Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 415 (8281. - 8300. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
8300. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 22:37:14
Üzenet elküldve: 2017-04-10 22:37:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Segédkezet nyújtott a földre huppant teremtésnek, semmi hátsó- vagy ártó szándék nem volt cselekedete mögött, mi több, még egy kérdés is elhangzott részéről, mielőtt új érkező gyarapítaná "csapatukat". A gyanakvó tekintetet még épp elkapja, de nem rója fel a tündérkének. Hogyan is haragudhatna egy ilyen apró teremtésre?*
- Ugyan, semmiség. *Hangjában játékosság csendül.* Azaz, én kérhetnék elnézést. Jobban kellett volna figyelnem.
*Mentegetőzése kissé okafogyottnak tűnhet, hiszen első ránézésre nem esett komoly, de még csak kis baja sem a mélységinek. Ahogy Hin'eri kiegyenesedik, csak akkor tűnik fel igazán a magasságbeli különbség közte és a szárnyas szépség között. Minderre persze rátesz egy lapáttal a fura emelt talpú saru is, amit hord.*
- Ugye nincs semmi baj? *Kérdezi meg még egyszer a biztonság kedvéért.* Szívemre venném, ha sérülést okoztam volna...
*Utolsó szavai keserű szájízt hagynak szájában. ~Szívemre venném?~ Viszont szalmakalapja árnyékából nem biztos, hogy feltűnik bárkinek is az a csupán pillanatnyi izomrándulás a szája sarkában. Mandulavágású szemei az előtte lévő két alakot pásztázzák. Arcuk, alakjuk vonalai, taglejtéseik mind-mind elraktározásra kerülnek, nemkülönben hangjuk, hanglejtésük. Hin'eri szája szeglete cinkos mosolyra húzódik és már épp kérdezne valamit a párostól, amikor _újabb_ alak csatlakozik hozzájuk. A leány -ábrázata komoly, hanghordozása hivatalosnak tűnő- kérdésére azonban ő maga is csak egy kérdéssel felelhet.*
- Mi lennénk azok? *Kérdezi bizonytalanul, de sietve, nehogy a másik kettő előtte szólhasson.* Nem tudom *Tekint a mélységire és a tündérkére.* Nem tagadom, egy kis városnézés nekem is segítene, főleg, ha ilyen szemrevaló partnereket kap az ember fia.
*Apró főhajtás a vörös hajú leány felé, arcán a mosoly szélesebbre vált, már ha látható ez a szalmakalap keltette árnyék alatt. Tekintete még egy-két szívdobbanásnyi ideig nem szakad el a leányról, utána azonban korább érkezett "társai" felé fordul, kérdőn néz rájuk.*
- Azt mondják, minden vita egy "igenből" és egy "nemből" indul. Én csak véletlenül keveredtem ide, szóval *Kezével a mélységire és a tündérre mutatva közbe.* e két leány biztos választ tud adni a kérdésedre.
*Hangja kenetteljes, szerénységet mímel, miközben tekintete körbejár a három leányon.*
*Segédkezet nyújtott a földre huppant teremtésnek, semmi hátsó- vagy ártó szándék nem volt cselekedete mögött, mi több, még egy kérdés is elhangzott részéről, mielőtt új érkező gyarapítaná "csapatukat". A gyanakvó tekintetet még épp elkapja, de nem rója fel a tündérkének. Hogyan is haragudhatna egy ilyen apró teremtésre?*
- Ugyan, semmiség. *Hangjában játékosság csendül.* Azaz, én kérhetnék elnézést. Jobban kellett volna figyelnem.
*Mentegetőzése kissé okafogyottnak tűnhet, hiszen első ránézésre nem esett komoly, de még csak kis baja sem a mélységinek. Ahogy Hin'eri kiegyenesedik, csak akkor tűnik fel igazán a magasságbeli különbség közte és a szárnyas szépség között. Minderre persze rátesz egy lapáttal a fura emelt talpú saru is, amit hord.*
- Ugye nincs semmi baj? *Kérdezi meg még egyszer a biztonság kedvéért.* Szívemre venném, ha sérülést okoztam volna...
*Utolsó szavai keserű szájízt hagynak szájában. ~Szívemre venném?~ Viszont szalmakalapja árnyékából nem biztos, hogy feltűnik bárkinek is az a csupán pillanatnyi izomrándulás a szája sarkában. Mandulavágású szemei az előtte lévő két alakot pásztázzák. Arcuk, alakjuk vonalai, taglejtéseik mind-mind elraktározásra kerülnek, nemkülönben hangjuk, hanglejtésük. Hin'eri szája szeglete cinkos mosolyra húzódik és már épp kérdezne valamit a párostól, amikor _újabb_ alak csatlakozik hozzájuk. A leány -ábrázata komoly, hanghordozása hivatalosnak tűnő- kérdésére azonban ő maga is csak egy kérdéssel felelhet.*
- Mi lennénk azok? *Kérdezi bizonytalanul, de sietve, nehogy a másik kettő előtte szólhasson.* Nem tudom *Tekint a mélységire és a tündérkére.* Nem tagadom, egy kis városnézés nekem is segítene, főleg, ha ilyen szemrevaló partnereket kap az ember fia.
*Apró főhajtás a vörös hajú leány felé, arcán a mosoly szélesebbre vált, már ha látható ez a szalmakalap keltette árnyék alatt. Tekintete még egy-két szívdobbanásnyi ideig nem szakad el a leányról, utána azonban korább érkezett "társai" felé fordul, kérdőn néz rájuk.*
- Azt mondják, minden vita egy "igenből" és egy "nemből" indul. Én csak véletlenül keveredtem ide, szóval *Kezével a mélységire és a tündérre mutatva közbe.* e két leány biztos választ tud adni a kérdésedre.
*Hangja kenetteljes, szerénységet mímel, miközben tekintete körbejár a három leányon.*
8299. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 20:58:08
Üzenet elküldve: 2017-04-10 20:58:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Mikor kilép a fogadóból, először elvakítja a napfény, karját a szemei elé emeli, amíg kicsit megszokja a világost. Bal kezében botját szorongatja, vállaira sötétbarna köpeny omlik. Akár a kámzsáját is felhúzhatná az erős napfény ellen, de nem akar elsőre gyanús benyomást kelteni. A sok távollét után teljesen elszokott a város forgatagától, mégsem kell neki sok idő, hogy kiszúrja a kis csapatot, akik városnézésre indulnak. Legalábbis reméli, hogy azt a csapatot szúrta ki. Határozott léptekkel elindul, arcára komoly és elszánt kifejezés ül ki, majd olyan hirtelen torpan meg az apróbb bonyodalomba keveredett társaság előtt, mintha falnak ütközne.*
- Jó napot kívánok! Érdeklődni szeretnék, hogy önök e az a társaság, akik a nap további felében a várost fogják körbejárni?
*Kérdezi rettentő hivatalosan, ami mindennek hangzik csak nem hitelesnek egy ilyen fiatal hölgy szájából. A viszonylag pórias ruha még rá is játszik erre a hatásra. Réveteg szemeit a jelenlévők között járatja, várva a válaszra.*
*Mikor kilép a fogadóból, először elvakítja a napfény, karját a szemei elé emeli, amíg kicsit megszokja a világost. Bal kezében botját szorongatja, vállaira sötétbarna köpeny omlik. Akár a kámzsáját is felhúzhatná az erős napfény ellen, de nem akar elsőre gyanús benyomást kelteni. A sok távollét után teljesen elszokott a város forgatagától, mégsem kell neki sok idő, hogy kiszúrja a kis csapatot, akik városnézésre indulnak. Legalábbis reméli, hogy azt a csapatot szúrta ki. Határozott léptekkel elindul, arcára komoly és elszánt kifejezés ül ki, majd olyan hirtelen torpan meg az apróbb bonyodalomba keveredett társaság előtt, mintha falnak ütközne.*
- Jó napot kívánok! Érdeklődni szeretnék, hogy önök e az a társaság, akik a nap további felében a várost fogják körbejárni?
*Kérdezi rettentő hivatalosan, ami mindennek hangzik csak nem hitelesnek egy ilyen fiatal hölgy szájából. A viszonylag pórias ruha még rá is játszik erre a hatásra. Réveteg szemeit a jelenlévők között járatja, várva a válaszra.*
8298. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 19:41:45
Üzenet elküldve: 2017-04-10 19:41:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Fyolana a madara keresésére koncentrál, annyira, hogy észre sem veszi amikor a sötételf hozzászól, csak már az etetés közben kap észhez, hogy a kérdés hozzá szólt. Épp fordulna meg amikor a Bynne felkapja a fejét a magok közül, szárnyait ijedten félig kitárja, cserregő hangot hallat. Tündérünk követi apró barátja tekintetét, ekkor tárul elé a jelenet, ahogy Tuneth a földön van, felé pedig egy számára hatalmas férfi tornyosul.
Szárnyai felpattannak, és a földtől alig egy láb magasra emelkedve sebesen odareppen a helyszínre, a szarkával a nyomában.*
- Tuneth! *szól aggodalmasan ahogy visszahuppan a földre. Bynne most a vállára száll.* - Ugye nem esett bajod? *Felnéz az idegenre, gyanakvón méri végig, majd amikor látja hogy a férfi a segítségét ajánlja föl az elfnek, ő is azonnal lenyugszik, szárnyait leengedi és egy barátságos mosolyt vesz fel.*
- Elnézést hogy csak így iderontottam, megijedtem hogy a barátomnak baja esett! Ne tessék haragudni! *Mentegetőzik, karjait védekezőn kissé felemeli maga előtt*
*Fyolana a madara keresésére koncentrál, annyira, hogy észre sem veszi amikor a sötételf hozzászól, csak már az etetés közben kap észhez, hogy a kérdés hozzá szólt. Épp fordulna meg amikor a Bynne felkapja a fejét a magok közül, szárnyait ijedten félig kitárja, cserregő hangot hallat. Tündérünk követi apró barátja tekintetét, ekkor tárul elé a jelenet, ahogy Tuneth a földön van, felé pedig egy számára hatalmas férfi tornyosul.
