*
-Meridien, te tudsz hajót vezetni? Szerinted az orrvitorlát ki lehetne engedni? Annak nincs semmi baja!
*Izgatottan kérdezi az éjelf amazont, kicsit aggódhat, hogy minden rendben legyen. A hajóról is jól látszik, hogy a máglyák füstjét magasra vitte már a szél, megdőlt oszlopnak tűnhet, ha távolról, a horizont széléről tekinthetnek rá.*
*Even is a hajón van épp, és a fedélzetet ellenőrzi.*
-Dalnok uram, Elion, amíg áteveztek a kötelekért, én megnézem, hogy nem szabadult-e el a hajó gyomrában a rakomány, és remélem léket sem kaptunk, mikor megfeneklettünk.
*Azzal a nemrég felfeszített ajtón belépve eltűnik a látóterükből.*
*Közben a túlparton Ben Sal még igazítgat a jószágok hámjain, nehogy a szíjjak a nagy igénybevételkor majd a húsukba vágjanak. Aztán téblábol csak, várja, hogy munkára foghassa a hátasokat. "Azért az a ló még jó lett volna." Morfondírozik, és nem érti, hogy Ardithnak miért pont most kellett sürgősen kiruccannia.*
*Kirgush a tőle le nem szakadó Merlannak is megmutatja a kagylóhéjakat, kezébe is nyomja a szétmorzsolt darabokat. Nagyokat hümmög még hozzá, aztán a part szélén várja a csónakot Elionnékkal, hogy a kötelet kifeszítve tudják majd áthúzni, lehetőleg ne merüljön el nagyon a vízben. Ha elakadna abból sok gondjuk lehetne, és bajból már így is épp elég van.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:39:41, a következő indokkal:
k.a.p.
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-20 14:49:07
Üzenet elküldve: 2010-10-20 14:49:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
//Nagyjából egy napi járóföldre Artheinortól//
*Nehéz élet a vándor élet, főleg egy olyan személynek, amilyen Marcus is. Ugyan csak mostanában vitték fel az istenek a dolgait: hogy meleg ágyban, párnával, és fűtött szobában alhatott, továbbá még tisztességes állása is akadt; de ehhez az élethez könnyedén hozzá lehet szokni. Elfünk most egy csupasz és hideg szikladarabról nézi a szürke fellegeket, és arra vár, hogy a nyakába szakadjon az ég. Felsóhajt, és összébb húzza magán a köpenyét, bár tudja, hogy hosszútávon így is, úgy is csurom vizes lesz. Szél borzol a hajába, amitől összerezzen. A többnapos vándorút után (a túl sok kavics, és lerázó taktika bevetése jelentősen csökkentette az amúgy könnyen megtehető távot) nem lát maga körül olyan helyet, ahol meghúzhatná magát. Még egy bokor sem nő errefelé. Sóhajtva indul tovább egy keréknyomon, amit szemmel láthatóan kereskedők szekerei hagytak maguk után. Iszik egy kortyot a kulacsából, és visszanéz.*
"Legalább nem követnek." *Gondolja, majd szomorúan elmosolyodik. Mindig tudta, hogy a tudás hatalom, de hogy ennyire az, azt sosem gondolta volna. Végül, másfél órányi kóborlás után, rábukkan néhány vastag törzsű fára. A fáktól nem messze már régen kialudt, szenes fakupac állt, ezzel is mutatva, hogy a kereskedők jobb időben szívesen pihennek meg itt. Mire az elf felméri a terepet, az eső elkezd csöpögni. Marcus a fejére húzza a csuklyáját, és elkezdi a fákat vizsgálgatni. Az egyik kidőlt fa törzsén van egy nagyobb lyuk, amiben korábban rókák, vagy egyéb emlős állatok lakhattak. Ha egy kicsit kibővítené...
