Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 300 (5981. - 6000. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
6000. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 23:14:33
Üzenet elküldve: 2015-06-11 23:14:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés - Bárkihez szólva //
*A kialakuló helyzet bizarr háttér zaját képezi, ahogy Turwal nagy kortyokban nyeli a hűs vizet, mit sem törődve vele, hogy időközben hatalmas igáslova is a szökőkúthoz baktat és szintén inni kezd. Jó néhány korttyal később emelkedik ki a vízből: lángvörös varkocsából, csontgolyókkal és kövekkel díszített fonott szakállából zuhatagként ömlik a víz átizzadt ingére. Ráérősen, elégedetten, és sokkal élénkebb tekintettel fordul fivére és a két idegen felé, ajkán foghíjas vigyor, mohazöld szemében egy komisz kölyökre jellemző csintalan szikra.*
-Ne riogasd már a kölyköket, Dwartak! Még rossz hírünket kelted itt. Nem eszünk mi embert~ha van más választás~, nem vagyunk mi orkok!-
*Miután szomját oltotta, alaposabban végigméri a két, számára apró alakot. Hosszú út áll mögöttük, és bár ez kettejük közül őt viselte meg inkább (ezért is tűnt jó ötletnek ivóversenybe keveredni azokkal a zsoldosokkal tegnap), látja bátyján, hogy nem lenne ellenére 'kinyújtóztatni fáradt tagjait' egy kisebb adok-kapok keretein belül.
A csuromvizes lányt futólag megnézi magának, arcán egy félig bocsánatkérő, félig gúnyos mosollyal.
~10-20 év és egész szemrevaló teremtéssé nőheti ki magát~
Tekintete hosszabban elidőzik az újonnan érkező alakon, a használt, de karbantartott fegyvereken, az edzett alkaton. Úgy tűnik most nem egy gyerekkel van dolguk. A jelzésértékű nyakropogtatásra szélesebbre húzódik a vigyor az arcán.*
-Akkor Tökmagföldiek lennétek? Arra még úgysem jártunk, nem igaz, Dwar? Vagy csak nem vettük észre a helyieket?-
*Hangosan, meglepően dallamos hangon felnevet, majd maga is megroppantja nyakát, és kőröz néhányat a vállával. Tapasztalatból tudja, hogy ez a legtöbb alacsonyabb népet megrettenti, és gyakran még azelőtt véget ér a harc, hogy elkezdődne.*
~De nem mindig!~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 23:21:55, a következő indokkal:
Hiányzó jelek (*) pótlása.
*A kialakuló helyzet bizarr háttér zaját képezi, ahogy Turwal nagy kortyokban nyeli a hűs vizet, mit sem törődve vele, hogy időközben hatalmas igáslova is a szökőkúthoz baktat és szintén inni kezd. Jó néhány korttyal később emelkedik ki a vízből: lángvörös varkocsából, csontgolyókkal és kövekkel díszített fonott szakállából zuhatagként ömlik a víz átizzadt ingére. Ráérősen, elégedetten, és sokkal élénkebb tekintettel fordul fivére és a két idegen felé, ajkán foghíjas vigyor, mohazöld szemében egy komisz kölyökre jellemző csintalan szikra.*
-Ne riogasd már a kölyköket, Dwartak! Még rossz hírünket kelted itt. Nem eszünk mi embert~ha van más választás~, nem vagyunk mi orkok!-
*Miután szomját oltotta, alaposabban végigméri a két, számára apró alakot. Hosszú út áll mögöttük, és bár ez kettejük közül őt viselte meg inkább (ezért is tűnt jó ötletnek ivóversenybe keveredni azokkal a zsoldosokkal tegnap), látja bátyján, hogy nem lenne ellenére 'kinyújtóztatni fáradt tagjait' egy kisebb adok-kapok keretein belül.
A csuromvizes lányt futólag megnézi magának, arcán egy félig bocsánatkérő, félig gúnyos mosollyal.
~10-20 év és egész szemrevaló teremtéssé nőheti ki magát~
Tekintete hosszabban elidőzik az újonnan érkező alakon, a használt, de karbantartott fegyvereken, az edzett alkaton. Úgy tűnik most nem egy gyerekkel van dolguk. A jelzésértékű nyakropogtatásra szélesebbre húzódik a vigyor az arcán.*
-Akkor Tökmagföldiek lennétek? Arra még úgysem jártunk, nem igaz, Dwar? Vagy csak nem vettük észre a helyieket?-
*Hangosan, meglepően dallamos hangon felnevet, majd maga is megroppantja nyakát, és kőröz néhányat a vállával. Tapasztalatból tudja, hogy ez a legtöbb alacsonyabb népet megrettenti, és gyakran még azelőtt véget ér a harc, hogy elkezdődne.*
~De nem mindig!~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 23:21:55, a következő indokkal:
Hiányzó jelek (*) pótlása.
5999. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:20:40
Üzenet elküldve: 2015-06-11 22:20:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés - Bárkihez szólva //
*A lány mintha intett volna neki, bár azt már csak a szeme sarkából látja, épp mikor fejébe húzza a csuklyát, és elfordul. Jobb láb a bal után s bal a jobb után. Lépdel előre, de újabb fura hang hallatszik mögüle. Irdatlan vízcsobbanás. Murgrind erre hátrapördül. Egy óriás vetette bele magát a szökőkútba. A törpe csodálkozik, hogy még egyben látja az építményt és az egész főteret.*
- Anyám borogass, huh...
*Nagyot sóhajt, mint aki fájlalja, hogy éppen életben van. Megcsóválja a fejét és nézi az eseményeket. A törpe lány mindegy lett volna, ha az előbb maga is belemászik a vízbe, most úgyis tetőtől talpig csutak, csöpöghet, száradhat napestig. Tesz pár lépést visszafelé, bár ez valahogy nem tudatosul benne; csak úgy önkéntelenül elindul. Egy másik óriás is megjelenik ekkor.*
~Nagyszerű... kettővel két-annyi gond van.~
*Hallja a két lábon járó hegyomlás szavait a lányhoz, de mielőtt az válaszolhatna, Murgrind is odaér és közbeiktat egy mondatot.*
- A tökmag nincs egyedül.
*Csuklyáját hátraveti és tekintetét a szőke óriásra emeli. Nyakroppantó mutatvány.*
- Földim. Ugye, Tökmag?
*Tekintete a lányra vándorol és arcán széles vigyor jelenik meg, ahogy a csuromvizes teremtést nézi.*
*A lány mintha intett volna neki, bár azt már csak a szeme sarkából látja, épp mikor fejébe húzza a csuklyát, és elfordul. Jobb láb a bal után s bal a jobb után. Lépdel előre, de újabb fura hang hallatszik mögüle. Irdatlan vízcsobbanás. Murgrind erre hátrapördül. Egy óriás vetette bele magát a szökőkútba. A törpe csodálkozik, hogy még egyben látja az építményt és az egész főteret.*
- Anyám borogass, huh...
*Nagyot sóhajt, mint aki fájlalja, hogy éppen életben van. Megcsóválja a fejét és nézi az eseményeket. A törpe lány mindegy lett volna, ha az előbb maga is belemászik a vízbe, most úgyis tetőtől talpig csutak, csöpöghet, száradhat napestig. Tesz pár lépést visszafelé, bár ez valahogy nem tudatosul benne; csak úgy önkéntelenül elindul. Egy másik óriás is megjelenik ekkor.*
~Nagyszerű... kettővel két-annyi gond van.~
*Hallja a két lábon járó hegyomlás szavait a lányhoz, de mielőtt az válaszolhatna, Murgrind is odaér és közbeiktat egy mondatot.*
- A tökmag nincs egyedül.