Szárnyai felpattannak, és a földtől alig egy láb magasra emelkedve sebesen odareppen a helyszínre, a szarkával a nyomában.*
- Tuneth! *szól aggodalmasan ahogy visszahuppan a földre. Bynne most a vállára száll.* - Ugye nem esett bajod? *Felnéz az idegenre, gyanakvón méri végig, majd amikor látja hogy a férfi a segítségét ajánlja föl az elfnek, ő is azonnal lenyugszik, szárnyait leengedi és egy barátságos mosolyt vesz fel.*
- Elnézést hogy csak így iderontottam, megijedtem hogy a barátomnak baja esett! Ne tessék haragudni! *Mentegetőzik, karjait védekezőn kissé felemeli maga előtt*
8297. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 18:17:45
Üzenet elküldve: 2017-04-10 18:17:45
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 416
OOC üzenetek: 270
Játékstílus: Vakmerő
//Egy szívesség//
*Sietve távozott hát a szegénynegyedből, hogy szent küldetése közben ne zavarja a hősért kiáltó pórias, adóktól terhes köznép. Így esett, hogy a legrövidebb úton érkezett a főtérre, és ott is kerüli a feltűnést. Ha van rá alkalma, akkor az égi jelenést, azt a bizonyos főnixet nem a tér közepén díszelgő szökőkút kékes vizében totyogva várja meg, hanem csendesen, megbújva, a Pegazusnak támaszkodva kémleli be a főteret. Nem mintha érdekelné, hogy a körülötte lévő jónép miféle tekintetet mereszt rá, miközben szent küldetését teljesíti, de lehetséges, hogy nem nyilvános a misszió. Meg hát, volt ő már főszereplője nyálas lovagregényeknek és trubadúroknak, erre már nem vágyik. Hiába, megöregedett, és ami lovaghoz nem méltó, még egy lova sincs, mióta Kagan eltörte a félvér nyakát, és szerencsétlen jószág meg a lángoktól megrémülve kivágtázott az erődből. Épp ezeken agyalhat, amint az istálló környékét vizsgálja, hogy ezt követően ismét várakozóan pillanthasson a főtér közepe felé.*
~Itt vagyok, Eeyr! Itt vagyok, hogy fegyver legyek makulátlan kezedben!~
*Sietve távozott hát a szegénynegyedből, hogy szent küldetése közben ne zavarja a hősért kiáltó pórias, adóktól terhes köznép. Így esett, hogy a legrövidebb úton érkezett a főtérre, és ott is kerüli a feltűnést. Ha van rá alkalma, akkor az égi jelenést, azt a bizonyos főnixet nem a tér közepén díszelgő szökőkút kékes vizében totyogva várja meg, hanem csendesen, megbújva, a Pegazusnak támaszkodva kémleli be a főteret. Nem mintha érdekelné, hogy a körülötte lévő jónép miféle tekintetet mereszt rá, miközben szent küldetését teljesíti, de lehetséges, hogy nem nyilvános a misszió. Meg hát, volt ő már főszereplője nyálas lovagregényeknek és trubadúroknak, erre már nem vágyik. Hiába, megöregedett, és ami lovaghoz nem méltó, még egy lova sincs, mióta Kagan eltörte a félvér nyakát, és szerencsétlen jószág meg a lángoktól megrémülve kivágtázott az erődből. Épp ezeken agyalhat, amint az istálló környékét vizsgálja, hogy ezt követően ismét várakozóan pillanthasson a főtér közepe felé.*
~Itt vagyok, Eeyr! Itt vagyok, hogy fegyver legyek makulátlan kezedben!~
8296. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-10 13:31:41
Üzenet elküldve: 2017-04-10 13:31:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
*Úgy tűnik a lány benne van a tréfálkozásban, és Nengrath jól el is nevetgél, ahogyan visszavág a füles dologgal.*
- Igazad van. *bólogat ezután széles vigyorral arcán.*- És képzeld el, én, hogy festenék vele! *idézi elő a mókás képet, amelyben egy parányi, hegyes kis füllel a fején állna itt a lánnyal szemközt. Közben a gúnyolókra terelődik a szó, majd lassan a lány atyjáról kezdenek beszélni. Nem akart ő semmi rosszat mondani a férfiról, és még célozni sem rá, de a lány rögtön védeni kezdi. Az atyai szeretet legalább nem halt még ki belőle, még ha olyan apa is ez, akiről beszélünk, amely csak úgy magára hagyja a gyermekét, és nem tudni éppen merre jár. Nem fogja bírálni, ezért csak szomorkásan szusszantva egyet megcsóválja a fejét, és nem is fűz hozzá semmit. Ám látszólag a bevédett férfinek hűlt helye még a védelem végére is, így akarva akaratlanul kicsúszik a száján a kérdés a leányt elnézve, hogy evett e már.*
- Reggel...
*Kicsit megrágja a dörmögött szót, aztán egy kis idő múlva újra megszólal.*
- Mit szólnál hozzá, ha meghívnálak valamire a fogadóban? *kérdezi ezután.*- Nem muszáj velem ülnöd, külön asztalnál is lehetsz, de nyugodtabb szívvel engednélek el, ha legalább azt látnám, hogy biztonságban vagy. A fogadóban bizonyára hamar megtalál atyád is, addig is pedig meleg helyen leszel, és tele gyomorral. Sokan is lehetnek odabent, úgyhogy nem kell attól sem tartanod, hogy ellopom a füledet. *tréfálkozik kissé ismét, egy halovány félmosollyal arcán, és egyben ezzel kifejezve, hogy ne aggódjon a lány, nem kell tartania tőle semmiképp, de ha mégis így volna, olyan helyen lesznek, ahol mások is vannak. Ez azért sokat segíthet egy gyermeki nyugalmon.*
*Úgy tűnik a lány benne van a tréfálkozásban, és Nengrath jól el is nevetgél, ahogyan visszavág a füles dologgal.*
- Igazad van. *bólogat ezután széles vigyorral arcán.*- És képzeld el, én, hogy festenék vele! *idézi elő a mókás képet, amelyben egy parányi, hegyes kis füllel a fején állna itt a lánnyal szemközt. Közben a gúnyolókra terelődik a szó, majd lassan a lány atyjáról kezdenek beszélni. Nem akart ő semmi rosszat mondani a férfiról, és még célozni sem rá, de a lány rögtön védeni kezdi. Az atyai szeretet legalább nem halt még ki belőle, még ha olyan apa is ez, akiről beszélünk, amely csak úgy magára hagyja a gyermekét, és nem tudni éppen merre jár. Nem fogja bírálni, ezért csak szomorkásan szusszantva egyet megcsóválja a fejét, és nem is fűz hozzá semmit. Ám látszólag a bevédett férfinek hűlt helye még a védelem végére is, így akarva akaratlanul kicsúszik a száján a kérdés a leányt elnézve, hogy evett e már.*
- Reggel...
*Kicsit megrágja a dörmögött szót, aztán egy kis idő múlva újra megszólal.*
- Mit szólnál hozzá, ha meghívnálak valamire a fogadóban? *kérdezi ezután.*- Nem muszáj velem ülnöd, külön asztalnál is lehetsz, de nyugodtabb szívvel engednélek el, ha legalább azt látnám, hogy biztonságban vagy. A fogadóban bizonyára hamar megtalál atyád is, addig is pedig meleg helyen leszel, és tele gyomorral. Sokan is lehetnek odabent, úgyhogy nem kell attól sem tartanod, hogy ellopom a füledet. *tréfálkozik kissé ismét, egy halovány félmosollyal arcán, és egyben ezzel kifejezve, hogy ne aggódjon a lány, nem kell tartania tőle semmiképp, de ha mégis így volna, olyan helyen lesznek, ahol mások is vannak. Ez azért sokat segíthet egy gyermeki nyugalmon.*
8295. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 22:08:18
Üzenet elküldve: 2017-04-09 22:08:18
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
*Épp csak felkelt a kútkáváról, hogy kissé szétnézzen. Széles karimájú szalmakalapját fejébe húzza, ahogy ellép a szökőkúttól. Klakk-klokk, csendül a fa saruk hangja, kopp-kopp, koppan a vándorbot a Főtér kövein. Tekintete a teret körülölelő építmények homlokzatára tapad, így nem veszi észre, amikor egy ismeretlen alak elé lép. Csupán az ütközés, a "becsapódás" téríti magához. Ahhoz nem elég, hogy ő is földre kerüljön, de egy pillanatra meginog, mielőtt botját használva, arra támaszkodva visszanyerné egyensúlyát. Női hang csendül, és Hin'eri abba az irányba tekint, ahonnan észleli: le a földre. Egy pillanatra megtorpan, lendülő keze megakad, ahogy a sötételfre néz.*
-Semmiség.
*Válaszolja és arcára barátságos mosoly ül ki, ahogy kezét nyújtja a földön ücsörgő felé, hogy felsegítse onnan.* Add a kezed.
*Ha a másik elfogadja a segítséget, akkor a szalmakalapos férfi felsegíti a talajról, de ha nem, akkor sem fog raplizni.*
- Jól vagy? Megütötted magad?
*Kérdezi miközben egyet hátra lép és megigazítja bőujjú inget a vállán. Ahogy az ismeretlen előtt áll, sikerül jól megnéznie magának a fura teremtést. Arckifejezése továbbra is barátságos, ám szemeiben kétkedő fény csillan. Igaz kérdéses, hogy a szalmakalap árnyékában mennyire kivehető ez az ábrázat.*
- Te egy sötételf vagy. Ugye?
