//Pepikane Varoka részére//
*Baltan komolyságából egy pillanatra kizökkenve elmosolyodik Pepi válaszának hallatán, majd gyengéden megingatja a fejét.*
- Nem nem, dehogy is. Csupán eszembe jutott valami amit nem igazán tudtam otthon megfejteni a jegyzettekkel kapcsolatban teljesen. *Pillant a szökőkútra sokatmondóan.* Tudod, sok bekezdés az elődeim feljegyzéseiből ismétli el ezt a bizonyos sort. Mármint, úgyértem meglepően sokszor kezdenek kusza mondatokat úgy, hogy 'Felhívnám utódaim figyelmét, hogy példámat követve...'. A társaimmal annak idején azthittük, hogy ez csak valamilyen szokás, vagy egy furcsa szállóige, viszont most így belegondolva... *Közelebb lép a kút széléhez, majd finoman megérinti a víz felszínét.* Lehetséges, hogy valamiféle rejtett dolgot, vagyis inkább egy közös titkot lepleztek így amit csak az érthet meg, aki meglátogatja a várost. Például Salaksarki azt írja, hogy 'Felhívnám utódaim figyelmét, hogy példámat követve mindenképpen merítsenek egy kevés vizet a kútból, viszont annak titokzatos eredetéből kiindulva ne igyák meg, csupán figyeljék meg annak esését. ' *Nyitja fel gyorsan a könyvet Baltan, majd újra körbepillant.* Ez környezetéből kiemelve nagyon is értelmetlen mondatnak hangzik, viszont ha megnézzük azt, hogy ez a szó összetétel még igen sokszor előfordul nem csak Salaksarki írásaiban, hanem az utánna következő felfedezők sorai között is, akkor egyből kicsit érdekesebbé válik az egész. *Próbálja magyarázni a férfi, bár őszintén szólva még ő sem érti teljesen, hogy mit is akar körülírni.* Ez így nagyon kesze-kuszának hangozhat először. Talán a legjobb lenne, hogyha megpróbálnék valamit. *Mentegetőzik egyszerűen, majd kezét a hűvös vízbe mártja. Pár mosádpercig víz alatt tartja tenyerét, majd pedig egy gyors mozdulattal kihúzza azt és a kikanalazott vizet a földre csobogtatja.* Nem isszuk meg, csak megnézzük az esését... és várunk. *Fejezi be halkan, majd a lába előtt elterülő apró tócsára tekint. Közelebb inti Pepit, majd pedig leguggol a kilocsolt víz elé. Csend következik, ami alatt minden valószínűséggel kicsit elmebetegnek nézhetik az idegen férfi, aki egy tócsát bámul a tér közepén. Baltan is hasonlóan érzi most magát, viszont ekkor hirtelen kinyújtja mutató ujját és a kövekre mutat.* Ott! Nézd! *Suttogja izgatottan. A víz lassan csúszik a köveken a mutatott ponton.* Lejt a kövezet. Lejt! *Folytatja alig leplezhető izgatottsággal. Még egyszer a vízbe mártja tenyerét, és újabb kortynyi folyadékot önt a kövekre. A kis patakocska egyre jobban duzzad, emellett pedig egyre gyorsabban folyik a kút kövezete mellett. Baltan még párszor megismételi a procedúrát, majd hirtelen feláll. A víz nem halad tovább, mintha az egyik macskakő fölött furcsa módon megállna. A férfi kíváncsian mér még egy marék vizet, de ezt most a pár lépéssel arébb önti ki. Érdekes módon ez az apró tócsa is ugyanazon kő felé kezd el csobogni. Baltan megenged magának egy gyors mosolyt, majd pedig Pepi felé fordul.* Kérlek, megtennéd hogy fedezel egy kicsit? Azthiszem van valami azalatt a macskakő alatt... Fel fogom feszíteni. *Jelenti ki suttogva, majd megvárja a lány válaszát. Semmiképpen nem szeretné hogy ő is a barakkban kössön ki rendzavarás miatt, így mindenképpen szügsége van Pepi segítségére.*