*Csuklyáját hátraveti és tekintetét a szőke óriásra emeli. Nyakroppantó mutatvány.*
- Földim. Ugye, Tökmag?
*Tekintete a lányra vándorol és arcán széles vigyor jelenik meg, ahogy a csuromvizes teremtést nézi.*
5998. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 13:58:27
Üzenet elküldve: 2015-06-11 13:58:27
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megérkezés - Bárkihez szólva //
*Nem is siet, vagyis, ezek szerint mégis, hiszen már hallja hátulról a tesó kritikai megjegyzéseit a sebességet illetően.*
~ Mi vagyok én? A tündér kereszt anyád? ~
*Mikor azonban megfordul, már nem is látja a rőt hajút, vagyis de, épp kiszúrja amint belecsobban a vízbe.*
-Meg vagyok én verve veled... *Morog, s megcsóválja a fejét. Kettejük természete mindig is eltért egymástól, ahogy testalkatuk is. Turwal maga az eleven tűz, Dwartak a jég. A rőt a forró fejéről vált híresség, míg ő kérlelhetetlen rideg nyugalmáról. Testvérek, ez vitathatatlan. Még avatatlan szem is azonnal felismeri a hasonló vonásokat.*
~ Hogy is mondta az öreg? ~
* " Egy érme, két oldal ". Nem olyan nagy marhaság mint akkor hitte. Egy azon fémből gyúrták őket de teljesen más a megmunkálás. Egy azon lélek, két arca.*
-Na mi van tökmag?*Kérdi a lánykát, aki láthatóan nem kissé vizesen álldogál a szökő kút mellett. Őszintén szólva jó ha combig ér neki a teremtés, így nem is tudja hirtelen megmondani hogy az ember gyerek-e, vagy esetleg más faj nő nemű tagja. Sosem értett az apró népekhez.*
-Nézd meg mit műveltél, szegény gyerek, csurom víz lett!.*Csattan fel a szökőkút mellett állva, a vízben pancsoló vöröshöz.*
-Mondjuk most már mindegy.*Gondolja át a dolgot.*
-Ha valaki kérdi, majd azt mondjuk már ilyen volt amikor megtaláltuk.
-Figyelj tökmag, nem kéne egyedül kódorognod ekkora létedre, még a végén megesz valaki. Tudod az ember finom falat ám.*Villant széles vigyort.*
*Nem is siet, vagyis, ezek szerint mégis, hiszen már hallja hátulról a tesó kritikai megjegyzéseit a sebességet illetően.*
~ Mi vagyok én? A tündér kereszt anyád? ~
*Mikor azonban megfordul, már nem is látja a rőt hajút, vagyis de, épp kiszúrja amint belecsobban a vízbe.*
-Meg vagyok én verve veled... *Morog, s megcsóválja a fejét. Kettejük természete mindig is eltért egymástól, ahogy testalkatuk is. Turwal maga az eleven tűz, Dwartak a jég. A rőt a forró fejéről vált híresség, míg ő kérlelhetetlen rideg nyugalmáról. Testvérek, ez vitathatatlan. Még avatatlan szem is azonnal felismeri a hasonló vonásokat.*
~ Hogy is mondta az öreg? ~
* " Egy érme, két oldal ". Nem olyan nagy marhaság mint akkor hitte. Egy azon fémből gyúrták őket de teljesen más a megmunkálás. Egy azon lélek, két arca.*
-Na mi van tökmag?*Kérdi a lánykát, aki láthatóan nem kissé vizesen álldogál a szökő kút mellett. Őszintén szólva jó ha combig ér neki a teremtés, így nem is tudja hirtelen megmondani hogy az ember gyerek-e, vagy esetleg más faj nő nemű tagja. Sosem értett az apró népekhez.*
-Nézd meg mit műveltél, szegény gyerek, csurom víz lett!.*Csattan fel a szökőkút mellett állva, a vízben pancsoló vöröshöz.*
-Mondjuk most már mindegy.*Gondolja át a dolgot.*
-Ha valaki kérdi, majd azt mondjuk már ilyen volt amikor megtaláltuk.
-Figyelj tökmag, nem kéne egyedül kódorognod ekkora létedre, még a végén megesz valaki. Tudod az ember finom falat ám.*Villant széles vigyort.*
5997. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-11 10:17:33
Üzenet elküldve: 2015-06-11 10:17:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*Maereh megrázza a fejét, nedves hajfonatairól ide-oda repkednek a vízcseppek, tincsei között megcsillannak a díszként a hajába font réz és bronz gyöngyök, és az apró kis hegyikristályok.
A vízből kicsi jut a ruhájára is, de a nagy meleg miatt ez egyáltalán nem zavarja.*
~Megszárad.~
*A törpe lány pislog párat, a pilláiról az arcára perdül még pár csepp a szökőkút hűsítő vizéből, majd felnéz, és meglátja az előbbi törpét, ki mentében talán bámészkodni állt meg, és most félig felé fordulva mintha éppen őt figyelné.
Elkapja a férfi tekintetét, látja a mosolyát, azt is ahogy emeli a jobbját, mint aki épp integetni készül.
Maereh meg jól nevelt lány, úgy van vele, ha köszönnek neki, azt fogadja is, hát ő is megemeli a jobb kezét, de ekkor látja, hogy a másik mégis inkább a csuklyáját húzza az arcába, és már hátat is fordít.*
~Ha nem, hát nem!~
*Vonja meg a vállát, majd lehajol a motyójáért.
Ekkor ütközik neki egy nagy valami. Egy test. Nagy és súlyos test.
Az óriás, mert óriás, azonnal elnézést kér, és ő nem is hibáztatja, felegyenesedve sem ér a férfi derekáig, lehajolva meg egészen kicsi hozzá képest.*
- Így lesz! *felel rögtön, majd felnéz a vöröses hajúra, és fel, és fel és még feljebb.* Hű a mindenedet!
*Mae természetesen látott már óriást, épp az előbb, kettőt is, egy szőkét, meg egy feketét. De ímhol előtte áll a harmadik is, egy vöröses hajú.*
- Úgy nézel ki, mint egy vérbeli törpe, csak jóval nagyobb méretben.
*Mae elmosolyodik, valahogy úgy érzi az óriás előző szavai után nem kell tartania tőle.
Ennek ellenére, mikor a vörös hajú számára váratlanul belecsobban a szökőkút medencéjébe, a lendülete és a testmérete miatt tetőtől talpig beterítve a pont ott álló Maet hideg vízzel, meglepetésében önkéntelenül felsikolt.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 15:22:07, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
*Maereh megrázza a fejét, nedves hajfonatairól ide-oda repkednek a vízcseppek, tincsei között megcsillannak a díszként a hajába font réz és bronz gyöngyök, és az apró kis hegyikristályok.
A vízből kicsi jut a ruhájára is, de a nagy meleg miatt ez egyáltalán nem zavarja.*
~Megszárad.~
*A törpe lány pislog párat, a pilláiról az arcára perdül még pár csepp a szökőkút hűsítő vizéből, majd felnéz, és meglátja az előbbi törpét, ki mentében talán bámészkodni állt meg, és most félig felé fordulva mintha éppen őt figyelné.
Elkapja a férfi tekintetét, látja a mosolyát, azt is ahogy emeli a jobbját, mint aki épp integetni készül.
Maereh meg jól nevelt lány, úgy van vele, ha köszönnek neki, azt fogadja is, hát ő is megemeli a jobb kezét, de ekkor látja, hogy a másik mégis inkább a csuklyáját húzza az arcába, és már hátat is fordít.*
~Ha nem, hát nem!~
*Vonja meg a vállát, majd lehajol a motyójáért.
