Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 98 (1941. - 1960. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1960. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-27 19:00:21
Üzenet elküldve: 2011-08-27 19:00:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
- Fenyegetni? Nem is értem, miért... Hiszen ezek a szemek és szemfogak csak úgy vonzzák a kedveskedő tekinteteket, nem igaz?
*Azt már ugyan Gothlil nem tudja, hogy mi miatt fenyegethették oly sokszor Yurát - talán a külseje, talán a jelleme miatt. Tény, hogy az előbbi azoknak az embereknek kelthet negatív ingereket, akik valójában féltékenységet éreznek iránta. Lehet ugyan valaki szép, vagy éppen karakteres, ám ha teljesen átlagos külsővel rendelkezik, az némelyeket teljesen kikészíthet.*
- Valóban hasznos állat a kutya, de azért valljuk be, hogy nem mindegyik. A lovat pedig érdemes megkóstolni, főleg a kancáknak van ízletes húsuk, s egy kis fűszerrel megszórva megkockáztatom, hogy a kedvenc étele is lehetne akár...
*Annak ellenére, hogy egy kicsit kitértek a táplálékok világába, még Gothlil nem érez semmi indíttatást arra, hogy nehezebb ételeket lekényszerítsen a torkán, jelenleg főleg nem húst... Pedig imádja, de még hogy!*
- Kenshin, örvendtem a találkozásnak...
*Bólint egyet illedelmesen felé, bár kicsit váratlanul érte a nőt, hogy ilyen hamar eltávozik a férfi az állatcirkuszával, mégsem ejt meg egyetlen maradásra bíró szót sem. Ha ő már távolodik, a hölgy újra Yura felé fordul, s emlékeztetőül intéz felé pár szót.*
- Hogy őszinte legyek, kissé finnyásnak mondhatom magam italok terén. Sajnos az én torkom nem enged le semmi olyat, ami nem ízlik neki. Márpedig a kocsmai és rossz alkoholok ilyenek. Remélem, ez a fogadó tud szolgálni valami különlegességgel...
*Azt már ugyan Gothlil nem tudja, hogy mi miatt fenyegethették oly sokszor Yurát - talán a külseje, talán a jelleme miatt. Tény, hogy az előbbi azoknak az embereknek kelthet negatív ingereket, akik valójában féltékenységet éreznek iránta. Lehet ugyan valaki szép, vagy éppen karakteres, ám ha teljesen átlagos külsővel rendelkezik, az némelyeket teljesen kikészíthet.*
- Valóban hasznos állat a kutya, de azért valljuk be, hogy nem mindegyik. A lovat pedig érdemes megkóstolni, főleg a kancáknak van ízletes húsuk, s egy kis fűszerrel megszórva megkockáztatom, hogy a kedvenc étele is lehetne akár...
*Annak ellenére, hogy egy kicsit kitértek a táplálékok világába, még Gothlil nem érez semmi indíttatást arra, hogy nehezebb ételeket lekényszerítsen a torkán, jelenleg főleg nem húst... Pedig imádja, de még hogy!*
- Kenshin, örvendtem a találkozásnak...
*Bólint egyet illedelmesen felé, bár kicsit váratlanul érte a nőt, hogy ilyen hamar eltávozik a férfi az állatcirkuszával, mégsem ejt meg egyetlen maradásra bíró szót sem. Ha ő már távolodik, a hölgy újra Yura felé fordul, s emlékeztetőül intéz felé pár szót.*
- Hogy őszinte legyek, kissé finnyásnak mondhatom magam italok terén. Sajnos az én torkom nem enged le semmi olyat, ami nem ízlik neki. Márpedig a kocsmai és rossz alkoholok ilyenek. Remélem, ez a fogadó tud szolgálni valami különlegességgel...
1959. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-27 07:40:42
Üzenet elküldve: 2011-08-27 07:40:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Kimegy a kopott ajtón, majd becsukja azt maga után. Nem törődve semmivel, megindul a főtéren álló nagy fa felé. Ott leül a hideg kőpadra, majd fejére húzza csuklyáját. Csak néhány ember járkál itt éjszaka, ezért nem zavarja semmi és senki a körültekintését.
"Itt sem változott semmi! Még a rohangáló őrök sem." gondolja. Mély gondolkodóba esik, hogy vajon miért is jött vissza ide. Hiszen a három év alatt nem szenvedett hiányt semmiben. Volt pénze, élelme, szállás a feje fölött. Igaz, hogy ott nem úgy élt, mint holmi kisstílű tolvaj. Bár az is igaz, hogy ott többnyire rendesen dolgozott. Nem akarta felhívni magára a figyelmet.
Most viszont visszatért és már lopott is.
"Ez remek! Vissza a régi kerékvágásba!" gondolja magában. Feláll a padról, megigazítja öltözékét, majd megindul a szegénynegyed felé.
"Echnal és a társai már biztos elkezdték a munkát." morfondírozik. Úgy gondolja, néha majd rájuk néz, hogy kielégítse kíváncsiságát. Hogy gyorsabban haladjanak, talán még segít is nekik takarítani. Nem akarja, hogy bárki is lásson bármit.
"A francba! Elfelejtettem neki szólni!" eszmél fel, majd lépteit még nem feltűnően gyorsítva lép be a negyedbe.*
"Itt sem változott semmi! Még a rohangáló őrök sem." gondolja. Mély gondolkodóba esik, hogy vajon miért is jött vissza ide. Hiszen a három év alatt nem szenvedett hiányt semmiben. Volt pénze, élelme, szállás a feje fölött. Igaz, hogy ott nem úgy élt, mint holmi kisstílű tolvaj. Bár az is igaz, hogy ott többnyire rendesen dolgozott. Nem akarta felhívni magára a figyelmet.
Most viszont visszatért és már lopott is.
"Ez remek! Vissza a régi kerékvágásba!" gondolja magában. Feláll a padról, megigazítja öltözékét, majd megindul a szegénynegyed felé.
"Echnal és a társai már biztos elkezdték a munkát." morfondírozik. Úgy gondolja, néha majd rájuk néz, hogy kielégítse kíváncsiságát. Hogy gyorsabban haladjanak, talán még segít is nekik takarítani. Nem akarja, hogy bárki is lásson bármit.
"A francba! Elfelejtettem neki szólni!" eszmél fel, majd lépteit még nem feltűnően gyorsítva lép be a negyedbe.*
1958. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-26 19:49:34
Üzenet elküldve: 2011-08-26 19:49:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Nyugodt léptekkel halad a férfi mellett, nyomukban a kutyával.
"Valahogy kiszedem belőle a kis titkát!" határozza el, miközben kisétálnak a szegénynegyedből. Már jó ideje csak a lámpák biztosítanak fényt a környéken. Mellette Echnal szótlanul lépdel és látszólag nagyon nyomasztja valami.*
- Maga nem idevalósi igaz? Mióta tartózkodik a városban?
*teszi fel kérdését dallamos hangján. Már nyomasztotta a férfi csendje, ezért valahogy meg akarta törni. Mi lenne jobb a csend megtörésére, mint némi információ megszerzése. Nem bízik meg egykönnyen az idegenekben, főleg, ha azok gyanúsan viselkednek. Nem hiába tolvaj, nagyon jók a megérzései, amikre többnyire hallgat is.
Mikor Echnal kinyitja Saira előtt az ajtót, a nő kecsesen előre szökken, be a fogadóba.*
- Köszönöm!
*mutat egy kis illemet, jelezvén, hogy bár tolvaj, azért szorult belé az is.*
"Valahogy kiszedem belőle a kis titkát!" határozza el, miközben kisétálnak a szegénynegyedből. Már jó ideje csak a lámpák biztosítanak fényt a környéken. Mellette Echnal szótlanul lépdel és látszólag nagyon nyomasztja valami.*
- Maga nem idevalósi igaz? Mióta tartózkodik a városban?