*Kérdezi és kissé előre hajol, miközben mindkét kezével a vándorbotot markolja, arra nehézkedik rá.*
*Épp csak felkelt a kútkáváról, hogy kissé szétnézzen. Széles karimájú szalmakalapját fejébe húzza, ahogy ellép a szökőkúttól. Klakk-klokk, csendül a fa saruk hangja, kopp-kopp, koppan a vándorbot a Főtér kövein. Tekintete a teret körülölelő építmények homlokzatára tapad, így nem veszi észre, amikor egy ismeretlen alak elé lép. Csupán az ütközés, a "becsapódás" téríti magához. Ahhoz nem elég, hogy ő is földre kerüljön, de egy pillanatra meginog, mielőtt botját használva, arra támaszkodva visszanyerné egyensúlyát. Női hang csendül, és Hin'eri abba az irányba tekint, ahonnan észleli: le a földre. Egy pillanatra megtorpan, lendülő keze megakad, ahogy a sötételfre néz.*
-Semmiség.
*Válaszolja és arcára barátságos mosoly ül ki, ahogy kezét nyújtja a földön ücsörgő felé, hogy felsegítse onnan.* Add a kezed.
*Ha a másik elfogadja a segítséget, akkor a szalmakalapos férfi felsegíti a talajról, de ha nem, akkor sem fog raplizni.*
- Jól vagy? Megütötted magad?
*Kérdezi miközben egyet hátra lép és megigazítja bőujjú inget a vállán. Ahogy az ismeretlen előtt áll, sikerül jól megnéznie magának a fura teremtést. Arckifejezése továbbra is barátságos, ám szemeiben kétkedő fény csillan. Igaz kérdéses, hogy a szalmakalap árnyékában mennyire kivehető ez az ábrázat.*
- Te egy sötételf vagy. Ugye?
*Kérdezi és kissé előre hajol, miközben mindkét kezével a vándorbotot markolja, arra nehézkedik rá.*
8294. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 21:12:36
Üzenet elküldve: 2017-04-09 21:12:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Városnézés//
//Taienga Hin'eri figyelmébe//
*A főtérre kiérve a szökőkutat veszi célba a szokásos nézegetés véget.*
- Eljönnél velem a kúthoz? *Kérdezi a Fyolanától, mikor elhalad mellette, bár úgy tűnik, hogy valamit keres, így nem vár sokáig a válaszra. Egyedül sétál tovább. Nem jut messzire, mivel a semmiből előbukkanva egy szarka száll el a feje felett. Csodálkozva tekint után és még jobban meglepődik azon, ahogy Fyolana karjára telepedik le.*
~De szép madara van! Vajon megsimogathatom én is?~ *Indul hirtelen vissza, ám a következő lépéssel nekimegy egy fura kalapos alakba.*
-Ááá… *Huppan le a szebbik felére.*
~Kellett nekem rohannom! ~ *Korholja magát, majd feltekint a felette tornyosulóra, már ha nem sodorta el őt is a lendületével.*
- Nagyon sajnálom uram, nem vettem észre, hogy előttem van. *Mentegetőzik, miközben szemével a többieket keresi, de a földről minden csupa lábnak tűnik. Lassan felkel és ha kell a másiknak is megpróbál segíteni. Majd zavartan figyeli a férfit.*
A hozzászólás írója (Tuneth Gaulialdes) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 22:11:34
//Taienga Hin'eri figyelmébe//
*A főtérre kiérve a szökőkutat veszi célba a szokásos nézegetés véget.*
- Eljönnél velem a kúthoz? *Kérdezi a Fyolanától, mikor elhalad mellette, bár úgy tűnik, hogy valamit keres, így nem vár sokáig a válaszra. Egyedül sétál tovább. Nem jut messzire, mivel a semmiből előbukkanva egy szarka száll el a feje felett. Csodálkozva tekint után és még jobban meglepődik azon, ahogy Fyolana karjára telepedik le.*
~De szép madara van! Vajon megsimogathatom én is?~ *Indul hirtelen vissza, ám a következő lépéssel nekimegy egy fura kalapos alakba.*
-Ááá… *Huppan le a szebbik felére.*
~Kellett nekem rohannom! ~ *Korholja magát, majd feltekint a felette tornyosulóra, már ha nem sodorta el őt is a lendületével.*
- Nagyon sajnálom uram, nem vettem észre, hogy előttem van. *Mentegetőzik, miközben szemével a többieket keresi, de a földről minden csupa lábnak tűnik. Lassan felkel és ha kell a másiknak is megpróbál segíteni. Majd zavartan figyeli a férfit.*
A hozzászólás írója (Tuneth Gaulialdes) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 22:11:34
8293. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 17:44:26
Üzenet elküldve: 2017-04-09 17:44:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy a főtérre ér ezernyi emlék villan a fejébe. A régi dolgok látványa: szökőkút, padig, emberek, és az egész főtér, és annak különleges jellegzetességi szinte elvarázsolja Nellarát. Legszívesebben csak állna és a tüdejébe szívná a friss levegőt, de a hosszú út egészen kimerítette. Emlékszik, hogy a fogadóban mennyei ízű mézsört kínáltak mindig, ha belegondol összefut a nyál a szájába és szinte rögtön megszomjazik. Szinte érzi nyelve alatt az ízét. Ennek örömére hát rögtön a fogadó felé veszi az irányt.*
8292. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 14:25:34
Üzenet elküldve: 2017-04-09 14:25:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Kényelmesen elnyúlva ücsörög a főtér egyik padján, élvezve az egyre javuló időjárást, az éppen hét ágra sütő napot. Nézegeti az érkező és távozó népeket, közben magában dudorászva ingatja a fejét. A háború végeztével ismét egyre békésebbé váltak az utak és egyre kevésbé védetté az utazók, ideje lenne talán valami munka után kajtatnia. Vagy legalább egy könnyű nőcske kéne, de annyira unalmas már az is, túl könnyű, és most nincs annyi pénze hogy másokra szórja el. Lőni kéne valami jó zsíros vadat, egy pocakos nemest vagy ilyesmit, de azok sajnos nem bóklásznak ki a város védelméből csak úgy egymagukban. Két-három őrrel még el is bánna, de nem szeretne nagy felhajtást, sok holttestet hagyni. Akkor már a nemest sem lenne elég egyszerűen kirabolni, őt is meg kellene ölni, az meg már komolyabb nyomozgatást vonna maga után. Fene se tudja ezen a vidéken mágiával mire képesek, mindenképpen álca kell, de a múltkori tündéresdi után kedvenc alteregóját el kellett engednie. Mit is gondolt akkor? Tündérkereskedelem? Azzal a mélységivel meg vajon mi lett, aki az egészet rátukmálta? Talán jobb is hogy azóta sem látta, nem lehet tudni miféle, egyszerűbb az élet problémák nélkül. Meg hát, egyszerűbb az élet egy nagy rakat arannyal a zsebében, ami viszont jelenleg nem húzza az oldalát, éppen ez a baj. Mindig ez a baj, vagy az arany, vagy a nők, vagy mindkettő, ezekből fakad minden probléma. Talán tisztes munka után kéne néznie? De mennyivel könnyebb hátba lőni valakit és elvenni a pénzét, mint hatokat dolgozni érte?*
8291. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 14:11:31
Üzenet elküldve: 2017-04-09 14:11:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
*A kérdésre csak a fejét rázza. Még akkor is, hogy csak viccelődik vele, jogosnak érzi a feltételezést, hogy ha mást várt, elméletileg látnia kellett volna már törpét.*
- Tényleg nem láttam, csak másképp képzeltem el őket. *Fiatal még ugyan, de nem annyira buta ő, megtanították olvasni, és mástól is hallott már történeteket, meséket. A fejében viszont valóban nem fiatalabb törpékről él az elképzelése, inkább idősebb, tényleg hosszú szakállakkal, nagy orral… De reméli nem kell ezt így leírnia a férfinak, még a végén megsértődik rá.*
- Nem járna vele jól. *Neveti el magát, két fülére fogva, mintha már az előtte állótól féltené.* Hosszú ugyan, de túl kicsi lenne egy törpének. *Nehezen tud elképzelni elf fülekkel egy törpét, de azért vicces gondolat. Nem is lenne rossz ötlet, akkor biztosan nem keverné össze az emberekkel, de az elfekkel még annyira se. Nekik nagyon jól bevált, a törpéknek is szilárd megkülönböztetőjel lenne.