Ekkor ütközik neki egy nagy valami. Egy test. Nagy és súlyos test.
Az óriás, mert óriás, azonnal elnézést kér, és ő nem is hibáztatja, felegyenesedve sem ér a férfi derekáig, lehajolva meg egészen kicsi hozzá képest.*
- Így lesz! *felel rögtön, majd felnéz a vöröses hajúra, és fel, és fel és még feljebb.* Hű a mindenedet!
*Mae természetesen látott már óriást, épp az előbb, kettőt is, egy szőkét, meg egy feketét. De ímhol előtte áll a harmadik is, egy vöröses hajú.*
- Úgy nézel ki, mint egy vérbeli törpe, csak jóval nagyobb méretben.
*Mae elmosolyodik, valahogy úgy érzi az óriás előző szavai után nem kell tartania tőle.
Ennek ellenére, mikor a vörös hajú számára váratlanul belecsobban a szökőkút medencéjébe, a lendülete és a testmérete miatt tetőtől talpig beterítve a pont ott álló Maet hideg vízzel, meglepetésében önkéntelenül felsikolt.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.11 15:22:07, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
5996. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 23:19:41
Üzenet elküldve: 2015-06-10 23:19:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*Turwal kantáron vezeti igáslovát, bár kérdéses, hogy ki is vezet kit kettejük közül, inkább támaszkodik a lóra, mint vezeti.*
~Cudar egy másnap ez! Legalább a nap ne sütne így!~
*Megtörli verejtékező homlokát, és meddőn próbálja benedvesíteni cserepesre száradt ajkait.*
~Már megint lehagyot!~
*Fivérének magas alakját keresi a népes tömegben, bár nagy meglepetésére most nem ők az egyedüli óriások a környéken.*
-Dwartak! Ne... ne rohanj már mindig annyira!-
*Heglátja a szőke alakot, de tekintetét mágnesként vonzza a szökőkút csillogó vize, a macskajaj pedig minden más gondolatot kitöröl elméjéből, kiváltképp, hogy a lába elé nézzen, így kishíján letiporja a kút mellett álló törpe leányt.*
-Ejj, hát figyelj már magadra, kicsi lány! Egy rossz lépés... -
*Máskor erős hangja most rekedten tör elő száraz torkából, a mondatot befejezetlenül hagyja, és a kantárt elengedve szinte fejest ugrik a szökőkútba.*
*Turwal kantáron vezeti igáslovát, bár kérdéses, hogy ki is vezet kit kettejük közül, inkább támaszkodik a lóra, mint vezeti.*
~Cudar egy másnap ez! Legalább a nap ne sütne így!~
*Megtörli verejtékező homlokát, és meddőn próbálja benedvesíteni cserepesre száradt ajkait.*
~Már megint lehagyot!~
*Fivérének magas alakját keresi a népes tömegben, bár nagy meglepetésére most nem ők az egyedüli óriások a környéken.*
-Dwartak! Ne... ne rohanj már mindig annyira!-
*Heglátja a szőke alakot, de tekintetét mágnesként vonzza a szökőkút csillogó vize, a macskajaj pedig minden más gondolatot kitöröl elméjéből, kiváltképp, hogy a lába elé nézzen, így kishíján letiporja a kút mellett álló törpe leányt.*
-Ejj, hát figyelj már magadra, kicsi lány! Egy rossz lépés... -
*Máskor erős hangja most rekedten tör elő száraz torkából, a mondatot befejezetlenül hagyja, és a kantárt elengedve szinte fejest ugrik a szökőkútba.*
5995. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 22:37:45
Üzenet elküldve: 2015-06-10 22:37:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*A Szegénynegyed felé tart éppen. Lezser, köpcös járás, még állát is kissé felszegi, mintha azt akarná mutatni a világnak "Na mi van? Felkészültetek?". Halkan hümment párat, ahogy halad előre, de a háta mögül fura hangot hall. Csobbanás, majd női hang is hallik, így Murgring megtorpan egy pillanatra, hogy válla fölött hátranézzen.*
- Azta...
*Buknak ki belőle a szavak, ahogy meglátja a lányt. Önkéntelenül is mosolyra húzódik szája, pedig Murgrind nem az a gyakran mosolygós-típus. Megfordul hát, de csak féloldalasan, hisz elméletileg épp úton van, hogy átvágjon a negyeden és bevesse magát a városba szétnézni. Mintha egyetlen röpke pillanatra összetalálkozna tekintetük, mintha a lány mozdulna. Ugyan, biztos csak a képzelete játszik vele. Ebben a nagy hőségben megsüthette kopasz fejét a nap.*
~Helló kislány...~
*Murgrind most már nem leplezett kíváncsisággal tekint a leányra. No persze, nem mustrálja, mint valami kéjenc, de megnézi magának. Jobbja megmozdul, mintha üdvözlésre akarná emelni karját, ám egy váratlan pillanatban... fejére húzza csuklyáját és hátat fordítva lassan elindul előre.*
*A Szegénynegyed felé tart éppen. Lezser, köpcös járás, még állát is kissé felszegi, mintha azt akarná mutatni a világnak "Na mi van? Felkészültetek?". Halkan hümment párat, ahogy halad előre, de a háta mögül fura hangot hall. Csobbanás, majd női hang is hallik, így Murgring megtorpan egy pillanatra, hogy válla fölött hátranézzen.*
- Azta...
*Buknak ki belőle a szavak, ahogy meglátja a lányt. Önkéntelenül is mosolyra húzódik szája, pedig Murgrind nem az a gyakran mosolygós-típus. Megfordul hát, de csak féloldalasan, hisz elméletileg épp úton van, hogy átvágjon a negyeden és bevesse magát a városba szétnézni. Mintha egyetlen röpke pillanatra összetalálkozna tekintetük, mintha a lány mozdulna. Ugyan, biztos csak a képzelete játszik vele. Ebben a nagy hőségben megsüthette kopasz fejét a nap.*
~Helló kislány...~
*Murgrind most már nem leplezett kíváncsisággal tekint a leányra. No persze, nem mustrálja, mint valami kéjenc, de megnézi magának. Jobbja megmozdul, mintha üdvözlésre akarná emelni karját, ám egy váratlan pillanatban... fejére húzza csuklyáját és hátat fordítva lassan elindul előre.*
5994. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 19:39:02
Üzenet elküldve: 2015-06-10 19:39:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Megérkezés - Bárkihez szólva//
*Maereh majdnem két hetet gyalogolt, ami nem is meglepő, tekintve, hogy termete olyan amilyen, így lábai is rövidebbek mint a magasoké, így neki több lépés ugyanaz a távolság, jelesül éppen a duplája, ami akár zavarhatná is a törpe lányt, de jelenleg inkább mégis a meleg zavarja, meg a szomjúság, így mikor eléri a falak nélküli várost, és először ott is éppen a főteret, és meglátja a szökőkutat felsikkant, és azonnal szaladni kezd a víz felé.
Öröme szinte gyermeki.
Motyóját maga mellé ejti, és a víz fölé hajol. Rámosolyog a víz felszínén fodrozódó tükörképére, majd fejét a víz alá dugja pár másodpercre. Megteheti, mert jelenleg a sisakja, és a ruházatának melegebb darabjai a motyóban vannak, rendesen összehajtva.
Mikor fejét kiveszi a vízből és megrázza jobbra-balra, lófarokba gyűjtött hajfonatai csak úgy repkednek, a tincsek között a barna fürdök közé font réz és bronz gyöngyök csillannak meg, versenyt ragyogva egy-egy kis hegyikristállyal.*
– Ez finom!
