Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 152 (3021. - 3040. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3040. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-04 12:56:33
Üzenet elküldve: 2012-10-04 12:56:33
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
*Alvost Prohem még teljesen új a városban. Hosszú út áll előtte, s mire végre délidő tájékán megpillantja a város kapuit a távolban, hálásan szusszant egyet. "Ezek szerint igazat mondott az a vénember, áldjam a lelkét!" Gondolja magában, s egy néma köszönömöt sóhajt maga elé a levegőbe.
Nem mondhatni, hogy viszontagságos útja volt, csak egy helyen letért az országútról és ha nincs az a hegyi remete aki útba igazítja, minden bizonnyal még több napig bolyongott volna abban a sziklás hegyoldalban. Így is kétséges volt, hogy napnyugta előtt eléri majd a várost, de szerencsére jól választotta meg a lépteit, és sokkal előbb ideért, mint ahogyan azt eredetileg gondolta volna.
A kapunál nincs gond, becsületes fizimiskájának hála az őrök minden további nélkül átengedik, holott a nép apraja nagyja már a kora reggeli órákban átkelt a boltív alatt.
Első pillantásra a tér közepén lévő szökőkutat látja meg, és önfeledten elmosolyodva lép közelebb, hogy szomját csillapítsa az ínycsiklandónak tűnő, kristálytiszta vízből. Kissé megmossa az arcát is, majd elégedetten csettintve kémlel körbe a téren. Két opció áll előtte: az egyik hogy rögtön betér a fogadóba, a másik - sokkal hívogatóbb - viszont, hogy a Szegénynegyed felé véve lépteit egy kicsit jobban is megismerje a várost.*
- Uccu neki!
*Mondja csak úgy magának, és már el is indul az utóbbi helyszín felé...*
A hozzászólás írója (Alvost Prohem) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.04 15:13:10
Nem mondhatni, hogy viszontagságos útja volt, csak egy helyen letért az országútról és ha nincs az a hegyi remete aki útba igazítja, minden bizonnyal még több napig bolyongott volna abban a sziklás hegyoldalban. Így is kétséges volt, hogy napnyugta előtt eléri majd a várost, de szerencsére jól választotta meg a lépteit, és sokkal előbb ideért, mint ahogyan azt eredetileg gondolta volna.
A kapunál nincs gond, becsületes fizimiskájának hála az őrök minden további nélkül átengedik, holott a nép apraja nagyja már a kora reggeli órákban átkelt a boltív alatt.
Első pillantásra a tér közepén lévő szökőkutat látja meg, és önfeledten elmosolyodva lép közelebb, hogy szomját csillapítsa az ínycsiklandónak tűnő, kristálytiszta vízből. Kissé megmossa az arcát is, majd elégedetten csettintve kémlel körbe a téren. Két opció áll előtte: az egyik hogy rögtön betér a fogadóba, a másik - sokkal hívogatóbb - viszont, hogy a Szegénynegyed felé véve lépteit egy kicsit jobban is megismerje a várost.*
- Uccu neki!
*Mondja csak úgy magának, és már el is indul az utóbbi helyszín felé...*
A hozzászólás írója (Alvost Prohem) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.04 15:13:10
3039. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-03 11:06:36
Üzenet elküldve: 2012-10-03 11:06:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
* Köpenyegének lobogása közepette lép ki a fogadó ajtaján Rowon, az utak vándora. Kikerüli a közelben álldogáló, beszélgető vagy éppen édelegő népeket majd nekidúl. Nemsokára utcák elágazásához ér, és mivel nem konkrét cél vezérli, ezért elővesz egy pénzérmét. Magában eldönti, hogy ha fej, arra megy, ha pedig írás, akkor pedig amarra. Az érme ezután a magasba röpül, majd aláereszkedik a tenyerébe. Egy nagy csattanás jelzi, hogy a kézfejének csapja, majd megnéz, hogy mi is jött ki. Fej, tehát arra. Újai között megpörgeti az aranytallért, majd látványosan az övének bal oldalán lógó kis erszénybe rakja. Ez persze, az esetleg őt figyelő tolvajok, megtévesztését szolgálja, hiszen a többi érméjét nem ott tartja. Azt az erszényt le is vághatják az övéről. Nem nyernének vele sokat, csak egy aranyat, és néhány lapos ködarabot. Minek utána tehát így eldöntötte, hogy merre is folytatja a város felderítését, neki is indul. Lépteit nemsokára csak a távolról lehetne hallani, már ha nem lenének a lépései olyan csendesek, mint amilyenek.*
3038. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-03 00:32:16
Üzenet elküldve: 2012-10-03 00:32:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*Lehet, hogy Justine jól szórakozik, Skryllae viszont nem annyira. Bár próbál fél szemmel és fél füllel a főtérre is figyelni, jóval nehezebben boldogul a helyiek felmérésével, amióta beszélget. Ráadásul az elf leányzó mintha nem ismerné a világot, ami körbeveszi. Ami legalábbis szokatlan. Rendben, ő maga egy kolostorban nevelkedett, mégis rengeteget tud a világról és annak lakóiról.
Az újabb kérdés hallatán megrázza a fejét.*
- Brandan nem volt a vérrokonom. De a renden belül testvérnek szólítjuk egymást. Illetve a fiatalabb az idősebbet mesternek.ű
*Magyarázza, aztán biccent.*
- Olyasmi. Igazából ő több volt, mint szent ember. Az égiek szóltak az ő szájával.
*Mondja komolyan, a ruhanélküliség kérdésére pedig félrebiccenti a fejét, és úgy néz komolyan a leányra. Komolyan, de fürkészően. Aztán lassan megszólal.*
- Vannak olyan meditáló remeték, akik megszabadították magukat minden önzéstől és békylótól, amelyet a civilizáció aggatott az egyénre. Fel- és megvilágosult elmék, akik rájöttek, hogy az igazi szabadságot csak akkor tapasztalhatják meg, ha mindent eldobnak maguktól. Megszabadultak előbb a tulajdonukat képező tárgyaktól, a ruháiktól, a zavaró külvilágtól, végül pedig a nevüktől. Tiszteletreméltó emberek ők, akik meditálással, böjtöléssel és tanítással töltik napjaikat... a hegyi emberek adományaiból élnek, vagy pedig koplalnak.
*Meséli nyugodtan, bár azt nem teszi hozzá, hogy őket aligha bámulná így a leány. Megannyi összetöpörödött, ráncos bőrű, csontsovány lény, vad szakállal és szőrzettel, és olyan mély megértéssel és bölcsességgel, amelyről Skryllae még csak álmodni sem merhet. Egyelőre.
Ami Justine származását illeti, csak biccenteni tud. Még sosem járt Zúgópatak felé. De ez csak idő kérdése. Ami az áthatolhatatlan mocsarat illeti, felcsillan a szeme.*
- Ó, ez érdekesen hangzik. Kihívásnak. Vagy kalandnak, hogy a te szavaidat idézzem. Lehet, el kellene mennem arrafelé?
*Feleli egy halvány mosollyal. Ami a közelebbcsusszanást és a szakálltapogatást illeti, nyugodtan tűri. A kérdés hallatán elgondolkozik, majd tűnődve megjegyzi.*
- Amiért hajunk is van. Hogy védelmezzen. Bár a szakáll leginkább csak a hidegtől és a széltől óv. Nem mindegy, hogy úgy kelsz-e át télen egy magashegyi hágón, hogy csak egy durva szövetdarab védi az arcodat az elemektől, vagy van ott még egy réteg.
*Ezúttal saját tapasztalatból beszél. Ő leginkább ezért növesztett szakállat. Persze mások a felnőttkor és a férfiasság jelének tartják, esetleg rangjelzésnek vagy a tünékeny divat egyik lehetséges megnyilvánulását láthatják benne. Skryll inkább a praktikus megfontolásokat szereti.*
- Viszont... lassan el kellene gondolkoznunk a szálláson. És a vacsorán is. Talán próbát kellene tennünk annál a fogadónál.
*Mondja, mivel rég volt már reggel, amikor utoljára evett. Meg aztán, hiába próbálja elkerülni a fényűzés minden formáját, egy meleg vacsorát, egy száraz szobát és egy forró fürdőt még a legegyszerűbb, legönmegtartóztatóbb és legfegyelmezettebb testvérek se tartanak luxusnak.*
Az újabb kérdés hallatán megrázza a fejét.*
- Brandan nem volt a vérrokonom. De a renden belül testvérnek szólítjuk egymást. Illetve a fiatalabb az idősebbet mesternek.ű
*Magyarázza, aztán biccent.*
- Olyasmi. Igazából ő több volt, mint szent ember. Az égiek szóltak az ő szájával.