Kissé grimaszolva hallgatja. Persze többet ésszel, de ha tényleg rosszul esik neki? Nem olyan könnyű az, és ha nem válik be? Akkor mi értelme volt? Ha mások azt hiszik, bármit megtehetnek, mert nem jár következményekkel? Fogalma sincs, mi lenne a jó megoldás, vagy a leghatásosabb. A további elhangzó szavak pedig csak még inkább összezavarják. Tudja, hogy borzalmas felnőttek vannak, de ő foghatja legalább arra, hogy még gyerek. Ők mire foghatják?*
- Nekik semmi értelme! *Morog az orra alatt. Akár gyerekről van szó akár felnőttről, ez a véleménye nem változik, hogy az ilyeneket nem lehet meggyőzni. Legalábbis nem akar annyi időt a társaságukban tölteni, hogy sikerrel ráébressze őket az igazságra. Nem gondolta volna, hogy úgy fogja lassan érezni, hogy szívesebben beszélget, arról, hogy miért van errefelé egyedül, vagy hogy egyedül van-e, mint olyanokról, akik mások gúnyolásával szórakoztatják magukat.*
- Nem olyan vészes. Neki is megvannak a saját dolgai, és munkája. Haza szokott jönni néha. *Nem biztos benne, hogy tudja mire gondol a másik, de egyből az apja védelmére siet. Ő így nőtt fel, teljesen normális neki, hogy se szó se beszéd mindig ismeretlen időkre szívódik fel. Aztán ugyanúgy, minden előjel nélkül bukkan fel a legváratlanabb pillanatokban.*
- Hm? Igen, reggel egy keveset. *Ha tudna már vadászni, sokkal könnyebb dolga lenne, de így korlátozottabbak a lehetőségei. Kicsit azért meglepi a kérdés, hogy ilyen gyorsan témát váltott.*
A hozzászólás írója (Eori D Estola) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 14:12:03
*A kérdésre csak a fejét rázza. Még akkor is, hogy csak viccelődik vele, jogosnak érzi a feltételezést, hogy ha mást várt, elméletileg látnia kellett volna már törpét.*
- Tényleg nem láttam, csak másképp képzeltem el őket. *Fiatal még ugyan, de nem annyira buta ő, megtanították olvasni, és mástól is hallott már történeteket, meséket. A fejében viszont valóban nem fiatalabb törpékről él az elképzelése, inkább idősebb, tényleg hosszú szakállakkal, nagy orral… De reméli nem kell ezt így leírnia a férfinak, még a végén megsértődik rá.*
- Nem járna vele jól. *Neveti el magát, két fülére fogva, mintha már az előtte állótól féltené.* Hosszú ugyan, de túl kicsi lenne egy törpének. *Nehezen tud elképzelni elf fülekkel egy törpét, de azért vicces gondolat. Nem is lenne rossz ötlet, akkor biztosan nem keverné össze az emberekkel, de az elfekkel még annyira se. Nekik nagyon jól bevált, a törpéknek is szilárd megkülönböztetőjel lenne.
Kissé grimaszolva hallgatja. Persze többet ésszel, de ha tényleg rosszul esik neki? Nem olyan könnyű az, és ha nem válik be? Akkor mi értelme volt? Ha mások azt hiszik, bármit megtehetnek, mert nem jár következményekkel? Fogalma sincs, mi lenne a jó megoldás, vagy a leghatásosabb. A további elhangzó szavak pedig csak még inkább összezavarják. Tudja, hogy borzalmas felnőttek vannak, de ő foghatja legalább arra, hogy még gyerek. Ők mire foghatják?*
- Nekik semmi értelme! *Morog az orra alatt. Akár gyerekről van szó akár felnőttről, ez a véleménye nem változik, hogy az ilyeneket nem lehet meggyőzni. Legalábbis nem akar annyi időt a társaságukban tölteni, hogy sikerrel ráébressze őket az igazságra. Nem gondolta volna, hogy úgy fogja lassan érezni, hogy szívesebben beszélget, arról, hogy miért van errefelé egyedül, vagy hogy egyedül van-e, mint olyanokról, akik mások gúnyolásával szórakoztatják magukat.*
- Nem olyan vészes. Neki is megvannak a saját dolgai, és munkája. Haza szokott jönni néha. *Nem biztos benne, hogy tudja mire gondol a másik, de egyből az apja védelmére siet. Ő így nőtt fel, teljesen normális neki, hogy se szó se beszéd mindig ismeretlen időkre szívódik fel. Aztán ugyanúgy, minden előjel nélkül bukkan fel a legváratlanabb pillanatokban.*
- Hm? Igen, reggel egy keveset. *Ha tudna már vadászni, sokkal könnyebb dolga lenne, de így korlátozottabbak a lehetőségei. Kicsit azért meglepi a kérdés, hogy ilyen gyorsan témát váltott.*
A hozzászólás írója (Eori D Estola) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 14:12:03
8290. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 10:16:41
Üzenet elküldve: 2017-04-09 10:16:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Csupán egy halk sóhaj tör fel belőle, amikor meglátja a várost. Arcára bizakodó mosoly kúszik.*
~Végre. A Levegő városa.~
*Szalmakalapja alól csodálja pár percig Arthenior-t, mielőtt újra megindulna. Vándorbotja lendül, talpa alatt megcsikordul pár kavics. A Főtérre érve pedig ismét megáll, ám ekkor már földbe gyökerezik a lába. A csodálatos kövezett tér és a lélegzetelállító szökőkút annak közepén megbabonázzák Hin'eri-t.*
~Káprázatos.~
*Tátja el száját nagy csodálkozva, ahogy a szökőkúthoz sétál. Sarujának klakkogó hangja jelzi útját. Közelebb hajolva a szökőkúthoz és annak vizéhez, szinte elvakítja a kristálytiszta csillogás. Bal tenyerét szinte félve meríti a vízbe és óvatosan kortyol belőle, mintha csak attól félne, hogy a folyadék megégeti száját, vagy netán valami más kellemetlenség érheti, de a friss víz ízétől megkönnyebbült sóhaj tör fel a férfiból. Gyorsan veti hátra szalmakalapját és támasztja a szökőkút karimájának botját, csak hogy tenyereibe vizet merítve mohón inni kezdjen. Egy korty, két korty, egy harmadik és negyedik korty. Arcát is megmossa, bár ügyel közben arra, hogy eközben elhajoljon a szökőkút felől. A legördülő vízcseppek utat találnak nyakára, majd mellkasára, kellemes hűs érzést hozva magukkal. Első bámulatából lassan kitisztul feje és kissé elcsigázottan ül le a kútkávára.*
~A későbbiekre.~
*Fut át elméjén és megtölti butykosát is. Tekintete körbejár a téren, ekkor figyel fel a robusztus oszlopra is. A teret körülölelő épületek mind-mind érdekesek, alig hasonlítanak valamicskét az otthoniakra, gondolja. Csupán egy-két percet ejtőzik még itt ücsörögve, mielőtt újra kezébe venné vándorbotját, fejére tenné szalmakalapját és felkelne a kútkáváról, hogy kicsit körbenézzen.*
~Végre. A Levegő városa.~
*Szalmakalapja alól csodálja pár percig Arthenior-t, mielőtt újra megindulna. Vándorbotja lendül, talpa alatt megcsikordul pár kavics. A Főtérre érve pedig ismét megáll, ám ekkor már földbe gyökerezik a lába. A csodálatos kövezett tér és a lélegzetelállító szökőkút annak közepén megbabonázzák Hin'eri-t.*
~Káprázatos.~
*Tátja el száját nagy csodálkozva, ahogy a szökőkúthoz sétál. Sarujának klakkogó hangja jelzi útját. Közelebb hajolva a szökőkúthoz és annak vizéhez, szinte elvakítja a kristálytiszta csillogás. Bal tenyerét szinte félve meríti a vízbe és óvatosan kortyol belőle, mintha csak attól félne, hogy a folyadék megégeti száját, vagy netán valami más kellemetlenség érheti, de a friss víz ízétől megkönnyebbült sóhaj tör fel a férfiból. Gyorsan veti hátra szalmakalapját és támasztja a szökőkút karimájának botját, csak hogy tenyereibe vizet merítve mohón inni kezdjen. Egy korty, két korty, egy harmadik és negyedik korty. Arcát is megmossa, bár ügyel közben arra, hogy eközben elhajoljon a szökőkút felől. A legördülő vízcseppek utat találnak nyakára, majd mellkasára, kellemes hűs érzést hozva magukkal. Első bámulatából lassan kitisztul feje és kissé elcsigázottan ül le a kútkávára.*
~A későbbiekre.~
*Fut át elméjén és megtölti butykosát is. Tekintete körbejár a téren, ekkor figyel fel a robusztus oszlopra is. A teret körülölelő épületek mind-mind érdekesek, alig hasonlítanak valamicskét az otthoniakra, gondolja. Csupán egy-két percet ejtőzik még itt ücsörögve, mielőtt újra kezébe venné vándorbotját, fejére tenné szalmakalapját és felkelne a kútkáváról, hogy kicsit körbenézzen.*
8289. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 09:29:53
Üzenet elküldve: 2017-04-09 09:29:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény - istentisztelet//
//Előkészítő műveletek//
*Az a helyzet, hogy soha életében nem sietett sehová. Nem hajtotta a többi szerzetes, nem kellett versenyeznie az idővel, ami miatt igazán szerencsésnek mondható, hiszen nem mindenki mondhatja ezt el magáról. Noha az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy pap sosem siet sehová. Mindig akkor érkezik, amikor kell, sem előbb, sem később. Ennek köszönhető az, hogy most is lassú lépteivel szeli a város utcáit.
Hóna alatt tiszta, frissen írott pergamenek sorakoznak, továbbá a vállán lóg egy kis bőrtáska, amiben egy kalapács és pár szeg található. A kis szöveget még a könyvtárban megírta, így már csak annyi a dolga, hogy kifüggessze a város különböző, forgalmasabb pontjain. Az első választása a főtérre esik, hiszen a piactér mellett talán itt fordul meg a legtöbb és legkülönfélébb nép, na meg az esetek többségében ide érkeznek meg az új kalandorok.
A hirdetőtáblához sétál, majd két szeg segítségével kifüggeszti a méretes pergament, ami vélhetően sok kíváncsi figyelmet vonz majd magához.
A pergamenen lévő írás a következő.*
"És eljő Eeyr, ki a Fényt hordozá, a setét csatlósokat elkergeté és legyőzé...
Arthenior népe!
Mindazok, kik hirdetnék és dicsőítenék a Fény istenének, Eeyrnek nevét, most megtehetitek!
Ogadel Zujest Tiszteletes istentiszteletet tart a város ékességében, a Levegő mágia Templomában egy hat múlva. Az esemény reggel kezdődik, napfelkelte után.
Várok mindenkit szeretettel!
Áldás, békesség!
