Archívum - Arthenior - Arthenior főtere
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
Kedves Kalandozó!
Úgy látszik, betévedtél a könyvtár legeldugottabb termébe. Ahhoz képest, milyen apró ajtó vezetett ide, láthatod, hogy a hely hatalmas. Nagyobb, mint bármely másik terem, nagyobb, mint maga a könyvtár, a templom, és talán nagyobb, mint maga Arthenior. Úgy bizony! Amit magad előtt látsz, az nem más, mint évtizedek hamisítatlan történelme. Háborúk, lázadások, isteni csaták, és minden, amiről eddig csak pletykákból hallottál, most kitárul a szemeid előtt. Persze senkinek nem lenne ideje ezt mind elolvasni, ahhoz még az elfek élete is rövid. Viszont ha valami specifikusat keresel, a könyvtárosok segíthetnek megtalálni. Bánj tisztelettel az itt található tekercsekkel! Ezek nélkül az események nélkül te sem állhatnál ma Lanawin földjén. Ne koszold össze, ne hagyj szamárfület a sarkán, és mindig oda tedd vissza, ahonnan levetted! Ne feledd: talán azt hiszed, biztos talajon állsz, de az csak a tegnapi sár, amely szilárdnak tetteti magát!
A nagyterembe!
Valamelyik kisebb terem:
<< Előző oldal - Mostani oldal: 247 (4921. - 4940. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
4940. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-28 20:18:13
Üzenet elküldve: 2014-01-28 20:18:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Adgal Traain//
//Erdő//
*Végül is csak sikerül megvalósítani az elképzelést. Remek ötlet az erős ág használata, ami jelentős könnyítés a két férfi számára. A bejáratot sikeresen lezárják, így legalább a vadállatok látogatásától biztosan nem kell majd tartani. A két férfi összeszedi a holmiját, és megkezdi a hosszú utat visszafelé.*
//Főtér//
*Újra itt vannak Arthenior főterén, és mintha a vissza út is rövidebbnek tűnt volna. Ahhoz képest hogy estére hajlik már az idő, meglepően sokan vannak jelen. Az emberek beszélgetnek, nevetgélnek, üzletelnek, ismerkednek, vagy éppen a kút vizéből merítenek.*
-Akkor hát. *fordul Daranel Adgal felé, majd kicsit meghajol, és kezet nyújt neki.*
-A megbeszélt időben találkozunk a barakkban. Addig is minden jót neked. *mondja mosolyogva, majd ha megtörténik a kézfogás folytatja.*
-Köszönöm hogy elvezettél, és megmutattad a barlangot. Kitettél magadért. *veregeti meg barátságosan a törpe vállát, majd búcsút int, és szép lassan eltávolodik útitársától. Még megáll a kútnál feltölteni a kulacsát, aztán pedig elindul a szálláshelye felé, hogy holnap újult erővel vághasson neki a baráti viadalnak.*
//Erdő//
*Végül is csak sikerül megvalósítani az elképzelést. Remek ötlet az erős ág használata, ami jelentős könnyítés a két férfi számára. A bejáratot sikeresen lezárják, így legalább a vadállatok látogatásától biztosan nem kell majd tartani. A két férfi összeszedi a holmiját, és megkezdi a hosszú utat visszafelé.*
//Főtér//
*Újra itt vannak Arthenior főterén, és mintha a vissza út is rövidebbnek tűnt volna. Ahhoz képest hogy estére hajlik már az idő, meglepően sokan vannak jelen. Az emberek beszélgetnek, nevetgélnek, üzletelnek, ismerkednek, vagy éppen a kút vizéből merítenek.*
-Akkor hát. *fordul Daranel Adgal felé, majd kicsit meghajol, és kezet nyújt neki.*
-A megbeszélt időben találkozunk a barakkban. Addig is minden jót neked. *mondja mosolyogva, majd ha megtörténik a kézfogás folytatja.*
-Köszönöm hogy elvezettél, és megmutattad a barlangot. Kitettél magadért. *veregeti meg barátságosan a törpe vállát, majd búcsút int, és szép lassan eltávolodik útitársától. Még megáll a kútnál feltölteni a kulacsát, aztán pedig elindul a szálláshelye felé, hogy holnap újult erővel vághasson neki a baráti viadalnak.*
4939. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-28 17:50:41
Üzenet elküldve: 2014-01-28 17:50:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Moy Befe//
*Waia kíváncsian hallgatja a felvilágosítást, amelyet Medve ad neki az állatokról. Furcsa a szerzetes számára, hogy a ló nem örül neki, ha megölelik. Persze, megérti, hogy az ősei nem szerették, mert veszélyben érezték magukat tőle, de hát ettől még ez a ló éppen örülhetne neki. Persze, az ösztönök... ha neki lesz egy lova, biztosan meg fogja neki tanítani, hogy az ölelés nem támadás, csak egy kedves gesztus, hogy valakit boldoggá tegyünk.*
- Hát.. biztosan egy barátságos lovat fogok venni, ha veszek egy lovat. És akkor hamar rá fog jönni, hogy tőlem nem kell félnie *miközben ezeket mondja, bólogat is, mintha csak igazat adna magának. Mikor elérik a főteret, újra megszemléli a szökőkutat, olyan közel hajol, hogy egy kicsapó vízcsepp éppen a szemébe repül, mire hátrébb kapja a fejét.*
- Persze, azért küldtek, hogy felfedezzem az itteni életet *bólogat Waia Medve szavaira, majd belekezd a történetbe* Szóval tudod, vannak a zsoldosok. Vándorelőadók. Akik gondolatokat is olvasnak valamilyen szinten. Namármost én odamentem, és jelentkeztem hozzájuk, és remekül alakítottam a szerepet, amit mindenféle megbeszélés nélkül ruháztak rám. Úgy vettem észre, valami harcosoknak adtuk ki magunkat. Utána meg kitaláltam, hogy biztosan régről ismerjük egymást a szerep szerint, szóval megjegyeztem, hogy a régi szép idők... szépek voltak. Aztán mikor az a vicces páncélos-jelmezes alak elővette a buzogányát, mondtam, hogy ez az, amit kártyán nyert el tőlem, de már nem haragszom. És megjegyeztem, hogy nei sem kell haragudnia azért, hogy régebben részegen felpróbáltam a sisakját, és éppen akkor jött rám a hányás, viszont visszatettem a fejére, és mivel másnap semmire sem emlékezett, úgy állítottam be, mintha ő hányt volna bele. Szerintem remek fordulat volt a cselekményben, de erre ő ki akart hívni, hogy megverjen, mire felajánlottam neki a harcot, hogy puszta kézzel küzdünk, és az nyer, akinek több foga marad. Mire én elkezdtem énekelni a fogadó közepén, ő pedig magamra hagyott, így ki tudtam osonni. Szóval úgy látszik, nem leszek zsoldos, pedig említettem nekik, hogy tudok kézen állni is *csóválja a fejét. Szerinte igen sokat vesztettek azzal, hogy nem fogadták fel őt is mutatványosnak, de persze nem láthat a zsoldosok fejébe, ők látnak a szerzetes fejébe.*
*Waia kíváncsian hallgatja a felvilágosítást, amelyet Medve ad neki az állatokról. Furcsa a szerzetes számára, hogy a ló nem örül neki, ha megölelik. Persze, megérti, hogy az ősei nem szerették, mert veszélyben érezték magukat tőle, de hát ettől még ez a ló éppen örülhetne neki. Persze, az ösztönök... ha neki lesz egy lova, biztosan meg fogja neki tanítani, hogy az ölelés nem támadás, csak egy kedves gesztus, hogy valakit boldoggá tegyünk.*
