Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 310 (6181. - 6200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6200. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 19:04:24
Üzenet elküldve: 2015-08-18 19:04:24
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*A főtéren sétálgat békésen, mit minden nap szokott, megpillant egy nagy tömeget, aki egy beteg, sérült emberre mutogatnak. Ő is odamegy, lássa tisztán a helyzetet. Tiszta vér az egész teste, páncélzata romokban. Nagyon rossz bőrben volt, látszott, hogy segítség nélkül meghal. Nagyon megsajnálja, és nagyon elszomorodik annak láttán, hogy az emberek, mennyire kegyetlenek, saját fajtársukon nem segítenek..*
-Nincs szívetek? Hagyjátok ott szenvedni? *Kiált fel mérgesen, majd mellé szaladt és gyengéden felemeli.*
-Biztonságos helyre viszlek,ne félj. Nem bántalak. *Suttogja szelíden majd egy erdő fele viszi.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.19 10:33:13, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása. Tömeges durva helyesírási hibák és elgépelések. Múlt helyett jelen idő. E/1 helyett E/3.
-Nincs szívetek? Hagyjátok ott szenvedni? *Kiált fel mérgesen, majd mellé szaladt és gyengéden felemeli.*
-Biztonságos helyre viszlek,ne félj. Nem bántalak. *Suttogja szelíden majd egy erdő fele viszi.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.19 10:33:13, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása. Tömeges durva helyesírási hibák és elgépelések. Múlt helyett jelen idő. E/1 helyett E/3.
6199. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 17:53:57
Üzenet elküldve: 2015-08-18 17:53:57
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 107
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
* Kósza hírek szerint ez a Kósza Pinty jó hely és épp megnyitó ünnepséget tartanak ma. Szóval a fogadóban felfrissítette magát és pihent előre annyit, hogy az éjszakai mulatozás ne ártson meg neki annyira. Nem mintha nem bírná erővel, de szemére és arcára figyelnie kell, nem akar nyúzott képű lenni, mire eljön a hajnal. Az sem igazán zavarja, hogy milyen helyen kell eljutnia a Pintyhez, ez valahogy, az ilyen helyeknek a velejárója. A legtöbb, khm, ilyen intézmény mindig eldugott helyeken van és valahogy mégis mindenki tud az ott létéről. Főleg azok, akik kíváncsiak az ilyen helyekre. *
6198. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 17:17:11
Üzenet elküldve: 2015-08-18 17:17:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Szinte bezuhan a térkövekre. Feje lüktet, fehér foltokat lát, sebei égnek, mintha meggyújtották volna őket, ennek tetejébe pedig rettenetesen fázik. A nap süt, érzi is annak melegét bőrén, láncinge maradványain, de ő akkor is rettenetesen fázik. Ez a belső zimankó pedig egy szűnni nem akaró jelenség, akármennyire is átengedi magát a meleg napsugaraknak, nyárfalevél módjára reszket.
Az ősök karjai felé nyúlnak. Hívják, hogy csatlakozzon hozzájuk. Ők mind egyszerre estek el, és azóta is a fellegekben élvezik a jólétet. Csak ő maradt idelent a nyomorban, fájdalomban... A hidegben.
A fehér foltok egyre jobban terjeszkednek, majd szinte már nem is lát mást, mint fakult fehérséget. Eme albedó közben csak a hangokat hallja, a szörnyülködést, ahogy a félholt barbárra mutogatnak, de egyik sem segítene rajta. Talán nem is kell. Talán tényleg megadatik neki azon pillanat, midőn újra átölelheti véreit. Kiléphet a világi nyomorból, és a mennyei pompában lehet. De akkor miért maradt ő életben? Miért ő élte túl a csatát, miért nem egy másik bajtársa? A szellemeknek dolguk van vele. Valamit akarnak tőle. Valamit, amiért neki nem szabadott meghalnia. De olybá tűnik, a szellemek hatalma csak a Hegyek lábáig ér, mivel kezdi elveszteni lelkét, mintha az kikívánkozna mellkasából. Úgyhogy most emberfeletti entitások helyett egy halandónak kell őt szárnyai alá vennie, és visszarántani a világi nyomorba.*
Az ősök karjai felé nyúlnak. Hívják, hogy csatlakozzon hozzájuk. Ők mind egyszerre estek el, és azóta is a fellegekben élvezik a jólétet. Csak ő maradt idelent a nyomorban, fájdalomban... A hidegben.
A fehér foltok egyre jobban terjeszkednek, majd szinte már nem is lát mást, mint fakult fehérséget. Eme albedó közben csak a hangokat hallja, a szörnyülködést, ahogy a félholt barbárra mutogatnak, de egyik sem segítene rajta. Talán nem is kell. Talán tényleg megadatik neki azon pillanat, midőn újra átölelheti véreit. Kiléphet a világi nyomorból, és a mennyei pompában lehet. De akkor miért maradt ő életben? Miért ő élte túl a csatát, miért nem egy másik bajtársa? A szellemeknek dolguk van vele. Valamit akarnak tőle. Valamit, amiért neki nem szabadott meghalnia. De olybá tűnik, a szellemek hatalma csak a Hegyek lábáig ér, mivel kezdi elveszteni lelkét, mintha az kikívánkozna mellkasából. Úgyhogy most emberfeletti entitások helyett egy halandónak kell őt szárnyai alá vennie, és visszarántani a világi nyomorba.*
6197. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 15:30:53
Üzenet elküldve: 2015-08-18 15:30:53
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
~Hm! Nincs városfal~ *Lepődik meg a lány, mikor megérkezik Atheniorba. Végigmegy a macskaköves úton egészen a szökőkútig. Egy darabig csak nézi a vizet, ami újra és újra kitör a szökőkútból. A napfény csak úgy csillog a vízen. Megkívánja megmosni az arcát, amit már hetek óta nem szabadított meg a vastag porrétegtől. Körülnéz és boldogan veszi észre a "Pegazus fogadó" feliratot. Rögtön arra veszi az irányt. Ahogy sietős léptekkel igyekszik a fogadóba, neki megy néhány embernek, majd mogorván bocsánatot kér, melyre néhányan nem is válaszolnak.*
~Az egy dolog, hogy nem olyan szép város, mint a többi, de hogy még az udvariasság még a legalacsonyabb szintet sem üti meg ez felháborító~
*Jegyezi meg ilyenkor magában Denira és tovább ment.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.18 16:38:35, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; helyszínleírásnak ellentmondó rész javítása.
~Az egy dolog, hogy nem olyan szép város, mint a többi, de hogy még az udvariasság még a legalacsonyabb szintet sem üti meg ez felháborító~
*Jegyezi meg ilyenkor magában Denira és tovább ment.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.18 16:38:35, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; helyszínleírásnak ellentmondó rész javítása.
6196. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 08:36:30
Üzenet elküldve: 2015-08-18 08:36:30
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Lassan sétálgat Arthenior főtéren, próbál elvegyülni a tömegben, de sajnos nem sikerül, több emberbe ütközik teljesen véletlenül, ők meg igen durva szitkokat szórnak rá. Próbál mindezzel mit sem törődni, de nem megy neki. Nem egy sértődékeny típus, de ami sok, az sok. Végre kivergődik a főtér szélére, ahol kevés járókelő van. Úgy érzi, mintha valaki figyelné, de ez csak egy bizonytalan gyanú, jó kedélyűen megy tovább a Pegazus fogadóba.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.18 15:03:14, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; E/1 helyett E/3.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.18 15:03:14, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; E/1 helyett E/3.