*teszi fel kérdését dallamos hangján. Már nyomasztotta a férfi csendje, ezért valahogy meg akarta törni. Mi lenne jobb a csend megtörésére, mint némi információ megszerzése. Nem bízik meg egykönnyen az idegenekben, főleg, ha azok gyanúsan viselkednek. Nem hiába tolvaj, nagyon jók a megérzései, amikre többnyire hallgat is.
Mikor Echnal kinyitja Saira előtt az ajtót, a nő kecsesen előre szökken, be a fogadóba.*
- Köszönöm!
*mutat egy kis illemet, jelezvén, hogy bár tolvaj, azért szorult belé az is.*
1957. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-26 19:11:40
Üzenet elküldve: 2011-08-26 19:11:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
*"Sikerült, és valószínűleg nem sejt semmit. De hogyan fogok visszamenni, ha egyszer ott lesznek a többiek. Nem tarthatom a fogadóban egész éjszaka. És nem is tűnik olyannak, aki szereti leinni magát. Valamit ki kell találnom" * a gondolatok össze-vissza cikáztak Echnal fejében, de az egyik őrültebb volt mint a másik. Azonban hirtelen, mint derült égből a villámcsapás az eszébe ötlött valami "Igen, ez beválhat" Egy kissé nyugodtabban folytatta útját egészen a fogadó ajtajáig, amit kinyitott Saira előtt.*
1956. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-26 14:48:36
Üzenet elküldve: 2011-08-26 14:48:36
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Miután tett egy rövid sétát a szegénynegyedben, megérkezik a főtérre. Itt elég nagy a nyüzsgés. Már látja is a fogadót amit annyira keresett.*
"Nayal, most megtöltheted a gyomrod. Végre étel, és ital. Uhh megvan a pénzem?"
*Előveszi az erszényét, és megszámolja a benne lévő aranyakat.*
"98-99. Rendben mind megvan. Indulás!"
*Elindul a fogadó felé ahonnan sör, és ételszag árad. Szinte csiklandozza az orrát.*
"Igen.. Ezt kell nekem."
"Nayal, most megtöltheted a gyomrod. Végre étel, és ital. Uhh megvan a pénzem?"
*Előveszi az erszényét, és megszámolja a benne lévő aranyakat.*
"98-99. Rendben mind megvan. Indulás!"
*Elindul a fogadó felé ahonnan sör, és ételszag árad. Szinte csiklandozza az orrát.*
"Igen.. Ezt kell nekem."
1955. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-26 14:39:08
Üzenet elküldve: 2011-08-26 14:39:08
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Amikor Gothlil a kutyát említi Kenshin kissé meglepődik.*
-Én sosem ennék kutyát. Nem azért mert undorítónak tartom hanem mert igen értékes, és hasznos állat. Más hasznosabb dolgokat is lehet vele kezdeni. Lovat sem ettem még.
*Yura szavai viszont már nem érik meglepetésként. Számított erre a reakcióra.*
-Égsz a bizonyítási vágytól igaz? Sejtettem. De el kell, hogy keserítselek. Nem fogok harcolni Veled amíg az életemre nem törsz.
Értem.. Nos Én csak ennyit akartam tudni. Ha megbocsájtanak mennék. Kezdek kissé megéhezni, és Shingen is egyre nyűgösebb lesz..
-Én sosem ennék kutyát. Nem azért mert undorítónak tartom hanem mert igen értékes, és hasznos állat. Más hasznosabb dolgokat is lehet vele kezdeni. Lovat sem ettem még.
*Yura szavai viszont már nem érik meglepetésként. Számított erre a reakcióra.*
-Égsz a bizonyítási vágytól igaz? Sejtettem. De el kell, hogy keserítselek. Nem fogok harcolni Veled amíg az életemre nem törsz.
Értem.. Nos Én csak ennyit akartam tudni. Ha megbocsájtanak mennék. Kezdek kissé megéhezni, és Shingen is egyre nyűgösebb lesz..
1954. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-25 22:32:10
Üzenet elküldve: 2011-08-25 22:32:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
*Mikor Gothlil a vállára helyezi a kezét, kicsit megrezzen. Sok idő óta ő az egyetlen, akinek ezt megengedte. Tehát amíg a nő nem veszi el a kezét, engedi, hogy az a vállán pihenjen.
De mikor Kenshin azt mondja, hogy előbb megöli őt, minthogy belé döfné a tőrt, ő csak becsmérlően felmorran. Újra megvillan benne a Fúria, és ezúttal nem próbál küzdeni vele, hogy visszafogja azt. De ennek ellenére igyekszik mosolyt erőltetni az arcára.*
- Kipróbáljuk? Amúgy is, már annyian fenyegettek azzal, hogy megölnek, hogy már kezdek hozzászokni.
*Mikor a férfi rákérdez, mi történik a szegénynegyedben, Yura csak felmorran, majd a földbe szegezi a tekintetét.*
- Rágyújtottak egy házat rám és a társaimra.
*Ő itt befejezte a mondandóját, többet nem is tudnak majd kihúzni belőle. Táskájából előkerül a rajztábla és a szén, és rajzolni kezd. Maga sem tudja mit. Csak egyszerűen meg akar szabadulni a Fúriától, és a gyilkolási vágytól. És erre eddig ez volt a leghatásosabb módszer a vérontáson kívül.*
De mikor Kenshin azt mondja, hogy előbb megöli őt, minthogy belé döfné a tőrt, ő csak becsmérlően felmorran. Újra megvillan benne a Fúria, és ezúttal nem próbál küzdeni vele, hogy visszafogja azt. De ennek ellenére igyekszik mosolyt erőltetni az arcára.*
- Kipróbáljuk? Amúgy is, már annyian fenyegettek azzal, hogy megölnek, hogy már kezdek hozzászokni.
*Mikor a férfi rákérdez, mi történik a szegénynegyedben, Yura csak felmorran, majd a földbe szegezi a tekintetét.*
- Rágyújtottak egy házat rám és a társaimra.
*Ő itt befejezte a mondandóját, többet nem is tudnak majd kihúzni belőle. Táskájából előkerül a rajztábla és a szén, és rajzolni kezd. Maga sem tudja mit. Csak egyszerűen meg akar szabadulni a Fúriától, és a gyilkolási vágytól. És erre eddig ez volt a leghatásosabb módszer a vérontáson kívül.*
1953. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-25 21:07:14
Üzenet elküldve: 2011-08-25 21:07:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*A lány említésére valamiért a férfi szomorú arca körvonalazódik Gothlil fejében, még ha nem is látta pontosan, valójában milyen érzelmek ülnek ki rá. Sápadt ujjait viszont vállára helyezi, s teljes, már-már zavaró őszinteséggel szól hozzá.*
- A nők már csak ilyenek. Egyik pillanatban itt, a másikban ott - egyikben se bízzon. "Mintha én nem tenném ezt előszeretettel..." Nem érdemes bánkódni egy emberen sem, elvégre mindig jönnek, mennek. Kinek jó az, ha a végtelenségig le van kötve?
*Próbálja nyugtatni a férfit, bár az is lehet, hogy az ellenkezőjét éri el vele a hölgy. Véleménye túl nyers, s szorosan kapaszkodik a világ negatív oldalába, ezért is van, hogy Gothlil minden jóban talál valami rosszat - fordítva már nem éppen így van...*
- Az emberek már csak ilyenek... Nem igaz?