Már rég bőrig ázott, mire sikerült annyira kitágítania a lyukat, hogy beleférjen. Tőrével, kesztyűs kezével, illetve Knox rövidkardjával végzi a bonyolult műveletet. A fa, úgy nézne ki, mint ami mindjárt kidől, ha ez már nem történt volna meg korábban. Így már csak összeesni akar, a mostmár odúnak nevezhető nyílástól. Hamarosan azonban egy test tölti ki teljesen azt, így a fa sértetlen, felső kérge nem képes engedni a gravitációnak. A helyzet cseppet sem szívderítő, de legalább valamivel szárazabb. Legalábbis, most már felülről nem, csak alulról folyik be a víz. A férfi összehúzza magát, és szótlanul füstölög. Utálja az egész világot. A szűk helyen megmozdulni is alig tud, nem hogy megfordulni. Egykedvűen szemléli a szomszédos fa kiálló gyökereit, és valami csodáért esedezik. Ha másban nem is, abban biztos lehet, hogy itt senki nem leskelődik utána. Lenyúl hát a csizmájához- aminek következtében ismét vizes lesz kinyúló karja, és felhúzott térde is-, és előhúzz belőle az aranyfésűt. Forgatja egy kicsit, majd óvatos mozdulattal kezdi fésülgetni hajának azon részét, amin épp nem fekszik.*
*Nehéz élet a vándor élet, főleg egy olyan személynek, amilyen Marcus is. Ugyan csak mostanában vitték fel az istenek a dolgait: hogy meleg ágyban, párnával, és fűtött szobában alhatott, továbbá még tisztességes állása is akadt; de ehhez az élethez könnyedén hozzá lehet szokni. Elfünk most egy csupasz és hideg szikladarabról nézi a szürke fellegeket, és arra vár, hogy a nyakába szakadjon az ég. Felsóhajt, és összébb húzza magán a köpenyét, bár tudja, hogy hosszútávon így is, úgy is csurom vizes lesz. Szél borzol a hajába, amitől összerezzen. A többnapos vándorút után (a túl sok kavics, és lerázó taktika bevetése jelentősen csökkentette az amúgy könnyen megtehető távot) nem lát maga körül olyan helyet, ahol meghúzhatná magát. Még egy bokor sem nő errefelé. Sóhajtva indul tovább egy keréknyomon, amit szemmel láthatóan kereskedők szekerei hagytak maguk után. Iszik egy kortyot a kulacsából, és visszanéz.*
"Legalább nem követnek." *Gondolja, majd szomorúan elmosolyodik. Mindig tudta, hogy a tudás hatalom, de hogy ennyire az, azt sosem gondolta volna. Végül, másfél órányi kóborlás után, rábukkan néhány vastag törzsű fára. A fáktól nem messze már régen kialudt, szenes fakupac állt, ezzel is mutatva, hogy a kereskedők jobb időben szívesen pihennek meg itt. Mire az elf felméri a terepet, az eső elkezd csöpögni. Marcus a fejére húzza a csuklyáját, és elkezdi a fákat vizsgálgatni. Az egyik kidőlt fa törzsén van egy nagyobb lyuk, amiben korábban rókák, vagy egyéb emlős állatok lakhattak. Ha egy kicsit kibővítené...
Már rég bőrig ázott, mire sikerült annyira kitágítania a lyukat, hogy beleférjen. Tőrével, kesztyűs kezével, illetve Knox rövidkardjával végzi a bonyolult műveletet. A fa, úgy nézne ki, mint ami mindjárt kidől, ha ez már nem történt volna meg korábban. Így már csak összeesni akar, a mostmár odúnak nevezhető nyílástól. Hamarosan azonban egy test tölti ki teljesen azt, így a fa sértetlen, felső kérge nem képes engedni a gravitációnak. A helyzet cseppet sem szívderítő, de legalább valamivel szárazabb. Legalábbis, most már felülről nem, csak alulról folyik be a víz. A férfi összehúzza magát, és szótlanul füstölög. Utálja az egész világot. A szűk helyen megmozdulni is alig tud, nem hogy megfordulni. Egykedvűen szemléli a szomszédos fa kiálló gyökereit, és valami csodáért esedezik. Ha másban nem is, abban biztos lehet, hogy itt senki nem leskelődik utána. Lenyúl hát a csizmájához- aminek következtében ismét vizes lesz kinyúló karja, és felhúzott térde is-, és előhúzz belőle az aranyfésűt. Forgatja egy kicsit, majd óvatos mozdulattal kezdi fésülgetni hajának azon részét, amin épp nem fekszik.*
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-20 09:57:12
Üzenet elküldve: 2010-10-20 09:57:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a hídnál//
*Ardith sokáig néz a távozó Org után. "Vajon jól döntöttem?" mélázik el egy darabig, majd lóra pattan és elindul egy távoli tanya irányába.