- Hát.. biztosan egy barátságos lovat fogok venni, ha veszek egy lovat. És akkor hamar rá fog jönni, hogy tőlem nem kell félnie *miközben ezeket mondja, bólogat is, mintha csak igazat adna magának. Mikor elérik a főteret, újra megszemléli a szökőkutat, olyan közel hajol, hogy egy kicsapó vízcsepp éppen a szemébe repül, mire hátrébb kapja a fejét.*
- Persze, azért küldtek, hogy felfedezzem az itteni életet *bólogat Waia Medve szavaira, majd belekezd a történetbe* Szóval tudod, vannak a zsoldosok. Vándorelőadók. Akik gondolatokat is olvasnak valamilyen szinten. Namármost én odamentem, és jelentkeztem hozzájuk, és remekül alakítottam a szerepet, amit mindenféle megbeszélés nélkül ruháztak rám. Úgy vettem észre, valami harcosoknak adtuk ki magunkat. Utána meg kitaláltam, hogy biztosan régről ismerjük egymást a szerep szerint, szóval megjegyeztem, hogy a régi szép idők... szépek voltak. Aztán mikor az a vicces páncélos-jelmezes alak elővette a buzogányát, mondtam, hogy ez az, amit kártyán nyert el tőlem, de már nem haragszom. És megjegyeztem, hogy nei sem kell haragudnia azért, hogy régebben részegen felpróbáltam a sisakját, és éppen akkor jött rám a hányás, viszont visszatettem a fejére, és mivel másnap semmire sem emlékezett, úgy állítottam be, mintha ő hányt volna bele. Szerintem remek fordulat volt a cselekményben, de erre ő ki akart hívni, hogy megverjen, mire felajánlottam neki a harcot, hogy puszta kézzel küzdünk, és az nyer, akinek több foga marad. Mire én elkezdtem énekelni a fogadó közepén, ő pedig magamra hagyott, így ki tudtam osonni. Szóval úgy látszik, nem leszek zsoldos, pedig említettem nekik, hogy tudok kézen állni is *csóválja a fejét. Szerinte igen sokat vesztettek azzal, hogy nem fogadták fel őt is mutatványosnak, de persze nem láthat a zsoldosok fejébe, ők látnak a szerzetes fejébe.*
4938. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-27 19:36:38
Üzenet elküldve: 2014-01-27 19:36:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Waia Syunddar //
*A szerzetes váltig állítja, hogy jól ment neki az ismerkedés a lóval. Igaz, ami igaz, életben van, nem szerzett sérülést. Inkább a lónak lehetett kellemetlen. Ilyeneket Waia nyilván nem tud magától, ha még azt sem ismerte, mire használják a lovakat, úgyhogy a Medve mesél még neki egy kicsit az állatokról:*
- A lovak meg általában az állatok nem úgy gondolkodnak, mint mi. Még ha meg is vannak nevelve és kölyökkoruktól a háznál tartják őket vagy nem háznál, de ember mellett és idomítva, akkor is marad bennük vadság. Kint a természetben állandó veszélyben voltak az őseik és ezt valahogy nem felejtik el. Szóval egy ilyen váratlan ölelés nekik olyan, mint a támadás. Mint amikor a kígyó az áldozatát szorítja, a farkas a bárányt elkapja, a róka a csirkét földhöz nyomja. Nálunk ugye a közelség a szeretet, bizalom jele, de az állatoknál ez nem megy egyből. Ha nem egy békés ló lett volna, akkor most egy csúnya harapás lenne a karodon. Szóval végülis igen, jól ment.
*A szerzetes is jön a Medve után. Közben arról beszél, milyen érdekesnek találta a főteret. Moy azon gondolkodik, mikor láthatott utoljára lakott települést ez a fickó. Ahogy kimennek, egy kicsit megint megáll és nézi a szökőkutat. Éjjel is megnézte, mikor itt volt, de ez nem olyan valami, amit elég egyszer látni és akkor jó, rendben van, megvolt. Egyszerűen csodálatos látvány. Percek telnek el, amíg nézi és csak utána fordul vissza Waiahoz, akinek ezalatt szintén van ideje megnézni az építményt.*
- Sárkánytanonc, tudod, mire gondoltam? Szerintem a rendfőnök meg az összes Sárkány Úr jól ismeri a "kinti világot", ahogy ti hívjátok. A világ legnagyobb harcosa csak úgy lehet valaki, ha nem lepik meg hétköznapi dolgok. Szóval ha tetszik, tekintsd a város bejárását is tanulmányútnak. És meséld el azt a színésztársulatos történetet, amit emlegettél! Egy hányás nem a világ, főleg ha nem most jön rád.
*Moy ezzel leül egy padra, nem árnyékban, hanem ki a napsütésbe. Elfeküdni most nem lehet rajta, nincs annyi hely. A többi padon ülnek, így a szerzetesnek is csak ezen van helye a Medve mellett, ha le akar ülni. A férfi nézi egy darabig a szökőkutat, majd lecsukja a szemeit, hogy egy kicsit pihentesse őket. Közben várja a történetet, ami nagy valószínűséggel megint meg fogja nevettetni. Mókás fickó ez a Waia, nagyon mókás. Pont az ellentétje az építésznek, aki hozzájuk látogatott. Bár ő pedig legalább a mesterségét jól érti.*
*A szerzetes váltig állítja, hogy jól ment neki az ismerkedés a lóval. Igaz, ami igaz, életben van, nem szerzett sérülést. Inkább a lónak lehetett kellemetlen. Ilyeneket Waia nyilván nem tud magától, ha még azt sem ismerte, mire használják a lovakat, úgyhogy a Medve mesél még neki egy kicsit az állatokról:*
- A lovak meg általában az állatok nem úgy gondolkodnak, mint mi. Még ha meg is vannak nevelve és kölyökkoruktól a háznál tartják őket vagy nem háznál, de ember mellett és idomítva, akkor is marad bennük vadság. Kint a természetben állandó veszélyben voltak az őseik és ezt valahogy nem felejtik el. Szóval egy ilyen váratlan ölelés nekik olyan, mint a támadás. Mint amikor a kígyó az áldozatát szorítja, a farkas a bárányt elkapja, a róka a csirkét földhöz nyomja. Nálunk ugye a közelség a szeretet, bizalom jele, de az állatoknál ez nem megy egyből. Ha nem egy békés ló lett volna, akkor most egy csúnya harapás lenne a karodon. Szóval végülis igen, jól ment.
*A szerzetes is jön a Medve után. Közben arról beszél, milyen érdekesnek találta a főteret. Moy azon gondolkodik, mikor láthatott utoljára lakott települést ez a fickó. Ahogy kimennek, egy kicsit megint megáll és nézi a szökőkutat. Éjjel is megnézte, mikor itt volt, de ez nem olyan valami, amit elég egyszer látni és akkor jó, rendben van, megvolt. Egyszerűen csodálatos látvány. Percek telnek el, amíg nézi és csak utána fordul vissza Waiahoz, akinek ezalatt szintén van ideje megnézni az építményt.*
- Sárkánytanonc, tudod, mire gondoltam? Szerintem a rendfőnök meg az összes Sárkány Úr jól ismeri a "kinti világot", ahogy ti hívjátok. A világ legnagyobb harcosa csak úgy lehet valaki, ha nem lepik meg hétköznapi dolgok. Szóval ha tetszik, tekintsd a város bejárását is tanulmányútnak. És meséld el azt a színésztársulatos történetet, amit emlegettél! Egy hányás nem a világ, főleg ha nem most jön rád.
