//Serray Nordik Wargar//
*Skila-nak nagy megerőltetést jelentett, hogy vissza fogja nevetését. Kis híján kitört belőle a kacaj, mikor végignézte a a férfi arcán tükröződő, furcsa kifejezéseket. Bár talán egy ember sem vette volna észre őket, de ő pontosan megjegyezte az összeset.*
-Ó, hát én csak, utazgatok, tegnap ma érkeztem meg. Gyönyörű ez a város, még az életet is el tudnám képzelni itt.
*Mikor újra vissza néz a férfi semmitmondó arcára, kicsit zavarban érzi magát.*
~Jaj nekem, hát hova az önbizalmam?~
*Egy kicsit megvakarja a tarkóját, majd beletörli kezét a nadrágjába. Még mindig csillog mellkasán, és nyakán a szökőkút vize, és ahogy megcirógatja a szellő, kellemes hűsítő érzést kelt a lányban. Átdobja a haját a másik oldalra, és folytatja a beszélgetést.*
-Persze előbb még barátokat kell szereznem. Vagy...
*Itt halkan elneveti magát*
-Pár kizsebelhető embert. Vagy, esetleg megpróbálhatok valami munkát szerezni. Szóval, még az sem biztos, hogy maradok. És te, miért vetődtél erre? Messziről jöttél?
*Meleg hangja, mintha az egész főteret betöltené volna, és a délutáni napfény aranyfénybe borítja fényes haját, és a nedvességtől csillogó bőrét. Csak úgy, mint Serray tincseit. Szinte lenyűgözi, és zavarja egyszerre személyiségével a félelfet. De minden esetre megfogta őt.*
-Mihez kezdesz itt a városban?
*Igazándiból erre már nem is kíváncsi, csak szeretné elterelni a figyelmét, az előbbi kínos csendről, ami előző kérdését követte. Bízik benne, hogy választ azért még kap, úgyhogy kicsit félrebillentett fejjel nézi tovább a férfit, és kedvesen, kérdőn figyel a lehetséges válaszra.*
A hozzászólás írója (Skila Horil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.09.25 19:46:50