Már javában beesteledett, mikor megérkezik a sötétben álló épületekhez. Néhány hete járt itt utoljára, amikor elhelyezte régi utazóládáját. A majorság műhelyéből fény világlik ki, vélhetőleg dolgozik még a mester, így Ardith is arrafelé veszi az irányt. A karám mellett kiköti a lovát és megabrakolja. Hamarosan ismét útra kelnek.
Az ajtóban megáll, majd beles a résen. Odabenn a mester tisztogatja szerszámait a napi munkát követően. Ardith kopog, majd benyit.*
- Üdvözletem, hogy szolgál az egészsége Mesieur Carlis? Remélem minden rendben van. Az Önre bízott ládáért és a benne lévő felszerelésért jöttem.
*A másik férfi egy pillanatra elgondolkodik, majd biccent. További szavak helyett a műhely egyik sarkában elhelyezett ládára bök. Ardith követi a férfi útmutatását, majd a ládához lép és kinyitja. Egyesével pakolja ki a benne lévő vértezetet.*
- Segítene kérem?
*A kovács segítségével is közel egy óráig tart az öltözködés. Szerencséjére a szükséges méretbeli igazításokkal már végzet a mester, így most csupán az illesztéseknél kellett hidegen megdolgozni a fémet.
A 'próba' végeztével Ardith elégedetten biccent.*
- Remek munka volt. Most viszont magammal vinném a ládával egyetemben. Szükségem lenne továbbá két friss hátasra, cserébe itt hagynám a lovamat.
* A másik a fejét rázza*
- Adok egy öszvért, csökönyös egy jószág, azonban teherhordásra megfelel.
- Rendben, íme itt a fizetség eddigi szolgálataiért. * Ardith a mester kezébe nyom 50 aranyat
.
Amíg a mester elővezeti az öszvért Ardith elcsomagolja a vértezet darabjait. Sodronyingét magán hagyja és ráölti kopott lovagi felöltőjét a régi családi címerrel.
Ezt követően a mester segítségével az öszvérre rögzíti az utazóládát. Rövid és néma búcsút követően Ardith ismét nyeregben van, immár visszafelé a táborba.
Éjszaka közepéhez érve néhány órás pihenőt tart, afféle álomtalan álom nyomja el. Hajnal hozta hűvös idő felébreszti. A rakomány ellenőrzését követően folytatja útját, hiszen pirkadatra ígérte magát.*
A hozzászólás írója (Lord Ardith LLorvel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.20 09:57:39
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:39:03, a következő indokkal:
k.a.p.
//A Nagy folyó és az Artheniori út találkozásától nem messze, a hídnál//
*Ardith sokáig néz a távozó Org után. "Vajon jól döntöttem?" mélázik el egy darabig, majd lóra pattan és elindul egy távoli tanya irányába.
Már javában beesteledett, mikor megérkezik a sötétben álló épületekhez. Néhány hete járt itt utoljára, amikor elhelyezte régi utazóládáját. A majorság műhelyéből fény világlik ki, vélhetőleg dolgozik még a mester, így Ardith is arrafelé veszi az irányt. A karám mellett kiköti a lovát és megabrakolja. Hamarosan ismét útra kelnek.
Az ajtóban megáll, majd beles a résen. Odabenn a mester tisztogatja szerszámait a napi munkát követően. Ardith kopog, majd benyit.*
- Üdvözletem, hogy szolgál az egészsége Mesieur Carlis? Remélem minden rendben van. Az Önre bízott ládáért és a benne lévő felszerelésért jöttem.
*A másik férfi egy pillanatra elgondolkodik, majd biccent. További szavak helyett a műhely egyik sarkában elhelyezett ládára bök. Ardith követi a férfi útmutatását, majd a ládához lép és kinyitja. Egyesével pakolja ki a benne lévő vértezetet.*
- Segítene kérem?
*A kovács segítségével is közel egy óráig tart az öltözködés. Szerencséjére a szükséges méretbeli igazításokkal már végzet a mester, így most csupán az illesztéseknél kellett hidegen megdolgozni a fémet.
A 'próba' végeztével Ardith elégedetten biccent.*
- Remek munka volt. Most viszont magammal vinném a ládával egyetemben. Szükségem lenne továbbá két friss hátasra, cserébe itt hagynám a lovamat.
* A másik a fejét rázza*
- Adok egy öszvért, csökönyös egy jószág, azonban teherhordásra megfelel.