*Moy ezzel leül egy padra, nem árnyékban, hanem ki a napsütésbe. Elfeküdni most nem lehet rajta, nincs annyi hely. A többi padon ülnek, így a szerzetesnek is csak ezen van helye a Medve mellett, ha le akar ülni. A férfi nézi egy darabig a szökőkutat, majd lecsukja a szemeit, hogy egy kicsit pihentesse őket. Közben várja a történetet, ami nagy valószínűséggel megint meg fogja nevettetni. Mókás fickó ez a Waia, nagyon mókás. Pont az ellentétje az építésznek, aki hozzájuk látogatott. Bár ő pedig legalább a mesterségét jól érti.*
4937. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-27 16:53:35
Üzenet elküldve: 2014-01-27 16:53:35
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Végre megérkezik a főtérre, és ezzel pár perc múlva folytatódik is unalmas vándorlása. Nem tudja, hogy merre fog menni, csak abban reménykedik, hogy nem botlik bele egy már régebben is meglátogatott városba vagy faluba, akkor a keresgélését automatikusan csődnek könyvelheti el. A kúthoz megy és megtölti a kulcsait hideg, hűs vízzel, majd elindul az ismeretlenbe.*
4936. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-26 21:39:16
Üzenet elküldve: 2014-01-26 21:39:16
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Aranyszín kancája mellet lépi át a város "kapuját" egy fiatal elf lány. Lábán barna, hosszú szárú csizma, fenyő zöld nadrág és kék ing. Sötétzöld vastag kabátját néhány sárga hímzés díszíti, főleg a hátán kacskaringóznak indák és levelek, valamint mellkasán, szíve fölött a Tűz városának jelképe. Aranybarna szemei hamar észreveszik a fogadót, felé veszi hát az irányt. ~Pegazus fogadó~. *
- Lássuk milyen is ez a Pegazus.
* Lovát kiköti, kisebb bőrtarisznyáját átveti jobb vállán, egyetlen nagyobb táskáját is leveszi lováról, valamint íját s így felpakolva lépi át az fogadó küszöbét. Ha még mindig kitart mellette szerencséje, akkor kellemes helyre vetette útja és megszállhat majd egy estére legalább. Éjszakáját töltené csak itt, a napot a templom megkeresésére szánja. *
- Lássuk milyen is ez a Pegazus.
* Lovát kiköti, kisebb bőrtarisznyáját átveti jobb vállán, egyetlen nagyobb táskáját is leveszi lováról, valamint íját s így felpakolva lépi át az fogadó küszöbét. Ha még mindig kitart mellette szerencséje, akkor kellemes helyre vetette útja és megszállhat majd egy estére legalább. Éjszakáját töltené csak itt, a napot a templom megkeresésére szánja. *
4935. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:31:27
Üzenet elküldve: 2014-01-26 10:31:27
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sem Skarten//
*Legnagyobb meglepetésére a férfi most sokkal kedvesebb és öszintébb vele.*
~Talán nem is olyan reménytelen eset!~
*Jegyzi meg magában nevetve. Majd inkább figyel a most már felé forduló férfira. Figyelmesen hallgatja a mondandóját, közben pedig komoly arccal bólogat. Nary elrepült egy kis felfedező útra, így ő egyedül maradt a férfivel. Csendben hallgatja a történetet és néha bólint egyet.*
~Különös eset, vajon miért akarja a természet, hogy ez a férfi, ennyi furcsasággal találkozzon? Biztos meg van rá az oka, ez nem kétség, csak kíváncsi vagyok, mi lehet az!~
*Bár ő folyamatosan a férfin tartja a szemét, az mindig elfordul, s csak néha pillant rá. Majd egyszer csak elneveti magát, aminek hatására Velenry arcán is megjelenik egy félmosoly. Az utolsó megjegyzésen már mosolyog, s miután összeszedte gondolatait, megszólal.*
- Nyugalom nem értem félre. Nem olyan vagyok! De megeshet, hogy a kedvességhez nem vagy hozzá szokva. Pedig érzem, hogy megérdemelnéd! Arról, amit elmeséltél az a véleményem, hogy nem véletlen. Sőt ez szinte biztos, miért is lenne az? Lehet, hogy valamire akar rávilágítani ez az egész. Valamire, ami mélyen benned van. A problémák megoldásának a kulcsa, mindig bennünk van. Ahogy azt apám mondta mindig. Csak azt kell megtalálni, hol? Nem lesz egyszerű, hiszen mindenkinek megvan a maga kis titka, amit gyakran még önmagának sem vall be, vagy olyan tettek, amiket megpróbál elfelejteni. De lehet, hogy pont ezek orvosolására történnek a dolgok. A világon minden összefüggésben van és ezt meg lehet találni. Neked se lesz nehezebb, mint bárkinek. Szembe kell néznünk a hibáinkkal, a tetteinkkel és elfogadni, akkor sokkal könnyebb lesz. Őszintén örülök neki, hogy elfogadtad a segítségem. Én minden erőmmel segíteni is fogok. A feladás pedig szóba se kerülhet!
*Mondja magabiztos ellentmondást nem tűrő hangon. S rámosolyog a férfira jelezve, hogy nem kell tartania tőle. Ekkor ér vissza Nary is, s leszáll a lány ölébe, aki elkezdi simogatni a feje búbját, majd hagyja, hogy a kis jószág a ruhája ráncai közé feszkelődjön. Maga pedig, kedves arccal figyeli a férfi válaszát.*
*Legnagyobb meglepetésére a férfi most sokkal kedvesebb és öszintébb vele.*
~Talán nem is olyan reménytelen eset!~
*Jegyzi meg magában nevetve. Majd inkább figyel a most már felé forduló férfira. Figyelmesen hallgatja a mondandóját, közben pedig komoly arccal bólogat. Nary elrepült egy kis felfedező útra, így ő egyedül maradt a férfivel. Csendben hallgatja a történetet és néha bólint egyet.*
~Különös eset, vajon miért akarja a természet, hogy ez a férfi, ennyi furcsasággal találkozzon? Biztos meg van rá az oka, ez nem kétség, csak kíváncsi vagyok, mi lehet az!~
*Bár ő folyamatosan a férfin tartja a szemét, az mindig elfordul, s csak néha pillant rá. Majd egyszer csak elneveti magát, aminek hatására Velenry arcán is megjelenik egy félmosoly. Az utolsó megjegyzésen már mosolyog, s miután összeszedte gondolatait, megszólal.*
- Nyugalom nem értem félre. Nem olyan vagyok! De megeshet, hogy a kedvességhez nem vagy hozzá szokva. Pedig érzem, hogy megérdemelnéd! Arról, amit elmeséltél az a véleményem, hogy nem véletlen. Sőt ez szinte biztos, miért is lenne az? Lehet, hogy valamire akar rávilágítani ez az egész. Valamire, ami mélyen benned van. A problémák megoldásának a kulcsa, mindig bennünk van. Ahogy azt apám mondta mindig. Csak azt kell megtalálni, hol? Nem lesz egyszerű, hiszen mindenkinek megvan a maga kis titka, amit gyakran még önmagának sem vall be, vagy olyan tettek, amiket megpróbál elfelejteni. De lehet, hogy pont ezek orvosolására történnek a dolgok. A világon minden összefüggésben van és ezt meg lehet találni. Neked se lesz nehezebb, mint bárkinek. Szembe kell néznünk a hibáinkkal, a tetteinkkel és elfogadni, akkor sokkal könnyebb lesz. Őszintén örülök neki, hogy elfogadtad a segítségem. Én minden erőmmel segíteni is fogok. A feladás pedig szóba se kerülhet!