6195. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 01:50:42
Üzenet elküldve: 2015-08-18 01:50:42
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 153
Játékstílus: Vakmerő
//Dayria Yoleath Valurien//
*Jó, persze, ez így tulajdonképpen igaznak tűnhet, ugyanakkor nem véletlen mondják, hogy az elv halála a gyakorlat széle, más amikor beszél valamiről az emberfia, meg mikor meg is történik. Nem, Lorew cseppet sem szereti, amikor átrázzák a fejét, és persze logikusan meg van indokolva az egész, hiszen a szerzetes halandó, ez tény és való, na de... Avatatlan elme arra gondolhatna, hogy a férfi ilyenkor belegondol, hogy nem lehetett kellemes az ő "áldozatainak" sem, valójában viszont erősen töri a fejét, hogy ezt a helyzetet hogyan menthetné meg. Igazság szerint nagyon egyszerű, két lehetősége van: vagy beletörődik a ténybe, hogy ezúttal a nőnek van igaza, vagy pedig elkezdi magát felsőbbrendűbbnek vallani a többi halandónál. Ez utóbbi lehetőség sokkal borzalmasabb következményekkel járhat, még akkor is, ha nem gondolja komolyan... Nem, ilyesmit talán akkor sem kockáztatna meg, ha nagyon muszáj lenne.*
- Jó, legyen *sóhajtja, hiszen küzdött ő, de ez a hajó végérvényesen elhagyta a partot, és tovatűnt a végtelen kékségben. Elvégre... nem történt semmi visszafordíthatatlan. Azt leszámítva, hogy szabadon engedett két vagy három örült mágust, a következő szerencsétlen áldozatuk vesztét okozta, és talán lekéste élete egyetlen lehetőségét, hogy megtalálja az entitást, amelyet szolgálnia kell. Mi ez a néhány apróság az ő szánalmas és értéktelen halandó életéhez képest? A feje is megfájdul ahogyan ez szépen lassan (és végérvényesen) tudatosul benne, de hát nincs mit tenni. Márpedig ő nem fog visszavenni Vasülephez, akkor lássa legközelebb, mikor a háta közepét. Egyetlen fájó pontja, hogy nem sikerült egy kupacban hátrahagyni őket, ki tudja, mire készül mindeközben a gnóm? Persze ez már nem a férfi gondja, amennyiben amazok letettek a feláldozásáról, úgy nyugodtan feláldozhatnak valaki mást.
A gondolatmenete tiszta volt, mint a hó, és őszinte, akár az újszülött gyermek tekintete, többnyire ezért is lepi meg a hölgy a nevetése. Hát mikor tervezi ő egy-egy megnyilvánulását humorosra? Legfeljebb a környező személyek képesek így értékelni, mint ahogyan a fura bárd is a forgatagon. Mindenesetre nem zavartatja magát a dolgon, sokkal jobban felbosszantja, ha mondjuk egy komoly monológba nevet bele valaki. Lévén pedig megbeszélték, hogy Elenith maga mögött hagyja a nemesi élet látszatát, Lorewnek minden oka megvan az enyhe csalódottságra.*
- Sajnálatos *jegyzi meg, mondjuk az cseppet sem érdekli, hogy éppen a nő puha ágyban alszik-e ma, vagy az utcán, csak szinte már esélye volt beleélni magát a tudatba, hogy létezik egy személy az övéhez hasonló elvekkel, és nemesi ranggal. Esetleg befolyással. De hát persze ez csak mese, aki magas rangon van, annak ideje zöme azzal megy el, hogy a saját alfelét nyalassa tisztára a szolgálókkal, így nem ér rá olyan összetett dolgokra, mint a gondolkodás. Ugyanakkor a következő téma már megint olyasmi, ami... hogyan is lehetne finoman kifejezni az ilyesmit? Ami elsülhet rosszul. A barakkban ugyanez volt, a nő kiragadott egy-egy dolgot, elsőre ártalmatlannak tűnő kérdéseket tett fel, aztán Lorew a következő pillanatban arra eszmélt, hogy zsákutcába sétál, esetleg máris ellentmondott önmagának. Mintha élvezné, ha sikerül sarokba szorítania a férfit, főleg ha saját maga általa húzott falak közé. Sebaj, minthogy ez kiderült, a szerzetes már lehet sokkal óvatosabb.*
- Nos, a Sors inkább egyfajta eszköz, amin keresztül az entitások irányítják az életünket, legalábbis a nagyobb részeket, mint például a halál. Argus pedig csak hiszi, hogy helyette halt meg valaki. Mondjuk ezt már említettem, hogy nem lehet valaki helyett meghalni. Viszont az ilyeneknek, mint Argus, lehet lényeges szerepük. Talán pont ez a céljuk, hogy elkezdjék terjeszteni a maguk ostobaságát, és ezáltal tegyék próbára a hozzánk hasonlóakat. Én tisztában vagyok a saját jelentéktelenségemmel, de a halandók zöme... nos, mennyivel vonzóbb lehet az élet, amit Argus kínál. Hogy mi dönthetjük el, mikor halunk meg, és a sötétség óráján nincs más dolgunk, mint valakit magunk helyett a farkasverembe lökni. Szemben mondjuk azzal, amit én hiszek és vallok, hogy apró porszemek vagyunk, és minden egyes perc, amíg élünk, ajándék. És... *fordítja tekintetét Egyenesen Elenith felé* te mégis rá mondod, hogy ki van fordulva önmagából.
*Mondhatni már gyanús, hogy a nő teljes mértékben egyetért Lorewvel, ugyanakkor Argust részben őrültnek tartja. Persze nem kizárt, hogy a férfi végre talált valakit, aki hasonló elveket vall (bár mikor legutoljára ezt hitte, annak igazán érdekes vége lett), viszont az ilyesmi óhatatlanul is okot szül némi gyanakvásra. Rendben, a barakkban azért volt ilyen elutasító a dologgal szemben, mert akkor még nemes benyomását kellett keltenie, viszont azért... Nem, Lorew ennyitől nem fog összezavarodni, legalábbis nem szeretne, Elenith nem jelent fenyegetést, így ha hazudni akar, hát szíve joga.