*Kitörli a vize a szeméből, hogy körbenézzen, s felmérje a nyüzsgő tömeget, mely talán csak az ő szemében tömeg.*
~Két óriás, az barna és … és… a másik meg szőke, és még jóképű is, hát milyen kár már, hogy nem törpe! Aztán emberek, hát világos, meg elfek és félvérek is, egy tündér, és nini, egy törpe!~
*Maereh visszafogja magát, pedig már emelte volna a kezét, hogy integessen, de eszébe jut apja szava: „Aztán legyen ám tartásod, te lány! Ha itthon volt elég ahhoz, hogy ne csak az érdekedet nézd, akkor ezt a szokásod tartsd meg a nagyvilágban is!”
Így hát Maereh végül nem integet, de azért figyelemmel kíséri a törpe férfit, aki mintha épp távolodna a szökőkúttól.*
*Maereh majdnem két hetet gyalogolt, ami nem is meglepő, tekintve, hogy termete olyan amilyen, így lábai is rövidebbek mint a magasoké, így neki több lépés ugyanaz a távolság, jelesül éppen a duplája, ami akár zavarhatná is a törpe lányt, de jelenleg inkább mégis a meleg zavarja, meg a szomjúság, így mikor eléri a falak nélküli várost, és először ott is éppen a főteret, és meglátja a szökőkutat felsikkant, és azonnal szaladni kezd a víz felé.
Öröme szinte gyermeki.
Motyóját maga mellé ejti, és a víz fölé hajol. Rámosolyog a víz felszínén fodrozódó tükörképére, majd fejét a víz alá dugja pár másodpercre. Megteheti, mert jelenleg a sisakja, és a ruházatának melegebb darabjai a motyóban vannak, rendesen összehajtva.
Mikor fejét kiveszi a vízből és megrázza jobbra-balra, lófarokba gyűjtött hajfonatai csak úgy repkednek, a tincsek között a barna fürdök közé font réz és bronz gyöngyök csillannak meg, versenyt ragyogva egy-egy kis hegyikristállyal.*
– Ez finom!
*Kitörli a vize a szeméből, hogy körbenézzen, s felmérje a nyüzsgő tömeget, mely talán csak az ő szemében tömeg.*
~Két óriás, az barna és … és… a másik meg szőke, és még jóképű is, hát milyen kár már, hogy nem törpe! Aztán emberek, hát világos, meg elfek és félvérek is, egy tündér, és nini, egy törpe!~
*Maereh visszafogja magát, pedig már emelte volna a kezét, hogy integessen, de eszébe jut apja szava: „Aztán legyen ám tartásod, te lány! Ha itthon volt elég ahhoz, hogy ne csak az érdekedet nézd, akkor ezt a szokásod tartsd meg a nagyvilágban is!”
Így hát Maereh végül nem integet, de azért figyelemmel kíséri a törpe férfit, aki mintha épp távolodna a szökőkúttól.*
5993. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-10 16:00:03
Üzenet elküldve: 2015-06-10 16:00:03
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Arthenior főterén a nagy nyüzsgésben egy apró gnóm próbál eljutni a fogadóba ~Mindig is utáltam a tömeget senki sem vesz észre egy ilyen apróságot mint én áhh, bárcsak mással is törődnétek ti emberek, maradj nyugodt, maradj nyugodt~ Lassan de biztosan eléri a fogadó bejáratát lassan lenyomja a kilincset majd belép.*
A hozzászólás írója (Racki Masiki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.10 16:00:25
A hozzászólás írója (Racki Masiki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.10 16:00:25
5992. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-09 23:13:49
Üzenet elküldve: 2015-06-09 23:13:49
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Most épp nem kínozza a lovat azzal hogy a hátán ül. Tulajdonképpen az igásló elbírja, akár hosszabb távon is. Sőtt, még harcolt is a nyergéből. De azért abban kiegyeztek már párszor hogy ezt a mutatványt a lónak sokáig tart kipihennie. Márpedig a jó igásló igen drága kincs óriás körökben. Nagyon ritka az ekkora példány, ami képes a nyergébe venni egy ekkora lényt, szóval inkább csak " csataménnek " használja, mint az ember lovagok a gyönyörű hátasaikat.
Ha csak utaznak akkor megpakolja mindennel az állatot. Fegyverek, vértek, felszerelés, s ő sétál. Most sincs ez másképp. Így érik el a várost, majd haladnak is tovább befelé.*
Ha csak utaznak akkor megpakolja mindennel az állatot. Fegyverek, vértek, felszerelés, s ő sétál. Most sincs ez másképp. Így érik el a várost, majd haladnak is tovább befelé.*
5991. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-09 23:04:40
Üzenet elküldve: 2015-06-09 23:04:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
-Idegen?*Kérdezi egy kicsit döbbenten, mert nem számított rá, hogy így hívják a lovat. Nem tudja vajon miért kapta ezt a nevet az állat, valahogy ez olyan... elgondolkodtató. Idegen a neve, pedig láthatóan ragaszkodik a gazdájához, mégis egy idegenre bízni magunkat mindig nehezebb, mint egy jó barátra. Igaz ő is ezt teszi és nem bánta meg egy pillanatra sem, hogy így döntött. Egyszer, majd rákérdez a ló nevének történetére, de most leköti a mágia témája. Nagy figyelemmel hallgatja, amit vezetője tud róla. Szégyellné bevallani, hogy a mágia ágaiból nem tudta volna mindet felsorolni, így inkább csak bólint egy picit, mikor a Tiszteletreméltó befejezi a felsorolást. A négy elemi mágiáról hallott, de a nap és a hold mágia már nem hangzott annyira ismerősen. Mikor a kacsintás megérkezik felé siet gyorsan meggyőzni jelenlegi és egyetlen tanítóját.*
-Nem bánom, ha sokáig tart, de nem fog nagyon elhúzódni. Én jól tanulok és elég gyorsan is, ha módom van rá. Legalábbis eddig így volt és nagyon fogok igyekezni!
*Mondja elszántan, ha több tíz évig tart akkor is meg fogja tanulni, mert ahogy kimondta az előző szavakat a szívében máris érzi, hogy a mágia és a varázslatok lesz, amit ő választ, ha eljön az ideje. A Tiszteletreméltó a kardok és a harc mellett döntött, így a mágiát hátra kellett hagynia. Ő azzal teszi a legtöbbet érte, ha ezt fogja választani és mestere lesz, akkor segítheti mindig. Valami pedig a lelke mélyén azt súgja, hogy ezt kell választania, mert ez az ő útja. Úgy érzi felébred benne, valami elszántság, hogy kitanulja. Koncentrált figyelemmel hallgatja tovább tanítóját. Az ágfüggetlen varázslatok megtetszenek neki, mert jó móka lehet, amikor valaki alkalmazza őket. Mosolyra húzódik a szája miközben elképzeli, hogyan csettint mágikusan és a jelre már dőlnek is le a falak. Persze ez amolyan gyermeki gondolat a részéről, mert nem tudhatja, hogy ezeknek mi a hatása, de vicces a gondolat.*
~A tűz ága... a tűz... veszélyes, pusztító, erős.~
*Tudatában erősen szöget vernek a szerzetesnő szavai és lelke visszhangozza őket. Különös érzése támad, de nem szakítja félbe a tanítást. A víz az ellentéte ennek. De segítő és erős az is, szóval nagyon hasznos lehet megtanulni. A levegő és a föld mágia alapból nem tudja lekötni, bár a föld tápláló ereje mindig lenyűgözte, azért erre nem nagyon koncentrál. A fény és árnyék, a hold és a nap érdekes és ritka mágia lehet, ha nem sokan művelik. Az biztos, hogy sok a lehetőség, de a lelke egyre inkább egy szót suttog legbelül.*
~Tűz, ami veszélyes, ami erős, ami pusztító, de melengető és tápláló.~
*Ahogy a Tiszteletreméltó sóhajtva felkel, ő is felpattan.*
-Mehetünk az istállóba, ha úgy látod jónak. Én nagyon várom már a hátast, akinek a nevét adhatom.