*Mondja magabiztos ellentmondást nem tűrő hangon. S rámosolyog a férfira jelezve, hogy nem kell tartania tőle. Ekkor ér vissza Nary is, s leszáll a lány ölébe, aki elkezdi simogatni a feje búbját, majd hagyja, hogy a kis jószág a ruhája ráncai közé feszkelődjön. Maga pedig, kedves arccal figyeli a férfi válaszát.*
4934. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:29:49
Üzenet elküldve: 2014-01-25 20:29:49
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Biztos léptekkel halad a főtéren, közbe minden mellette elhaladó férfit végigmér, de egyik sem tetszik neki különösen, rég nem volt párja, így most főleg odafigyel a férfiakra, terve most az, hogy Atherior erdejének sűrűjébe veti magát, hogy kitisztuljon a feje, és tisztában legyen, azzal, hogy mit vár el magától.*
4933. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-25 15:27:07
Üzenet elküldve: 2014-01-25 15:27:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Velenria Destley//
*Egyetért a tündérlánnyal. Tudja, hogy szüksége van valakire. Talán ezért találkozik mostanában ilyen sok érdekes személlyel.*
-Figyelj! Elmesélek valamit neked.
*Fordul a lány felé.*
-A napokban, lehet nem véletlenül, már volt szerencsém furcsaságokhoz. Két napja, egy másik tündérlánnyal találkoztam. Furcsa volt, és nagyon vidám. Megfésült, amin nagyon meglepődtem, és idegesített is amiért nem vesz komolyan. Aztán lelkesen kérlelt, hogy adjak neki egyet a tőreim közül, mert gyűjti az ilyeneket. És tényleg, tele volt mindenféle zsebbel, és táskával, egy csomó felesleges kacattal megtömve. Szóval olyan vidám, és ártatlan volt mint te, és az összes tündér akivel életem során találkoztam. Zavarba ejtő volt a viselkedése, és valahogy, nem tudtam neki nemet mondani. Neki is adtam az apám tőrét, de sosem láttam többé, valószínűleg elment a városból. Aztán tegnap, mikor ugyan itt ültem, egy fiatal férfi lovagolt a szökőkúthoz, a lován egy vértől ázott zsákban húrcibált egy fejet. A vállán pedig egy rettenetes szúrt seb éktelenkedett. Én meg hazavittem, használta a fürdőmet, és megfoltoztam a vállát. Reggelit adtam neki. Egész rendes srác, ha úgy vesszük, a kétes múltja ellenére. De hát, én sem vagyok makulátlan. Aztán ma gondoltam ki viszem a tóhoz, hogy kimossuk a ruháit, de csak ült némán, úgyhogy... Ott hagytam. Most is ott van a házban, ha még nem unta meg. Tehát, furcsa dolgok történnek velem mostanában és ez nem véletlen, ha engem kérdezel. Ezért megyek bele a kis tervedbe. Azt hiszem, új hobbim lesz az idegenek toborzása.
*Szórakozottan felnevet. Jókedvűen beszél, rá-rá pillant a mellette ülőre.*
-Szóval, talán azért vagyok zavarban, ha egy tündérrel beszélek, mert túl kedvesek vagytok. Én nem ehhez vagyok szokva. Azt hiszem, a jó kislányoknak, már ne érts félre, nem tudok ellenállni.
*Saját magán mosolyog. Beszélni sem szokott így, de mindenek előtt a lány reakcióját várja. kíváncsi mit szól az egészhez. Kitartó? Remek. Szüksége is lesz rá, ha Semen akar segíteni.*
*Egyetért a tündérlánnyal. Tudja, hogy szüksége van valakire. Talán ezért találkozik mostanában ilyen sok érdekes személlyel.*
-Figyelj! Elmesélek valamit neked.
*Fordul a lány felé.*
-A napokban, lehet nem véletlenül, már volt szerencsém furcsaságokhoz. Két napja, egy másik tündérlánnyal találkoztam. Furcsa volt, és nagyon vidám. Megfésült, amin nagyon meglepődtem, és idegesített is amiért nem vesz komolyan. Aztán lelkesen kérlelt, hogy adjak neki egyet a tőreim közül, mert gyűjti az ilyeneket. És tényleg, tele volt mindenféle zsebbel, és táskával, egy csomó felesleges kacattal megtömve. Szóval olyan vidám, és ártatlan volt mint te, és az összes tündér akivel életem során találkoztam. Zavarba ejtő volt a viselkedése, és valahogy, nem tudtam neki nemet mondani. Neki is adtam az apám tőrét, de sosem láttam többé, valószínűleg elment a városból. Aztán tegnap, mikor ugyan itt ültem, egy fiatal férfi lovagolt a szökőkúthoz, a lován egy vértől ázott zsákban húrcibált egy fejet. A vállán pedig egy rettenetes szúrt seb éktelenkedett. Én meg hazavittem, használta a fürdőmet, és megfoltoztam a vállát. Reggelit adtam neki. Egész rendes srác, ha úgy vesszük, a kétes múltja ellenére. De hát, én sem vagyok makulátlan. Aztán ma gondoltam ki viszem a tóhoz, hogy kimossuk a ruháit, de csak ült némán, úgyhogy... Ott hagytam. Most is ott van a házban, ha még nem unta meg. Tehát, furcsa dolgok történnek velem mostanában és ez nem véletlen, ha engem kérdezel. Ezért megyek bele a kis tervedbe. Azt hiszem, új hobbim lesz az idegenek toborzása.
*Szórakozottan felnevet. Jókedvűen beszél, rá-rá pillant a mellette ülőre.*
-Szóval, talán azért vagyok zavarban, ha egy tündérrel beszélek, mert túl kedvesek vagytok. Én nem ehhez vagyok szokva. Azt hiszem, a jó kislányoknak, már ne érts félre, nem tudok ellenállni.
*Saját magán mosolyog. Beszélni sem szokott így, de mindenek előtt a lány reakcióját várja. kíváncsi mit szól az egészhez. Kitartó? Remek. Szüksége is lesz rá, ha Semen akar segíteni.*
4932. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-25 12:11:41
Üzenet elküldve: 2014-01-25 12:11:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 128
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
* Hosszú út áll előtte a következő hetekben, így semmit sem készített elő, hogy a megfelelő körülmények között vándorolhasson. Végtére is arról sincs, fogalma, hogy hova tart, mit is csomagolhatna így magának?
Kár a szót fecsérelni, váltásruha és felszerelések nélkül indul neki, csak az a pár holmija van, amit magán visel.
Ködös tekintettel, merev szemhéjakkal talpal ki a kapun, s míg van kő a talpa alatt, addig minden lépésnél koppant egyet vándorbotjával. *
Kár a szót fecsérelni, váltásruha és felszerelések nélkül indul neki, csak az a pár holmija van, amit magán visel.