Ugyanakkor a renddel kapcsolatos mese kevésbé hatja meg a hölgyet, illetve csak rövid időre, Lorew viszont annál inkább az emlékek hatása alá kerül, így néhány másodpercnek el kell telnie, mire egyáltalán felfogja a bátorító szavakat. Tény, így is fel lehet fogni az életet, az ilyesmi nem megtör, hanem megerősít, és nem kéne ezt a fejezetet lezárni. Vagy...*
- Én mindent magamtól tanultam meg *jegyzi meg, bár hangja itt-ott még megremeg a korábbi téma miatt* És nem igazán szándékozom külön vallást, vagy ilyesmit alkotni. Egyrészt mert amint fenyegetésnek éreznek a papok, szépen eltesznek az útból. Másrészt pedig az én célom az, hogy egy felsőbbrendű lényt szolgáljak, ha más nem, érte vagy általa haljak meg. Talán ez megadatik nekem. Viszont nem akarom feszegetni a határokat, nem érzem küldetésemnek, hogy többet kínáljak bárkinek, mint a döntés: elhiszi, amit mondok, vagy nem. Viszont... *simít végig a homlokán, miközben tekintete szüntelenül vándorol Elenith és az ég között* talán egyetlen tanítvány belefér. Egy, és nem több *szögezi le, mielőtt a nőnek hirtelen előkerülne egy csapat barátja, a családja, a kutyája, és griffje, hogy véletlenül sem fog senki másnak ilyen lehetőséget adni. Ez egyszeri alkalom, és főleg önnön helyzetének megkönnyítését szolgálja, hogy a további kérlelést ne kelljen végighallgatnia.*
*Jó, persze, ez így tulajdonképpen igaznak tűnhet, ugyanakkor nem véletlen mondják, hogy az elv halála a gyakorlat széle, más amikor beszél valamiről az emberfia, meg mikor meg is történik. Nem, Lorew cseppet sem szereti, amikor átrázzák a fejét, és persze logikusan meg van indokolva az egész, hiszen a szerzetes halandó, ez tény és való, na de... Avatatlan elme arra gondolhatna, hogy a férfi ilyenkor belegondol, hogy nem lehetett kellemes az ő "áldozatainak" sem, valójában viszont erősen töri a fejét, hogy ezt a helyzetet hogyan menthetné meg. Igazság szerint nagyon egyszerű, két lehetősége van: vagy beletörődik a ténybe, hogy ezúttal a nőnek van igaza, vagy pedig elkezdi magát felsőbbrendűbbnek vallani a többi halandónál. Ez utóbbi lehetőség sokkal borzalmasabb következményekkel járhat, még akkor is, ha nem gondolja komolyan... Nem, ilyesmit talán akkor sem kockáztatna meg, ha nagyon muszáj lenne.*
- Jó, legyen *sóhajtja, hiszen küzdött ő, de ez a hajó végérvényesen elhagyta a partot, és tovatűnt a végtelen kékségben. Elvégre... nem történt semmi visszafordíthatatlan. Azt leszámítva, hogy szabadon engedett két vagy három örült mágust, a következő szerencsétlen áldozatuk vesztét okozta, és talán lekéste élete egyetlen lehetőségét, hogy megtalálja az entitást, amelyet szolgálnia kell. Mi ez a néhány apróság az ő szánalmas és értéktelen halandó életéhez képest? A feje is megfájdul ahogyan ez szépen lassan (és végérvényesen) tudatosul benne, de hát nincs mit tenni. Márpedig ő nem fog visszavenni Vasülephez, akkor lássa legközelebb, mikor a háta közepét. Egyetlen fájó pontja, hogy nem sikerült egy kupacban hátrahagyni őket, ki tudja, mire készül mindeközben a gnóm? Persze ez már nem a férfi gondja, amennyiben amazok letettek a feláldozásáról, úgy nyugodtan feláldozhatnak valaki mást.
A gondolatmenete tiszta volt, mint a hó, és őszinte, akár az újszülött gyermek tekintete, többnyire ezért is lepi meg a hölgy a nevetése. Hát mikor tervezi ő egy-egy megnyilvánulását humorosra? Legfeljebb a környező személyek képesek így értékelni, mint ahogyan a fura bárd is a forgatagon. Mindenesetre nem zavartatja magát a dolgon, sokkal jobban felbosszantja, ha mondjuk egy komoly monológba nevet bele valaki. Lévén pedig megbeszélték, hogy Elenith maga mögött hagyja a nemesi élet látszatát, Lorewnek minden oka megvan az enyhe csalódottságra.*
- Sajnálatos *jegyzi meg, mondjuk az cseppet sem érdekli, hogy éppen a nő puha ágyban alszik-e ma, vagy az utcán, csak szinte már esélye volt beleélni magát a tudatba, hogy létezik egy személy az övéhez hasonló elvekkel, és nemesi ranggal. Esetleg befolyással. De hát persze ez csak mese, aki magas rangon van, annak ideje zöme azzal megy el, hogy a saját alfelét nyalassa tisztára a szolgálókkal, így nem ér rá olyan összetett dolgokra, mint a gondolkodás. Ugyanakkor a következő téma már megint olyasmi, ami... hogyan is lehetne finoman kifejezni az ilyesmit? Ami elsülhet rosszul. A barakkban ugyanez volt, a nő kiragadott egy-egy dolgot, elsőre ártalmatlannak tűnő kérdéseket tett fel, aztán Lorew a következő pillanatban arra eszmélt, hogy zsákutcába sétál, esetleg máris ellentmondott önmagának. Mintha élvezné, ha sikerül sarokba szorítania a férfit, főleg ha saját maga általa húzott falak közé. Sebaj, minthogy ez kiderült, a szerzetes már lehet sokkal óvatosabb.*
- Nos, a Sors inkább egyfajta eszköz, amin keresztül az entitások irányítják az életünket, legalábbis a nagyobb részeket, mint például a halál. Argus pedig csak hiszi, hogy helyette halt meg valaki. Mondjuk ezt már említettem, hogy nem lehet valaki helyett meghalni. Viszont az ilyeneknek, mint Argus, lehet lényeges szerepük. Talán pont ez a céljuk, hogy elkezdjék terjeszteni a maguk ostobaságát, és ezáltal tegyék próbára a hozzánk hasonlóakat. Én tisztában vagyok a saját jelentéktelenségemmel, de a halandók zöme... nos, mennyivel vonzóbb lehet az élet, amit Argus kínál. Hogy mi dönthetjük el, mikor halunk meg, és a sötétség óráján nincs más dolgunk, mint valakit magunk helyett a farkasverembe lökni. Szemben mondjuk azzal, amit én hiszek és vallok, hogy apró porszemek vagyunk, és minden egyes perc, amíg élünk, ajándék. És... *fordítja tekintetét Egyenesen Elenith felé* te mégis rá mondod, hogy ki van fordulva önmagából.
*Mondhatni már gyanús, hogy a nő teljes mértékben egyetért Lorewvel, ugyanakkor Argust részben őrültnek tartja. Persze nem kizárt, hogy a férfi végre talált valakit, aki hasonló elveket vall (bár mikor legutoljára ezt hitte, annak igazán érdekes vége lett), viszont az ilyesmi óhatatlanul is okot szül némi gyanakvásra. Rendben, a barakkban azért volt ilyen elutasító a dologgal szemben, mert akkor még nemes benyomását kellett keltenie, viszont azért... Nem, Lorew ennyitől nem fog összezavarodni, legalábbis nem szeretne, Elenith nem jelent fenyegetést, így ha hazudni akar, hát szíve joga.
Ugyanakkor a renddel kapcsolatos mese kevésbé hatja meg a hölgyet, illetve csak rövid időre, Lorew viszont annál inkább az emlékek hatása alá kerül, így néhány másodpercnek el kell telnie, mire egyáltalán felfogja a bátorító szavakat. Tény, így is fel lehet fogni az életet, az ilyesmi nem megtör, hanem megerősít, és nem kéne ezt a fejezetet lezárni. Vagy...*
- Én mindent magamtól tanultam meg *jegyzi meg, bár hangja itt-ott még megremeg a korábbi téma miatt* És nem igazán szándékozom külön vallást, vagy ilyesmit alkotni. Egyrészt mert amint fenyegetésnek éreznek a papok, szépen eltesznek az útból. Másrészt pedig az én célom az, hogy egy felsőbbrendű lényt szolgáljak, ha más nem, érte vagy általa haljak meg. Talán ez megadatik nekem. Viszont nem akarom feszegetni a határokat, nem érzem küldetésemnek, hogy többet kínáljak bárkinek, mint a döntés: elhiszi, amit mondok, vagy nem. Viszont... *simít végig a homlokán, miközben tekintete szüntelenül vándorol Elenith és az ég között* talán egyetlen tanítvány belefér. Egy, és nem több *szögezi le, mielőtt a nőnek hirtelen előkerülne egy csapat barátja, a családja, a kutyája, és griffje, hogy véletlenül sem fog senki másnak ilyen lehetőséget adni. Ez egyszeri alkalom, és főleg önnön helyzetének megkönnyítését szolgálja, hogy a további kérlelést ne kelljen végighallgatnia.*
6194. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-18 00:20:19
Üzenet elküldve: 2015-08-18 00:20:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lorew Mazoral//
*Nyugodt ábrázatára hamar mosoly kanyarodik Lorew válasza nyomán, mely a megszokott színvonallal szórakoztatja az ezüst-szőke hajzuhataggal megáldott fúriát. De legalább az bizonyossá vált a számára is - feltéve, ha eddig nem történt meg -, hogy a férfi hite kikezdhetetlen. Még az entitásokat mellőző kijelentéséből is képes volt visszatérni a felsőbbrendű lények ajnározásáig, tehát semmi oka nincs a kételkedésre, nem mintha eddig olyan bizonytalan lett volna a varázslóban. Mindenesetre, ha aggódni valója akadt volna, előbb-utóbb továbblépne a mágus társaságától, elvégre egy igazán jó szórakozásért sem éri meg, hogy becses élete veszendőbe menjen. Lorew végtére is ismeri a mágiát, s ugyan varázsolni még nem látta, de nem minden mágiatudó olyan közvetlen, mint anno Argus volt a tavaszi ünnepségen, vagy mint a gnóm, kinek felelőtlenségéről maga Lorew mesélt neki. Hiába, olykor még egy ennyire tökéletes lényt is félre lehet vezetni egy olyan téma kapcsán, melyhez kevés a tudománya, márpedig a mágia nem nevezhető a szakterületének. Ellenben a szakállas sok apró megjegyzést elhintett már ahhoz, hogy higgyen a tudományában.