*Elindul tanítója mellett lépegetve és csendben, mintha nem is neki mondaná csak maga elé beszélne mondja.*
-Azt hiszem a tűz mágia lesz az én utam.
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.09 23:07:45
-Idegen?*Kérdezi egy kicsit döbbenten, mert nem számított rá, hogy így hívják a lovat. Nem tudja vajon miért kapta ezt a nevet az állat, valahogy ez olyan... elgondolkodtató. Idegen a neve, pedig láthatóan ragaszkodik a gazdájához, mégis egy idegenre bízni magunkat mindig nehezebb, mint egy jó barátra. Igaz ő is ezt teszi és nem bánta meg egy pillanatra sem, hogy így döntött. Egyszer, majd rákérdez a ló nevének történetére, de most leköti a mágia témája. Nagy figyelemmel hallgatja, amit vezetője tud róla. Szégyellné bevallani, hogy a mágia ágaiból nem tudta volna mindet felsorolni, így inkább csak bólint egy picit, mikor a Tiszteletreméltó befejezi a felsorolást. A négy elemi mágiáról hallott, de a nap és a hold mágia már nem hangzott annyira ismerősen. Mikor a kacsintás megérkezik felé siet gyorsan meggyőzni jelenlegi és egyetlen tanítóját.*
-Nem bánom, ha sokáig tart, de nem fog nagyon elhúzódni. Én jól tanulok és elég gyorsan is, ha módom van rá. Legalábbis eddig így volt és nagyon fogok igyekezni!
*Mondja elszántan, ha több tíz évig tart akkor is meg fogja tanulni, mert ahogy kimondta az előző szavakat a szívében máris érzi, hogy a mágia és a varázslatok lesz, amit ő választ, ha eljön az ideje. A Tiszteletreméltó a kardok és a harc mellett döntött, így a mágiát hátra kellett hagynia. Ő azzal teszi a legtöbbet érte, ha ezt fogja választani és mestere lesz, akkor segítheti mindig. Valami pedig a lelke mélyén azt súgja, hogy ezt kell választania, mert ez az ő útja. Úgy érzi felébred benne, valami elszántság, hogy kitanulja. Koncentrált figyelemmel hallgatja tovább tanítóját. Az ágfüggetlen varázslatok megtetszenek neki, mert jó móka lehet, amikor valaki alkalmazza őket. Mosolyra húzódik a szája miközben elképzeli, hogyan csettint mágikusan és a jelre már dőlnek is le a falak. Persze ez amolyan gyermeki gondolat a részéről, mert nem tudhatja, hogy ezeknek mi a hatása, de vicces a gondolat.*
~A tűz ága... a tűz... veszélyes, pusztító, erős.~
*Tudatában erősen szöget vernek a szerzetesnő szavai és lelke visszhangozza őket. Különös érzése támad, de nem szakítja félbe a tanítást. A víz az ellentéte ennek. De segítő és erős az is, szóval nagyon hasznos lehet megtanulni. A levegő és a föld mágia alapból nem tudja lekötni, bár a föld tápláló ereje mindig lenyűgözte, azért erre nem nagyon koncentrál. A fény és árnyék, a hold és a nap érdekes és ritka mágia lehet, ha nem sokan művelik. Az biztos, hogy sok a lehetőség, de a lelke egyre inkább egy szót suttog legbelül.*
~Tűz, ami veszélyes, ami erős, ami pusztító, de melengető és tápláló.~
*Ahogy a Tiszteletreméltó sóhajtva felkel, ő is felpattan.*
-Mehetünk az istállóba, ha úgy látod jónak. Én nagyon várom már a hátast, akinek a nevét adhatom.
*Elindul tanítója mellett lépegetve és csendben, mintha nem is neki mondaná csak maga elé beszélne mondja.*
-Azt hiszem a tűz mágia lesz az én utam.
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.09 23:07:45
5990. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-09 21:50:40
Üzenet elküldve: 2015-06-09 21:50:40
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy Agloril beér a főtérre elköszön a kocsistól és a többiektől. A fáradtság mellett az éhség is kínozza, ezért úgy dönt beviszi a lovát az istállóba és azután a Pegazus fogadót veszi célba. Persze először megcsodálja a főteret, körülnéz és kérdezősködik mit merre talál. A jószívűek segítenek neki, bár volt aki ráförmedt, hogy tűnjön el. Így hát miután megérdeklődte merre találja a fogadót meg a istállót be is veszi az irányt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.09 23:11:57, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.09 23:11:57, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
5989. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 21:14:03
Üzenet elküldve: 2015-06-08 21:14:03
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
- Idegen.
*Ennyi, egy egyszerű szó, a fekete állat fel is kapja fejét. A szerzetes elmosolyodik és megsimogatja a hátas fejét, majd leül a vörössel szemben és megtartja ajkain a kedves mosolyt. Szinte már el is felejtette milyen érzés mosolyogni, milyen érzés, ha valaki figyel rá. Hiába, ha valaki ennyi ideig járja egyedül az utakat, hamar hozzászokik, hogy egyetlen társasága a hatalmas ló, aki ugyan szavakkal nem kommunikál, de még csak megnyugtatni se képes az embert. Bólint a lány kérdésére, és ölébe ejti kezeit, majd összeérinti tenyereit.*
- Tehát. Gondolom ismered a mágia-ágakat, tűz, víz, föld, levegő, nap és hold. Fénynek és sötétségnek is nevezik őket, nem véletlenül.
*Kis szünet, hatásszünet talán, majd sóhaj.*
- Még nem találkoztam utóbbi kettővel foglalkozóval, tűzmágust már láttam, és állítólag édesanyám is az volt. Tudnod kell, hogy a mágia-tanulás hosszú, gyakran több tíz éves tanulás eredménye, hogy tökéletes lehess. Csak nehogy túl soká húzódjon, hogy elkezdd elfelejteni, amit megtanultál.
*A lányra kacsint, de arca ezúttal megmarad komornak, ahogy egy tanító mesél tanítványának.*
- Vannak ágfüggetlen varázslatok, ezek hétköznapi dolgok, mágikus csettintés, kiabálás, ilyenek.
*Vállat von, jelezvén, hogy szerinte ezek gyakran haszontalan dolgok, de előbb vagy utóbb a lánynak ezekkel is meg kell majd birkóznia.*
- A tűz ág egy nagyobb veszélyes ág. Gondolom mondanom sem kell, hogy az egyik legpusztítóbb, legéhesebb. Ennek ellenére nagyon gyakori, legalábbis, ahol én éltem, a mágusok legnagyobb része éjjel-nappal a tüzet "bújta". A víz egy viszonylag sokoldalú ág, képes lehetsz vele támadni, de akár megsegíteni is másokat. A levegő mágia, nos...
*Újabb vállvonás és sóhaj következik. Nem is igazán tudja, hogyan lehetne behatárolni a levegő mágiát, hiszen gyakorlatilag magától értetődő.*
- Szelek, viharok, szagok... Tudod, minden, ami a levegőben terjeng, vagy van.