*Húzza fel egyik szemöldökét kissé gúnyos bájjal, mikor hűs kezét újra lágy ajkak érintik, ám most nem a mellette ülő Yuráé, hanem Kenshiné. Ez a kezdet még annál is jobban indul, mint amire a nő számított. Úgy látszik, a múltja teljesen beivódik jelenébe, s jövőjét is magával akarja ragadni. Mint egy fertő... Valós énje sosem tud megbújni a sötétben, s a sors apró fonalai mindig rávezetik a számára kitaposott útra, ha véletlenül letérne róla - most sem történik máshogy, két ilyen elragadó Úr talált rá alig fél órán belül, kik gondolatait teljesen más irányokba terelik, mint azt tervezte.*
- Hát, az egyiket kaparhatja... Az legfeljebb csak koppan nagyot a földön, ugyanis nem a sajátom.
*Nyitja nagyra bal szemét, ám nem biztos, hogy ez elegendő ahhoz, hogy észre is vegye a két férfi a hasonlóságot, főleg, hogy mindegyik feketével van kihúzva - maximum a különbség abban lehet, hogy az egyikben fel lehet fedezni az életet, a másikban nem.*
- Na de Uraim, kérem!
*Olyanok, akárcsak a kakasok. Mindig szeretnek csipkelődni, ha egy méltó ellenfélre bukkannak.*
- Én személy szerint kedvelem a lovat, kutyát - ebből a kisebb termetűeket -, no meg a mókusok is igen ízletesek tudnak lenni. Tény, hogy a húsuk kissé rágós, ám finom...
*Ahonnan ő jön, ott nem éppen az átlagosabb állatokat fogyasztottak, sokkal inkább a nem megszokottakat. Gothlil ennél brutálisabb dolgokba is már belekóstolt, ám ha ezzel büszkélkedne, a feje minden bizonnyal már rég a földön gurulna a porban...*
- A nők már csak ilyenek. Egyik pillanatban itt, a másikban ott - egyikben se bízzon. "Mintha én nem tenném ezt előszeretettel..." Nem érdemes bánkódni egy emberen sem, elvégre mindig jönnek, mennek. Kinek jó az, ha a végtelenségig le van kötve?
*Próbálja nyugtatni a férfit, bár az is lehet, hogy az ellenkezőjét éri el vele a hölgy. Véleménye túl nyers, s szorosan kapaszkodik a világ negatív oldalába, ezért is van, hogy Gothlil minden jóban talál valami rosszat - fordítva már nem éppen így van...*
- Az emberek már csak ilyenek... Nem igaz?
*Húzza fel egyik szemöldökét kissé gúnyos bájjal, mikor hűs kezét újra lágy ajkak érintik, ám most nem a mellette ülő Yuráé, hanem Kenshiné. Ez a kezdet még annál is jobban indul, mint amire a nő számított. Úgy látszik, a múltja teljesen beivódik jelenébe, s jövőjét is magával akarja ragadni. Mint egy fertő... Valós énje sosem tud megbújni a sötétben, s a sors apró fonalai mindig rávezetik a számára kitaposott útra, ha véletlenül letérne róla - most sem történik máshogy, két ilyen elragadó Úr talált rá alig fél órán belül, kik gondolatait teljesen más irányokba terelik, mint azt tervezte.*
- Hát, az egyiket kaparhatja... Az legfeljebb csak koppan nagyot a földön, ugyanis nem a sajátom.
*Nyitja nagyra bal szemét, ám nem biztos, hogy ez elegendő ahhoz, hogy észre is vegye a két férfi a hasonlóságot, főleg, hogy mindegyik feketével van kihúzva - maximum a különbség abban lehet, hogy az egyikben fel lehet fedezni az életet, a másikban nem.*
- Na de Uraim, kérem!
*Olyanok, akárcsak a kakasok. Mindig szeretnek csipkelődni, ha egy méltó ellenfélre bukkannak.*
- Én személy szerint kedvelem a lovat, kutyát - ebből a kisebb termetűeket -, no meg a mókusok is igen ízletesek tudnak lenni. Tény, hogy a húsuk kissé rágós, ám finom...
*Ahonnan ő jön, ott nem éppen az átlagosabb állatokat fogyasztottak, sokkal inkább a nem megszokottakat. Gothlil ennél brutálisabb dolgokba is már belekóstolt, ám ha ezzel büszkélkedne, a feje minden bizonnyal már rég a földön gurulna a porban...*
1952. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-25 20:33:47
Üzenet elküldve: 2011-08-25 20:33:47
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Kenshin letérdel, és kezet csókol a nőnek, majd feláll, és elengedi Miyasaki-t.*
-Vacsora? Ebből a vadászból? Aligha. Inkább kikaparja kegyed szemét de nem fogja hagyni, hogy csak úgy felszolgálják.
*A férfi is bemutatkozik, és a tőréhez nyúl.*
-Uraságod meghalna vagy lebénulna mielőtt belém döfhetné a tőrét. Az Én íjam még ha nem is mai mindig célba talál.
*Elmosolyodik, majd folytatja.*
- Egyébként meg, Én személy szerint jobban szeretem az őzet, a marhát, a kacsát, és a fürjet.
Jut eszembe. Nem tudják, hogy a füstnek ami a szegénynegyed felől jön mi a forrása? Úgy látszik mindenki oda csődült.
-Vacsora? Ebből a vadászból? Aligha. Inkább kikaparja kegyed szemét de nem fogja hagyni, hogy csak úgy felszolgálják.
*A férfi is bemutatkozik, és a tőréhez nyúl.*
-Uraságod meghalna vagy lebénulna mielőtt belém döfhetné a tőrét. Az Én íjam még ha nem is mai mindig célba talál.
*Elmosolyodik, majd folytatja.*
- Egyébként meg, Én személy szerint jobban szeretem az őzet, a marhát, a kacsát, és a fürjet.
Jut eszembe. Nem tudják, hogy a füstnek ami a szegénynegyed felől jön mi a forrása? Úgy látszik mindenki oda csődült.
1951. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-25 18:24:01
Üzenet elküldve: 2011-08-25 18:24:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
*Keserűen elmosolyodik, és tekintete a földre téved.*
- Igen... Egy lány is van a dologban... akit valószínűleg már sosem fogok újra látni.
*Eszébe jut Skree, de egyből elűzi magától ezt a képet, mert még a végén olyat tenne, amit később megbánna.
Amikor Gothlil elfogadja a meghívását, felemeli a tekintetét a földről, és így megint a mellette ülőre tud nézni. Csak akkor veszi észre, hogy alaki megállt előttük. Egy pillanatra megrezzen, és amikor a most érkezettre néz, a vörös szemekben a vad fúria lángja lobban fel. De mikor az bemutatkozik, lassan lenyugszik, és szemének vérvöröse is kicsit sötétebb árnyalatra vált.*
- Yura.
*Majd a mellette ülő nőhöz fordul.*
- Ritka az olyan ember, akinek a kezéhez nem tapad ártatlanok vére...
*Majd tekintete a sólyomra irányul, és jobb keze, ami eddig a padon volt, most a tőrének markolatára kulcsolódik.
'Vacsora? Miért is ne?'*
- Igen... Egy lány is van a dologban... akit valószínűleg már sosem fogok újra látni.
*Eszébe jut Skree, de egyből elűzi magától ezt a képet, mert még a végén olyat tenne, amit később megbánna.
Amikor Gothlil elfogadja a meghívását, felemeli a tekintetét a földről, és így megint a mellette ülőre tud nézni. Csak akkor veszi észre, hogy alaki megállt előttük. Egy pillanatra megrezzen, és amikor a most érkezettre néz, a vörös szemekben a vad fúria lángja lobban fel. De mikor az bemutatkozik, lassan lenyugszik, és szemének vérvöröse is kicsit sötétebb árnyalatra vált.*
- Yura.