Aláírás:
Ogadel Zujest"
*Csupán pár másodpercet vesz igénybe a pergamen kifüggesztése, de még maga Ogadel is átfutja a szöveget. Nem nagy szavak ezek, nem is hosszú a szöveg, de aki szeretne eljönni, az így is eljön. Ogadel pedig nem is időzik, hanem halad szépen tovább, hogy a hirdetései mielőbb olvashatóak legyenek mindenfelé.*
A hozzászólás írója (Ogadel Zujest) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 09:34:16
//Előkészítő műveletek//
*Az a helyzet, hogy soha életében nem sietett sehová. Nem hajtotta a többi szerzetes, nem kellett versenyeznie az idővel, ami miatt igazán szerencsésnek mondható, hiszen nem mindenki mondhatja ezt el magáról. Noha az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy pap sosem siet sehová. Mindig akkor érkezik, amikor kell, sem előbb, sem később. Ennek köszönhető az, hogy most is lassú lépteivel szeli a város utcáit.
Hóna alatt tiszta, frissen írott pergamenek sorakoznak, továbbá a vállán lóg egy kis bőrtáska, amiben egy kalapács és pár szeg található. A kis szöveget még a könyvtárban megírta, így már csak annyi a dolga, hogy kifüggessze a város különböző, forgalmasabb pontjain. Az első választása a főtérre esik, hiszen a piactér mellett talán itt fordul meg a legtöbb és legkülönfélébb nép, na meg az esetek többségében ide érkeznek meg az új kalandorok.
A hirdetőtáblához sétál, majd két szeg segítségével kifüggeszti a méretes pergament, ami vélhetően sok kíváncsi figyelmet vonz majd magához.
A pergamenen lévő írás a következő.*
"És eljő Eeyr, ki a Fényt hordozá, a setét csatlósokat elkergeté és legyőzé...
Arthenior népe!
Mindazok, kik hirdetnék és dicsőítenék a Fény istenének, Eeyrnek nevét, most megtehetitek!
Ogadel Zujest Tiszteletes istentiszteletet tart a város ékességében, a Levegő mágia Templomában egy hat múlva. Az esemény reggel kezdődik, napfelkelte után.
Várok mindenkit szeretettel!
Áldás, békesség!
Aláírás:
Ogadel Zujest"
*Csupán pár másodpercet vesz igénybe a pergamen kifüggesztése, de még maga Ogadel is átfutja a szöveget. Nem nagy szavak ezek, nem is hosszú a szöveg, de aki szeretne eljönni, az így is eljön. Ogadel pedig nem is időzik, hanem halad szépen tovább, hogy a hirdetései mielőbb olvashatóak legyenek mindenfelé.*
A hozzászólás írója (Ogadel Zujest) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.09 09:34:16
8288. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 01:28:59
Üzenet elküldve: 2017-04-09 01:28:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kessadel//
- Tudom, hogy nem kell tudnunk, de ne mondd, hogy Te sosem vagy kíváncsi. *jegyzi meg, és jelezvén, hogy mennyire nem érdekli a lány esetleges nagy magyarázata arról, hogy mit hogyan kéne csinálnia és gondolnia, ásít egyet. Persze lehet, hogy csak a fáradtság teszi.
Ezután egy ideig csak hallgatja a lányt, ami nála elég ritkaságszámba megy. Mármint a hallgatás. Kevésbé ért hozzá, mint a beszédhez. De azért mégis csak tud ilyet is, így csak bólogat néha, hümmög, na meg egyszer megjegyzi, hogy a fürdő egy olyan hely ami igazán felkeltette az érdeklődését, és nyíltan célozgat rá, hogy ketten is felkereshetnék majd.
Na és, hogy Lynnarban felmerül e bármilyen pajzán gondolat? Hát ez teljesen nyilvánvaló.*
- Egy pillanat.
*Csodálatos gondolatmenetéből, amely a lány körül forognak, a keserű válasz rángatja ki egy jó erős pofán vágással. Meg is áll, és döbbent arccal bámul Kessadelre.*
- Ha főzök?! Azt mondtad van étel! Ez nem annak számít! A főtéren is van étel... *legyint ingerülten a hátuk mögé.*- Patkányok, meg gyom és gomba. *háborodik fel.*- Mégsem mondom azt, hogy uccu neki vacsorázzunk!
*Szemmel láthatóan sokkal morcosabb lesz.*
- Főzni?! Nem azért gyalogoltam ide Lihanechből, hogy aztán még főzőcskézzek is! Hah! *fenyegetően meglengeti egy kicsit a lantot is a kezébe. Persze sokkal jobban szereti annál a hangszert, hogy kárt tegyen benne, és a lánynak sem fog nekimenni ilyenek miatt, de azért látszik rajta, hogy ez most szíven ütötte.*
- És különben is, Te vagy a lány. *morcoskodik tovább.*- Miért én főzzek?
*Aztán a kijelentésre nem is csinál mást csak egy pillanatig olyan fejet vág a lány felé, mintha egy nagyon csúnya és undok mocskot törölt volna bele az imént.*
- Van rosszabb a szegénynegyednél, igen... de még a parasztoknak is van meleg étel az asztalukon este. *dörmögi. Aztán el is megy a kedve az énekelgetéstől. Kikapja egy rántással a lány kezeiből a kalapját, mintha éppen az erszényét vette volna el tőle, ami tele van arannyal.*
- Nem vagy méltó A Kalapra. *néz ismét azzal az arccal a lányra.*
- És talán azért tart nagy becsben, mert tallér nélkül jutottam el ide. Egyébként meg nem olyan nagy az a becs, ha ennyi jár csak... *zsörtölődik, majd mint egy megsértett kisgyerek, hátat fordít a lánynak, és nagy léptekben, erőteljesen caplatni kezd tovább abba az irányba, amerre eddig is tartottak.*
- Tudom, hogy nem kell tudnunk, de ne mondd, hogy Te sosem vagy kíváncsi. *jegyzi meg, és jelezvén, hogy mennyire nem érdekli a lány esetleges nagy magyarázata arról, hogy mit hogyan kéne csinálnia és gondolnia, ásít egyet. Persze lehet, hogy csak a fáradtság teszi.
Ezután egy ideig csak hallgatja a lányt, ami nála elég ritkaságszámba megy. Mármint a hallgatás. Kevésbé ért hozzá, mint a beszédhez. De azért mégis csak tud ilyet is, így csak bólogat néha, hümmög, na meg egyszer megjegyzi, hogy a fürdő egy olyan hely ami igazán felkeltette az érdeklődését, és nyíltan célozgat rá, hogy ketten is felkereshetnék majd.
Na és, hogy Lynnarban felmerül e bármilyen pajzán gondolat? Hát ez teljesen nyilvánvaló.*
- Egy pillanat.
*Csodálatos gondolatmenetéből, amely a lány körül forognak, a keserű válasz rángatja ki egy jó erős pofán vágással. Meg is áll, és döbbent arccal bámul Kessadelre.*
- Ha főzök?! Azt mondtad van étel! Ez nem annak számít! A főtéren is van étel... *legyint ingerülten a hátuk mögé.*- Patkányok, meg gyom és gomba. *háborodik fel.*- Mégsem mondom azt, hogy uccu neki vacsorázzunk!
*Szemmel láthatóan sokkal morcosabb lesz.*
- Főzni?! Nem azért gyalogoltam ide Lihanechből, hogy aztán még főzőcskézzek is! Hah! *fenyegetően meglengeti egy kicsit a lantot is a kezébe. Persze sokkal jobban szereti annál a hangszert, hogy kárt tegyen benne, és a lánynak sem fog nekimenni ilyenek miatt, de azért látszik rajta, hogy ez most szíven ütötte.*
- És különben is, Te vagy a lány. *morcoskodik tovább.*- Miért én főzzek?
*Aztán a kijelentésre nem is csinál mást csak egy pillanatig olyan fejet vág a lány felé, mintha egy nagyon csúnya és undok mocskot törölt volna bele az imént.*
- Van rosszabb a szegénynegyednél, igen... de még a parasztoknak is van meleg étel az asztalukon este. *dörmögi. Aztán el is megy a kedve az énekelgetéstől. Kikapja egy rántással a lány kezeiből a kalapját, mintha éppen az erszényét vette volna el tőle, ami tele van arannyal.*
- Nem vagy méltó A Kalapra. *néz ismét azzal az arccal a lányra.*
- És talán azért tart nagy becsben, mert tallér nélkül jutottam el ide. Egyébként meg nem olyan nagy az a becs, ha ennyi jár csak... *zsörtölődik, majd mint egy megsértett kisgyerek, hátat fordít a lánynak, és nagy léptekben, erőteljesen caplatni kezd tovább abba az irányba, amerre eddig is tartottak.*
8287. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 01:09:41
Üzenet elküldve: 2017-04-09 01:09:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lynnar//
- Nem kell tudnunk hogy mik a tervei, csak tennünk a dolgunkat.
*Ezzel intézi el az egész kíváncsiskodást. Nem egy buta lány ő sem, megvan a magához való esze, de valahogy sosem érdekelte hogy mi lesz a végső cél. Nem számít, nincs jelentősége, bármi is az, ő teszi amit tennie kell. Az pedig, hogy kivételezettnek gondolja a férfi, egyáltalán nem zavarja, sőt, számára természetes. Ki más is lehetne a legfontosabb segítője urának, ha nem ő? A szegénynegyed felé haladva a hallottak után egy-két alapvető információval ellátja Lynnart a városról. A templom, a barakk, piac, fürdő, néhány főbb utca, a közelmúlt fontosabb eseményei, ilyesmikről esik szó, meg azt is elmagyarázza hogy pontosan hová mennek, de természetesen vezeti is őt arrafelé. Arra a megjegyzésre, hogy ketten jót fognak mulatni, még csak nem is reagál. Majdcsak elütik az időt valamivel, benne fel sem merül hogy valami viccesnek, urambocsá pajzánnak szánt utalás húzódhatna a háttérben, végül azért óhatatlanul visszakanyarodnak érdekesebb témákra.*
- Vacsora lesz, ha főzöl magadnak. Reggel bevásároltam, ha moslékot csinálsz belőle, azt eszel.