*Mondja komolyan, a ruhanélküliség kérdésére pedig félrebiccenti a fejét, és úgy néz komolyan a leányra. Komolyan, de fürkészően. Aztán lassan megszólal.*
- Vannak olyan meditáló remeték, akik megszabadították magukat minden önzéstől és békylótól, amelyet a civilizáció aggatott az egyénre. Fel- és megvilágosult elmék, akik rájöttek, hogy az igazi szabadságot csak akkor tapasztalhatják meg, ha mindent eldobnak maguktól. Megszabadultak előbb a tulajdonukat képező tárgyaktól, a ruháiktól, a zavaró külvilágtól, végül pedig a nevüktől. Tiszteletreméltó emberek ők, akik meditálással, böjtöléssel és tanítással töltik napjaikat... a hegyi emberek adományaiból élnek, vagy pedig koplalnak.
*Meséli nyugodtan, bár azt nem teszi hozzá, hogy őket aligha bámulná így a leány. Megannyi összetöpörödött, ráncos bőrű, csontsovány lény, vad szakállal és szőrzettel, és olyan mély megértéssel és bölcsességgel, amelyről Skryllae még csak álmodni sem merhet. Egyelőre.
Ami Justine származását illeti, csak biccenteni tud. Még sosem járt Zúgópatak felé. De ez csak idő kérdése. Ami az áthatolhatatlan mocsarat illeti, felcsillan a szeme.*
- Ó, ez érdekesen hangzik. Kihívásnak. Vagy kalandnak, hogy a te szavaidat idézzem. Lehet, el kellene mennem arrafelé?
*Feleli egy halvány mosollyal. Ami a közelebbcsusszanást és a szakálltapogatást illeti, nyugodtan tűri. A kérdés hallatán elgondolkozik, majd tűnődve megjegyzi.*
- Amiért hajunk is van. Hogy védelmezzen. Bár a szakáll leginkább csak a hidegtől és a széltől óv. Nem mindegy, hogy úgy kelsz-e át télen egy magashegyi hágón, hogy csak egy durva szövetdarab védi az arcodat az elemektől, vagy van ott még egy réteg.
*Ezúttal saját tapasztalatból beszél. Ő leginkább ezért növesztett szakállat. Persze mások a felnőttkor és a férfiasság jelének tartják, esetleg rangjelzésnek vagy a tünékeny divat egyik lehetséges megnyilvánulását láthatják benne. Skryll inkább a praktikus megfontolásokat szereti.*
- Viszont... lassan el kellene gondolkoznunk a szálláson. És a vacsorán is. Talán próbát kellene tennünk annál a fogadónál.
*Mondja, mivel rég volt már reggel, amikor utoljára evett. Meg aztán, hiába próbálja elkerülni a fényűzés minden formáját, egy meleg vacsorát, egy száraz szobát és egy forró fürdőt még a legegyszerűbb, legönmegtartóztatóbb és legfegyelmezettebb testvérek se tartanak luxusnak.*
3037. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 21:34:02
Üzenet elküldve: 2012-10-02 21:34:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
// Darsam Nephilim //
*Ahogy közeledik a fogadó felé ringó csípővel, egy férfi terem az ajtó előtt hirtelen. Meglepő tekintettel néz rá, majd alaposan szemügyre veszi.Szó szerint végig nézi tetőtől - talpig nem zavartatva magát. Elmosolyodik, majd sötét szemei, mely hol bujaságot, hol ravaszságot rejt, keresi a férfi tekintetét. Beleharap alsó ajkába.*
-Oh...mily' lovagias. Nagyon szépen köszönöm.
*Tekintetében bujaság kering. Végig simítja a férfi arcát, arcon csókolja puha ajkával, majd belép a fogadóba.*
~Igen, igen.....Ő tökéletes lenne, bár még egy-egy próba alá kell vetem, hogy méltó ágyasom legyen. Kíváncsi vagyok mit rejt a ruha, s hogy áll a nőkhöz.~
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.02 21:54:56, a következő indokkal:
Hiányzó jel pótlása.
*Ahogy közeledik a fogadó felé ringó csípővel, egy férfi terem az ajtó előtt hirtelen. Meglepő tekintettel néz rá, majd alaposan szemügyre veszi.Szó szerint végig nézi tetőtől - talpig nem zavartatva magát. Elmosolyodik, majd sötét szemei, mely hol bujaságot, hol ravaszságot rejt, keresi a férfi tekintetét. Beleharap alsó ajkába.*
-Oh...mily' lovagias. Nagyon szépen köszönöm.
*Tekintetében bujaság kering. Végig simítja a férfi arcát, arcon csókolja puha ajkával, majd belép a fogadóba.*
~Igen, igen.....Ő tökéletes lenne, bár még egy-egy próba alá kell vetem, hogy méltó ágyasom legyen. Kíváncsi vagyok mit rejt a ruha, s hogy áll a nőkhöz.~
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.02 21:54:56, a következő indokkal:
Hiányzó jel pótlása.
3036. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 20:43:38
Üzenet elküldve: 2012-10-02 20:43:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
- Persze, mi okom lenne haragudni, ráadásul ezzel magam is hasonlóan vagyok. * Feleli nyílt és őszinte egyszerűséggel. S mivel nem haragszik a megbocsájtás is tárgytalan.
No, akkor nincs más hátra, mint előre, s hála a hathatós segítségnek, mit egy biccentéssel köszön meg, már a keze is helyen van.
Jó lesz végre fedél alatt aludni, s vacsorázni egy jót. A böjtölés ugyan sok szempontból jó dolog, kiváltképp, ha az ember képtelen vadászni, de a mai estén végre enne valami szilárdat is. Erre pedig egy fogadónál keresve sem találhat jobb helyet. Hát megy, amerre vezetik, s hamarosan már ő is érzi a vendéglátó jellegzetes illatát. Hiába egy ork orrával nem versenyezhet.*
- Igen, már egészen közel lehetünk, kezdem én is érezni. Más illatok is ennyire zavarják? *Ismerkedik, ha már így egymásba botlottak, mert ez tényleg érdekli, s mert füllel hallható, hogy zavarja is a másikat.*
- Esetleg ha ilyenkor, egy illatosított kendőt kötne az orra elé, vagy a nyakába? Nem lenne jobb? Vagy megszokta már? *Szedi a lábát, hiszen a másik léptei jóval nagyobbak az övénél, már csak termetéből kifolyólag is.*
- Igen, már sejtem.*Bezzeg ő, még növésben van ráadásul korosztálya átlagánál is kisebb.*
- Fél kézzel is simán felkaphatna. * Bókol a maga módján, majd viszonozza a bemutatkozást.*
- Niori Esirou. Csak ön után. * Engedi előre az urat, s ez most nem csak az illem szempontjából praktikusabb így. *
- Megtenné, hogy szól, ha lépcsőhöz vagy hasonlóhoz közeledünk? * Kéri még, hiszen mégiscsak könnyebb így, mit a bottal botorkálni, s bizalma jele ként, nem is támaszkodik annyira az alkalmatosságra.*
No, akkor nincs más hátra, mint előre, s hála a hathatós segítségnek, mit egy biccentéssel köszön meg, már a keze is helyen van.