*Majd a mellette ülő nőhöz fordul.*
- Ritka az olyan ember, akinek a kezéhez nem tapad ártatlanok vére...
*Majd tekintete a sólyomra irányul, és jobb keze, ami eddig a padon volt, most a tőrének markolatára kulcsolódik.
'Vacsora? Miért is ne?'*
1950. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 21:39:49
Üzenet elküldve: 2011-08-24 21:39:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
- Ó, szóval egy lány van a dologban! Értem én...
*Kacsint egyet huncut mosollyal, majd másik kezéről is lehúzza a fekete kesztyűt, melyet gondos összehajtogatás után begyűr a bőröndjének kinéző tárolóba. Annak külseje fekete, néhol egy vörös kígyónak kinéző alak tekereg rajta, alját pedig itt-ott pornyomok csúfítják meg.
Újabb pozíciót vált a nő, minek következtében egyik lábát a másikra rakja, sápadt kezeit pedig összekulcsolja a térdén, s úri vonásokkal fordul a férfi felé.*
- Hát, reméljük, az én esetemben ez fordítva fog bekövetkezni...
*Gothlil szerint egy ilyen hölgynek megengedhetően ezek a szavak, hiszen mint ahogy az már oly sokszor lepörgött fejében, róla aligha lehet sejteni, hogy velejéig romlott - legalábbis ő így gondolja.
A felé nyújtott rózsán megakad a szeme, s két ujjának segítségével magához emeli azt. Jól látható rajta a harapásnyom, ám a hölgy mégsem fűzi be újra fekete hajszálai közé, hanem egy egyszerű mozdulattal hajítja maga elé.*
- Bemocskolódott...
*Vonja meg vállát, s egy újabb apró pillantás döbbenti rá a nőt, hogy Yura szemfogai mily csodásak is valójában. Azon inkább már nem is kezd gondolkozni, hogy a jövőjébe hogyan építené be azokat.*
- Egy italra? Miért is ne? Az út során úgyis kissé kiszáradt a torkom.
*Szavai közben mutatóujjával lassan közelít a férfi ajkai felé, hogy letörölje róla az apró kibuggyanó vércseppet, ám keze félúton megáll, visszahúzódik, s kacér mosoly ül ki arcára, ahogy megpillant két lábat pontosan az eldobott rózsája mögött.*
- Itsuyama Kenshin... Az én kezemen ártatlanok vére is szárad... *kacsint egyet jelezve, hogy viccelődni próbál, ám szavai mögött mégis az igazság bújik meg* Gothlil... *nyújtja felé sápadt kezét* Egy sólyom? Mily érdekes errefelé... Tán vacsorának készül?
*Kacsint egyet huncut mosollyal, majd másik kezéről is lehúzza a fekete kesztyűt, melyet gondos összehajtogatás után begyűr a bőröndjének kinéző tárolóba. Annak külseje fekete, néhol egy vörös kígyónak kinéző alak tekereg rajta, alját pedig itt-ott pornyomok csúfítják meg.
Újabb pozíciót vált a nő, minek következtében egyik lábát a másikra rakja, sápadt kezeit pedig összekulcsolja a térdén, s úri vonásokkal fordul a férfi felé.*
- Hát, reméljük, az én esetemben ez fordítva fog bekövetkezni...
*Gothlil szerint egy ilyen hölgynek megengedhetően ezek a szavak, hiszen mint ahogy az már oly sokszor lepörgött fejében, róla aligha lehet sejteni, hogy velejéig romlott - legalábbis ő így gondolja.
A felé nyújtott rózsán megakad a szeme, s két ujjának segítségével magához emeli azt. Jól látható rajta a harapásnyom, ám a hölgy mégsem fűzi be újra fekete hajszálai közé, hanem egy egyszerű mozdulattal hajítja maga elé.*
- Bemocskolódott...
*Vonja meg vállát, s egy újabb apró pillantás döbbenti rá a nőt, hogy Yura szemfogai mily csodásak is valójában. Azon inkább már nem is kezd gondolkozni, hogy a jövőjébe hogyan építené be azokat.*
- Egy italra? Miért is ne? Az út során úgyis kissé kiszáradt a torkom.
*Szavai közben mutatóujjával lassan közelít a férfi ajkai felé, hogy letörölje róla az apró kibuggyanó vércseppet, ám keze félúton megáll, visszahúzódik, s kacér mosoly ül ki arcára, ahogy megpillant két lábat pontosan az eldobott rózsája mögött.*
- Itsuyama Kenshin... Az én kezemen ártatlanok vére is szárad... *kacsint egyet jelezve, hogy viccelődni próbál, ám szavai mögött mégis az igazság bújik meg* Gothlil... *nyújtja felé sápadt kezét* Egy sólyom? Mily érdekes errefelé... Tán vacsorának készül?
1949. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 21:20:24
Üzenet elküldve: 2011-08-24 21:20:24
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Egy vörös ruhába öltözött hosszú vörös hajú elfnek látszó férfi lovagol a főtérre. A ló szőre fekete, a szerszámai pedig vörösek. A szegénynegyed felől érkező füstöt nem igazán tudja mire vélni, és nem tudja, hogy szóljon e a városőrségnek vagy ne. Aztán látja, hogy alig néhányan lézengenek a környéken. A fogadóból épp kiront egy törpe. A férfi ekkor megállítja a lovát.*
"Na Őt nem kérdezem meg inkább. Valószínűleg úgy sem tudja mi történt. Talán valaki más..."
*Szétnéz, és két alakot lát ülni az egyik kőpadon. Egy férfit, és egy nőt. Egy ügyes mozdulattal leszáll a lováról majd odasétál a padhoz. Egyetlen másodpercet habozik csak majd rögtön hátrateszi az egyik lábát, felemeli a bal kezét, és meghajlással köszönti az idegeneket. Aztán felemeli fejét, és bemutatkozik:*
-Itsuyama Kenshin a becsületes nevem. A kezemre tapadt vér nem ártatlanok vére. A lovam Shingen. A sólymom pedig Miyasaki. Oh, igaz is.
*Füttyent egyet kinyújtja a karját, és néhány másodperc múlva egy sólyom kapaszkodik belé.*
"Na Őt nem kérdezem meg inkább. Valószínűleg úgy sem tudja mi történt. Talán valaki más..."
*Szétnéz, és két alakot lát ülni az egyik kőpadon. Egy férfit, és egy nőt. Egy ügyes mozdulattal leszáll a lováról majd odasétál a padhoz. Egyetlen másodpercet habozik csak majd rögtön hátrateszi az egyik lábát, felemeli a bal kezét, és meghajlással köszönti az idegeneket. Aztán felemeli fejét, és bemutatkozik:*
-Itsuyama Kenshin a becsületes nevem. A kezemre tapadt vér nem ártatlanok vére. A lovam Shingen. A sólymom pedig Miyasaki. Oh, igaz is.
*Füttyent egyet kinyújtja a karját, és néhány másodperc múlva egy sólyom kapaszkodik belé.*
1948. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 19:45:09
Üzenet elküldve: 2011-08-24 19:45:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Kivágódik a fogadó ajtaja, majd rögtön felcsattan a fogadós hangja is.* -Keat! Óvatosabban!