*Nincs különösebb él a hangjában, csak ő biztos hogy nem fog Lynnarra főzni. Ráadásul kevésbé éhes mint lusta, fal majd egy kis füstölt kolbászt pár szelet kenyérrel, az vacsorának bőven megteszi.*
- A tenger után minden viskó palota, van rosszabb a szegénynegyednél.
*Ha már az ember felemlegette az emléket, onnan hoz hasonlatot. Váratlanul éri a kalap amit a kezébe nyomnak, de csak megfogja egy méltatlankodó fújással és szemforgatással egybekötve.*
- Bazári majmot csinálsz belőlem, hogy jelenjek meg mellette, ha előtte koldusként ismer meg a város?
*Zsörtölődik félhangosan a nem létező bajsza alatt, de tűri az eseményeket.*
- Egyáltalán miért tart téged olyan nagy becsben, ha egy tallér nélkül jutottál el ide? Nem lehetsz valami jó abban amit csinálsz, ha az utcán alszol és minden pillanatban a betevőért kell kuncsorognod.
- Nem kell tudnunk hogy mik a tervei, csak tennünk a dolgunkat.
*Ezzel intézi el az egész kíváncsiskodást. Nem egy buta lány ő sem, megvan a magához való esze, de valahogy sosem érdekelte hogy mi lesz a végső cél. Nem számít, nincs jelentősége, bármi is az, ő teszi amit tennie kell. Az pedig, hogy kivételezettnek gondolja a férfi, egyáltalán nem zavarja, sőt, számára természetes. Ki más is lehetne a legfontosabb segítője urának, ha nem ő? A szegénynegyed felé haladva a hallottak után egy-két alapvető információval ellátja Lynnart a városról. A templom, a barakk, piac, fürdő, néhány főbb utca, a közelmúlt fontosabb eseményei, ilyesmikről esik szó, meg azt is elmagyarázza hogy pontosan hová mennek, de természetesen vezeti is őt arrafelé. Arra a megjegyzésre, hogy ketten jót fognak mulatni, még csak nem is reagál. Majdcsak elütik az időt valamivel, benne fel sem merül hogy valami viccesnek, urambocsá pajzánnak szánt utalás húzódhatna a háttérben, végül azért óhatatlanul visszakanyarodnak érdekesebb témákra.*
- Vacsora lesz, ha főzöl magadnak. Reggel bevásároltam, ha moslékot csinálsz belőle, azt eszel.
*Nincs különösebb él a hangjában, csak ő biztos hogy nem fog Lynnarra főzni. Ráadásul kevésbé éhes mint lusta, fal majd egy kis füstölt kolbászt pár szelet kenyérrel, az vacsorának bőven megteszi.*
- A tenger után minden viskó palota, van rosszabb a szegénynegyednél.
*Ha már az ember felemlegette az emléket, onnan hoz hasonlatot. Váratlanul éri a kalap amit a kezébe nyomnak, de csak megfogja egy méltatlankodó fújással és szemforgatással egybekötve.*
- Bazári majmot csinálsz belőlem, hogy jelenjek meg mellette, ha előtte koldusként ismer meg a város?
*Zsörtölődik félhangosan a nem létező bajsza alatt, de tűri az eseményeket.*
- Egyáltalán miért tart téged olyan nagy becsben, ha egy tallér nélkül jutottál el ide? Nem lehetsz valami jó abban amit csinálsz, ha az utcán alszol és minden pillanatban a betevőért kell kuncsorognod.
8286. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 00:59:40
Üzenet elküldve: 2017-04-09 00:59:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Eori//
*Kedvesen nevetgél egy sort a lány kérdésére.*
- Naná, hogy törpés! Nem láttál még törpét? *kérdezi aztán kissé rájátszott döbbenettel.*- Pedig az imént azt mondtad, hogy nem hasonlítok törpére. Akkor pedig látnod kellett volna már törpét ha ezt így tudod, és akkor tudnod kellene azt is, hogy milyen a fülük. *incselkedik egy kissé a lánnyal. De úgy tűnik a lány is érti a tréfát, és mintha egészen kezdene feloldódni.*
- Óhó! Valóban! *vigyorog.*- Tényleg szembetűnőbb. És milyen kis helyes. Vigyázz, nehogy egy irigy törpe ellopja. *kacsint egyet. Egy fokkal ő maga is oldottabbnak érzi magát. Már kevésbé feszeng a gyermek társaságában, mint az első pillanatban. Sőt, egészen kezdi megkedvelni a társaságát. Valahol már sajnálja is, hogy alighanem el kell válnia útjaiknak hamarosan. De egyelőre még jót beszélgetnek, látszólag legalábbis.
A leány kérdésén ráncolja egy kicsit a homlokát, és csípőre teszi a kezeit miközben elgondolkodik, és egy percbe beletelik mire újra megszólal.*
- Ez egy igazán jó kérdés. Fontos, hogy kiállj magadért, valóban. De néha többet ésszel, mint erővel, tudod! *bökdösi meg jobb kezének mutatóujjával a halántékát, aztán újra összefonja karjait.*- Ha felnőtt volt, akkor meg pláne. A felnőttek néha nagyobb butaságokra képesek, mint a gyerekek. Ilyenkor nektek kell megmutatnotok, hogy sokkal jobbak vagytok. *mosolyog szelíden. Majd kissé szomorkás lesz a tekintete. Hangosan fújja ki a levegőt egy hangos sóhajtással, és az ég felé emeli tekintetét, melynek mélykékjében már megjelennek az első csillagok.*
- Cudar ez a világ. *mondja végül. Megcsóválja a fejét. Tudna még mit hozzáfűzni a gyermek apjával kapcsolatos gondolataihoz, de szavakba inkább nem öntené. Ehelyett különös tekintettel néz vissza a lányra. Mintha tépelődne valamin. Aztán csak megszólal.*
- Mondd csak... *kezdi óvatosan, nehogy bármi rosszat sejtsen a lány, hiszen nincsenek hátsó szándékai, csak a puszta jó akarat.*- Ettél már ma?
*Kedvesen nevetgél egy sort a lány kérdésére.*
- Naná, hogy törpés! Nem láttál még törpét? *kérdezi aztán kissé rájátszott döbbenettel.*- Pedig az imént azt mondtad, hogy nem hasonlítok törpére. Akkor pedig látnod kellett volna már törpét ha ezt így tudod, és akkor tudnod kellene azt is, hogy milyen a fülük. *incselkedik egy kissé a lánnyal. De úgy tűnik a lány is érti a tréfát, és mintha egészen kezdene feloldódni.*
- Óhó! Valóban! *vigyorog.*- Tényleg szembetűnőbb. És milyen kis helyes. Vigyázz, nehogy egy irigy törpe ellopja. *kacsint egyet. Egy fokkal ő maga is oldottabbnak érzi magát. Már kevésbé feszeng a gyermek társaságában, mint az első pillanatban. Sőt, egészen kezdi megkedvelni a társaságát. Valahol már sajnálja is, hogy alighanem el kell válnia útjaiknak hamarosan. De egyelőre még jót beszélgetnek, látszólag legalábbis.
A leány kérdésén ráncolja egy kicsit a homlokát, és csípőre teszi a kezeit miközben elgondolkodik, és egy percbe beletelik mire újra megszólal.*
- Ez egy igazán jó kérdés. Fontos, hogy kiállj magadért, valóban. De néha többet ésszel, mint erővel, tudod! *bökdösi meg jobb kezének mutatóujjával a halántékát, aztán újra összefonja karjait.*- Ha felnőtt volt, akkor meg pláne. A felnőttek néha nagyobb butaságokra képesek, mint a gyerekek. Ilyenkor nektek kell megmutatnotok, hogy sokkal jobbak vagytok. *mosolyog szelíden. Majd kissé szomorkás lesz a tekintete. Hangosan fújja ki a levegőt egy hangos sóhajtással, és az ég felé emeli tekintetét, melynek mélykékjében már megjelennek az első csillagok.*
- Cudar ez a világ. *mondja végül. Megcsóválja a fejét. Tudna még mit hozzáfűzni a gyermek apjával kapcsolatos gondolataihoz, de szavakba inkább nem öntené. Ehelyett különös tekintettel néz vissza a lányra. Mintha tépelődne valamin. Aztán csak megszólal.*
- Mondd csak... *kezdi óvatosan, nehogy bármi rosszat sejtsen a lány, hiszen nincsenek hátsó szándékai, csak a puszta jó akarat.*- Ettél már ma?
8285. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-09 00:23:00
Üzenet elküldve: 2017-04-09 00:23:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kessadel//
- Azért kíváncsi lennék rá, hányan vannak még. *vigyorog a fiú, miközben összeszedegeti cókmókját. Nem telik sok időbe, hogy indulásra készen legyen.*
- És ha vannak, fognak e jönni. És ha nem jönnek, akkor mi a céljuk, és minek kellünk éppen mi. *mondja ki hangosan a gondolatait, amik már elég sokszor megfogalmazódtak benne az évek alatt.*
- Úgy értem eddig is biztosan hasznos voltam, de nem éreztem magam annyira kivételezettnek, mint Te.
*Lynnar sosem köntörfalaz, kimondja a gondolatait kerek perec, és ez most is így van. Na persze ismeretlennel azért biztosan másképp volna. És ha nem is régi cimborák a lánnyal, azért mégis csak sok a közös bennük.*
- Én készen állok. *reagál vigyorogva arra, hogy menjenek, de közben csak leakasztja lantját, és inkább kezében viszi.*- Még régen. De az már nem tegnap volt és nem egy hattal ezelőtt. Vezess kérlek.