Jó lesz végre fedél alatt aludni, s vacsorázni egy jót. A böjtölés ugyan sok szempontból jó dolog, kiváltképp, ha az ember képtelen vadászni, de a mai estén végre enne valami szilárdat is. Erre pedig egy fogadónál keresve sem találhat jobb helyet. Hát megy, amerre vezetik, s hamarosan már ő is érzi a vendéglátó jellegzetes illatát. Hiába egy ork orrával nem versenyezhet.*
- Igen, már egészen közel lehetünk, kezdem én is érezni. Más illatok is ennyire zavarják? *Ismerkedik, ha már így egymásba botlottak, mert ez tényleg érdekli, s mert füllel hallható, hogy zavarja is a másikat.*
- Esetleg ha ilyenkor, egy illatosított kendőt kötne az orra elé, vagy a nyakába? Nem lenne jobb? Vagy megszokta már? *Szedi a lábát, hiszen a másik léptei jóval nagyobbak az övénél, már csak termetéből kifolyólag is.*
- Igen, már sejtem.*Bezzeg ő, még növésben van ráadásul korosztálya átlagánál is kisebb.*
- Fél kézzel is simán felkaphatna. * Bókol a maga módján, majd viszonozza a bemutatkozást.*
- Niori Esirou. Csak ön után. * Engedi előre az urat, s ez most nem csak az illem szempontjából praktikusabb így. *
- Megtenné, hogy szól, ha lépcsőhöz vagy hasonlóhoz közeledünk? * Kéri még, hiszen mégiscsak könnyebb így, mit a bottal botorkálni, s bizalma jele ként, nem is támaszkodik annyira az alkalmatosságra.*
3035. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 20:21:15
Üzenet elküldve: 2012-10-02 20:21:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
*Igen. Szereti ezt a bágyadt, álmos fényt. Néhanapján... a morajt is. Az egyszerű emberek még egyszerűbb problémáit, azt, ahogy ügyes-bajos dolgaikat intézik nap mint nap.
Igen. Szereti néha csak úgy figyelni őket, egyiket-másikat - az arra érdemeseket - végigkövetni vagy egyszerűen csak beléjük feledkezni, mindezt leginkább, a város szívében, itt, a Főtéren. Néha csak kiáll ide, lődörög - esetleg összefont karokkal (ahogyan most is) támaszt egy épületet, biztos ami biztos - és csak figyeli őket. Mondhatná, hogy addig sem kell foglalkoznia magával, de... ja, addig sem kell. Viszont a figyelmét kellőképp lekötheti egy-egy érdekesség... mondjuk, egen, az a csinos kis sötétbőrű nőszemély, aki olyan magabiztosan illegeti magát a Fogadó felé.
Sosem kellett várnia az ösztön parancsára, így szinte azonmód ellöki magát a faltól, hogy néhány lépéssel beérve kiszemeltjét, elé is kerüljön. Nem siet, csak annyira, amennyire kell. *
- Hoppá... kissé nehézkesen nyílik. Had segítsek...
*Persze. Egyértelmű, hogy sántít a dolog, hiszen könnyedén "löki" be a Pegazus ajtaját, miután lenyomta a kilincset.
Előtört belőle a "lovag"? Nevetséges... Vagy inkább akar valamit... hm, valakit.
Várakozásteljes pillantással és egy könnyed félmosollyal szemlél, amolyan ártatlan "csak utánad"-dal.
Miért is ne? Ha már erre ringatja a csinos kis popóját a "hölgyemény"? Merthogy ugye... mi alapján "ítélhetne" elsőre, ha nem a tetszetős idomokról. Hiába... korán van még. De vannak dolgok, melyekhez sosem... *
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.02 20:29:47, a következő indokkal:
Jelek pótlása.
Igen. Szereti néha csak úgy figyelni őket, egyiket-másikat - az arra érdemeseket - végigkövetni vagy egyszerűen csak beléjük feledkezni, mindezt leginkább, a város szívében, itt, a Főtéren. Néha csak kiáll ide, lődörög - esetleg összefont karokkal (ahogyan most is) támaszt egy épületet, biztos ami biztos - és csak figyeli őket. Mondhatná, hogy addig sem kell foglalkoznia magával, de... ja, addig sem kell. Viszont a figyelmét kellőképp lekötheti egy-egy érdekesség... mondjuk, egen, az a csinos kis sötétbőrű nőszemély, aki olyan magabiztosan illegeti magát a Fogadó felé.
Sosem kellett várnia az ösztön parancsára, így szinte azonmód ellöki magát a faltól, hogy néhány lépéssel beérve kiszemeltjét, elé is kerüljön. Nem siet, csak annyira, amennyire kell. *
- Hoppá... kissé nehézkesen nyílik. Had segítsek...
*Persze. Egyértelmű, hogy sántít a dolog, hiszen könnyedén "löki" be a Pegazus ajtaját, miután lenyomta a kilincset.
Előtört belőle a "lovag"? Nevetséges... Vagy inkább akar valamit... hm, valakit.
Várakozásteljes pillantással és egy könnyed félmosollyal szemlél, amolyan ártatlan "csak utánad"-dal.
Miért is ne? Ha már erre ringatja a csinos kis popóját a "hölgyemény"? Merthogy ugye... mi alapján "ítélhetne" elsőre, ha nem a tetszetős idomokról. Hiába... korán van még. De vannak dolgok, melyekhez sosem... *
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.02 20:29:47, a következő indokkal:
Jelek pótlása.
3034. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 19:44:57
Üzenet elküldve: 2012-10-02 19:44:57
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
- Szóval ez lenne az a híres Arthenior város. Sokat mesélt az unokatestvérem erről a helyről.
* Huncut vigyorral felméri az őrséget, majd belép a város kapuján, s egyből a szökőkút felé veszi az irányt, hogy felfrissítse egy kicsit az arcát. Hosszú volt az út. Körbe tekint, látja hogy nagy betűkkel ki van írva: Pegazus fogadó.
~Mmm..Vajon lehet-e kapni abból a finom száraz borból. Mi is a neve? Hm..valamilyen Lovag. Ah na mindegy is. A lényeg, hogy fehér legyen és száraz. A többi nem lényeg. No és legyenek férfiak. Abból sohasem elég.~
*Határozott léptekkel megindul a fogadó felé.*
* Huncut vigyorral felméri az őrséget, majd belép a város kapuján, s egyből a szökőkút felé veszi az irányt, hogy felfrissítse egy kicsit az arcát. Hosszú volt az út. Körbe tekint, látja hogy nagy betűkkel ki van írva: Pegazus fogadó.
~Mmm..Vajon lehet-e kapni abból a finom száraz borból. Mi is a neve? Hm..valamilyen Lovag. Ah na mindegy is. A lényeg, hogy fehér legyen és száraz. A többi nem lényeg. No és legyenek férfiak. Abból sohasem elég.~
*Határozott léptekkel megindul a fogadó felé.*
3033. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 18:56:57
Üzenet elküldve: 2012-10-02 18:56:57
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Emelt fővel sétál be Arthenior főterére. *
" Minden pont ugyanúgy néz ki, mint húsz éve ". * gondolja, majd halvány mosoly jelenik meg arcán. Valóban régen volt már itt, ám ez a város...ez a város nem változott. A szerzetes még jobban arcába húzza csuklyáját, majd leül a kút mellé, s becsukja szemeit.*
" Nem emlékszem, hol van a templom. Pedig most az lenne nekem a legmegfelelőbb hely...utána majd betérek a Pegazusba ". * Amint így elmélkedik, egyre szélesebb mosolyra húzódik a szája. De több keserűség volt ebben a mosolyban, mint öröm. Ehhez a helyhez kötődik minden emléke, a jók, és a rosszak is. Ám ekkor csak a rosszak jutottak eszébe...mikor fél szemére megvakult, mikor el kellett hagynia a várost... *
" Hátha másodszorra sikerülni fog ". * Ekkorra már eszébe jut, hogy hol a templom, így feláll, és arra veszi az irányt. *
" Minden pont ugyanúgy néz ki, mint húsz éve ". * gondolja, majd halvány mosoly jelenik meg arcán. Valóban régen volt már itt, ám ez a város...ez a város nem változott. A szerzetes még jobban arcába húzza csuklyáját, majd leül a kút mellé, s becsukja szemeit.*
" Nem emlékszem, hol van a templom. Pedig most az lenne nekem a legmegfelelőbb hely...utána majd betérek a Pegazusba ". * Amint így elmélkedik, egyre szélesebb mosolyra húzódik a szája. De több keserűség volt ebben a mosolyban, mint öröm. Ehhez a helyhez kötődik minden emléke, a jók, és a rosszak is. Ám ekkor csak a rosszak jutottak eszébe...mikor fél szemére megvakult, mikor el kellett hagynia a várost... *
" Hátha másodszorra sikerülni fog ". * Ekkorra már eszébe jut, hogy hol a templom, így feláll, és arra veszi az irányt. *
3032. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 18:50:34