Visszakanyarodván a fő témára, végezetül bólint egy aprót.*
- Akkor nincs miért húznod a szádat a korábbiakért, te is halandó vagy, és engem se érdekel. *Jegyzi meg, egészségesen pirosló ajkain könnyed mosollyal, amint oldalra pillantva méregeti a környezetüket. A szegénynegyed határán azért már oda kell figyelni, mert bár könnyedén össze tud magának szedni dolgokat, ha szépen pillog és előadja a törött szárnyú madárkát, de azért roppantul bosszantaná, ha megfosztanák jelen értékeitől. Például a wegtoreni ékszereit még csak pótolni sem lehetne, oly' régiek már. Nem koszos kutyák kezébe való darabok, azoknak helye egyedül az ő kezei között van, más meg egyszerűen nem méltó rájuk.
Hirtelen rosszul is lesz a gondolattól, amely az események egy alternatív alakulását hivatottak megidézni lelki szemei előtt. Na nem... a saját értékeihez ragaszkodik, mint az emberi mesék sárkányai, kik talán még a halandóknál is kapzsibbak, szóval haljék ezer halált, amelyik korcs megpróbálja elszedni a tulajdonait.
~Nyomorult patkányok...~
Morran fel a gondolatai között, ahogy pusztán egy elképzelt lehetőséget latolgat, melynek bekövetkeztére csekély a lehetőség, hiszen odafigyel, s még csak nincs is egyedül, ráadásul az értékeit sem villogtatja mindenki szemébe. Ám olykor ennyi is elég, hogy elöntse az elméjét a düh, mielőtt azonban tovább forronghatna magában, Lorew szavaira lesz figyelmes.
Pillantása immáron újfent a férfié, de nem csak üres tekintetet kap a mágiatudó, a figyelmével is adózik neki Dayria. Ám még az ajkait is alig nyitja válaszadásra, amikor egykettőre lemond a fergeteges ötletéről a férfi, bár ahogy elképzeli a jelenetet a fúria, önkéntelenül is elneveti magát. Persze csak visszafogottan teszi, szája elé pedig a kezét emeli kecsesen, nehogy csorba essék Elenith becsületén az illemszabályok mellőzése végett.*
- Valóban nem, még ha hazugságra is vetemednék... *Jegyzi meg immáron szelídebb mosollyal az arcán, bár még mindég szórakoztatja Lorew. Főként, amiket Argusról beszél, az még inkább a kedvére való, de mielőtt még azt hihetné a férfi, hogy majd akad egy téma, amelybe nem fog belekötni a fiatal hölgyemény, akkor igazán rosszul gondolta.*
- Szóval a Sorsban is hiszel? Vagy ha egy vagy több entitás igazgatja az életünket, mégis miért hagyna, hagynának mást meghalni Argus helyett? Az entitások helyében egy ilyen pökhendi és zavarodott gondolkodású embert hamar eltüntetnék a világból, mielőtt terjeszteni kezdené a saját elcsorbult hitét. Persze kedvelem is Argust, azonban a templom óta teljesen ki van fordulva önmagából. *Magyarázza aggodalmasan, azonban inkább elhallgat, mert nem kíván nagyon eltérni a fő témától, avagy az újabb próbatételtől Lorew hitét illetően, no meg, közben át is térnek a tanítást övező problémára, melyet a magyarázat után sem tud megérteni.
Semmi olyat nem oszt meg vele a mágiatudó, amelytől esetleg elismerést érezhetne a rend vezetője iránt - együtt természetesen sosem érezne az elszenvedő féllel, ezt magyarázni is felesleges volna -, klasszikus, pitiáner kínzások és fegyelmezések, semmi olyan, amit esetleg memorizálna, hogy majd legközelebb kipróbálja. Így viszont még van lehetősége a kérlelésre, amit hamar meg is kezd.*
- Ez borzalmasan hangzik... *Suttogja maga elé elhaló hangon, mintha valóban lesújtotta volna az eset, ám a földre süllyedt tekintetét hamar visszakapja a szakállasra.* De Lorew... Épp az ilyenek miatt kellene folytatnod, ha nem is egy egész renddel, de velem, vagy még néhány arra érdemessel. A saját módszereidet alkalmazhatnád, te lennél a rend vezetője és szolgálatra kész halandókkal ajándékoznád meg az entitásokat. Mert nyilván többen vannak, szerintem... Mindegyiket magad sem tudnád örömre bírni, legalábbis egyedül nem. Ha igaz a hited, holmi gyerekkori traumák miatt nem fogsz cserben hagyni se engem, se magadat, se a felsőbbrendű lényeket. *Jelenti ki magabiztosan, hátha most egy kis keménységre van szüksége a férfinek a meggyőzéshez. Ami pedig a sérülést illeti, külsőleg igyekszik úgy tenni, mintha egyik fülén bementek volna Lorew szavai, a másikon pedig ki, míg a bájos porhüvelyben lappangó fúria reméli, hogy be is fog következni valami hasonló fenyítés, ha végre rábeszélte a tanításra a férfit. Még mindig nem tett le arról, hogy mielőtt felfedné magát a mágiatudónak, azelőtt ne ásná alá a saját tekintélyét, csak hogy Lorew jó nagyot koppanhasson az igazság megismerésének pillanatában.*
*Nyugodt ábrázatára hamar mosoly kanyarodik Lorew válasza nyomán, mely a megszokott színvonallal szórakoztatja az ezüst-szőke hajzuhataggal megáldott fúriát. De legalább az bizonyossá vált a számára is - feltéve, ha eddig nem történt meg -, hogy a férfi hite kikezdhetetlen. Még az entitásokat mellőző kijelentéséből is képes volt visszatérni a felsőbbrendű lények ajnározásáig, tehát semmi oka nincs a kételkedésre, nem mintha eddig olyan bizonytalan lett volna a varázslóban. Mindenesetre, ha aggódni valója akadt volna, előbb-utóbb továbblépne a mágus társaságától, elvégre egy igazán jó szórakozásért sem éri meg, hogy becses élete veszendőbe menjen. Lorew végtére is ismeri a mágiát, s ugyan varázsolni még nem látta, de nem minden mágiatudó olyan közvetlen, mint anno Argus volt a tavaszi ünnepségen, vagy mint a gnóm, kinek felelőtlenségéről maga Lorew mesélt neki. Hiába, olykor még egy ennyire tökéletes lényt is félre lehet vezetni egy olyan téma kapcsán, melyhez kevés a tudománya, márpedig a mágia nem nevezhető a szakterületének. Ellenben a szakállas sok apró megjegyzést elhintett már ahhoz, hogy higgyen a tudományában.