Ködös tekintettel, merev szemhéjakkal talpal ki a kapun, s míg van kő a talpa alatt, addig minden lépésnél koppant egyet vándorbotjával. *
4931. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-24 23:11:31
Üzenet elküldve: 2014-01-24 23:11:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Mihelyst kiér az istállóból ügetésre fogja a jószágot, és a város széle felé igyekszik. Ott megállítja a lovát, és még egyszer végignéz a városon. Nem akarja elfelejteni a Fogadót, új ismerősét, de még a lovászt sem. Közben lova nevén is gondolkodik. ~Mararonlin. Ez lesz a neve.~ Aztán megfogja a kantárszárat, belemélyeszti a sarkát Mararonlin oldalába, és kivágtatnak a városból.*
4930. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-23 21:05:43
Üzenet elküldve: 2014-01-23 21:05:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Turrog a Behemót//
*Nem hiszi el, hogy ezt mind ő kapja. Miután elveszi a pénzt is, és megtudja, hol van az istálló, indulni készül.*
- Egyszerűen nem tudom, hogyan köszönjem meg. Nem csak ezeket. Mindent. Remélem, ha majd találkozunk, mert nagyon remélem, hogy így lesz, akkor már is el kezdhetek adózni neked. Ezt úgysem úszod meg! *Teszi hozzá "szigorúan".* Azt hiszem indulnom kell. *Sóhajtja.* Még egyszer mindent köszönök. Szia! *Mosolyog, aztán sarkon fordul, és az istálló felé szalad. Mielőtt belépne még visszafordul, és integet Turrognak. ~Hiányozni fog nekem.~ *
*Nem hiszi el, hogy ezt mind ő kapja. Miután elveszi a pénzt is, és megtudja, hol van az istálló, indulni készül.*
- Egyszerűen nem tudom, hogyan köszönjem meg. Nem csak ezeket. Mindent. Remélem, ha majd találkozunk, mert nagyon remélem, hogy így lesz, akkor már is el kezdhetek adózni neked. Ezt úgysem úszod meg! *Teszi hozzá "szigorúan".* Azt hiszem indulnom kell. *Sóhajtja.* Még egyszer mindent köszönök. Szia! *Mosolyog, aztán sarkon fordul, és az istálló felé szalad. Mielőtt belépne még visszafordul, és integet Turrognak. ~Hiányozni fog nekem.~ *
4929. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-23 19:31:50
Üzenet elküldve: 2014-01-23 19:31:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Brattelin Larisse//
*Éppen felszerelését igazítja, mikor rápillant Brattelinre. Egy pillanatig csak nézi a lányt, majd leereszti a kezeit. Mit csinál? El akarja hagyni a várost? Akkor veszít! Elveszti az egész játékot, de még a becsületét is! Gyorsan kihúzza magát és már indulna is vissza a fogadóba, azonban megint megtorpan. A városfalak csak úgy hívogatják, csábítják, alig pár lépésre vannak tőle... de mégis. A város hangja ráparancsolt. Nem szabad elhagynia a várost. Semmiképp.*
- Banditák. Rengeteg van kint és szervezettek.* Jegyzi meg komoran, majd a lány elé áll.* Brattelin, várj. Mégsem mehetek veled. A kötelességem ide köt, és ha most elmennék, akkor a becsületem veszne kárba. Bármilyen fegyverem és páncélom is van *kissé megmozdítja az említett felszereléseket* a becsület mindig, mindennél fontosabb. Egyedül kell átjutnod a Zöldsárkányba, de ne félj.* Ezzel táskájába túr, és két dolgot húz elő. Az egyik egy apró zsákocska, a másik pedig egy apró üvegcse. Először az utóbbit nyújtja a lánynak. A kis fiola (1 Sötétzöld varázsital) Brattelin Larisse kezében landol, ha az elfogadja.
A törpe bölcsen biccent, majd megszólal.* Begyógyítja a sebeket. Tudod, ha úgy adódna.* Jegyzi meg kissé aggódóan, de reméli, hogy nem fog 'úgy adódni'. Ezzel a másik ajándékot is átadja, ami egy zsákocskában nyilvánul meg. A szütyő isBrattelin Larissemarkába érkezik, ha elfogadja, ha nem. Turrog ragaszkodik hozzá, hogy a lány elvegye a 400 aranyat, amit rejt. .* Ez elég egy lóra az istállóban. Vegyél egyet, nyergeld fel irány a karavánpihenő. Minél hamarabb oda kell érned, ha pedig ott leszel, könnyen megtalálod a Zöldsárkányt. A sátraktól van nem messze.* Folytatja ellenszegülést nem tűrő hangon.* A zsoldos rendnek meg üzenem, hogy neveljenek ki, de rendesen. Lehet meg szükségem lesz jó harcosokra.* Hangja komor, mély de barátságos. Nem tud a lánnyal tartani, viszont mindent megtesz, hogy ne kerüljön bajba Brattelin. A kapuk már csak pár lépésre vannak, ahogyan az istálló is. Büszkén biccent a lány felé, majd megvárja amíg az elhagyja a várost az aranyakból vett lovon. "Csak ügyesen..."*
A hozzászólás írója (Turrog a Behemót) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.23 19:32:30
*Éppen felszerelését igazítja, mikor rápillant Brattelinre. Egy pillanatig csak nézi a lányt, majd leereszti a kezeit. Mit csinál? El akarja hagyni a várost? Akkor veszít! Elveszti az egész játékot, de még a becsületét is! Gyorsan kihúzza magát és már indulna is vissza a fogadóba, azonban megint megtorpan. A városfalak csak úgy hívogatják, csábítják, alig pár lépésre vannak tőle... de mégis. A város hangja ráparancsolt. Nem szabad elhagynia a várost. Semmiképp.*
- Banditák. Rengeteg van kint és szervezettek.* Jegyzi meg komoran, majd a lány elé áll.* Brattelin, várj. Mégsem mehetek veled. A kötelességem ide köt, és ha most elmennék, akkor a becsületem veszne kárba. Bármilyen fegyverem és páncélom is van *kissé megmozdítja az említett felszereléseket* a becsület mindig, mindennél fontosabb. Egyedül kell átjutnod a Zöldsárkányba, de ne félj.* Ezzel táskájába túr, és két dolgot húz elő. Az egyik egy apró zsákocska, a másik pedig egy apró üvegcse. Először az utóbbit nyújtja a lánynak. A kis fiola (1 Sötétzöld varázsital) Brattelin Larisse kezében landol, ha az elfogadja.