Üzenet elküldve: 2012-10-02 18:50:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
* Az a tény nem lepi meg, hogy a leányzó nem él a nyers hússal. Hiszen csak egy ember. No, ezt nem úgy ejti magában mintha ezért lenézné őt. Csak ez egy olyan tény mint az, hogy a farkas az húst a ló pedig zöldet eszik.*
- Nem is kell élnie vele. Elég ha nekem tetszik. Mások véleménye meg jelenleg nem nagyon hat meg ha megbocsájt... azok az ismerősök messze vannak.* Majd mivel elfogadták a felkínált kezet így hát a következő útja a fogadóba fog vezetni. Sebaj... az első pár napra úgy is ott kell szállást találnia magának. És valamit inni is kéne. Mert bár nem szereti a főtt ételeket de a bort és a sört kedveli. Persze csak óvatosan fogyaszt belőle. Nem akarja, hogy véletlen leittasodása miatt bármi olyat tegyen ami teljesen szembeállna a szellemiségével és a neveltetésével.*
- A könyéket én sem ismerem. Még teljesen új vagyok a városban. De a fogadót már messziről felismerem. És mint mondtam, messziről kiszagolom.* Morran fel. Ez igencsak az értésére adja a másiknak, hogy az ottani szagok amiket említett tényleg zavarják a nagyra nőtt orkot. Majd jön a kéz. Természetes, hogy a hozzá képest aprócska ember nem találja el a kinyújtott kart. Apró félmosolyt csempész a jelenet agyaras képére majd a másik kezével odavezeti az alkarjára a hölgy kezét.*
- Nem csodálom, hogy nem gondolta mennyire van fenn. Fajtársaim között is magasnak és masszívnak számítok. Jöjjön. Akkor menjünk bentebb. A nevem pedig Grauk Dargum. Mint férfinak nekem illik először bemutatkoznom.* Fejezi be a mondandóját majd az irányt a Pegazusnak nevezett fogadó felé vette a furcsa páros.*
- Nem is kell élnie vele. Elég ha nekem tetszik. Mások véleménye meg jelenleg nem nagyon hat meg ha megbocsájt... azok az ismerősök messze vannak.* Majd mivel elfogadták a felkínált kezet így hát a következő útja a fogadóba fog vezetni. Sebaj... az első pár napra úgy is ott kell szállást találnia magának. És valamit inni is kéne. Mert bár nem szereti a főtt ételeket de a bort és a sört kedveli. Persze csak óvatosan fogyaszt belőle. Nem akarja, hogy véletlen leittasodása miatt bármi olyat tegyen ami teljesen szembeállna a szellemiségével és a neveltetésével.*
- A könyéket én sem ismerem. Még teljesen új vagyok a városban. De a fogadót már messziről felismerem. És mint mondtam, messziről kiszagolom.* Morran fel. Ez igencsak az értésére adja a másiknak, hogy az ottani szagok amiket említett tényleg zavarják a nagyra nőtt orkot. Majd jön a kéz. Természetes, hogy a hozzá képest aprócska ember nem találja el a kinyújtott kart. Apró félmosolyt csempész a jelenet agyaras képére majd a másik kezével odavezeti az alkarjára a hölgy kezét.*
- Nem csodálom, hogy nem gondolta mennyire van fenn. Fajtársaim között is magasnak és masszívnak számítok. Jöjjön. Akkor menjünk bentebb. A nevem pedig Grauk Dargum. Mint férfinak nekem illik először bemutatkoznom.* Fejezi be a mondandóját majd az irányt a Pegazusnak nevezett fogadó felé vette a furcsa páros.*
3031. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 17:40:14
Üzenet elküldve: 2012-10-02 17:40:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
* A félmosolyt ugyan nem látja, így nem is viszonozza, ám azt, hogy nincs semmi gond, így is érzi a másik hangszínén.*
- Nem is gond. *Feleli egyszerűen. Egyrészt már megszokta, másrészt kevesen hiszik el róla, hogy bárkinek bármiben segítségére lehetne, s ilyesmivel úgy fest a másik sem próbálkozik. De nem is kell. Ehelyett kifejti a lánykának nézeteit a nyers húsról. A helyzetnek megvan a maga abszurditása azt meg kell hagyni, min ő a maga részéről egész jól szórakozik. Kuncogva meg is csóválja a fejét.*
- Meglehet, igaza van, de ha nem haragszik én inkább nem élnék vele. *Nem mintha bárki kínálta volna Különösebben a tény sem lepi meg, miszerint a másik ork, hiszen nem túl sok fajzatról hallani, hogy a nyers húshoz hasonlatos étket kedvel, arról nem is beszélve, hogy a magasság és a hangképzés is árulkodó, hiszen miként a gyomruk is, fogazatuk is más, ez pedig néhány hangzón érezhető. Olyan finomságok ezek, melyekre talán ő sem figyelne, ha látna.
Az pedig, hogy beszélgetőpartnere egy ork? Különösebben nem változtat semmin. Kedves és figyelmes a maga módján, s Niónak ennyi éppen elég. Ha rosszindulatú lenne, valószínűleg nem csevegne vele ilyen kedélyesen.*
- Az jó lenne, mert még én sem ismerem a környéket.*Mosolyog a valószínűleg agyaras pofára, minta csak egy szőke herceg állna előtte vagy bárki más. Megvan annak is az előnye, hogy nem lát. Így aztán tényleg senkit nem ítél meg a külseje alapján. Ellenben az ork figyelmessége, mi már most meghaladja a nagy átlagét, jól esik neki, hiszen ha nem mondaná, hogy karját tarja neki, felőle bizony itt ácsoroghatnának reggelig. Így azonban bal kezével a másik felé nyúl, de nem kezd el össze-vissza hadonászni, ha nem találja meg a férfi karját, inkább megvárja, míg az találja meg az őt, lévén valamivel azért könnyebb dolga van. *
- Köszönöm. *Majd folytatja, egy mosoly mellett.* - Ez feljebb van, mint hittem * S bizony a kar nagyságából már az ork hatalmas termetére is következtet.*
- Nem is gond. *Feleli egyszerűen. Egyrészt már megszokta, másrészt kevesen hiszik el róla, hogy bárkinek bármiben segítségére lehetne, s ilyesmivel úgy fest a másik sem próbálkozik. De nem is kell. Ehelyett kifejti a lánykának nézeteit a nyers húsról. A helyzetnek megvan a maga abszurditása azt meg kell hagyni, min ő a maga részéről egész jól szórakozik. Kuncogva meg is csóválja a fejét.*
- Meglehet, igaza van, de ha nem haragszik én inkább nem élnék vele. *Nem mintha bárki kínálta volna Különösebben a tény sem lepi meg, miszerint a másik ork, hiszen nem túl sok fajzatról hallani, hogy a nyers húshoz hasonlatos étket kedvel, arról nem is beszélve, hogy a magasság és a hangképzés is árulkodó, hiszen miként a gyomruk is, fogazatuk is más, ez pedig néhány hangzón érezhető. Olyan finomságok ezek, melyekre talán ő sem figyelne, ha látna.
Az pedig, hogy beszélgetőpartnere egy ork? Különösebben nem változtat semmin. Kedves és figyelmes a maga módján, s Niónak ennyi éppen elég. Ha rosszindulatú lenne, valószínűleg nem csevegne vele ilyen kedélyesen.*
- Az jó lenne, mert még én sem ismerem a környéket.*Mosolyog a valószínűleg agyaras pofára, minta csak egy szőke herceg állna előtte vagy bárki más. Megvan annak is az előnye, hogy nem lát. Így aztán tényleg senkit nem ítél meg a külseje alapján. Ellenben az ork figyelmessége, mi már most meghaladja a nagy átlagét, jól esik neki, hiszen ha nem mondaná, hogy karját tarja neki, felőle bizony itt ácsoroghatnának reggelig. Így azonban bal kezével a másik felé nyúl, de nem kezd el össze-vissza hadonászni, ha nem találja meg a férfi karját, inkább megvárja, míg az találja meg az őt, lévén valamivel azért könnyebb dolga van. *
- Köszönöm. *Majd folytatja, egy mosoly mellett.* - Ez feljebb van, mint hittem * S bizony a kar nagyságából már az ork hatalmas termetére is következtet.*
3030. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 17:13:16
Üzenet elküldve: 2012-10-02 17:13:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Őt mulattatja a társalgás, még akkor is, ha látja, hogy lassan kezd az ember idegeire menni. Miért is ne lehetne ő egy tudatlan, naiv kis elf, aki most érkezett valami eldugott kis helyről, ahol az ember szó fogalmát is alig ismerik, nemhogy a kinézetüket vagy a szokásaikat? Persze, látta már a többi faj gyermekeit, esetenként behatóbban is sikerült kapcsolatba kerülnie velük.*
-Szóval akkor a testvéredből szent ember lett?