Visszakanyarodván a fő témára, végezetül bólint egy aprót.*
- Akkor nincs miért húznod a szádat a korábbiakért, te is halandó vagy, és engem se érdekel. *Jegyzi meg, egészségesen pirosló ajkain könnyed mosollyal, amint oldalra pillantva méregeti a környezetüket. A szegénynegyed határán azért már oda kell figyelni, mert bár könnyedén össze tud magának szedni dolgokat, ha szépen pillog és előadja a törött szárnyú madárkát, de azért roppantul bosszantaná, ha megfosztanák jelen értékeitől. Például a wegtoreni ékszereit még csak pótolni sem lehetne, oly' régiek már. Nem koszos kutyák kezébe való darabok, azoknak helye egyedül az ő kezei között van, más meg egyszerűen nem méltó rájuk.
Hirtelen rosszul is lesz a gondolattól, amely az események egy alternatív alakulását hivatottak megidézni lelki szemei előtt. Na nem... a saját értékeihez ragaszkodik, mint az emberi mesék sárkányai, kik talán még a halandóknál is kapzsibbak, szóval haljék ezer halált, amelyik korcs megpróbálja elszedni a tulajdonait.
~Nyomorult patkányok...~
Morran fel a gondolatai között, ahogy pusztán egy elképzelt lehetőséget latolgat, melynek bekövetkeztére csekély a lehetőség, hiszen odafigyel, s még csak nincs is egyedül, ráadásul az értékeit sem villogtatja mindenki szemébe. Ám olykor ennyi is elég, hogy elöntse az elméjét a düh, mielőtt azonban tovább forronghatna magában, Lorew szavaira lesz figyelmes.
Pillantása immáron újfent a férfié, de nem csak üres tekintetet kap a mágiatudó, a figyelmével is adózik neki Dayria. Ám még az ajkait is alig nyitja válaszadásra, amikor egykettőre lemond a fergeteges ötletéről a férfi, bár ahogy elképzeli a jelenetet a fúria, önkéntelenül is elneveti magát. Persze csak visszafogottan teszi, szája elé pedig a kezét emeli kecsesen, nehogy csorba essék Elenith becsületén az illemszabályok mellőzése végett.*
- Valóban nem, még ha hazugságra is vetemednék... *Jegyzi meg immáron szelídebb mosollyal az arcán, bár még mindég szórakoztatja Lorew. Főként, amiket Argusról beszél, az még inkább a kedvére való, de mielőtt még azt hihetné a férfi, hogy majd akad egy téma, amelybe nem fog belekötni a fiatal hölgyemény, akkor igazán rosszul gondolta.*
- Szóval a Sorsban is hiszel? Vagy ha egy vagy több entitás igazgatja az életünket, mégis miért hagyna, hagynának mást meghalni Argus helyett? Az entitások helyében egy ilyen pökhendi és zavarodott gondolkodású embert hamar eltüntetnék a világból, mielőtt terjeszteni kezdené a saját elcsorbult hitét. Persze kedvelem is Argust, azonban a templom óta teljesen ki van fordulva önmagából. *Magyarázza aggodalmasan, azonban inkább elhallgat, mert nem kíván nagyon eltérni a fő témától, avagy az újabb próbatételtől Lorew hitét illetően, no meg, közben át is térnek a tanítást övező problémára, melyet a magyarázat után sem tud megérteni.
Semmi olyat nem oszt meg vele a mágiatudó, amelytől esetleg elismerést érezhetne a rend vezetője iránt - együtt természetesen sosem érezne az elszenvedő féllel, ezt magyarázni is felesleges volna -, klasszikus, pitiáner kínzások és fegyelmezések, semmi olyan, amit esetleg memorizálna, hogy majd legközelebb kipróbálja. Így viszont még van lehetősége a kérlelésre, amit hamar meg is kezd.*
- Ez borzalmasan hangzik... *Suttogja maga elé elhaló hangon, mintha valóban lesújtotta volna az eset, ám a földre süllyedt tekintetét hamar visszakapja a szakállasra.* De Lorew... Épp az ilyenek miatt kellene folytatnod, ha nem is egy egész renddel, de velem, vagy még néhány arra érdemessel. A saját módszereidet alkalmazhatnád, te lennél a rend vezetője és szolgálatra kész halandókkal ajándékoznád meg az entitásokat. Mert nyilván többen vannak, szerintem... Mindegyiket magad sem tudnád örömre bírni, legalábbis egyedül nem. Ha igaz a hited, holmi gyerekkori traumák miatt nem fogsz cserben hagyni se engem, se magadat, se a felsőbbrendű lényeket. *Jelenti ki magabiztosan, hátha most egy kis keménységre van szüksége a férfinek a meggyőzéshez. Ami pedig a sérülést illeti, külsőleg igyekszik úgy tenni, mintha egyik fülén bementek volna Lorew szavai, a másikon pedig ki, míg a bájos porhüvelyben lappangó fúria reméli, hogy be is fog következni valami hasonló fenyítés, ha végre rábeszélte a tanításra a férfit. Még mindig nem tett le arról, hogy mielőtt felfedné magát a mágiatudónak, azelőtt ne ásná alá a saját tekintélyét, csak hogy Lorew jó nagyot koppanhasson az igazság megismerésének pillanatában.*
6193. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-16 19:01:56
Üzenet elküldve: 2015-08-16 19:01:56
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nel//
*A másik hozzá képest kicsit gyorsan halad. Míg Lept nem tudja ellensúlyozni apró lábait, addig Nel igen. Neki vannak szárnyai. Viszont a gnómok nem szárnnyal születnek. Alapvetően, ha a gnómoknak is lenne szárnyuk, akkor tündérek lennének valószínűleg.
A téren áthaladva eszébe jut korábbi ötlete. Valami fényforrás, ami egy gombnyomásra, vagy karhúzásra felvillanna. Alapvetően a fényhez égnie kell valaminek. Tehát valahogy meg kéne gyújtania...
Talán ha a madzaghoz kötne egy éghető darabot, és annak mozgásával szikra keletkezne, ami tán egy kanócot be tudna gyújtani...
Viszont erősen kell megrántani, így könnyen elszakadhat a madzag. Tehát nagyon instabil dolog lenne...*
-Hát... Igazad lehet.
*Nem szereti a mérgeket. Bár ehhez hozzá kell tenni hogy ha rajta múlna, nem lenne halálbüntetés. Lehet hogy kicsit túl jó szívű...
Gondolatai rövidesen a szerkezet méretén, és alkatrészein járkálnak. ~Talán nem is kell madzag. Talán egy forgós kar is jó lenne...~*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.18 17:57:29, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.
*A másik hozzá képest kicsit gyorsan halad. Míg Lept nem tudja ellensúlyozni apró lábait, addig Nel igen. Neki vannak szárnyai. Viszont a gnómok nem szárnnyal születnek. Alapvetően, ha a gnómoknak is lenne szárnyuk, akkor tündérek lennének valószínűleg.
A téren áthaladva eszébe jut korábbi ötlete. Valami fényforrás, ami egy gombnyomásra, vagy karhúzásra felvillanna. Alapvetően a fényhez égnie kell valaminek. Tehát valahogy meg kéne gyújtania...
Talán ha a madzaghoz kötne egy éghető darabot, és annak mozgásával szikra keletkezne, ami tán egy kanócot be tudna gyújtani...
Viszont erősen kell megrántani, így könnyen elszakadhat a madzag. Tehát nagyon instabil dolog lenne...*
-Hát... Igazad lehet.
*Nem szereti a mérgeket. Bár ehhez hozzá kell tenni hogy ha rajta múlna, nem lenne halálbüntetés. Lehet hogy kicsit túl jó szívű...