*Ez igazán kevéssé professzionális magyarázatnak tűnhet a nőtől, azonban úgy érzi, nem nagyon tudna sokat regélni a levegőről, hiszen a levegő az levegő. A következőt remélhetőleg már egy fokkal komolyabban tudja elmondani.*
- Föld mágia. Erős védelmező varázslatok, de láttam már földmágust fát növeszteni egy kézmozdulattal. Gondolom sivatagban lehet hasznos, egy kis árnyék.
*Halványan elmosolyodik, viszont még hátravan a két legerősebb. Ezekről ő maga is kevesebbet tanult, talán azért, mert annyira nem is akarták elmondani neki. Mestere bizonyosan ismerte ezeket az ágakat is, de talán jobbnak látta, ha a nő sem ismeri meg a világ minden titkát.*
- A fény és sötétség, avagy nap és hold varázslatok egészen más tészták. Bonyolult, nehéz, erős mágiák. Egymás ellentétei, ennek jegyében egymás ellen használhatod őket leghatásosabban. A nap mágia főleg a fényre és a hőre támaszkodik, de ennél többet én sem tudok róla. A holdról is hasonlóan kevés tudással rendelkezem, azonban az bizonyos, hogy elmére ható varázslatokból áll. Illuzionisták gyakori szokása holdmágiát tanulni.
*Miután elsorolta ezt a sok mindent, sóhajt egyet. Úgy érzi, mintha már egy napja magyarázna, pedig még csak most kezdte. A lányra néz, várakozón, hátha eldönti most, hogy melyik a legszimpatikusabb számára. Szusszan egyet, majd felkel a kútról, megragadja a kantárszárat és a vörösre néz.*
- Közben, ha gondolod, elindulhatunk az istállókba. Hagylak gondolkodni, nem kell azonnal döntened.
*Aztán, ha a lány is csatlakozik, elindul az istálló irányába.*
- Idegen.
*Ennyi, egy egyszerű szó, a fekete állat fel is kapja fejét. A szerzetes elmosolyodik és megsimogatja a hátas fejét, majd leül a vörössel szemben és megtartja ajkain a kedves mosolyt. Szinte már el is felejtette milyen érzés mosolyogni, milyen érzés, ha valaki figyel rá. Hiába, ha valaki ennyi ideig járja egyedül az utakat, hamar hozzászokik, hogy egyetlen társasága a hatalmas ló, aki ugyan szavakkal nem kommunikál, de még csak megnyugtatni se képes az embert. Bólint a lány kérdésére, és ölébe ejti kezeit, majd összeérinti tenyereit.*
- Tehát. Gondolom ismered a mágia-ágakat, tűz, víz, föld, levegő, nap és hold. Fénynek és sötétségnek is nevezik őket, nem véletlenül.
*Kis szünet, hatásszünet talán, majd sóhaj.*
- Még nem találkoztam utóbbi kettővel foglalkozóval, tűzmágust már láttam, és állítólag édesanyám is az volt. Tudnod kell, hogy a mágia-tanulás hosszú, gyakran több tíz éves tanulás eredménye, hogy tökéletes lehess. Csak nehogy túl soká húzódjon, hogy elkezdd elfelejteni, amit megtanultál.
*A lányra kacsint, de arca ezúttal megmarad komornak, ahogy egy tanító mesél tanítványának.*
- Vannak ágfüggetlen varázslatok, ezek hétköznapi dolgok, mágikus csettintés, kiabálás, ilyenek.
*Vállat von, jelezvén, hogy szerinte ezek gyakran haszontalan dolgok, de előbb vagy utóbb a lánynak ezekkel is meg kell majd birkóznia.*
- A tűz ág egy nagyobb veszélyes ág. Gondolom mondanom sem kell, hogy az egyik legpusztítóbb, legéhesebb. Ennek ellenére nagyon gyakori, legalábbis, ahol én éltem, a mágusok legnagyobb része éjjel-nappal a tüzet "bújta". A víz egy viszonylag sokoldalú ág, képes lehetsz vele támadni, de akár megsegíteni is másokat. A levegő mágia, nos...
*Újabb vállvonás és sóhaj következik. Nem is igazán tudja, hogyan lehetne behatárolni a levegő mágiát, hiszen gyakorlatilag magától értetődő.*
- Szelek, viharok, szagok... Tudod, minden, ami a levegőben terjeng, vagy van.
*Ez igazán kevéssé professzionális magyarázatnak tűnhet a nőtől, azonban úgy érzi, nem nagyon tudna sokat regélni a levegőről, hiszen a levegő az levegő. A következőt remélhetőleg már egy fokkal komolyabban tudja elmondani.*
- Föld mágia. Erős védelmező varázslatok, de láttam már földmágust fát növeszteni egy kézmozdulattal. Gondolom sivatagban lehet hasznos, egy kis árnyék.
*Halványan elmosolyodik, viszont még hátravan a két legerősebb. Ezekről ő maga is kevesebbet tanult, talán azért, mert annyira nem is akarták elmondani neki. Mestere bizonyosan ismerte ezeket az ágakat is, de talán jobbnak látta, ha a nő sem ismeri meg a világ minden titkát.*
- A fény és sötétség, avagy nap és hold varázslatok egészen más tészták. Bonyolult, nehéz, erős mágiák. Egymás ellentétei, ennek jegyében egymás ellen használhatod őket leghatásosabban. A nap mágia főleg a fényre és a hőre támaszkodik, de ennél többet én sem tudok róla. A holdról is hasonlóan kevés tudással rendelkezem, azonban az bizonyos, hogy elmére ható varázslatokból áll. Illuzionisták gyakori szokása holdmágiát tanulni.
*Miután elsorolta ezt a sok mindent, sóhajt egyet. Úgy érzi, mintha már egy napja magyarázna, pedig még csak most kezdte. A lányra néz, várakozón, hátha eldönti most, hogy melyik a legszimpatikusabb számára. Szusszan egyet, majd felkel a kútról, megragadja a kantárszárat és a vörösre néz.*
- Közben, ha gondolod, elindulhatunk az istállókba. Hagylak gondolkodni, nem kell azonnal döntened.
*Aztán, ha a lány is csatlakozik, elindul az istálló irányába.*
5988. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 20:38:21
Üzenet elküldve: 2015-06-08 20:38:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Theratis//
*A ló hagyja a simogatást és ennek igazán örül, mert nagyon szereti az állatokat és szeret velük jól kijönni. Jól gondolja vezetője, mert azonnal csillogni kezd a szeme, amikor arra terelődik a szó, új csinos hátasának ő adhat nevet. Már el is kezd a fejében a sok lehetséges név sorakozni. Aztán elveti mindent, mert mégis csak úgy az igazi, hogyha látja is, majd a név tulajdonosát.*
-Nagyon örülök neki! Még soha nem volt saját lovam.
*Mondja lelkesen.* A tiédet, hogy hívják?
*Kérdezi végül, mert úgy emlékszik még nem ismerhette meg a ló nevét. Mikor a szó újra a mágiára terelődik ismételten feszülten figyel. Tehát vezetője ismeri a mágia tanait. Mosolyogva ül le a szökőkút peremére, az egyik térdét maga alá húzva és onnan néz megint áhítattal hófehér hajú nőre. Hiába ő mindent tud, igazi bölcs szerzetesnő. Hihetetlen, hogy őt szemelte ki az Istennő, hogy találkozzon vele és vezesse, alig tudja elhinni, hogy igaz ez. Egyre biztosabban hisz abban, hogy ő vezette őket egymáshoz, végül is az túl egyszerű lenne, hogyha a véletlennek tulajdonítaná a dolgot.*
-Mesélnél nekem a mágiáról Tiszteletreméltó?