*Érdeklődik kíváncsian, úgy érzi, ennyiben felfogta a lényeget, csak az még nem tiszta számára, hogy mi az, hogy szerzetes... Ezt tényleg nem tudja, hiszen ahol ő élt, ott nem igen fordultak meg vallásos lények. Egy pap volt, aki rendszeresen prédikált és intette őket a gonosztól, de rajta kívül semmi egyéb.
Elgondolkodva hallgatja a ruhát érintő magyarázatot, tényleg van benne ráció, habár...*
-Akkor nem lenne sokkal természetesebb ruhák nélkül járni? Úgy a legszabadabb.
*Olyan ártatlanul tud mellé nézni, hogy még akkor el is lehet hinni, hogy komolyan kérdezi, pedig valójában csak a reakcióra kíváncsi. Ennyire nyilván nem áhítja a férfi a szabadságot és korlátlanságot, pedig talán nem is tudja, milyen jó az... Egy forróbb, nyári estén mindenféle hálóruha nélkül feküdni az ágyon, esetleg téli estén valakivel összebújva, a takaró alatt... Az emlékekre csak még szélesebb lesz a mosolya. Most, hogy családja már nem korlátozza, sokkal szabadabban szeretné élvezni ez életet.*
-Én? Hát a Zúgópatak melletti kis faluból. Oda nem jár senki, mert a mocsárba beleveszik, aki megpróbálja, csak mi tudjuk, hogy lehet átkelni rajta veszély nélkül.
*Magyarázza vidám hangon. Annyi ötlete van, ha egyszer belekezd a hazugságaiba, már a lendület viszi tovább, hogy minél nagyobbat és színesebbet lódítson, de vigyáznia kell, nehogy túl messzire menjen és a fantáziavilág, amit teremt, túllépjen a realitás határain.*
-De én nem vagyok olyan, mint ők, én kalandot szeretnék, látni minden furcsaságot, amiről a vének meséi szólnak, ezért is szöktem el.
*Ez még lényegében igaz is, apja gazadag és szigorú nemesember, aki sosem nézné el lánya kicsapongásra hajlamos életmódját. Azt mondta, hogy eljön tanulni, így nyugodtan a maga ura lehet.
Közelebb csusszan, ujjaival a szakállt kezdi birizgálni, mintha csakugyan most látna először ilyen csudát. Zöld szemei is egészen kikerekednek, ez nem is olyan puha tapintású, mint a haj, sokkal durvább.*
-És miért van? Miért növesztenek ilyet az emberek?
-Szóval akkor a testvéredből szent ember lett?
*Érdeklődik kíváncsian, úgy érzi, ennyiben felfogta a lényeget, csak az még nem tiszta számára, hogy mi az, hogy szerzetes... Ezt tényleg nem tudja, hiszen ahol ő élt, ott nem igen fordultak meg vallásos lények. Egy pap volt, aki rendszeresen prédikált és intette őket a gonosztól, de rajta kívül semmi egyéb.
Elgondolkodva hallgatja a ruhát érintő magyarázatot, tényleg van benne ráció, habár...*
-Akkor nem lenne sokkal természetesebb ruhák nélkül járni? Úgy a legszabadabb.
*Olyan ártatlanul tud mellé nézni, hogy még akkor el is lehet hinni, hogy komolyan kérdezi, pedig valójában csak a reakcióra kíváncsi. Ennyire nyilván nem áhítja a férfi a szabadságot és korlátlanságot, pedig talán nem is tudja, milyen jó az... Egy forróbb, nyári estén mindenféle hálóruha nélkül feküdni az ágyon, esetleg téli estén valakivel összebújva, a takaró alatt... Az emlékekre csak még szélesebb lesz a mosolya. Most, hogy családja már nem korlátozza, sokkal szabadabban szeretné élvezni ez életet.*
-Én? Hát a Zúgópatak melletti kis faluból. Oda nem jár senki, mert a mocsárba beleveszik, aki megpróbálja, csak mi tudjuk, hogy lehet átkelni rajta veszély nélkül.
*Magyarázza vidám hangon. Annyi ötlete van, ha egyszer belekezd a hazugságaiba, már a lendület viszi tovább, hogy minél nagyobbat és színesebbet lódítson, de vigyáznia kell, nehogy túl messzire menjen és a fantáziavilág, amit teremt, túllépjen a realitás határain.*
-De én nem vagyok olyan, mint ők, én kalandot szeretnék, látni minden furcsaságot, amiről a vének meséi szólnak, ezért is szöktem el.
*Ez még lényegében igaz is, apja gazadag és szigorú nemesember, aki sosem nézné el lánya kicsapongásra hajlamos életmódját. Azt mondta, hogy eljön tanulni, így nyugodtan a maga ura lehet.
Közelebb csusszan, ujjaival a szakállt kezdi birizgálni, mintha csakugyan most látna először ilyen csudát. Zöld szemei is egészen kikerekednek, ez nem is olyan puha tapintású, mint a haj, sokkal durvább.*
-És miért van? Miért növesztenek ilyet az emberek?
3029. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-02 15:22:54
Üzenet elküldve: 2012-10-02 15:22:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
* Mereszt egy félmosolyt a vak leányzó szavaira.*
- Ez igaz. De nem tudom hirtelen, hogy miben is tudna nekem segíteni.* Válaszol vissza az ork. Majd kijelentése, hogy mit is nassol olyan eredményt ér el ami nem lepi meg. A legtöbb fajnak visszatetsző a nyers hús fogyasztása. Persze hiszen nem is tudják rendesen megemészteni. Az orkok ragadozók voltak. Sok sámán szerint a Farkasszellemtől származnak és ennek nem egyszer igazat is kellett adnia. Ezért számára nem volt olyan furcsa a nyers hús fogyasztása. Főleg mert nem is nagyon kedvelte a sült-főtt dolgokat. Szerinte azokat túlértékelték. A nyers hús zamatát élvezte a legjobban amikor a még meleg vér ízesítette az ételt... ezt persze most végképp nem mondta el mert még a végén elijesztette volna a vak idegent.*
- Igen, nyers hús. Szerintem a sült húsokat túlértékelik. Különféle fűszerekkel meg egyéb gyökerekkel ízesítik amik csak elveszik az igazi zamatát. De én csak egy ork vagyok. Azoknak nem nagyon adnak a szavára ezen a környéken.* Kuncog fel saját helyzetén miközben a leányzó reakcióját figyeli hiszen amaz csak most tudhatja meg milyen faj fiával is hozta össze a sors.*
- Természetesen tudom merre van a fogadó. Ide érzem a szagokat. Facsarják is az orrom. Ha gondolja elkísérem és ott vehet magának szállást. Bár igaz, egyenlőre nekem is valami hasonlóféle után kéne néznem mert teljesen új vagyok a környéken.* Majd ahogy tanították neki a karját nyújtja a másiknak.*
- Itt van a karom. Ragadja meg és akár mehetünk is... hacsak nem óhajt mást.
- Ez igaz. De nem tudom hirtelen, hogy miben is tudna nekem segíteni.* Válaszol vissza az ork. Majd kijelentése, hogy mit is nassol olyan eredményt ér el ami nem lepi meg. A legtöbb fajnak visszatetsző a nyers hús fogyasztása. Persze hiszen nem is tudják rendesen megemészteni. Az orkok ragadozók voltak. Sok sámán szerint a Farkasszellemtől származnak és ennek nem egyszer igazat is kellett adnia. Ezért számára nem volt olyan furcsa a nyers hús fogyasztása. Főleg mert nem is nagyon kedvelte a sült-főtt dolgokat. Szerinte azokat túlértékelték. A nyers hús zamatát élvezte a legjobban amikor a még meleg vér ízesítette az ételt... ezt persze most végképp nem mondta el mert még a végén elijesztette volna a vak idegent.*
- Igen, nyers hús. Szerintem a sült húsokat túlértékelik. Különféle fűszerekkel meg egyéb gyökerekkel ízesítik amik csak elveszik az igazi zamatát. De én csak egy ork vagyok. Azoknak nem nagyon adnak a szavára ezen a környéken.* Kuncog fel saját helyzetén miközben a leányzó reakcióját figyeli hiszen amaz csak most tudhatja meg milyen faj fiával is hozta össze a sors.*
- Természetesen tudom merre van a fogadó. Ide érzem a szagokat. Facsarják is az orrom. Ha gondolja elkísérem és ott vehet magának szállást. Bár igaz, egyenlőre nekem is valami hasonlóféle után kéne néznem mert teljesen új vagyok a környéken.* Majd ahogy tanították neki a karját nyújtja a másiknak.*
- Itt van a karom. Ragadja meg és akár mehetünk is... hacsak nem óhajt mást.