Gondolatai rövidesen a szerkezet méretén, és alkatrészein járkálnak. ~Talán nem is kell madzag. Talán egy forgós kar is jó lenne...~*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.18 17:57:29, a következő indokkal:
Durva helyesírási hibák.
6192. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-16 18:45:19
Üzenet elküldve: 2015-08-16 18:45:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Lept//
*Vidáman lép ki a fogadó ajtaján a napsütésbe, és indul meg nyomában új barátjával. Néha légiesen könnyen szökken a levegőben, és megrezegteti szárnyait, de alapvetően nem rohan előre, kényelmes tempóban halad. Céltudatosan mozog, ez alatt az egy hét alatt már felfedezte magának a várost, azt is pontosan tudja, hogy merre van a könyvtár, csak még sosem ment be.*
- Persze, gyere nyugodtan. Örömmel fogadnálak. Igen, kellenek mérgek is, hiszen nem mindenki olyan békés, mint szeretnénk. És ha esetleg csata van, akkor inkább tudjak én is mérgeket adni az itteni városőröknek. Meg persze a rágcsálók, és egyéb kártevők ellen sem árt.
*Vidáman lép ki a fogadó ajtaján a napsütésbe, és indul meg nyomában új barátjával. Néha légiesen könnyen szökken a levegőben, és megrezegteti szárnyait, de alapvetően nem rohan előre, kényelmes tempóban halad. Céltudatosan mozog, ez alatt az egy hét alatt már felfedezte magának a várost, azt is pontosan tudja, hogy merre van a könyvtár, csak még sosem ment be.*
- Persze, gyere nyugodtan. Örömmel fogadnálak. Igen, kellenek mérgek is, hiszen nem mindenki olyan békés, mint szeretnénk. És ha esetleg csata van, akkor inkább tudjak én is mérgeket adni az itteni városőröknek. Meg persze a rágcsálók, és egyéb kártevők ellen sem árt.
6191. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-16 13:06:22
Üzenet elküldve: 2015-08-16 13:06:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Majdnem elaludt a nagy kényelmében, de végül csak kinyílnak szemei és egy nagyot sóhajtva feltápászkodik a padról. Hátizsákját felkapja és elindul... valamerre. Rögtön lát egy fogadót is de ennek még nem jött el az ideje, nem is biztos hogy itt szállna meg rögtön mindennek a közepén hisz biztosan drága hely. A szegénynegyed felé veszi hát az irányt, aztán majd lesz ami lesz. Inkább keresne egy elhagyatott viskót ahova beköltözhet, inkább neki való az ilyen. A szökőkutat még egyszer megbámulja, igazán furcsa egy hely ez, biztosan valami mágustanya ha így fal nélkül nem rombolta még le senki. Ez egy kissé elkeserítő gondolat, rossz lenne ha varázsszemek figyelnék még a sötét sikátorokban is, de hát kockázat nélkül nincs nyereség, nem igaz?*
6190. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-15 18:25:31
Üzenet elküldve: 2015-08-15 18:25:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
~Tyühű, ez aztán a fogás!~
*Végre egy város, ráadásul mekkora? És fal sincs? Senki nem állítja meg? Micsoda gyönyör. Léptei rögtön a szökőkúthoz vezetik, ahol rövid vizsgálódás után megtölti kulacsait és iszik is rögtön.*
~Na fiam, nesze neked új élet! Itt aztán találsz ami csak kell, és biztos sokan járják azt az északi utat! Meg hát csak vannak sötét utcák is egy ilyen városban.~
*Jókedvűen igazítja meg hátizsákját és baktat egy árnyékos padhoz, ott pedig lepakol, és elterpeszkedik.*
~Mennyi ember! Meg... mennyi minden más. Gnómok? Vagy tündérek vagy mik ezek? Hát itt arany életem lesz.~
*Rég látott már intelligens élőlényeket, pláne ennyit egy helyen. Elég hosszú ideig nézelődik, pihen, iszogatja a vizet amit szerzett, már a tudat hogy civilizált helyen van is olyan kényelemmel tölti el, amilyenben már rég nem volt része.*
*Végre egy város, ráadásul mekkora? És fal sincs? Senki nem állítja meg? Micsoda gyönyör. Léptei rögtön a szökőkúthoz vezetik, ahol rövid vizsgálódás után megtölti kulacsait és iszik is rögtön.*
~Na fiam, nesze neked új élet! Itt aztán találsz ami csak kell, és biztos sokan járják azt az északi utat! Meg hát csak vannak sötét utcák is egy ilyen városban.~
*Jókedvűen igazítja meg hátizsákját és baktat egy árnyékos padhoz, ott pedig lepakol, és elterpeszkedik.*
~Mennyi ember! Meg... mennyi minden más. Gnómok? Vagy tündérek vagy mik ezek? Hát itt arany életem lesz.~
*Rég látott már intelligens élőlényeket, pláne ennyit egy helyen. Elég hosszú ideig nézelődik, pihen, iszogatja a vizet amit szerzett, már a tudat hogy civilizált helyen van is olyan kényelemmel tölti el, amilyenben már rég nem volt része.*
6189. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-15 16:35:43
Üzenet elküldve: 2015-08-15 16:35:43
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Nem sieti el túlságosan a dolgát. Viszont ha sietne, akkor sem haladna sokkal gyorsabban mint egy nyugodtan sétáló ember. Ez leginkább apró lábai miatt vannak. Új köpenye miatt nem is nagyon tudná kapkodni a lábát. Folyton beleakadna. Ebből a szempontból nem előnyös a ruhadarab. Viszont nagyon meleg, és nem utolsósorban igazán díszes.
A szegénynegyed mocskos és sötét utcáit elhagyva nagyon örül a szikrázó napsütésnek. A meleg és a fény párosítását kifejezetten szereti. Talán megoldhatná valahogy hogy otthon a legnagyobb sötétségben is sikerüljön neki egy csettintésre világosságot csinálni. De nem varázslattal.
Talán ha egy rekeszt építene a falba, benne egy gyertyával, előtte egy mozgatható lappal. Egy kar mozgatásával például, el lehetne húznu a lapot, a gyertya pedig folyamatosan égne... ~Nem, nem jó. Ez csak gyertyapazarlás...~
A szökőkút felé veszi az irányt. Kis lábai csattognak a kövezeten, ha zárt tér lenne, valószínűleg visszhangozna. De a főtér a város egy nyílt területe. Nem zárt hely, tehát nem is visszhangzik. A szökőkútnál iszik egy kortyot, és utána egyenesen a fogadó felé halad tovább...*
A szegénynegyed mocskos és sötét utcáit elhagyva nagyon örül a szikrázó napsütésnek. A meleg és a fény párosítását kifejezetten szereti. Talán megoldhatná valahogy hogy otthon a legnagyobb sötétségben is sikerüljön neki egy csettintésre világosságot csinálni. De nem varázslattal.