A törpe bölcsen biccent, majd megszólal.* Begyógyítja a sebeket. Tudod, ha úgy adódna.* Jegyzi meg kissé aggódóan, de reméli, hogy nem fog 'úgy adódni'. Ezzel a másik ajándékot is átadja, ami egy zsákocskában nyilvánul meg. A szütyő isBrattelin Larissemarkába érkezik, ha elfogadja, ha nem. Turrog ragaszkodik hozzá, hogy a lány elvegye a 400 aranyat, amit rejt. .* Ez elég egy lóra az istállóban. Vegyél egyet, nyergeld fel irány a karavánpihenő. Minél hamarabb oda kell érned, ha pedig ott leszel, könnyen megtalálod a Zöldsárkányt. A sátraktól van nem messze.* Folytatja ellenszegülést nem tűrő hangon.* A zsoldos rendnek meg üzenem, hogy neveljenek ki, de rendesen. Lehet meg szükségem lesz jó harcosokra.* Hangja komor, mély de barátságos. Nem tud a lánnyal tartani, viszont mindent megtesz, hogy ne kerüljön bajba Brattelin. A kapuk már csak pár lépésre vannak, ahogyan az istálló is. Büszkén biccent a lány felé, majd megvárja amíg az elhagyja a várost az aranyakból vett lovon. "Csak ügyesen..."*A hozzászólás írója (Turrog a Behemót) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.23 19:32:30
4928. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-23 11:27:42
Üzenet elküldve: 2014-01-23 11:27:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//Zöldszarvas Daranel//
*Hiába próbálja, képtelen komoly kifejezést az arcára ölteni, a nagy nevetés közben. Azért a szeme elé emeli a jobb kezét, ökölbe szorítva, hogy megroppannak az ujjai.*
-Méghogy bébirépa! Bah!-
*Zsörtölődik nevetve.*
-Mi elsősorban, mélységi felderítők vagyunk, általában mélyen, az ellenséges vonalak mögött tevékenykedtünk. Csapdák elhelyezése, utánpótlások zavarása, és efféle feladatokkal. De a bánya városokban is mi megyünk előre, messzebb mint a többiek. Ilyen körülmények között, tudod, elszigetelve úgy, hogy csak arra a néhány emberre vagy szorulva, akik veled vannak, teljesen más az élet. Ne értsd félre, nem úgy néznek ki minket. Tisztelnek minket, mert néha több van a vállunkon, mint a többiekén egyszerre.-
*Elgondolkodva vonja meg a vállát.*
-De amiért ennyi a felelősség, ezért nem is vagyunk olyan karótnyeltek, nem vagyunk olyan "katonásak", ha érted mire gondolok. Mi nem megyünk a szomszédba egy kis pajkosságért a szomszédba, és bizony a kisebb szabálysértések is gyakrabban fordulnak elő nálunk. Így már érthetőbb gondolom.-
*Majd látva társa tettét, maga is a kúthoz lép és jóízűt iszik a kútból. Miután megtörölte szakállát, megszólal.*
-Ha gondolod, mehetünk tovább, mert van még elöttünk egy kis séta.-
*Hiába próbálja, képtelen komoly kifejezést az arcára ölteni, a nagy nevetés közben. Azért a szeme elé emeli a jobb kezét, ökölbe szorítva, hogy megroppannak az ujjai.*
-Méghogy bébirépa! Bah!-
*Zsörtölődik nevetve.*
-Mi elsősorban, mélységi felderítők vagyunk, általában mélyen, az ellenséges vonalak mögött tevékenykedtünk. Csapdák elhelyezése, utánpótlások zavarása, és efféle feladatokkal. De a bánya városokban is mi megyünk előre, messzebb mint a többiek. Ilyen körülmények között, tudod, elszigetelve úgy, hogy csak arra a néhány emberre vagy szorulva, akik veled vannak, teljesen más az élet. Ne értsd félre, nem úgy néznek ki minket. Tisztelnek minket, mert néha több van a vállunkon, mint a többiekén egyszerre.-
*Elgondolkodva vonja meg a vállát.*
-De amiért ennyi a felelősség, ezért nem is vagyunk olyan karótnyeltek, nem vagyunk olyan "katonásak", ha érted mire gondolok. Mi nem megyünk a szomszédba egy kis pajkosságért a szomszédba, és bizony a kisebb szabálysértések is gyakrabban fordulnak elő nálunk. Így már érthetőbb gondolom.-
*Majd látva társa tettét, maga is a kúthoz lép és jóízűt iszik a kútból. Miután megtörölte szakállát, megszólal.*
-Ha gondolod, mehetünk tovább, mert van még elöttünk egy kis séta.-
4927. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-23 08:54:20
Üzenet elküldve: 2014-01-23 08:54:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*A szegény negyeden keresztül érkezik a főtérre, megáll a szélén, hogy szemügyre vegye a teret. Lassan elkezdi körbe járni a teret, s minden alaposan megfigyel, majd miután megtette a kört, akkor indul el az első célpontja felé, a márvány oszlophoz.*
-Hát ez lenne az. *mondja magának.* Ez lenne hát a magányos emlékműve. Hm. Szép, de valahogy másra számítottam.
*Úgy dönt, hogy oda megy a szökőkúthoz, s iszik belőle, majd leül a padra pihenni egy kicsit.*
~Gyorsan tanul a fiú. Legalább is hamar ráérzett, hogy ez most előnyére válik, vagy sem, azt nem tudom. De az biztos, hogy ő kell nekem. Már csak utána kell járnom, hogy hol is kezdjük el. A farkasvadászat, vagy a halálra ítéltnél. Hm. Meg van.~
*Fel áll, s elindul a fogadó felé.*
-Hát ez lenne az. *mondja magának.* Ez lenne hát a magányos emlékműve. Hm. Szép, de valahogy másra számítottam.
*Úgy dönt, hogy oda megy a szökőkúthoz, s iszik belőle, majd leül a padra pihenni egy kicsit.*
~Gyorsan tanul a fiú. Legalább is hamar ráérzett, hogy ez most előnyére válik, vagy sem, azt nem tudom. De az biztos, hogy ő kell nekem. Már csak utána kell járnom, hogy hol is kezdjük el. A farkasvadászat, vagy a halálra ítéltnél. Hm. Meg van.~
*Fel áll, s elindul a fogadó felé.*
4926. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:38:11
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:38:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Turrog a Behemót//
*Mihelyst kilépnek és bezáródik az ajtó, a napfény és az emberek sokasága megszédíti a lányt. Kapkodva elrendezi a ruháját, kardját átteszi a jobb kezéhez az övére, hogy azonnal ki tudja rántani, majd az íját a kezébe veszi és nyilat tesz rá. Közben majdnem szem elől téveszti bajtársát, de szerencsére még megpillantja, és utánafut. Egyenesen ki a városból. A lány máris úgy érzi magát, mintha kinn lennének a falakon túl.*
- Mire kell számítani a pusztában? *Brattelin feszeng. Mégis mire számítson? ~Lesből támadnak vajon vagy lesz időm az íjjal foglalatoskodni?~ Már előre fél a választól. Közben elérik a városfalakat.*
*Mihelyst kilépnek és bezáródik az ajtó, a napfény és az emberek sokasága megszédíti a lányt. Kapkodva elrendezi a ruháját, kardját átteszi a jobb kezéhez az övére, hogy azonnal ki tudja rántani, majd az íját a kezébe veszi és nyilat tesz rá. Közben majdnem szem elől téveszti bajtársát, de szerencsére még megpillantja, és utánafut. Egyenesen ki a városból. A lány máris úgy érzi magát, mintha kinn lennének a falakon túl.*
- Mire kell számítani a pusztában? *Brattelin feszeng. Mégis mire számítson? ~Lesből támadnak vajon vagy lesz időm az íjjal foglalatoskodni?~ Már előre fél a választól. Közben elérik a városfalakat.*
4925. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:28:14