*Elindul a lány nyomában, közben pedig hallgatja annak válaszát és bólint egyet. Tehát ketten. De egyelőre, ahogyan mondta. Viszont cinkos mosoly jelenik meg az arcán.*
- Ketten is biztosan jól fogunk mulatni. *villannak ki fogai is vigyorgás közben. És, hogy ismeri e Szürkevért. Hát csak annyira, amennyire bárki ismerheti.*
- Lesz meleg vacsora? Engem a leginkább ez érdekel. Na meg az, hogyha igen, akkor azért mégse valami útszéli moslék legyen. A szegénynegyed... *kicsit elhúzza a száját.*- Nem mintha jobban kívánkoznék a gazdag ficsúrok közé, de ott azért nagyobb lehet a kényelem is.
*Hallgat egy ideig a kisebb elégedetlenkedés után. Majd hirtelen egyik pillanatról a másikra egy kalap landol Kessadel kezei között.*
- Ha már ez van, akkor húzzunk hasznot, mielőtt az aranytalanok közé érünk. Fogd, aztán hátha akad valami. *mondja, majd pengetni is kezdi a lantot. Egyelőre még nem zendít énekre, hiszen lehet, hogy a lány egyszerűen csak kupán vágja mindezért, de ha nem teszi, akkor alighanem a szegénynegyedig dalolászni fog.*
- Azért kíváncsi lennék rá, hányan vannak még. *vigyorog a fiú, miközben összeszedegeti cókmókját. Nem telik sok időbe, hogy indulásra készen legyen.*
- És ha vannak, fognak e jönni. És ha nem jönnek, akkor mi a céljuk, és minek kellünk éppen mi. *mondja ki hangosan a gondolatait, amik már elég sokszor megfogalmazódtak benne az évek alatt.*
- Úgy értem eddig is biztosan hasznos voltam, de nem éreztem magam annyira kivételezettnek, mint Te.
*Lynnar sosem köntörfalaz, kimondja a gondolatait kerek perec, és ez most is így van. Na persze ismeretlennel azért biztosan másképp volna. És ha nem is régi cimborák a lánnyal, azért mégis csak sok a közös bennük.*
- Én készen állok. *reagál vigyorogva arra, hogy menjenek, de közben csak leakasztja lantját, és inkább kezében viszi.*- Még régen. De az már nem tegnap volt és nem egy hattal ezelőtt. Vezess kérlek.
*Elindul a lány nyomában, közben pedig hallgatja annak válaszát és bólint egyet. Tehát ketten. De egyelőre, ahogyan mondta. Viszont cinkos mosoly jelenik meg az arcán.*
- Ketten is biztosan jól fogunk mulatni. *villannak ki fogai is vigyorgás közben. És, hogy ismeri e Szürkevért. Hát csak annyira, amennyire bárki ismerheti.*
- Lesz meleg vacsora? Engem a leginkább ez érdekel. Na meg az, hogyha igen, akkor azért mégse valami útszéli moslék legyen. A szegénynegyed... *kicsit elhúzza a száját.*- Nem mintha jobban kívánkoznék a gazdag ficsúrok közé, de ott azért nagyobb lehet a kényelem is.
*Hallgat egy ideig a kisebb elégedetlenkedés után. Majd hirtelen egyik pillanatról a másikra egy kalap landol Kessadel kezei között.*
- Ha már ez van, akkor húzzunk hasznot, mielőtt az aranytalanok közé érünk. Fogd, aztán hátha akad valami. *mondja, majd pengetni is kezdi a lantot. Egyelőre még nem zendít énekre, hiszen lehet, hogy a lány egyszerűen csak kupán vágja mindezért, de ha nem teszi, akkor alighanem a szegénynegyedig dalolászni fog.*
8284. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-08 23:41:08
Üzenet elküldve: 2017-04-08 23:41:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lynnar//
- Itt van, igen, és valami nagy dologra készül. Különben nem hívott volna téged és engem sem hozat el idő el...
*Elharapja a mondatot, bár nem egy kimondhatatlan titok, mégsem szereti felemlegetni hogy bizony bőven lett volna még mit tanulnia a mestereknél. Eddig mindenhol ahová az ura beadta unatkozott már mire érte küldetett, de a legutóbbi hely más volt, onnan úgy érzi túl korán jött el. Emiatt vannak csupán vegyes érzelmei, hisz mindennél boldogabb hogy újra Vele lehet, de fél, hogy nem fogja tudni megfelelően ellátni a feladatait.*
- Menjünk inkább. Jártál már Artheniorban?
*Kezdi rögtön egy kérdéssel mielőtt válaszokat adna, hiszen ettől függ hogy mennyire szükséges ismertetnie a környéket.*
- Egyelőre ketten, nem tudok róla hogy jönnének még.
*El is indulnak a szegénynegyed felé amint Lynnar elkészül, a Pegazus cégére és az istálló épülete úgyis önmagáért beszél, itt nincs semmi amit magyaráznia kellene.*
- Egy régi kis viskó van a szegénynegyedben, nem nagy dolog, de van ágy és asztal. Azt mondja csak átmeneti, utalgat rá hogy nemsokára valami nagy veszi kezdetét, de hát, ismered.
*Az előbbinél jóval halványabb mosoly jelenik meg arcán, ahogy tekintete elveszik az utca messzeségében. A gondolatra megelevenedik előtte az a sokat sejtető ravasz mosoly amibe annak idején beleszeretett, és most is elveszik a képben.*
- Itt van, igen, és valami nagy dologra készül. Különben nem hívott volna téged és engem sem hozat el idő el...
*Elharapja a mondatot, bár nem egy kimondhatatlan titok, mégsem szereti felemlegetni hogy bizony bőven lett volna még mit tanulnia a mestereknél. Eddig mindenhol ahová az ura beadta unatkozott már mire érte küldetett, de a legutóbbi hely más volt, onnan úgy érzi túl korán jött el. Emiatt vannak csupán vegyes érzelmei, hisz mindennél boldogabb hogy újra Vele lehet, de fél, hogy nem fogja tudni megfelelően ellátni a feladatait.*
- Menjünk inkább. Jártál már Artheniorban?
*Kezdi rögtön egy kérdéssel mielőtt válaszokat adna, hiszen ettől függ hogy mennyire szükséges ismertetnie a környéket.*
- Egyelőre ketten, nem tudok róla hogy jönnének még.
*El is indulnak a szegénynegyed felé amint Lynnar elkészül, a Pegazus cégére és az istálló épülete úgyis önmagáért beszél, itt nincs semmi amit magyaráznia kellene.*
- Egy régi kis viskó van a szegénynegyedben, nem nagy dolog, de van ágy és asztal. Azt mondja csak átmeneti, utalgat rá hogy nemsokára valami nagy veszi kezdetét, de hát, ismered.
*Az előbbinél jóval halványabb mosoly jelenik meg arcán, ahogy tekintete elveszik az utca messzeségében. A gondolatra megelevenedik előtte az a sokat sejtető ravasz mosoly amibe annak idején beleszeretett, és most is elveszik a képben.*
8283. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-08 20:37:51
Üzenet elküldve: 2017-04-08 20:37:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nengrath//
*Utánozva ő is oldalra billenti a fejét. Nem érti a visszakérdezést. Tőle kérdez most valamit, vagy a szóhasználat nem tetszik neki? És ezek csak a hirtelenjében eszébe jutott lehetőségek. Fogalma sincs, hogy mit feleljen, inkább csak hallgat. A férfi bizonygatása amúgy is hamar leköti a figyelmét, miszerint nagyon is törpe. Hát nem tudja, fogalma sincs milyen összetéveszthetetlen jellemzőt kellene látnia, amikkel csak a törpék rendelkeznek és az emberek vagy gnómok nem. Utóbbi fajnak a képviselőivel sem találkozott még, vagy már nem is tudja. Lehet találkozott már gnómokkal is, csak azokat is alacsonyabb embereknek gondolta.*
- Ez törpés? *Érdeklődik elgondolkozva, figyelmesen tanulmányozva a fülét.* Még nem igazán találkoztam törpékkel. A mi fülünk szembetűnőbb. *Mosolyodik el ő is viccelődve, hajkoronája alól előkandikáló hegyes fülecskéjére mutatva. Nem versenyezni akar, de annyival könnyebbnek érzi a fajtája béliek felismerését. Akinek hosszú és hegyes a füle, az elf. Ennyi. Persze vannak inkább elfekre hasonlító félvérek is, de nem kell neki túlbonyolítani.
Jó hogy nem tátott szájjal hallgatja a gondolatmenetet. A kérdéshez érve már meg se tud szólalni, csak a fejét rázza. Próbálja feleleveníteni, hogy frissen szedve látott már olyan növényt, amiről tudja, hogy seb kezelésére használják, de még ha látott is, ha kényszerítenék se jutna eszébe a kinézete se, nemhogy tudja a nevét is.*
- Oké. *Csak mosolyogva bólint. Nem nagyon érti, hogy pontosan akkor most mit rontott el, vagy mi az, ami nem tetszett a másiknak, de bármi is volt, talán így most jó lesz.
Nagyon nem szereti mikor csúfolják, és még ha nem is akar törődni velük, képtelen ilyen derűsen beszélni róla. Pedig ha képes lenne nem törődni vele, és nem csak akarni, hogy tényleg ne érdekelje, akkor úgy talán sokkal könnyebb lenne.*
- De ha nem állok ki magamért, akkor is gyengének fognak hinni, és ugyanúgy folytatni fogják, nem? *Attól még, hogy úgy tesz, hogy nem zavarja, attól még nagyon is zavarni fogja, így még nem igazán érzi, hogy működne is.*
- Ő felnőtt volt. *Nem tudja, ez számít-e bármit is, de ő úgy érzi, hogy amikor idősebbek viccelődnek rajta, azoknak már nem fog nőni a szemükben. De azok sem az ő szemében.* De nagyon köszönöm.
