*Magasra felvetett fejű, rendkívül elfoglaltnak, sőt, mi több, fontosnak látszó ifjú hölgyemény siet végig a főtéren, az egész mindenséges kavarodás leges-legközepén, csakhogy hegyes kis könyökeivel méltatlankodást csaljon ki mindenkiből, akit derékon talál. A művelethez eleinte még szapora elnézést-ek, bocsánatok, meg vigyáztamok is társulnak, de aztán megunja a hiábavaló szájrongyolást - úgysem hallja a válaszokat, úgy szalad - és csendes gyilkosként törtet előre, roppant céltudatosan, haragoskék köpenye és bordó hajkoronája zászlóként kísérik.*
~A tizenkétszer átkozott, ragyásképű vén kuruzsló sütögesse pirosra a képedet! Lankadjon a harci kedved, amikor pénzért kéne az ágycsata! Bah!~
*Cifra gondolatai annak a kereskedőnek szólnak, akinek fáradságos munkával segített összehozni egy wegtoreni állandó kapcsolatot, amivel jogosan remélhetett egy egyszeri, jelentékeny summát, másrészt pedig állást az üzletben, ahogyan ezt a megállapodásuk is magában foglalta. Ám nem, a dolgok nem így történtek meg.*
- Még, hogy nem egyezkedik nőkkel. Tárgyalni jó voltam, mi?
*Újabb fejrázással próbál megszabadulni tehetetlen dühétől, persze sikertelenül. Temperamentuma - vagy a hajszíne? - képtelenné teszik arra, hogy egy percig is nyugodt maradjon. Nem, neki mindig pörögnie kell, tenni-venni, alkotni, nyomot hagyni, most épp a felkavarodó porban, a főteret szegélyező, kis sikátorok egyikében.*