Üzenet elküldve: 2014-01-22 22:28:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Brattelin Larisse//
*Turrog cipője érkezik először a főtérre. Reméli Brattelin követi őt, hiszen jobb ha minél hamarabb elindulnak. A karavánpihenő messze van, ezért sietniük kell. Jobb, ha tiszta munkát végeznek. Ki a városból, át a pusztán, be a pihenőbe, onnan pedig vissza a városba a lehető legkorábban. Veszélyes odakint túl sokat tartózkodniuk, főleg úgy, hogy jelenleg ellenfele akárhol lehet. Vigyáznia kell és mindig figyelnie.*
- Brattelin, egy-kettő.* Biztatja a nőt barátságosan, ahogy megindulnak a kapuk felé.*
*Turrog cipője érkezik először a főtérre. Reméli Brattelin követi őt, hiszen jobb ha minél hamarabb elindulnak. A karavánpihenő messze van, ezért sietniük kell. Jobb, ha tiszta munkát végeznek. Ki a városból, át a pusztán, be a pihenőbe, onnan pedig vissza a városba a lehető legkorábban. Veszélyes odakint túl sokat tartózkodniuk, főleg úgy, hogy jelenleg ellenfele akárhol lehet. Vigyáznia kell és mindig figyelnie.*
- Brattelin, egy-kettő.* Biztatja a nőt barátságosan, ahogy megindulnak a kapuk felé.*
4924. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-22 21:39:30
Üzenet elküldve: 2014-01-22 21:39:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
// Adgal Traain //
*Lassacskán maguk mögött hagyják a szegénynegyedet, és közelednek a főtér felé. Nem is bánja Daranel, mert már kezdtek az agyára menni a koldulók. Végül egy-két arany szétosztásával sikerült lerázni magukról.*
-Hát igen azért a törpéket sem kell félteni. *legyint egyet Daranel. Ha nem jön, bizony hajlamosak megtalálni a bajt, sőt vannak olyanok is, akik kifejezetten provokálják az embert egy jó kis balhé reményében.*
-Te meg hogy vagy képes megfogni a fegyvert a kis bébirépa ujjaiddal ! *kontrázik rá a törpe viccelődésére, természetesen ő sem sértésnek szánja, így jót nevetnek az egészen. Közben elérik a főteret, és Daranel a középen díszelgő szökőkút felé veszi az irányt.*
-Én is voltam felderítő, viszont én nem tapasztaltam megkülönböztetést. Nem is értem. *vonja fel szemöldökeit, fejét megcsóválja, szája sarkát lebiggyeszti.*
-Hiszen a felderítőknek sokkal kitartóbban és gyorsabban kellett például, futni, úszni, vagy lovagolni. Nélkülük a sereg fele annyira sem hatékony. De ezek szerint ez a nézet nem egyezik meg minden fajnál. *mondata végén sóhajt egy szomorút. El tudja képzelni a törpét, főleg hogy méretüknél fogva nekik a felderítés még nagyobb kihívást jelent. És még ráadásul ki is nézik őket. Szép.*
-Gratulálok. Igazán szép darab. *tekintete a gyűrűre vándorol, majd ezután leakasztja nyakából szarvas függőjét, és lelógatja, hogy a törpe lássa.*
-Én meg ezt kaptam az elfektől ajándékba. A jelképe annak, hogy maguk közé fogadtak. *mondja mosolyogva, majd ha a törpe szemügyre vette, visszaakasztja nyakába. Ekkor érik el a szökőkutat. Daranel poharat formál két kezéből, lehajol, és beleiszik a vízbe. Mikor rádöbben a csodás valóságra, hogy a víz még tisztább mint gondolná, gyorsan elő is kapja kulacsát, és teljesen feltölti friss ivóvízzel.*
-Nagyon hasonló a történetünk Adgal uram. Én nem gondolom magasröptűnek egyáltalán. *vonja meg a vállát az ember, és elteszi a kulacsát.*
-Noha való igaz, hogy ritka a törpe vagy gnóm vándor, vagy ez csak a termetük miatt kialakult sztereotípia ? *kérdezi elkerekedett szemekkel, ugyanis erre valóban kíváncsi.*
-Szerinted milyen lenne a világ, ha eltűnne a háború ? Eelaran uram szerint, a világ úgy nem is lenne világ. Te mit mondasz ? *kérdezi merengően a törpétől, közben maga előtt szinte hallja mentora nyugodt hangját, és bölcs szavait.*
*Lassacskán maguk mögött hagyják a szegénynegyedet, és közelednek a főtér felé. Nem is bánja Daranel, mert már kezdtek az agyára menni a koldulók. Végül egy-két arany szétosztásával sikerült lerázni magukról.*
-Hát igen azért a törpéket sem kell félteni. *legyint egyet Daranel. Ha nem jön, bizony hajlamosak megtalálni a bajt, sőt vannak olyanok is, akik kifejezetten provokálják az embert egy jó kis balhé reményében.*
-Te meg hogy vagy képes megfogni a fegyvert a kis bébirépa ujjaiddal ! *kontrázik rá a törpe viccelődésére, természetesen ő sem sértésnek szánja, így jót nevetnek az egészen. Közben elérik a főteret, és Daranel a középen díszelgő szökőkút felé veszi az irányt.*
-Én is voltam felderítő, viszont én nem tapasztaltam megkülönböztetést. Nem is értem. *vonja fel szemöldökeit, fejét megcsóválja, szája sarkát lebiggyeszti.*
-Hiszen a felderítőknek sokkal kitartóbban és gyorsabban kellett például, futni, úszni, vagy lovagolni. Nélkülük a sereg fele annyira sem hatékony. De ezek szerint ez a nézet nem egyezik meg minden fajnál. *mondata végén sóhajt egy szomorút. El tudja képzelni a törpét, főleg hogy méretüknél fogva nekik a felderítés még nagyobb kihívást jelent. És még ráadásul ki is nézik őket. Szép.*
-Gratulálok. Igazán szép darab. *tekintete a gyűrűre vándorol, majd ezután leakasztja nyakából szarvas függőjét, és lelógatja, hogy a törpe lássa.*
-Én meg ezt kaptam az elfektől ajándékba. A jelképe annak, hogy maguk közé fogadtak. *mondja mosolyogva, majd ha a törpe szemügyre vette, visszaakasztja nyakába. Ekkor érik el a szökőkutat. Daranel poharat formál két kezéből, lehajol, és beleiszik a vízbe. Mikor rádöbben a csodás valóságra, hogy a víz még tisztább mint gondolná, gyorsan elő is kapja kulacsát, és teljesen feltölti friss ivóvízzel.*
-Nagyon hasonló a történetünk Adgal uram. Én nem gondolom magasröptűnek egyáltalán. *vonja meg a vállát az ember, és elteszi a kulacsát.*
-Noha való igaz, hogy ritka a törpe vagy gnóm vándor, vagy ez csak a termetük miatt kialakult sztereotípia ? *kérdezi elkerekedett szemekkel, ugyanis erre valóban kíváncsi.*
-Szerinted milyen lenne a világ, ha eltűnne a háború ? Eelaran uram szerint, a világ úgy nem is lenne világ. Te mit mondasz ? *kérdezi merengően a törpétől, közben maga előtt szinte hallja mentora nyugodt hangját, és bölcs szavait.*
4923. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-20 21:11:07
Üzenet elküldve: 2014-01-20 21:11:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*És végre megérkezett Artheniorba. Remélhetőleg itt valamivel értelmesebb társasága is akad majd, mert a színtársulat tagjai mind hóbortosak voltak... Azért reméli, hogy az az Irl valaki befér közéjük, talán jobban tud előadni, mint Waia. És ekkor a szerzetes eszébe ötlik, hogy most már nincs a közelben a férfi, hát próbálkozhat...*
