//Ryse Garem//
*Most már figyelmesebben nézi meg Ryse Garemet, de még mindig nem emlékszik arra, hogy találkoztak volna. Végül egy gondolatbeli vállrándítással elintézi a dolgot: végül is, ha nem találkoztak, és nem ismerik egymást, az nem jelenti azt, hogy most ne ismerkedhetnének meg. Érdeklődve hallgatja, mit mond a férfi, és teljesen ledöbben, amikor meghallja, hogy ő még sose hagyta el a várost.*
-Nem járt még a városon kívül? És nem kíváncsi más helyekre? Nem szeretné bejárni a világot? *Halvány mosollyal hozzáteszi* Kislány koromban mindig ilyenekről álmodoztam. Hogy majd én, a hős lány, bejárom a világot, és mindent megismerek. Persze, én sem jutottam túl messzire, de azért láttam pár dolgot.
*A félig elszólásra nem is igazán figyel, nem az ő dolga megítélni, hogy ki mit csinált a múltban, a lényeg az, hogy most ki hogyan viselkedik vele. És Ryse Garem udvarias, és barátságos vele, és Eleonor is próbál legalább olyan udvarias lenni. Azért egy kicsit elgondolkodik - akarata ellenére is -, hogy mi lehet a férfi titka, de végül inkább a saját dolgai felé tereli a gondolatait.*
-Nemrég érkeztem a városba. El kellene mennem a családunk házához, de eddig nem vitt rá lélek. Amennyire tudom, azóta senki nem volt a ház körül, amióta én eljöttem, nem tudom, milyen állapotban lehet. De bízom benne, hogy még áll... *teszi hozzá halvány mosollyal. Tudja, hogy fel kellene állnia, és el kellene indulnia a Gazdagnegyed felé, de egyszerűen képtelen megtenni az első lépést. Most, egyelőre túl jól érzi magát Ryse társaságában ahhoz, hogy szembenézzen a rá váró feladatokkal.*