3028. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 22:39:27
Üzenet elküldve: 2012-10-01 22:39:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
* Egy apró mélységi lányka lépi át a nagykaput. Tekintete semmitmondó. Ez a nézés lett örökéül mióta bezárult mögötte a múltját jelentő város ajtaja és egy idegen világba lépett.*
* Tizenéves nyúlánk gyermek. Fekete rövidnadrágban, alig egy kis ingecskében na meg lábain könnyű, lopakodáshoz szokott cipőcskében. Oldalán néhány fegyver. Van közöttük olyan amit még anyjától örökölt aki túl maradt, abban a városban ami elkárhozásra ítéltetett és van olyan is mit mesterétől kapott vizsgaajándékként.*
* Léptei határozottak mintha pontosan tudná merre tart pedig csak egy rongyos térképet kapott útravalóul meg egy jó tanácsot az édesanyjától " Ne áruld el senkinek a neved, főleg ne a fajtabeliknek. Légy te csak egyszerűen Moon ki mindig az éj leple alatt jár."*
* Léptei határozottan vezetnek a Szegénynegyed felé.*
* Tizenéves nyúlánk gyermek. Fekete rövidnadrágban, alig egy kis ingecskében na meg lábain könnyű, lopakodáshoz szokott cipőcskében. Oldalán néhány fegyver. Van közöttük olyan amit még anyjától örökölt aki túl maradt, abban a városban ami elkárhozásra ítéltetett és van olyan is mit mesterétől kapott vizsgaajándékként.*
* Léptei határozottak mintha pontosan tudná merre tart pedig csak egy rongyos térképet kapott útravalóul meg egy jó tanácsot az édesanyjától " Ne áruld el senkinek a neved, főleg ne a fajtabeliknek. Légy te csak egyszerűen Moon ki mindig az éj leple alatt jár."*
* Léptei határozottan vezetnek a Szegénynegyed felé.*
3027. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 20:49:28
Üzenet elküldve: 2012-10-01 20:49:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*A vak kislány meghajtja magát, és töredelmesen bocsánatot kér. A szerzetes elnézően megcsóválja a fejét, de mivel ezt a másik nem észlelhette, hangosan is megszólal.*
- Ugyan... nem történt semmi.
*Dörmögi kissé zavartan. Nem volt alkalma megfigyelni a lánykát, de majdnem biztos benne, hogy őt kereste. Szóval figyeli akkor is, amikor a kislány a nagy böhöm orkkal kezd társalogni, ő pedig a mellé léptető fiatal elffel.
Ez utóbbi beszélgetés különben elég fura. A homlokráncolós megjegyzést még csak érti, ha nem is reagálja le. Az viszont nem teljesen világos, mire fel ez a nagy nézelődés. Mintha az elf leányzó sosem látott volna még embert. Vagy szerzetest. Megcsóválja a fejét.*
- A hallgatag és a néma nem ugyanaz.
*Mondja, aztán legközelebb csak egy jó perccel később szólal meg. Ekkor belátja, hogy magyarázat nélkül aligha ússza meg.*
- Hallgatag a néhai Brandan testvére neve lett. Ő alapította a rendünket. Persze, előbb meg kellett világosodnia hozzá. Az égiek szócsöve lett... Az ő tanításai képzik a hitünk és az életünk alapját. Az ő és az utána jövő megvilágosodott mesterek gondolataiból és gyakorlataiból építkezünk.
*Magyarázza, bár nem biztos benne, hogy ez így nem lett-e kissé zavaros. A prédikálás sose volt az erőssége. Hamarabb segédkezik egy ház vagy egy malom felépítésében, segít bármilyen munkában vagy ver félholtra bármi gonosztevőt... de a beszéd nem igazán akar neki spontánul jönni. Illetve néha igen, de ahhoz ihletett állapot kell.
Választ kap a ruhát érintő kíváncsiságra is.*
- Az is egy megoldás. De az olyan ruha, akár a páncél bebörtönöz. Lehet, megvéd. Mégis... meg akar fojtani. Én... mi a szellős, könnyebb öltözeteket részesítjük előnyben. Amiben öröm a mozgás, ami nem korlátoz. És ami mentes mindenféle hivalkodástól.
*Mondja ki egyenesen, hiszen az ő földbarna ruhái a legegyszerűbbek, a legátlagosabbak és a legjellegtelenebbek, amelyek ezen a földön csak létezhetnek.*
- Örvendek!
*Szorítja meg óvatosan az elf kezét. Skryll keze nagy és kérges. Egy keményen dolgozó ember keze, vagy egy keményen küzdő ember keze. Vagy mindkettő.*
- Igen. Ez a szakállam. Hát honnan jöttél te, hogy még nem láttál szakállas embert?
*Kérdi meglepődve. Hacsak a lány nem a legeldugottabb, legrejtettebb elfek lakta rengeteg mélyéről jött, már látnia kellett volna hozzá hasonlatos népeket.*
- Ugyan... nem történt semmi.
*Dörmögi kissé zavartan. Nem volt alkalma megfigyelni a lánykát, de majdnem biztos benne, hogy őt kereste. Szóval figyeli akkor is, amikor a kislány a nagy böhöm orkkal kezd társalogni, ő pedig a mellé léptető fiatal elffel.
Ez utóbbi beszélgetés különben elég fura. A homlokráncolós megjegyzést még csak érti, ha nem is reagálja le. Az viszont nem teljesen világos, mire fel ez a nagy nézelődés. Mintha az elf leányzó sosem látott volna még embert. Vagy szerzetest. Megcsóválja a fejét.*
- A hallgatag és a néma nem ugyanaz.
*Mondja, aztán legközelebb csak egy jó perccel később szólal meg. Ekkor belátja, hogy magyarázat nélkül aligha ússza meg.*
- Hallgatag a néhai Brandan testvére neve lett. Ő alapította a rendünket. Persze, előbb meg kellett világosodnia hozzá. Az égiek szócsöve lett... Az ő tanításai képzik a hitünk és az életünk alapját. Az ő és az utána jövő megvilágosodott mesterek gondolataiból és gyakorlataiból építkezünk.
*Magyarázza, bár nem biztos benne, hogy ez így nem lett-e kissé zavaros. A prédikálás sose volt az erőssége. Hamarabb segédkezik egy ház vagy egy malom felépítésében, segít bármilyen munkában vagy ver félholtra bármi gonosztevőt... de a beszéd nem igazán akar neki spontánul jönni. Illetve néha igen, de ahhoz ihletett állapot kell.
Választ kap a ruhát érintő kíváncsiságra is.*
- Az is egy megoldás. De az olyan ruha, akár a páncél bebörtönöz. Lehet, megvéd. Mégis... meg akar fojtani. Én... mi a szellős, könnyebb öltözeteket részesítjük előnyben. Amiben öröm a mozgás, ami nem korlátoz. És ami mentes mindenféle hivalkodástól.
*Mondja ki egyenesen, hiszen az ő földbarna ruhái a legegyszerűbbek, a legátlagosabbak és a legjellegtelenebbek, amelyek ezen a földön csak létezhetnek.*
- Örvendek!
*Szorítja meg óvatosan az elf kezét. Skryll keze nagy és kérges. Egy keményen dolgozó ember keze, vagy egy keményen küzdő ember keze. Vagy mindkettő.*
- Igen. Ez a szakállam. Hát honnan jöttél te, hogy még nem láttál szakállas embert?