*A kilépdő törp egy pillanatra behúzza a nyakát, aztán vigyorogva fordul vissza.* -Bocsánat! *Kiabálja vissza majd leszökken a lépcsőről és beleveti magát az ember- (meg egyéb) forgatagba. Az amúgy csöndet szerető törp most jól érzi magát a zajongó, kiabáló alakok között. Nagyjából úgy vizslatja a forgó tömeget, mintha valamilyen bizarr múzeumban lenne. Az egyik nőnek sápadt bőre és fekete haja nem utal sok jóra, ahogy a vörösen villanó szempár sem ígér semmi vidámat. Néhányan épp most érkeznek a városba, és érdeklődve tekintenek körbe.* "Amatőrök! Úgy érzem hamarosan néhányan ki lesztek rabolva." *Magában kuncog a vándorok kárán aztán továbbáll, mielőtt még őt tekintené valaki célpontnak. A lábai a szegénynegyed felé viszik, de az agya mást mond.* "Azt mondtam, hogy legfejjebb egy éven belül leszállítom neki a gyűrűt, tehát azt csinálok, amit akarok. Végülis csak most értem vissza a városba. Vigyor ül ki arcára: már tudja, hogy mit fog csinálni az elkövetkezendő napokban. Elindul a szegénynegyed irányába, majd rögtön ezután fájó ponton érint meg egy sunyi alakot, akinek valahogy a törp zsákja felé indult a keze.*
*A kilépdő törp egy pillanatra behúzza a nyakát, aztán vigyorogva fordul vissza.* -Bocsánat! *Kiabálja vissza majd leszökken a lépcsőről és beleveti magát az ember- (meg egyéb) forgatagba. Az amúgy csöndet szerető törp most jól érzi magát a zajongó, kiabáló alakok között. Nagyjából úgy vizslatja a forgó tömeget, mintha valamilyen bizarr múzeumban lenne. Az egyik nőnek sápadt bőre és fekete haja nem utal sok jóra, ahogy a vörösen villanó szempár sem ígér semmi vidámat. Néhányan épp most érkeznek a városba, és érdeklődve tekintenek körbe.* "Amatőrök! Úgy érzem hamarosan néhányan ki lesztek rabolva." *Magában kuncog a vándorok kárán aztán továbbáll, mielőtt még őt tekintené valaki célpontnak. A lábai a szegénynegyed felé viszik, de az agya mást mond.* "Azt mondtam, hogy legfejjebb egy éven belül leszállítom neki a gyűrűt, tehát azt csinálok, amit akarok. Végülis csak most értem vissza a városba. Vigyor ül ki arcára: már tudja, hogy mit fog csinálni az elkövetkezendő napokban. Elindul a szegénynegyed irányába, majd rögtön ezután fájó ponton érint meg egy sunyi alakot, akinek valahogy a törp zsákja felé indult a keze.*
1947. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 18:17:44
Üzenet elküldve: 2011-08-24 18:17:44
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Alathon Arthenior főterére a fáradságtól tántorogva érkezik meg, s azonnal ledobja magát a legközelebbi kőpadra. Köpenye gyűrött, csizmája a szokottnál is megviseltebb állapotban van. Vállig érő fekete haja, az izzadságtól és portól csimbókokba összeállva omlik vállára. Percekig, ernyedt végtagokkal a padon próbálja összeszedni maradék erejét. Amikor megpillantja a főtér közepén álló gyönyörű szökőkutat, feláll és lábait szinte a földön húzva vonszolja magát egyre közelebb, a kristálytiszta víz felé."Adja Isten, hogy iható legyen" gondolja, s tenyerét megtöltve, ajkához emeli a enyhén hideg vizet. A víz nemcsak, hogy iható , de elképzelhető, hogy a legfinomabb amit valaha Alathon ivott. Pár percig szinte levegőt venni se áll meg, olyan mohón iszik, majd az ivást bejezve megtölti kulacsát, és tovább áll a kúttól.*
-Vajon merre menjek most tovább? *kérdezi magától, s megpillantja a Pegazus fogadót* kezdjük itt a várossal való ismerkedést *mondja nagy levegőt véve, s még a fáradsággal küzdve, botladozva indul meg a fogadó irányába.*
A hozzászólás írója (Alathon Vesteryos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.24 18:20:23
-Vajon merre menjek most tovább? *kérdezi magától, s megpillantja a Pegazus fogadót* kezdjük itt a várossal való ismerkedést *mondja nagy levegőt véve, s még a fáradsággal küzdve, botladozva indul meg a fogadó irányába.*
A hozzászólás írója (Alathon Vesteryos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2011.08.24 18:20:23
1946. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 18:00:19
Üzenet elküldve: 2011-08-24 18:00:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
- Nem tudom, hogy sikerült kijutnom. Amikor magamhoz tértem, már az utcán támogatott valami lány.
*"Hála az egeknek, nem láttam a tüzet..." De már szimplán csak a tűz gondolata eszébe juttatja, mit is tett annak idején.*
' *Sötét éjszaka volt, a falun sötétség pihent. A szél susogott a fák lombjai közt, messziről farkasvonyítás hallott. Az egyik fa mögött alig tizenhét éves fiú álldogál, szakadt ruhában, kezében égő fáklya. Tekintete a falut vizsgálja, keresve annak leggyengébb pontját, amit pár pillanattal később már meg is lát: az istálló. Igazából csak két lovat tartanak ott, de amúgy üres. Ezt biztos forrásokból tudta.
Készen volt a terve: leégetni a falut. Esetleg lopni egy lovat, egy kis pénzt... Az esetleges szemtanúkra is gondolt; másik kezében tőr villant, majd a háta mögé rejtette azt, és az istálló óriási fa épülete felé indult. Óvatosan benyitott. Elkötötte az egyik lovat, majd sátáni kacajjal dobta be a fáklyát az egyik szénabálába.* '
*Visszarángatja magát a valóságba, és egyből észreveszi a nő pillanatnyi zavarát. Halványan elmosolyodik, és mikor Gothlil kijelenti, hogy nem tudja, miért is jött pontosan a városba, Yura lehajtja a fejét.*
- Hm, én is hasonló 'tervekkel' jöttem Artheniorba... Aztán meg rám gyújtottak egy házat.
*Mikor a nő elkacagja magát, a fél-elf csak elmosolyodik, megint kivillantva szemfogait. De a mosoly kissé szélesre sikeredik, és a hegyes szemfog felsérti az alsó ajkát. Egy pillanatra megborzong, és ekkor veszi észre, hogy a fekete rózsa, ami pár pillanattal ezelőtt még a másik hajában volt, most a földön fekszik. Lehajol érte, és ujjai végigsimítanak a virág megtépázott szirmain. Egy pillanatig elgondolkodva nézi a rózsát, majd a nő felé nyújtja azt.*
- Úgy hiszem, ez még mindig az öné...
*Majd ha Gothlil engedi, akkor beletűzi a virágot a hajába. Ha meg nem, akkor meg egyszerűen odaadja neki, hadd csináljon vele, amit szeretne. Majd gondolatban visszatér a nő szavaihoz.*
- Oh, hogy csak átutazóban...
*Egy pillanatra lesüti a szemét, és engedi, hogy a haja a szemébe hulljon. Majd mikor újra felnéz, arca megint rezzenéstelen. Majd gyorsan témát vált.*
- Esetleg meghívhatom önt egy italra?
*"Hála az egeknek, nem láttam a tüzet..." De már szimplán csak a tűz gondolata eszébe juttatja, mit is tett annak idején.*
' *Sötét éjszaka volt, a falun sötétség pihent. A szél susogott a fák lombjai közt, messziről farkasvonyítás hallott. Az egyik fa mögött alig tizenhét éves fiú álldogál, szakadt ruhában, kezében égő fáklya. Tekintete a falut vizsgálja, keresve annak leggyengébb pontját, amit pár pillanattal később már meg is lát: az istálló. Igazából csak két lovat tartanak ott, de amúgy üres. Ezt biztos forrásokból tudta.