*Kérlelő szemeiben továbbra is áhítat ül, ahogy a szent harcosra néz és várja a tanítást.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.08 20:42:13
*A ló hagyja a simogatást és ennek igazán örül, mert nagyon szereti az állatokat és szeret velük jól kijönni. Jól gondolja vezetője, mert azonnal csillogni kezd a szeme, amikor arra terelődik a szó, új csinos hátasának ő adhat nevet. Már el is kezd a fejében a sok lehetséges név sorakozni. Aztán elveti mindent, mert mégis csak úgy az igazi, hogyha látja is, majd a név tulajdonosát.*
-Nagyon örülök neki! Még soha nem volt saját lovam.
*Mondja lelkesen.* A tiédet, hogy hívják?
*Kérdezi végül, mert úgy emlékszik még nem ismerhette meg a ló nevét. Mikor a szó újra a mágiára terelődik ismételten feszülten figyel. Tehát vezetője ismeri a mágia tanait. Mosolyogva ül le a szökőkút peremére, az egyik térdét maga alá húzva és onnan néz megint áhítattal hófehér hajú nőre. Hiába ő mindent tud, igazi bölcs szerzetesnő. Hihetetlen, hogy őt szemelte ki az Istennő, hogy találkozzon vele és vezesse, alig tudja elhinni, hogy igaz ez. Egyre biztosabban hisz abban, hogy ő vezette őket egymáshoz, végül is az túl egyszerű lenne, hogyha a véletlennek tulajdonítaná a dolgot.*
-Mesélnél nekem a mágiáról Tiszteletreméltó?
*Kérlelő szemeiben továbbra is áhítat ül, ahogy a szent harcosra néz és várja a tanítást.*
A hozzászólás írója (Lilunaru Nayiiru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.08 20:42:13
5987. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 13:33:23
Üzenet elküldve: 2015-06-08 13:33:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Kirion//
* Mikor már kiadott magából mindent, a férfira tekint, majd körbenéz. *
- Hol vagyunk? Mi történt? * Ezeknél a kétszavas kérdéseknél többre nem futja. Erőtlennek érzi magát, mert hát az is. ~ Szédülök. ~ tekint ismét körbe, majd megpróbálja hangosan is barátja tudtára adni. *
- Kirion, szédülök. * Ismét ájulás környékezi meg, amint visszazuhan a kút peremére, de szemeit nyitva tartja, s köpenye belső zsebében a könyvet szorongatja. *
~ Túl kell élnem! ~
* Mikor már kiadott magából mindent, a férfira tekint, majd körbenéz. *
- Hol vagyunk? Mi történt? * Ezeknél a kétszavas kérdéseknél többre nem futja. Erőtlennek érzi magát, mert hát az is. ~ Szédülök. ~ tekint ismét körbe, majd megpróbálja hangosan is barátja tudtára adni. *
- Kirion, szédülök. * Ismét ájulás környékezi meg, amint visszazuhan a kút peremére, de szemeit nyitva tartja, s köpenye belső zsebében a könyvet szorongatja. *
~ Túl kell élnem! ~
5986. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 08:53:22
Üzenet elküldve: 2015-06-08 08:53:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras//
-Örülök, hogy magadhoz tértél és megtisztelő, hogy lehányod a lábam. *Próbál jó kedvű lenni, de még mindig bosszús a banditák miatt.*
-Hogy érzed magad? Már a fő téren vagyunk, nincs messze a fogadó, egy szobára még maradt elegendő eldugott pénzem. *Még jó, hogy engem nem taperoltak le azok az enyves kezűek.*
-Örülök, hogy magadhoz tértél és megtisztelő, hogy lehányod a lábam. *Próbál jó kedvű lenni, de még mindig bosszús a banditák miatt.*
-Hogy érzed magad? Már a fő téren vagyunk, nincs messze a fogadó, egy szobára még maradt elegendő eldugott pénzem. *Még jó, hogy engem nem taperoltak le azok az enyves kezűek.*
5985. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 08:37:05
Üzenet elküldve: 2015-06-08 08:37:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Kirion//
* A sötétségben lebegve egyszer csak felemelkedik, és egyenletes időközönként meg-megrándul, mintha valaki cipelné.
Hideg nyomást érez a hátán, már nem emelkedik és süllyed. Aztán fájdalomra lesz figyelmes, ahogy mintha sok apró bogár tömörülne sebzett teste köré, s belenyálaznának fájó sebeibe. Aztán szorítás ott, ahol az előbb belenyálaztak. Zaras megrázza a fejét és lassan kinyitja szemeit.
Egy férfi ismerős alakja körvonalazódik ki, s testet ölt előtte. ~ Kirion. ~ Megpróbálja kiejteni barátja nevét, de ahelyett, hogy értelmes szavak hagynák el száját, oldalra veti a fejét és hány. *
* A sötétségben lebegve egyszer csak felemelkedik, és egyenletes időközönként meg-megrándul, mintha valaki cipelné.
Hideg nyomást érez a hátán, már nem emelkedik és süllyed. Aztán fájdalomra lesz figyelmes, ahogy mintha sok apró bogár tömörülne sebzett teste köré, s belenyálaznának fájó sebeibe. Aztán szorítás ott, ahol az előbb belenyálaztak. Zaras megrázza a fejét és lassan kinyitja szemeit.
Egy férfi ismerős alakja körvonalazódik ki, s testet ölt előtte. ~ Kirion. ~ Megpróbálja kiejteni barátja nevét, de ahelyett, hogy értelmes szavak hagynák el száját, oldalra veti a fejét és hány. *
5984. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 07:48:34
Üzenet elküldve: 2015-06-08 07:48:34
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Zaras//
*Kirion amilyen gyorsan tudja leveszi pikkelyvértjét és otthagyja a szegénynegyed mocskos utcakövén. Most egy alul eltépett fehér ing látszik rajta egy fekete bőrnadrággal. Sietve lép barátjához megnézni, milyen állapotban van, majd felveszi az ölébe és a fő téren levő szőkőkúthozviszi, ott leteszi a földre és kevével vizet fröccsen a fejére, hátha magához tér.
A koszos kötést, ahol vérzik leveszi és kimossa a vízben, majd ha kell a sebet is lemossa és úgy helyezi vissza a kötést mindenhol, ahol szükségesnek véli ezt megismétli.*
~Átkozott banditák! Na meg persze én hülye aki pikkelyvérte mászkál.~
*Kirion amilyen gyorsan tudja leveszi pikkelyvértjét és otthagyja a szegénynegyed mocskos utcakövén. Most egy alul eltépett fehér ing látszik rajta egy fekete bőrnadrággal. Sietve lép barátjához megnézni, milyen állapotban van, majd felveszi az ölébe és a fő téren levő szőkőkúthozviszi, ott leteszi a földre és kevével vizet fröccsen a fejére, hátha magához tér.