*Kérdi meglepődve. Hacsak a lány nem a legeldugottabb, legrejtettebb elfek lakta rengeteg mélyéről jött, már látnia kellett volna hozzá hasonlatos népeket.*
3026. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 19:18:29
Üzenet elküldve: 2012-10-01 19:18:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
*A főteret, s ezzel egész Artheniort zuhogó eső öntözi. Terjedelmes tócsák terítik be a teret, megnehezítve a közlekedést (nem mintha az eső nem tenné). A levegő nehéz és hideg, átlagos embernek nincs az az ok, ami ilyenkor kikényszeríthetné a szabadba. Ennek ellenére a főtéren mégis van mozgás - messziről csak nagy, fekete foltnak tűnik, ám közelebbről kiderül, hogy az utazópáros egy fekete ló és feketébe öltözött gazdája. Az állat megfeszítve áll, nincs ínyére az ilyen időben való utazás, de ha gazdája ezt kívánja nincs választása. A karcsú, csuklyás nőalak is szótlan, mogorva, valószínű ő is az időjárás miatt, dehát ki tudja? Még biztonság kedvéért egy utolsót húz a nyereg hevederjén, majd felkapaszkodik a hátasra. Leellenőrzi, hogy a nyeregtáskát megfelelően rögzítette-e, azután végre-valahára indulhatnak.
Ez minden, ami fontos - hátán keresztben ékeskedő, vékony pengéjű hosszúkard, oldalán lógó díszes fokos, táskájában fellelhető néhány holmi és hűséges útitársa. Nomeg az úticél. Talán nincs is semmi jelentősége, egyedül az, hogy létezzen, legyen ami előre viszi az embert. Anélkül könnyen bekövetkezhetne a megcsömörlés. De a fekete lovas sosem gondolkodik ilyeneken.
Hirtelen a ló is felélénkül, érzi a közelgő indulást, egy helyben, izgatottan toporog, míg gazdája sarkával vágtába nem ugrasztja. A páros vizet förcskölve száguld ki a városkapun, maguk mögött hagyják Artheniort, nekivágnak az Útnak.*
Ez minden, ami fontos - hátán keresztben ékeskedő, vékony pengéjű hosszúkard, oldalán lógó díszes fokos, táskájában fellelhető néhány holmi és hűséges útitársa. Nomeg az úticél. Talán nincs is semmi jelentősége, egyedül az, hogy létezzen, legyen ami előre viszi az embert. Anélkül könnyen bekövetkezhetne a megcsömörlés. De a fekete lovas sosem gondolkodik ilyeneken.
Hirtelen a ló is felélénkül, érzi a közelgő indulást, egy helyben, izgatottan toporog, míg gazdája sarkával vágtába nem ugrasztja. A páros vizet förcskölve száguld ki a városkapun, maguk mögött hagyják Artheniort, nekivágnak az Útnak.*
3025. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 18:52:53
Üzenet elküldve: 2012-10-01 18:52:53
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A bátyját hiába várja a Pegazus fogadóban, így is elaludt egy kicsit az unalomban. Megnézi hogy van-e pezsgés a főtéren. Látja hogy rengeteg ember sétál oda-vissza-fel-le, nézi az arcokat, de egy ismerőst sem lát. Azon töri a fejét, hogy kéne valahogy és valami módon pénzt keresni, így hát keres valami alkalmi munkát, és elmegy dolgozni, majd ha a bátyja megjön, akkor abbahagyja a dolgozást, és megy vele kalandozni, mert még egyedül túl nehéz lenne ez az egész kalandozás.*
A hozzászólás írója (Reviles Zaffair) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.01 18:54:54
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.01 22:18:33, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák javítása.
A hozzászólás írója (Reviles Zaffair) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.01 18:54:54
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.01 22:18:33, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák javítása.
3024. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:52:30
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:52:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Sanumy a kövezett úton halad előre felé. A nap sziporkázik, az elé táruló látvány eléggé tetszetősnek bizonyul. Lassan szökelve, a lába nem, vagy éppen nem ér le a szürke kövecskékre. Megnézi a márvány kőoszlopot. Még sosem járt erre ezelőtt, de az oszlopról szoló mondát már ismeri. "Milyen érdekes" gondolja magában, miközben a főtéren álldogáló, ülő és beszélgető (nem mondom embereket) lényeket nézi. Mikor ránéz a hatalmas fára szíve megdobban, édesanyja jut róla eszébe. Közelebb megy hozzá, majd leül az árnyékába. Egyik lényhez sem megy túl közel, de akárki rá pillant vagy odaköszön viszonozza mosolygása közben. Leül térdét karjaival összefogja és bámulja az elő táruló képet.*
3023. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:27:12
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:27:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
*A szökőkút megszólal. Nem meglepő, nem ez az első eset, hogy hasonló történik, hát azért még gyorsan oda fordul, mélyen meghatja magát, majd elnézést kér.*
- Nagyon sajnálom, nézze le kérem. * S már indul is tovább. Eddigi élete során már megtanulta, hogy egyes szavaknak, mint a kérem és a bocsánat, nagyobb hatalmuk van, mit sokan hiszik, különösen, ha kellő alázat is társul melléjük, s remélhetőleg most is elegendő ennyi, így ballag is tovább. S ebben a téren keresztülhaladó ló, azaz valószínűleg lovas sem gátolja, lévén az tőle elég messze halad el. Hamarosan már a vérszag forrásának birtoklójával beszélget.
Néhány szótlan, ám korántsem tétlen pillanat következik a másik részéről. Kutyáktól lehet hasonló szaglászást szimatolást hallani, mikor valami izgalmasnak tűnő vagy csak új dologgal találkoznak.
A rövid csendet végül egy határozott kijelentés töri meg, amit tagadnia is kár, hiszen tény. Számára nem sajnálatos, vagy kétségbeejtő egyszerűen csak tény. Így csak fejét biccenti meg egyetértően, majd arcát, s vele tekintetét is feljebb emeli, mint eddig, hiszen az erőteljes hang jóval magasabbról érkezik, mint sajátja. Két, talán három fejjel is magasabb lehet
- De ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ne lehetnék segítségére. * Feleli, egy az ajak szegletében megbújó mosollyal. Ám a következőkben a férfi legalább annyira meglepi Niót, miként korábban az orkot, az hogy a lányka megszólította, hiszen miféle alak lehet az, aki nyers húst majszol, őt meg hölgynek szólítja? Sőt, mellé mintha csontok és inak porcanását is hallaná *
- Ó *Böki ki néhány pislogást követően, s némileg bizonytalanul egyet-kettőt hátrább lép.*
- Nyers húst?* Nem, nem fél, éppen csak megilletődött, hiszen nem minden nap hallani olyanról, hogy valaki ilyesmit nassol. Ám a meglepetések ezzel még koránt sem érnek véget, hiszen egy gáláns felajánlással is gazdagodik.*
- Köszönöm.* Hajol meg talán indokolatlanul mélyen a másik előtt.* Én csak a fogadót keresem. Vagy egyéb szállást. Örülnék, ha megmutatná, merre van, persze csak ha nem tartom fel semmiben. *Jelen pillanatban ennyi is több mint nagy segítség lenn számára. Nem kevés időt spórolna meg vele.*
- Nagyon sajnálom, nézze le kérem. * S már indul is tovább. Eddigi élete során már megtanulta, hogy egyes szavaknak, mint a kérem és a bocsánat, nagyobb hatalmuk van, mit sokan hiszik, különösen, ha kellő alázat is társul melléjük, s remélhetőleg most is elegendő ennyi, így ballag is tovább. S ebben a téren keresztülhaladó ló, azaz valószínűleg lovas sem gátolja, lévén az tőle elég messze halad el. Hamarosan már a vérszag forrásának birtoklójával beszélget.
Néhány szótlan, ám korántsem tétlen pillanat következik a másik részéről. Kutyáktól lehet hasonló szaglászást szimatolást hallani, mikor valami izgalmasnak tűnő vagy csak új dologgal találkoznak.