Talán ha egy rekeszt építene a falba, benne egy gyertyával, előtte egy mozgatható lappal. Egy kar mozgatásával például, el lehetne húznu a lapot, a gyertya pedig folyamatosan égne... ~Nem, nem jó. Ez csak gyertyapazarlás...~
A szökőkút felé veszi az irányt. Kis lábai csattognak a kövezeten, ha zárt tér lenne, valószínűleg visszhangozna. De a főtér a város egy nyílt területe. Nem zárt hely, tehát nem is visszhangzik. A szökőkútnál iszik egy kortyot, és utána egyenesen a fogadó felé halad tovább...*
6188. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-14 11:25:23
Üzenet elküldve: 2015-08-14 11:25:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*A Pegazusból lép ki hatalmas vigyorral az arcán. Sokszor járt már a piacon valami érdekeset keresve, de mindig a portékára koncentrált, az meg sem fordult a fejében hogy egy személy lesz akit megtalál. Végre egy gnóm barát! Ráadásul fiatal lány! Pedig még csak pár szót váltottak mégis sokkal kevésbé érzi magát egyedül a városban. Most viszont sietnie kell haza, még a mai napon be kell fejeznie a bejárati és a hátsó ajtó zárcseréjét, aztán nekilát megvizsgálgatni a többi benti ajtót is. Kiszedegeti, megjavítgatja, felújítgatja majd azokat is, de teljesen újra cserélni mindet nagyon nem szeretné. Egy-két zár még belefér de hogy egy egész armadát gyártson le mindegyikhez külön kulccsal, az már túl sok pepecselős unalmas munka lenne. A szegénynegyed felé irányítja sebes lépteit hisz sajnos át kell vágnia a város azon részén hogy hazaérjen, de így délelőtt csak nem fut bele semmi kellemetlenségbe.*
6187. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-13 14:50:17
Üzenet elküldve: 2015-08-13 14:50:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Az erdő felől megérkezvén már nagyon fáradtan vonszolja magát a főtéren át... A ruháját húzó toklászok, bogáncsok és beleakadt gallyak -amelyek nagyját az út során már sikerült elhagynia- még ápolatlanabb külsőt kölcsönöznek számára, mint amivel amúgy is megverte a sors. ~A nyamvadék fél-elfeknek nem kéne szépnek és kecsesnek lennie? Csak én örököltem mindkét szülőmtől csupa rosszat?~ ötlik fel benne a kérdés, de egy vállrándítással le is zárja a kérdést, nincs neki ereje ilyen csacskaságokkal foglalkozni, mielőbb szeretne már hazaérni*
6186. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:44:15
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:44:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Wilhorp//
*A fiúnak valóban szerencséje van, duplán. Egyrészt, mert a nő nem vette észre, hogy körülötte legyeskedik, másrészt, mert sikerült ellopnia a pénzét. Ha a fattyú észre vette volna, valószínűleg megfogja ama nyakacskát két kézzel és a víz alá nyomja ama tolvaj fejecskét, s addig tartja ott, míg a fiú elegendő vizet nem nyel, ahhoz, hogy már ne mozogjék soha többé.
Mivel ez nem történt meg, a kölyök lelép, a nő pedig még iszik pár kortyot, majd felegyenesedik a kútról. Leül a szélére é megtörli a száját. Nem nyúl az erszényéhez, mert nincs miért, így észre sem veszi, hogy nincs nála a pénze. Legalábbis pénzének egy része.
Jó szélhámosként nem tartja egy helyen minden vagyonát, amit a fiú elvett amolyan költőpénz volt. A többi itt-ott lapul ruhája rejtekében.
Leugrik a kút káváról és körbenéz még egyszer a főtéren, hogy merre folytassa útját. Egy eligazító táblácskát keres, melyen nem feliratozva - mivel olvasni nem tud - hanem rajzolgatva vannak egyes helyek. Amint megtalálta, megpróbálja kisilabizálni mi az a nagy magas, hosszú épület. Úgy gondolja valamiféle barakk lehet, ott pedig lehet küzdeni, talán bunyózni is. Ez kell neki.*
*A fiúnak valóban szerencséje van, duplán. Egyrészt, mert a nő nem vette észre, hogy körülötte legyeskedik, másrészt, mert sikerült ellopnia a pénzét. Ha a fattyú észre vette volna, valószínűleg megfogja ama nyakacskát két kézzel és a víz alá nyomja ama tolvaj fejecskét, s addig tartja ott, míg a fiú elegendő vizet nem nyel, ahhoz, hogy már ne mozogjék soha többé.
Mivel ez nem történt meg, a kölyök lelép, a nő pedig még iszik pár kortyot, majd felegyenesedik a kútról. Leül a szélére é megtörli a száját. Nem nyúl az erszényéhez, mert nincs miért, így észre sem veszi, hogy nincs nála a pénze. Legalábbis pénzének egy része.
Jó szélhámosként nem tartja egy helyen minden vagyonát, amit a fiú elvett amolyan költőpénz volt. A többi itt-ott lapul ruhája rejtekében.
Leugrik a kút káváról és körbenéz még egyszer a főtéren, hogy merre folytassa útját. Egy eligazító táblácskát keres, melyen nem feliratozva - mivel olvasni nem tud - hanem rajzolgatva vannak egyes helyek. Amint megtalálta, megpróbálja kisilabizálni mi az a nagy magas, hosszú épület. Úgy gondolja valamiféle barakk lehet, ott pedig lehet küzdeni, talán bunyózni is. Ez kell neki.*
6185. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:34:26
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:34:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rumyack//
*Ma mázlija van! A mutatványa szerencsére nem vérzett el sem az áldozat megközelítésénél, sem az erszény kiürítésénél, és még mindezen gaztettek után sem veszi őt észre a nagyon szomjas lány. Fel is nevetne, hogy ez milyen könnyen ment, de még hátra van a felszívódás. Az aranyakat gyorsan a saját zsebébe süllyeszti, aztán néhány lépésnyit eltávolodik a meglopott Rumyacktól és láss csodát, máris csak egy a Főtéren ácsorgó sok más városlakó közül. Mivel tudja, hogy nem szabad kísérteni a sorsot, ezért nem próbálkozik meg egy újabb menettel, arrébb őgyeleg a Szegénynegyed irányába. Szívesen megnézné, mit szól majd a lány, amikor felfedezi, hogy szegényebb lett 35 arannyal, de megtanulta, hogy nem egy tolvaj bukott már le ilyenkor, így még csak hátra sem néz, vissza sem pillant menet közben.*
*Ma mázlija van! A mutatványa szerencsére nem vérzett el sem az áldozat megközelítésénél, sem az erszény kiürítésénél, és még mindezen gaztettek után sem veszi őt észre a nagyon szomjas lány. Fel is nevetne, hogy ez milyen könnyen ment, de még hátra van a felszívódás. Az aranyakat gyorsan a saját zsebébe süllyeszti, aztán néhány lépésnyit eltávolodik a meglopott Rumyacktól és láss csodát, máris csak egy a Főtéren ácsorgó sok más városlakó közül. Mivel tudja, hogy nem szabad kísérteni a sorsot, ezért nem próbálkozik meg egy újabb menettel, arrébb őgyeleg a Szegénynegyed irányába. Szívesen megnézné, mit szól majd a lány, amikor felfedezi, hogy szegényebb lett 35 arannyal, de megtanulta, hogy nem egy tolvaj bukott már le ilyenkor, így még csak hátra sem néz, vissza sem pillant menet közben.*
6184. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:26:43
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:26:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Wilhorp//
*A hosszú út kifárasztotta, sőt valósággal kifacsarta, ezért örömmel dúskál a kristálytiszta vízben. Ezek a mágusok tudhatnak valamit, ha képesek ilyen tisztán tartani ezt a kutat és folyamatosan megújuló vizet biztosítani bele. Mert a lány le meri fogadni, hogy nem a városi tanács, s azok szolgáinak műve ez.
Míg Wilhorp a maga életét tekinti át, s így lopja meg a lányt, az nem vesz észre belőle semmit. Nem érzi a kölyök testének melegét a bőre közelében, mivel nagyon meleg van amúgyis betudja egy egyszerű hőhullámnak. Nem hallja a másikat, hisz feje egészen benne van a kútban, annak faláról meg háromszoros hangzavarral visszhangzik a csobogó víz. S látni sem látja, mert, nos mert a feje a kútban van és csaknem hatvan fokban dől előre.
A tolvaj sikeresen véghez viszi a lopást, az erszény belsejében Wilhorp Gjarrazzo alig 35 aranyat talál, ám ennek büszke tulajdonosa lett.