Készen volt a terve: leégetni a falut. Esetleg lopni egy lovat, egy kis pénzt... Az esetleges szemtanúkra is gondolt; másik kezében tőr villant, majd a háta mögé rejtette azt, és az istálló óriási fa épülete felé indult. Óvatosan benyitott. Elkötötte az egyik lovat, majd sátáni kacajjal dobta be a fáklyát az egyik szénabálába.* '
*Visszarángatja magát a valóságba, és egyből észreveszi a nő pillanatnyi zavarát. Halványan elmosolyodik, és mikor Gothlil kijelenti, hogy nem tudja, miért is jött pontosan a városba, Yura lehajtja a fejét.*
- Hm, én is hasonló 'tervekkel' jöttem Artheniorba... Aztán meg rám gyújtottak egy házat.
*Mikor a nő elkacagja magát, a fél-elf csak elmosolyodik, megint kivillantva szemfogait. De a mosoly kissé szélesre sikeredik, és a hegyes szemfog felsérti az alsó ajkát. Egy pillanatra megborzong, és ekkor veszi észre, hogy a fekete rózsa, ami pár pillanattal ezelőtt még a másik hajában volt, most a földön fekszik. Lehajol érte, és ujjai végigsimítanak a virág megtépázott szirmain. Egy pillanatig elgondolkodva nézi a rózsát, majd a nő felé nyújtja azt.*
- Úgy hiszem, ez még mindig az öné...
*Majd ha Gothlil engedi, akkor beletűzi a virágot a hajába. Ha meg nem, akkor meg egyszerűen odaadja neki, hadd csináljon vele, amit szeretne. Majd gondolatban visszatér a nő szavaihoz.*
- Oh, hogy csak átutazóban...
*Egy pillanatra lesüti a szemét, és engedi, hogy a haja a szemébe hulljon. Majd mikor újra felnéz, arca megint rezzenéstelen. Majd gyorsan témát vált.*
- Esetleg meghívhatom önt egy italra?
1945. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 17:20:39
Üzenet elküldve: 2011-08-24 17:20:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
- Á, látom kapásból leltem egy olyan személyt, ki szintén kedveli eme sötét órákat. Az új lehetőségek ekkor kitárulkoznak...
*Rejtély övezi, pontosan mire is gondol a nőszemély, ám szavai amúgy is általában kissé titokzatosak. Nem ejt ki minden egyes betűfonalat, sokat elhallgat, s az adott illető fantáziájára bízza a folytatást. Már egészen fiatal korától alkalmazza ezt az apró, de annál inkább élvezetes kis játékot.*
- Hát, nem áll szándékomban elkeseríteni, de azok a társak már minden bizonnyal halottak. Önnek hogy sikerült kijutnia? Mellesleg, egy ház magától csak úgy nem ég fel...
*Eszébe juttat ez a kis eset egy hasonlót, ahol az okozó nem más volt, mint Gothlil. Egy kellemes éjjeli órán egy alapítói bál után többen, férfiak és nők csaptak egy hatalmas orgiát az egyik gazdagabb ficsúr házában. Sajnálatos módon Gothlil is közöttük volt, vesztükre. Ugyanis miután kiélte beteges vágyait s szenvedélyének is eleget tett, megpecsételte ott tartózkodását, s rájuk gyújtotta a házat, míg azok édesen aludtak. Ki sejtené, hogy egy ilyen hölgy bármi ilyenre képes lenne?! Senki... Ez benne a legnagyszerűbb.*
- Ó, erre nem számítottam! A tapasztalatok azt mutatták, hogy a népnek a férfi tagjai már el is feledték ezt a szokást. Örömmel látom, hogy legalább egy valakiben még él...
*Egy pillanatra ajkai bezáródnak, s szemei csak merednek nemrég érintett kézfejére. Zavartan fordul vissza Yura felé - kinek kissé meghosszabbodott szemfogai ragadják magával -, majd ismét a sápadtas bőrén leng a tekintete. A pillanatnyi kis zavart viszont rögtön elhessegeti, s feltörő gondolatait is próbálja kordában tartani.*
- Hogy miért jöttem? Nos... "A fene vinné el, hogy ezen még nem gondolkodtam!" Én csak... *elég nehéz jó okot kitalálni hirtelen egy ilyen nőnek* Magam sem tudom.
*Nyögi ki végül, mely alatt ugyan ott lappang a hazugság, mégsem mondott egy hatalmas badarságot, amire jelen esetben nagy esély lett volna.*
- Nem is szándékozok itt maradni... És ön, csak azt ne mondja, hogy azért jött, hogy önre gyújtsanak egy házat!
*Kacagja el magát mély hangján, s véletlenül a tépázott rózsa ki is hull hajából s a porban landol.*
*Rejtély övezi, pontosan mire is gondol a nőszemély, ám szavai amúgy is általában kissé titokzatosak. Nem ejt ki minden egyes betűfonalat, sokat elhallgat, s az adott illető fantáziájára bízza a folytatást. Már egészen fiatal korától alkalmazza ezt az apró, de annál inkább élvezetes kis játékot.*
- Hát, nem áll szándékomban elkeseríteni, de azok a társak már minden bizonnyal halottak. Önnek hogy sikerült kijutnia? Mellesleg, egy ház magától csak úgy nem ég fel...
*Eszébe juttat ez a kis eset egy hasonlót, ahol az okozó nem más volt, mint Gothlil. Egy kellemes éjjeli órán egy alapítói bál után többen, férfiak és nők csaptak egy hatalmas orgiát az egyik gazdagabb ficsúr házában. Sajnálatos módon Gothlil is közöttük volt, vesztükre. Ugyanis miután kiélte beteges vágyait s szenvedélyének is eleget tett, megpecsételte ott tartózkodását, s rájuk gyújtotta a házat, míg azok édesen aludtak. Ki sejtené, hogy egy ilyen hölgy bármi ilyenre képes lenne?! Senki... Ez benne a legnagyszerűbb.*
- Ó, erre nem számítottam! A tapasztalatok azt mutatták, hogy a népnek a férfi tagjai már el is feledték ezt a szokást. Örömmel látom, hogy legalább egy valakiben még él...
*Egy pillanatra ajkai bezáródnak, s szemei csak merednek nemrég érintett kézfejére. Zavartan fordul vissza Yura felé - kinek kissé meghosszabbodott szemfogai ragadják magával -, majd ismét a sápadtas bőrén leng a tekintete. A pillanatnyi kis zavart viszont rögtön elhessegeti, s feltörő gondolatait is próbálja kordában tartani.*
- Hogy miért jöttem? Nos... "A fene vinné el, hogy ezen még nem gondolkodtam!" Én csak... *elég nehéz jó okot kitalálni hirtelen egy ilyen nőnek* Magam sem tudom.
*Nyögi ki végül, mely alatt ugyan ott lappang a hazugság, mégsem mondott egy hatalmas badarságot, amire jelen esetben nagy esély lett volna.*
- Nem is szándékozok itt maradni... És ön, csak azt ne mondja, hogy azért jött, hogy önre gyújtsanak egy házat!
*Kacagja el magát mély hangján, s véletlenül a tépázott rózsa ki is hull hajából s a porban landol.*
1944. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 15:30:08
Üzenet elküldve: 2011-08-24 15:30:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
*Halkan, de nem túl nagy beleéléssel elneveti magát, amikor a nő a naplemente végét említi.*
-Igaz, elvégre is az éjszaka sokkal kellemesebb...
*'És közeledik a telihold is.'
Suttogja egy hang a fejében. Yura elhessegeti azt magától, és újra a másikra emeli a tekintetét, ami eddig a tér köveibe volt szegezve.
A szél iránya fordul, és most a tér felé gomolyog a füst. Már oszlik, de ennek ellenére még mindig marja a fél-elf tüdejét.*
-Hogy mi történt? Nem tudom... Az egyik pillanatban még a házban voltunk a társaimmal, aztán... Amikor felébredtem, már lángokban állt az egész.