- Rendben, íme itt a fizetség eddigi szolgálataiért. * Ardith a mester kezébe nyom 50 aranyat
.Amíg a mester elővezeti az öszvért Ardith elcsomagolja a vértezet darabjait. Sodronyingét magán hagyja és ráölti kopott lovagi felöltőjét a régi családi címerrel.
Ezt követően a mester segítségével az öszvérre rögzíti az utazóládát. Rövid és néma búcsút követően Ardith ismét nyeregben van, immár visszafelé a táborba.
Éjszaka közepéhez érve néhány órás pihenőt tart, afféle álomtalan álom nyomja el. Hajnal hozta hűvös idő felébreszti. A rakomány ellenőrzését követően folytatja útját, hiszen pirkadatra ígérte magát.*
A hozzászólás írója (Lord Ardith LLorvel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2010.10.20 09:57:39
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:39:03, a következő indokkal:
k.a.p.
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-19 22:42:56
Üzenet elküldve: 2010-10-19 22:42:56
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 553
OOC üzenetek: 266
Játékstílus: Szelíd
//Az Alrishul Ház Visszatérése//
*A barbár az út mentét hamar elhagyva a lakótábor felé igyekszik, ahol az öregek, az asszonyok és a porontyok várakoznak. Most, hogy a Főnök halott, a Szellemidéző veszi majd át a törzs vezetését, míg a népét vezető szellemek új főt nem választanak közülük. Ez a téli napfordulóig is eltarthat, hisz a népe sámánjai és a törzsek képviselői csak ilyenkor gyűlnek össze, kényszerű békét hirdetve eme rövid időszakra. Vadzul Org szeretné szűken vett sátra lakóit biztonságban tudni, sietnie kell, még a vereség híre előtt tábort kell bontaniuk. A Ferkek és más törzsek is szívesen rabolnának maguknak a védtelenül maradt Org törzsből asszonyokat, a gyermekekre pedig gyors halál vagy még rosszabb várhat. Nem bízik az Org sámánban, túl sokszor adott csak látszólag hasznos tanácsokat, mióta agg elődje az örök mezőkre távozott.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:38:39, a következő indokkal:
k.a.p.
*A barbár az út mentét hamar elhagyva a lakótábor felé igyekszik, ahol az öregek, az asszonyok és a porontyok várakoznak. Most, hogy a Főnök halott, a Szellemidéző veszi majd át a törzs vezetését, míg a népét vezető szellemek új főt nem választanak közülük. Ez a téli napfordulóig is eltarthat, hisz a népe sámánjai és a törzsek képviselői csak ilyenkor gyűlnek össze, kényszerű békét hirdetve eme rövid időszakra. Vadzul Org szeretné szűken vett sátra lakóit biztonságban tudni, sietnie kell, még a vereség híre előtt tábort kell bontaniuk. A Ferkek és más törzsek is szívesen rabolnának maguknak a védtelenül maradt Org törzsből asszonyokat, a gyermekekre pedig gyors halál vagy még rosszabb várhat. Nem bízik az Org sámánban, túl sokszor adott csak látszólag hasznos tanácsokat, mióta agg elődje az örök mezőkre távozott.*
A hozzászólást Zión (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.10.05 14:38:39, a következő indokkal:
k.a.p.
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2010-10-19 21:04:52
Üzenet elküldve: 2010-10-19 21:04:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kilépve fogadó ajtaján kicsit megborzong, ahogy a hideg, nyirkos levegő találkozik a bőrével. Nagyon nem kívánta ezt az érzést, az egész olyan kellemetlenül érinti, arca is elfancsalodik tőle, mint aki citromba harapott. Gyorsan körbenéz és meglátja a felé szaladó nőt. Megijed, hogy talán őt keresi azokkal a furcsa valamikkel a kezében. Nem tétovázik, inkább nyitva hagyja neki az ajtót, és sietve indul a szegénynegyed felé. Összehúzza magán a köpenyt, de leginkább lábfejei tiltakoznak az esti sétálás ellen. Nem szeretné, ha begörcsölnének, de ez ellen sajnos nem sok mindent tehet. Inkább igyekszik meghúzni magát a többi járókelő közt, és messzire elkerüli az őröket, mivel egyik másiknak talán ismerős lehet. Végül is úgy dönt, hogy szaladni kezd, hátha attól jobb lesz, legalább ezzel is egy kicsit bemelegít edzés előtt, mivel a barakkba indult.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621