*
*A hosszú út kifárasztotta, sőt valósággal kifacsarta, ezért örömmel dúskál a kristálytiszta vízben. Ezek a mágusok tudhatnak valamit, ha képesek ilyen tisztán tartani ezt a kutat és folyamatosan megújuló vizet biztosítani bele. Mert a lány le meri fogadni, hogy nem a városi tanács, s azok szolgáinak műve ez.
Míg Wilhorp a maga életét tekinti át, s így lopja meg a lányt, az nem vesz észre belőle semmit. Nem érzi a kölyök testének melegét a bőre közelében, mivel nagyon meleg van amúgyis betudja egy egyszerű hőhullámnak. Nem hallja a másikat, hisz feje egészen benne van a kútban, annak faláról meg háromszoros hangzavarral visszhangzik a csobogó víz. S látni sem látja, mert, nos mert a feje a kútban van és csaknem hatvan fokban dől előre.
A tolvaj sikeresen véghez viszi a lopást, az erszény belsejében Wilhorp Gjarrazzo alig 35 aranyat talál, ám ennek büszke tulajdonosa lett.
*
6183. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:18:18
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:18:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rumyack//
*Wilhorp már sokat gyakorolta az ilyesmit, mondhatni egész kamaszkorában mást sem csinált, mint zsebeket metszett és erszényekben matatott néhány aranyért. Nem a legjobb meló, de jobb, mintha a csinos bakfisok mellé őt is kiraknák az utcára, hátha kell valakinek egy kevés pénzért. Ilyen előélettel megy egyre közelebb és közelebb a kútba szinte teljesen belehajoló Rumyackhoz. Ha a lány kitartóan iszik tovább amíg ő a dolgát végzi, akkor legfeljebb akkor bukik majd le, ha véletlenül meglöki a csinos fenekét és ezzel jól beletaszítja a lányt a vízbe. Ez egyelőre nem történik meg, lökdösődés helyett finoman és óvatosan a szoknya alól elővillanó erszényt veszi célba ügyesebbik kezével. Észrevétlenül oldja ki a szíjat és veszi magához az aranyakat. Innentől már csak a távozás van hátra, ami ha Wilhorpon múlik, akkor legalább olyan észrevétlen lesz, mint a megközelítés.*
*Wilhorp már sokat gyakorolta az ilyesmit, mondhatni egész kamaszkorában mást sem csinált, mint zsebeket metszett és erszényekben matatott néhány aranyért. Nem a legjobb meló, de jobb, mintha a csinos bakfisok mellé őt is kiraknák az utcára, hátha kell valakinek egy kevés pénzért. Ilyen előélettel megy egyre közelebb és közelebb a kútba szinte teljesen belehajoló Rumyackhoz. Ha a lány kitartóan iszik tovább amíg ő a dolgát végzi, akkor legfeljebb akkor bukik majd le, ha véletlenül meglöki a csinos fenekét és ezzel jól beletaszítja a lányt a vízbe. Ez egyelőre nem történik meg, lökdösődés helyett finoman és óvatosan a szoknya alól elővillanó erszényt veszi célba ügyesebbik kezével. Észrevétlenül oldja ki a szíjat és veszi magához az aranyakat. Innentől már csak a távozás van hátra, ami ha Wilhorpon múlik, akkor legalább olyan észrevétlen lesz, mint a megközelítés.*
6182. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:01:43
Üzenet elküldve: 2015-08-12 13:01:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Wilhorp//
*Bal lábát felemeli ivás, s hűtés közben, így már csaknem benne van a kútban teljes felső testével. Sosem volt híres a nagy odafigyelésről, így most azt sem vette észre, hogy egy kölyök figyelte már akkor amikor a szekérről rakodtak, s most sem veszi észre, ahogy amaz a háta mögé lopakodik.
Habár fegyvereire nem jelenthet fenyegetést, mivel azokat olyan gondosan elrejtette már a mocsárnál, az erszénye nincsen biztonságban a tolvaj elől. Annak értéke viszont még a nőnek is rejtély, mivel négyszer, vagy ötször is próbálta átszámlálni a tartalmát, sikertelenül. Nem tud számolni, így a tíznél nagyobb számok igen nagy fejtörést okoznak neki.
Tehát ha Wilhorp közelebb merészkedik láthatja a lány szoknyája alatt, halkan csörgedező bőr erszénykét, melyet egy szíj kioldása után magáévá tehet.*
*Bal lábát felemeli ivás, s hűtés közben, így már csaknem benne van a kútban teljes felső testével. Sosem volt híres a nagy odafigyelésről, így most azt sem vette észre, hogy egy kölyök figyelte már akkor amikor a szekérről rakodtak, s most sem veszi észre, ahogy amaz a háta mögé lopakodik.
Habár fegyvereire nem jelenthet fenyegetést, mivel azokat olyan gondosan elrejtette már a mocsárnál, az erszénye nincsen biztonságban a tolvaj elől. Annak értéke viszont még a nőnek is rejtély, mivel négyszer, vagy ötször is próbálta átszámlálni a tartalmát, sikertelenül. Nem tud számolni, így a tíznél nagyobb számok igen nagy fejtörést okoznak neki.
Tehát ha Wilhorp közelebb merészkedik láthatja a lány szoknyája alatt, halkan csörgedező bőr erszénykét, melyet egy szíj kioldása után magáévá tehet.*
6181. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-08-12 12:37:28
Üzenet elküldve: 2015-08-12 12:37:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 382
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Rumyack//
*Úgy dönt, hogy itt az ideje máshol is szerencsét próbálnia, mint a Szegénynegyed sikátorai, ahol legfeljebb néhány aranypénz csenhet el valakitől és az is jobban hiányzik a gazdájának, mint a máshol "elvesztett" aranyak. A Gazdagnegyedben egy-egy arany szinte fel sem tűnik, igaz, ha mégis, akkor kemény a megtorlás, az úrfikat és kisasszonyokat mindig megvédik a derék városőrök. Ezért végül a főtérre jön, mert itt legtöbbször egész sokan vannak, könnyű elvegyülni a tömegben. Néhány percnyi bámészkodás után egy szekér érkezik a térre, ennek a kirakodását figyeli egy ideig. Nézi, figyeli, ki lenne az utasok közül a legmegfelelőbb célpont. Nem néznek ki valami jól eleresztetteknek, de néha a jobblétre szenderült koldusok párnájába varrva is találni komoly pénzeket. Végül a sötételfes kinézetű leányzó mellett dönt. Amíg az a szökőkútból iszik, addig Wilhorp megpróbálja észrevétlenül megközelíteni őt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.12 14:40:16, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Úgy dönt, hogy itt az ideje máshol is szerencsét próbálnia, mint a Szegénynegyed sikátorai, ahol legfeljebb néhány aranypénz csenhet el valakitől és az is jobban hiányzik a gazdájának, mint a máshol "elvesztett" aranyak. A Gazdagnegyedben egy-egy arany szinte fel sem tűnik, igaz, ha mégis, akkor kemény a megtorlás, az úrfikat és kisasszonyokat mindig megvédik a derék városőrök. Ezért végül a főtérre jön, mert itt legtöbbször egész sokan vannak, könnyű elvegyülni a tömegben. Néhány percnyi bámészkodás után egy szekér érkezik a térre, ennek a kirakodását figyeli egy ideig. Nézi, figyeli, ki lenne az utasok közül a legmegfelelőbb célpont. Nem néznek ki valami jól eleresztetteknek, de néha a jobblétre szenderült koldusok párnájába varrva is találni komoly pénzeket. Végül a sötételfes kinézetű leányzó mellett dönt. Amíg az a szökőkútból iszik, addig Wilhorp megpróbálja észrevétlenül megközelíteni őt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.12 14:40:16, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621