*A nő felé nyújtott kezére egy lágy csókot lehel, és mikor a másik bemutatkozik, ő egy pillanatig ízlelgeti a nevét, csak utána mutatkozik be.*
-Yura.
*Megereszt egy féloldalas mosolyt a nő felé, ami még így, a majdnem teljes sötétségben is láthatóvá teszi a megnyúlt szemfogait. Majd egy pillanat múlva már ugyanazzal a látszatra érzelemmentes arckifejezéssel nézi Gothlil-t.*
-És mondja csak, miért jött Artheniorba? Mert gondolom...-*itt tekintete a nő holmija felé téved.*
-...nem idevalósi. Vagy tévednék?
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.08.24 16:28:30, a következő indokkal:
Jeljavítás
-Igaz, elvégre is az éjszaka sokkal kellemesebb...
*'És közeledik a telihold is.'
Suttogja egy hang a fejében. Yura elhessegeti azt magától, és újra a másikra emeli a tekintetét, ami eddig a tér köveibe volt szegezve.
A szél iránya fordul, és most a tér felé gomolyog a füst. Már oszlik, de ennek ellenére még mindig marja a fél-elf tüdejét.*
-Hogy mi történt? Nem tudom... Az egyik pillanatban még a házban voltunk a társaimmal, aztán... Amikor felébredtem, már lángokban állt az egész.
*A nő felé nyújtott kezére egy lágy csókot lehel, és mikor a másik bemutatkozik, ő egy pillanatig ízlelgeti a nevét, csak utána mutatkozik be.*
-Yura.
*Megereszt egy féloldalas mosolyt a nő felé, ami még így, a majdnem teljes sötétségben is láthatóvá teszi a megnyúlt szemfogait. Majd egy pillanat múlva már ugyanazzal a látszatra érzelemmentes arckifejezéssel nézi Gothlil-t.*
-És mondja csak, miért jött Artheniorba? Mert gondolom...-*itt tekintete a nő holmija felé téved.*
-...nem idevalósi. Vagy tévednék?
A hozzászólást Xierrius (Moderátor) módosította, ekkor: 2011.08.24 16:28:30, a következő indokkal:
Jeljavítás
1943. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 11:20:52
Üzenet elküldve: 2011-08-24 11:20:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*Ki gondolná a nap eme csodás szakaszában, hogy valahol egy távoli helyen vért ontottak? Hisz minden oly nyugodt, s egy ilyen környezetben a normál ember elméje kellemes dolgok körül forog. Egyedül a nap lenyugvó, vérben forgó sugarai jelzik, hogy valahol alvadt vér tapadt a földhöz... Gothlilnak még szerencséje is volt majdnem megnézni közelebbről, ám kérésének ellenére a kocsis mégsem akart egy ilyen hölgyet bajba sodorni. Pedig ha tudná azt, amit ő tud...
A lágy szellő, mely förtelmes ételszagot hordoz magában, hirtelen mintha irányt váltott volna, s egy enyhe füstszag is megbújt volna benne. A nőt különösebben ez nem nagyon foglalkoztatja, csak egy kis pillantást ereszt meg maga mögé, ahol kicsit romosabb házak vannak. Talán csak valamilyen huligánok élik ki tűzzel kapcsolatos vágyaikat...
Gondolatiban épp tervezgeti elkövetkezendő jövőjét, s próbál megbarátkozni újdonsült nevével, mely nem igazán akar ajkaira állni. Lassan már annyi betű illette, hogy már a rendes nevére is alig emlékszik... Ahogy mondogatja ki magában, a pad váratlanul kicsit meginog, mire a nő fejét lassan maga mellé fordítja, ahol pedig egy férfi ücsörög, ki szavait láthatóan Gothlil felé intézi. "Á, a legújabb áldozat... Nem, Nem! Előbb be kell illeszkedni, aztán adhatok csak nagyobb teret vágyaimnak. Addig elegendő az úri hölgy oldalamat mutatnom."*
- A legcsodálatosabb akkor lesz, mikor végleg eltűnik a szem elől. Ez még csak az ízelítő...
*Sápadt ujjait ráfonja csuklyájára, melyet lehúz hajkoronájáról, elvégre nem illik így társalogni.*
- Ó, hogy ez? *bök rá a hajában kapaszkodó virágra* Magam nem tudom, honnan származik, viszont valóban ritka egy virág. Nem véletlenül ért olyan sokat...
*S mindez csak azért, hogy egyik beteges szokásának tegyen eleget a nő.*
- Mintha önből is áradna egy kicsiny füstszag. Mi történt? Csak nem kegyetlenül rágyújtottak egy házat pár emberre, kik sercegő hangot hallatva léptek át a túlvilágra?
*Egyik kezéről lehúzza a fekete kesztyűt, s fehéres kezét a férfi felé nyújtja egy kacér mozdulattal.*
- Gothlil...
A lágy szellő, mely förtelmes ételszagot hordoz magában, hirtelen mintha irányt váltott volna, s egy enyhe füstszag is megbújt volna benne. A nőt különösebben ez nem nagyon foglalkoztatja, csak egy kis pillantást ereszt meg maga mögé, ahol kicsit romosabb házak vannak. Talán csak valamilyen huligánok élik ki tűzzel kapcsolatos vágyaikat...
Gondolatiban épp tervezgeti elkövetkezendő jövőjét, s próbál megbarátkozni újdonsült nevével, mely nem igazán akar ajkaira állni. Lassan már annyi betű illette, hogy már a rendes nevére is alig emlékszik... Ahogy mondogatja ki magában, a pad váratlanul kicsit meginog, mire a nő fejét lassan maga mellé fordítja, ahol pedig egy férfi ücsörög, ki szavait láthatóan Gothlil felé intézi. "Á, a legújabb áldozat... Nem, Nem! Előbb be kell illeszkedni, aztán adhatok csak nagyobb teret vágyaimnak. Addig elegendő az úri hölgy oldalamat mutatnom."*
- A legcsodálatosabb akkor lesz, mikor végleg eltűnik a szem elől. Ez még csak az ízelítő...
*Sápadt ujjait ráfonja csuklyájára, melyet lehúz hajkoronájáról, elvégre nem illik így társalogni.*
- Ó, hogy ez? *bök rá a hajában kapaszkodó virágra* Magam nem tudom, honnan származik, viszont valóban ritka egy virág. Nem véletlenül ért olyan sokat...
*S mindez csak azért, hogy egyik beteges szokásának tegyen eleget a nő.*
- Mintha önből is áradna egy kicsiny füstszag. Mi történt? Csak nem kegyetlenül rágyújtottak egy házat pár emberre, kik sercegő hangot hallatva léptek át a túlvilágra?
*Egyik kezéről lehúzza a fekete kesztyűt, s fehéres kezét a férfi felé nyújtja egy kacér mozdulattal.*
- Gothlil...
1942. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-24 10:49:20
Üzenet elküldve: 2011-08-24 10:49:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Szelíd
//Gothlil Drohamort//
*A szegénynegyed felől sötét füstfelhő száll a tér felé, és ugyanez a sűrű füst gomolyog az utcákon is. Yura -már amennyire a sérült lába engedi-, igyekszik eltávolodni onnan, mert hát lényegében otthagyta a társait, na meg Skree-t, aki ennek biztos nem fog örülni. Már ha megtalálja őt, hogy majd jól leszidja.
Kissé idegesen lép ki a főtérre. Hátranéz, és -annak nagy szerencséjére- nem látja már a cigány asszonyt, aki meg akarta jósolni a jövőjét. "Az ilyenek azok mind csak hazudnak." Megáll a tér szélén, és tekintete az ott lévőket keresve bolyong. Valamiért most nagyon kihalt az egész hely, ez feltűnik neki. Mondjuk lehet, hogy most mindenki a szegénynegyedbe csődült, elvégre is, ég egy ház. Pontosabban... Égett. Most már csak gomolyog a füst.