- Ill... Ihl... Ííl... *a wegtoreni tűzistennek sem sikerülne kimondania ezt a nevet, arra jut. Egyelőre ha már a tűz istenéről esik szó, talán hálát i adhatna neki, hogy egy darabban ért ide. A főtéren viszonylag sokan vannak, és mindenféle fajból- már-már a karavánpihenővel vetekszik. Első dolog leülni a legközelebbi padra, hogy kipihenje az út fáradalmait, amiből megadatott neki bőven. A második dolga, hogy végiggondolja, vajon merre is kéne továbbmennie... Ami azt illeti, a rendmester tanácsára a harctechnikáját is szeretné fejleszteni, hiszen mindig azt mondta: 'A szerzetes fegyvere a puszta keze. Ha kardot használnék a pofonhoz, néhányan már nem élnétek...' Valamiért Waia ezt néha magára vette. Talán az a sokatmondó pillantás, amivel a rendmester ránézett, miközben ezt mondta... Persze értelmesebb fele mindig igyekezett meggyőzni, hogy nem róla van itt szó, bár tény, hogy sok ütleget kapott már a bolondságaiért. Miután eleget pihentette fáradt tagjait, felegyenesedik, majd körbetekint. Fogadót most egy darabig nem akar látni, így inkább a szegénynegyed felé veszi az irányt.*
- Ill... Ihl... Ííl... *a wegtoreni tűzistennek sem sikerülne kimondania ezt a nevet, arra jut. Egyelőre ha már a tűz istenéről esik szó, talán hálát i adhatna neki, hogy egy darabban ért ide. A főtéren viszonylag sokan vannak, és mindenféle fajból- már-már a karavánpihenővel vetekszik. Első dolog leülni a legközelebbi padra, hogy kipihenje az út fáradalmait, amiből megadatott neki bőven. A második dolga, hogy végiggondolja, vajon merre is kéne továbbmennie... Ami azt illeti, a rendmester tanácsára a harctechnikáját is szeretné fejleszteni, hiszen mindig azt mondta: 'A szerzetes fegyvere a puszta keze. Ha kardot használnék a pofonhoz, néhányan már nem élnétek...' Valamiért Waia ezt néha magára vette. Talán az a sokatmondó pillantás, amivel a rendmester ránézett, miközben ezt mondta... Persze értelmesebb fele mindig igyekezett meggyőzni, hogy nem róla van itt szó, bár tény, hogy sok ütleget kapott már a bolondságaiért. Miután eleget pihentette fáradt tagjait, felegyenesedik, majd körbetekint. Fogadót most egy darabig nem akar látni, így inkább a szegénynegyed felé veszi az irányt.*
4922. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-20 21:00:17
Üzenet elküldve: 2014-01-20 21:00:17
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Thargodarok //
*A távolban még látja a kapun kilépő csapatot. Neki azonban még keresztül kell verekednie magát a város kapujában hömpölygő tömegen. Az pedig, - mint tudjuk - természetéből fakadóan lassú, és idegesítő. Nem mellesleg pedig a minimális haladást is a lehető leglassabban képes csak véghezvinni. Szóval nyugodtan ül a nyeregben, s figyeli amint az őrség itt ott megkezdi egy-egy szekér vagy lovas megvizsgálását, miközben a többiek hatalmas erőkkel tolakodnak kifelé. Időnként a kalap alól sötét pillantásokat vet a közelében állókra, de egyelőre nem zavarja semmi annyira hogy azért érdemes lenne vért ontani. Nem telik bele sok időbe és már a pusztán halad, követve társai nyomait.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.20 21:01:03
*A távolban még látja a kapun kilépő csapatot. Neki azonban még keresztül kell verekednie magát a város kapujában hömpölygő tömegen. Az pedig, - mint tudjuk - természetéből fakadóan lassú, és idegesítő. Nem mellesleg pedig a minimális haladást is a lehető leglassabban képes csak véghezvinni. Szóval nyugodtan ül a nyeregben, s figyeli amint az őrség itt ott megkezdi egy-egy szekér vagy lovas megvizsgálását, miközben a többiek hatalmas erőkkel tolakodnak kifelé. Időnként a kalap alól sötét pillantásokat vet a közelében állókra, de egyelőre nem zavarja semmi annyira hogy azért érdemes lenne vért ontani. Nem telik bele sok időbe és már a pusztán halad, követve társai nyomait.*
A hozzászólás írója (Valian de Bravadore) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.20 21:01:03
4921. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior főtere
Üzenet elküldve: 2014-01-20 19:25:25
Üzenet elküldve: 2014-01-20 19:25:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Thargodarok//
* Csupán a jókedve csappant meg, hogy Kagan még egy korsó sört sem fogadott el tőle. Pedig meghívta a kis társaságot, de sebaj. Inni máshol is lehet, nem csak a Pegazusban.
Bátorítóan a törpe vállára üt, hogy majd megszokják a várost annyira, amennyire kell. Néha maguk a városiak sem szeretnek már a városban élni. Ők egyre gyakrabban kószálnak a kapun kívül és egyre többen nem térnek vissza. Ilyen-olyan okokból. Ez a vállveregetés pedig nem sokkal azután esik meg a törpével, hogy húga rá kacsintott. Amit ő nem látott persze. *
- Meg lehet szokni, mindenhez csak idő kell és türelem, meg persze kitartás. De ha nem szokjátok meg, az sem nagy baj, nem kell minden nap a városban mászkálni.
* Azzal nincs gond, hogy Ry elkíséri őket, így a szekér is visszakerül a helyére holnapra. Az már más, hogy őt is "hívják". Nem füllik a foga hozzá, de nem kéreti magát sokáig. Főleg úgy nem, hogy Kagan azóta talán már a tábor közelében jár, mintha csak madzagon rángatná őt. *
- Jó, visszamegyek veletek, de hamar vissza is indulok, lenne még itt dolgom mára.
* Visszasiet a fogadóhoz és felül lovára, meg persze hagy egy üzenetet a csaposnál anyja számára, hogy lehet későn fog érkezni. Vágtával éri be a csapatot és Ry talán felült a szekérre a csacsit hajtva. Az ő lovára úgy sem ülne fel, az túl magas neki. *
* Csupán a jókedve csappant meg, hogy Kagan még egy korsó sört sem fogadott el tőle. Pedig meghívta a kis társaságot, de sebaj. Inni máshol is lehet, nem csak a Pegazusban.
Bátorítóan a törpe vállára üt, hogy majd megszokják a várost annyira, amennyire kell. Néha maguk a városiak sem szeretnek már a városban élni. Ők egyre gyakrabban kószálnak a kapun kívül és egyre többen nem térnek vissza. Ilyen-olyan okokból. Ez a vállveregetés pedig nem sokkal azután esik meg a törpével, hogy húga rá kacsintott. Amit ő nem látott persze. *
- Meg lehet szokni, mindenhez csak idő kell és türelem, meg persze kitartás. De ha nem szokjátok meg, az sem nagy baj, nem kell minden nap a városban mászkálni.
* Azzal nincs gond, hogy Ry elkíséri őket, így a szekér is visszakerül a helyére holnapra. Az már más, hogy őt is "hívják". Nem füllik a foga hozzá, de nem kéreti magát sokáig. Főleg úgy nem, hogy Kagan azóta talán már a tábor közelében jár, mintha csak madzagon rángatná őt. *
- Jó, visszamegyek veletek, de hamar vissza is indulok, lenne még itt dolgom mára.
* Visszasiet a fogadóhoz és felül lovára, meg persze hagy egy üzenetet a csaposnál anyja számára, hogy lehet későn fog érkezni. Vágtával éri be a csapatot és Ry talán felült a szekérre a csacsit hajtva. Az ő lovára úgy sem ülne fel, az túl magas neki. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9602-9621