*Nem tudja mi rosszat mondhatott, de csöndben figyelve várja, hogy mondjon valamit, mert eléggé olyan fejet vág, mintha lenne még mit hozzáfűznie. Egyelőre csak kérdéseket kap. Számíthatott volna rá, hogy ez fog következni, sosem tudja megúszni.*
- Lehet, nem tudom. Fogalmam sincs apám általában merre jár. *Csak egykedvűen megvonja a vállát. Tényleg, akár lehetne itt valahol a városban, de akár bármelyik másik városban is. Még csak ötlete sincs, és nem csak neki.*
*Utánozva ő is oldalra billenti a fejét. Nem érti a visszakérdezést. Tőle kérdez most valamit, vagy a szóhasználat nem tetszik neki? És ezek csak a hirtelenjében eszébe jutott lehetőségek. Fogalma sincs, hogy mit feleljen, inkább csak hallgat. A férfi bizonygatása amúgy is hamar leköti a figyelmét, miszerint nagyon is törpe. Hát nem tudja, fogalma sincs milyen összetéveszthetetlen jellemzőt kellene látnia, amikkel csak a törpék rendelkeznek és az emberek vagy gnómok nem. Utóbbi fajnak a képviselőivel sem találkozott még, vagy már nem is tudja. Lehet találkozott már gnómokkal is, csak azokat is alacsonyabb embereknek gondolta.*
- Ez törpés? *Érdeklődik elgondolkozva, figyelmesen tanulmányozva a fülét.* Még nem igazán találkoztam törpékkel. A mi fülünk szembetűnőbb. *Mosolyodik el ő is viccelődve, hajkoronája alól előkandikáló hegyes fülecskéjére mutatva. Nem versenyezni akar, de annyival könnyebbnek érzi a fajtája béliek felismerését. Akinek hosszú és hegyes a füle, az elf. Ennyi. Persze vannak inkább elfekre hasonlító félvérek is, de nem kell neki túlbonyolítani.
Jó hogy nem tátott szájjal hallgatja a gondolatmenetet. A kérdéshez érve már meg se tud szólalni, csak a fejét rázza. Próbálja feleleveníteni, hogy frissen szedve látott már olyan növényt, amiről tudja, hogy seb kezelésére használják, de még ha látott is, ha kényszerítenék se jutna eszébe a kinézete se, nemhogy tudja a nevét is.*
- Oké. *Csak mosolyogva bólint. Nem nagyon érti, hogy pontosan akkor most mit rontott el, vagy mi az, ami nem tetszett a másiknak, de bármi is volt, talán így most jó lesz.
Nagyon nem szereti mikor csúfolják, és még ha nem is akar törődni velük, képtelen ilyen derűsen beszélni róla. Pedig ha képes lenne nem törődni vele, és nem csak akarni, hogy tényleg ne érdekelje, akkor úgy talán sokkal könnyebb lenne.*
- De ha nem állok ki magamért, akkor is gyengének fognak hinni, és ugyanúgy folytatni fogják, nem? *Attól még, hogy úgy tesz, hogy nem zavarja, attól még nagyon is zavarni fogja, így még nem igazán érzi, hogy működne is.*
- Ő felnőtt volt. *Nem tudja, ez számít-e bármit is, de ő úgy érzi, hogy amikor idősebbek viccelődnek rajta, azoknak már nem fog nőni a szemükben. De azok sem az ő szemében.* De nagyon köszönöm.
*Nem tudja mi rosszat mondhatott, de csöndben figyelve várja, hogy mondjon valamit, mert eléggé olyan fejet vág, mintha lenne még mit hozzáfűznie. Egyelőre csak kérdéseket kap. Számíthatott volna rá, hogy ez fog következni, sosem tudja megúszni.*
- Lehet, nem tudom. Fogalmam sincs apám általában merre jár. *Csak egykedvűen megvonja a vállát. Tényleg, akár lehetne itt valahol a városban, de akár bármelyik másik városban is. Még csak ötlete sincs, és nem csak neki.*
8282. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-08 19:55:22
Üzenet elküldve: 2017-04-08 19:55:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés//
*Lehet, hogy csak egy nagyon apró mosoly játszik Naregal szájának szegletében, Malon ajkai mégis szélesebbre húzódnak ennek láttán. Mogorva bátyja csak tetteti, hogy ennyire érzéketlen és kemény borítású, hiába, érzései neki is vannak. Malon pedig sokkal könnyedebben hagyja ezeket felszínre törni és csak akkor fedi el őket, ha szükséges.*
- Aha...
*Malon ennyivel reagálja le Nare megjegyzését a történelmi emlékművel kapcsolatban, közben jól láthatóan forgatja a szemeit. Egyáltalán nem nemesi környezetbe születtek bele, néha mégis mind a ketten szívesen eljátszák, hogy többek, mint amik.
Malon pár pillanatig várja a folytatást, ám mikor nem történik semmi, ő is elkezdi fürkészni az oszlopot, mintha valamit keresne rajta, hátha rácáfolhat a bátyja mondandójára. Ezt hamar megunja, akkor a tükörképét kezdi vizslatni a vízbe, a kezét is belemeríti, hogy érezze a hőmérsékletét.*
- Mintha nem ezt mondtam volna én is.
*Válaszolt Naregale-nak puffogva. A férfi hozzáállása néha olyan lekezelő még vele szemben is, hogy gyakran ki tudja borítani vele. Mégis amint a bátyja eltávolodik tőle már ugrik is, hogy a nyomába eredhessen. Határozottan karol bele és csimpaszkodik rá szinte a teljes testsúlyával.*
- Keressünk egy fogadót és igyunk valamit!
*Lehet, hogy csak egy nagyon apró mosoly játszik Naregal szájának szegletében, Malon ajkai mégis szélesebbre húzódnak ennek láttán. Mogorva bátyja csak tetteti, hogy ennyire érzéketlen és kemény borítású, hiába, érzései neki is vannak. Malon pedig sokkal könnyedebben hagyja ezeket felszínre törni és csak akkor fedi el őket, ha szükséges.*
- Aha...
*Malon ennyivel reagálja le Nare megjegyzését a történelmi emlékművel kapcsolatban, közben jól láthatóan forgatja a szemeit. Egyáltalán nem nemesi környezetbe születtek bele, néha mégis mind a ketten szívesen eljátszák, hogy többek, mint amik.
Malon pár pillanatig várja a folytatást, ám mikor nem történik semmi, ő is elkezdi fürkészni az oszlopot, mintha valamit keresne rajta, hátha rácáfolhat a bátyja mondandójára. Ezt hamar megunja, akkor a tükörképét kezdi vizslatni a vízbe, a kezét is belemeríti, hogy érezze a hőmérsékletét.*
- Mintha nem ezt mondtam volna én is.
*Válaszolt Naregale-nak puffogva. A férfi hozzáállása néha olyan lekezelő még vele szemben is, hogy gyakran ki tudja borítani vele. Mégis amint a bátyja eltávolodik tőle már ugrik is, hogy a nyomába eredhessen. Határozottan karol bele és csimpaszkodik rá szinte a teljes testsúlyával.*
- Keressünk egy fogadót és igyunk valamit!
8281. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2017-04-08 19:38:32
Üzenet elküldve: 2017-04-08 19:38:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Megérkezés//
*Kicsit szórakoztatja huga idegesítése. Habár arca komornak és élettelennek tűnik, egy apró, laikusok számára nem is észrevhető mosoly jelenik meg szája szélén. Látszólag továbbra is úgy tesz mint aki meg se hallja Malont és a téren álló márványoszlop felé fordul. Majd kicsit szórakozottan elkezd beszélni.*
- Fel nem foghatom miért áll itt ez a szobor. Az orkok ugyan úgy itt vannak, nem sikerült őket kiűzni. Annak az egyetlen túlélőnek pedig még a nevét se tudja senki.
*Pár percig fürkészi tekintetével az oszlopot, majd a járókelők forgatagára néz. ~Malonnak igaza van, szinte látom ahogy húzza a zsebüket a pénzzel teli erszényük és nem szép dolog hagyni, hogy ilyen nehezet cipeljenek egész álló nap~ Feltápászkodik, nadrágjában megtöröli a kezét és kiroppantja nyakát. Lassan huga felé fordul és megköszörüli torkát.*
- Egésznap itt akarsz üldögélni vagy csinálunk is valamit? Nem a szökőkut miatt utaztunk idág.
*Amint végig mondta azaz apró mosoly ismét feltűnik szája szélén.*
A hozzászólás írója (Naregale Serkigl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.08 19:43:01
*Kicsit szórakoztatja huga idegesítése. Habár arca komornak és élettelennek tűnik, egy apró, laikusok számára nem is észrevhető mosoly jelenik meg szája szélén. Látszólag továbbra is úgy tesz mint aki meg se hallja Malont és a téren álló márványoszlop felé fordul. Majd kicsit szórakozottan elkezd beszélni.*
- Fel nem foghatom miért áll itt ez a szobor. Az orkok ugyan úgy itt vannak, nem sikerült őket kiűzni. Annak az egyetlen túlélőnek pedig még a nevét se tudja senki.
*Pár percig fürkészi tekintetével az oszlopot, majd a járókelők forgatagára néz. ~Malonnak igaza van, szinte látom ahogy húzza a zsebüket a pénzzel teli erszényük és nem szép dolog hagyni, hogy ilyen nehezet cipeljenek egész álló nap~ Feltápászkodik, nadrágjában megtöröli a kezét és kiroppantja nyakát. Lassan huga felé fordul és megköszörüli torkát.*
- Egésznap itt akarsz üldögélni vagy csinálunk is valamit? Nem a szökőkut miatt utaztunk idág.
*Amint végig mondta azaz apró mosoly ismét feltűnik szája szélén.*
A hozzászólás írója (Naregale Serkigl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.08 19:43:01
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621