Tekintetét egy nő vonja magára. Amúgy biztos nem venné őt észre, hacsak nem az, hogy a fekete hajú egy rózsát vesz elő, és beleharap.
"Mi az isten?!"
Értetlenül vonja fel a szemöldökét, mikor a nő a megtépázott virágot a hajába tűzi. Úgy dönt, megtudja, ki ez a nem mindennapi személy -mert hát egy egyszerű, hétköznapi ember biztos nem fogyasztana el egy fél rózsát...- , úgyhogy határozott léptekkel megy oda hozzá. A nap még nem teljesen kelt felment le, és a vöröses fényében megvillannak Yura szemei, amikor leül a nő mellé a padra, erre engedélyt sem kérve.*
-Gyönyörű naplementénk van, nem igaz?
*A lehető legbénább szöveg, amivel kiugorhatott, de most hirtelen más nem jut az eszébe. Fejét a nő felé fordítja, és halványan elmosolyodik. Nem szokása mosolyogni, főleg nem ismeretlenekre, de ez nem volt szándékos. Egy pillanatig még értetlenül néz maga elé, majd tekintete a megtépázott rózsára téved.*
-Fekete rózsa? Ez nagyon különleges virág... Hol tett szert rá?
*A szegénynegyed felől sötét füstfelhő száll a tér felé, és ugyanez a sűrű füst gomolyog az utcákon is. Yura -már amennyire a sérült lába engedi-, igyekszik eltávolodni onnan, mert hát lényegében otthagyta a társait, na meg Skree-t, aki ennek biztos nem fog örülni. Már ha megtalálja őt, hogy majd jól leszidja.
Kissé idegesen lép ki a főtérre. Hátranéz, és -annak nagy szerencséjére- nem látja már a cigány asszonyt, aki meg akarta jósolni a jövőjét. "Az ilyenek azok mind csak hazudnak." Megáll a tér szélén, és tekintete az ott lévőket keresve bolyong. Valamiért most nagyon kihalt az egész hely, ez feltűnik neki. Mondjuk lehet, hogy most mindenki a szegénynegyedbe csődült, elvégre is, ég egy ház. Pontosabban... Égett. Most már csak gomolyog a füst.
Tekintetét egy nő vonja magára. Amúgy biztos nem venné őt észre, hacsak nem az, hogy a fekete hajú egy rózsát vesz elő, és beleharap.
"Mi az isten?!"
Értetlenül vonja fel a szemöldökét, mikor a nő a megtépázott virágot a hajába tűzi. Úgy dönt, megtudja, ki ez a nem mindennapi személy -mert hát egy egyszerű, hétköznapi ember biztos nem fogyasztana el egy fél rózsát...- , úgyhogy határozott léptekkel megy oda hozzá. A nap még nem teljesen kelt felment le, és a vöröses fényében megvillannak Yura szemei, amikor leül a nő mellé a padra, erre engedélyt sem kérve.*
-Gyönyörű naplementénk van, nem igaz?
*A lehető legbénább szöveg, amivel kiugorhatott, de most hirtelen más nem jut az eszébe. Fejét a nő felé fordítja, és halványan elmosolyodik. Nem szokása mosolyogni, főleg nem ismeretlenekre, de ez nem volt szándékos. Egy pillanatig még értetlenül néz maga elé, majd tekintete a megtépázott rózsára téved.*
-Fekete rózsa? Ez nagyon különleges virág... Hol tett szert rá?
1941. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2011-08-23 19:12:45
Üzenet elküldve: 2011-08-23 19:12:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*A madarak azt csiripelték, hogy Arthenior város lakói nincsenek éppen tisztában a híresebb nemesi családokkal, s ezt a lehetőséget tökéletesen ki lehet használni. Jelenleg nem válna Gothlil előnyére, ha itt összefutna esetleg egy esdekelő alakkal, ki arcát látván rögtön meghunyászkodik. Egyelőre el kell vegyülnie a nép között...
Az alkony óráiban egy fekete, nagyobb kerekekkel megáldott szekér érkezik a város elé, melyből egy holtsápadt, sötét hajú nő száll ki. A kocsisnak csak bólint egyet, az pedig egy szempillantás alatt válik köddé abban az irányban, amerről jött. Holmiját csak a földre hajítja, míg csuklyáját megigazgatja fején, s arca elől elkotorja a kósza hajszálakat, melyeknek a szél bizony nem kedvez. Az idő kellemesen hűvös, így még köpenyét sem húzza összébb magán, mely lehetőséget ad arra, hogy vörös ruhájának némely fodrával is játszadozzon a szellő.
Egy sóhaj kíséretében végül felemeli holmiját, majd belép a főtérre. Az egyik őrnek rögtön feltűnik ugyan, hogy nem egy hétköznapi hölgy toppant be, ám szemeit szinte azonnal lesüti, s folytatja is, amit eddig csinált, mégpedig körmének pucolását. Gothlil csak egy apró pillantást ereszt meg felé, s már indul az első olyan ponthoz, mely megragadta tekintetét, ez pedig egy kőpad.
"Új hely, új külső, új név..." Vezeti be magának elkövetkezendő életét, miközben feltűnésmentesen ül le a padra, kihúzza magát, majd mint egy úri hölgy, úgy rakja le kezeit a lábára. "Gothlil... Micsoda egy név!" Mereng el újdonsült azonosító jegyén, majd holmija közül előkotor egy fekete árnyalatban tündöklő rózsát, s nagyot harap szirmaiba. Fogai kellemesen morzsolják azokat, majd le is csusszannak a nő torkán. A megtépázott virágot végül hasonló színű hajába fűzi, s mintha mi sem történt volna, úgy ücsörög tovább. Ez is egy furcsa szokás a sok közül...*
Az alkony óráiban egy fekete, nagyobb kerekekkel megáldott szekér érkezik a város elé, melyből egy holtsápadt, sötét hajú nő száll ki. A kocsisnak csak bólint egyet, az pedig egy szempillantás alatt válik köddé abban az irányban, amerről jött. Holmiját csak a földre hajítja, míg csuklyáját megigazgatja fején, s arca elől elkotorja a kósza hajszálakat, melyeknek a szél bizony nem kedvez. Az idő kellemesen hűvös, így még köpenyét sem húzza összébb magán, mely lehetőséget ad arra, hogy vörös ruhájának némely fodrával is játszadozzon a szellő.
Egy sóhaj kíséretében végül felemeli holmiját, majd belép a főtérre. Az egyik őrnek rögtön feltűnik ugyan, hogy nem egy hétköznapi hölgy toppant be, ám szemeit szinte azonnal lesüti, s folytatja is, amit eddig csinált, mégpedig körmének pucolását. Gothlil csak egy apró pillantást ereszt meg felé, s már indul az első olyan ponthoz, mely megragadta tekintetét, ez pedig egy kőpad.
"Új hely, új külső, új név..." Vezeti be magának elkövetkezendő életét, miközben feltűnésmentesen ül le a padra, kihúzza magát, majd mint egy úri hölgy, úgy rakja le kezeit a lábára. "Gothlil... Micsoda egy név!" Mereng el újdonsült azonosító jegyén, majd holmija közül előkotor egy fekete árnyalatban tündöklő rózsát, s nagyot harap szirmaiba. Fogai kellemesen morzsolják azokat, majd le is csusszannak a nő torkán. A megtépázott virágot végül hasonló színű hajába fűzi, s mintha mi sem történt volna, úgy ücsörög tovább. Ez is egy furcsa szokás a sok közül...*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621