A rövid csendet végül egy határozott kijelentés töri meg, amit tagadnia is kár, hiszen tény. Számára nem sajnálatos, vagy kétségbeejtő egyszerűen csak tény. Így csak fejét biccenti meg egyetértően, majd arcát, s vele tekintetét is feljebb emeli, mint eddig, hiszen az erőteljes hang jóval magasabbról érkezik, mint sajátja. Két, talán három fejjel is magasabb lehet
- De ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ne lehetnék segítségére. * Feleli, egy az ajak szegletében megbújó mosollyal. Ám a következőkben a férfi legalább annyira meglepi Niót, miként korábban az orkot, az hogy a lányka megszólította, hiszen miféle alak lehet az, aki nyers húst majszol, őt meg hölgynek szólítja? Sőt, mellé mintha csontok és inak porcanását is hallaná *
- Ó *Böki ki néhány pislogást követően, s némileg bizonytalanul egyet-kettőt hátrább lép.*
- Nyers húst?* Nem, nem fél, éppen csak megilletődött, hiszen nem minden nap hallani olyanról, hogy valaki ilyesmit nassol. Ám a meglepetések ezzel még koránt sem érnek véget, hiszen egy gáláns felajánlással is gazdagodik.*
- Köszönöm.* Hajol meg talán indokolatlanul mélyen a másik előtt.* Én csak a fogadót keresem. Vagy egyéb szállást. Örülnék, ha megmutatná, merre van, persze csak ha nem tartom fel semmiben. *Jelen pillanatban ennyi is több mint nagy segítség lenn számára. Nem kevés időt spórolna meg vele.*
3022. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 04:26:36
Üzenet elküldve: 2012-10-01 04:26:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
* Csendes vakarózását és bámészkodását hamarosan egy csengettyűs bot és annak gazdája zavarja meg. Elsőre nagyon meglepi a dolog. A megszólaló védtelennek tetsző hölgyek eddig mindig nagy ívben elkerülték miközben szemükben ott sütött a félelem ahogyan a szaglyuk is elárulta azt. Ennek a hölgynek viszont furcsa illata volt. Elsőként szippantott egy párat. Nem tudta hova tenni hirtelen, egyáltalán nem volt ismerős számára. A másik, hogy a szemében nem látott semmi. Nem volt buta. Az a tény, hogy nem kereste a tekintetét meg nem vette észre a nyulat amit nyammogott hamar rávezette arra, hogy mivel is van dolga.*
- Maga vak.* Nem kérdezte hanem kijelentette erőteljes hangján. Visszafogta hangerejét. Tisztában volt annak erejével. Ha hangosan beszélne még felébresztene jó pár jóravaló embert a környéken. De még ezzel a hangerővel-bár inkább hangszínnel-is szinte biztosan hallhatták a téren állók a szavait. Majd a vér kérdése.*
- Nem sérültem meg hölgyem. Csak épp falatozom. Nyers hús.* Felelte a teljes igazságot és megint beleharapott a már lassan fogyatkozó husiba. Nem tudja hova tenni a teremtést. Még ha vak is valaki akkor sem szoktak csak úgy segítséget felajánlani. Legalábbis nem ezt tapasztalta.*
- Esetleg én segíthetek valamiben?
- Maga vak.* Nem kérdezte hanem kijelentette erőteljes hangján. Visszafogta hangerejét. Tisztában volt annak erejével. Ha hangosan beszélne még felébresztene jó pár jóravaló embert a környéken. De még ezzel a hangerővel-bár inkább hangszínnel-is szinte biztosan hallhatták a téren állók a szavait. Majd a vér kérdése.*
- Nem sérültem meg hölgyem. Csak épp falatozom. Nyers hús.* Felelte a teljes igazságot és megint beleharapott a már lassan fogyatkozó husiba. Nem tudja hova tenni a teremtést. Még ha vak is valaki akkor sem szoktak csak úgy segítséget felajánlani. Legalábbis nem ezt tapasztalta.*
- Esetleg én segíthetek valamiben?
3021. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2012-10-01 02:19:43
Üzenet elküldve: 2012-10-01 02:19:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Mint egy mély tó... Több, mint elég, hogy egy elf kíváncsiságát felkeltse, ha a maga a ruházat nem ragadta volna meg a figyelmét, a tekintete akkor is arra késztetné, hogy maradjon egy kicsit, ne siessen annyira, hogy magának ágyat, Silibnek pedig istállót találjon. Talán nem is olyan érdektelen figura ez, mint azt sokan hinnék... De vajon mi olyan megkapó a szemeiben? Erre nem tud rájönni a vöröske, de biztos benne, hogy idővel erre a kérdésre is fog tudni válaszolni.*
-Nem szabad, mert ráncos maradsz.
*Előre dőlve mutatóujját a homlokot redőző ráncokhoz érinti, kicsit talán meg is böködve azt, hogy elmúljanak. Hát úgy szeretne máris kinézni, mint egy aggastyán, kin már többszáz év hagyta rajta a nyomát? Még a végén úgy fog kinézni, mint valami gonosz kis ráncos manó, ha mindig liyen bosszús arckifejezést vág.*
-Hallgatag szerzetes? Akkor miért beszélsz, ha hallgatag vagy? És miféle az a szerzetes?
*Oldalra fordul a káván és lábait felhúzva törökülésbe ül, fejét érdeklődve biccenti oldalra. Az emberek annyira furcsák...*
-Hogy olyan nagy és az anyaga is furcsa. Én Azt hittem, hogy ti is olyan ruhákban jártok, ami jobban testhez áll, hogy ne akadjon el semmiben.
*Magyarázza készségesen, de mégis érezni, hogy neki teljesen magától értetődő a válasz. Hiszen eddig csak főleg vadászokkal, harcosokkal találkozott, akik valóban feszes ruhákban járnak.*
-Az én nevem Justine, nagyon örvendek.
*Jobbját előre nyújtja, volt már alkalma megfigyelni, hogy az emberek kézfogással üdvözlik egymást, nem pedig öleléssel vagy csókkal, ahogy ő szokta.*
-Tudtad, hogy a hajad ránőtt az arcodra is?
*Szélesedik ki még jobban a mosolya. Az elf férfiak szinte teljesen szőrtelenek, talán nem is akad olyan közöttük, aki szakállt vagy bajszot hordana, ezért annyira nagy látványosság ez neki. Érdeklődése őszinte, ilyenkor bezzeg fűlik a foga a tanuláshoz, az új dolgok megismeréséhez, nem úgy, mint amikor odahaza nevelője próbálta rávenni, hogy ugyan üljön vissza a könyv mellé és tanulmányozza tovább népük történelmét, mert ez olyan tudás, amivel egy kisasszonynak rendelkeznie kell. De hát a könyvek unalmasak, csupa régi, személytelen írás... Sokkal izgalmasabb, ha úgy tanulhat, hogy önmaga fedezi fel a dolgokat, ezért is volt olyan különösen nagy élvezet elszakadni hazulról.*
-Nem szabad, mert ráncos maradsz.
*Előre dőlve mutatóujját a homlokot redőző ráncokhoz érinti, kicsit talán meg is böködve azt, hogy elmúljanak. Hát úgy szeretne máris kinézni, mint egy aggastyán, kin már többszáz év hagyta rajta a nyomát? Még a végén úgy fog kinézni, mint valami gonosz kis ráncos manó, ha mindig liyen bosszús arckifejezést vág.*
-Hallgatag szerzetes? Akkor miért beszélsz, ha hallgatag vagy? És miféle az a szerzetes?
*Oldalra fordul a káván és lábait felhúzva törökülésbe ül, fejét érdeklődve biccenti oldalra. Az emberek annyira furcsák...*
-Hogy olyan nagy és az anyaga is furcsa. Én Azt hittem, hogy ti is olyan ruhákban jártok, ami jobban testhez áll, hogy ne akadjon el semmiben.
*Magyarázza készségesen, de mégis érezni, hogy neki teljesen magától értetődő a válasz. Hiszen eddig csak főleg vadászokkal, harcosokkal találkozott, akik valóban feszes ruhákban járnak.*
-Az én nevem Justine, nagyon örvendek.
*Jobbját előre nyújtja, volt már alkalma megfigyelni, hogy az emberek kézfogással üdvözlik egymást, nem pedig öleléssel vagy csókkal, ahogy ő szokta.*
-Tudtad, hogy a hajad ránőtt az arcodra is?
*Szélesedik ki még jobban a mosolya. Az elf férfiak szinte teljesen szőrtelenek, talán nem is akad olyan közöttük, aki szakállt vagy bajszot hordana, ezért annyira nagy látványosság ez neki. Érdeklődése őszinte, ilyenkor bezzeg fűlik a foga a tanuláshoz, az új dolgok megismeréséhez, nem úgy, mint amikor odahaza nevelője próbálta rávenni, hogy ugyan üljön vissza a könyv mellé és tanulmányozza tovább népük történelmét, mert ez olyan tudás, amivel egy kisasszonynak rendelkeznie kell. De hát a könyvek unalmasak, csupa régi, személytelen írás... Sokkal izgalmasabb, ha úgy tanulhat, hogy önmaga fedezi fel a dolgokat, ezért is volt olyan különösen nagy élvezet elszakadni hazulról.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621