A koszos kötést, ahol vérzik leveszi és kimossa a vízben, majd ha kell a sebet is lemossa és úgy helyezi vissza a kötést mindenhol, ahol szükségesnek véli ezt megismétli.*
~Átkozott banditák! Na meg persze én hülye aki pikkelyvérte mászkál.~
5983. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-08 07:38:07
Üzenet elküldve: 2015-06-08 07:38:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
*Aryna a szegény negyeden átkelve a fogadó felé veszi útját, hosszú napja volt és sok minden történt vele, vannak jó és rossz dolgok. Ideje mérlegelni mit kezdjen fennmaradó szabad idejével, a szökőkúthoz lép és és gonsolataiba merülve, tükrös tekintettel figyeli a víz játékat.*
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.08 07:46:55
A hozzászólás írója (Aryna Yji) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.08 07:46:55
5982. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-07 21:42:38
Üzenet elküldve: 2015-06-07 21:42:38
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lilunaru//
*Kedvesen mosolyog a lány történetén, bólogatva, kuncogva. Valami természetes szorongás látszik a lányon, ahogy az beszél arról a bizonyos apáról - inkább mintha valami rettegett gyerekkori szörny lenne, mint apa. Egy pillanatra szokatlan, dühös gondolat fut végig agyán, a lány, ha figyeli, talán ki is szúrhatja a vívódó arckifejezést. Arra gondol, megtorolhatná, amit a lánnyal tett a férfi oly sok éven át. De miért tenné? A lány maga mögött hagyta azt az életet, és újat választott magának a szerzetes mellett. Segíteni fog a lánynak, segíteni fog felejteni, de nem fog beleavatkozni abba, ami nem az ő ügye. Soha nem tette, miért most kezdené el? Idegen eközben békésen iszogat, hatalmas teste izzad a hőségben, így a szerzetes egy rongyot szed elő a nyeregtáskából, és a nedves anyaggal elkezdi finoman megmosni az állat nyakát. Idegen kivételesen nem kezdett el rakoncátlankodni, nem kezdett el prüszkölni, csak finom rezgéssekkel mozgatta meg izmait, jelezvén, hogy eltűri, hogy a lány hozzáérjen, de azért megszereti még nem fogja. Miután a szerzetes végzett az állat mosdatásával, megrázza hószín fürtjeit, és magához öleli a ló hatalmas fejét, úgy néz újra a lányra.*
- Meglátod, neked is szerzünk egy csinosat. És még a nevét is te döntheted el.
*A lányra kacsint, abban a reményben, hogy ez még jobban felvillanyozza majd a vöröst. Abból, amit eddig elmesélt a lány, arra enged következtetni, hogy nem igazán dönthetett semmiről, nem kapott ügyeket a saját kezébe. Így a szerzetes arra számít, hogy ettől még jobb kedve lesz majd Lilunarunak. A mágiákra csak bólogat, és mosolyog.*
- Egy keveset én is tudok róluk, annak idején hozzátartozott a taníttatásomhoz, hogy tudjam az alapokat. Hiába döntöttem végül a fegyveres harc mellett, Mesterem fontosnak tartotta, hogy mindenhez értsek egy kicsit. Ha gondolod, beszélhetek róla röviden.
*Kedvesen mosolyog a lány történetén, bólogatva, kuncogva. Valami természetes szorongás látszik a lányon, ahogy az beszél arról a bizonyos apáról - inkább mintha valami rettegett gyerekkori szörny lenne, mint apa. Egy pillanatra szokatlan, dühös gondolat fut végig agyán, a lány, ha figyeli, talán ki is szúrhatja a vívódó arckifejezést. Arra gondol, megtorolhatná, amit a lánnyal tett a férfi oly sok éven át. De miért tenné? A lány maga mögött hagyta azt az életet, és újat választott magának a szerzetes mellett. Segíteni fog a lánynak, segíteni fog felejteni, de nem fog beleavatkozni abba, ami nem az ő ügye. Soha nem tette, miért most kezdené el? Idegen eközben békésen iszogat, hatalmas teste izzad a hőségben, így a szerzetes egy rongyot szed elő a nyeregtáskából, és a nedves anyaggal elkezdi finoman megmosni az állat nyakát. Idegen kivételesen nem kezdett el rakoncátlankodni, nem kezdett el prüszkölni, csak finom rezgéssekkel mozgatta meg izmait, jelezvén, hogy eltűri, hogy a lány hozzáérjen, de azért megszereti még nem fogja. Miután a szerzetes végzett az állat mosdatásával, megrázza hószín fürtjeit, és magához öleli a ló hatalmas fejét, úgy néz újra a lányra.*
- Meglátod, neked is szerzünk egy csinosat. És még a nevét is te döntheted el.
*A lányra kacsint, abban a reményben, hogy ez még jobban felvillanyozza majd a vöröst. Abból, amit eddig elmesélt a lány, arra enged következtetni, hogy nem igazán dönthetett semmiről, nem kapott ügyeket a saját kezébe. Így a szerzetes arra számít, hogy ettől még jobb kedve lesz majd Lilunarunak. A mágiákra csak bólogat, és mosolyog.*
- Egy keveset én is tudok róluk, annak idején hozzátartozott a taníttatásomhoz, hogy tudjam az alapokat. Hiába döntöttem végül a fegyveres harc mellett, Mesterem fontosnak tartotta, hogy mindenhez értsek egy kicsit. Ha gondolod, beszélhetek róla röviden.
5981. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2015-06-07 15:11:00
Üzenet elküldve: 2015-06-07 15:11:00
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
*Idővel megérkezik Artheniorba. Látott már várost, viszont azoknak van városfaluk, ennek meg nincs. Elgondolkodik miért nincsen. Talán úgy gondolták nincs rá szükség. Vagy lerombolták, és nem építettek újat. Vagy talán burkolt jelzésként nincs fal, azt "mondva", hogy "ez egy békés hely, minden vándort és kereskedőt szívesen látunk". Vagy így, vagy úgy, az biztos hogy hiányzik a fal.*
*A főtérre érve meglát egy gyönyörű kutat, mely ontja magából a vizet. Közelebb érve rájön hogy nagyon megszomjazott, és valószínűleg kicsit piszkos is lehet. Meg a lába is fáj. Így hát iszik egy kortyocskát, és olyan hely után néz, ahol leülhetne.*
*Szeme rögtön megakad egy fogadón, melynek nevét nem tudja elolvasni. ~Lehet be kéne oda menni. Enni is régen ettem...~ Ezek a gondoltaok járnak a fejében, miközben megint elgondolkozik (mint útja során annyiszor), hogy milyen jó lenne nem magányosan sétálgatni. Valaki mellett haladni, ülni, enni, s hallgatni a másik szavát, mennyivel jobb mint egyedül, magányosan. Talán meg kéne szólítania valakit a fogadóban. Elhatározza hogy ezt fogja cselekedni. Viszont egy kis bántó hangocska a fejében azt mondja, úgysem fogja megcsinálni, úgyse merné... Ezt a hangot elzavarja, és benyit a fogadóba. melynek a neve (mint már látja) Pegazus fogadó.*
*A főtérre érve meglát egy gyönyörű kutat, mely ontja magából a vizet. Közelebb érve rájön hogy nagyon megszomjazott, és valószínűleg kicsit piszkos is lehet. Meg a lába is fáj. Így hát iszik egy kortyocskát, és olyan hely után néz, ahol leülhetne.*
*Szeme rögtön megakad egy fogadón, melynek nevét nem tudja elolvasni. ~Lehet be kéne oda menni. Enni is régen ettem...~ Ezek a gondoltaok járnak a fejében, miközben megint elgondolkozik (mint útja során annyiszor), hogy milyen jó lenne nem magányosan sétálgatni. Valaki mellett haladni, ülni, enni, s hallgatni a másik szavát, mennyivel jobb mint egyedül, magányosan. Talán meg kéne szólítania valakit a fogadóban. Elhatározza hogy ezt fogja cselekedni. Viszont egy kis bántó hangocska a fejében azt mondja, úgysem fogja megcsinálni, úgyse merné... Ezt a hangot elzavarja, és benyit a fogadóba. melynek a neve (mint már látja) Pegazus fogadó.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621